Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-30 / 24. szám

A boltívek alatt Alig-allg lepi el a hő a park fáit, a sportpályát, a lépcső­ket, a hajdani kolostor tetejét. A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában most a szü­netekben is kevesebben men­nek ki a hóba — jobb a fala­kon belül, ahol meleg van. In­nen, a modern épületből szép a hólepte park. Mikes József igazgató tájékoztat: a mező- gazdasági szakközépiskolának most 137 tanulója van, idén 17-en fejezik be tanulmányai­kat, egy kivételével valameny- nyien mezőgazdasági pályára lépnek. Itt működik egyébként a mezőgazdasági mérnök és vezető továbbképző intézet egy részlege is, amely a megye munkahelyi vezetőinek to­vábbképzését látja el. 1971-től több hetes bentlakásos tanfo­lyamokat szerveznek. Voltak itt már a növénytermesztési, illattenyésztési brigádveze­tők, döntőbizottsági elnökök. A tanfolyamokra a „beiskolá­zást” a területi szövetségekkel együtt végzik. Most csaknem 10-an vesznek részt a tanfo­lyamon. Szállásuk a. diákott­honban van Nagy tervük van Erdős Ferenc a diákotthon igazgatója. A hajdani kolostor ma , diákotthon. Kétségkívül sajátos hangulatot jelent a séta a boltívek alatt, mind az épület földszintjén, mind pe­dig az emeleten. — Valóban — erősíti meg ezt a véleményt Erdős Ferenc, akinek egyébként kertészmér­nök a „szakmája”. — Ez azon­ban csak hangulat. S bizony ezért a sajátosságért „fizet­nünk” is kell. Például a vas­tag falak közül, az ódon ab­lakokon hangulatos kitekinteni a téli világba. Ez azonban azt is jelenti, hogy sok-sok gond­dal jár a fűtés. A központi fűtés lenne a megoldás, ez azonban egyelőre szóba sem jöhet. A körülményekhez képest a helyiségekben kellemes a hő­mérséklet, a tanulók, jelenleg mintegy hetvenen, korszerűen laknak itt a vastag faiak kö­zött. Erdős Ferenc pedig arról beszél, hogy nagy tervük van: szeretnék elnyerni a kollégium címet. Jelenleg ugyanis diák­otthonként működnek. Ez ügy­ben már megkezdték a mun­kát, tudják, e címet elsősorban a belső élet megszervezésével, a diákotthoni tartalmi munka emelésével lehet elnyerni. A kollégiumi cím számukra is minőségi különbséget jelente­ne. Azt jelenti, hogy jobban érvényesül az önkormányzat, a kollégiumi tevékenységi for­mák, rendezvények, kulturális és egyéb események sora ki­alakult, vonzáskörzettel bír­nak és igy toyább. Mindez azonban nem önmagától lesz így, ezért tenni kell, s ezt tudják a diákotthon lakói, A KISZ központi bizottsága versenyt írt ki az 1972/1973-as tanévre az ország kollégiu­mainak a tartalmi munka ja­vítására, a három első helye­zett intézmény 10—10 000 forintot kap. Értékelik majd a tanulmányi munkát, az ön- kormányzati tevékenységet, a politikai, társadalmi, kulturális stb. munkában elért eredmé­nyeket. Az értékelésre a tan­év végén kerül sor, az ered­ményhirdetésre pedig novem­ber 7-én. A szécsényi mező- gazdasági szakközépiskola diákotthona — bár nem ren­delkezik kollégiumi címmel — szintén szeretne bekapcsolódni e nemes versengésbe. Minden­esetre a diákotthoni életet már részben ennek jegyében is alakítják, teszik gazdagabbá, színvonalasabbá. Ezen min­denképpen nyernek. Fegyelmezett, de otthonos A diákotthonban lakók isko­lai tanulmányi átlaga jobb, mint a többieké, ez a tanul­mányi munka színvonaláról vall. Például a diákotthon legjobb közössége megtisztelő címért is verseny folyik. A diákotthon legjobb tanulója címet pedig jelenleg Csörge Lajos negyedikes tanuló birto­kolja, ő a KISZ-csúcstitkár is. A diákotthon klubjában büsz­kén mutatja a berendezést, azj otthonos sarkokat, ahol zene­kar, játékok, televízió, köny­vek stb. állnak rendelkezésre, s a boltívek alatt valóban ott­honos hangulat uralkodik. A diáktanács — az önkor­mányzat erősítése jegyében — jól működik. Félévenként diákotthoni nagygyűlést tarta­nak, a diáktanács tagjait titkos szavazással választják. A diáktanács titkára — szeptem­ber 27-én volt a választás — Fenes Attila másodikos tanu­ló, a politikai felelős a tanács­ban Baksa István harmadikos, ő a szécsényi járási KISZ-bi- zottságnak is tagja, a tanulmá­nyi felelős Galcsik János, a kulturális, sport- és egyéb tevé­kenységért Kardos István felel a diáktanácsban. Fenes Attila elmondja, hogy a diákotthoni élet fegyelmezett, s ez nem zárja ki az otthonosságot, az önképzés, a kikapcsolódás leg­változatosabb lehetőségeit. A szigorú rend itt távolról sem jelent valamiféle vasfegyel­met, az eredményes munká­nak ez azonban elengedhetet­len feltétele. Kötött foglalkozások Változatosság? Igen, Irodalmi színpad működik, a KISZ- klub kéthetenként tartja kö­tött foglalkozásait, amelyek során a járási párt-, tanácsi és KISZ-vezetők szívesen ke­resik fel a diákotthont, s így a fiatalok bepillanthatnak a nagyközség, a járás életébe is. Járt már itt ügyész, festőmű­vész, irodalmár is. S Igen nép­szerűek a vetélkedők, zenei, sport- és irodalmi témakörök- j ben. A fiatalok politikai tájé­kozódása jegyében most az állami oktatás helyzetéről, az oktatáspolitikai határozat leg­fontosabb kérdéseiről hallgat­nak előadásokat a diákotthon lakói, akik a társadalmi mun­kában is szép eredményeket érnek eL Munkájuk a jövőben bizo­nyára címük megváltoztatásá­ra is módot nyújt majd. Ehhez azonban még sokat kell bizo­nyítani. Reméljük, ez tovább­ra sem marad el. T. E. 0 férj és feleség Képernyő előtt Ülésé/ Az mar nem újdonság, a kriminalisztikából és a bírói gyakorlatból ismert dolog, hogy ahány tanúvallomás, annyi látásmód. Az emberi szubjektum * ugyanannak a történésnek, eseménynek sok­szor más szint és hangulatot ad, sőt az sem ritkaság, hogy Homlokegyenest másképp, tel­jesen ellenkező szemszögből világítanak meg valamely je­lenséget, eseményt. Ezen alapszik André Cayatte 1963- ban készült kétrészes filmje, amelynek első részében a Jean- Marc, a férj, második részé­ben pedig Francoise, a fele­ség mondja el szerelmi há­zasságuk történetét egészen a végső szakításig. S a néző, mint egy nagy létszámú zsűri tagja igyekszik dönteni, ki­nek van igaza a sorsdöntő ■saládi kérdésekben. Vagy fordítva: ki a hibás a szere­lem, a házasság, a válás zök­kenőinek felidézésében? A néző döntése is szubjek­tív. A nagy végletek elkerü­lése végett érdemes végigkí­sérni Cayatte munkásságát, állásfoglalásait, látásmódját. André Cayatte hazánkban el­sősorban rendezői tevékeny­sége által ismert, amint ha­zájában is a legjobb francia filmrendezők között tartják számon. Jogot végzett, ügy­védi diplomát szerzett, nem véletlen, hogy filmjeiben az igazságszolgáltatás annyiszor hangot kap, gyakran a cse­lekmény központjában áll, Újságírói és regényírói mun­kássága nálunk már kevésbé ismert, bár azt is magas szín­vonalon művelte. A harmin­cas évek vége felé jegyezte el magát a filmgyártással, ak­kor még, mint forgatókönyv­író. S bár kedveli a bűnügyi történeteket, ezt nem a könv- nyebb és olcsóbb siker érde­kében teszi, hanem elsősor­ban társadalombíráló szán­dék vezeti. A televízióban szombaton és vasárnap vetí­tett két egymáshoz tartozó filmje (Jean-Marc vagy a há­zasélet, Francoise vagy a há­zasélet) ugyancsak a felelős­ség kérdését kutatja. A Filmlexikon szerint Cayatte „erőssége az érzék­letes légkörteremtés és apró­lékos környezetrajz, a törté­net hideg logikájú felépítése”, Néhány nálunk is ismertebb munkája, a tévében most be­mutatott kétrészes filmmel együtt ugyancsak ezt ieazol- ják. így: Asszony az örvény­ben (1939, társíró), A szélhá­mos halála (1947, francia ver­zió), Özönvíz előtt (1953, olasz—francia), A fekete dosz- szié (1955), Halálosan szeret­ni (1970, olasz—francia), öt­vennégy éves volt, igazi hang­ját akkor próbálgatta, amikor a „Házasélet”-et megalkotta. Bizonyára mindkét rész, mind a férj, mind az asszony meséje tartalmaz egyéni túl­zásokat, mégis a történet két­féle elmondása után kényte­len vagyok férficentrikus ál­láspontot képviselni, anélkül azonban, hogy a nő munka iránti jogát, egyenjogúsági törekvését egy pillanatig is tagadnám, szükségtelennek tartanám. A magasabb igé­nyek megvalósítási módja, Marie-José Nat (magyar hangja Halász Judit) rokon­szenves, vonzó egyénisége el­lenére sem kedvemre való. Megértem, ha egy nő többre vágyik, mint takarításra, fő­zésre, pelenkamosásra, gye- rekdajkálásra, de ambíciói­nak megvalósításához aligha vezethet számító flörtökön át az egyedüli út. Francoise ma­gánéletében túlontúl sok a groteszk, félreérthető elem, s még egyéni, menetegetődző elbeszélése is taszít. Nehéz lenne (még akkor is, ha el­hinném minden szavát) egy­értelműen sajnálni őt. hiszen csalódásainak nagyrészt ön­maga az okozója. Sokkal rokonszenvesebb Jean-Marc ragaszkodása fe­leségéhez és egyidejűleg hiva­tásához is. A gyermekbírói szerepkörben sokkal inkább a hivatásérzet domborodott ki, mintsem a nyárspolgári megnyugvás és az ambíció hi­ánya. Francoise-t túlontúl vonzotta a fényűző életmód ahhoz, hogy sikereiben a hi­vatástudat győzelmét láthat­tuk volna. Ügy vélem tehát, a zsűrizésben résztvevő mil­liónyi nézőtársaim közül, hogy az igazság valahol kö­zépen található, de sokkal in­kább a férj, mintsem a fe­leség oldalára billen. Minden­esetre a részleteiben és fel­vételeiben is érdekes film na­gyon alkalmas volt arra. hogy két estén át lekösse a figvel- met és elgondolkoztató szóra­kozást nyújtson. Lakos Földrajzi statisztikai zsebkönyv Az összeállítás a leggyak­rabban szóba kerülő általános, nemzetközi és hazai statiszti­kai adatokat tartalmazza -.utóbbiakat megyék szerint is). Ezek között olyan jellegűeket ialálunk, mint az űrrepülés, holdkutatás adatai, a fonto­sabb mértékegységek, pénzne­mek, az egyes földrészek te­rülete. népessége (országok zerint). a városok, az ipari és mezőgazdasági termelés, az ás­ványok kitermelése, a közle­kedés, tv- és rádióelőfizetés, folyók, tavak stb. adatai. A prakitikus zsebkönyv első" sorban a gimnáziumok és kö­zépiskolák földrajztanításának segédkönyve, de — kis terje­delme, könnyen kezelhetősége miatt — az újságolvasó, rejt­vényfejtő olvasók számára is ajánlható. % ÍNŐGRÁD — 1973. £anuá; 30., kedd íhszhanqvetseny Négy évszázad magyar zenéje Lelkes hangulatú estével fejeződött be Balassagyarma­ton szombaton a Ró­zsavölgyi-emléknap. A ze­neszerző és hegedűvirtu­óz halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségsorozat befejezéseként rit­kán hallott és játszott zene­művek csendültek fel a Mik­száth Kálmán Művelődési Központ színháztermében tar­tott díszhangversenyen — a Masopust Rezső vezette Pro Musica Kamarazenekar jó­voltából. A méltatlanul elfe­ledett és a napjainkban is­mét népszerűvé váló zene­szerzőit — Rózsavölgyi, Cser­mák, Eszterházv Pál — művei­ből összeállított hangverseny méltón kapcsolódott a XVII— XIX. század zenéjét újra fel­fedező és értékelő események közé. A koncerten három Rózsa­völgyi-mű hangzott el. Beve­zetőül az 1842-ben írott Első Magyar Társas Tánez. A Pro Musica együttes érzékeny di­namikáival és formakészség­gel szólaltatta meg a korabe­li táncmuasikát megreformá­ló szerző alkotását, mely gaz­dag hangulatvilágával, válto­zatos karakterrajzával és dí­szes formanyelvével hozzájá­rult a társastánc elterjedésé­hez, a korabeli magvar társa­sági élet kibontakozásához. A Nógrádi emlék rövid és könnyed táncmuzsika, a szü lőföld emléke fogalmazódik meg benne. A bemutatóként elhangzott Serkentő kottája adott zenei ötletet Liszt XII. Magyar rapszódiájához. A fe­szes ritmusú csárdás virtuóz hangszerkezeléet igényel min­den előadótól, akárcsak a ver­bunkos muzsika szinte vala­mennyi darabja. Farkas Ferenc feldolgozásá­ban hallottuk a Kájoni Kó­dex lapjain megőrzött régi magyar táncokat, melyek a XVII. század zene! világát Idézték, fakasztottak derűt mozgalmasságukkal, ötletes­sé gükkel Szép élményt jelentett a Csajbók Terézia és Lehotka Gábor közreműködésével elő­adott Eszterházy-mű, a Har­monia caelestis. A magyar barokk zene egyik legjelen­tősebb alkotásával alig talál­kozunk koncerttermeink mű- borprogramjábari, pedig igé­nyes zenei anyaga, egyéni vo­násokat tartalmazó dallam- szövése megannyi lehetőséget jelent az előadók számára. Csajbók Terézia könnyedén szólaltatta meg a mozgalmas barokk daíiamkötéseket, a lassú tételek érzelemgazdag­sága kitűnően érvényesült előadásában. Lehotka Gábor eontinuo játéka igényes és alkalmazkodó volt. A magyar kamaramuzsíka első mestere Csermák Antal Az intézett veszedelem vagy a Haza szeretet« című mű- vével szerepelt a hangverseny műsorában. A barokk conce- - to grossok világára emlékez­tető, ám önálló magyar ze­nei anyagot feldolgozó kilenc- tételes darab akár program zenei alkotásként Is felfogha tó. A kamaraegyüttes gazdag színskálája, biztos stílusérzé­ke, egységes játékfelfogása — a hangversenymester Maso- pust Rezső érdeme — kitű nőén érződött a Csermák-mű előadásában is. Az elmúlt századok magyar muzsikáját bemutató hang­verseny stílusosan egy husza­dik századi szerző. Weiner Leó I. Divertimentójával feje­ződött be. A Rózsavölgyiéit zenei nyelvét továbbfejlesztő és érle’ő nagy magyar muz*., kus bátran nyúlt a hagyomá­nyokhoz. A kamarazenekar előadásán hallatszott, reper- toárdarabot játszanak. Külö­nösen a második tétel pityó- kás handabandázóm hangu­latra jza volt kiemelkedő. A hangverseny bevezetése­ként Bónis Ferenc zenetörté­nész, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tanára mél­tatta Rózsavölgyi Márk mun- kámáigámak jelentőségét a XIX. század magyar zenéjé­ben M, 25*. A HÉT KÖNYVEI AKADÉMIA KIADÓ: Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kiala­kulása. (Értekezések a tör­téneti tudományok köré­ből.) Rózsa György: Tudó* mányos tájékoztatás és tár­sadalom. (Tudományszer­vezési füzetek 6.) — EU* RÓPA: Hidalgo de Cisne­ros, Ignatio: Életút. Emlék­iratok. Moravia, Alberto: A megvetés. Regény. — — GONDOLAT: Szene*! Miklós — Szobotka Tibor — Katona Anna: Az angol irodalom története — KOS­SUTH: Berecz János: Ba­ráti szövetségben. A ma­gyar—szovjet kapcsolatok történetéből. •— Budapest 1873—1973. Dobos László: Az apák felelőssege a ne­velésben. Germán Guzmán, Caippos: Camilo Torres, a forradalmár pap. Életrajz. Lanternari, Vittorio: Gyar­matosítás és vallási szabad­ságmozgalmak. Lenin, Vla­gyimir L összes művei. 29. köt. Filozófiai füzetek. — MAGVETŐ KIADÓ: Fehér Ferenc: Az antinómiák költője. (Dosztojevszkij és az individuum válsága.) Tornai József: Kiszakadva: — MÓRA: Kalmár Zoltán; Gombák. JÚttörővezetők konferenciája A szécsényi járásban febru­ár 23-án tartják az úttörőve­zetők járási konferenciáját, melyen az úttörőcsapatok kül­döttei vesznek részt. A konfe­rencia értékeli a járás kétéves úttörőmunkáját. megszabja elkövetkező időszak fonto­sabb feladatait, megválaszt­ja a megyei küldötteket. A járási konferenciát va­lamennyi úttörőcsapatnál a felnőtt úttörővezetők küldött­értekezlete előzi meg. Ennek menetrendje a következő. Ja­nuár 29.: Rlmóc, Varsány, Nagylóc, Nógrádsipek, Holló­kő. Január 30.: Nógrádmegyer, Endrefalva, Karancsság, Ság’ újfalu. Január 31.: Ludányha- lászi, Litke, Ipolytarnóc, Mi- hálygerge, Egyházasgerge és a szécsényi két iskola. Vala­mennyi helyi értekezleten részt vesznek a járási úttörő- elnökség tágjai. fXégi ffreskök Rómában végzett ásatások során nagy freskókat találtaik, amelyek Constantinus csá­szárt és családját ábrázolják. A lelet lehetővé tette Faus- ta császárné háza helyének pontos meghatározását. A talaj pontos szintjétől 4—14 méteres mélységben az archeológusok egy előkelő ház falaira, és a többi között egy kertbe vezető folyosóra buk­kantak. Egy másik, 7 méter magas falat freskók borítot­tak; az egyik kép jó állapot­ban maradt, a többi erősen megrongálódott. A freskók alatt széles bíborvörös csíkon, feliratok láthatók. Sztereofényképezés segítsé­gével sikerült részben meg­fej tend ezeket a feliratokat és azonosítani a freskókon ábrázolt alakzatokat: a lábá­val sárkányt taposó Cons tan­ti nust, feleségét, Faustét, fi­át, Constantinust, valamint a császár anyját, Helénát. Egy másik freskón tengert csikók láthatók, amelyek a császári család hatalmát és dicsőségét jelképezik. A fel­iratok megfejtése lehetővé tét* te a freskó keletkezési idő­pontjának megállapítását: a 315—321 közötti évekből va­ló. A feliratok között Cons­tantinus császár névbetűi is szerepelnek. I Taar Ferenci LÁNG ÉS TÖVIS XIII. — Karjával széles félkört írt le. — Egyébként, amit itt lát, új házak, gyárak, tévétorony, világszínvonal, óriási fejlődés, ebben nemcsak az öregek „múltja” és verejtéke van benne, hanem a mi hitünk is. Sajnos, a kettő nem mindig ugyanaz. Pedig a cél közős. Nem tudom, megértett-e? Körülbelül ez a véleményem, úgy globálisan. Hanák Pál nagyszerű kísé­rőnek bizonyult, különbet már kívánni sem lehetett volna. Cipelt magával üze­mekbe, bányába, képkiállí- tásra, múzeumiba, bemutatott sokat látott-tapasztalt veterá­noknak és diákoknak, veze­tőknek és munkásasszonyok­nak, magyarázott, vitatkozott, haragudott rám és bátorított, azt akarta, hogy a valóságot lássam, Egyszer egy 8—10 éves fiúcskával barátkoztam a főtéren, amikor váratlanul megjegyezte: — Ilyen koromban én már kenyeret kerestem. Azaz — szenet! Tudja mi az, hogy meddőhányó? Ahová a követ hordták ki a bányából. Ott keresgéltük a szenet naphosz- szat, mint gyerkőcök, azután meg eladtuk. Az a pár fillér is nagyon kellett. Volt, aki abból élt. A börtönviselt poli­tikaiak, illegálisok. munkanél­küliek abból tengődtek. Per­sze, miről folyt a szó? A poli­tikáról. Rengeteget tanultunk az öregebbektől. Foglalkoztak velünk. Az volt a mi „párt- iskolánk” !... A lentiek olykor felkülditek egy-egy csille jó szenet, csak a tetejére szórtak követ. Ez is a „vörös segély” egyik formája volt, ahogyan összetartottak a bányászok.««, Egy másik alkalommal na­gyon kedvetlennek találtam. Arcán elmélyültek a ráncok. Hallgatag volt. A szeméből is hiányzott az élénkség. Meg is kérdeztem, mi a baja? Lehaj­totta a fejét és csendesen vá­laszolt: — Beteg a fiam. Ma vittem be a kórházba — aztán mély, reszketős sóhaj után hozzá­fűzte, minden kérdezés nél­kül. •— Tudja, én valahogy sose értem rá családi életet élni. Mindig a „sűrűjében” voltam benne... közben gye­rekeim születtek, nőttek, fel­nőttek, anélkül, hogy igazán ismertem volna őket. Sokszor csak elnézem, nézem őket és arra gondolok, hogy nem is­merem őket... valamit elmu­lasztottam, de hát...? ! — krákogott, kifújta az orrát, rá­gyújtott, s elmosolyodott: —A feleségem persze, engem okol. Tudja, milyenek az asszonyok. Biztosan nőis. Vannak gyere­kei? — Kettő is. — Na, majd megismeri a feleségemet, ha eljön hozzánk. Ott maradt szegényke, ahol húsz évvel ezelőtt tartott. Nem is csoda. Valakinek helyt kellett állnia a csatádban. Ö nem ért rá fejlődni, én meg nem értem rá apának lenni. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom