Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

éves m SscmfetuniÉ Hasznos helytörténeti kiadvány Dokumentumok, adatok Nógrád megye felszabadulás utáni történetéből Szibériai találkozások A NÓGRÁD megyei Mun­kásmozgalmi Múzeum és Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szer­vezete kiadványt jelentetett meg „Dokumentumok, adatok Nógrád megye felszabadulás utáni történetéből, 1944. decem­ber—1948. július” címmel. A ki­advány egy dokumentumkö- tet-sorozat második része. Az első kötet Nógrád megye mun­kásmozgalmának válogatott dokumentumait tartalmazta. A következő kötet pedig, amely 1973-ban lát napvilágot. Nóg­rád megye iparának kialaku­lásától, 1861-től 1918-ig közöl dokumentumokat, kapcsolato­san az ipartörténettel, a de­mográfiai mozgásokkal, a munkásmozgalommal és így tovább. Ezután 1974-ben je­lenik meg két dokumentum­kötet. Az egyik az 1918—19-es forradalmi időszakkal, a má­sik 1948-tól 1962-ig közöl vá­logatott dokumentumanyagot a megye történetével kapcsolat­ban. A munkásmozgalmi múze­umnak ez a dokumentumkö- tet-sorozata rendkívül jelen­tős. Az érdeklődő olvasók ed­dig jobbára csak feldolgozá­sokat olvashattak a megye­történetre vonatkozóan. A Nógrád megye története című monográfia sorozat jelentős vállalkozása megyénk szellemi életének. A kérdések azonban a műfajból, s a célból követ­kezően itt szintézisként jutnak el az olvasóhoz, aki így kény­telen nélkülözni számos igen fontos részletet. Ez a doku- mentumkötet-sorozat igyek- / szik pótolni ezt a hiányossá­got, nem feldolgozásokat, ha­nem eredeti dokumentumokat közöl. Természetesen, egy doku­mentumkötet forgatása már önmagában feltételez bizo­nyos tájékozottságot, kiala­kult nézetet a témával kap­csolatban. Így az eredetiben olvasott dokumentumok gaz­dagítják az olvasót, erősíthe­tik lokálpatriotizmusát, ra­gaszkodását a szülőföldhöz, annak dolgozó népéhez, s az általa létrehozott anyagi és szellemi értékekhez. A köte­tet haszonnal forgathatják a munkásmozgalom, a közel­múlt történelme iránt érdek­lődők, a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetem hallgatói, a honismerettel, helytörténettel foglalkozók, a pedagógusok stb. Ez utóbbiak például kitű­nően alkalmazhatják a szem­léltetéskor, az érzelmi neve­lés, a szocialista hazafiságra való nevelés nemes munkájá­ban is. A KÖTETET Borsos Gábor, dr. Molnár Pál és Vonsik Ilo­na állította össze, s Jakab Sándor lektorálta. A szerkesz­tést szintén dr. Molnár Pál, a megyei múzeumi szervezet igazgatója végezte. Az általa írt bevezető is utal arra, hogy megyénkben már kialakult az olvasóknak egy olyan rétege, amely az. elmúlt évek össze­foglaló művei után a részle­tekre is kíváncsi, vagy éppen felhasználja önálló kutató­munkájában. A dokumentumgyűjtemény ezúttal sem vállalkozik tel­Töfab meghívást kaptak Örömet szerezni a zenekedvelőknek A balassagyarmati rézfú- vósok zenekarát ugyancsak sokan ismerik. Ezért arra a kérdésre, hogy mi jellemzi a rúvós hangszereket, szinte le­xikális választ ad Veres Ist­ván, a balassagyarmati ze­neiskola tanára: „Zárt üreg­ben, préselt levegővel meg­szólaltatott hangszerek, ajak­sípok, fuvolák nyelv- és töl­csére* formákban találhatók, Az első kettőt a fafúvósok, míg a második, harmadik cso­portjuk a rézfúvósok család­jába tartozik.” A dolog egy­szerűnek látszik, pedig nem is az... Veres István fiatal, agilis ember. Még innen a harmin­con. Rá leginkább az jellem­ző, hogy a muzsika iránti szeretete határtalan. Munka­ideje nemcsak nyolc órában mérhető, mert reggeltől késő estig dolgozik a zeneiskolá­ban, Nagyon sokszor tevé­kenykedik otthon is, a késő éjjeli órákig égetve a lámpát. Ellenőrzi a tártul ók lecke- könyvét, kottáikat másol, vagy éppen a közelgő be­mutatók műsorát állítja ösz- sae. Feladata annyival bővült, hogy újabban a rézfúvósok aamagyi tisztét is ellátja. Er­ről nagy szeretettel be- ,zél. — Eléggé nehéz munka — mondja —, mert a tanulók •gén „vegyes” összetételnek. A legfiatalabb tizenkettő, a leg­idősebb hatvanhárom éves. A korkülönbségek azonban elmo­sódnak, amikor a karnagyi palca int. A balassagyarmati rézfúvó­sok zenekara két éve alakult. Ösztönzést, erkölcsi és anya­gi segítséget a' városi tanács elnökétől kaptak. A kezdeti nehézségeken túlvannak. So­kat köszönhetnek a Salgótar­jáni Kohászati Ütemek fú­vószenekarának, akik több hónapon át támogatták a ba­lassagyarmatiakat. Jelenleg már huszonnyolc tagot szám­lálnak, ebből a női muzsiku­sok száma a három. Szabó Pi­roska fuvolás, a tizenkét éves Rónai Lehel vadiászkürtös minden próbán és fellépésen ott van, csakúgy, mint a hat­vanhárom éves Mogyorós Já­nos bácsi. — A muzsika szerelmese vagyok — mondja kérdés nél­kül Mogyorós bácsi, aki a trombita megszólaltatója. Csongrádi Ferenc kürtös Szécsényből jár át Balassa­gyarmatra heti két próbára és a nyilvános szereplésekre. Ugyanezt teszi Krizsán István is. A zenekar másik tagja Ko­vács Géza nemcsak játszik, hanem alkot is. Nemrég mu­tatták be saját szerzeményét, nagy sikerrel. Fáradhatatlan embereik a balassagyarmati rézfúvpsok. Pedig esténként a napi mun­ka után ülnek le a zeneisko­la székeire, hogy próbáljanak. A trombiták, kürtök, fuvolák hangjai átszöknek a bezárt ablakokon és egy-egy percre megállásra kényszerítik a já­rókelőket. Két év alatt több alkalommal adtak térzenét a város lakosságának és fellép­tek különféle ünnepségeken. Műsorukon szép indulók, be­ringok, táncszvitek, polkák és egyéb szerzemények szerepel­nek. Repertoárjukat állandó­an bővítik, nagy gonddal és hozzáértéssel, mert még több örömet akarnak szerezni a zenekedvelőknek. A téli hónapokban a járás községeiben lépnek fel, egy­más után kapják a meghívá­sokat. Közben próbákkal ké­szülnek a további feladatok­ra, annál is inkább, mert be­neveztek a fúvószenekarok or­szágos találkozójára. R. O. Nógrádi emlékmúzeumok Nógrád megye emlékmúze- márciusban megjelenik a urnáiról 1973-ban ismertetők pásztói romkertet és helytör- jelennek meg a megyei mú- téneti állandó kiállítást be­leülni szervezet kiadásában, mutató füzet, amely kicsit a Az első ilyen ismertető még mai Pásztót is közel hozza az tavaly napvilágot látott, s érdeklődőhöz. A múzeumi hó- óemutatja a karancsberényi napra pedig napvilágot lát a felszabadulási és partizán em- horpácsi Mikszáth-, s a cseszt- lékmúzeumot. Már nyomdá- vei Madách-emlékmúzemmo- ban van, s előreláthatóan kát ismertető füzet. ' 4 NÓGRÁD - 1973. január 5., péntek (4.) Lomono»»ov jóslata A bratszki vízi erőmű gépterme jességre, ezt a korszak gaz­dag dokumentumanyaga ís nehezen tenné lehetővé, s adott terjedelmi keretekben, s publikációs céllal ez nem is lehetséges. Elsősorban a népi demokratikus -forradalom csaknem négy esztendejének politikai, gazdasági életét kí­vánja bemutatni a gyűjteT mény, különös figyelemmel a salgótarjáni iparvidékre. El­sősorban az intézményben meglevő saját dokumentum­anyagot közöl ez a kötet, ugyanakkor azonban más szervekkel, intézményekkel is szoros kapcsolatot alakítottak ki a kötet összeállítói, példá­ul az MSZMP KB Párttörté­neti Archívummal, a megyei pártarchívummal, a Nógrád megyei Levéltárral, az Orszá­gos Levéltárral. A válogatásban a nagyobb jelentőségű dokumentumokon kívül néhány kisebb hordere­jű esemény dokumentálására is sor került, éppen a való­ságszerűség még alaposabb érzékeltetéséért. MAR UTALTUNK rá, hogy a dokumentumkötet minde­nekelőtt nem önmagában ol­vasandó. A sorra következő dokumentumok önmagukban nem nyújthatják egy-egy ese­mény keresztmetszetét. A kö­tetben dokumentált korszak megyei szintézisének megal­kotása a Nógrád megye tör­ténete IV. kötetében találha­tó. A kötettel újabb jelentős helytörténeti és munkásmoz­galmi forráskiadvánnyal gaz­dagodtunk. T. E. Konzerváfőszer dióból A Szovjetunió Nyikit&ban mű­ködő botanikus kertjének két bio­lógusa olyan aktív anyagot külö­nített el a dióból, amely elpusz­títja az ecet- és tejsavbaktériu- mukat. Az üzemi körülmények kö­zött végzett kísérletek eredmé­nyei szerint az új szer hozzá­adása egész évvel meghosszabbít­ja a gyümölcslevek eltarthatósá­gát. A felfedezés főként a forró klimájti vidékek szempontjából nagy jelentőségű. Az Így tartó­sított gyümölcslevek és frissítő italok bosszú időn át megőrzik ízüket, zamatukat, kedvező tulaj­donságaikat. Kiszimatolták... Hét vadászkutya, amely Newark amerikai kikötő vám­hivatalában „dolgozik”, a szó szoros értelmében kiszimatolt 120 tonna hasist/ amelyet egy NSZK-ból érkezett turistaau­tó alvázában rejtettek eL Ilyen mennyiségű hasis ára az amerikai kábítószer-feke­tepiacon 180 000 dollár. A rendőrség letartóztatta a ha­sis két címzettjét is, amikor azok megjelentek a gépkocsi­Szibéria és a jövő, ez a két fogalom kez­dettől fogva együttjár. A nagy orosz tu­dós, Mihail Lo­monoszov ezt jósolta: „O­roszország nagysága Szi­bériából fog kinőni.” Szám­űzetése idején a féktelenül hömpölygő szi­bériai folyók láttán fogai- . mazódott meg Leninben az ország villa­mosításának gondolata, Nansen, a ne­ves norvég utazó, aki a század elején a Jenyiszej fo­lyóhoz látoga­tott, a „jövő országát” látta Szibériában. Pablo Neruda, az ismert chilei költő így foglalta össze szibériai élmé­nyeit: „Arany anya, a jövő gyönyörű tavasza...” Bárki, aki Szibériába láto­gat, azt tapasztalja, hogy nem is elsősorban a mának, ha­nem a holnapnak, holnap- u tannak dolgoznak az embe­rek. E hatalmas világrész gazdag tájait, népes városait járva, mindenütt a jövő fo­galmazódik meg a széles utakban, az egészséges, tágas lakásokban, a hatalmas repü­lőterekben, a végtelen vasu- takbam, az erőteljesen fejlődő iparban és mezőgazdaságban. Nem véletlen, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXIV. kongresszusa ki­emelten foglalkozott Szibéria fejlesztésével. A kincsek kiak­názása megkezdődött, az épít­kezés mindenütt rendkívül gyors ütemű. A munkák alap­elve: délről haladnak észak­ra, nyugatról keletre, a fej­lettebb körzetektől a még meghódításra váró vidékek felé. A cél az energia, és fű­tőanyag-igényes iparágak — alumíniumgyártás, vas-, titán- és magnéziumkohászat. a vegyipar — fejlesztése. A nagy célok eléréséhez, a ter­vek megvalósításához sok munkaerőre van szükség. Bár a korszerű műszaki eljárások és termelési módszerek céltu­datos alkalmazásával csökken­tik a munkaerőhiányt és a fi­zetések is jóval nagyobbak Szibériában, mint az ország más részein, mégis, az SZKP XXIV. kongresszusa úgy ha­tározott, több jelentős szociá­lis és gazdasági intézkedést kell megvalósítani, hogy a Szibériáiban dolgozók végleg megtelepedjenek és további százezrek szívesen költözze­nek erre az igazán ígéretes területre. A gazdag földrész egyik legerőteljesebben fejlődő vi­déke az irkutszJd terület. L. K. Zmanovszkih, a területi tervbizottság elnöke három órán keresztül tájékoztatott bennünket elképzeléseikről. És ez a viszonylag hosszú tá­jékoztató egyáltalán nem volt unalmas, sőt minden túlzás nélkül izgalmasnak mondha­tó. A mo6t öbvenesztendős Zmanovszkih úgy beszélt a 768 ezer négyzetkilométernyi területtel rendelkező „sző­kébb” hazájáról, mint aki nemcsak adatait, tényeit, ha­nem arculatát is jól ismeri. A nyolcszor akkora területen, mint hazánk, csak 2 millió 350 ezer ember él. Márpedig a térség teljes meghódításá­hoz, természeti kincseinek ki­aknázásához, a lehetőségek még jobb kihasználásához több emberre van szükség. Legnagyobb problémájuk emellett a távolságok leküzdé­se. Az építőanyagnak, a tech­nikának, az ember ellátásához szükséges cikkeknek a nagy építkezések területére szállí­tása sok nehézséggel jár. — Mint Szibériában minde­nütt — mondotta a területi tervbizottság elnöke —, há­lunk is a komplexitás' jegyé­ben folyik a munka. Folyóink és hatalmas szénkészleteink révén nagy energetikai lehe­Család, melyben A Szovjetunió sokoldalú fejlődésének fontos tényezője a köztársaságok fejlődési szín­vonalának kigyenlítése és emelése. Oroszország legel­maradottabb részein ma olyan köztársaságok virágzanak, me­lyek fejlődése nem marad el a tőségekkel rendelkezünk, s miután vasércben és az acél gyártásához szükséges adalék­anyagokban is gazdagok va­gyunk, energetikai és ércbá­zisaink révén vas- és acéi- kombinátokat építünk, gon­doskodunk a színesfémkohá­szat megteremtéséről is, ame­lyekre azután gépipart lehet telepíteni. Nagy kincsünk a szibériai erdő, amelynek hasz­nosításáról különböző feldol­gozóüzemek építésével .gon­doskodunk. Bratszkban már működik olyan faipari kom­binát, ahol szinte a fűrészpo" sem megy veszendőbe. Ha­sonló celluloze-üzem épül Uszty-Iljvmben, a nagy vízi . erőművel párhuzamosan a KGST-országok, így az önök országával is közösen. Kedves emlékem Párdi Imre elvtárs- sal. a Magyar Tervhivatal el­nökével való találkozásom Amikor ugyanis az építkezést megtekintették, ide, Irkutszk- ba is ellátogattak. Az alacsony, energikus, ősz hajú Zmanovszkih nemcsak a nehézipar, hanem a könnyű­ipar. a mezőgazdaság helyze­téről is tájékoztatott bennün­ket. Mint mondotta, céljuk az, hogy a könnyűipar minden szükségessel ellássa saját te­rületüket. Két és fél millió hektár területük van mező­gazdasági művelés alatt, ahol elsősorban gabonát, burgo­nyát és káposztát termeszte­nek. Húsból, tejből szintén önellátók, feleslegük is van, amellyel« szomszédos terüle­teket segítik. Zmanovszkih elvtársiról kiderült, hogy nem­csak a számok, a tények, az adatok, a tervek barátja és ismerőié, hanem a természet, különösen a Bajkál szerelme­se Is. Ég bár Szibériában a nagyarányú ipari fejlesztés el­lenére sincs még probléma a bioszférával, a tervbizottság elnöke olyan féltő gonddal beszélt a Bajkál, az erdők, a növények, az állatvilág védel­méről. mintha munkakörénél fogva elsőrendű feladata len­ne. — A gyárakat és az üze­meket az emberek érdekében építjük — mondotta. — Éppen ezért mar most kell gondos- kodnunk arról, hogy ezek még mellékhatásukban sem legye­nek kárára az embernek... Oravecz János (Folytatjuk) nincs kivételezés központi területektől. Egy példa; míg a Szovjetunióban aiz ipari termelés 50 év alatt 321-szeresére, Kirgíziában 381- szeresére, Tádzsikisztánban 500-szorosára, Örményország­ban 483-szorosára, Baskíriában pedig 1554-szeresére nőtt. ért. 'sssr'srssssss'ssssssrsy/s/ssfs/sssssrssMsssssss'S'SSsssssyssrsssss*rfs'S/ssfss'''r/r'''f'r-Vss/s/-'sssssfr'rrffsrrs/ssJssjvsss’sss'r/'rsSff'sfs/ssssrrssssssfrsss/jsssj/sjstsrs* Nemrégiben mutatta be Szécsényben a Déryné Szín­ház társulata Végh Antal: „Boldogságkeresők” című drá­máját. Az író 1960-as évek végén az Élet és Irodalom ri­portereként elvetődött egy gö­cseji faluba. Azon a vidéken találkozott a művében ábrá­zolt életformával, emberekkel, nézetekkel. Később „Bekötő út” címmel regényt is írt a falu­ról. Mint ahogy a regény, úgy a színdarab sem egy fa­lu monográfiája, nem is Var­ga Erzsébet, vagy Bárány Ma­ri életének egy darabja. En­nél több, a v mozdulatlan, a megfogyott falusi, tanyasi élet művészi ábrázolása. A közöny, régihez való görcsös ragasz­kodás, a pocsolyában való für­dés bemutatása. Generációk, nézetek konfliktusa. A csend­ben, a mozdulatlanságban, a közöny mélységében vegetál- gató, „úgy jó, ahogy van” élet- filozófiájú emberek kerülnek szembe a szebbet, a jobbat, az emberibbet kutató boldogság­keresőkkel. Tudjuk, hogy Végh Antal ars poeticája a vidéki, falu­si életmód ábrázolása. így vall művéről: azt akarom, hogy beszéljünk a messze ta­Színházi esték vitték a színpadra. Az tró , „ gondolatait elhintették a kö­BOLDOGSÁG KERESŐ K S* ; lehet a sor elején említeni. A magával vívódó, a férje és nyákon, falvakban élő embe- a színdarabnak csak a témá- a leánya között az utat egyen- rekről is, hogy könnyebb le- ja és a színhelye azonos, ne- gető öreg parasztasszonyt tö­gyen nekik az élet, hogy ők héz az összehasonlítás, mégis kéletesen vitte színre. A ci­ts mielőbb eljussanak a kor azt kell mondani, hogy a Be- gány Bertát alakító Rajna Mi­színvonalára. kötő útban, a regényben job- hály hangulatos szereoátélé­Ez a szándék vezérelte a ban sikerült a falu légkörét sért érdemel dicséretet. Ku Boldogságkeresők megírásánál megteremteni. A megbukott tas József Bárány Bálintot, a fs. Varga Erzsébetet, a falusi ta- számítgató, rideg édesapái A darab tartalma egyszerű, nítónőt plasztikusabban ábrá- alakította. Zu bor Agnes Ma- Bárány Mari négy évig jár zolta az író. Annak ellenére rijában érezni lehetett, hogy a kis faluból a városba, gim- mégis azt mondhatjuk, hogy érzi a szerepet, de egy kicsit náziumba. Megbukik. Megszé- Végh Antal a színpadi iroda- többet vártunk Maritól. Mi- gyenülten érkezik haza. Ha- lomban is csillogtatta erénye- hók Éva, a tanítónőt reme­ragszik az egész világra, ma- it. Kár volt mégis a darabot kül alakította, de talán egy gára. Meg akarja tagadni ön- annyira föltűzdelni. Mindkét gondolattal neki is több le- magában 9 tanult embert. Be- részben sokat változott a kép, hetőséget adhatott volna ai leveti magát a közönybe, en- így a teljes átélés is dara- író, Mércse Sándor, mint ta- ged a harácsoló, számító Pali bokra esett a nézőben. Talán nácselnök és Környei Oszkár. szerelmének. Elégedetlen élet- a rendező Kertész László egy- mint fúrómester azonosuk formájával, dacból és bosszú- egy kép közötti szünetet ki- Végh Antal gondolataival. A ból kikezd Suka Bertalannal, tölthetett volna a színpad ele- helyenként lelassuló darabnak azzal a cigánnyal, aki tanul, lére hozott szereplők párbe- Nyerges Ferenc, mint a nő hogy több legyen, s akit Edit- izédével, vagy mágnószöveg- és pénzhajszoló Szorító Pali hez, a falu tanítónőjéhez fűz- gél. Folyamatosabb lett volna adott lendületet, összegezve, nek gyengébb szálak. A kör- darab és a nézőnek a da- jó színházi előadást láthatott nyezet összefog, hogy Marit rabbal való azonosulása is a gyér számú szécsényi kö- „megmentse”. a cigányfiútól, jobb lett volna. zönség. A.darab, a iáték na­Az elvetemült intrika tragé- A szereplők, noha gyér kö- gycbb érdeklődést i« megér- diába torkollik. zönség előtt játszották, vé- demelt volna. Igaz. hogy a regénynek és gig a rájuk szabott alakot Szenográdi Peren« A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom