Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

Csent- és munhasxervéséssel a piaci igények kielégítéséért Közeleg az év vége és mér számolnák az üzemekben. Mi valósul meg az eredeti elkép­zelésekből? így van ez Balas­sagyarmaton, az Ipoly Bútor­gyárban is. — A terv meglesz és a nyereség is az eredeti el­képzeléseknek megfelelően alakul — mondják a vezetők. Megnyugtató az ilyen tájékoz­tatás, de mi most inkább » másik nem kis feladatról, a jövő évi felkészülésről érdek­lődtünk. Később az is kide­rült. hogy már kész a menet­rend. Létszámnövelést nem ter­veztünk, de az idei 90 millió­val szemben jövőre már 95 millió forint termelési érték elérése a cél. A tervben X2 milliós nyereség elérését ha­tároztuk meg — kaptam a vá­laszt Kun Zoltántól, a közgaz- nak? dasági osztály vezetőjétől, is több az igény. Az óvoda! berendezések, gyermekszoba- bútorok ugyancsak keresett termékek a régi, hagyományos gyártmányok mellett. Ezért növekszik a termelésben a részarány, bár a kábeldobter­melés is várhatóan fokozódik. Mindebből kitűnik, hogy a piac biztosított. Időben kaptuk a megrende­léseket, így az anyagigénylés­sel késlekedtünk. Számítá­saink szerint tehát különö­sebb anyagellátási gondjaink sem lesznek — mondták. A felkészülésnek ez egyik része csak, bár kétségtelen, a jó előkészítés, programozás, munka- és üzemszervezés alapfeltétele, A technikai fel­készüléssel vajon hogy áll­Milyen alapokat teremtettek ehhez a megrendelésekkel, műszaki fejlesztéssel, üzem- szervezéssel? — Kezdjük az elején. Ke­retszerződésekkel az egész jö­vő évi kapacitást lekötötték. Ebből az is kiderül, hogy va­lamelyest, az ideihez hason­lóan, növekszik a bútorgyár­tás aránya. Nem véletlen ez. A Balassa garnitúra tavaly az OTTHON ’71 kiállításon ki­váló minősítést kapott. Ebből — Az idén több mint négy­milliós költséggel elkészült a szécsényi kábelüzem rekonst­rukciója. Ebből hárommilliós értéket a gépi berendezések képviselnek, Balassagyarmaton viszont « kárpitos üzemrész rekonstruk­ciós bővítése folyik. (Amikor ott jártunk, tapasztaltuk, mi­lyen nagy Intenzitással,) Ez év végére elkészül. A jövő érdekét szolgálja. — Sokat fordítottunk az idén kísgépesítésre, Elektro­Véradóankét a kohászati üzemekben Az önkéntes véradómézga- lom az elmúlt egy évtized alatt egyre inkább terebélye­sedett. Ebben a nemes mozga­lomban jelentős részt vállal­lak magukra a kohászati üze­mek dolgozói is. Az 1972. évi önkéntes véradónapok ered­ményeiről, a véradómozgalom fejlődéséről tartott ismertetőt dr. Szabó Lajos üzemi főor­vos. a gyár véradói előtt. Ezen a jelentős eseményen ott vol­tak a nagyüzemi pártbizott­ság. a vállalatvezetőség, vala­mint a megyei Vöröskereszt és a véradóállornás képviselőd Is. Az előadó kiemelte, hogy 1972-ben a gyár dolgozói kö­zül 665-én mintegy 200 liter vért adtak térítésmentesen. Az üzemek közül a kovácsoló- gyár „A” részlege szervezte és irányította legjobban az idei vóraóómozgaimet. Ugyanis a dolgozók 34,1 százaléka kap­csolódott be a térítésmentes véradásba. Az üzemi főorvos hangsú­lyozta, hogy a KISZ védnök­ségével lezajlott véradónapo­kon 117 olyan fiatal vett részt, aki első ízben adott vért. Szólt arról Is, hogy különösen a nők aránya volt kedvező az önkéntes véradók között. A véradóankét keretében átnyújtották a Kiváló Véradó kitüntetés bronz, ezüst és arany fokozatát a gyár 35 dolgozójának. Az egyes foko­zatokkal 300, 400, illetve 000 forint pénzjutalmat la kaptak az önkéntes véradók. , A bensőséges ünnepség után a gyár Vöröskereszt szerveze­te megvendégelte a jelenlevő dolgozókat. mos kéz! gyalukat, fűrészeket, csiszológépeket szereztünk be. A kisgépesítési program egyéb­ként folyamatos lesz jövőre is. Faipari csiszolót és sorozatfú­rót is szereztünk be. Ezenkí­vül az anyagmozgatást is kor­szerűsítettük. A félkész áru tá­rolását, továbbításét rakodó­lapos rendszerrel oldottuk meg, Csaknem 70 Ilyen kis kocsi készült, amelyek lénye­gesen megkönnyítik a mun­kát. Majdnem kifelejtettem a kompresszortelep létesítését, a sűrítettlevegő-ellátés javítását, az új lakköntő gépet, pedig ez mind fontos — mondja Kun Zoltán. A központi szerszámműhelyt is felfejlesztették, bér jövőre még fejleszteni akarják. Szé- csényben is ez a céljuk. Mind­ez bizonyíték arra, Ijogy fo­lyamatosan megteremtik a feltételeket a jövő évi na­gyobb célok eléréséhez. Ki a gazdája itt az üzem- és munkaszervezésnek? A be­szélgetések során kiderült, hogy ezzel a kérdéssel az egész vezetőgárda foglalkozik. A műszakiak, de a dolgozók is javaslatokkal segítenek. A közgazdászok a szükséges elemzéseket végzik el, A ter­vek úgy valósulnak meg. ahogy az anyagi lehetőségek megteremtődnek, Érdemes né­hány szót erről is ejteni. Az enyvezési munkafolya­matnál szűk a keresztmetszet a felmérések alapján. Ezen segít majd az a lengyel gáz­fűtéses gép, amit januárban várnak 300 ezer forintért. A szükséges átszervezési, tech­nológiai tervek ehhez már ké­szen állnak. Jövőre mintegy 200 ezer fo­rintos költséggel lakköntő üze­met akarnak létesíteni Szé- -sényben. Ezzel políészterőn- tésre alkalmassá válik az üzem. Üj lesz és korszerűbb, gyorsabb, termelékenyebb lesz az élfurnérozási technológia is, amit a balassagyarmati üzem­ben kívánnak jövőre megva­lósítani. Az anyagmozgatás, kisgépesítés további fejleszté­se mellett talán ezek lesznek az előrehaladás legfőbb felté­telei. Az Ipoly Bútorgyárban te­hát a piaci adottságok mellett a műszaki gazdasági feltételek is biztosítottak a Jövő évi fel­készüléshez. Az új évet bi­zakodva várhatják. Bódé János A tanácsok és az egészségügy MEGYÉNKBEN a kereskedelmi és Ipari jogkörök után a helyi tanácsoknak adták át az egészségügyi hatáskört is és ezzel tovább növelték a tanácsok önállóságát. A helyi tanácsok hatáskörébe került többek között a körzeti orvosok, a védőnőd szolgálat, vala­mint az öregek napközi otthonának ügyinté­zése. Balassagyarmat város' Tanácsa intézi a helyi kórház hatósági ügyeit. Mindebből látható, hogy a helyi tanácsok hatásköre olyan mértékben növekszik, ahogyan a fel­adatok ellátásának személyi és tárgyi felté­teleit megteremtik. Hasonló tartalmú híreket idézhetnénk az ország más részéből is. A járóbeteg-ellátás egésze, a fekvőbeteg-gyógyintézetek csaknem háromnegyed része ma már a tanácsok köz­vetlen irányításával működik. A tanácsok említésre méltóan nagy eredményeket értok el az utóbbi években is az egészségügy fej­lesztésében. Jó példái ennek a községi taná­csok sikeres erőfeszítései a falvak körzeti orvosi ellátásának tökéletesítésére. Az Egészségügyi Minisztériumiban tavaly készült orvosellátottsági térkép szerint ha­zánkban tízezer lakóéra 18 orvos jut. A te­rületi megoszlás azonban korántsem egyen­letes; Budapesten és Miskolcon például 39, Szabolos-Szatmár megyében viszont csak 14, Bács-Kiskunban 15, Zalában 17 orvos Jut tízezer emberre Az arany nem túlságosan jó, de például Szabolcs-Szatmár megyében 1970-ben még esek tíz orvos látott el tízezer lakost. A növekedés elsősorban a tanácsok munkáiénak eredménye. Segítő eszközük a társadalmi ösztöndíjrendszer volt, « ha ez nem W bizonyult csodaszernek, jó néhány or­vostanhallgató látott benne fantáziát. (Havi 1200 forint ösztöndíjat kaphatott egyetemi évei alatt, cserében öt évre vállalt az ado­mányozó megyében orvosi állást.) A következő lépést ismét a tanácsok tet­ték, hiszen a „fehér foltok” elsősorban azért > riasztják a végzős orvosokat, mert a távoli települések egy részében nincsenek meg az orvosi munka alapfeltételei. Sok megyében megértették, hogy csak a munkakörülmé­nyek, az életfeltételek javításával tehetik vonzóvá a ki* falvakat, a városoktól távol­eső településeket. Több szabolcsi községben építettek korszerű orvosi rendelőket, orvos­lakásokat, segítik az orvosokat költözésük­ben, állást szereznek házastársuknak, tehát vonzó körülményeket kínálnak a gyógyito- munkához. A betegek gyógyításában és még inkább a betegségek megelőzésében nem szabhatunk határt, nincs tökéletes állapot. Más szóval az egészségügy fejlesztése befejezhetetlen mun­ka. Minden állampolgárt érintenek az egész­ségügyi intézkedések, rendeletek. Nem vélet­lenül volt nagy visszhangja az űj egészség- ügyi törvénynek, amelynek lényeges mozza­nata, hogy kimondja: az egészségügyi ellátást mindenki számára, a települési viszonyoktól függetlenül, egyaránt hozzáférhetően kell biztosítani. Érezhető a fogalmazásból, hogy a feltételek megteremtésében alapvető felada­tai vannak és lesznek a helyi tanácsoknak, amelyek igyekeznek jól megfelelni ezeknek — a tőmegkapcsolatai'k szempontjából is oly* fontos — kötelezettségeiknek. A tanácsok sokrétű és felelősségteljes egészségügyi munkájukban a korábbinál na­gyobb önállósággal élhetnek a lakosság ér­dekében. Hangsúlyozandó azonban, hogy az. önállóság nem jelenthet önállóskodást. nem vezethet valamiféle független egészségűéi koncepcióhoz. (Az ötlet első hallásra is kép­telen.) Mint azt dr. Szabó Zoltán egészség­ügyi miniszter egy alkalommal hangsúlyozta: „A korszerű gyógyítás minden nélkülözhetet­len feltételét nem biztosíthatja minden egyes tanács a maga hatáskörében. Hiszen ez nem is lehetséges. Az egészségügyi ellátás, a gyó­gyítás összetett vagy különleges felkészült­séget igénylő feladatait a tanács! és közpon­ti intézmények rendszerének egésze képes csak megoldani. Ehhez azonban szaktevé­kenységük összehangolt, hatékony együttmű­ködése, egységes irányítása szükséges.” A TANÁCSOK egészségügyi tevékenysége tehát része az egésznek, attól el nem vá­lasztható, ám rendkívül fontos része, mely­nek milyensége alapvetően befolyásolja az adott terület kulturált orvosi ellátottságát. Zöld források A távol-keleti geológusok több „színes” gyógyhatású for­rást fedeztek fel. Szucsen vá­rosától nem messze vörös szí­nű ásványvízforrástól bukkan­tak. A Kamcsatkában fakadó csermelyek némelyike zöld színű. A vulkáni tevékenység következtében kialakult üre­gekben kékeszöld vízi növé­nyek nőnek, amelyek a víznek sajátos színárnyalatot adnak. Kunasir szigetén folyik a ki­csiny Kiszlij Kíjucs. Savanyú vize szürke és tej fehér szín­ben játszik.------1-------------------------------------­T udományos kormeghatározás A Föld atmoszférájának ki­alakulása már kereken 4,5 millió évvel ezelőtt lezárult. Erre a következtetésre jutott néhány amerikai kutató leve­gő- és földgázelemzésekkel kapcsolatos kísérletei során. Azt találták, hogy a 129, 132. 134 és 136 tömegszámú xenon­izotóp, amely jód—129, illet­ve plutónium—244 haeadása- 1 kor keletkezik, lényegesen na- i gyobb gyakorisággal található j a földgázban, mint az atmosz­férában. Miután a jód—129 hasadási ideje 17 millió, a plutónium— 244-é 82 millió év — mindkét izotóp az idők során gyakor­latilag „kihalt” — ebből a je­lenségből arra következtetnek, hogy a földtörténet korai sza­kaszában, amikor a jód é® a plutónium még gyakori volt, a Föld belsejéből mér nem jutottak nagy gázmennyiségek az atmoszférába. Ha ugyanis néhány százmillió évvel ez­előtt még nagyobb gázkicseré­lődés ment volna végbe, a szétesés! folyamatból szárma­zó xenonizotópok éppen olyan gyakoriak lennének az at­moszférában, mint a földgáz­ban. Szemrevaló szemre valót ÍGY ÖRÜL AZ OPTIKUS Biztosan így van ezzel más is: mindig megilletődőm, ha ismeretlen környezetbe, titok­zatos műszerek közé, alig is­mert emberek közé kerülök, S valahogy kell is ez a szo­rongás, hisz’ aztán mennyivel jobb, amikor megismerkedve a környezettel, felszabadulva érzem, tudom, merre vagyok. Itt a főtéren, Salgótarján­ban meg különösen nagy tit­kokat sejtettem mindig. Az Ofotért-üzlet épületrészében látszerészműhelyről meséltek. Üvegfalon túl halk zümmögés, néha fényfelvillanás, de min­dig mozgó élet nyomait fedez­tem fel. Az üzletbe sokat be­járok, így hozza a munkám is, de valahogy még nem szántam rá magam, hogy bel­jebb jussak, hová is hordják a beteg szemüvegeket, kik, s mit is tesznek ott vele. A látszerészműhely teljes pompájával fogadott: talán ezernyi féle keret, a falakon kis korongok, üveglencsék mé­retei. köszörűgépek, túrószer­számok. mindez rendben, s a varázsló (mert ki is tudna itt kiigazodni más) a látszerész: Kimer Sándomé. Éppen az idény kellős köze­pén érkeztem. ..Tudja, ilyen­kor érnek rá az emberek szemorvoshoz menni. Vége s nagy nyári hajtásnak, a vidé­kiek is befejezik lassan a kin­ti munkát. Meg aztán a hosz- szabb estéken inkább előkerül az újság, a könyv— hát per­sze, hogy észreveszi az ember, ha rossz a szeme” — meséli a látszerészasszony. Titkokról faggatom a fiatal- asszonyt. Mikor elmondja, hogy már második évtizede [esz, hogy szakmájával meg­ismerkedett, tényleg elcsodál­kozom: Vízlépcső épül a Kaukázusban Évente két és fél millió kilo- A 350 kilométer hosszú Sza- wattóra energiát ad majd a lak majdnem j800 folyó és pa- Dagesztáni Autonóm Köztár- tak vizét gyűjti össze. A csir- saságban most épülő csírkeji vízi erőmű, amely a Szalak folyón létesítendő, tíz erőmű­ből álló vízlépcső központi ob­jektuma lesz. Az új erőművek árama az észak-kaukázusi energetikai hálózaton keresz­tül csatlakozik majd a Szov­jetunió európai részének egye­sített energiarendszeréhez. keji vízi erőmű számára 230 méter magas bonyolult, árká­dos felépítésű gátat emelnek. Ez a gáttípus 25—30 százalék­kal gazdaságosabb' a közön­ségesnél. Ugyanitt egy vízle­vezető alagutat is építenek, amely másodpercenként 2500 köbméternyi fölös vizet képes elvezetni a víztárolóból. "■ ........ ■ — i ­S egítsen a műsorkészítőknek! — A keretek telik az idő? között nem Pedig tényleg van mit csi­nálni. Naponta 60—70 szem­üvegkeretbe kell bevágni, kö­szörülni és elhelyezni az üve­get. Aztán a kisebb javítások, ha eltörik egy szemüvegszár. szemre, fejre kell igazítani a keretet. Amíg beszéltünk, ad­dig is csak dolgozott. Miért lehet divatos ez a hi­vatás? Olvastam valahol, hogy többszörös a túljelentkezés er re .a szakmára. A sok munka nem tesz népszerűvé semmit! Talán a pénz? Szűkszavúan felel: „Néha kétezer fölé ug­rik, de akkor annyival tovább is kell bennmaradni!” Búcsúzom, s örülök, hogy ..titkok” tudója lettem: ml történik ott, az üvegfalon tú! Kulcsár József A Magyar Rádió és Televí­zió Tömegkommunikációs Ku­tató Központja rendszeres vé­gez vizsgálatokat a Rádió és a Televízió műsorainak fo­gadtatásáról. Szeretnénk fel­kérni, hogy vegyen részt ön is ebben a munkában. A műsorokat készítő munkatár­sak számára ez a vélemény- nyilvánítás komoly segítséget jelent. A rendszeres értéke­lők között év végén jutalom­tárgyakat. köztük ' televíziót, rádiót sorsolunk ki. Azoknak a 20 éven felüli rádióhallgatóknak, tévénézők­nek a jelentkezését várjuk, akik vállalják, hogy 1973. folyamán rendszeresen véle­ményt nyilvánítanak a rá­dió- és televízióműsorokrói. Ha felkérésünknek szívesen tesz eleget, kérjük, hogy a je­lentkezési lapot töltse ki. és 1 forintos bélyeggel ellátott bo­rítékban, vagy levelezői anp ragasztva, címünkre küldje tel. Cím: Magyar Rádió és Te­levízió Tömegkorromn n: k-í ei ős Kutató Központ Budapest. 5. Postafíók l. t JELENTKEZÉSI LAP NéV: Lakcím: Foglalkozás: Életkor: Legmagasabb iskolai végzettsége: Van-e otthonában rádiókészülék? Van-e otthonában tévékészülék? NÖGRAD — 1972, decembet !., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom