Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

Színházi esték Teltházas Nebáncsvirág IFIKLUB ki ISKOLÁBAN Ogy látszik, még mindig a* operett 3 legnépszerűbb szín­padi műfaj Salgótarjánban, mert hosszú idő után a Ne­báncsvirág premierjén volt először ismét telt ház a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont nézőterén. Abban a nagyívtí szivár- ványmezőben, mely az ope­rett útját a XIX. század ele­jétől századunk derekáig jel­zi, a legfényiőbb és legkevés­bé fakuló színeket a franciák húzták meg. A műfaj a maga teljességében és túlszárnyal- hatatlan pompájában Párizs­ban robban ki, s diadalmas hódításának kezdete Offenbach jelentkezéséhez kapcsolódik. Nemcsak könnyeden elegáns, de egyben szellemesen szipor­kázó, ha kell csúfondárosan nyelvöltögető is ez a fiatal műfaj, mely a maga eszkö­zeivel a társadalomkritikától sem húzódozik. S éppen eme erényeinek köszönheti, hogy egycsapásra népszerűvé lesz az európai polgárság legszéle­sebb köreiben. Offenbach mellett hamarosan egész se­reg kiváló kortárs és utód kér helyet a színpadokon, mint például a tündöklő dal­lamgazdagságú Hervé, majd valamivel később Lecocq és Planquette — hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Hervé nagyoperettje — mely egycsapásra telt házat varázsolt a József Attila Mű­velődési Központ nézőterére — annak idején bejárta és meghódította szinte az egész világot. Sikerét az elbűvölő muzsika mellett annak a szel­lemes szövegkönyvnek is kö­szönhette, mely a pamflett hangnemében böködte meg a kor legtiszteletreméltóbb in­tézményeit, testületéit. Színháztörténészek feljegy­zik, hogy akkortájt Párizsban már valóságos hadjárat indult meg Offenbach egyeduralmá­nak visszaszorítására és meg­törésére, és kétségtelen, hogy Hervé jelentkezése erősen szerepet is játszik ebben. Az azonban szintén tény, hogy a hervéi operettvonal szorosan Offenbach nyomdokait követi mind a muzsika, mind a szö­vegkönyv csípősen gunyoros vezetésében, perszifláló modo­rában. Már maga a két köz­Nebáncsvirág — Szilvássy Annamária az előadó* egyik mu­latságos pillanatában ponti hős felemás élethelyze­te és életvitele olyan meg­hökkentően mulatságos szélső­ség, ami önmagéban fejtetőre állít mindent, s ebben a fel- fordultságban az ünnepélyesen tiszteletre méltó nevetségessé lesz. A műfaj legjobbjai közül választott a szolnoki Szigligeti Színház, amikor Hervé: Ne- báncsvirágát műsorára tűzte. A darab címszerepében Szll­vássy Annamária gamine-os humora pompásan érvénye­sült. Ha nagy énekhanggal nem kápráztatott is el ben­nünket, temperamentumos, üde játékával igazán elbűvö­lő volt. Celestin, alias Florl­Sxul&knek - neveiéiről Vallomás a kaoaszkorrói „Keil a gyerekeket növel­ni? Hiszen nőinek ők magúk­tól? Fél fejjel, egy fejjel is megnyúlnak egyetlen év alatt. Csak nőnek-e éppúgy tudás­ban, tapasztalatban, ügyesség­ben. erkölcsűikben? Ehhez már növelés is kell. Vagy ha úgy tetszik: nevelés." Túl minden hivalkodó szón, a meghittség tarka szőtteeét teríti az olvasó asztalára Var­ga Domonkos, a Kamaszkróni. ka írója. Megfogja partnere kezét, családtagjává fogadja, am nem harsogja, hogy ez az egyetlen mód, így lehet ka­maszt emberré nevelni. Ne- elni? Hiszen észrevétlenül válnak gyermekből felnőtté, s részletesen is csak a könyv lapjain lesznek ennyire egy­ségessé egy író kamaszkori élményei, gyermekeinek cse- ekedetei és barátaik példái, ü mindezt Varga Domonkos hivalkodás nélkül teszi, nem akar tájékoztatást nyújtani a leveles minden területéről. Jómaga és gyermekei minden titkába sem akar beavatni bennünket, olvasókat, csupán — s ez mindennél többet je­lent — az emberi kötetlenség egyszerű szempontjaiból ve­zérelve bemutatja, mit és ho­gyan próbált megvalósítani feleségével együtt az évek so­rán. Nem véletlenül fogal­mi- ineg így könyve lénye­gét : i csak a család levegő­jéből • szívhattam magamba hosszú évek alatt az emberi kapcsolatoknak ezt az éltető elixírjét, amely nélkül min­den kis és nagy közösség atomjaira hullik szét.” A Kamaszkrónika lefr egy- egy jelenséget, állapotokat áb. rázol, de a diagnózis alapján ne várjunk receptet, sem gyógymódot, amelyeket alkal­mazhatnánk saját gyermeke­in^ nevelésében, formálásá­ban. Egyre azonban a szerző felhívja a figyelmet, de ezt is csak rejtve teszi, szinte ész­revétlen: „Mitől nő a gyerek? Mi az, amire a testi táplálé­kon felül még szüksége van a növekedéshez? Ha egy szóval kellene válaszolnom erre, azt mondanám: életkedvre. Olyan környezetre, amely állandóan táplálja benne az életkedvet.” Vallomások és tűnődések —• írta könyve címe alá Varga Domonkos. A közel 150 olda­las könyvecske gondolatébresz­tő, igazi segítőtárs, mindenki számára éltető. Elolvasva a könyvet, újból és újból visz- szalagozunk egy-egy oldalra, s közben eltűnődünk magunk és gyermekeink kamaszkorán. A könyvet a Hazafias Nép­front gondozta, g a Kossuth Könyvkiadó adta ki. A pél­dányszám — huszonhétezer — látszólag magas, de végignéz­ve a szülők könyvespolcain — mégis kevés. Megérdemelné áz utánnyomást. NÓGRÁD — 1972= deeembet 1., péntek dór alakjában rokonszenvesen ügyetlen figurát mintázott elénk a sokoldalúan tehetsé­ges Szombathy Gyula — anél­kül, hogy jeles színpadi előd­jét, Rátonyi Róbertét kopíroz- ta volna. Hubay Anikó feje­delemasszonya feladata hatá­rai között kifogástalanul helytállt, Halász László kari- kírozókészsége Gibis őrnagy figurájában ezúttal is hatá­sosan érvényesült. Igen pom pás Corinnának bizonyult ét nagy játékkedvvel szolgálta a bemutató sikerét a fiatal An- dai Györgyi, továbbá a darab jelentősebb feladataiban Czi- bulás Péter, Varga D. József Márkus Erzsi, Györgyfalvi Péter, Lengyel István, vala­mint Vaszy Bori, Kiss Erika. Albert Éva, Hollósi Frigyes. Czakó Jenő és Berta András 's. Az előadás frappáns, szelle­mes, jó tempójú rendezéséért Bor Józsefet illeti dicséret, megérdemelt részese volt a bemutatón minduntalan fel­hangzó nyíltszíni tapsoknak. (barna) ESTE HÉT óra van, de a «hartyáni iskola nevelői szo­bájának ablakai még világo­sak. Bent magnó szól, sűrű ci­garettafüst terjeng, a fiatalok — mert ők vették birtokuk­ba a helyiséget — beszélget­nek, olvasnak. Aztán megkez­dődik a komoly munka; az ifiklub soron következő témá­ja a Petőfi-évlordulóra való készülődés. Gyors vógigtekin- tés Petőfi életútján, lemezját­szó segítségével lírai és forra­dalmi versek hallgatása... majd a társaság irodalmi szín­paddá alakul. A Petőfi-mű- sort olvassák össze. Nagy Ist- vánné csapatvezető eligazító szavai után rendelkezésemre áll a kilenc fiatal. Valamennyien ifivezetőként dolgoznak az úttörőknél; kö­zépiskolások. szakmunkások, átlagéletkoruk alig 18 év. Elmondják, hogy a klub szep­temberben alakult azzal a céllal, hogy az ifik még ered­ményesebben segíthessék az úttörőcsapat munkáját. A fog­lalkozásokat kéthetenként tartják az iskola nevelői szo­bájában (sajnos, hogy ittl — sóhajtanak fel többen is). Van ugyan egy úttörőszoba, amely azonban téli időben fűthetet- len, s ezért nem sok hasznát veszik a fiatalok. No, meg a kultúrházban lg van egy klub-, szoba, — de... Annak külön története van. Amit el fognak mesélni, de egyelőre marad­junk még az ifiklubnál — kérik a gyerekek. A klub programját mindig az aktuális események hatá­rozzék meg, Volt már szó a gyerekek pályaválasztásának segítéséről, ebben a témában kis kiállítás is készült. Vol­tak a kisdobosokkal közös ki­rándulások, harci túrák. AZ IFIK egyik legnagyobb problémája, hogy munkájukat nem ismerik el teljes értékű KISZ-munkának. Hogyan van ez Sóshartyánban? A hangzavarból kiszűröm, hogy elég furcsa módon. Mert van ugyan a faluban KISZ- szervezet, de inkább csak el­méletben. Nincs KlSZ-helyi- ség, nincsenek KISZ-gyűiések, nincs program. Ám vannak a KISZ-korú fiatalok, akik szer­vezett formában csak az ifi­klubban találkoznak. Ez, vagyis az ifimunka az &z egyedüli tevékenység, amit KISZ-munkának lehet tekinte­ni. így aztán az elismerés, el nem Ismerés probléma fel sem vetődik. — Ha lenne egy termünk, mint a kishartyániaknak! —, mondja Petrusz Béla. És is­mét felszínre kerül a klubszo­ba problémája, Sirkó Béla mesél; — Három évvel ezelőtt két hónapig a mienk volt a klubszoba. Kifestettük, deko­ráltuk, programot szerveztünk, aztán elvették tőlünk. Hogy miért? Nem tudni.., "" Valami oka biztos volt. Esetleg viselkedésbeli problé­mák kockáztatom meg a kérdést. — Igen, ilyen is volt, az biztos. Nos, azóta alig lehet hozzájutni a terem kulcsához Most úgy néz ki, hogy ismét megkapjuk a termet. Ha min­den igaz, már a napokban. Akkor aztán kerítünk bele bútort, kifestjük... Nagy Istvánná csapatvezető és Bocsó Imréné a helyettes elmondják, hogy lelkesek, aktívak az ifisek. Lehet rá­juk számítani, hasznos segítő­társai az úttörőknek. Az ifi­sek pedig elmondják, hogy szeretik ezt a munkát, jó a kapcsolatuk a csapatvezetés­sel. — 'Az már magában is szép, hogy gyerekekkel vagyunk együtt, s amit mi tanulunk, azt át tudjuk adni nekik is. Mi valamennyien ebből az iskolából mentünk el, és szí­vesen jöttünk vissza.., — mondja Szabó Mari, M/lR ELMÚLT kilenc óra, de az ifisek lankadatlan hév­vel magyaráznak. Ismét szól a magnó. Elbúcsúzunk a kis társaság­tól, abban a reményben, hogy legközelebbi látogatásunkkor már nem az iskolában, hanem a kultúrház klubjában találjuk őket. — vkm — A Déryné Szfnháx bemutatója Szökött katona Az Állami Déryné Szín­ház Szigligeti Ede: Szökött katona című zenés színmű­vének bemutatóját decem­ber 6-án tartja Budapesten. A színmüvet a Kossuth-dí- jós Barabás Tibor dolgozta át, zenéjét Volly István ál­lította össze. A színház a darabot Csongrádi Mária Jászai-dijas rendezésében mutatja be. A dalos, táncos játék minden bizonnyal a Nógrád megyei közönség tetszését is elnyeri a későb­biekben, amikor a Déryné Színház hozzánk látogat. A zenés színmű cselekménye 1841-ben egy kis magija faluban, s Pest-Budán ját­szódik. A tánctervezö Sző- llősi Agnes. Pedagógiai pályázat Ötödször hirdette meg a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya és a Pedagógusok Szakszervezeté­nek Nógrád megyei Bizottsága a pedagógiai pályázatot. A pályázatok iránt évről évre egyre nagyobb érdeklő­dés nyilvánul meg pedagógu­saink között. Míg két évvel ezelőtt 32, az 107l/72-ee tan­évben már 47 pályamunkát küldtek be. Az 1072/73-ás tanévben meghirdetett peda­gógiai pályázat témái szoros összhangban vannak a to­vábbképzési programmal, mintegy feltételezik az ön­képzés szükségességét, hogy elérjék céljukat, s a korszerű­ség irányában hassanak. Az érdeklődők 13 témacso­portban pályázhatnak. Az el­ső az óvodai nevelőmunkával foglalkozik, köztük olyan fon­tos résztémával Is, mint az óvoda és az általános iskola együttműködésének tartalmi ás formai kérdései. A második csoport a nehezen nevelhető gyermekek nevelésével foglal­kozik, Fontos szerepet szán­nak a meghirdető szervek a korszerű pedagógiai módsze­rek felhasználására a napkö- Tikben. A negyedik témacso­port az óvodai és általános is­kola} pedagógiai és gazdasági vezetés összhangját hangsú­lyozza. Igen lényeges az ötödik té­macsoport, amely az iskola- vezetés és az úttörőcsapat ve­zetőségének politikai, pedagó­giai kapcsolata köré építi mondandóját. A következő csoport az ősz- tályfőnöki munkában megva­lósítandó világnézeti, politikai, erkölcsi nevelés általános cél­kitűzéseinek megvalósításáhoa kér gyakorlati módszereket. A pedagógiai pályázat ezen ki-, vül témajavaslatában foglal­kozik a szaktárgyi nevelés részterületeivel, a tananyag- csökkentéssel a szakközépis­kolai tárgyaknál. Önálló té­maként szerepel a fizikai dol­gozók tehetséges gyermekei­nek segítése, ennek formái. A tanulói értékelés, az iskolave­zetés és a szakszervezet együttműködése szintén nap­jaink egy-egy aktuális kér­désére hívja fel a figyelmet. A pályázatot hirdető szer­vek felhívják a pályázók fi­gyelmét, hogy dolgozataikban ne az elvi, elméleti kérdéseket írják le, hanem azok gyakor­lati megvalósítását, alkalma- zását, megfigyeléseiket, észre­vételeiket, esetleg kísérletei­ket. Egyben azt is remélik, hogy a pályázaton részt vesz­nek a közművelődési intéz­mények munkatársai is. A jeligés pályázatokat 1073, iWiiis 20-ig kell két gépelt : íldányban beküldeni a me­gyei továbbképzési kabinethez. A pályamunkához csatolni sell a felhasznált irodalom- jegyzéket. A Népszava sói olvai ankét ja A Népszava szerkesztősége olvasói ankétot rendez de­cember 8-án Salgótarján­ban, a’ Szakszervezetek Nógrád megyei Tanéqsu kultúrtermében (Tanácsköz­társaság ter 1.) délután két órakor. A Népszava szer­kesztő bizottsága elsősorban azzal a céllal rendezi meg az ankétot, hogy az olvasók véleményüket, észrevételei­ket elmondhassák a lapról, a sa^rkesztőségj munka színvonalának még további emelése érdekében. A Nép­szava Nógrád megye és Salgótarján lakói körében is a kedvelt lapok köz? arto- zik, írásait naponta and- szeresen figyelemmel kísé* fik megyénkben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom