Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

KKünteltik Sándor Pál eliriarsat A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa érdemes és eredményes munkássága elis­meréséül a hetvenéves kiste- renyei Sándor Pál elvtársnak a munkásmozgalomban eltöl­tött évei és párttagságának közelgő 50. évfordulója alkal­mából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap a me­gyei pártbizottság székházá­ban ünnepélyes külsőségek között Géczi János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő adta át. A kitünte­tés átadásánál jelen volt Ma- túz József, a megyei pártbi­zottság titkára. Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács ál­talános elnökhelyettese. A munkásmozgalom egyik Sándor Pál kiemelkedő alakja kapta meg a kormány egyik magas ki­tüntetését, akinél a Szocialis­ta Hazáért Érdemrend és szá­mos más kitüntetés mellé ke' rült ez utóbbi. Sándor Pál egész életét a munkásmozgalomnak szentél­te. Fél évszázada, hogy részt vesz a munkásmozgalomban és tagja a pártnak. Vizslás. Kazár, Kisterenye és a kör­nyező községek bányászait szervezte a sztrájkra, az el­lenállásra. A Horthy-fasiz- mus elnyomása alatt is bát­ran kiállt a bányászok érde­keiért és több éven át mint sejttitkár szervezte, irányítot­ta a kommunistákat. A fel- szabadulás után párttitkár­nak választották Sándor Pál élvtársat és 1948. óta, egé­szen nyugdíjazásáig, a szén' bányászatban töltött be kü' lönböző magas funkciókat. Nyugállományba vonulása óta is aktív. Még ma is tagja a munkásőrségnek és állandó munkát fejt ki az ifjúság kö­rében. A zárszámadás tükrözze a valóságos helyzetet Beszélgetés Szabó Istvánnal, a TOT elnökével Munkatársunk felkereste Szabó Istvánt, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának elnökét, hogy a most sor­ra kerülő zárszámadásokról beszélgessen vele. — Nem én vagyok az első —■ mondotta bevezetésül Szabó István —, aki erről a témáról a magyar sajtóban nyilatkozik. Ügy gondolom azonban, hogy a kérdést nem árt több ol­dalról megvilágítani. Nagy ügyről van szó. A termelőszö­M ilyen tanácsot ad Szabó István» a politikus és gya­korló téeszelnök: hogyan készítsék el a szövetkezetek a zárszámadást? adja mozgalmunk szövetkezeti jellegét. A zárszámadás előtt, közben, vagy utólag mindenütt meg kell és meg lehet talál­ni a módját, hogy a kérdések­kel érdemben foglalkozzanak. Brigádgyűlésen, részgyűlésen, csoportos találkozókon lehet beszélgetni, az eldöntendő kér­désekről kikérhetik a vezetők a tagok véleményét, azt a ja­vaslatokba beépíthetik. Leg- A zárszámadás tükrözze fontosabb pedig, hogy a ta- vetkezetek, halászati szövetke- a valóságos helyzetet Minden- gokkal együtt vonják le az el- zetek» szakszövetkezetek és kinek ez az érdeke, az ál- múlt esztendőből adódó követ­közös vállalkozások éves mér- lamnak, az országnak és a keztetéseket. lege kereken egymillió ma- helyi közösségnek is. Azt ve­gyar állampolgár ügye, szán- gyék számba, ami van, ne — A jónak látszó, vagy ^va- tóföldünk 86 százalékát érinti többet és ne kevesebbet A lóban jó; a gyengének tűnő. és — a háztáji gazdaságoKkal „kozmetikázás” talán ígérhet vaST valóban gyenge gazdasá- együtt — mintegy százmilli- pillanatnyi előnyöket, de nem gokban egyaránt van a tag- árd forintnyi termelési érték- csupán a hatóságokat, hanem nak véleménye, ötlete, mondá­ról ad számot, a tagságot is félrevezeti, vég- nivalója. Ha ez a beszélgeté­sei hatása pedig biztos, hogy sek során felszínre kerül, ha a Milyen átfogó értékelést ad- káros lesz mindenkire. mérleg és a már elkezdődött u., „ »iyy«, «1 gazdasági evre szóló kon­at a TOT e.nöke az elmúlt _ Ehhe* még azt teszem cepció erre támaszkodik, ak­esztendőről, a zárszámadá- hozzá1 nem okos dolog a sze- kor több az esélyünk, hogy a sok várható eredményéről? mélyes jövedelem minden- következő zárszámadáskor áron való növelésére töreked- sem kell a tartalékhoz nyúlni; — Nincs két egyforma esz- ni. Az elmúlt esztendők bébi- hogy a mezőgazdaság, a ter- tendő és nem található két zonyították, hogy aki túlzásba melőszövetkezeti mozgalom egyforma határ sem. Ennek vitte az osztást, és - részben folytatja azt a felfelé ívelő következtében nincs két egy- emiatt — gazdasága bajba ke- , feilődé^t, an,elvnek az forma zárszámadás Általában rult, azon nagyon nehéz volt azonban elmondhatjuk, hogy utólag segíteni. Viszont a tar- utóbbi evekben tanúi és — amit az agrárpolitika előrelá- talékolt összeg a szövetkezet minden magyar állampolgár- iőan sugallt, amin a szövet- tulajdonában marad, azt nem raj együtt — élvezői lehettünk, kezeti gazdák erejüket megfe- veszi el senki. Mi, parasztok szítve munkálkodtak; azt lé- tudjuk, hogy kicsit még most Földeák! Béla nyegében sikerült is teljesíteni, is -,az idő a gazda”. Tavaly A tavaszi szárazság, a nyári végeredményben minden egye­sok csapadék, az év végi ál- nesbe fordult, de ki szavatol- latmegbetegedések ellenére jó ía, hogy ez az idén is így évet zárnak, sőt, helyenként lesz? kimagaslóan jó, rekordeszten­dőt Sok téesz valósággal retteg a részesedés gyors emelke­dése után fizetendő jövede- lemnövekmény-adótól. A tartalékolással megelőzhető ez? Ma termelő — holnap vásárló ARANYIGAZSÁG ez, mégis amikor egy- egy vállalatnál a hatékonyság és a nyereség alakulása kerül szóba, gyakran azt mond­ják: nehéz helyzetben vagyunk, mert md nem emelhetjük az árakat úgy, mint az alapanyaggyártók, illetve ahogy a kereslet és a kínálat megengedi, mert termékeink nem tartoznak a szabad árkategóriába. Va­lóban ilyen helyzet megyénk több üzemé­ben, gyárában és vállalatánál fellelhető. A hatékonyság alakulásánál azonban ke­veset szólnak arról, hogy a nyereség növelé­sének egyéb tartalékait — korszerűbb üzem- és munkaszervezés, a normák rend­szeres karbantartása, a teljesítménybérben dolgozók számának növelése, a munkafegye­lem megszilárdítása — mennyire sikerült a nyereségesebb gazdálkodás szolgálatába ál­lítani. Mivel vállalatainknál, gyárainkban, szö­vetkezeteinkben, sőt a kereskedelmi és szol­gáltató vállalatoknál is a rossz éldelemben vett nyereség-oentrikusság kerítette hatal­mába a vezetők egy részét, elfeledkeztek arról az igazságról, hogy ennek az egyéb­ként helyes felfogásnak és gyakorlatnak túl- hajszolása, fétisizólésa helytelen irányba vi­szi a vállalatokat, sok kellemetlenséget okoz­hat és bonyodalmat idézhet elő. Ez irányú tevékenységüket azzal indokol­ják, hogy másképp nincs módjuk a különbö­ző fejlesztési — műszaki, szociális, egész­ségügyi stb. — célkitűzéseket megoldani, a béreket rendszeresen, a kormányhatározat által előírt mértékben emelni. Az effajta érvelés az igazságnak csak egyik felét alkotja. A nyereségnövelést nem áremeléssel, hanem eredményesebb munká­val, olyan új termékek előállításával, 6 egyéb gazdasági intézkedésekkel kell bizto­sítani, amelyek különböző tartalékok formá­jában még megvannak az üzemekben. Ezzel a témával legutóbbi ülésén foglalko­zott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Arra a kérdésre kívánt választ adni, hogy mit tehetnék a fogyasztói árszínvonal stabilitása érdekében, az üzemi, vállalati, szakszervezeti bizottságok? A szakszervezeti bizottságok erejükhöz mérten ellenőrizzék, hogy miből tevődik ösz- sze a vállalati eredmény, segítsenek a helyes vállalati és népgazdasági érdekek kialakítá­sában. Erősítsék a vezetőkben s a dolgozók­ban egyaránt azt a tudatot, hogy ma mint termelők vesznek részt a munkafolyamatok­ban, holnap pedig mint vásárlók jelentkez­nek a kereskedelemben, sokszor saját ter­mékükkel szemben. Ezek a kívánságok, óhajok valóban jogo­sak. Megvalósításuk azonban nagyon nehéz, mert mindenféle áremelést munkásérdekként tüntetnek fel. S ha a jogtalan emelések el­len fellép a szakszervezet, hamar ráfogják, hogy a kollektíva érdekei ellen cselekszik. Aztán az árképzés sem a nagy nyilvános­áig közepette megy végbe üzemeinkben, el­len. szőleg: néhány szakember feladata. Ugyanakkor a dolgozók egy részét nem is nagyon érdekli, hogy a nyereségből meny­nyit tesz ki az áremelésből fakadó bevétel. Pedig ez is érdekvédelem! Ezért foglalt állást úgy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, hogy a szakszervezetek lép­jenek fel minden indokolatlan áremelés el­len. Különös figyelmet fordítsanak arra, hogy év közben ne hajtsanak végre olyan termelői árintézkedést, amely közvetve, vagy közvetlenül a fogyasztói árak emelkedéséhez vezet. Ez az intelem, ösztönzés, bátorítás, jő do­log, feltétlenül szükség van rá, mivel a je­lenlegi gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok e tekintetben is nagy önállóság­gal rendelkeznek. A nemreg megszüntetett szakszervezeti ár­ellenőrző bizottságok nem töltötték be hiva­tásukat, helyettük azonban pillanatnyilag nincs más. Az árképzésnél viszont nagyobb társadalmi ellenőrzésre van szükség. A hi­vatalos árellenőrző szervek képtelenek min­denütt ott lenni Nem marad más hátra, mint az, hogy az üzemek vezetői és dolgo­zód saját maguk ellenőrizzék tevékenységü­ket, és döntsék el, mi a megengedhető, és mi nem. Ez nagy önfegyelmet, politikai elő­relátást, egészséges vezetői felfogást követe! meg, valamint az árképzési rendelkezései rendszeres és következetes betartását. Ennek hangsúlyozása mellett azt is el kell ísmfemi, hogy a világpiaci árak rohamosan emelkednek, a magasabb igényű kereslet ki­elégítésére korszerűbb, jobb minőségű és drágább anyagokat dolgoznak fel, aminek előállítása munkaigényes. De a X. kongresz- szus határozata is előírja, hogy értékará­nyos árak kialakítására kell törekedni. Az' igazsághoz tartozik, hogy a külföldi alap-, félkész- és segédanyagok, valamint a gépek, berendezések emelkedői áraival egy­idejűleg megyénk üzemeiben és gyáraiban jóval a kívántnál lassúbb ütemben növek­szik a termelés társadalmi hatékonysága is. Mindezek szükségessé teszik a termelői és fogyasztói árak rendszeres és folyamatos rendezését, a változások érzékeltetését az or­szág, köztük megyénk lakosságával is. SAJNOS, e valós jelenségbe akarják ágyazni egyes üzemek, vállalatok, szövetke­zetek azokat az áremelési törekvéseket is, amelyeket semmi sem indokol. Ebből is lát­szik, hogy az indokolatlan áremelési törek­véseknek gátat kell szabni. Rendszeresen és megfontoltan, összhangban a népgazdasági követelményekkel, előírásokkal. V, K. Tanulnak a dolgozók A saécsényi járásban levő ipari üzemekben elég magas azoknak a dolgozóknak a száma, akik neon fejezték be az általános iskola utolsó osz­tályait. Ezért a járási hivatal művelődésügyi osztályának kezdeményezésére Nógrádme- gyerben ötödik, hatodik osz­tály, Hlmócom hetedik osztály, Szécsényben két hetedik osz­tály megszervezését tervezik. Így csaknem nyolcvan dol­gozó folytathatja általános is­kolai tanulmányait, Az ELZETT-ben százhet­venöt olyan munkás találha­tó, aki nem végezte el az ál­talános iskolát, az osztályok szervezésének szükségességét ez is igazolja. A nógrádimegyeri Vastö­megcikk Ktsz vezetői úgy döntöttek, hogy a tanulóknak a szükséges tanszereket biz­tosítják. Vériekévé* a gammaaugarak ellen A radomi műszaki főisko­lán (Lengyelország) új fajta módszert dolgoztak ki a ne­utronok és a gammasugarak elleni védőernyő létesítésére. Eszerint bórkarbid-port jut­tatnak egy 15 ezer fokos plaz­masugárba. A por megolvad és leülepszik a reaktor szer ­kezeti elemeire. Ennek során bármely, kívánt vastagságú védőhártya képezhető. — Az átlagot azonban sok­oldalúan kell megvilágítani. A gazdaságok több mint két­harmadában egyértelműen örömteljes munka az összesí­tés. További két csoportban — — Sajnos, nem mindenütt. a gyenge adottságú és a gyen- Ahol például nem nyolcvan, ge vezetésű szövetkezetekben hanem háromszáz mázsát ter- ez idén is csak kevés he- mett a hagyományosan művelt lyen tudnak megszabadulni az cukorrépa, ott a részt a több- ismétlődő gondoktóL Végül a let után is ki kell adni. Ahol negyedik csoportban nem viszont új. nagy beruházások gyenge és nem rosszul veze- léptek üzembe, ott a frissen tett gazdaságok találhatók, alkalmazott nagy tudású szak- hanem inkább olyanok, ame- emberek, szakmunkások fize- lyek ismertek, jónevűek, hosz- tése okozott ugrást. A „regula- szu időn át mondhatni repre- tív” kategóriába tehát elkerül- zentálták a magyar mezőgaz- hetetlenül éppen olyan gazda- daságot A nagyiramú fejlő- ságok kerülnek be, amelyek dés, a jelentős beruházások, s sokat termelnek, az előre nem látható körűimé- — Elfogadjuk azt az elvet, nyék együttes hatása miatt ke- államnak szabályoz­,. ___ .. . ,, nia kell a piacon vásárlóerő­■ i ültek átmeneti, de súlyos ként jelentkező pénztömeget. gondok közé. de a minisztériumokkal egyet­_ , értésben küzdünk az ellen Erre való tekintettel nem- i___ , . ... . ’ . . , , , *, hogy a keresetszabályozás a csak a hatóságok, de talán el- termelést fékező erőként mű­sősorban a tagok a gondok ködhessen, okait nagyon megfontoltan elemezzék. A következmények alól a vezetést felmenteni persze nem lehet, de más a helyzet ott, ahol a hozzá nem értés, és más. ahol éppen a jö akarat és az ezt keresztező külső körülmények alakították ki a mai állapotokat. Amiről eddig beszélgettünk: vezetők, szakemberek ügye. Lehet-e, kell-e szerepet ad­ni ebben a folyamatban az egyszerű szövetkezeti gaz­dának? “ Mindenképpen kell, mert ez létkérdés. A többi között ez Eredményes esztendőt zár­tak a Budapesti Finomkötött­árugyár balassagyarmati gyár­egységének kommunistái. Tudták ezt már a taggyűlés előtt is, hiszen nemcsak ter­vezték, hanem végre is haj­tották feladataikat, vállalá­saikat. A taggyűlés hangula­tát mégsem az elbizakodott­ság jeilemezte. A további cse­lekvőkészség, a segíteni aka­rás, a hogyan tovább gondo­lata foglalkoztatta őket a Szedlák Sándorné párttitkár beszámolóját követő pár perc­nyi csendben. Eredményes esztendő Értékelnek és terveznek ressék. Ebből aztán mindjárt vita is kerekedett. Mihalovicsné elmondta, hogy a budapesti központban műszakonként 450 ruhát néz át egy meós. Balassagyarma­ton 300 az átlag. Ezen előbb- utóbb javítani kell. Garam- völgyi Jenőné a meóból az egyenlőtlen munkavégzéssel védekezett, ám Terjéki Nán- dorné cáfolta: ha jobban át­gondolnák tevékenységüket. őket. Előfordult ez a gyar­mati gyárban is. — Régebben adták a sértődöttet, nem ja­vítottak, nem törődtek a bí­rálattal — mondja az egyik munkásasszony. Rónási And- rásné ‘.folytatja: — Pedig azért bírálunk, hogy kijavít­suk a hibákat. Ma már keve­sebb a sértődés, jobban elfo­gadják a véleményeket. Hogyan szüntethető meg az érzékenykedés? Koza Ká­K ötösen ~ egymásért növekedne a teljesítményük, ^yné “összeverő szakmunkás Es ez nemcsak elhatározás Nem az első hozzászólóra vártak. Újból átgondolták a párttitkárasszony szavait. Visszagondoltak a júniusi tag­gyűlésre, mikor a gazdaságo­sabb termelés érdekében a szocialista munkaverseny- mozgalom továbbfejlesztését elemezték. Foglalkoztatta őket a pártcsoportok tervszerűbb tevékenysége, ám fontosnak tartották az új esztendő fel­adatait is. Először Mihalovics Józsefné gyáregységvezető kért szót. A termelésszervezésben történt változásról beszélt, majd ki­jelentette: — az iskolai vég­zettség növekedése, a szerve­zett ismeretszerzés nélkül is jobb lehetett volna az infor­mációs hálózatuk! — Többen elismerőleg bólogattak, hiszen közismert: a hiba akkor ja­vítható, ha tudják is, hol ke­dolga. Néha a több ember egymás munkáját akadályoz­za. Nem tessék-lássék mun­kásokra van szükség, hanem a nyolc órát becsülettel le- dolgozókra. Az egyéni elgondolások megbecsülésével, a tájékozta­tás minőségének javításával foglalkozott Koncz Lászlóné is. — Ne várjunk a kész el­képzelésekre, javaslatainkkal tegyünk még többet a közös tálcába — mondotta. A nem­rég még KISZ-titkár Koncz- né említette, hogy az időseb­bek tapasztalata, segítsége, ötletei nélkül nem tudott volna beilleszkedni új mű­szaki beosztásába. Elfogadni a bírálatot Emberi gyengeség: egyesek megsértődnek, ha kritizálják szerint — bár javult a poli­tikai ismeretterjesztés — még jobb összefogásra lenne szük­ség. Erősebben kellene a fia­talokra támaszkodni, hogy el­tűnjön a régies gondolkodás- mód, Ez a véleménye Hor­váth Imréné láncvarrónak is: — Még több fiatalt kellene megnyernünk, bár az elmúlt két évben 10 fiatal párttagot vettünk fel. — S hogy egyre inkább elfogadják a bírála­tot, azt az is fémjelzi, hogy a közelmúltban harminc fel­nőtt tett magas szintű szak­munkásvizsgát. — Egyetlen hármas sem volt — újságol­ja boldogan Mihalovics Jó­zsefné. Évenként Februárban előbbrelépnek, költöznek az újonnan elkészült üzembe. As új gyárban még eredménye­sebb lesz a szervezeti élet. Klubot alakítanak, amely á további tudatformálás, a szak­mai műveltség gyarapításának színtere lehet. Újabb feladatok A tervekről beszélnek. Elő­segítik a párt gazdaságpoliti­kai. célkitűzéseinek gyáron belüli érvényesülését. Szedlák Sándorné kezdi: — Meg kell szerveznünk a zökkenőmentes költözést. A gyáregységvezető mondja: — Ügy, hogy a ter­melésben né legyen vissza­esés. Valaki közbeszól: — Ésszerű javaslatokra van szükség. Szedlákné folytatja: — Figyelemmel kell kísérni az ifjúsági termelési mozgal­makat. Deszkovics Erzsébet KISZ-titkár az eddigi támo­gatást köszöni. Balkó Imréné szakszervezeti titkár közös szb- és pártvezetőségi ülés tartását javasolja. Két órája vitatkoznak, be­szélgetnek a finömkötöttáru- gyár kommunistái. Sokuknak van véleménye, javaslata. Ér­tékelnek és terveznek. Tud­ják: újabb eredményeket csak alaposan megfontolt, konkrétan meghatározott fel­adatok teljesítésével lehet el­érni. M. £% NÓGRÁD - 1973. Január 21,, vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom