Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

/ Legdrágább kincsünk (1.) „Iszogató” gyermekek Egy régi közmondás sze­rint legdrágább kincsünk a szemünk világa. Ez a köz­mondás igaz volt régen is, de igaz ma is. Nemcsak azért, mert látásunkkal a bennün­ket körülvevő világból a leg­fontosabb információkat nyerjük, hanem azért is, mert ez a megváltozott, gyor­san fejlődő környezet sze­münk épségére nézve egyre több és nagyobb veszélyt je­leníthet. Az ipar — ezen belül * vegyipar és a műanyagipar — szinte robbanásszerű fejlődé­se, valamint a mezőgazdaság nagyfokú gépesítése, kemizá- lása nagyon sok munkavédel- mi problémát vet feL Az egyes munkaterületek intenzitása, a technológiai fo­lyamatok megváltozása, az automatizálás terjedése sok változást hozott munkavédel­mi szempontból. Vannak olyan, ezzel kapcsolatos prob­lémák, melyek elvesztették jelentőségüket, de vannak újonnan felvetődött nehézsé­gek is. A gyors ipari fejlődés­hez viszonyítva a munkavé­delmi problémák megoldásá­nak folyamata egy kissé el­maradt. Ennek az elmaradás­nak az oka elsősorban néma védelemhez szükséges eszkö­zök hiányában, hanem azok nem kielégítő alkalmazásában rejlik. Az elmúlt év őszén az OFOTÉRT Vállalat rendezé­sében bemutatásra kerültek azok a munkavédelmi eszkö­zök, amelyék a mai követel­ményeknek leginkább megfe­lelnek. Ezek az eszközök na­gyon olcsók, kellő módon és könnyen tisztán tarthatók, sőt, egyes, gyorsabban rongá­lódó részei cserélhetők, pótol­hatók. Ezeknek a munkavé­delmi eszközöknek a megren­delése és alkalmazásának be­vezetése az üzemekben csak eleő lépés a balesetek meg­előzésében. A másik — ennél nehe­zebb — lépés ezeknek az esz­közöknek széles körben tör­ténő. kényszermentes elfogad­tatása. Hiszen a mindennapi életben találkozunk esetek­kel, amelyek arról tanúskod­nak, hogy a munkavédelmi eszközök használatától egye­sek idegenkednek, sőt, ahol lehet és amikor csak lehet, mellőzik azokat. Ügy gondo­lom, hogy sokat tehetnénk ezen a téren, ha az üzemek­ben rövid előadásokat tart­hatnánk, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és köve­telményeket. Külön kell beszélnünk a dioptriás üvegek használatá­nak szükségességéről, amelyek bizonyos értelemben szintén munkavédelmi eszköznek te­BÉLYEGGYŰJTŐKNEK Ssssssssjyssssssrssrsssss&sss^ss^fssffjw’sssfssssssssssssssssssssssssssss* Madách Imre \U(.V\K POST» „A magyarságnak és az emberiség egyetemének her­vadhatatlan szolgálatot tett lángelmék” sorozatában 1932- ben került először bélyegre Madách Imre. -A Magyar Pos­ta január 21-én, születésének 150. évfordulóján újabb ki­advánnyal emlékezik meg a költőről, Az ember tragédiája megalkotójáról. Negyvenegy évig tartó életét beárnyékolta betegsége, szerencsétlen csa­ládi körülményei és a nemzet sorsa miatti aggodalom. Ko­ra ifjúságától írogatott, az emberiség problémáit bon­colgató hatalmas müve 1859- re érett meg, akkor alig egy év alatt papírra vetette ■ a Tragédia sorait. Egyéb drá­mái (Csák végnapjai, Mózes stb.) gondolati gazdagságban, költői kifejezőerőben nem közelítik meg az európai iro­dalom jelentős alkotásai közé sorolható főművét. A budapesti Állami Nyom­da Haimann György és Kass János grafikusművész terve alapján több színű mélynyo­mással készíti az egy forint névértékű új bélyeget, amely Madách Imre arcvonásait mu­tatja be. Arcképét harmadszor állítja elénk postánk, a beve­zetőként említett elsőt 32 év múlva, halálának centená­riumán egyszerű kivitelű bé­lyeg követte. Az évfordulóra a Magyar Posta páratlan ajándékkal kedveskedik a levelezőlap­gyűjtőknek. Az ember tragé­diája egyes jelenetemelt il­lusztrálására Kass János Munkácsy-díjas művészünk rézkarcokat készített, ezeket levelezőlap-sorozaton repro­dukálják. A tíz darab 60 fil­léres és az 5 darab 2 forin­tos benyomott bélyeggel el­látott levelezőlapot elsősorban a szövetség tagjai részére biz­tosítják. ­Lesz szőlő is.*« Kuba éghajlati körülményei és talajféleségei kiválóan al­kalmasak a cukornád, a kávé, a déli gyümölcsök, ananász stb. termesztésére. Szőlővel azonban még nem kísérletez­tek a szigeten, mert a forró es csapadékos időjárás, vala­mint a talaj összetétele nem kedveznek a szőlőkultúrának. Magától értetődik, hogy a szőlőtermesztés elterjesztése csak a növénynemesítők se­gítségével sikerülhet. Az első lépések már meg is történ­tek: a Yasterigas falucska környékén (Oriente tarto- nány) a helyi kísérleti gaz­daságban 130 hektárnyi terü­leten nemrégiben ültették el az első tőkéket. Miguel Ra­mirez, a kubai szőlőtermesz­tés nagy úttörője, éveken át foglalkozott olyan szőlőfajták kimemesítésével, amelyek megfelelnek a sziget időjárási és talajviszonyainak. Miguel Ramirez 14 külföldi szőlőfaj­tát próbált ki, illetve keresz­tezett, s ezekből lett elültetve néhány fajta az Oriente tar­tományban. A kubai szölőnemesítő egyébként a Szovjetunióból, Bulgáriából, Franciaországból és Chiléből kapott különféle alapfajtákat fontos munkájá­hoz. 6 NOGRÁD — 1973. január 18« csütörtök költhetők. Társadalmi fejlő­désünknek ezen a fokán szük­ségszerű a jó szemüveg vise­lése, nemcsak a termelőmun­kában, hanem a holnapra va­ló felkészülés területén is. Gondolok itt a különböző esti iskolákon, tanfolyamokon vájó részvételre, az egyéni továbbképzésre és korunk egyik jelentős vívmányának, a televízióinak a mindennapos élvezetére, amely szemüveget igénylő, hibával rendelkező szemen komoly panaszokat okozhat Szeretném felhívni a fi­gyelmet arra a téves nézetre, mely szerint a szemüveges ember baleset esetén komo­lyabb sérülésnek van kitéve, minit az, aki nem visel szem­üveget. Nagyszámú statiszti­kák mutatják, hogy a szem­üveges emberek szemsérülései hasonló ártalmak esetén sok­kal enyhébbek, mint a szem­üveget nem viselők esetében. Csak egyetlen adattal szeret­ném alátámasztani a mun­kavédelmi eszközök használa­tának szükségességét. Hazánkban az üzemi bal­eseteknek csaknem 0,5 száza­léka szemsérülés. Ha ennek a 0,5 százaléknak csak egy kis hányadát tekintjük súlyosnak, melynek következtében a sé­rült munkaképtelenné, rok­kanttá válik, legjobb esetben szakmájától megválni kény­szerül. országosan több száz­ra tehető ezeknek az esetek­nek a száma. Ez némcsak az egyén, a család szempontjából tragédia, hanem társadalmi kihatása is van. Ha ezt néz­zük. semmi sem lehet drága, ami ezeknek a számoknak a csökkenéséhez vezethet. Dr. Abrahám Sándor rendelőintézeti főorvos Gyémánt és molibdén összeillesztése Ezt a feladatot megoldot­ták az amerikai szakemberek egy olyan módszer ajánlásá­val, amely a következő sza­kaszokból áll: a gyémántot és a molibdént leosiszolják, hogy ama felületük legyen, majd szorosan egymáshoz illesztik, olyan erőkifejtéssel, amely biztosítja a két felületnek legalább 50 százalékos egy­máshoz simulását. Az ily módon összeállított munkadarabokat 10 másod­percen keresztül 300—600 fo­kos hőmérsékletre melegítik, ezután a redukáló közeget semleges közeggel cserélik fel, és a melegítést 1000—1200 fo­kig folytatják. Ezen a hőmérsékleten a munkadarabokat legfeljebb 10 másodpercig tartják. Gyors lehűtésük után, a gyémánt és a molibdén igen szilárdan egymáshoz rögzítődik, mivel a molibdén és a szén között ve­gyi reakció megy végbe. Sokszor olvastuk, hallottuk a felhívást: „Gyermekek egy cseppet sem!” Mégse kezeljük elég komolyan ezt az intel­met. Most nem is a legsúlyosabb esetekről, a rendszeresen al­koholt fogyasztó gyermekek­ről van szó, hiszen ilyenek szerencsére kevesen vannak, hanem az időnként „iszogató” gyermekekről. Arról, hogy névnapokon, születésnapokon, s egyéb ünnepi alkalmakkor többnyire a gyermek sem marad ki a szesszel történő köszöntésből. Csupa szeretet- ből töltünk egy keveset a gyermeknek is a likőrből, vagy a borból, nehogy „meg­kívánja’’, „ki ne maradjon valami jóból.’’ Úgy gondoljuk, Az idén a tavalyinál 5 szá­zalékkal többet fordítanak élelmiszeripari beruházások­ra, és igyekeznek meggyorsí­tani a már folyamatban levő építkezéseket. Tavaly ugyan­is — amint ezt a MÉM ille­tékesei elmondották — a be­ruházásoknál általában nem sikerült teljesíteni az elő­irányzatot. Főként a kivite­lezési nehézségek vetették vissza az építkezéseket, de a munkálatok többfelé a több­letköltségek miatt is lassul­tak. Idén az élelmiszeripari nagyberuházásoknál gyorsíta­ni akarják a kivitelezést. Már megkezdődött a próbaüzem a Borsodi Sör- és Malátagyár­ban, amelyet több éves mun­kával 1,1 milliárd forintos be­ruházással építettek fel. Az üzemben évente 1,2 millió hektoliter sört állítanak majd elő, és emellett 18 ezer ton­nányi malátát is gyártanak. Az üzemszerű munkát'‘a má­sodik negyedévben kezdik meg. 1973-ban további nagyberu­szovjet segítséggel gyors fej­lődésnek indul a legközeleb­bi jövőben. A két ország szakemberei már együtt dol­goznak mezőgazdasági repülő­gépek tervezésén. A gépeket Lengyelországban gyártják majd és innen szállítják a többi KGST-onszágnak is. Lengyelország viszont a maga részéről fémforgácsoló szer­számgépek Szovjetunió-beli gyártásában működik közre és ennek fejében kész gépeket kap. A lengyel sajtó közlése egy kis szesz nem árt a gyermeknek. De árt! Nem szabad engedékenynek lenni ezen a téren. Először csak pár csepp, aztán egy po­hárka, később természetes dolog, hogy vasárnaponként is kap egy kis bort, vagy sört, s ahogy a gyermek nő, bő­vül az adag. Észrevétlenül megszokja az alkohol élveze­tét. A statisztikai adatok sze­rint évről évre nő az alkohol- fogyasztás. S már nem is a statisztikából, hanem az élet­ből tudjuk, látjuk, hogy szin­te minden esemény, családi és munkahelyi összejövetel, szó­rakozás összekapcsolódik ná­lunk az ivással, mintha alko­hol nélkül nem is lehetne házások nem fejeződnek be, az építkezésekre azonban mindenhol jelentős összegeket fordítanak és egyes helyeken részmunkákkal készülnek el. 1976-ban ér véget a Szegedi Szalámigyár bővítésé. Az idén megkezdik a munkát a gyár új hentesüzemében, s az év végére tervezik a vágóüzem próbáit is. Két évvel ezelőtt láttak hozzá a miskolci hús­kombinát beruházási munká­ihoz, amelyekre idén 320 mil­lió forintot költenek. Jövőre fejeződik be a Budafoki Sü­tőélesztőgyár rekonstrukciója; a munkálatokra 1973-ban 100 millió forintot irányoztak elő. A gyárban a rekonstrukció idején zavartalanul működ­nek a régi berendezések. A Szerencsi Csokoládégyár ter­melését az 1975-ben befeje­ződő rekonstrukcióval évi 6 ezer tonnával növelik. Itt kor­szerűsítik a régi üzemeket, de melléjük új, modem cu­korka- és csokoládégyártó részlegeket emelnek. Ezek egy része már 1974. elején bekapcsolódik a termelésbe. (MTI) szerint a szovjet—lengyel áru­forgalom az előző évhez ké­pest több mint 10 százalékkal növekszik. A szovjet—lengyel együtt­működés a KGST komplex gazdasági integrációs prog­ramjának sikeres megvalósu­lásáról tanúskodik. Amint Stanislaw Dlugasz lengyel külkereskedelmi miniszter- helyettes hangsúlyozta, ez a program mind az egész szo­cialista közösség, mind egyes tagjainak gazdasági megszi­lárdítását szolgálja. ( Húskombinát, sör- és csokoládégyár Meggyorsítják az élelmiszeripari beruházásokat Szovjet - lengyel kapcsolatok az integráció jegyében A lengyel repülőgépipar, Virágtartó fából A szobanövény — lakásunk egyik legszebb dí­sze — nem rakható bárhová, tetszés szerint, mint más berendezési tárgyak, csak a neki alkalmas helyen virul, s ott rendszerint szaporodik is. Az alkalmas hely pedig gyakran kicsi. Hogyan old­juk meg hát, hogy egy cserépnyi helyre több is elférjen? A FÁÉRT barkácsboltokban, a sok hasznos hul­ladékanyag között rendszerint kapható 20 cm át­mérőjű, 1,5—2 cm magas, ragasztott lécből fűré- részelt, úgynevezett lécbéléses fakorong. Ebhez máris kínálkozik a 40—50 cm hosszú darabokban kapható keményfa csapléc. A korongok egy—egy lapjára ceruzával három pontot jelölünk, ezeken a pontokon a magasság feléig befúrunk, majd véső segitségével a lécvégek besüllyesztéséhez megfelelő kerületen bevéssük. A végleges összeillesztés előtt természetesen kipróbáljuk, hogy vízszintben áll-o a két korong, majd az elemeket darabonként dörzspapírral simára csiszoljuk, ntána a csapokat véglegesen beragasztjuk. Az ötletből adódik, hogy újabb Korong és üjafeb három léc segítségével „emelet” húzható az ál- ványra, s így már egy egész növénykompozíciő elfér/ viszonylag egeszeu kis területen. ünnepelni. Pedig lehet' Nem az alkohol teszi üneppé az ünnepet, hanem a bensőséges hangulat. A gyermek itala — ünnepi alkalmakkor is —, a vita- minős gyümölcslé, az üdítő ital legyen. Értesse meg a szülő gyermekével: nem azzal lesz egy fiatal „nagyos”, ha alko­holt fogyaszt, hanem ha kul­turáltan viselkedik otthon és másutt. Ne hatalmi szóval tiltsuk meg az alkoholfogyasz­tást, hanem magyarázzuk meg. mennyire káros az egészségé­re, fejlődő szervezetére, ideg­rendszerére. Természetesen ebben is a legjobb érv — a szülői pél­damutatás, mértéktartás. F. K. Hírek, röviden A párizsi Louvre mellett butikot nyitottak, ahol ter­mészetes nagyságban kapható a milói Vénusz (körülbelül 350 000 líra), valamint a Sza- motrakei Niké-szobor (körül­belül 500 000, líra) tökéletes mása. A szállítást külön kell megfizetni, tekintettel félton- nánvi súlyukra. ★1 Luis Bunuel, a neves ren­dező 27 év után visszatért Holywoodba. 27 évvel ezelőtt hiába keresett itt munkát: mindössze néhány film szink­ronizálását bízták rá. Ahhoz, hogy megélhessen, múzeum­ban kellett elhelyezkednie. Most a tiszteletére adott dísz­vacsorán többek között meg­jelent: John Ford, King Vi­dor, George Cukor, William Wyler, Billy Wilder. Robert Wise, Robert Mulligan, Alfred Hitchcock. *• Megalakult a Személy Szol­gálatban Dolgozó Nők Egye­sülete, amelynek tagjai az ut­calányok közül kerülnek ki. Kezdeményezői az izmiri éj­szaka szépei voltak. „Az az elképzelésünk — mondotta egy sajtókonferencia kereté­ben öt rendkívül feltűnően öltözködött és kozmetikázott leány —, hogy érvényt sze­rezzünk az ingyenes orvosi kezeléshez és a nyugdíjhoz való jogunknak.” A török hatóságok kedvező­en fogadták a kezdeménye­zést. „Az országunkban mű­ködő 18 000 prostituált társa­dalmunk rendkívül jelentős biztonsági szelepéül szolgál — jelentette ki Omar Halülü, iz­miri egészségügyi biztos. — Kívánságuk számunkra pa- rancs.”­* Charlie Chaplin újból fil­met forgat. (Legutóbbi film­je, a Hongkongi hercegnő hét évvel ezelőtt készült Sophia rioren főszereplésével). Az új film forgatását a jövő hónap­ban kezdik meg Angliában. A főszerepeket a 83 éves Chap­lin két lánya, Josephine és Victoria játsszák. * Ann Margret újból színpa­don van, Las Vegasban. Mint ismeretes, a művésznő elő­adás közben elesett a színpa­don, bokáját törte és olyan súlyos sérüléseket szenvedett az arcán, hogy plasztikai mű­tétre kényszerült. A felépü­lése utáni első fellépésekor hatalmas sikert aratott a Las Jegas-i közönség körében. * Michelangelo Antonion; New Yorkban megtartotta a mai Kínáról készített doku­mentumfilmjének — első te­levíziós filmjének — szak mai bemutatóját. * Joseph Foret könyvkiadó tulajdonát képezi egy 600 mil­liót érő könyv. Az Apokalip­szis c. kiadvány egyedi pél­dány, amelynek előállításában olyan neves művészek vettek részt, mint pl. Salvador Dali, Bemard Buffet, Jean Cocteau stb. A könyv borítóját Salva­dor Dali készítette. A köny­vet Amerikában nyomtatták, I onnan repülőgépén érkezett Angliába. Itt Joseph Foret ki­adó azonnal bezáratta egy bank páncélszekrényébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom