Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
Ne válassz olyan . J i Ahol a fakanál Amíg a Nagy Főnők fiáról volt szó, egészen másként állt a helyzet. A Nagy Főnők fia szép volt és okos, a Nagy Főnök fi® kezdeményező volt és ragyogó szervező, a Nagy Főnök fia szimpatikus, kellemes modorú és pótolhatatlan. így is nyilatkozott — úgy '$ mondhatnánk, áradozott — nap másít nap a fiú főnöke a fiú papájának, aki neki volt a Nagy Főnöke. Dicshimnuszok zengése, jutalmak gyakorisága, naponként többször is tisztelgés a Nagy Főnőknél, részletesen elmesélve, hogy01» érzi magát a Nagy Főnök csemetéje, hogy az milyen bűbájosán okosat cselekedett például ma is, most is cégűk és az ország javéra — ez volt a lemez, ez volt az állandó műsor. A Nagy Főnök nem szerette ezt a napi tisztelgést, nem tetszett neki, bántotta a fülét a műsor, a csemetéjéről áradozó dicshimnusz, de fia főnöke leva- karhatatlan, elűzhetetlem volt, mint az arc pirulása. Történt aztán egyszer, hogy a Nagy Főnök más vizekre hajózott, egészen másra, mint ahol fiacskája és annak főnöke ladíkozik. És milyen véletlenek vannak az életben: fiacskája egyik napról a másikra nem volt szép és okos, nem volt kezdeményező és ragyogó szervező, nem volt szimpatikus, kellemes modorú és pótolhatatlan. Sőt! Olyannyira nem volt pótolhatatlan, hogy főnöke, miután néhány pogácsát dugott a tarisznyájába, elküldte világot látná, szerencsét próbálni. És a Nagy Főnök fia most a világ országútjait járva, percenként tapasztalja a bölcs igazságot: változnak az idők, változnak az emberek —, ha nem is mindegyik! Végezetül, e kis meg nem íörtént mesének talán ez lehetne a „tanulsága”: ne válassz magadnak olyan papát, akit más vizekre küldhetnek hajókázni. Papp János Tantestületi értekezletek A tanulóifjúságnak még tart a téli szünet, az iskolákban azonban nem szünetel a'munka. Megyénk általános és középiskoláiban január 5-én és 6-án tartják meg a félévi tantestületi értekezleteket. Ezek témája mindenekelőtt az első félév oktató-nevelő munkája, különös tekintettel e munka néhány kiemelt területére. Ezen túl szó esik 'majd a testületi értekezleteken a második félév legfontosabb tennivalóiról is, mindenekelőtt az iskolák tartalmi munkájának további elmélyítéséről, a nevelés színvonalának erősítéséről. Haszontalan törvények Angiiéban ‘ mindmáig létezik egy több mint százéves törvény, amely lehetővé teszi, hogy a kötéláltali halál- büntetést lefejezésre változtassák. A halálbüntetés viszont Angliában már régóta megszűnt. A brit gyarmat- birodalom széthullott, az országban azonban még mindig érvényes a „gyarmati adókivetésről szőlő törvény” — amely afféle XVIII. századi relikvia. A parlament törvényelőkészítő bizottsága csak nemrég ajánlotta, hogy szüntessék meg ezt a — megállapítása szerint — „gyakorlatilag haszontalan” törvényt, 257 másik, XV.—XIX. századi elavult törvénnyel együtt. MÁTRAKERESZTESEN nemcsak az asszonyoknak, de meg a férfiak többségének is a fakanál mellett a helye. Persze nem a tűzhelynél, hanem a műhelyben. Ez az egyetlen falu a Mátrában, amelynek lakói még ma is apáik foglalkozását űzik: fakanalat készítenek. A Kövecses-patak völgyébe települt község majdnem minden házán kint a tábla: „Fakanál- készítő”. Főfoglalkozása ez a mesterség az ittenieknek, s a gépesítés folytán már any- nyit termelnek, hogy az országhatáron túlra is jut belőle. Áz Erdei Termékeket Felvásárló és Értékesítő Vállalat ízlésesen csomagolva exportált már fakanalat az NDK- ba, Nagy-Britanniába, Görögországba, és Singapore-ba is. Mint minden foglalkozásnak, a fakanálkészítésnek is megvannak a történeti előzményei. A legöregebbek így beszélnek erről: — Valamikor, régen egy uraság hintójának eltört a tengelye Mátrakeresztes közelében. A helység lakóitól kért segítséget, akik nagy szakértelemmel íúrtak-faragtak, s a hintó nemsokára menetkészen állott. Ügyességüket látva az uraság később még gyakran megfordult a faluban és meghonosította a .fakanálkészítést. A kis történet mennyire hiteles, ezt az idők távlatából már nehéz lenne kideríteni. Any- nyi azonban bizonyos: ezeknek az embereknek a múltban csak az erdő, a fa lehetett megélhetésük egyetlen forrása. Holtner Vince háziiparos ugyan'a fiatalabb nemzedék tagja, de az előzményeket illetően néhány hitelesnek tűnő adattal ő is szolgál. — Kezdetben a mátrakereszteslek a vászon puhításá- ra szolgáló mángorlót, nyújtófát és a kender fonásánál használt guzsalyt faragták. Termékeiket elsősorban sóra, cukorra, lekvárra cserélték el. Később Ms mennyiségben már fakanalat is * készítettek és piacra is került belőle. Állítólag egy hatvani kereskedő volt az, aki nagy tételű megrendeléseivel szervezettebbé tette az itteniek munkáját. Akkoriban még bükkfával dolgoztak és a fafcanálkészítés minden művelete kezdetleges szerszámokkal, baltával és különféle késekkel történt. Ma már többnyire gyertyánfát használunk és a munkafolyamatok elvégzését a gépek teszik könnyebbé, gyorsabbá. Miközben beszél, letisztogatja ruhájáról a fűrészport. majd a munka közben felhalmozódott faforgácsot egy kosárba rakja. A 40-es évektől kezdve felvirágzott a háziipar — folytatja, miután leülünk a műÚjjászülető ősi mesterség Osl mesterséget újítottak fel pár esztendeje a salgótarjáni öblösüveggyárban. Németek, csehek örökségeként maradt ránk a gravírozok művészete, akiktől Va- lenta Gyuri bácsi leste el a műhelytitkokat még jó pár évtizeddel ezelőtt. Kajta kívül talán senki sem emlékezett erre a díszítési ágra, amikor elhatározta, hogy megtanítja a keze alatt dolgozó fiatalokat Is a ritka kézügyességet kívánó hivatásra. A gravírozás lényege különben az, hogy finom csiszolókővel ábrákat, rajzokat vésnek az üvegtárgyba, -vázába, -pohárba, ezzel is nagymértékben emelve annak az értékét. Jelenleg négyen vannak — talán egész Magyarországon —, akik kezében naponta születnek a szebbnél szebb gravírozott kely- hek, üvegek. ■Mészáros István a legfiatalabb köztük. 30 esztendős múlt, de úgy csinálja, mintha már sok évtizedes gyakorlata volna a szakmában. „Pedig az általános iskolában írásból meg rajzból voltam a legtehetségtelenebb” — mesélte. Hetente Lóránt János festőművész irányítása mellett fejleszti rajzkészségét, mintatervező fantáziáját. S vele együtt többi munkatársa, barátai is. fgy Jutnak el egyre messzebb. Indiától az Egyesült Államokig, a Szovjetunióba és még számos országba a gyönyörű, különleges és persze értékes üvegtárgyak. Kulcsár József hely sarkában egy faíócára. — Olyan nagy volt a kereslet, hogy a keresztesiek nem győzték csinálni a kanalat. Megpróbálkoztak vele a mát- raszentimreiek is, de nem sok sikerrel. Nem volt hozzá türelmük. — VAN TALÁN valami titka ennek a mesterségnek? — Mindenekelőtt a fa szeretete kell hozzá, s nem utolsósorban kézügyesség. Igaz, bárM megtanulhatná ezt a foglalkozást, de sohasem azonosulna úgy vele, mint mi. Az itt élő embereknek a vérében van a fakanálkészítés. A fiataloknak viszont már nem szívügyük ez a munka. Ók már más mesterséget választanak. Hogyan is készül hát a fakanál? Holtner Vince készséggel magyaráz. Megkérem, hogy néhány műveletet mutasson is be a gépeken. — Először is a fát prizma alakúra vágjuk, majd kanálformára szeleteljük. Olyan nagyságúra, amilyen méretű fakanalat készítünk. Odalép az egyik géphez és bekapcsolja. — Itt a kanál szárának a gömbölyítését láthatja, amit mi triplihúzásnak nevezünk. Fogó közé erősíti a kanál fejrészét, majd a szórót lassan egy késekkel ellátott forgó henger belsejébe tolja. Pattognak a forgácsok és rövid idő múlva már végigsimíthatom a tökéletesen legömbölyített szárat. — A következő munkafolyamat — mondja Holtner Vince —'a peremezés, amely - lyel a fakanál fejrészének megfelelő nagyságát alakítjuk ki. Közben sablonra helyezi a félig kész fakanalat és egy forgó késhez szorítja. A sablon körüli fölösleges részeket azonnal lemarják a késeik. — Most már csak egy-két művelet van hátra, a fejmr.- rás és a belső ásás, amellyel domború illetve homorú felületet alakítunk ki a fejrész két oldalán — fejezi be magyarázatát az ügyes kezű me.- - ter. A fürge kis kések ennek a feladatnak is eleget tesznek. A munka befejező mozzanatai már a felesége mutatja be. Köszörűhöz hasonló alkalmatosságon simára csiszolja a fakanalat. A műhelyből a begyűjtőhelyre szállítják naponként az elkészített mennyiséget, ahonnan, még ho6szúutat kell megtennie a jól megmunkált termékeknek, amíg eljutnak a megrendelőhöz. Mielőtt megköszönöm a látottakat, hallottakat, egy kérdéssel fordulok Holtnernéhoz. — Milyen tanácsot mellékelne a fakanálhoz a háziasszonyoknak? — A FAKANÁLHOZ nem kell használati utasítás. Ha azonban kavargatják vele 'az ételt, gondoljanak arra, hogy a keresztesiek a fakanálért igen, de az ízekért nem vállalják a felelősséget. Adorján László ÚJ ÉLET Ilyenkor, új év táján mindazok, akik sorsukkal, életükkel elégedetlenek voltak, elhatározzák, hogy új életet kezdenek, hogy másként csinálják ezt, és azt, és egyáltalán. Magam is azok közé tartozom, akik utólag jönnek rá, mit hogyan kellett volna, s erősen elhatározzák, hogy majd legközelebb ... 1973. első napján is azon morfondíroztam, új életet kellene kezdeni. Sok változásra van szükség. Kilóim száma egy- ' he jobban túlhaladja azt, amit testmagasságom aránya és •ruházatom megengedne. Az életmódom is elég rendezetlen, hol későn fekszem, hol még később, s az egészséges koránkelés valahogy nem mindig sikerül. Elhatároztam tehát, hogy 1973-at a sportnak szentelem. Reggelenként kocogás, délben fogyi rolli, este gumikötél, elalvás előtt pedig jógalégzés. ' Azaz, várjunk csak. Ezt egyszer már elhatároztam. Beszereztem a szükséges eszközöket és szakirodáimat is. De hát kinek van erre ideje? Az egész motyó ott porosodik a sarokban. Inkább más frontot nyitok! Irány a diéta! Reggelire egy szelet sajt, ebédre két alma, vacsorára a Vacsoracsillag. Azt lehet nézni, ha korog az ember gyomra. De van-e valaki, aki ellent tud állni a finom házi készítésű vargábélesnek? És egyáltalán, •mégiscsak borzasztó, hogy az ember még étkezés közben is diétázzon! Aztán ez a helyzet a rendszeres élettel is. Szép, szép, hogy tíz órákor már alszik az egészségesen élő ember. De mikor van ideje olvasni, hiszen a televíziót is csak meg kell •nézni, ha másért nem azért, hogy a műsor végén beállítsuk az- órát. Aztán aki 11 után húzza fel a vekkert, annak nehéz 6-kor felkelni. Kipróbáltam már ezt is, de két hét után már nem ülhettem le, mert rögtön horkolni kezdtem, és a kollégáim különféle dolgokat vágtak a fejemhez, hogy abbahagyjam. ' A biztonságos közlekedés érdekében csak úgy mozdulhattam ki otthonról, hogy egy közlekedési járőr terelte előttem a forgalmat. Ráadásul úgy néztem ki, hogy arra már nem is találok szavakat. Azért mégis új életet kellene kezdeni, hiszen ez szokás. Én is ezt fogom tenni, új életem azonban, úgy érzem, pontosan olyan lesz, mint a régi. És ha mégse válik be, legfeljebb új életet kezdek 1974. január 1-én, * - gi Szibéria termékei t A Szibériában szovjet se- szagba juttatják el termékei- gítséggel épülő vízi erőmű ge- két. Ez az országrész, amely nerátorainak gyártását No- az 1917-es forradalom előtt voszibirszk gépgyárai vállal- elmaradott vidék volt, ma ták. A szibériai gyártmányú szerszámgépeket, televíziós ké- 1U0 00U kilowatt teljesítményű szülékeket, rádiókat, optikai aggregátok nagy elismerést műszereket, mezőgazdasági váltottak ki a világpiacon. A gépeket, energetikai és más novoszibirszki gépgyárak eb- berendezéseket szállít a vi- ben az esztendőben 40 or- lág minden tájáraMAI KOMMENTÁRUNK A biztonsági alap A mezőgazdasági üzemek év végi zárszámadása egyúttal a pénzügyek gondos rendezését is jelenti. Meghatározzák mire, milyen összeget fordíthatnak. Ebben a számvetésben a tagság bérének kifizetése mellett, legfontosabb szerepet látszik a termelés biztonságát jelentő pénzösszeg tartalékolása. Erről egyébként kormányrendelet is intézkedik. Termelőszövetkezeteink zárszámadását megelőzőleg azért kell erről beszélni, mert megyénkben az elmúlt gazdasági év sikertelenebb lett a szokottnál. Ennek következtében az üzemek bevétele is kedvezőtlenebb, mint várható volt az év elején. Az üzemek vezetőinek egy része hajlik arra, hogy ha valahonnét, akkor a tartalékalapra szánt összegből csípjenek el. Nagyon veszélyes játék ez. Lehet, hogy pillanatnyi - lag népszerű a tagság előtt, de az elkövetkező időben nagy hátránnyal járhat, és akkor senki nem fogja méltányolni, hogy a tartalékalapot használták fel. Karancslapujtőn egy idős tsz-tag mondta, amikor befejezték a leltározást: „Nehéz helyzetbe kerültünk, de a holnapra kell gondolnunk, amit anyagilag is meg kell ala* pozni. Ezt még a magángazdálkodás idején is megtettük.. Igaza volt a sokat tapasztalt tsz-gazdának. így kellett cselekednie az egyénileg dolgozó parasztnak is, még inkább így kell gondolkodniuk a közös gazdaságban dolgozó termelőszövetkezeti parasztoknak. Évek óta időszerű kérdés a termelőszövetkezetekben, hogyan sikerül a mezőgazdasági termelés kockázatából adódó következményeket áthidalni, mérsékelni, gyakorlatilag eldönteni: milyen összegben tegyenek félre pénzt a biztonsági alapra? Egy-egy döntés után nagymértékben csökkenhet a jövedelem, amelynek következménye, hogy csökken a munkabér is. Ha azonban arra gondolunk, hogy a biztonsági alap elősegíti a pénzügyi nehézségekből való kilábalást, azt, hogy az üzem elkerülje a pénzügyi zavart, akkor annak árán is, hogy csökken a jövedelem, biztosítani kell a megfelelő biztonsági alapot. Nincs szükség különösebb magyarázkodásra, hogy érthető legyen: ha pénzügyi zavarba kerül a tsz, akkor a jövedelem megteremtése is veszélyben forog. Ha pedig ez bizonytalan, akkor a tsz tagságának bére is az. Megyénkben sajátos a helyzet ebben a kérdésben is, amin érdemes elgondolkodni. Az üzemek egyharmadáriak sikerült úgy gazdálkodni, hogy tartalékolja a biztonsági alapot. Egyharmad n viszont csak úgy tudja a zárszámadást lebonyolítani, hog az éves biztonsági alapjából merít forrást. Ebfcöl az a kö vetkeztetés vonható le, hogy az újratermelés biztonsága, m kockázatvállalás többnyire arányos a biztonsági alapképzés nagyságával és feltételeivel. A tartalékképzés szoros összhangban van a műszaki fejlesztésekkel, az új beruházások kai. Ezek pedig az eredményes munkát jelentik. A termelőszövetkezeteknek a holnapba is kell tekintenie. Ezért most, amikor a zárszámadás alkalmából rende zik pénzügyeiket, ott kell szerepeljen, hogy biztonsági alapot képeztek. — B Tanácsadó a rács mögül A Kaliforniában levő Claremont városkában azok a férfiak, akik rendőrök akarnak lenni, e pályára való alkalmasságukat egy szakértő bizottág előtt kötelesek bebizonyítani, amelynek tagjai rendőrtisztviselők és... egy Robert Blanco nevű bűnöz aki fegyveres rablásért kisz. bott büntetését tölti. A bö: tönigazgatóság ajánlotta £ mint pótolhatatlan tanácsadi a rend őreinek kiválogatás: nál. NÓGRÁD — 1973. január 5., péntek
