Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

Fiatalok és eszmények 7. TECHNIKA (Szatmári Béla rajza) A közművelődés megújulásáért A művelődés., a kulturális igény, amely a szocializmus tolhatok. Sok helyi évfordu- élet különböző tartományai építésében a dolgozók általá- lós rendezvény, mellőzhető, közötti határvonalak — az nos és szakmai műveltségé- látványos, attraktív akciók elmúlt évtizedekben soha sem voltak különösen élesek. A tudomány, a közoktatás, a művészeti alkotómunka és a közművelődés érintkezőpont­jai, közös cselekvési területei egyre érzékelhetőbb mérték­ben gyarapodtak. A kulturá­lis élet integrálódását maga a társadalom igéilyli. Azok a gazdasági-politikai felada­tok sürgetik e folyamatot, vetelményeitől. amelyeknek megoldására mozgósítja pártunk, a társa­dalom erőit. A szocialista társadalom építésében termé­szetszerűleg nemcsak a gaz­dasági élet, a társadalmi, köz­életi viszonyok fejlesztésében érkeztünk az intenzív sza­kaszhoz. Érvényes ez a társa­dalmi élet olyan sajátos te­rületére is, mint a kulturális élet, vagy annak bármely részterülete. Ezért a közmű­velődés terén dolgozó szak­emberek és társadalmi aktí­vák nagy táborát nem meg­lepetésként, hanem az elő­nek emelése iránt jelentkezik, alacsony hatásfokkal. így Ezt az ifjú generációk nem vész kárba szervezői munka, lesznek képesek kielégíteni, pénz és szellemi erő, mert a ha pusztán az iskolában elsa- programok nem valóságos játított ismeretanyagot hasz- kulturális igényekre, műve­nálják, birtokolják. A mai fel- lődési állapotokra alapozottak. nőtt, aktív nemzedékeket is Szerencsére falvaink, nagy­figyelembe véve, a társada- községeink nagy része — igaz, lomnak szinte egyetlen rété- kellő anyagi fedezet hiánya a dolgozók szakmai képzése, ge sem függetlenítheti magát miatt — ezen már túljutott, a tanulási feltételek javítása, a permanens művelődés kö- egyre ritkábban fordul elő a hasznos befektetés, ott máris Másrészt a konkrét kulturális viszonyok- a kulturális aktivitás növe­tól elrugaszkodott rendez- kedésének figyelemreméltó vényszemlélet. jeleivel találkozhatunk. Több Még több a tennivalónk a helyütt üzemi iskolák szerve- művelődést megalapozó érdé- zéséhez láttak, a bejáró dol­kóznak, legfőképp az után­pótlás gondjaival. Nyilván nem a tehetség, vagy a sza­bad idő kevesebb. Az ösztön­zésnek és figyelemnek, mely a vállalati gazdasági és poli­tikai vezetés részéről az üze­mi kulturális élet alapozói. aktivistái felé irányul, már ma is számos szép példája van. Ahol felismerték, hogy közéleti demokrácia fejlődé­se, a jogok és kötelességek rendszerének bővülése, a tár­sadalom életében való tuda­tosabb részvétel, alapvető keltségi viszonyok kialakítá- gozók tanulási feltételeinek céljainkkal való elmélyültebb azonosulás igénye is művel­tebb állampolgárokat kíván, olyan embereket, akiknek ál­lampolgári — politikai mű­veltsége megújulásra, cselek­vést segítő fejlődésre képes. S végül a szocialista életfor­ma, a tartalmas életvitel iránti belső igények megala­pozása és kielégítése érdeké­ben sokat, a jelenleginél töb­sa és felismertetése terén. A javítása érdekében műszak­hasznos és tartalmas időtől- átcsoportosításokat végeztek, tés, a tanulás társadalmi te- s a kulturális alapok íel- kintélyének devalválódása el-r használását is tudatosabban, len legtöbbet és leghatáso- tervszerűbben irányítják, sabbat akkor teszünk, ha a A közművelődés nagy fel- képzett dolgozót, a tanuló adata teljesítésében — a munkást megbecsüljük erköl- munkásosztály kulturális igé- csileg és anyagilag egyaránt, nyeinek kielégítésében, akti- Sajátos ellentmondása társa- vitásának fokozásában meg- dalmi és kulturális fejlődé- tette első lépéseit. A szakszer- sünknek, hogy éppen a lakos- vezeti mozgalom és az ifjú­munkálatokban való aktív hét és eredményesebben tehet ság általános műveltségének sági szövetség szervezeti ere­közművelődésünk, Már néhány éve, hogy e konkrét formában és egyre erősebben jelentkező társa­dalmi igények megfogalma­zódtak, s ezek nyomán a nép­művelés hagyományos felfo­gása is módosult, s megszüle­tett a szocialista társadalmi viszonyok követelményeinek megfelelő kulturális modell: a közművelődés. Cselekvőbb művelődést növekedése következtében a je, mozgósító és nevelő hatá- szakképzetlen, alacsonyan sa, a szocialista brigádmozga- kvalifikált munkást becsülik lom lendülete és a művelődés meg pillanatnyilag jobban szakembereinek átgondoltabb, üzemeink. Ennek feloldása tudatosabb és megalapozot- nem csupán kulturális, ha- tabb jövőbeni munkája ré- nem társadalompolitikai szűk- vén nyilván a további lépé- séglet is. sek gyorsabban követik az A megyében folyó közmű- eddigieket. Számolnunk kell a velődési tevékenység mind- közművelődés hatókörének ezeket az elmúlt években bővítésekor lassító tényezők­A modell hasznosításáig azonban nem kevés még ten­nivalónk. A társadalmi szük­ségletek ismeretében meg kell kötelezettségek teljesítésére, találnunk azokat a tevékeny- A megye társadalmi számba vette. Tudatosan ké­szülnek pártszerveink és az -alapszervezetek, a tanácsok, a gazdasági szervek, a társa­dalmi és tömegszervezetek a művelődéspolitikai célkitűzé­sek megvalósítására, a vállalt kel is. Megyénkben magas a bejáró dolgozók száma, igé­nyeik kielégítésére alkalmas feltételeket, vonzó formákat és objektumokat nem teremthet­tünk egyhamar. Türelemmel és a fokozatosság elvének tiszteletben tartásával kell megküzdenünk, az ízléskon« ségí formákat, amelyek a la- kezete, az elmúlt években le- ^ervativizmus hatásával. Az ..... ...... . . .. --. 1 J i. _ _ « . 1 f r /.-i ■ Ifi mtll/nlrtrljíní X k osság különböző rétegei kö­rében vonzóak, s az önkéntes helyzetéről és művelődés-tanulás örömét ad­zajlott, s ma is tartó váltó- ÜJ művelődési szokásokat job« zásai, politikai szükségletei ban figyelembe vevő tevékeny- elsősorban a munkásművelő- s®si formákkal nemcsak mai ják. A ma szokásos művelő- dés fejlesztését hangsúlyoz- szerenyebb eredményeinket zák. Az eddigi munkánk so- szl'ardithat,juk meg, hanem új rán elért nem lebecsülhető sikereket is megalapozhatunk, eredmények mellett — tud­V [atszan! jó — kívánkozik a toli­ra Móricz „gyalogolni jó”-jának párhuzama alapján, s az emberi ter­mészet ismeretében. A játékos termé­szetű felnőttek idős korukban is őriz­nek valamit hamvas fiatalságukból, s a fiatalos megjelenésű, soha meg nem öregedő emberek általában játékos természetűek. S a játékos természetű ember jó kedélyű, áldás környezete szá­mára, családban és munkahelyen egy­aránt. Talán ezért is kedveljük a já­tékos természetű fiatalok vagy időseb­bek társaságát, mert jelenlétük, szen­vedélyes és következetes derűjük még a munkát is hobbyvá varázsolja, ami kellemes, kedves, életünket teljessé te­vő. Én is szeretem a játékot és játé­kos polgártársaimat, szívesen időzöm társaságukban és restellkedem ilyen­kor, ha egy-egy túlterheltebb időszak után felül Lackó a vállamra. Ámde azt is megfigyeltem, hogy amíg a játékos derűt és a derűs játékot azért kedveljük, mert oldja a ben­nünk lappangó, vagy szinte kortünet­lásáig. Némi nosztalgiával emlékszem vissza arra a nagyobbára olvasmánya­imból, de kissé még emlékeimből is ismert élettempóra, amikor az ember úgy érezte, hogy mindenre van ideje, s lelkesen fogott bele ezeroldalas köny­vek olvasásába, amikor a horgászsza­tyorból nem maradt el könyv, s egy előadás, színházi bemutató, hangver­seny és film izgatószerek nélkül is tel­jes élményt nyújthatott, de még az ismeretterjesztő program is. (No, nem azt mondom én, hogy ma már egy jó műsor önmagában meg sem állhatja a helyét, s ha olykor toborozni kell az részvételre, cselekvésre ösz­tönző módon érte a Központi Bizottság novemberi állásfog­lalása, mely egyebek között átfogó közművelődés-politikai program meghatározását .je­lölte meg feladatul. A műveltebb állampolgárokért Számos fontos művelődés- politikai dokumentum alap­ján kezdhető el e program kidolgozása. A tudománypo­litikai irányelvek, a közokta­tás-politikai határozat széles társadalmi alapokat, gazdag eszközrendszert fogott át, ugyancsak jelentős a Köz­ponti Bizottság mellett műkö­dő kultúrpolitikai munkakö­zösség állásfoglalása a mű­vészetkritika feladatairóL Mindezeket már az előmun- dési formák egy része az élet­hálátoknál, közművelődésünk forma, az igények és a mű­eddig megtett útjának* jelen- velődési szokások változásá­legi helyzetének mérésekor val átalakításra, frissítésre éppúgy figyelembe kell venni, szorul. Olyan elemekkel kell mint a következő időszak fel- közművelődési gyakorlatunkat adatmeghatározásakor. frissítenünk, mely a cselek­Az átfogó, hosszú távú köz- vő művelődés lehetőségeit léseinken sem látványos ered­művelődési program kidolgo- gazdagítják, s amelyek ugyan- fényekkel. Ismerjük tenni­zása több szempontból aktu- akkor tényleges igényekből valóinkat, mindenekelőtt az . • ális feladat. Mindenekelőtt indulnak ki. Ma sok helyütt alapozómunkákban, főként ^állósággal párhuzamosán - • - — - • - • • — novekvo felelősség erősödése ma még ugyan csupán na­gyon kedvező lehetőséget je­lent, azonban a tudatosabb helyi irányítómunka révén, az iskolán kívüli szellemi erők fokozottabb aktivizáló­dásával e lehetőség valósággá válhat, s válik már a közel­jövőben is. A közművelődés — éppen erős társadalmi beágyazottsá­ga és kötődése folytán —- e folyamatban a kulturális élet más tartományaival, minde­nekelőtt a közoktatással, s a gazdasági-társadalmi élet sok más tényezőjével kell, hogy eleven kontaktust tartson, nyomai tartalmas és tartós kapcsola- is csak tokát teremtsen. Jók — van bőven tenniva­lónk. Nem büszkélkedhetünk még a munkáskultúra hagyo­mányaival rendelkező telepü­azzá teszi a X. kongresszuson még á régi, avult népműve- az ismeretterjesztésben, ahol is megfogalmazott társadalmi lői szemlélet jegyei tapasz- már bizonyos eredményekre ______________ támaszkodhatunk és a felnőtt­o ktatásban, ahol cselekvési feltételeink most váltak ked­vezőbbeké. Erősödő bázis Változóban vannak a közsé­gi művelődési viszonyok is. A körzeti központok fokozatos kialakítása, a falun élő ér­telmiség koncentrálódása, az wimn jegyzet Szeretünk játszani ként belénkoltott feszültséget, addig érdeklődőket, jól tudom, abban sok­egyre inkább keressük az olyan játé­kot (sőt szórakozást), amelyben látha­tóan és várhatóan minél több a fe­szültség. (No, nem arra gondolok én most, hogy szeretünk a tilosban járni, mert vakmerő kóborlásainkat megéde­síti a leleplezés kilátása!). Olyasféle feszültséget keresünk, amely érdeklő­désünket időnként valamely korszerű serkentővel beinjekciózza. így példá­nak említhetném a tévékrimik nép­szerűségét, vagy a vetélkedőket, s a szórakozásnak, művészetekkel való ta­lálkozásnak azt a fajtáját, amelyben személyesen is részvevőkké, -de leg­alábbis érdekeltté válunk. Például sze­mélyesen részt veszünk egy vetélkedőn, vagy pályaművet írunk egy tárlat, egy film, vagy színházi előadás után, eset­leg a művészi, művészeti élményt kö­vetően olyan vitába kapcsolódunk, amelyért jutalom, díj, de legalábbis nyilvános elismerés jár. szór a képzetlenség, rossz időbeosztá­sunk, önmagunkkal szembeni könnyel­műségünk a ludas). Igaz ugyan, ebben benne rejlik az okos, tartalmas szóra­kozások, a „hasznos” játékok bősége is. A Megyei Művelődési Központban önmagában tavaly hétszáznál több rendezvény zajlott le, mindennapra két kulturális esemény jutott. Elké­pesztő, lenyűgöző számadat ez! De a vetélkedők nagy száma, sőt si­kere is azt bizonyítja, hogy keressük mind a játékosságot, mind a játékos­ság feszültségét, akár úgy, hogy rész­vevőként izgulunk, akár úgy, hogy né­zőként valamelyik indulónak szurko­lunk. De a legjobb vetélkedő mégis az, amely nagyobb tömegeket aktivi­zál a játék feszültségével. (Ezért ro­konszenves számomra például a szo­cialista brigádok kulturális, szakmai vagy politikai rivalizálása, a csoporto­kat, főként munkásokat megmozgató lom, hogy az igazi művészet önmagá­ban is le kell kösse figyelmünket. Pedig ma már a pedagógiába is be­vonult az állandó, folyamatos figye­lemfelkeltés elmélete, többé-kevésbé ezt szolgálják a maguk látványos já­tékosságukban az audio-vizuális eszkö­zök, a tanító vagy tanár leleményéből táplálkozó szemléltetés, okos, figyelem­felkeltő elemek közbeiktatása, amely részvevővé, játszótárssá teszi a gyer­meket, de még az iskoláit pótló, to­vábbtanuló felnőttet is. S talán nem is baj az, hogy játékká akarjuk tenni az életet, csak az a fő, hogy okosan játszadozzunk, látszata, célja legyen annak. Ilyen okos, ésszerű célja van többek között annak a játékos, nevelő célzatú kezdeményezésnek, amelyre módszer­tani javaslatot a Megyei Művelődési Központ tett az úttörőmozgalom kere­tében, amikor is a fiatalok körében is úgy óhajt művelődési, közművelé­si eredményeket elérni, felmutatni, hogy a központban a játék, a verseny feszültsége álljon. A kezdeményezés­nek a „tájékozódási verseny” nevet adták, s ebbe bekapcsolódhatnak a leg­különbözőbb szintű és számú verseny­zők. őrsök őrsökkel, úttörőcsapatok út­törőcsapatokkal, iskolák iskolákkal — és így tovább — vehetik föl a ver/- seryt, valamely témakörben. S ez a témakör sókféle lehet, művészeti, tu­dományos, helytörténeti és hasonló. Af­féle nemes párbaj, szocialista kihívás ez, amikor is illetlenség, tiszteletlen­ség a kihívás visszautasítása. De ér­dektelen is. Hiszen az efféle vetélkedő vagy versenyhullám nagyon alkalmas arra, hogy a gyermekek gondolkodási készségét ébren tartsa. J átszani jó. S aki gyerekkorában megtanul okosan és önfeledten játszani, az bízhat abban, hogy a szíve, közérzete százesztendős korában is fi­atal marad. Benne van a játékosságnak ebben az kvíz!). Ügy látszik azoknak van igazuk, izgató válfajában korunk nyugtalan­sága is, a tudományos robbanástól egyéni életmódunk szertelen felgyorsu­akik azt állítják, hogy figyelmünk éb­ren tartása állandó mozgatásra szorul, habár én kissé konzervatívan azt val­Fontos üzemi tevékenység Meg kell erősítenünk az üzemi kulturális élet alap­sejtjeit. Elsősorban a munka­helyi légkörben rejlő ösztön­zőket mozgósítva kell a mun­káskultúra új bázisait fej­leszteni. Például az üzemi klubok hálózatának kiépíté­sével — melynek még Salgótarjánban elvétve fedezhetők fel — az A megye ( szellemi térképe ismeretterjesztés új fejlődési szinte évről1 évre alakul, fej­perspektívákat kaphat, s lődik, gazdagodnak a kultu- ugyancsak az alapozó képzés rális lehetőségek, nő a vá- érdekében a felnőttoktatás laszték, s ha lassabban is, iránt lassan növekvő érdek- érlelődik, erősödik a kulturá- lődést is támogatni, bátoríta- lis életnek az a bázisa, amely ni szükséges. a szocialista kulturális fórra­Az üzemi kulturális tévé- dalomnak mostani, kevésbé kenység fontos része a mun- látványos, ám az előzőnél nem kásművészeti mozgalom, melynek régi, hagyományos bázisai ma több gonddal bir­kevésbé izgalmas szakaszá­ban született. Kiss Aurél TOLDALAGI PÁL: HIDD EL... Találkoztam fáklyavivőkkel, láttam, fiatalok, s hogy zöldell körülöttük a bokor és fa, és nem gondolnak szakadékra, valami ünnepélyre menve rákezdtek ékes énekekre, nem fújt a szél, nem hullt a zápor, és egyikük a sokaságból fényes homlokkal, tiszta szívvel elém lépett és mondta: Hidd el, bár megöregedtél, lehet még a kísérőnk, megmagyarázója az álmainknak, hallgass a szóra, ilyen alkalom többé nem lesz, segíts minket a győzelemhez. NÓGRAD — 1973. január 7.* vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom