Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-26 / 21. szám
■ Miiiikomputer és a filmvetítés Kommunista szülők az iskolában Wetítéstörténeti kiállítás a Megyei Művelődési Központban Érdekes kiállításé nyitott meg a napokban a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ klubjában. Felsorakoztatta azokat a berendezéseket, melyekkel először vetítettek mozgó képet, de helyet kaptak a közeljövőben már felszerelhető automata gépek is. Nem amatőröknek Az egyik sarokban árván áll egy ütött-kopott, öreg masina. Az ezerkilencszázas évek elején helyezték üzembe ezt a HAHN típusú gépet — mondja Szabó József, a Moziüzemi Vállalat műszaki vezetője. — Még rajta van az a kar, mellyel valaha kézzel hajtották. — Igen, kezdetben kézi haj- tásúak voltak ezek a berendezések, csak jóval később szerelték fel őket villanymotorral, s így üzemeltek ezek 30— 40 éven át, ez például 1960-ig. Mellette mór jóval fiatalabb társai sorakoznak az asztalon, az ember azt hinné, hogy amatőrök részére készítették őket — Nem, szó sincs róla. — Ezek a gépek — folytatja a kalauzolást, Szabó József — bármennyire kicsik a többihez viszonyítva, bizony, jelentős feladatokat látnak el még ma is a vidéki, úgynevezett keskenyfilmszínházakban. igaz, némi módosítást kellett végrehajtani rajtuk, de ez a kép és a hang minőségének javítása végett történt. A hangátalakítás fotocella helyett fotodióda segítségével történik, s a régi típusú vetítőizzók helyett a korszerű, fehérebb és erősebb fényt adó, térfogatban is jóval kisebb halogén izzót használjuk. Ezenkívül többet a szélesvásznú filmek vetítéséhez szükséges speciális objektívvei is elláttunk. Elsötétül a terem, négy óra van, kezdődik a szakmai bemutató. Először egy próbafilmet látunk, melyből megtudjuk, hogyan kell a szakembernek beállítani a képet és a hangot. A laikus nézőnek sem unalmas ez, hiszen Alfonzé közreműködésével, játékosan, vidáman lehetünk szem- és fültanúi egy komoly munkának. Egy kattanás, és máris színes képeket látunk, régebbi és új filmekből részleteket, mindezekkel bemutatva azt, mi is történik a gépházban vetítés alatt. Félautomata ég minikom purer Az előbb látott képváitós ‘— mondja a műszaki vezető, most már a szép számmal összegyűlt érdeklődőknek is — a vetítőgépbe szerelt félautomata berendezéssel történik. A gépész egy pár centis öntapadós alufólia segítségével vezérli ezt a berendezést, — Az iskolavezetésnek, pártcsoportunknak régi elképzelése, s az iskolai élet gyakorlatában ezt hangsúlyozzuk: szükséges, hogy a gyermekre egységes ftevelői hatás hasson, a család és az iskola egységes nevelési elvet valljon, illetve egységes nevelési gyakorlatot folytasson — mondja Sziláéi András, a salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskola igazgatója. — E nevelési cél elérése, a gyermek személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása nemcsak az iskola feladata, egyedül az iskola erre nem Is képes. Partnere e munkában mindenekelőtt a szülői ház, azon üzemek, intézmények, amelyek dolgozóinak gyermekeit neveljük, tanítjuk, partnere a társadalom. A Központi Bizottság múlt évi oktatáspolitikai határozatából — mindenekelőtt a tartalmi munka színvonalénak fokozása érdekében — adódó feladatokat a korábbi időszakban a Mártírok úti iskolában is megbeszélték a pártcsoport ülésén, a nevelési értekezleten. Kovács Katalin és Vasa Aliz szakközépiskolások a magyar gyártmányú Hómat—8-as nevet viselő vetítőgépet tanulmányozzák (Fodor Tamás felvétele) mégpedig úgy, hogy a filmtekercs végére ragasztja, mely aztán egy érintkezőpár segítségével Impulzust ad az au- tomatikának. így aztán már csak a filmtekercsek befűzése van hátra, a többi műveletet az említett készülék végzi, bekapcsolja a másik gép motorját, izzóját, s a hangot is átkapcsolja. Maga a vetítőgép német gyártmányú TK—35 típusú, a vezérlőberendezés már hazai gyártmány. Közben a figyelem már egy robosztus gépre terelődik, amely nemcsak „termetével”, de szép, ezüst színével, s a köré felszerelt, érdekesnek látszó berendezésekkel is kiemelkedik a már sokat használt vetítőgépek közül. A magyar FITE gyártmányú vetítőgép tartozékai Rohrbacher Béla műszaki osztályvezető tervei alapján a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat gyártmányai és a ROMÁT—8 nevet viselik. Tulajdonképpen az előbb említett félautomata berendezés továbbfejlesztett változata, s ahogy Szabó József tréfásan megjegyezte: „Egy baja van, a filmszakadást nem tudja megakadályoz-, ni'’. Egyetlen gomb megnyomásával elindul a vetítési folyamat. Kattognak a relék, és a kapcsolók, villognak az izzók, s a gépész nyugodtan leülhet, s ha a hang és kép minősége megfelel, akár ki is mehetne a gépházból. De mit is csinál konkrétan ez a minikomputer? A oenyomott inditógomb jelére bekapcsolja, programozás szerint fokozatosan, vagy gyorsan a nézőtér világítását, csenget az előcsarnokban, elindítja a magnetofont, s a szintén programozott idő után jelt ad a gépésznek, hogy közeledik a vetítés ideje. Ezután elhallgat a magnó, kialszik a nézőtér világítása, indul a motor, s megjelenik a kép a vásznon, s a hang a hangszóróban. Az utolsó tekercs végére ragasztott vezetőréteg Ismét „elindítja” a komputert, a nézőtér kivilágosodik, s a néző kellemes zene hangjai mellett hagyhatja el a mozit. A vetítés története Rövid áttekintése ez a kiállítás a vetítés történetének. Természetesen több berendezést lehetett volna bemutatni, ha a hely engedte volna, és ha nem elsősorban a megyében, de országosan is a szakemberek figyelnek és vigyáznak a felbecsülhetetlen értékű, régi kinotechnikai berendezésekre. Zengő Árpád — Amikor a szülői házról esik szó, mi úgy véltük, elsősorban a kommunista szülők aktivitását kellene még inkább felkelteni, illetve fokozni az iskolai élet iránt —. jegyzi meg Cserháti János pártcsoportbizalml — Ennek jegyében rendeztük meg a közelmúltban a kommunista szülők ás pedagógusok tanácskozását. Itt a felső tagozatos gyerekek szülei voltak jelen, az alsósok párttagszüleivel február elején találkozunk. Mintegy huszonöt kommunista szülő 307 felső tagozatos tanulót, s azok szüleit érintő kérdésekről cserélte ki tapasztalatait az iskolával. Érkeztek kommunista szülők a kohászati üzemekből, a megyei kórházból, a Nógrád megyei Textilipari Vállalattól, s az iskola patronáló vállalatától, a Nógrád megyei Építőipari Vállalattól. Az iskolavezetés, a pártcsoport korábbi elképzelése tehát találkozott az oktatáspolitikai határozat gondolatával, amely arra ösztönzi a közoktatásban dolgozókat, hogy biztosítsák a társadalmi hátteret a feladatok végrehajtásához, s például a szülők legszélesebb rétegeit vonják be az iskolai munkába. Hiszen a határozat a szülőknek is szól, s az üzemeknek, vállalatoknak, az egész társadalomnak. É gondolat jegyében került sor a kommunista szülőkkel történt beszélgetésre. Sziláéi András igazgató szólott a | Taar Ferenc? ! LÁNG ÉS TÖVIS öntevékeny művészegyüttesek előadásai y megyei Jőfoef Attila Művelődet*! Központ szervezésében Januárban és februárban hét helyen lépnek fel, adnak műsort megyénk legkiválóbb öntevékeny művészegyüttesei. A kezdeményezés újszerű, és először történik, hogy a Jól dolgozó kiváló együttesek tájolnak, pódiumot kapnak és ezzel még szélesebb körben bizonyíthatják tudásukat. Három összeállítással járják majd a megyét az együttesek. A Petőfi-év- tordulóhoz kapcsolódóan egy em- lekműsorral, egy népi összeállítással, amelynek Csak tiszta forrásból a címe és egy bábműsorral — A kicsinyekről sem feledkeznek meg. \z első bemutatkozás színhelye t vasárnap, január 28-án Kállón lesz, ahol a Csak tiszta forrásból című műsorban az erdőkürti népi együttes, a szécsényi néptánccsoport és a káliói Röpülj páva kör lép fel. A kövfetkező hónapban, februárban, 10-én Nagylócon rendeznek gyermekműsort, ahol a megyei -József Attila Művelődési Központ Főnix bábegytittese és a szécsényi Rákóczi iskola bábcsoportja szórakoztatja a gyerekeket. Szirákon ugyanezen a napon Petőfi-etuiek- müsor lesz, amelyben fellép a Miskolcon kitünően szerepelt és országos döntőbe jutott karancs- lapujtői Gong Irodalmi Színpad, a József Attila Művelődési Központ kamarakórusa és a Kohász Művelődési Központ kamarazenekara. Erdőkürtön február 17-én, délelőtt rendezik meg az úttörők Petöfi-vetélkedőjét, majd délután 18 órakor emlékműsor lesz, amelyen a Szirákon is szerepelt együttesek lépnek fel. Nógrádsza- kálban ugyancsak február 17-én gyermekműsort ad a szécsényi Rákóczi iskola bábcsoportja és a ludányhalászi iskola bábosai is itt szerepelnek. Az öntevékeny együttesek fellépnek február 24-én Is, amikor Nógrádszakálban a Csak tiszta forrásból című műsorban az erdőkürti népi együttest, a szécsényi néptánccsoportot és a nógrádme- gyeri cigányegyüttest láthatják a nézők. Mátramindszenten ugyanakkor Petőfi-ettilékmüsor* lesz a Gong Irodalmi Színpad, & kistere- nyei néptáncosok és a Nemiiben működő Röpülj páva kör tagjainak fellépésével. A város közepén — toronyházak tőszomszédságában — öreg temető őrzi az ősök csontjait.’ Melegen sütött a nap, a levegő fullasztóan párás volt, alattunk a város fényben fürdött, s úgy éreztem, most nagyon sok a napfény kívül is, meg bennünk is. Letelepedtünk egy sírkő szélére. Hanák Pál a szemközti nagy, kucsma alakú hegyre mutatott. — Látja, az ott a Karancs. — Tudom. A palócok szent hegye — mondtam. — Azt is tudja, miért? — Kenyeret adott ennek a népnek, fát, szenet, megélhetést. — Igen. Meg erőt és menedéket. Ehhez a hegyhez sorsfordulók emléke fűződik. Tizenkilencben itt fordult meg a csata sorsa, amikor a bányászok kézitusával visszafoglalták a hegyet és verni kezdték az ellenséget maguk előtt a felfegyverzett melósok. Negyvennégyben Itt találtak búvóhelyet, menedéket a partizánok. És ötvenhatban itt esküdtem meg többedmagam- mal a Karancs sűrűjében, hogy Inkább meghalunk, de a fegyvert le nem tesszük, különben minden elveszett. Érti? ’19 — ’44 — ’56! A Karancs — fogalom! Emlékmű a lelkekben. Jelképe a győzelmes harcoknak, a sziklaszilárd munkáshatalomnak... — talpával elsimogatta a kavicsokat és szinte szemérmesen tette még hozzá — Lehet, hogy ez frázisnak hangzik, de így van! Följegyeztem a szavait. Aztán fölkapva az utolsó kimondott gondolatát, a jó barátnak szóló nyíltsággal folytattam : — Mondja, mért van az, hogy görcsbe rándui a kéz. ha egy színdarabban, vagy novellában le kell írni azt. hogy forradalom, meg párt. meg kommunizmus? Hanák Pál mélyen a szemembe nézett. Tekintete azt árulta el, hogy nagyon becsü4 MÓ6RÁD - 1973. Január péntek kommunista szülők, s általában a szülők tennivalóiról az iskolai munkával kapcsolatban. Külön szólott arról a „kötelességtöbbletről”, amely a kommunista szülőkre hárul Az iskolát a szülők mindenekelőtt három fő területen segíthetik eredményesen, s ezekre már volt is példa. A segítség megnyilvánulhat a pedagógiai propagandamunkában való részvétellel. A helyes pedagógiai szemlélet helyes szülői nevelési gyakorlattal jár együtt. Ezt természetesen minden szülőtől joggal elvárja a közoktatásügy, a kommunista szülőknek azonban e munkában Is példát kell mutatni. Ezen helyes elvek, módszerek propagálását segítik többi között a fogadóórák, a szülői értekezletek, a családlátogatások, a nehezebben nevelhető gyermekek szüleinek munkahelyen történő felkeresése és így tovább. E munkában a kommunista szülők sokat tesznek és tehetnek közösen az iskolával Sokat segíthetnek az iskola pedagógiai munkájában, gyakorlatában is. Tapasztalat, hogy érett pedagógiai elvekkel és gyakorlattal rendelkező szülők munkája igen eredményes például a szülői munka- közösségen belül, bekapcsolható a pedagógiai tevékenységbe. Számtalan módon segíthetnek: szinte társai lehetnek az osztályfőnöknek. A hátrányos helyzetben levő tanulók szüleivel például rendszeresen találkozhatnak, segíthetik az iskolai fegyelmet, rendet, a rendszeres iskolába járást, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek a társadalom, s a tanuló érdekében történő irányítását, pályaválasztását. A Mártírok úti Iskolában is működik például az a klub, amely mindenekelőtt ezeket a tehetséges fiatalokat hívja tagjai sorába, s programjaival segíti tehetségük kibontakozását, s a pá^ lyairányítást is, többek között üzemlátogatást, kiváló szakmunkásokkal való találkozást stb. szervez számukra. Az emocionálisan is ható iskolai ünnepségek lebonyolításában szintén részt vesznek a szülők, segítik az iskolai, mozgalmi programokat. Eddig is sokat tettek továbbá a tanítás feltételeinek megteremtésében. / * A tanácskozás lelkes hangulatú volt. Nemcsak tájékoztatás hangzott el. Szülő és pedagógus ismételten arra a következtetésre jutott, s ez a meggyőződésben szép eredmény, hogy a társadalom rendelkezik azzal az erővel, amellyel ezt a határozatot végre tudja hajtani. A kohászati üzemekből egy szakmunkás szülő elmondta, hogy az üzemben gyakran beszélgetések témája a gyerek, az iskola. Egy mérnök megerősítette: a termeléshez nemcsak úgy kapcsolódik az iskola, hogy a tanuló majd felnő, s dolgozni fog. A gyerek tanulmányi eredménye szülein keresztül már most befolyásolja a termelést. Kölcsönösen információkat cseréltek a résztvevők ezen a találkozáson. A jövőben el kellene érni — s ez már általánosabb tanulság is egyúttal —, hogy az üzemek, az iskolákat patronáló üzemek, válla- ’ latok pártbizottságai legyenek kezdeményezőbbek az iskolával szemben. Az üzemi pártbizottságok szerepe, miután dolgozóik gyermekeiről is szó van, szintén rendkívül nagy e határozat végrehajtásában. Az eddigi eredményeken túl még szorosabb együttműködésre van szükség az iskola. s az üzemek pártszervei között is. T. E. Ä zagyvarónái „buszon" jegyeztük fel KÉT FÉRFI BESZÉLGET — Tudja-e szomszédkám, hogy ilyenkor, amikor az éjszakai műszakból hazamegyek, hidegebb van a lakásban, mint odakint. Mire a másik megjegyzi: — Azt javaslom magának, hogy akkor fordítsa ki... HÁZIBULIBAN TÖRTÉNT — Megkínálhatlak benneteket egy stampedli konyakkal? — kérdezte mosolygó arccal, előzékenyen az elsőként érkező férfiakat a háziasszony. — Nagyon köszönjük. Mart ettkém — szólalt meg rekedt hangon a borvirágos orrú, feltűnően csúnya, vörös hajú férfi —. de nem akarjuk ősz szekevemi. — Hogyhogy, hát eddig mit fogyasztottatok — kérdezte Marietta, miközben gyanús pillantásokat vetett az érkezőkre. — Kizárólag féldeciket — hangzott a válasz. o. u H a nyíltságomat. S én folytattam: — Miért lépnek működésbe a bénító, rossz reflexek? Tudom, a magyarázat kéznél van... én is átéltem azt az időt, hittel és csalódással együtt... Na, de ma? Az ember már attól tart, hogy rásütik a stupid vonalaöság bélyegét. Melótokról, parasztokról írni nem divatos, nem „sikkes”. Ha a fiú szerelmes az anyjába — az már igen 1... Osztályharc... párt... forradalom. .. szocialista rend... — ezeket ki kell mondani! Mert ezek szent fogalmak! És ha nem azok, mi vagyunk a hibásak! Mert lejárattuk! Vagy hagytuk, hogy mások lejárassák!... Néha az az érzésem, hogy olyan emberek, akik sokkal könnyebben és sokkal különbül élnek, mint maga, meg én, valahogy magukban lesajnálnak bennünket, mint a jó balekokat, a megmosolyogni való rajongókat és megszállottakat. Mert őket nem érdeklik ezek a fogalmak, hanem egészen másak: minél több „dohány”, minél kevesebb munkával __ v íkendház..., kocsimárka.. előnyök.. „ rongyrázás.. flancolás, mint a régi urak csinálták!... Nem a természetes vágyakról és elérhető célokról beszélek... maga ért engem, hanem az eltorzult szemléletről, amelyik összetéveszti az eszközt a céllal... Éntoennem most keserves küzdelem zajlik. Meg akarom írni az igazat... De mi az? Én Ja jól’tudom, hogy tizenkilencben nem csak hősök voltak, hanem gyávák, rongy emberek, ellenségek is... a vasasok külön zászlóaljat adtak később, meg a sztrájkokban sem vettek részt, a bányászt meg egyenesen lenézték... Hová lett az akkori egység? Ezzel mit kezdjenek? Ezt boncolgassam egy jubileumi da-. rabban?... De, bánmiként is volt, attól még az igazság igazság marad: egy maroknyi párt akkor a világ élvonalába emelte ezt a szerencsétlen sorsú, üldözött kis nénet!.,. De, ha ezt leírom, már szinte látom, ahogyan elhúzzák a szájukat.. — Kik? Kik azok? — ügy csattan Hanák Pál kérdése, mint az ostorcsapás. Erő és harag volt benne. — Igaza van — mondtam csendesen és egy pillanatra elszégyelltem magamat — Nem gondolja, hogy magában is hiba van? — nézett rám szúrós tekintettel. — De, egészen biztos! Hosszan hallgattunk. Egy vonat futott el a város közepén, csattogó kerekekkel. Hosszút, éleset sípolt. Az éles hang valósággal belefúródott a hétköznapok ezernyi zajába, végigfutott a völgyön és nekd- vágódott a Karancs oldalának. — Járt már Baglyason? — szólalt meg nagy sokára Hanák.. (Folytatjuk)
