Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
Képernyő előtt Kedélyes éjszaka volt... A Televízió szilvesztert műsora lassanként éppoly nemzeti Ügyünkké lett, mint volt korábbi, fénylőbb korszakában a futball. A készülődést a nagy eseményre mér november táján elkezdjük; keressük’ az előkészületekről szóló mű- -iorelőzeteseket, ezek alapján próbáljuk lemérni a játékos-, illetve szerkesztőgárda naptári évben vérható erőnlétét, a várható esélyeket. Ami nem túl könnyű feladat. Az egyes, iksz, vagy kettes egyaránt beüthet, hiszen jó néhány év teljesítményeit tekintve nagy formaingadozásoknak lehettünk tanúi, Egy azonban bizonyos: a felfokozott Várakozás ■endszerint nem vezetett jóra. Sbből az idők során nemcsak a műsorszerkesztők, de a tévénézők Is okultak, s egy-két éve mértéktartóbbá vélt a szilveszteri előkészületekről kiadott tájékoztatók hangneme. (Bár a közönség a sorok között is olvas: az elhallgatott. sejtetett dolgokból is következtet.) Valahogy így volt ez az tűén is. Forgatva a Rádió- és Televízióújság 82. számét, a „Csak nálunk kapható!” című szilveszteri műsorral kapcsolatosan mindössze annyit tudhattunk meg, hogy a szerkesztők „különleges produkciókkal lepik meg a kedves Nézőt”. S hogy: „Ígérni mindössze csak annyit lehet, hogy — idén is lesz szilveszter a képernyőn!” Azt viszont egyéb hírszolgáltatások révén tudtuk már, hogy bizonyos műsor felvételeire u Televízió vendége volt néhány órára Glna Lollobri- gida ég vele egyidejűleg több nálunk Is közismert és népszerű európitj művéeznagy- ság. Itt tehát készülődik valami — mondottuk, ám az est részletes programját adó újévi tévéújsggból sem lettünk okosabbak Gina és társai ügyében. Ami most már a szilveszter műsorát illeti, egyetlen mondatban úgy Összegezhetném, hogy a korábbi évekhez mérten egységesebbé, kiegyensúlyozottabbá vált. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy levetkőzte sokszor már bántó és bosszantó szertelenkedéseit. A műsort az egymásra do- búltság érzete nélkül nézhettük és élvezhettük — viszont elmaradtak ezúttal a nagy nevetések lehetőségei is, a hunsogóbb mulatság pillanatai, melyeket szilveszter -éjszakán szívesen vállalunk. Örvendetes, hogy a műsorból az idén nagyrészt kiszorult a műkedvelői ésetlenke- dés, amely utóbb már-már a teljes szilveszteri programokra rányomta a bélyegét. A néhány percet, melyet most Abodyval, néhány ökölvívóval és focistával kellett tölte- nünk, megbocsátón elfeledjük az összteljesítményt mérlegelve. És azt is, hogy Takács Máriának nem áll jól az afféle kellemkedós, amire itt 'feladatot leapt-tt, a hogy Antal Imre sem az a kimondott Rajkin. A Csak nálunk kapható !-ban azok voltak az igazan nívós és Sikeres alkotórészek, melyek olyan hivatásosok teljesítményeire alapoztak, mint például Svéd Sándor. S megelégedésünket váltotta ki a nyílt titok bizonyossá teljesülébe Is: televíziónk vendégeként látni, hallani Lollobrigidát és társait, akik, ha természetszerűleg nem Is nyújthattak túl sokat, mindenesetre szilveszteri lsü- ’ iőnlegeseéget jelentettek, 8 nem utolsósorban a Tv anyagi áldozatkészségét is dokumentálták. A vendégek oldalán Vitray Tamás és Antal Imre szellemes és kellemes öniróniával segédkezett. A müsortömb második de- kádja, a K. u. K. Televízió volt az, ami nézetem szerint az előzőnél hatásosabban szolgálta a szilveszteri hangulat kikerekedését. Száz év előtti életünk történéseinek megidé- zése rengeteg aktuális társadalmi töltetet poentírozott, s ebben a keretben a műkedvelők: a konferanszié, Pálfy József és a Humoristák Klubja tagjainak feltűnése sem hatott zavaróan. Ezúttal Hofy Géza tnagánprodukciója sem lépte túl a jó ízlés határait. Azt nyújtotta, amit adott szellemi színvonalon tőle elvárnak. Mindent összegezve: kellemes szilveszter est részesei lehettünk u képernyő előtt —, ha nem is nevettük betegre magunkat. Barna Tibor MOZI ÉLET A két város filmjei Jelenet a Vőlegény nyolckor érkezik cimü színes magyar filmvígjátékból Az űj esztendő állítólag mindig hoz valami újat, meglepőt, mi is igyekszünk változtatni valamelyest film- előzetesünkön. A jövőben, ha lehetőség nyílik rá, nemcsak a salgótarjáni, hanem a balassagyarmati bemutató filmszínházak műsorait is ismertetjük. Ezt tesszük most is. A salgótarjáni November 7. Filmszínház műsorán az új műsorhéten január 5—6án az Adalen 3V című, a cannes-i fesztiválon nagydíjat nyert színes svéd film szerepel. A balassagyarmati Madách Filmszínházban január 4 —-6-án a Bolondos újoncok című színes zenés francia filmvígjátékot vetítik. Ez a film január 7—10-én a salgótarjáni November 7. Filmszínházba kerül, s ugyanebben az időpontban Balassagyarmaton, a Madáchban A vőlegény nyolckor érkezik című színes magyar filmvígjátékot játsszák. A balassagyarmati műsorban január 10-én csak 5 órától megy a magyar óim, mert ezen a napon a filmklub rendezésében este 7 órától a Minden évben újra című NSZK film szerepel. Érdekes műsorok szerepelnek a matinékon is. A salgótarjáni szombat délelőtti műsorban az Egy férfi, aki tetszik nekem című színes francia film, vasárnap délelőtt 10 órakor pedig az őrs a hegyekben című szovjet film szerepel. Balassagyarmaton vasárnap a matiné keretében a Gyöngyvirágtól lombhullásig című magyar természetfilmet vetítik. Balassagyarmaton délután 3 órai kezdettel a si- keWi1’*, sorozatban január 5—6-án a Bolondos újoncok és január 8—9-én az Egy férfi, aki tetszik nekem című film látható. A Bolondos újoncok című zenés vígjátékban nagyon mulatságos filmet sikerült az alkotóknak létrehozniuk, amelyben rengeteg az ötlet és a helyzetkomikumra épülő geg. öt mulatságos, hosz- szú hajú zenész kalandjai elevenednek meg a civil- és a katonaéletben. A vőlegény nyolckor érkezik című színes magyar filmet Magyar József írta és rendezte. A főszerepet a Péntek 13, a Csodacsatár és a Fel a fejjel című filmekből ismert és kedvelt Pongrácz Imre alakítja. Társai Schubert Éva, Andai Györgyi, Kőszegi Péter, Gobbi Hilda, Tábori Nóra, Inke László, Zenthe Ferenc és Bánhidi László. Ez az egész estét betöltő, mulatságos játékfilm ajándék a nevetésre kiéhezett nézőnek. Más címet is adhatnánk neki, így többek között: „Férj- fogás magyar módra, avagy egy karrier története”. Az Egy férfi, aki tetszik nekem Claude Lelouch színes francia alkotása, a két/ nem bonyolult kapcsolatait, érzelmi életét boncolgatja a rendezőtől megszokott lírai töltéssel, amely sohasem csap át glcs- cses vagy szentimentális megoldásokba. Az Adalen 31’, a szerelem, a rettegés, az erőszak és a szembeszállás drámája, rendezője Bo Wíderberg. Az Örs a hegyekben című szovjet film rendkívül izgalmas történetet ölel fel, amely a Pamir örök hótól fehéri5 csúcsain, a Szovjetunió déli határain zajlik le. A történet lényege, hogy egy állítólag tudósexpedicló - tagjai nem ott találkoznak, ahol azt előre elgondolták, hanem a vizsgálóbíró szobájában. A Minden évben újra, Ulrich Schamoni filmje a nyugatnémet új hullám egyik kiemelkedő darabja. Egy olyan ember gondolatait és cselekedeteit mutatja meg, aki már nincs tudatában tisztességtelenségének, sőt, finom embernek tartja magát. A Gyöngyvirágtól lombhullásig című magyar film többször szerepelt már a Nógrád megyei mozik műsorán is. Felújítása újabb sikert jelenthet. hiszen Homoki Nagy István természetfümjelt mindig nagy érdeklődés kísérte, % NÓGRÁD - 1973. január 3.« sierde SO «ne» «a SIsowIefuiBl# Szibériai találkozások (2.) Ahol a* elektramtt»*tlg asületik Szibéria ma) meghódító) ..Tiszteletet u mi gazdag földünknek”... — mondotta Viktor bácsi a Bajkál-tónál, amikor elbúcsúztunk. Az ősi kontinensmag, a szibériai — vagy más néven az Angara- ősmasszívum gazdag kincsestárából egy új város új múzeumában sejtettem meg valami keveset. Akagyemgoradak, vagyis a Tudósváros éppen tizenöt esztendeje épült fel Novoszibirszk közelében, a tajgában. A geológiai múzeum egyetlen hatalmas termében mindenből van minta, amelyet eddig a geológusok áldozatos munkával feltártak. A hatalmas térképen világító lámpácskák Jelzik a geológusok útját, mert nyomukban új üzemek és gyárak nőnek ki a földből. A tárlókban, vitrinekben elhelyezett érc-, ásvány- és kőzetminták is bizonyítják, hogy Szibéria tízmillió négyzetkilométernyi területén a Mengyelejev-táblázat minden eleme megtalálható. Csak az elmúlt években lényegesen megnőttek a geológusok által feltárt földgáz-, kőolaj-, kromit-, nikkel-, réz-, cink-, ón-, higany-, apatit-, azbeszt, bauxit-, foszfor- és savpát-készletek. Azok a geológusok, akikennek a mérhetetlenül gazdag földnek a méhét, s így a jövőjét kutatják, nagyrészt fiatalok. Mint ahogy fiatalok, komszomolisták azok, akik a nyomukban megteremtik az új üzemeket, gyárakat, vasutakat, utakat, repülőtereket és a városokat. — Szibéria mindig csak azoknak az embereknek engedte meg, hogy megvessék a lábukat a földön, akik erősek, bátrak és szívósak voltak —■ mondta Fred Juszfin, aki az építők első vonatával érkezett Bratezkba és most az egyik klub vezetője, — Gondolj csak lármákra és társaira, akik elsőként küzdötték le ezeket az Irdatlan távolságokat, a zord,- mostoha természeti és éghajlati viszonyokat, és felfedezőtök Szibériát. De a mi korunkban 1« a vállalkozó szellemű fiataloké elsősorban az érdem, hogy ez a gazdag földrész máris komoly befolyást gyakorol földgolyónk életére. A klubban levetítették azt a szín« dokumentumfilmet, amely a brat»akt építkezések hősi történetét ábrázolja dióhéjban. A film annyira lekötött, hogy csak akkor nyugtáztam a mellettem ülő Fre- det, amikor a vetítővásznon felismertem tizenöt évvel ezelőtti, fiatalosan sovány arcát. Első utunk a gigantikus erőműhöz vezetett. Keresztülmentünk a kétszázezer lakosú város legrégibb területén, a Pa- dumon. ahol a még mindig álló és szolgáló faházakban éltek az első építők. Láttuk az első iskolát, amely most klub. — Azt hihetnéd — mondta útközben Fred —■» hogy a tél, a hideg volt a legnagyobb ellenségünk. Pedig nem így volt. A legtöbb gondot a szúnyogok okozták. Alig tudtunk ellenük védekezni. De Végül lí legyőztük őket. Megépült az erőmű, akkor a Világon a legnagyobb. és felépült a város De a munkának még nincs vége... Szibéria egyik elektromos óriása, a bratszkl erőmű öl7 méter hosszú, 21 méter magút aeptermében Lev Alexejevics Ablogin igazgatóhelyettessel sétáltunk a zúgó turbináit, műszerfalak között. Az egész hatalmas terem olyan, mint egy szanatórium, vagy egy üdülő. Ezt a hatást a kondicionált levegő, a korszerű világítás, a hatalmas ablakok, az ablakokon túli varázslatos világ, és bent a zölden burjánzó virágok, dísznövények okozzák. Csak néhány emberrel találkoztunk. Az ügyeletesek asztalán vörös és kék színű telefonok hallgattak. A központi vezénylőteremben két mérnök dolgozott az üvegfalakkal borított csendben. — Ma nem termelünk teljes kapacitással, — hallottam Lev Alexejevlc» hangját. — Javítjuk az egyik generátort Húsz méter magasban látogattuk meg Nyína Atamano- va darukezelőt. Félelmetesen szép -volt innen a. hatalmas gépterein. — Nagyon jól érzem magam Itt, az állomáson, 'és itt, a magasban — mondotta a fiatal gépkezelőnő. — Ha van egy kis Időm, akkor sem unatkozom. Az embernek mindig van mire gondolnia. Most láttam, hogy a teherkocsi nyomában beröppen néhány veréb melegedni. A barátnőm jutott eszembe, aki Uszty-Tljimbe ment a többiekkel. Tudja, ott is Ilyen erőmű épül és a fiatalabbak BratszkbóL a már kényelmes és új otthonukból elmentek a tajgába, hogy ott Is megépítsenek még egy elektromos napot a mi Szibériánk egén... Szép, csendes nap van. Bent, a falak között és a gépek kebelében születik az elektromosság. Kint és lent zöldesen örvénylik az erejét vesztett folyó. A gát másik oldalán és száz méterrel feljebb ^ tengerré dagadt Angara.' Oravecz János (Folytatjuk) Változékony színvonal Nógrád megyei képzőművészek szakkörök kiállítása E héten zárja kapuit Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában a Nógrád megyei képzőművészeti szakkörök kiállítása, amelyet december 25-től tekinthettek meg az érdeklődők. Az amatőr képzőművészeti stúdió téli tárlatai hosszú évek óta hagyományos és kedves színfoltot jelentettek az Itt élőknek a megyeszékhely kiállítási programjában. A hajdani stúdió tagjai ilyenkor igyekeztek számot adni egy-egy év munkájáról, a nyári telepeken szerzett élményeikről, fejlődésükről. Ezek a „híradások" természetesen igen változatos színvonalúak voltak, összességükben mégis volt jelentőségük: egy tevékeny mozgalomról adtak hírt. Tulajdonképpen a hajdani téli stúdiókiállítások örökébe lépett Salgótarjánban a képzőművészeti szakkörök kiállítása. Napjainkban amatőr képzőművészeink egy-egy művelődési otthon képzőművészeti szakköréhez kapcsolódnak, amelyek minden korosztály számára nyitva állnak. E szakkörök, kis műhelyek váltakozó színvonalon és eredménnyel működnek. Jelentőségük mindenekelőtt a közművelődésben rendkívül nagy lehet. Az esztétikai nevelés, az Ízlés fejlesztésének szolgálatában ezekre a szakkörökre óriási szerep hárul, s ennek igyekeznek is megfelelni, önmagában sem haszontalan időtöltés az, ha valaki szabad Idejét képzőművészeti ismeretek szerzésére fordítja, képezi magát, gyarapítja ismereteit a művészettörténet, a stílusok stb. tárgykörében, maradandó életműveket ismer meg, tájékozódik, a ma képzőművészeti irányzataiban és így tovább. Annál is Inkább jelentős e szakköröknek ez a funkciója, mert hiszen a tagok egy része például pedagógus, így hatásuk a legifjabb generáció nevelésében 'is maradandó lehet, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Példákat is tudunk arra, hogy egy-egy szakköri tag maga is szervez Ifjúsági szakköröket az iskolában, a falvakban, s szép eredményeket ér el a képzőművészet megkedveltedében. Az amatőr képzőművészeti mozgalom közművelődési szerepén túl lehetőséget nyújt arra, hogy tagjai közül a legtehetségesebbek idővel alkotóvá érjenek. A szakkörök elsősorban mégis közművelődési szempontból jelentősek. Ezért külön örülünk annak, hogy ezen a kiállításon a rendezők elsődleges célja nem valamiféle rangsorolás volt, hanem inkább az, hogy az amatőr mozgalom mai állásáról adjon megközelítően teljes képet. Nagy gonddal készült gyermekrajzoktól hatvanéves férfi munkájáig szeles a skála. Külön örülünk annak Is, hogy egy-egy képzőművészeti szakkör is bemutatkozik, a balassagyarmati, a pásztói, a nagybátonyl, a rétsági, a salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon köre. A legtelj esebb anyaggal közülük a pásztói képzőművészeti szakkör jelentkezett. Igaz, helyzeti előnyben is volt, nemrég gyűjteményes kiállítást rendeztek Pasztán, a Lovász József Művelődési Központban. A képek technikája, s színvonala különböző. A kiállítás festészeti anyaga a legfigyelemreméltóbb. Szabó Tamás, Simon Imre, Nógrádi Andor, Hegedűs Adolf, Leszenszky László, Márton Bálint, Szappan János képeit említem elsősorban. Ezek hangvételük változatossága ellenére őszinte indulatokról, s' szemléletekről adnak bizonyságot, helyenként finom, lírai eszközökkel. Szabó Tamás egyébként kiállította a híres salgótarjáni naiv festőről, Balázs Jánosról készített gipszportréját. Antal András és Szőllősi Mária kerámiatervei, s textilmunkál m tárlat, figyelemre méltó darabjai közé tartoznak, s nagyon tetszettek a nagvhá tonyl gyermekrajzok, esősorban üde frisseségükben szí- neík élénk elevenségében. T. E.
