Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

Targyalős Párizsban — Döbbenet és tüntetés az DISJ!H€-baii Ziegler cáfolta (lements kijelentését Hatórás tárgyalás után, Gif-Sur-Yvette-ben, pénteken 16 óra 20 perckor fejeződött be Le Dúc Thónak, a VDK- küldöttség különleges tanács­adójának és Henry JCissinger- nek, az amerikai elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadójá­nak bizalmas megbeszélése. A tárgyalás állásáról ez alka­lommal sem nyilatkoztak. Hétfő óta a tárgyaló felek összesen huszonhat és fél órán át tanácskoztak. A washingtoni Fehér Ház, és a VDK Párizsban tárgya­ló küldöttsége egyidejűleg be­jelentette, hogy a bizalmas megbeszélést szombatos Saint- Nom-La-Breteche-ben, dél­előtt fél 10-kor folytatják. Több francia lap, így a Figaro, pénteken azt a véle­ményét hangoztatta, hogy — külső jelek után ítélve — a kezdetben feszült hangulatú tárgyalások légköre megjavult, ami persze nem jelenti azt, hogy máris leküzdötték volna az alapvető akadályokat. A Figaro mindenesetre biztató jelnek tartja, hogy csütörtö­kön Le Dúc Tho és Kissinger találkozóján a szakértők is részt vettek, amiből a lap szerint arra lehet következ­tetni, hogy a szakértők már befejezték a végrehajtási mó­dozatokra vonatkozó jegyző­könyvek kidolgozását, s azok szövegét a két delegáció ve­zetői elé terjesztették jóváha­gyás végett. Döbbenetét keltettek Nyu- gat-Németországban azok a washingtoni jelentések, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mok fontolóra veszi Vietnam­ban a taktikai atomfegyverek bevetését is. Vezető közéleti személyisé­gek pénteken sürgős állás- foglalásra szólították fel a nyugatnémet kormányt, kö­vetelték tőle, hogy ítélje el a Pentagon terveit, amelyek a leendő amerikai hadügymi­niszter-helyettes, William Clements csütörtöki szenátusi meghallgatásakor jutottak nyilvánosságra. Az amerikai eszkalációs fe­nyegetőzés és a nyugatnémet közvélemény nyomása arra késztette a szövetségi kor­mányt, hogy határozottabban foglaljon állást Washingtonnal szemben, ám erre az állásfog­lalásra is a nagyfokú óvatos­ság a jellemző. Tiltakozó felvonulást tar­tott az Egyesült Államok vi­etnami agressziója ellen csü­törtökön este a nyugatnémet főváros egyetemi ifjúsága. A kommunista, szociáldemokra­ta és liberális ifjúsági szerve­zetek felhívására ezernyi fia­tal tartott fáklyás felvonulást Bonn központjában és köve­telte a vietnami háború azonnali befejezését. A Fehér Ház szóvivője pén­teken kijelentette: „az ame­rikai kormány nem módosítot­ta azt a politikáját, hogy Vi­etnamban nem folyamodik nukleáris fegyverek bevetésé­hez”. William Clements ki­jelölt amerikai hadügymi­niszter-helyettes csütörtökön tett nyilatkozatával kapcsolat­ban Ronald Ziegler emlékez­tetett arra, hogy az elnök több alkalommal világosan je­lezte: a nukleáris fegyverek nem szerepelnek azok között a fegyverfajták között ame­lyeket Vietnamban alkalmazni kívánnak. (MTI) Uiabb diplomáciai oHVnxíva kezdődik Anvar Szadat egyiptomi el­nök csütörtökön befejezte tár­gyalásait Tito elnökkel a kö­zel-keleti válságról, és megál­lapodott vele abban, hogy Ju­goszlávia támogatásával újabb diplomáciai offenzívát indíta­nak a konfliktus békés ren­dezése érdekében. A Tanjug értesülése szerint á két államfő a jugoszláv el­nök Bríoni-szigeten levő villá­jában három órán át tárgyalt, és Szadat elnök részletesen tájékoztatta partnerét a kö­zel-keleti válság megoldására tett egyiptomi erőfeszítések­ről. A jugoszláv fél teljes megértéséről és támogatásáról biztosította az egyiptomi ál­lamfőt. (MTI) Vályi Péter hazaérkezett Varsóból Pénteken hazaérkezett Var* A küldöttség fogadására a sóból a magyar küldöttség. Nyugati pályaudvaron