Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

Száztíz óra a sikerért Beszélgetés a Gong Irodalmi Színpad vezetőjével * Az utóbbi' időben Johann középiskolások a tagjai, de lődési központ ezekhez a lá- Jánossai, a karancslapujtői van közöttünk munkás, admi- togatásainkhoz mikrobuszt Gong Amatőr Irodalmi Szín- nisztrátor, kezdő pedagógus is bocsátott rendelkezésünkre, pad vezetőjével bárhol talál- ,■ koztam, mindig lázas izgatott- ~ ^ Március után című ságban láttam. Tudtam, hogy EgV haPZUOS klir?Us műsort önállóan állította osz­elkes fiatalokból álló együt- s“; közben ^ milyen tese komoly szereplés előtt áll, — A csoport, és személy c®lt; - tűzött maga ele. ^é^ ldcsit soknak éretem szerint én nagyon sokat kö- _ Az 1848.as szabadság. leldobottsagat”, hevet. Kis- szonhetek nemcsak szakmai- harc kritikus idöszakát tí.. hitúségemre szombaton, Mis- lag, hanem emberileg is a várifam meera aadni a tett kolcon a „Szóljatok szép sza- József Attila Megyei Műv^ h™X £vább kérdést vak, Petőfi Sándorról című lodesi Közönt vezetőinek, megvizsgálni. pontosabban a rodalnu színpadi palyazat te- munkatársainak A művelő- kimondott nagy ruleti versenyének eredmenye desi központ áltál szervezett ._„wnk. eavenlő adta meg a csattanós választ: rendezőképző tanfolyamokon tl.tvéribe hóévan való­a karancslapujtői Gong lro- szereztem meg azt az alaptu- ^{ak rn^a Sennapok dairni Színpad Borsod, Heves, dast, aim a színpadi munká- gyakorlatában megvalósul- Nograd más, neves egyutte- hoz szükséges. A tavalyi nya- t k egyáltalán. Petö£i köl- seit maga mögé szorítva, meg- rl kurzuson pedig egesz cso- nyerte a nemes versengést, és portunk részt vett. Színház- a rádió mikrofonja előtt is történeti, dramaturgiai bemutathatta produkcióját. „Március után . tészetében ez a probléma vi- “fí" lágosan nyomon követhető. A e °~ mai fiatalok tele vannak fe­hajlam- valamilyen adásokat hallgattak és szere- RZÜltséaBel kT.itjkai lenetosegeit, Kuionoozo meg- t t keU biztosítani. Az ösz- oldasait. A csoport így hoz- szeámtás> úgy érzem> ezt ki_ sikerét, s ennek köszönhető az is, hogy a szereplők olyan nagy odaadással játszották. Ebből az alkalomból ültünk zászokott, a sajátságos szín- elégítette. ennek köszönheti le egy kis beszelgetesre. házi hangulathoz, uj elmeleti — és- gyakorlati ismeretekre tett — Gondoltam, hogy az el- szert, amelyeket ebben a sők_ között leszünk, de hogy munkánkban jól hasznosít- elsők.r. Magam sem számi- háttunk. S.én, mint amatőr tottam ekkora sikerre rendező, nagyon nagy hasznát ÜI nck GyariUBÍ fa mondja Johann János az iz- vettem azoknak a tanfolya- 7 pálmák után, most már nyu- mon kívüli beszélgetéseknek __ Mik a jövő tervei? g odtan. — A bemutatott iS) amelyeket Dévényi Róbert .Március után” című produk- rendezővel — aki évek óta a — Műsorunkat szeretnénk a dónkon nagyon sokat dolgoz- tanfolyamok rendszeres szak- meSye több helységében be­tűnk; ha jól számolom, száz- mai előadója volt — és Var- mutatni, ezzel is jobban tíz órát. — Miben látja a siker lé­nyegét? ga Balázs Vilmossal, a Me- megkedveltedéi az irodalmi gyei Művelődési Központ fő- színpadi formát, az amatőr előadójával folytattam. színjátszást. Szeretnénk, ha a jövőben együttesünk tovább — A módszertani segítségen fejlődne és nagyobb feladatok — Elsősorban a csoport kívül miben nyilvánult még megoldására is képes lenne, színjátszóinak tegyelmezett, meg a József Attila Megyei Egyben már elkezdjük az szorgalmas és áldoz^rész Művelődési Központ segítse- előkészületi munkákat a de- munkájában. A tagok tunják, ge? cemberi balassagyarmati or­hogy munka nélkül nincs szágos amatőr színjátszó na­eredmény. A munka során, — Dévényi Róbert csoport- pókra. Az országos siker to­szinte alig .fordult elő késés, ja és a mi együttesünk kö- vábbi gondos munkára köte­zött nagyon szoros barátság iez bennünket — fejezi be szövődött a tanfolyamokon Johann János a beszélgetést, való találkozások révén. Rend­teti meg az esetleg vétséget szeres kapcsolatot tartunk Nincs, nem is lehet tnegál­elkövetőt. Ez a belső nevelő- egymással. Dévényiék már lás. Csak a további kitartó, munka minden csoport szá- három alkalommal jártak ná- kemény munka, a szorgalom ínára szükségszerű és fontos, lünk, Karancslapujtőn, illetve hozhat újabb megérdemelt sí­mért nélküle jó eredmény Salgótarjánban. Mi négyszer kereket, aligha várható. voltunk náluk a pesterzsébe­ti Csiliben. Megnéztük bemu- —- A csoport tizenkét tagja tatóikat, ők a mieinket, s * megalakulástól másfél év utána beszélgettünk, megví­vta van együtt. Többnyire tattuk a látottakat. A műve­vagy egyéb fegyelmezetlenség, A csoport maga-magát fe­gyelmezi, és kollektiven bűn­Sulyok László A Nograd megyei Moziüze­mi Vállalat fennállásának hu­szadik évfordulója alkalmából a film készítőinek és szerep­lőinek részvételével ma. ja­nuár 18-án a József Attila Megyei Művelődési Központ­ban díszbemutatót tart. amely­ben a meghívott közönség és filmklub tagjai megismerked­hetnek „A vőlegény nyolckor érkezik” című filmvígjáték- kai Számtalanszor elhangzott már, s így talán közhely: a humor nemzete vagyunk. Kö­vetkezésképpen a humorban nem ismerünk tréfát. Éppen ezért merész, kockázatos a vállalkozás, ha egy első filmes rendező tehetségének bizonyí­tékául filmvígjátékot készít. Filmvígjátékot említek, kissé tétovázva, mert nem vagyok tökéletesen meggyőződve, hogy Magyar József: A vő­legény nyolckor érkezik című filmje egyértelműen vígjá­ték-e? A nem éppen eredeti ötlet csípősre fűszerezve ere­deti ötlettel és humorral át-át csúszik a bohózat mezsgyé­jére. Nem is lenne ez baj, ha a visszatérést nem elhasznált, ismétlődő eszközökkel oldaná meg az író-rendező. A közhelynek nevezett alap­ötletet —, mely szerint egy fiú és lány megismerkednek a Balaton partján, a fiúról ki­derül, hogy amerikai, sőt mi­kor házasságról esik szó, az is, hogy pap — Magyar József megtoldja azzal, hogy a lu­xusvillákról álmodozó, karri­erista apa utolsó nagy lehe­tőségét látja lánya és az ame­rikai rakétagyáros fia házas­ságában. Nagyon szeretné az amerikai rokonságot, ugyan­akkor fél ettől a kapcsolat­tól, pontosabban, az esetle­gesen ebből eredő politikai „megbélyegzéstől”. Az így ki­egészített alaptörténet elegen­dő egy egész estét betöltő já­tékfilm elkészítéséhez, s ah­hoz, hogy a színészek ennek a mesének olyan szereplőjévé váljanak, akiben a néző ön­magára, környezetére, mun­Ének a cigányokról A nőgrádmegyeri cigány- dón vendégszerepei. A műsor együttesnek már sokan tap- címe: Ének a cigányokról. E soltak. nemcsak megyénkben, műsorban népmesék, népbal- de a megye határain túl is. ládák, cigánytáncok szerepel­sz a művészeti együttes a nek majd, amelyek e nép éle- nógrádi műkedvelő művészeti tét mutatják be. A nógrádgár­nógrádmegyeri cigányegyüttes kezdte a