Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
Mi építjük - nekünk termel A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysége a megye legkorszerűbb és egyben legnépszerűbb üzemei közé tartozik. Érthető is, hisz1 munkakörülményei igen kedvezőek, tiszta, kellemes üzemcsarnokban dolgozhatnak a lányok, asszonyok. Az üzem ebben az ötéves tervben létesült, a beruházás mintegy 110 millió forintba került. Jelenleg 370 ember dolgozik itt, de az 5 éves tervünk végére már mintegy 800 salgótarjáni, illetve környékbeli dolgozó talál benne munkaalkalmat. A vállalat előtt igen komoly tervek állnak, az URH-rádiótelefonok, híradástechnikai berendezések gyártásán túl a BRG részt vesz a számítástechnikai kormányprogram megvalósításában is. A salgótarjáni gyáregységből a jövőben nagyobb mennyiségű és gazdaságosan előállított rádiótelefon kerül majd ki, mely eléri a világszínvonalat! — kulcsár — Munkásmozgalom-történeti Lexikon A közérdeklődés fejlődését, a látóhatár tágulását sokféle tény bizonyítja, s érzékeltetheti egy — lexikon is. Ebben az esetben a Párttörté- oeti Intézetben készült, s a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent, nemzetközileg is figyelmet érdemlő munka. Az Aalto szócikkel kezdődő, s a Zsukowal befejeződő lexikon több mint száz év munkásmozgalom-történeti eseményeit, szereplőit, szervezeteit fogja át, bizonyítván egy új igény megfogalmazódását, a politika e legfontosabb tényezőjének lexikális megismertetését. Sem magyar, sem idegen nyelven hasonló célú összeállítás még nem készült, s minden bizony- nyál az áttörés buktatókkal is jár, ám maga az a tény, hogy a könyvben 3200 szócikk lelhető, hasznosságát kétségtelenné teszi. Mi volt az Egyesült Államokban 1932-ben lezajlott bo- nusmenet célja; kik voltak a Legális marxisták; miként alakult Molotov pályafutása; milyen szerepet lát el az Amszterdamban székelő Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézet; ki volt Szvoboda Lajos — ízelítőül kiragadott példák arra, hogy a tudományos igénnyel, de ismeretterjesztő jelleggel összeállított lexikon hatósugara tág. Egyebek mellett igazolja ezt az is, hogy a címszavak több mint fele a nemzetközi munkásmozgalom eseményeit, szervezeteit, kiemelkedő szereplőit tárgyalja, egyharmada pedig a hazai munkásmozgalommal toglal- koziik. Fontos szerepet vállal a kiadvány a munkásmozgalom jelentős egyéniségeinek megismertetésében, hiszen ezer külföldi, 750 magyar kapott helyet az életutakat tömörítő szócikkek csoportjában, függetlenül munkásságuk pozitív, vagy negatív előjelétől. S any szorosan ide tartozik: a szerzők, a szerkesztők a tényközlésre, snem az értékelésre tették a hangsúlyt, sokkal inkább a frisseségre, mint a minősítésre törekedve. Hasznos, hiányt megszüntető munkát vehet kézbe a lexikon forgatója, s a kezelhetőség sem okoz gondot, mert a szerkesztési és formai elvek a más lexikonoknál már megszokott gyakorlatot követték. (Ml |A mezőgazdaság feorpzerű-ítéeére ‘ Megalapozott beruházási politikát A technika gyors fejlődése a népgazdaság minden ágában az eszközöknek a gyorsabb ütemű fejlesztését, bővítését igényli. A mezőgazdasági üzemekben még inkább fontos ez, hiszen a gazdaságok megalakulásuk idején gyakorlatilag csak kisüzemi eszközökkel rendelkeztek és gazdálkodtak, Lényegében az utóbbi évtizedben kezdődött el a kisüzemi termelőkapacitások fokozatos kicserélése korszerű nagyüzemi termelőberendezésekre. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában épült ideiglenes jellegű épületek lecserélésének folyamata még nem fejeződött be. A termelés eszközigényességének növekedése az elkövetkező években is jelentkezni fog. Beruházási láz Mezőgazdasági üzemeink jelentősebb mértékű épület- és gépberuházásokat csupán a 10 éves nagyüzemi gazdálkodás befejezése után végeztek. De ez a beruházási láz túl- fűtöttnek bizonyult. Ezen belül is az 1969—1970. évben az építésberuházások mennyiségének emelkedése volt jelentős — és két év átlagában meghaladta a 180 millió forintot. — Ez több mint kétszerese az 1968. évinek. A gépberuházások összege is emelkedett, növekedési üteme viszont az előző évekéhez hasonlóan alakult. Az elmúlt időszakban fellépő beruházási feszültségek ismerték. Mezőgazdasági beruházásainknál az országoshoz hasonlóan jelentkeztek a gondok. Túl sok beruházás indult, a befejezések csúsztak, jelentős többletköltségek mutatkoztak és ezek már a beruházások gazdaságosságát is megkérdőjelezték. A nagymérvű beruházási növekedés erőn felülinek bizonyult az üzemek számára. A többletköltségek rendezése ugyanis kimerítette az üzemek pénzügyi lehetőségeit és a létrejött beruházások gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges forgóeszköz-állomány biztosítása sok esetben elmaradt Alapvető követelmény, hogy egyik évről a másikra lényeges beruházási növekedést nem lehet megvalósítani. Beruházni csak az elért jövedelemből lehet, és nem az elképzelt, számított jövedelmekből. sek, valamint kimerült anyagi helyzetük folytán 1971-ben jelentősen csökkentették beruházásaikat. A teljesített építésberuházások volumene az 1970. évinek csupán 46,5 százaléka volt. A gépberuházások növekedési üteme viszont jelentősebb volt, hiszen 42,9 százalékkal haladta meg az 1970. évi szintet Az arányok eltolódtak Az 1972. gazdasági év eddig elvégzett beruházási teljesítései alapján megállapíthatjuk, hogy a beruházások volumene tovább csökken és a mezőgazdasági beruházások anyagiműszaki összetételében az előző évekhez hasonlóan, további arányeltolódás mutatkozik a gépberuházások javára. Az építési beruházások volumene tovább csökken. A tervbe vett építésberuházások bekerülési költségelőirányzata alig haladta meg az 50 millió forintot. Ez az előző év 63 százaléka. A beruházási előirányzat várhatóan csupán 60—70 százalékban fog realizálódni. Az építési beruházásokon belül az állattenyésztési beruházások részesedése a legnagyobb, ezen belül is legjelentősebb a szarvas- marhatartás beruházásainak volumene. A mostani állattenyésztési beruházásoknak jelentős hányadát a szakosított tehenészeti telepek befejezése jelenti. Ebben az évben komolyabb új építési beruházás nem indult, csupán befejeződik a folyamatban levő beruházások építése, és egyéb rekonstrukciós munkák valósulnak meg. A negyedik ötéves tervben célul tűzött 15 tehenészeti telep közül év végére várhatóan 12 telep építése fejeződik be, mintegy 4000 férőhellyel. A telepek forgóeszközzel való féltöltése komoly gondot jelent az üzemek számára. A meghirdetett szarvasmarhatenyésztés fejlesztési programjának egyik jelentős feladata lesz a hiányzó eszközök biztosítása. Az építési beruházások ilyen Volumenű csökkenését már nem lehet pozitívan megítélni a jövő szempontjából. A célcsoportos beruházásoknál szintén tükröződik a feszültség. A rendelkezésre álló keretből beruházásaink (erdőtelepítés, melioráció, bekötő út építése, villamosenergia-há- lózat stb.) — a csökkenő lehetőségek mellett — program szerint valósulnak meg A termelés érdekében Termelőszövetkezeteink mintegy 60 millió forintot meghaladó értékű gépberuházás megvalósítását tűzték célul az 1972. évre. Ez az előző év 80 százalékát sem éri el. Az év eddig eltelt időszaka alatt üzemeink a tervezett jaeruhú- zások mintegy 90 százalékát meghaladó arányban vásároltak gépeket, ami 1971-hez képest 15 százalékkal kevesebb. Országos viszonylatban viszont mindössze hét-nyolc százalékkal csökkent a gépberuházások összege. A gépberuházásokra fordított nagyobb összeg lehetővé teszi az üzemek számára az elavult gépparkjuk fokozatos lecserélését és/termelés- technikai korszerűsítését. A gépberuházások ütemének) ilyen szintre emelését üzemeink elhasználódott gépparkja indokolttá teszi. Az idei kedvezőtlen időjárás is bizonyította a potenciális géppark szükségességét. A beruházás 'a termelés érdekében történik. Célja, a nép- gazdasági szükségletek kielégítése, mind több és minőségileg jobb mezőgazdásági árw és jövedelem realizálása az üzem számára. Éppen ezért mindenekelőtt figyelembe kelj venni a tartós termelési feltételeket, mérlegelni kell, hogy ezek a lehetőségek milyen beruházásra a legmegfelelőbbek, A beruházások vizsgálata arra enged következtetni, hogy a beruházási döntési rendszerben és a gyakorlatban akad hiányosság. Nyilvánvaló, hogy a beruházási folyamat javítása érdekében szükség van a beruházási döntések megalapozottságára. A kiegyensúlyozott gazdaságpolitika különösképpen azt követeli, hogy a beruházások színvonalát, mértékét ésszerűbben — az erőforrásokhoz mérten — határozzuk meg. A megfontoltabb, az igények reálisabb kielégítését biztosító megoldások és tér vek előtérbe helyezését kell a jövőre célul kitűzni. Sz. Ji. A beruházási feszültségek mérséklésére a kormány számos, a beruházási kereslet csökkentését célzó intézkedést hozott. (Építési tilalmak, 20 százalékos tartalékképzés stb.) Üzemeink a hozott intézkedéItvzárás a szécsényi TÖVÁLL-nál Beszélgetés Máthé Sándor igazgatóval A ROSTÁK felett por szäH, Leraikódik mindenre, belepc az emberek arcát. Finom, apró szemű por. Az idegennek ez furcsa, menekülne előle. Aikik itt dolgoznak, megszokták. A szakemberek vizsgálata szerint egyes helyeken túlzott a porképződés. A válogatónak tapasztalatból ezt már régen tudják. Ha végső megoldást nem is találtak, történt néhány dolog a nagybátonyi osz- tályozón, ami a munkakörülményeket javította. Mielőtt arról szólnánk, talán inkább az osztályozó munkájáról: A kányási aknaüzemben termelt szénből itt ötféle terméket állítanak elő. Ezenkívül még három akna termelése kerül az osztályozom és a gyengébb minőségű tennék úgynevezett aknaszénként jut tovább az erőművekhez. Egyébként a kányási kivételével még ötféle minőséget állítanak elő osztályozással, rostálással. Az idén nem kevesebb, mint egymillió tonna szén futott itt ót a kötélpályákról az osztályozom keresztül a vagonokba. Komoly feladat a palaválo- gutás is. Az asszonyok végzik ezt a munkát. Nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb tennivalóként tartják számon a szén minőségének javítását. Az idén eddig 30 ezer 600 csilié meciüoanyagot, követ, illetOsztó lyozón ve palát válogattak ki az osztályozó három kötélpályáján beérkező szén kőzüL Nem kevesebb ez, mint a vállalat négy aknája közül az egyik, Tiribes-afcna egyhavi szén- termelése. Ennyi kő, illetve meddőanyag köti le feleslegesen a kötélpályád csilléket, az 06ztályozót és ennyit kell. ismét feladni a meddőhányóra. Ha a bányászok jobban válogatnák a szenet, jelentős költséget is megtakaríthatnának. Az osztályozó az az üzem, ahonnan a végtermék a kívánt minőségben, mennyiségben útnak indul a vasúton. Nem véletlen, hogy állandó téma a nógrádi szénbányáknál az osztályozol dolgozók munkakörülményeinek javítása. A termelési feltételek egy év alatt sokat változtak. A piaci igényeknek megfelelően az úgynevezett dél-nógrádi kötélpályái részen durva- és finomtörőt építettek fel. Ugyanezt megvalósították a kányási kötélpályái szárnyon is. Igaz, a kányási szén keresett a TÜ- ZÉP-teleoeken. Tavasszal viszont volt átmeneti időszak, amikor eat a kiváló szenet is te. kellett tömi, megrendelés hiányában, és olcsóbban értékesíteni üzemi célokra. Korszerűsítést jelent, hogy az osztályozod iparvágányok egy részét átépítették. Ezzel párhuzamosain az előírásoknak megfelelően gondoskodtak a szivárgórendszer' kiépítéséről, a csapadékvíz elvezetéséről Mindez úgy valósult meg, hogy az osztályozó közben termelt. A kötélpályái karbantartó műhelynél egy kovácsműhelyt is létesítettek. Ezzel lényegesen javították a munkakörülményeket, a szociális ellátottságot. Már korábban megoldották a munkahelyi fűtést, amit az idén még tovább bővítettek. Az osztályozó tetőzetét kijaví-. tották, új világítóablakokat szereltek fel. A porelszívás lehetőségeit a pécsi tröszt kutatócsoportja vizsgálta, véleményezte, sajnos, megfelelő megoldást még nem sikerült találni. A vállalaton nem múlik, hogy ez is megoldódjék. Minden törekvésük, hogy a nagybátonyi szénosztályozó munkásai meefe’üöbb körülmények között dolgozhassanak. Általában ritkán esik szó azokról, aikik az osztályozó üzemzavarmentes munkáját biztosítják. A szocialista brigádok érdeme, hogy az üzemzavarok száma, a kieső idő az utóbbi időben lényegesen csökkent. A Komarov Szocialista Brigád Pusztai Gyula vezetésével az üzemeltetést és a karbantartást biztosítja. Nagy érdemük vám a zavartalan üzemmenet biztosításában. Fejes Pál kötélpályái csiilejavító brigádja októberben, rekorderedményt ért eil, hiszen 70 csillét felújított, annyit, amennyit még sohasem. A megváltozott időjárás miatt különösen a szorospataki kö- lélpályaszámyon megszaporodott a kötélkötések száma. Ezt úgy végezték el, hogy nem történt különösebb üzemzavar. Legutóbb előfordult, hogy a sorozatos vagonhiányok miatt a dél-nógrádi területen mintegy 5000 tonna szén halmozódott fél a készlettereken. Ezt folyamatosan elszállították. ALTALÄBAN ritkán esik szó az oisztályozői munkásokról, pedig a széntermeléshez ők is hozzájárulnak. Egyre intenzívebb munkával segítik elő a nógrádi szénbányák terv teljesítését. B. 3, Csupán félévtizedes műit áll a szécsényi TÖVÁLL möl gött. A vállalkozás alapítója a szécsényi és karancssági termelőszövetkezet volt. Mély- és magasépítéssel foglalkoznak. Az idei eredményekről és gondokról beszélgettünk-Máthé Sándor igazgatóval, aki 1972. tavaszán vette át a vállalkozás irányítását. — Az év elején milyen gondokkal kellett megküzdeniök'! — Rosszul állt a szénánk, mert alig 19 milliós szerződési igény jelentkezett, holott 50 milliós kapacitással rendelkezünk. Kevesebbet ruháztak be a szövetkezetek, másrészt a mélyépítési igény sokkal kisebb volt a vártnál. Ezért tavasszal három brigád elment tőlünk. Később piackutatást végeztünk, és sikerült lekötni a kapacitást 51,8 millió forint értékben. — Milyen jelentősebb beruházásokat fejeztek be? — Határidőre átadtuk Salgótarjánban a Számviteli Főiskola épületét. Szécsényben 18 lakásba költöztek be a lakók, az ELZETT gyáregységnek 5 milliós szerelőcsarnokot készítettünk el. Utat építettünk Cserhátsurányban, Magyar- nándorban, Ipolyvecén és Szé- cjsényben. — Bizonyára vannak áthúzódó beruházásaik is... — Ezek közül csak a jelentősebbeket kívánom megemlíteni. Szécsényben a műemlék jellegű Forgách-kastélj 12,5 millió forintba kerülő felújítását tavaly kezdtük, és 1973-ban fejezzük be. Lükén 7 millió forintból új iskolát és pedagóguslakásokat építünk, átadására 1973. év augusztusában kerül sor. Salgótarjánban mi építjük az új sportcsarnokot. A beruházótól függ, hogy mikor lesz kész: valószínűleg 1974-ben, de mi jövőre is be tudnánk fejezni! Ezenkívül Szécsényben 80, Balassagyarmaton 54 lakást építünk. Bizonyos tényekből arra tehet következtetni, hogy kedvezően változott a helyzet a szécsényi TÖVÁLL-nál. A fluktuáció a minimálisra csökkent. A dolgozók jól keresnek, bár szociális létesítményekben / mostohán állnak, és a fizikái megterhelés is nagyobb, mint a tanácsi, vagy állami építőiparban. — Elsőrendű célunk, hogy a korábbi években megrendült bizalmat helyreállítsuk — magyarázza az igazgató. — Ehhez elsősorban pontos, jó munkára van szükség. Az sem lényegtelen, hogy másfél milliós részesedést várunk. R. 1, NÓ6RÁD — 1973. január 3„ szerda 3