megje* amely a magyar—lengyel gaz- lent dr. Korom Mihály igaz­dasági együttműködési állandó ságügyminiszter, dr. Gál Ti- bizottság 12. ülésszakán vett vadar, a Minisztertanács Tit­uszt. A delegációt Vályi Pé- kórságának vezetője, valamint ter, a Minisztertanács elnök helyettese vezette, a delegáció­ban részt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszer is. Tadeusz Hanuszek, Lengyelor­szág budapesti nagykövete is. (MTI) Súlyos ífé'e'ek Madridban Egy madridi bíróság hosz- szú időtartamú, 17 évig terje­dő börtönbüntetésekkel súj­tott 25 spanyol munkást, akik tavaly márciusban az észak­spanyolországi' El Ferrol kikö­tőjében a dolgozók,bérkövete­lő sztrájkját szervezték. Az ügyész illegális szervezkedés és titkos propaganda kifejté­se címén kérte a súlyos bün­tetést El Ferrolban a szóban levő sztrájkmozgalom idején több összecsapás történt a fegyveres rendőrök és a - tün­tetők között, s két munkás életét rendőrgolyó oltotta ki. (DPA) 99 A minszki „kandalló A Minszk melletti repülőtérről levegőbe emeltedéit Georges Pompidou francia köztársasági elnök Carayelle típusú különrepülőgépe: valamennyi hírügynökség jelentet­te, hogy véget ért a szovjet—francia csúcstalálkozó, amely­ről közleményt adtak ki. Még az utazás előtt a francia államfő sajtóértekezletet tartott az Elysée-palotában. Ezen egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a minszki találkozó nyomán sem lehet látványos eseményekre számítani Inkább afféle „kandalló melletti csevegésről” lesz szó — tette hozzá. A legutóbbi jelentések szerint a Szovjetunióban a hoez- szan tartó enyheség után megérkezett a már többé-kevésbé igazi januári tél. Ugyanakkor — amint az a szovjet sajtó kommentárjaiból kitűnik — a két ország viszonylatában továbbra is biztató enyheség jellemzi a légkört, önmagában az a tény, hogy immár rendszeressé váltak a Szovjetunió "és Franciaország vezetőinek „kandalló melletti” megbeszé­lései, jól érzékelteti a kapcsolatok intenzív, konstruktív jel­legét­De Gaulle tábornok halála után Washingtonban vérmes reményeket fűztek ahhoz, hogy az egymás iránt történelmi távlatokban is mély rokonszenvet tápláló két nagy nép vi­szonyában törés áll be. Ennek éppen az ellenkezője történt. A Pravda utal arra, hogy a kapcsolatok új szakasza 1970-ben kezdődött, amikor aláírták a jelenlegi viszonyt sokoldalúan megalapozó jegyzőkönyvet. „A mostani talál­kozók és megbeszélések — állapítja meg az SZKP közpon­ti lapja — nemcsak alátámasztják az 1970-es megállapodás hatékonyságát, hanem mintegy jelképezik azokat a minősé­gi változásokat is. amelyek az azóta eltelt időszakban men­tek végbe a szovjet—francia kapcsolatokban.” Ezek a változások nemcsak a két ország, hanem egész Európa, sőt az egész békeszerető világ érdekeit szolgálják. A. jelképes „kandalló”, amely mellett Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou tanácskozott, olyan hőforrásnak bizo­nyulhat, amely segít felmelegíteni a nemzetközi politika még-fagyos szféráit. 2> INÖGRÁD — 1973. január 13., szombat | Megnyílt a Dán KP kongresszusa Koppenhágában pénteken megnyílt a Dán Kommunista Párt XXIV. kongresszusa, amelyen csaknem 350 küldött vesz részt. A külföldi vendé­gek között 20 kommunista és munkáspárt képviselői foglal­nak helyet. Az MSZMP kép­viseletében Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára van jelen. A három napig tartó párt- kongresszus küldöttei megvi­tatják egyebek közt a Dánia közös piaci csatlakozása nyo­már előállt belpolitikai hely­zetet. Megtárgyalják a dolgo­zók életének megjavításáért és az európai béke megerősí­téséért folytatott harc akció­programját. (MTI) Szükséges a szervezetek egysége Pénteken az egyiptomi fő­városban egyhetes tanácsko­zás után befejezte munkáját a Palesztin Nemzeti Tanács 11. ülésszaka. A záróülésen a tanács megválasztotta a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zet új végrehajtó bizottságát, amelynek elnöke ismét Jász- szer Arafat lett. A tíztagú végrehajtó bizott­ság átfogó irányítása alá tar­tozik valamennyi Palesztinái ellenállási csoport. A tanács kiemelte a gerillaszervezetek egységének szükségességét és felhívással fordult az arab tö­megekhez és a palesztinekhez, adjanak meg minden támoga­tást az új végrehajtó bizott­ságnak. A tanács létrehozott egy úgynevezett „központi taná­csot” is, amelynek feladata a tanács határozatai végrehaj­tásának ellenőrzése. (MTI) Szovjet—francia közlemény L. I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tagjának meghívására Georges Pompidou francia köztár­sasági elnök 1073. január 11—12-én a Szovjetunióban nem hivatalos látogatást tett, amelyet teljes egészében mun­kamegbeszéléseknek szenteltek. A Zaszlavlban, Minszk közelében Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou között megtartott találkozón részt vet­tek: szovjet részről A. A. Gromiko külügyminiszter, P. A. Abraszimov, a Szovjetunió párizsi nagykövete, A. G. Ko­val jó v külügyminiszter-helyettes; francia részről Maurice Schumann külügyminiszter, Michel Jobert, a köztársasági elnöki hivatal főtitkára és Roger Seydoux moszkvai nagy­követ. A megbeszélések a Szovjet­unió és Franciaország népei közötti baráti kapcsolatok és megbecsülés különleges jelle­gének megfelelő bizalom és kölasönŐ6 megértés légköré­ben folytak. Ismét kifejezés­re juttatták a két államnak azt az elhatározását, hogy folytatják azt az irányvona­lat, amelyet I960-ban kezdtek, és Georges Pompidounak 1970- ben a Szovjetunióban, il­letve Leonyid Brezsnyevnek 1971- ben Franciaórszágban tett látogatásai alkalmával erősítettek meg. Ezek a lá­togatások új szakaszt nyitot­tak meg a két ország együtt­működésében és magasabb szintre emelték a szovjet— francia kapcsolatokat. Leonyid Brezsnyev és Geor­ges Pompidou megvitatta az alapvető nemzetközi problé­mákat, eszmecserét folytatott a szovjet—francia kapcsola­tok fejlődéséről és e kapcso­latok különböző területeken való elmélyítésének lehetősé­geiről. A tárgyaló felek meg­állapították, hogy az egyetér­tés és az együttműködés po­litikája a szovjet—francia kapcsolatokban állandó politi­ka marad és egyre nagyobb súlyt kap a nemzetközi élet­ben is. A tárgyaló felek újból hangsúlyozták, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Franciaország az európai biztonsági és relési világkonferencia össze­hívása mellett. A felek kife­jezik azt a reményüket, hogy a közeljövőben meg lehet te­remteni e konferencia sikeré­nek feltételeit. A Szovjetunió és Franciaor­szág — kifejezve hűségét az ENSZ-alapokmány céljai és elvei iránt — hangsúlyozza, hogy a világszervezetnek fon­tos jelentőséget tulajdonít a béke fenntartásában és a nemzetközi biztonság szavato­lásában. Leonyid Brezsnyev és Ge­orges Pompidou kijelentette: .különleges jelentőséget tu­lajdonít a kétoldalú szovjet— francia kapcsolatok elmélyíté­sének. A két államférfi meg­elégedéssel állapította meg, hogy a két ország közötti po­litikai konzultációk a szovjet- francia együttműködés ál­együttműködési értekezletnek, “““V“ Z Kijelentik: minden tőlük tel- lan^6. elemévé váltak, ezt ta nősít] a a jelenlegi magas szin­tű megbeszélés is. Az ilyen konzultációk hasznosak és van lehetőség további fejlesz­tésükre és kibővítésükre. Leonyid Brezsnyev és Ge­orges Pompidou, abban a A Szovjetunió és Franciaor- meggyőződésben, hogy a szág továbbra is mindent szovjet—francia konzultációk megtesz, hogy hatékonyan az európai és az egyetemleges ér­hetőt megtesznek, hogy a hel­sinki sokoldalú előkészítő konzultáció általános meg­egyezésre vezessen és maga az értekezlet a legközelebbi hó­napokban összeüljön. előmozdítsa a biztonsági tekezlet lebonyolítását. Leonyid Brezsnyev és Geor­ges Pompidou kifejezte mély nyugtalanságát amiatt, hogy Indokínában tovább folyik a háború és a külföldi inter­venció, elhúzódik a konflik­tus politikai rendezése. Ki­fejezésre juttatták reményü­ket, hogy a jelenleg tárgyalások haladéktalanul élvezetnek a rendezéshez. Meggyőződésük szerint Indo­kína népei számára biztosíta­ni kell a lehetőséget, hogy önállóan, külföldi beavatko­zás nélkül határozzák meg béke szempontjából megfelel­nek a Szovjetunió és Francia- ország együttműködése érde­keinek, kijelentette: határo­zottan ösztönözni fogja e kon­zultációk további fejlesztését és előmozdítja azt, hogy ezek a tanácskozások felöleljék az alapvető politikai problémá­kat. A Szovjetunió és Fran- ciaország többek között az if_?á európai helyzet alakulása vo­natkozásában is rendszeresen véleményt cserél. A tárgyaló felek megálla­pították, hogy az 1969-ben kö­tött kereskedelmi és gazdasá­gi együttműködési megállapo­dás óta haladás történt az ipari és a gazdasági együtt­sorsukat, az 1954. és 1962. évj «r* <»«“* s£ ‘«sKThSs: elveknek megfelelően ték) hogy a szovjetunó és A Szovjetunió és Francia- Franciaország az 1970—74-es ország mélységes aggodalmát időszakban a kölcsönös árufor- fejezi ki amiatt, hogy a kö- galom volumenének megkét- zel-keleti helyzet továbbra is szerezésére törekszik, veszélyes. üjból kijelentik. Kidolgozzák és a közeljÖ- hogy a Biztonsági Tanács vőben alá is írják a szovjet— ^Sa7 t£ÄT^r£ if7’ I“b?,r írí hatá/í?f Lancia gazdasági, műszaki és dés aláírásával kapcsolatban ‘S"L ™VÍ Ez a dokumentum éppúgy, mint a Szovjetuniónak és a Mindketten kifejezésre jut­tatták megelégedésüket a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között az alapvető kapcsolatokra vo­Lengyel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársa­sággal megkötött korábbá szerződései, az 1971. szeptem­ber 3-án kelt négyhatalmi megállapodás, az 1972. no A tárgyaló felek rendkívül pozitívan értékelték a szov­jet-francia tudományos és műszaki együttműködést, a többi között a világűrben, valamint az atomenergia bé­kés hasznosítása és a nagy foglalnak amellett, hogy e tésének tízéves programját, határozatnak megfelelően Gunnar Jarring, az ENSZ-fő- titkár különleges képviselője, akit a Biztonsági Tanács megbízott a rendezés előmoz­dításával folytassa misszióját egy olyan igazságos és tartós vember 9-i négyhatalmi nyi- bék® ví energiájú részecskék fizikája latkozat — az érdekelt felek am'e*Y“ja, tegY vonjak k. területén kifejtett közös mun. akarata és realizmusa alapján “ kát. Brezsnyev és Pompidou —, lehetővé tették, hogy el- megszállt területről, vala- ezzel összefüggésben megálla- jussanak egy olyan kölcsö- menfyj eroekelt or&za.a_ is- pftotta, hogy számos ágazat- nősen előnyös megállapodás- ban nagyok a közös lé­komplexumhoz, amely új, «nímten államának szu e- pések lehetőségei. A többi kedvező távlatokat nyit meg fúggetlen- között elhatározták: tanul­Európában. Ez egyúttal iga- es területi. sérthetetlen- mányozni fogják a szovjet— zolja azt a politikát, amelyet el ,ja továbbáe térség francia kozmikus együttműkö­minden népe, koztuk a pa- ^és fejlesztésének lehetőségeit lesztinai arab ^ nép jogainak £s folytatják a korábbi együtt-? és érdekeinek tiszteletben tar- működést más területeken, fását . , . , , . „. , , Leonyid Brezsnyev és Ge­A találkozó résztvevőinek ve- orges Pompidou kijelentette, lemenye szerint a leszerelés­sel kapcsolatos különféle in­tézkedések végcélja: a nem­zetközileg hatékonyan ellenőr­zött általános és teljes lesze­relés elérése érdekében min­denekelőtt a nukleáris • lesze­relés kérdéseit kell megvizs­gálni. A Szovjetunió és a Szovjetunió és Franciaor­szág is folytat, s amelynek célja az európai feszültség fő forrásainak kiküszöbölése az európai biztonság megszi­lárdítása a jelenlegi határok sérthetetlensége alapján, a belügyekbe való be nem avat­kozás, az egyenjogúság, a függetlenség, az erőszakról, vagy az erőszak használatá­val való fenyegetésről való lemondás alapján­hogy nagy jelentőséget tulaj­donít a kulturális csere fej- lesztéséneic. A szovjet és a francia nép egymás iránti nagy érdeklődése tudatában a két államférfi úgy vélte, hogy a kulturális együttműködés a bővíthető, a kölcsönös csere fejlesztéséhez kedvező alapot A Szovjetunió és Franciaor- Franciaország kívánatosnak szolgáltató szovjet _francia sz ág továbbra is tevékenyen elő fogja segíteni az enyhülé­si politika folytatását és to­vábbi kibontakozását Európá­ban és világszerte. tartja, hogy — közvetlenül ér­dekelt hatalmak ezzel kap­csolatban egyeztessék össze álláspontjukat. Mindkét or­szág síkraszállt már a lesze­Igy látják Chilében Peking a békés egymás mellett élés ellen A Siglo, a Chiléd Kommu­nista Párt lapja legutóbbi számában, elítéli a kínai ve­zetők szakadár tevékenységét és Peking szovjetellenes kül­politikáját. Rámutat: a kínai külpolitika fővonása a békés egymás mellett élés lenini el­veivel való aktív szembehe- lyezkedés, a nemzetközi kom­munista mozgalom fővonalá­nak megtagadása. A kínai vezetők — írja a chilei lap — semmibe veszik a kommunista és munkáspár­tok Karlovy Varyban (1967) és Moszkvában (1969) tartott tanácskozásainak határoza­tait. Peking meg akarja tor­pedózni a szocialista országok kezdeményezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy az im­perialista államokat a vitás kérdések eldöntésében az erő alkalmazásáról való lemon­dásra kényszerítsék. Mindez ismét bebizonyosodott az ENSZ-közgyűlés 27. üléssza­kának porán, amikor a kér­désben való szavazáskor a kínai diplomaták a portugál gyarmatosítókkal és a dél­afrikai fajüldözőkkel együtt a nemzetközi enyhülés ellen foglaltak állást. A Siglo a továbbiakban a kínai nagyhatalmi soviniz­mussal foglalkozik, amelynek alapján a pekingi vezetők kategorikusan elzárkóznakaz ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésétől. A lap hivatkozik Pekingnek a bengáid nép felszabadító har­cával kapcsolatban elfoglalt álláspontjára is, majd megál­lapítja, a kínai vezetőket egy­re növekvő szovjetellenes ér­zelmeik késztetik arra, hogy a japán militaristáknak tá­mogatást nyújtsanak a Szov­jetunióval szemben támasz­tott területi követeléseikben. (MTI) együttműködési elveknek megfelelően. Kijelentették: erőfeszítéseket tesznek ebben az irányban azzal a céllal, hógy előmozdítsák a két or­szág népe között baráti ér­zések és kölcsönös tisztelet erősödését. A felek kifejezésre juttatták, hogy elégedettek a találkozó eredményeivel, amelyek a magas szintű konzultációk ha­tékonyságát igazolják, s a szovjet—francia kapcsolatokra jellemző barátságos légkörben jöttek létre. Ezért célszerűnek tartják az ilyen jellegű érint­kezések folytatását és fejlesz­tését. Ezzel összefüggésben Georges Pompidou köszönetét fejezte ki Leonyid Brezsnyev­nek a szívélyes vendéglátá­sért, amelyben a Szovjetunió­ban részesítették, és azért a meleg légkörért, amelyben a megbeszélések folytak. Pom­pidou a véleménycsere foly­tatására meghívta Franciaor­szágba Leonyid Brezsnyevet. A meghívást köszönettel el­fogadták. A látogatás időpont­járól később döntenek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom