Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-26 / 21. szám

I Salgótarjánban, a Centrum Áruház mellett épül a megyeszékhely egyik büszkesége, a több emeletes Lakberendezési Aruház. Kivitelezője az AGROFIL Építőipari Szövetkezet, melynek dolgozói már a belső munkálatokat végzik. Jelenleg az „álmennyezet” kiképzé­se folyik, s mint megtudtuk, az év végére át is adják az épületet Fotó: Bibék László A vásárlók nyernek rajta A munkaverseny nagyon hasznos dolog. Fokozza a ter­melékenységet, a munkaked­vet. Nem a díjak, inkább ma­ga a verseny az, ami meg­mozgatja a résztvevőket. Ez évben mindenütt új munka- verseny-szabályzatok ' léptek életbe. A Nógrád megyei ÉleL- miszer-kiskereskedelmi • Vál­lalatnál eddig nem volt gaz­dája a versenyeknek. Most minden megváltozik. Verseny­bizottságot hoztak létre, mely szabályzatot dolgozott ki. Az eddigi háromféle versenylehe­tőséget újabbakkal bővítették. Az előző években szocialista brigádok, azonos profilú bol­tok versenyezhettek egymás. közt ób páros versenyek is in­dulhattak volna, ez utóbbival azonban nem nagyon éltek a dolgozók. Ez évtől vállalati kereteken kívül más megyék kiskereskedelmi vállalataival, illetve azok egységeivel is le­het versenyezni. Helyet kap­nak az egyéni formák és az év közi felhívások, felajánlá­sok versenyszerű lebonyolítása is lehetségessé válik. Részletesen rögzítettek a versenyben való részvétel fel­tételeit, kategóriákra bontva a sokféle elárusítóegységet. El­készült az 1973-as évi ver­senyfelhívás is. Most ünnepli 25 éves fennállását a vállalat, és a versenyek ennek jegyében zajlanak le. Néhány kiragadott példa: a gazdasági vállalások között árubemutatók szerve­zése, szolgáltatások — példá­ul házhoz szállítás, előrende- lési lehetőség — üzemek, isko­lák ellátása — mozgóárusok­kal, vagy kitelepülve — és el­látatlan területeken létesíten­dő háziboltok szerepelnek. Megrendezik a nagy sikerű szezonvásárökat is. A vállalá­sok közt szerepel azt is, hogy szakmailag továbbképzik ma­gukat a verseny résztvevői. A boltok környezetére is ők vi­selnék gondot, aktívan bekap­csolódnak a „Húszezer mun­kanapot Salgótarjánért” moz­galomba. A szocialista brigádok ver­senyfeltételei még magasab­bak. A vállalások között sze­repel a brigádok közti kollek­tív segítség. Minden brigád- tagnak továbbképzésen kell részt vennie. Vannak kizáró feltételek is. Elég szigorúak. Egy panaszkönyvi bejegyzés, ha annak alapja van, lázár­ja a brigádot a versenyből. A jelentkezési határidő még nem járt le, és máris nagyon sokan jelentették be részvételi szándékukat. A múlt évi 35-tel szemben, idén több mint 40 szocialista brigád jelentke­zett. A vállalati versenyben Is többen vesznék részt, mint 1972-ben. A versenynek dija is van, kategóriánként azonban az igazi nyertesek nem a brigá­dok lesznek. A verseny ered­ményének elbírálásakor a forgalmat veszik figyelembe, ez pedig attól függ, szívesen jönnek-e a vevők a boltba, van-e áruválaszték, és milyen a kiszolgálás. A boltok verse­nyeznek egymással, és más vállalatok hasonló jellegű lé­tesítményeivel a vevőért, így a munkaversenyek egyedüli és igazi nyertese az akció sikere esetén a vásárlóközönség lesz. WStöncs négy község közös tanácsának adott otthont két évvel ezelőtt. A székhely­községen kívül Felsőpetény, Szendehely és Ösagárd tarto­zik közigazgatásilag a közös községi tanácshoz. Szölszki Mihállyal, a közös községi ta­nács elnökével történt talál­kozás alkalmával többek kö­zött az is szóba került, mit is jelentett az új helyzet a társ­községeknek. Vízmű hétmillióért A közös tanács első nagy feladata a nőtincsi víztársulás megszervezése volt. Volt is elég baj ezzel. A tanácsel­nök így emlékszik vissza a két évvel ezelőtti események­re: — Már az elején probléma­ként jelentkezett, hogy csak nehezen sikerült az ötvenegy százalékot elérnünk, már ami a víztársu latba belépőket ille­ti. Enélkül nem lehet kötele­zővé tenni mások számára á társulásba való belépést. Ami­kor a létszám megvolt, kivite­lező után szaladgáltunk. Vé­gül a nézsai TÖVÁLL elvál­lalta a munkát. Tavaly ti­zenkét és fél kilométer hosz- szű vízvezeték épült meg a községben. A gépházak Is készen vannak, s megépült egy ötven- és két tízköbmé­teres víztároló is. A nyomó- vezeték megépítése már az idei tervekben szerepel, s ha minden jól megy, április ele­jén elindul a víz a vezeté­kekben — mondja. A létesítmény kivitelezési összege hétmillió forint körül Ma nekem — holnap neked Négy község tanácsa «»zog. A víztársulat tagjai négyezer forinttal „szálltak” be. Kevés az olyan család, amely nem lépett be. Több­nyire idős emberek húzódoz­tak ettől. A későbbiek során a társközségekben is megold­ják a vezetékes vízellátást. Különösen Szendehelyen ke­vés a víz, a mészkő miatt. Versengtek a községükért Az első közös községi ta­nács végrehajtó bizottsági ülésen a vb-tagok is eddig ismeretlen légkörbe kerültek. A kezdeti időszakban, külö­nösen a költségvetés elfoga­dásánál, szinte versengtek sa­ját községükért —■ Hol van már az az idő? — mondja Szölszki Mihály, majd folytatja. — Megértet­ték, hogy rangsorolni kell a feladatokat, s úgy dönteni' egyes kérdésekben. Hogy jól csinálták, ezt a tanácstagi be­számolók igazolják. Szendehelyen a legnagyobb problémát sikerült megoldani A közös tanács mintegy het­ven házhelyet alakított ki. Csak a tervezés nyolcvanezer forintba került. A közvilágí­tás korszerűsítésére több mint félmilliót költöttek. Bővítet­ték a napközi otthont is, így már ötven gyerek számára tudnak helyet biztosítani. — A többi községnek is jutott bőven költségvetésünk­ből, mely az 1972-es eszten­dőben csaknem 5,8 millió fo­rint volt. Feisőpetényben öt- venszemélyes óvodát adtak át, több mint egymillióba ke­rült. Ugyanitt két új utat is építettünk. Ezt jelölő gyűlé­seken vetették fel annak­idején, akárcsak a Lókos-pa- tak rendezését. Az általános iskola kerítését a szülői mun­kaközösség által szervezett társadalmi munkával sike­rült megépítenünk. Sajnos, a gázcseretelep, melyet a peté­nyiek kértek, elmaradt fel­adataink között található Nem rajtunk múlott. A nézsai ÁFÉSZ palackhiányra hivat­kozva utasította vissza kérel­münket — sorolja a közös ta­nács elnöke. A felsőpetényiek sem pa­naszkodhatnak. Alapvető in­tézményekkel rendelkeznek, jövőre orvosi rendelő építése kezdődik meg, Szendehelyhez hasonlóan. Egyenlő arányban elosztani Ösagárd a negyedik köz­ség. A tanács a köztemetőt alakította ki és ravatalozót épített. Ezt kérték az agár­diak. Emellett a könyvtárat, iskolát, tűzoltószertárat is felújították. A Kossuth út villamosítására is sor kerül. — Igyekszünk egyenlő Küldöttközgyűlés a KISZŰlf-nél Csökkent a javító-szolgáltató tevékenység — Többet várnak a megye szövetkezeteitől Szerdán délelőtt Salgótar­jánban, a KISZÖV székházé­ban küldöttközgyűlést tar­tottak, amelyen többel? között megjelent és felszólalt He- rencsényú József elvtárs, a megyei tanács elnökhelyette­se. Szalad Gáspár, a KISZÖV elnöke számolt be az elmúlt évi gazdasági, mozgalmi tevé­kenységről és vázolta az idei feladatokat. Elöljáróban szólt a múlt évi szervezeti válto­zásokról, a különböző szakbi­zottságok. létrehozásáról, azok működéséről. Többek között megállapította, hogy megyénk ipari szövetkezeteiben erősö­dött a kooperációs tevékeny­ség, a különböző szövetkeze­tek, és az állami vállalatok között. A termelőmunka hatékony­sága is sókat javult, kedve­zően alakult a nyereség és a tagság jövedelme is. Az el­múlt évben sok jó kezdemé­nyezés született. A fejlődés a legtöbb helyen dinamikus volt, ami megfelelt az ötéves terv előírásainak. Megyénk szövetkezeti iparában az el­múlt évben az országos átla­got meghaladó mértékben, 20,7 százalékkal növekedett a termelés. Ezen belül 15 és fél százalékos az építőipari ágazaton belül a termelésnö­vekedés. Sajnos, nem mond­ható el ugyanez a javító-, szol­gáltatótevékenységről, mert amíg országosan mintegy 5— 6 százalékos növekedés van, úgy a megyében 11 százalék­kal az előző évi alatt maradt az eredmény a lakossági szol­gáltatásokban. A kiemelt szolgáltatások területén azon­ban igen jó eredmények szü­lettek. A gépkocsij aví tás pél­dául 152 százalékkal, a ház- tartásgép-javítás 60, az elekt­roakusztikai javítás 24, a mosás-vegytiszta’ tás 94 szá­zalékkal növekedett az elmúlt évben a szövetkezeti ipar te­rületén. A lakáskarbantartás 53 százalékkal csökkent a ko­rábbihoz viszonyítva. Szólt a KISZÖV elnöke arról is, hogy eredményes volt a lakásépíté­si tevékenység. Tavaly 24 la­kással többet adott át a szö­vetkezeti ipar, mint az előző évben. A nyereség a megye szövet­kezeti iparában 17 százalék­kal növekedett, viszont amíg országosan a termelésnöveke­dés 100 százalék, a termelé­kenységből származott, addig a megyében mindössze 75 arányban elosztani pénzünket. Kiemelt feladatok mindenhol vannak, s ezt megértik más községek lakói is. Legköze­lebb ők kapnak. A legégetőbb problémákat sikerült megol­danunk. Persze, tennivaló akad bőven. Tovább lehetne sorolni, mint az- eredménye­ket — magyarázza az elnök. A közös tanács közigazga­tási területén élők száma négyezer felett van. A mun­kások nagy többsége Vácra, Budapestre jár dolgozni. En­nek ellenére negyedmillió forint társadalmi munkát vé­geztek az elmúlt két évben. Az ifjúsági alap felosztása is a tanácselnök szavait iga­zolja, Tavalyelőtt Nőtincs és Szendehely kapott 10—10 ÖOO forintot, tavaly viszont Ösa- gárt és Felsőpetény fiataljai részesültek nagyobb anyagi támogatásban. Ma nekem — holnap ne­ked, szokták mondani. Ez a mondás különösképpen il­lusztrálja a közös községi ta- náos munkáját. A társközsé­gek többet kaptak, mint ami­kor még önálló tanáccsal rendelkeztek. Az idei feladatok is a társ­községekre koncentrálódnak. Szendehelyen a Petőfi utat építik ki ezerkétszáz méter hosszúságban, több mint fél­millió forint értékben Neve­lői lakás építését is tervbe vették. A villamos hálózat to­vábbi bővítése, járdaépítés szinte minden községben na­pirenden szerepel. Egyformán épül-szépül a négy község. Szabó Gyula j százaléka. A továbbiakban arról is szólt Szalai Gáspár-, hogy tavaly egy veszteséggel záró szövetkezet volt és ötnél volt úgynevezett R-alaphióny. Az időn viszont nem lesz veszteséges szövetkezet, mind­össze háromnál számolnak S- alaphianyra. A gondokról problémákról és főleg az idei feladatokról többek között a következőket monda eL A pért Központi Bizottságának novemberi ha­tározata szellemében elkészült intézkedési tervet maradékta­lanul végre kell hajtani. Az építőipaiban és a szolgáltatá­si ágazatban igen fontos, hogy előrelépjenek. A KI­SZÖV vezetősége különprog- ramot dolgozott ki a szövet­kezeti vezetők és a különböző szövetkezeti bizottsági veze­tők képzése érdekében. A bi­zottságok többsége eddig is eredményesen dolgozott, de fontos, hogy a jövőben éves munkaprogram alapján tevé­kenykedjen. Kérte a küldöt­teket, hogy a szövetkezetek­nél fokozott figyelmet fordít­sanak a törvényességre, az alapszabály szerinti munkára, a szövetkezeti demokrácia erősítésére. A jövőben még fokozottab­ban kell alkalmazkodni a szö­vetkezeti iparnak a piaci igé­nyekhez. Csökkenteni az anyagi ráfordításokat, a ter­mékek költségeit, hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dást megvalósítani. A szövet­kezeti iparban különösen fontos, hogy a munkaszerve­zési intézkedések, a kapacitá­sok jobb kihasználását, a technológiai fejlesztést, a fej­lett 'módszerek alkalmazását, a kisgépesítési és a lehetősé­gek jobb kihasználását ered­ményezzék. Fontos feladat továbbá a szolgákat Tevé­kenységnek a szükségletekhez mért fejlesztése. A termelés növelésének alapfeltétele a tartalékok feltárása, hasznosí­tása, a termelékenység nőve-' kedése. Beruházásokat csal? akkor indítsanak, amikor az anyagi feltételek már teljesen biztosítottak. A KISZÖV elnöke után Szarvas Imre, a szövetség fe­lügyelő bizottságának elnöke számolt’ be a végzett munká­ról, majd a vita során többen felszólaltak. Gellérthegyi Gyu­la, a salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz elnöke az épí­tőipari ágazat problémáival, foglalkozott. Több javaslato» tett a jövőre vonatkozóan a közös együttműködés tovább: fejlesztése érdekében. ' Szmolnik István, a saécsé- nyi Ipari Szövetkezet elnöke beszámolt azokról az erőfe­szítésekről, amit az utóbbi időben tettek, hogy az évet veszteségmentesen zárhassák. A nagybátonyi szövetkezet eredményeiről és gondjairól beszélt Fenes József elnök is, majd ezt követően Herencsé- nyi József, a megyei tanács elnökhelyettese kért szót. Elöljáróban arról szólt, hogy a szövetkezeti ipart súlyának megfelelően kezeli és részesí­ti erkölcsileg és anyagilag is támogatásban a megyei tanács vb. Az eredmények elismerése mellett azonban szóvá tette, hogy csökkent a lakossági szolgáltatás. Elsősorban ezen a területen várnak a szövet­kezeti ipartól nagyobb erőfe­szítéseket a jövőben. A küldöttközgyűlés ezután elfogadta a párt tavaly no­vemberi állásfoglalása alap­ján. készített intézkedési ter­vet, a szövetség féléves mun­katervét, a költségvetési ter­vet. Döntöttek a közös fej­lesztési alap felosztásáról is. Tavaszi akció előtt Új, bő termésű vetőmagok Beszélgetés Jónis Sándor Igazgatóval A hibridkukorica és tavaszi kalászos vetőmagvak idei for­galmazását már megkezdte a monori Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat. Az elő­készületekről, a várható el­látásról és igényekről beszél­gettünk Jónis Sándor igaz­gatóval. — Milyen közvetlen kapcsolat mutatható ki a vetőmagvak minő­sége, és a terméshozam között? — A vetőmagvaknak a tér- méshozam növelésében egyre jelentősebb szerep jut. Az in­tenzív vetőmagvak nagy ter­mőképességükkel osztatlan el­ismerést keltenek a szakem­berek körében. A kutatóin­tézetek évente újabb és újabb, rendkívül bő termő fajta magvakkal lepik meg a termesztőket. Egyes fajták néhány év alatt „divatja­múlttá” válnak, mert még jobb fajták kezdik meg hódí­tó útjukat a mezőgazdaság­ban. Bizonyos, hogy a hagyo­mányos kukorica és kalászos vetőmagfajták évtizedes ural­mának már befellegzett. — A közös gazdaságok Irányí­tói miként szegeznek tudomást a legújabb vetőmagfajtákról? — Először kísérleti parcel­lákon találkoznak az új faj­tákkal. Később a szaporító­gazdaságok értékeléseiből sze­rezhetik be friss értesülései­ket. Csak ezután kezdődik meg a „roham” a vetőmag­vak megszerzéséért. Végső so­ron a gazdaságban derül ki, hogy az új fajta ténylegesen megfelel-e a helyi- viszonyok­nak, avagy sem. A vállalat szelektálja az új fajtákat, és csak a legkiválóbbakat hoz­za forgalomba. Több évtizedes tapasztalattal, és szakappará­tussal sietünk a szövetkezetek segítségére. Szakembereink egy-egy tájegység természeti és agrotechnikai viszonyainak ismeretében nyújtanak támo­gatást a legjobb vetőmag­fajták kiválasztásához. Az idén 33 fajta hibridből vá­laszthatnak a gazdaságok irá­nyítói. — Minden fajtából megfelébO mennyiséggel rendelkeznek? — Az elmúlt évben bekö­vetkezett korai fagyok egyes fajtákban jelentős károkat okoztak. Ezekből a fajtákból legfeljebb a kísérleti táblák­ba adhatunk magvakat. Egyes hibridkukorica-fajtákból nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiség. Ám mégis biza­lommal lehetnek irántunk, ha nem kapható is a kere­sett fajta, mert azzal egyen­értékű. , más fajtát a rendel­kezésükre tudunk bocsátani. Tavaszi árpa vetőmagból ren­delkezünk a legjobb fajták­kal. csak korlátozott mennyi­ségben. — Forgalomba hoznak-e i&tpw't vetőmagot? — Felkészültünk a nagy tavaszi forgalomra. Ha szük­séges, az ország különböző részéből szállítjuk megrende- lőinkhöz a vetőmagvakat. Ál­talában 20—25 nap alatt szál-" 1 ítjuk a kívánt választékot és ménnyiséget. A tavaszi kalászosok közül a tavalyi sok esőzés miatt a zab vető­magnál állunk a legrosszab­bul. A hazai termesztésű ve­tőmag csak a szükségletek kis részét fedezi, így a kí­vánt mennyiséget import út­ján szerezzük be. — Nógrádból milyen igények kielégítésére készültek fel? — A korábbi évek tapasz­talata, hogy tavaszi kalászos, bői 11 ezer mázsa, hibrid- kukoricából 1700 mázsa ve­tőmag kerül a megyében fel- használásra. Szakembereink felkeresik a szövetkezetek ve­zetőit, vagy szakmai tanács­kozásokon kötik meg az ér­tékesítési szerződést. Tavaszi árpa és zab vetőmagvakra levélben is elfogadunk meg­rendelést. Célunk az, hogy a legjobb vetőmagfajtákat hoz­zuk forgalomba, hogy - kö­zös gazdaságok és a népgaz­daság érdekében minél ma­gasabb termésátlagokat érje­nek el. NÓGRÁD - 1973. január 26., péntek 3 y

Next

/
Oldalképek
Tartalom