Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
fiiagcxScisrtcii szinti! uietnonvi—cimerilcai m@gi9©sz#l@seic Hullanak a bombák a 20. szélességi körtől északra Amerikai pilóták nyilatkozata Kedden Budapestre érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági küldöttsége, Le Thanh Nghi (jobb oldalt), a VDK Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren, Fehér Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Röviden I' ^eapHenz* a nemzetek feletti szervezetet A francia főváros egyik elővárosában kedden folytatják a szakértői szintű vietnami— amerikai bizalmas megbeszéléseket. A két fél képviselői legutóbb 1972. december 23-án találkoztak. Akkor a demokratikus Vietnam szakértői tiltakozásul a VDK egész területe ellen felújított, példátlanul kegyetlen amerikai bombatámadások ellen, kivonultak az ülésteremből, s a megbeszé. léseket bizonytalan időre elnapolták. A keddi szakértői megbeszélés nyomon követi azt a szombati amerikai bejelentést, mely szerint az Egyesült Államok véget vet a 20. szélességi körtől északra fekvő területek elleni légitámadásoknak. Hétfőn, a késő esti órákban — két másik magas rangú amerikai tisztségviselő kíséretében — Washingtonból Párizsba érkezett William Sullivan távol-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár, A Reuter értesülése szerint Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, Le dúc Tho tárgyalópartnere, vidéki pihenéséről kedden tért visz- sza Washingtonba. Egész sor „beható megbeszélést” tart Mixon elnökkel — írja az angol hírügynökség —, mielőtt Párizsba utaznék, ahol folytatja majd a bizalmas megbeszéléseket a VDK magas rangú képviselőivel. Az amerikaiak saigonl parancsnoksága bejelentette, hogy 36 órás újévi szünet után, a légierő gépei kedden folytatták a demokratikus Vietnam bombázását a 20. szélességi körtől délre. A délvietnami bombázásokat már hétfőn alkonyaikor felújították, mindössze 24 órás szünet után, s kedd hajnalig 44 hullámban támadták főleg a fegyvermentes övezet körzetében levő északi területeket. ★ A VDK-ban fogságba esett harminc amerikai pilóta a washingtoni kongresszushoz intézett nyilatkozatában. ítélte el a demokratikus Vietnam elleni amerikai légiháború eszkalációját és követelte a VDK-val való békemegállapodás haladéktalan aláírását. A nyilatkozat aláírói között van húsz olyan pilóta is, akinek B—52-es óriásgépét december 18-a és 27-e között lőtte le a VDK légvédelme. „Kormányunk nem írta alá a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodást, jóllehet az mindkét fél a VDK és az Egyesült Államok számára kielégítő volt — hangsúlyozza a VNA hírügynökség által kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozat. — Nyomatékosan felkérjük a kongresszus összes tagjait, hogy a béke megvalósítása érdekéhen vesse latba minden törvényes és erkölcsi erejét. E nyilatkozatot azok tették, akik tudják, hogy minden halogatás csak súlyosbíthatja a szenvedéseket, késleltetheti szabadon bocsátásunkat és veszélyeztetheti annak az országnak érdekeit. amelyet szolgálunk”. A VDK légiterében nemrég lelőtt egyik B—52-es hadászati bombavető pilótája a Hanoi Rádióban elhangzott nyilatkozatában kijelentette, fogságba esése után megtekintette az amerikai bombavetők támadási célpontjait, de ott katonai objektumokat nem látott. A földig lerombolt épülettömbök maradványai szemmel láthatóan vásárcsarnok, kórház és iskola romjai. Közölte azt Is, hogy fogságba esése után emberséges bánásmódban, orvosi ellátásban részesült, s elegendő élelmet és ruhát kapott. Pompidou és Nixon között levélváltás zajlott le a vietnami kérdésről. Ezt maga a francia államfő közölte kedden, egy fesztelen beszélgetés során, amelyet az új év ’ alkalmából őt köszöntő újságírókkal folytatott. Az elnök hangot adott annak a véleményének, hogy a VDK és az Egyesült Államok magas rangú képviselői bizalmas megbeszéléseinek jövő hétfőn Párizsban , megnyíló újabb fordulóján még „konkrét nehézségeket kell leküzdeni”. Reményét fejezte ki azon bin, hogy a tárgyalások ez alkatommal sikerre vezetnek. (MTI) Hivatalos manilai jelentés szerint a kormánycsapatok heves harc után elfoglalták a Fülöp-szigetekhez tartozó Jolo-sziget egy stratégiai fontosságú pontját, a Sibalo hegyet, amelyet muzulmán lázadók tartottak megszállva. Mint közölték a hét végén a hegyért vívott ütközetben a kormánycsapatok harminc- nyolc muzulmánt öltek meg, s ezzel a statárium kihirdetése óta megölt lázadók száma száztízre emlkedett. * Nagy-Britannia közös piaci csatlakozása alkalmából január 1-én hétfőn Edward Heath brit miniszterelnök nyilatkozatot adott a BBC rádió és televízió külföldi adásai számára. 'Beszédében az angol kormányfő többek között szólt a Közös Piac és a brit nemzetközösség viszonyáról, hangoztatva. hogy Anglia különszerződéseket kötött a nemzetközösség tagjaival további kapcsolatok biztosítása céljából. A Közös Piac politikai szervezetének kérdését érintve úgy vélekedett, hogy egy nemzetek feletti parlament létrehozása nem a legjobb módszer a közösség államain belül jelentkező problémák meg. oldására. Kifejezte meggyőződését, hogy az EGK megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy ellenőrizhesse a problémák kidolgozását és a szükséges határozatok • végre- hajtását. (MTI) Közel Kelet Zavarkeltő diákokat tartóztattak le Kairóban Eban nyilatkozata az Izraeli Rádiónak Áz Ä! Ahram című - kairói lap keddi számában arról tudósít, hogy Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára az elmúlt hét végén részletesen beszámolt Szadat elnöknek az Izraellel szembenálló arab országok közös erőfeszítéseiről. Riad az elmúlt héten több arab országgal létesített kapcsolatot, hogy megvitassa velük az Arab Védelmi Tanács január 27-én kezdődő ülésével összefüggő problémákat. Az egyiptomi államvezetésnek továbbra is súlyos gondotafc vizsgálatot az állambiz- tonsági szervek. A főügyész fogadta a kairói egyetemek képviselőit, s kérdéseikre válaszolva részletesen megindokolta a letartóztatások és az ügyészi vizsgálat szükségességét. Hétfőn hajnalban zavarkeltés vádjával letartóztatták a kairói amerikai egyetem három hallgatóját, akik gépkocsikból röplapokat szórtak a város utcáin. A röplapok kétségeket próbálnak kelteni a helyzet stabilitását illetően, adott nyilatkozatában hétfőn azt állította, bizonyos abban; hogy az új év első felében íz-1 rael és Egyiptom között megállapodás születik a Szuezi- csatoma újramegnyitásárol. Mint ismeretes, a Szuezi- osatorna újramegnyltásával kapcsolatos egyiptomi—izraeli megállapodás hírét pár nappal ezelőtt hivatalosan cáfolta egy egyiptomi kormányszóvivő. (MTI) Egy 45 kilogramm súlyú, kétgyermekes angol családanya egy 12 tonnás teherautót 50 méter távolságra húzott el az angliai Bedford utcáján úgy, hogy a vontatókötelet fogai között tartotta. Mint később elmondotta: be akarta bizonyítani, hogy az úgynevezett „gyengébb nem”, mégsem gyengébb. A francia postai alkalmazottak kedden hatnapos időszakos sztrájkba léptek az egész országban, követelve az ezer frank havi bérminimum biztosítását. A szakszervezeti illetékesek szerint a sztrájk a legerősebben Párizst érinti, ahol a levelek kézbesítése ilyen körülmények között tíz napot is igénybe vehet. (MTI) Málta elutasította a bérleti dijat A máltai kormány nem fogadta el azt a 3,5 millió fontot, amelyet Nagy-Britannia a szigetországban levő katonai támaszpontok 1973. első három hónapjára szóló bérleti díjaként hétfőn akart fizetni. Mint ismeretes a múlt év tavaszi angol—máltai megállapodás értelmében Nagy- Britannia a NATO-tagorszá- gok segítségével évi 14 millió font bérleti díjat tartozna fizetni Máltának. Mintoff miniszterelnök nemrég az összeg 10 százalékkal való megemelését követelte, hogy kiegyenlítsék a font devalválásából származó értékkülönbözetet. Az angol kormány azonban továbbra sena hajlandó felemelni a bérleti díj összegét. A NATO többi érdekelt tagországa — Nagy-Britanniával ellentétben — hajlandónak látszik Mintoff követelésének teljesítésére. Diplomáciai értesülések szerint Olaszországi amelyet rendkívül érzékenyen érintene a Földközi-tenger térségében esetleges bekövetkező katonai változás, kész magára vállalni a szükséges többletkiadós jelentős részét. kát okoz az a belső politikai továbbá arra buzdítják a feszültség, amely a kairól és diákokat, hogy kezdeményezaz alexandriai diákmegmozdulások nyomán alakult ki. A kairói egyetemeken foganatosított letartóztatások a tiltakozó tüntetések újabb hullámát indították el. zenek újabb akciókat. Ugyan csak hétfőn őrizetbe vettek egy nyugatnémet állampolgárt aki külföldi propaganda célokra fényképfelvételeket készített a kairói egyetem Hivatalos közlés szerint a diákmegmozdulásairól. múlt év végén összesen negyven egyetemista ellen indítotAbba Eban izraeli külügyminiszter az Izraeli Rádiónak Folytatódik az északír dráma Patak Károly, az MTI londoni tudósítója jelenti: Három véres, értelmetlen gyilkossággal kezdődött az észak-írországi új év: hétfőn megöltek egy fiatal katolikus jegyespárt, s holttestüket kereszt alakban fektették le az utca kövére. Keddre virradóra ismeretlen merénylők sortüzeí zúdítottak a Rolls Royce Művek belfasti gyárának hat munkására, akik együtt tartottak munkahelyükre gépkocsin. Az egyik kétgyermekes munkás a helyszínen meghalt, hárman megsebesültek. Edwina Stewart, az északír polgárjogi szövetség főtitkára az MTI londoni tudósítójának adott telefoninterjújában ezeket a gyilkosságokat elemezte. Elmondotta, hogy az áldozatok között kétharmadnál is több a meggyilkolt katolikusok aránya. Az áldozatok nem csak Ismert és tisztelt demokraták, polgárjogi harcosok, hanem egyszerű katolikus munkások, akiket munkahelyi besúgók javaslatára, .vagy csak találomra választanak ki a szélsőséges, unionista szervezetek. Ezeknek az öldökléseknek csupán az az egyetlen látható céljuk, hogy az unionistákkal szembenálló katolikus munkásokat megfélemlítsék, elűzzék munkahelyükről, s vissza- kényszerítsék a katolikus „gettókba" — mondotta. Az észak-írországi hatóságok hivatalos kimutatása szerint egyébként 1972 volt a tartomány majdnem négy éve folytatódó belháborújának legvéresebb éve. Faulknerék leváltása előtt heti hgt, március után heti tíz volt az áldozatok átlaga. A terror most már több áldozatot szed Észák-írországban, mint a közúti balesetek, és több embert pusztított el' mint az 1922—23-as ír polgár- háború. (MTI) NÓGRAD — 1973. január 3.„ szerdai Űj fejezet Európában Bulgária Válaszol: Dimitr €. Bratanov, az európai biztonság nemzeti bizottságának emöke, a Brüsszelben székelő nemzetközi bizottság tagja — Az év folyamán melyik eseményt tartja a legfontosabbnak az európai béke és biztonság megszilárdításának szempontjából, különösen a balkáni országok közötti jószomszédi viszony fejlődésének vonatkozásában ? — Az 1972. évet az összeurópai értekezlet előkészítése és összehívása folyamatának elmélyülése jellemzi. Az egész év folyamán több esemény azt mutatta: törvényszerűen érlelődnek az objektív és a szubjektív feltételek ahhoz, hogy Európát a háborús konfliktusok szférájából a megértés, a biztonság és az együttműködés felé vezessük. — A Szovjetunió és a Varsói Szerződésben résztvevő szocialista országok már 1972. januárjában, prágai nyilatkozatukban meghatározták az európai államok közötti békés egymás mellett élés, valamint a gazdásági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés fejlesztésének elveit. — Az NSZK-ban a Szovjetunióval és Lengyelországgal megkötött szerződést éles politikai harcok közepette ratifikálták, s ez a folyamat a re- vansizmustól fűtött reakciós erők bázisának szűkülésére vallott. A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, az NDK és az NSZK közötti alapszerződés, valamint az NDK nemzetközi tekintélyének növekedése az európai változások újabb momentumai. Fontos esemény volt a revansista és neonáci erőknek az NSZK-ban lezajlott választásokon elszenvedett veresége is. Lehetőségek tárultak fel az NSZK és az NDK közötti normális kapcsolatokra, valamint a békés együttműködés politikájának megvalósítására egyrészt az NSZK, másrészt a Szovjetunió és a szocialista országok között. — Az európai biztonság és együttműködés ügyének nagy politikai sikereként könyvelhető el* hogy Helsinkiben 1972. végén megkezdődtek a sokoldalú konzultációk európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Ennek a gyakorlati eredménynek az eléréséhez történelmi jelentőséggel járult hozzá a Szovjetunió és a szocialista országok állandó ilyen irányú tevékenysége; alkotó, a békére irányuló kezdeményezéseik sora. Az európai szocialista országok állhatatossága, elvszerűsége és realizmusa nem csupán szétzúzta az európai biztonság és együttműködés ügyével szemben tápk'Jt bizalmatlanság és a tagadás gátjait. Ezen túlmenően olyan konstruktív javaslatokat eredményezett, amelyek a helsinki konzultációkon pozitív jelentőségűeknek bizonyultak. Ki kell emelni a béke ügyéhez nyújtott ama nagy pozitív hozzájárulást, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttsége nemrégiben Magyarországon tett látogatása jelentett, valamint a Todor Zsivkov elvtárs vezette bolgár párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatását. — Meg kell említeni, hogy az európai népek képviselőinek brüsszeli értekezlete 1972. júniusában a legszélesebb tömegeket tette érdekeltté a kollektív biztonság kialakításában, valamint a gyümölcsöző együttműködésre irányuló intézkedések kidolgozásában. Mit vár az 1973-as évtől? — Az 1973-as évet az összeurópai értekezletről fogják elnevezni; összekapcsolják azzal az eseménnyel, amely újabb távlatokat tár majd fel a földrészünk népei közötti békés fejlődés, és együttműködés számára. Nem lehet kétséges. hogy 1973-ban, a Helsinkiben összeülő értekezleten reális alapot fektetnek majd le az európai kollektív biztonság és együttműködés kialakítására. Az összeurópai értekezlet határozatai gyakorlati távlatokat tárnak majd fel Európában, s ezek új történelmi jelentőségű változásokhoz vezethetnek a béke, a biztonság és az együttműködés jegyében. Az általános európai enyhülés pozitív hatást gyakorol a balkáni népek közötti barátság és együttműködés légkörének megteremtésére. Meggyőződésünk, hogy az 1973-as esztendőben sokoldalú tevékenység bontakozik majd ki a balkáni államok és népek között ennek a folyamatnak az erősítésére.
