Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
A boltívek alatt Alig-allg lepi el a hő a park fáit, a sportpályát, a lépcsőket, a hajdani kolostor tetejét. A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában most a szünetekben is kevesebben mennek ki a hóba — jobb a falakon belül, ahol meleg van. Innen, a modern épületből szép a hólepte park. Mikes József igazgató tájékoztat: a mező- gazdasági szakközépiskolának most 137 tanulója van, idén 17-en fejezik be tanulmányaikat, egy kivételével valameny- nyien mezőgazdasági pályára lépnek. Itt működik egyébként a mezőgazdasági mérnök és vezető továbbképző intézet egy részlege is, amely a megye munkahelyi vezetőinek továbbképzését látja el. 1971-től több hetes bentlakásos tanfolyamokat szerveznek. Voltak itt már a növénytermesztési, illattenyésztési brigádvezetők, döntőbizottsági elnökök. A tanfolyamokra a „beiskolázást” a területi szövetségekkel együtt végzik. Most csaknem 10-an vesznek részt a tanfolyamon. Szállásuk a. diákotthonban van Nagy tervük van Erdős Ferenc a diákotthon igazgatója. A hajdani kolostor ma , diákotthon. Kétségkívül sajátos hangulatot jelent a séta a boltívek alatt, mind az épület földszintjén, mind pedig az emeleten. — Valóban — erősíti meg ezt a véleményt Erdős Ferenc, akinek egyébként kertészmérnök a „szakmája”. — Ez azonban csak hangulat. S bizony ezért a sajátosságért „fizetnünk” is kell. Például a vastag falak közül, az ódon ablakokon hangulatos kitekinteni a téli világba. Ez azonban azt is jelenti, hogy sok-sok gonddal jár a fűtés. A központi fűtés lenne a megoldás, ez azonban egyelőre szóba sem jöhet. A körülményekhez képest a helyiségekben kellemes a hőmérséklet, a tanulók, jelenleg mintegy hetvenen, korszerűen laknak itt a vastag faiak között. Erdős Ferenc pedig arról beszél, hogy nagy tervük van: szeretnék elnyerni a kollégium címet. Jelenleg ugyanis diákotthonként működnek. Ez ügyben már megkezdték a munkát, tudják, e címet elsősorban a belső élet megszervezésével, a diákotthoni tartalmi munka emelésével lehet elnyerni. A kollégiumi cím számukra is minőségi különbséget jelentene. Azt jelenti, hogy jobban érvényesül az önkormányzat, a kollégiumi tevékenységi formák, rendezvények, kulturális és egyéb események sora kialakult, vonzáskörzettel bírnak és igy toyább. Mindez azonban nem önmagától lesz így, ezért tenni kell, s ezt tudják a diákotthon lakói, A KISZ központi bizottsága versenyt írt ki az 1972/1973-as tanévre az ország kollégiumainak a tartalmi munka javítására, a három első helyezett intézmény 10—10 000 forintot kap. Értékelik majd a tanulmányi munkát, az ön- kormányzati tevékenységet, a politikai, társadalmi, kulturális stb. munkában elért eredményeket. Az értékelésre a tanév végén kerül sor, az eredményhirdetésre pedig november 7-én. A szécsényi mező- gazdasági szakközépiskola diákotthona — bár nem rendelkezik kollégiumi címmel — szintén szeretne bekapcsolódni e nemes versengésbe. Mindenesetre a diákotthoni életet már részben ennek jegyében is alakítják, teszik gazdagabbá, színvonalasabbá. Ezen mindenképpen nyernek. Fegyelmezett, de otthonos A diákotthonban lakók iskolai tanulmányi átlaga jobb, mint a többieké, ez a tanulmányi munka színvonaláról vall. Például a diákotthon legjobb közössége megtisztelő címért is verseny folyik. A diákotthon legjobb tanulója címet pedig jelenleg Csörge Lajos negyedikes tanuló birtokolja, ő a KISZ-csúcstitkár is. A diákotthon klubjában büszkén mutatja a berendezést, azj otthonos sarkokat, ahol zenekar, játékok, televízió, könyvek stb. állnak rendelkezésre, s a boltívek alatt valóban otthonos hangulat uralkodik. A diáktanács — az önkormányzat erősítése jegyében — jól működik. Félévenként diákotthoni nagygyűlést tartanak, a diáktanács tagjait titkos szavazással választják. A diáktanács titkára — szeptember 27-én volt a választás — Fenes Attila másodikos tanuló, a politikai felelős a tanácsban Baksa István harmadikos, ő a szécsényi járási KISZ-bi- zottságnak is tagja, a tanulmányi felelős Galcsik János, a kulturális, sport- és egyéb tevékenységért Kardos István felel a diáktanácsban. Fenes Attila elmondja, hogy a diákotthoni élet fegyelmezett, s ez nem zárja ki az otthonosságot, az önképzés, a kikapcsolódás legváltozatosabb lehetőségeit. A szigorú rend itt távolról sem jelent valamiféle vasfegyelmet, az eredményes munkának ez azonban elengedhetetlen feltétele. Kötött foglalkozások Változatosság? Igen, Irodalmi színpad működik, a KISZ- klub kéthetenként tartja kötött foglalkozásait, amelyek során a járási párt-, tanácsi és KISZ-vezetők szívesen keresik fel a diákotthont, s így a fiatalok bepillanthatnak a nagyközség, a járás életébe is. Járt már itt ügyész, festőművész, irodalmár is. S Igen népszerűek a vetélkedők, zenei, sport- és irodalmi témakörök- j ben. A fiatalok politikai tájékozódása jegyében most az állami oktatás helyzetéről, az oktatáspolitikai határozat legfontosabb kérdéseiről hallgatnak előadásokat a diákotthon lakói, akik a társadalmi munkában is szép eredményeket érnek eL Munkájuk a jövőben bizonyára címük megváltoztatására is módot nyújt majd. Ehhez azonban még sokat kell bizonyítani. Reméljük, ez továbbra sem marad el. T. E. 0 férj és feleség Képernyő előtt Ülésé/ Az mar nem újdonság, a kriminalisztikából és a bírói gyakorlatból ismert dolog, hogy ahány tanúvallomás, annyi látásmód. Az emberi szubjektum * ugyanannak a történésnek, eseménynek sokszor más szint és hangulatot ad, sőt az sem ritkaság, hogy Homlokegyenest másképp, teljesen ellenkező szemszögből világítanak meg valamely jelenséget, eseményt. Ezen alapszik André Cayatte 1963- ban készült kétrészes filmje, amelynek első részében a Jean- Marc, a férj, második részében pedig Francoise, a feleség mondja el szerelmi házasságuk történetét egészen a végső szakításig. S a néző, mint egy nagy létszámú zsűri tagja igyekszik dönteni, kinek van igaza a sorsdöntő ■saládi kérdésekben. Vagy fordítva: ki a hibás a szerelem, a házasság, a válás zökkenőinek felidézésében? A néző döntése is szubjektív. A nagy végletek elkerülése végett érdemes végigkísérni Cayatte munkásságát, állásfoglalásait, látásmódját. André Cayatte hazánkban elsősorban rendezői tevékenysége által ismert, amint hazájában is a legjobb francia filmrendezők között tartják számon. Jogot végzett, ügyvédi diplomát szerzett, nem véletlen, hogy filmjeiben az igazságszolgáltatás annyiszor hangot kap, gyakran a cselekmény központjában áll, Újságírói és regényírói munkássága nálunk már kevésbé ismert, bár azt is magas színvonalon művelte. A harmincas évek vége felé jegyezte el magát a filmgyártással, akkor még, mint forgatókönyvíró. S bár kedveli a bűnügyi történeteket, ezt nem a könv- nyebb és olcsóbb siker érdekében teszi, hanem elsősorban társadalombíráló szándék vezeti. A televízióban szombaton és vasárnap vetített két egymáshoz tartozó filmje (Jean-Marc vagy a házasélet, Francoise vagy a házasélet) ugyancsak a felelősség kérdését kutatja. A Filmlexikon szerint Cayatte „erőssége az érzékletes légkörteremtés és aprólékos környezetrajz, a történet hideg logikájú felépítése”, Néhány nálunk is ismertebb munkája, a tévében most bemutatott kétrészes filmmel együtt ugyancsak ezt ieazol- ják. így: Asszony az örvényben (1939, társíró), A szélhámos halála (1947, francia verzió), Özönvíz előtt (1953, olasz—francia), A fekete dosz- szié (1955), Halálosan szeretni (1970, olasz—francia), ötvennégy éves volt, igazi hangját akkor próbálgatta, amikor a „Házasélet”-et megalkotta. Bizonyára mindkét rész, mind a férj, mind az asszony meséje tartalmaz egyéni túlzásokat, mégis a történet kétféle elmondása után kénytelen vagyok férficentrikus álláspontot képviselni, anélkül azonban, hogy a nő munka iránti jogát, egyenjogúsági törekvését egy pillanatig is tagadnám, szükségtelennek tartanám. A magasabb igények megvalósítási módja, Marie-José Nat (magyar hangja Halász Judit) rokonszenves, vonzó egyénisége ellenére sem kedvemre való. Megértem, ha egy nő többre vágyik, mint takarításra, főzésre, pelenkamosásra, gye- rekdajkálásra, de ambícióinak megvalósításához aligha vezethet számító flörtökön át az egyedüli út. Francoise magánéletében túlontúl sok a groteszk, félreérthető elem, s még egyéni, menetegetődző elbeszélése is taszít. Nehéz lenne (még akkor is, ha elhinném minden szavát) egyértelműen sajnálni őt. hiszen csalódásainak nagyrészt önmaga az okozója. Sokkal rokonszenvesebb Jean-Marc ragaszkodása feleségéhez és egyidejűleg hivatásához is. A gyermekbírói szerepkörben sokkal inkább a hivatásérzet domborodott ki, mintsem a nyárspolgári megnyugvás és az ambíció hiánya. Francoise-t túlontúl vonzotta a fényűző életmód ahhoz, hogy sikereiben a hivatástudat győzelmét láthattuk volna. Ügy vélem tehát, a zsűrizésben résztvevő milliónyi nézőtársaim közül, hogy az igazság valahol középen található, de sokkal inkább a férj, mintsem a feleség oldalára billen. Mindenesetre a részleteiben és felvételeiben is érdekes film nagyon alkalmas volt arra. hogy két estén át lekösse a figvel- met és elgondolkoztató szórakozást nyújtson. Lakos Földrajzi statisztikai zsebkönyv Az összeállítás a leggyakrabban szóba kerülő általános, nemzetközi és hazai statisztikai adatokat tartalmazza -.utóbbiakat megyék szerint is). Ezek között olyan jellegűeket ialálunk, mint az űrrepülés, holdkutatás adatai, a fontosabb mértékegységek, pénznemek, az egyes földrészek területe. népessége (országok zerint). a városok, az ipari és mezőgazdasági termelés, az ásványok kitermelése, a közlekedés, tv- és rádióelőfizetés, folyók, tavak stb. adatai. A prakitikus zsebkönyv első" sorban a gimnáziumok és középiskolák földrajztanításának segédkönyve, de — kis terjedelme, könnyen kezelhetősége miatt — az újságolvasó, rejtvényfejtő olvasók számára is ajánlható. % ÍNŐGRÁD — 1973. £anuá; 30., kedd íhszhanqvetseny Négy évszázad magyar zenéje Lelkes hangulatú estével fejeződött be Balassagyarmaton szombaton a Rózsavölgyi-emléknap. A zeneszerző és hegedűvirtuóz halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat befejezéseként ritkán hallott és játszott zeneművek csendültek fel a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ színháztermében tartott díszhangversenyen — a Masopust Rezső vezette Pro Musica Kamarazenekar jóvoltából. A méltatlanul elfeledett és a napjainkban ismét népszerűvé váló zeneszerzőit — Rózsavölgyi, Csermák, Eszterházv Pál — műveiből összeállított hangverseny méltón kapcsolódott a XVII— XIX. század zenéjét újra felfedező és értékelő események közé. A koncerten három Rózsavölgyi-mű hangzott el. Bevezetőül az 1842-ben írott Első Magyar Társas Tánez. A Pro Musica együttes érzékeny dinamikáival és formakészséggel szólaltatta meg a korabeli táncmuasikát megreformáló szerző alkotását, mely gazdag hangulatvilágával, változatos karakterrajzával és díszes formanyelvével hozzájárult a társastánc elterjedéséhez, a korabeli magvar társasági élet kibontakozásához. A Nógrádi emlék rövid és könnyed táncmuzsika, a szü lőföld emléke fogalmazódik meg benne. A bemutatóként elhangzott Serkentő kottája adott zenei ötletet Liszt XII. Magyar rapszódiájához. A feszes ritmusú csárdás virtuóz hangszerkezeléet igényel minden előadótól, akárcsak a verbunkos muzsika szinte valamennyi darabja. Farkas Ferenc feldolgozásában hallottuk a Kájoni Kódex lapjain megőrzött régi magyar táncokat, melyek a XVII. század zene! világát Idézték, fakasztottak derűt mozgalmasságukkal, ötletessé gükkel Szép élményt jelentett a Csajbók Terézia és Lehotka Gábor közreműködésével előadott Eszterházy-mű, a Harmonia caelestis. A magyar barokk zene egyik legjelentősebb alkotásával alig találkozunk koncerttermeink mű- borprogramjábari, pedig igényes zenei anyaga, egyéni vonásokat tartalmazó dallam- szövése megannyi lehetőséget jelent az előadók számára. Csajbók Terézia könnyedén szólaltatta meg a mozgalmas barokk daíiamkötéseket, a lassú tételek érzelemgazdagsága kitűnően érvényesült előadásában. Lehotka Gábor eontinuo játéka igényes és alkalmazkodó volt. A magyar kamaramuzsíka első mestere Csermák Antal Az intézett veszedelem vagy a Haza szeretet« című mű- vével szerepelt a hangverseny műsorában. A barokk conce- - to grossok világára emlékeztető, ám önálló magyar zenei anyagot feldolgozó kilenc- tételes darab akár program zenei alkotásként Is felfogha tó. A kamaraegyüttes gazdag színskálája, biztos stílusérzéke, egységes játékfelfogása — a hangversenymester Maso- pust Rezső érdeme — kitű nőén érződött a Csermák-mű előadásában is. Az elmúlt századok magyar muzsikáját bemutató hangverseny stílusosan egy huszadik századi szerző. Weiner Leó I. Divertimentójával fejeződött be. A Rózsavölgyiéit zenei nyelvét továbbfejlesztő és érle’ő nagy magyar muz*., kus bátran nyúlt a hagyományokhoz. A kamarazenekar előadásán hallatszott, reper- toárdarabot játszanak. Különösen a második tétel pityó- kás handabandázóm hangulatra jza volt kiemelkedő. A hangverseny bevezetéseként Bónis Ferenc zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára méltatta Rózsavölgyi Márk mun- kámáigámak jelentőségét a XIX. század magyar zenéjében M, 25*. A HÉT KÖNYVEI AKADÉMIA KIADÓ: Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. (Értekezések a történeti tudományok köréből.) Rózsa György: Tudó* mányos tájékoztatás és társadalom. (Tudományszervezési füzetek 6.) — EU* RÓPA: Hidalgo de Cisneros, Ignatio: Életút. Emlékiratok. Moravia, Alberto: A megvetés. Regény. — — GONDOLAT: Szene*! Miklós — Szobotka Tibor — Katona Anna: Az angol irodalom története — KOSSUTH: Berecz János: Baráti szövetségben. A magyar—szovjet kapcsolatok történetéből. •— Budapest 1873—1973. Dobos László: Az apák felelőssege a nevelésben. Germán Guzmán, Caippos: Camilo Torres, a forradalmár pap. Életrajz. Lanternari, Vittorio: Gyarmatosítás és vallási szabadságmozgalmak. Lenin, Vlagyimir L összes művei. 29. köt. Filozófiai füzetek. — MAGVETŐ KIADÓ: Fehér Ferenc: Az antinómiák költője. (Dosztojevszkij és az individuum válsága.) Tornai József: Kiszakadva: — MÓRA: Kalmár Zoltán; Gombák. JÚttörővezetők konferenciája A szécsényi járásban február 23-án tartják az úttörővezetők járási konferenciáját, melyen az úttörőcsapatok küldöttei vesznek részt. A konferencia értékeli a járás kétéves úttörőmunkáját. megszabja elkövetkező időszak fontosabb feladatait, megválasztja a megyei küldötteket. A járási konferenciát valamennyi úttörőcsapatnál a felnőtt úttörővezetők küldöttértekezlete előzi meg. Ennek menetrendje a következő. Január 29.: Rlmóc, Varsány, Nagylóc, Nógrádsipek, Hollókő. Január 30.: Nógrádmegyer, Endrefalva, Karancsság, Ság’ újfalu. Január 31.: Ludányha- lászi, Litke, Ipolytarnóc, Mi- hálygerge, Egyházasgerge és a szécsényi két iskola. Valamennyi helyi értekezleten részt vesznek a járási úttörő- elnökség tágjai. fXégi ffreskök Rómában végzett ásatások során nagy freskókat találtaik, amelyek Constantinus császárt és családját ábrázolják. A lelet lehetővé tette Faus- ta császárné háza helyének pontos meghatározását. A talaj pontos szintjétől 4—14 méteres mélységben az archeológusok egy előkelő ház falaira, és a többi között egy kertbe vezető folyosóra bukkantak. Egy másik, 7 méter magas falat freskók borítottak; az egyik kép jó állapotban maradt, a többi erősen megrongálódott. A freskók alatt széles bíborvörös csíkon, feliratok láthatók. Sztereofényképezés segítségével sikerült részben megfej tend ezeket a feliratokat és azonosítani a freskókon ábrázolt alakzatokat: a lábával sárkányt taposó Cons tanti nust, feleségét, Faustét, fiát, Constantinust, valamint a császár anyját, Helénát. Egy másik freskón tengert csikók láthatók, amelyek a császári család hatalmát és dicsőségét jelképezik. A feliratok megfejtése lehetővé tét* te a freskó keletkezési időpontjának megállapítását: a 315—321 közötti évekből való. A feliratok között Constantinus császár névbetűi is szerepelnek. I Taar Ferenci LÁNG ÉS TÖVIS XIII. — Karjával széles félkört írt le. — Egyébként, amit itt lát, új házak, gyárak, tévétorony, világszínvonal, óriási fejlődés, ebben nemcsak az öregek „múltja” és verejtéke van benne, hanem a mi hitünk is. Sajnos, a kettő nem mindig ugyanaz. Pedig a cél közős. Nem tudom, megértett-e? Körülbelül ez a véleményem, úgy globálisan. Hanák Pál nagyszerű kísérőnek bizonyult, különbet már kívánni sem lehetett volna. Cipelt magával üzemekbe, bányába, képkiállí- tásra, múzeumiba, bemutatott sokat látott-tapasztalt veteránoknak és diákoknak, vezetőknek és munkásasszonyoknak, magyarázott, vitatkozott, haragudott rám és bátorított, azt akarta, hogy a valóságot lássam, Egyszer egy 8—10 éves fiúcskával barátkoztam a főtéren, amikor váratlanul megjegyezte: — Ilyen koromban én már kenyeret kerestem. Azaz — szenet! Tudja mi az, hogy meddőhányó? Ahová a követ hordták ki a bányából. Ott keresgéltük a szenet naphosz- szat, mint gyerkőcök, azután meg eladtuk. Az a pár fillér is nagyon kellett. Volt, aki abból élt. A börtönviselt politikaiak, illegálisok. munkanélküliek abból tengődtek. Persze, miről folyt a szó? A politikáról. Rengeteget tanultunk az öregebbektől. Foglalkoztak velünk. Az volt a mi „párt- iskolánk” !... A lentiek olykor felkülditek egy-egy csille jó szenet, csak a tetejére szórtak követ. Ez is a „vörös segély” egyik formája volt, ahogyan összetartottak a bányászok.««, Egy másik alkalommal nagyon kedvetlennek találtam. Arcán elmélyültek a ráncok. Hallgatag volt. A szeméből is hiányzott az élénkség. Meg is kérdeztem, mi a baja? Lehajtotta a fejét és csendesen válaszolt: — Beteg a fiam. Ma vittem be a kórházba — aztán mély, reszketős sóhaj után hozzáfűzte, minden kérdezés nélkül. •— Tudja, én valahogy sose értem rá családi életet élni. Mindig a „sűrűjében” voltam benne... közben gyerekeim születtek, nőttek, felnőttek, anélkül, hogy igazán ismertem volna őket. Sokszor csak elnézem, nézem őket és arra gondolok, hogy nem ismerem őket... valamit elmulasztottam, de hát...? ! — krákogott, kifújta az orrát, rágyújtott, s elmosolyodott: —A feleségem persze, engem okol. Tudja, milyenek az asszonyok. Biztosan nőis. Vannak gyerekei? — Kettő is. — Na, majd megismeri a feleségemet, ha eljön hozzánk. Ott maradt szegényke, ahol húsz évvel ezelőtt tartott. Nem is csoda. Valakinek helyt kellett állnia a csatádban. Ö nem ért rá fejlődni, én meg nem értem rá apának lenni. (Folytatjuk)