felkészülést a ran- n budapesti Egyetemi Színpa- gos vendégszereplésre Hídívek vontatása a Visztulán Ahol az E—81-es űt és a Visztulán vontatták a he- Visztula találkozik, szilárd lyükre. Gdansk gyártotta a szerkezetű híd épül. Minden középső, 150 méter hosszú autós, aki a Varsóból Gdansk ívet. Az ezertonnás hídelem felé vezető utat ismeri, föllé- pontonokra támaszkodva, ár- : egezhet. Eddig pontonhídon, ral szemben úszott és végül vagy — ami még hosszadal- tökéletes pontossággal iilesz- inasább — télen, amíg az kedett a helyére. Körülötte időjárás engedte, kompon, vontató hajócskák egész raja gyakran pedig nagy kerülő- manőverezett. A hídmérnö- ve! kellett a folyón átkelnlök. kökből és hajózási szakem.be­A híd fölépítésének törté- rekből álló vezérkar minden uete izgalomban tartotta az mozdulaton rajta tartotta a egész lengyel közvéleményt, szemét­A különböző hajógyárakban A hidat jövőre már át is elkészült kész hídíveket a adják a forgalomnak. Taar Ferenc: LÁNG ÉS TÖVIS $ II*. Kicsi, rebbenő madár- érdekelnének. A beszélgetés ka, aki még a székre is csak félig ül le, minden pillanat­aztán ennek megfelelően váj­ja ki a maga medrét, gyakran ban felröppenésre készen, elf oly dogál oldalsó kis pata- Amolyan kicsi csontú- finom, kokba, hogy beletorkoljon a halk jelenség, aki alig van nyugdíjprobléma tengerébe, jelen, szinte láthatatlanul jön, visszatérő motívumként. A megy, intézi a dolgát. Vala- néni — gyanítom — föltette hogy a mondabeli Philemon magában, hogy én pedig bár- és Baucis- az idilli vén pár ki is vagyok, és bármit is jut róluk az eszembe. Dehát akarhatok, olyan valaki lehe­tni sem áll távolabb tőlük, tek. aki esetleg fölkarolhatja a mint a gondtalan idill. A né- gondjukat, a beszélgetés szé­ni ugyanis hamarosan kiruk- lát tehát semmiképpen nem kol. — Kicsi a nyugdíj —mond­ja. — Nem ennyit érdemelt esi maradt középütt, akit egyik oldalról én faggattam a szabad eleresztenie mellékes irányba. így aztán Balázs bá­volna olyan sok év után! Alig . várja, hogy a dolog oka hősi múlt felől, másik oldal­iétól érdeklődjem Azon nyom- ról meg élete párja próbálta ban bele is nyugdíjazás olyan szövevényes útvesztőibe, bonyolódik a ráhangolni a nyugdíjügyre, problémáinak így persze gyakran elakado­zott a beszélgetés- amit a né- hogy sokáig nem is bírunk ni diplomatákat megszégye- kigázolni belőle. Pedig engem nítő ügyességgel hidalt át, Ba- most inkább a régebbi dolgok lázs bácsira legyintve: „— Pongrácz Imre, a vígjáték főszereplője katarsaira. barátaira ismer, a nevetés és harsány kacagás után a moziból kilépve döb­ben rá, hogy ez a nevetséges helyzet mennyire komoly. Könnyen elhisszük ezt az apát alakító Pongrácz Imré­nek, s még jobban Schubert Évának, az anya megszemé­lyesítőjének, akik helyenként saját ötleteiket is „bevetik”. Sajnos, egy-két jelenetnél könnyen kicsúszik a néző szá­jából: ez már bohóckodás. Andai Györgyi, Kőszegi Péter. Tábori Nóra filmbeli figurái a legkevésbé karikírozottak, ők azok, akiknek nevetséges helyzetein inkább sajnálkozik, mintsem kacag a néző. Tisz­ta, reális figurái a filmnek, tulajdonképpen szenvedő ala­nyai az „ügynek”. A rende­ző tehetségét, a színésznő ^tu­dását igazolja a film talán egyetlen pontosan, tökélete­sen kidolgozott figurája, me­lyet Gobbi Hilda alakít. A leírtaknak talán ellent­mond az a kijelentés, hogy ezt a filmet nem lehet rossz­nak minősíteni. Sőt. Ha osz­tályozni lehetne, érdemjegye inkább a jó lenne, mint a kö­zepes. Magyar Józsefnek ez az első nagy játékfilmje, , s biztosra vehető, hogy a na­gyobb alkotásának észrevéte­lei után, következő filmjei­ből kiszűri a hibákat, s így megvan a remény arra, hogy a sokat korbácsolt és dédel­getett magyar filmgyártás jó vígjátékot is tud majd adni a közönségnek. Zengő .Árpád Petőfi-szavalóverseny A nyíregyházi Szabolcs- Szatmár megyei művelődési központ Petőfi Sándor születé­sének 150. évfordulója alkal­mából, tisztelegve a költő em­léke előtt, Petőfi-szavalóver- senyt hirdet. A versenyen életkortól és foglalkozástól " üggetienül bárki részt vehet, aki nem rendelkezik előadó­Felejt mán. öregszik, tetszik tudni- már nem tudja úgy rendbe szedni, hogy mit akar mondani!” — Innen aztán to­vábblendül a terefere, mert Balázs bácsi méregbe gurul ilyen lecsökkentés hallatán, hogy ő bizony emlékszik min­denre, és ne szóljon bele olyan, akinek fogalma sincs, mit jelent térdelve, meg fek­ve vágni a szenet, lucsokban, piszokban, miben. A néni erre mindig megsértődik — sajnos, csak rövid időre! — elhallgat, s Balázs bácsi Ilyenkor bizo­nyít: mindenre emlékszik! Előhord olyan semmiségeket is, szemével a felesége felé vágva- aminek semmi köze a beszélgetés fő témájához, de hát ahol fát hasogatnak, ott forgács is van. Lenyomom a masina gomb­ját. Balázs bácsi ijedten pil­lant rám. — Fog mán? — kérdi hal­kan, s látva, hogy fut a sza­lag, nekiigazítja magát a nyilatkozatnak, kihúzza a de­rekát, két öklét letámasztja a térdére. marcona, kemény pózba vágja magát, még a homlokát is * ráncolja, aho­gyan az egy múltjáról meg­nyilatkozó kemény bányász­hoz illik. — Szóval, kerem. az én apám paraszt volt- tanyán szolgált. Onnan lökték ki, ami­művészi működési engedéllyel A szavalóversenyre- amelyre Nógrádból is várják a jelent­kezőket, március 25-én kerül sor Nyíregyházán. A jelent- kezési határidő március 1. A verseny résztvevőinek egy Pe. tőfi-költeményt, s egy szaba­don választott verset kell el­mondaniuk. ért én vereskatona voltam ti­zenkilencben. Öt jís megbüntették ér­te? — Csak őt, egyedül. Én­rám szükség volt a bányá­ban. De az apámat kilökték az uradalomból. Mondogatta is szegény, hogy inkább jámyt csinált volna helyettem, meri az nem lett volna katona- pláné vereskatona! Itt a néni közbeszólt: — Semmi hasznod belőle! Több lett a nyugdíj? — Az most nem jön ide! — inti le Balázs bácsi és megbillenti a kezét a leve­gőben, jelezvén, hogy asszony- peszédre pedig nincs mit ad­ni, aztán folytatja. — Az is baj volt, tudja« hogy nem volt iskolám. Ezért nem léptettek elő a katoná- éknál sem. Nem tudok írni, meg olvasni. — Pedig megvan néki a nagyezüst, meg a kisezüstis — kottyant közbe a néni és keserűen legyint —, azt sem számították bele a nyugdíj­ba! —Hogy nem tanult meg ír­ni- olvasni? — kérdezem. Az öreg megvonja a vállát: (Folytatjuk) I j, A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat — fennállásának 20., és a magyar film államosításának 25. évfordulója alkalmából — I ünnepi rendezvénysorozatot indít. A sorozat megnyitó díszelőadására . ma este 6 órakor kerül sor a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Bemutatásra kerül Magyar József: ' A vőlegény nyolckor érkezik című új színes filmvígjátéka. A vetítés után, ankét a film alkotóinak részvételével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom