Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
Megkezdte munkáját az országgyűlés (folytatás az 1. oldaról) tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. E cikkek fogyasztását az áremelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatja. A lakosság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illetve a jövedelemszínvonal szempontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. A nyugdíjakat, családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, és más szociális juttatásokat, amelyek együttesen közel 4 millió állampolgárt érintenek, január 1-től havi 50 forinttal emeljük. Ennek mérlege a költségvetés oldaláról azt mutatja, hogy a tej és tejtermékek áremelése kereken 1,4 milliárd forinttal csökkenti, a szociális intézkedések 2,3 milliárd forinttal növelik az állami kiadásokat. A tejáremeléssel érintett termékek közül a tejes péksütemények és a fagylalt ára változatlan, viszont a cukrászati és vendéglátói árak egy kisebb része emiatt valamelyest emelkedik. A költségvetés kiadásainak mintegy kétötöde — kereken 97 milliárd forint — a társadalmi közös fogyasztás céljait szolgálja. E kiadásúk több mint 9 százalékkal növekednek, ezáltal fokozatosan megteremtjük a társadalombiztosítás, az egészségügyi törvény, valamint az állami oktatás fejlesztéséről) hozott határozatok végrehajtásának anyagi feltételeit és a legtöbb területen az ellátási színvonal emelésének szerény lehetőségét. A költségvetés az úgynevezett gazdasági feladatok ellátására 12,6 milliárd forintot trányoz elő. E kiadásoknak majdnem a fele — kereken 6 milliárd forint — az utak karbantartását, felújítását, a forgalombiztonságot segítő intézkedéseket támogatja. Javul az ágazati szerkezet A vállalatok nyugodt munkája érdekében is az a célszerű, ha a szabályozó rendszer továhbfejlesztését a középtávú tervekkel harmóniában végezzük el. Gazdaságpolitikánk nyomán, folyamatosan javul gazdaságunk ágazati szerkezete. Az ipari termelés a terv szerint az ideihez közel azonosan, 5,5—6 százalékkal emelkedik, a gépipar, a vegyipar és a villamosenergia-ipar termelésnövekedése az átlagosnál gyorsabb lesz. Az ágazati szerkezet módosulásának folyamatát ki kell, hogy egészítse több helyütt a vállalatok termelési szerkezetének átalakulása. Nem tekinthető ez a feladat néhány, gondokkal küszködő vállalat „magánügyének”. Egész gazdaságunkat át kell hatnia a szerkezetjavítás igényének. Annak az eltökéltségnek, hogy a termelő munka eredményei minél jobban megfeleljenek a szükséglet, a korszerűség és a gazdaságosság hármas követelményének. Az expozé ezután az élő munka célszerű takarékos fel- használására hívta fel a figyelmet, majd bérkérdésekkel foglalkozott. A bérszabályozásnak a szükségletekhez igazodó termelésre, a hatékonyság ösztönzésére, az elosztási és az egyensúlyi szempontokra egyaránt figyelemmel kell lennie. A bérszabályozás korábbi és jelenlegi módszerei nem képesek ezeket a követelményeket ellentmondás nélkül kielégíteni. Az új tartós, átfogó megoldások kidolgozása még hosz- szabb idői követel, de kisebb módosítások addig is sokat segíthetnek. Kísérletképpen, tapasztalatok gyűjtése céljából, néhány nagyvállalatnál bevezetjük a bértömeg-szabályozást. Megszűnik az az előírás, amely a bérfejlesztési mutató romlása esetén többszöri befizetési kötelezettséggel terhelte a részesedési alapot. Sokszor hajiunk arra, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari termelésre szűkítsük, holott ez mezőgazdaságunkban sem kevésbé időszerű A mezőgazdasági üzemek kiemelkedő feladata: a szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztési programjának végrehajtása, is az egész élelmiszer-gazdaság átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Ennek feltételeit az idén hozott kormányhatározat teremtette meg azzal, hogy a tej felvásárlási árát január 1-től literenként 5 forint 30 fillérre, a vágómarháé kilónként átlagosan 30 forintra emelte fel. Tovább ösztönzi a borjúszaporulatot és a tehénállomány növelését a nagy- és kisüzemeknek nyújtott tenyésztési támogatás, valamint a kedvezőbb hitelfeltételek. A kormányhatározat megjelenése óta már élénkült a szarvasmarhatartási kedv, de az intézkedések életbelépésétől még erőteljesebb fellendülést várunk. Az állattenyésztésben, főleg a sertéstenyésztésben tapasztalható fejlődés mellett meg kell állapítani, hogy a cukorrépa-, de különösen a zöldségtermesztés területén még sok tennivaló van a hazai szükségletek kielégítése érdekében. Tisztelt országgyűlés'! Társadalmunkban az állam gazdaságszervező tevékenységének középpontjában az élet- körülmények tervszerű és rendszeres javítása áll. A bérek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg is valósul. Ha azonban aránytalanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között idejében közbe kell lépni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt, 1973. március i-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi intézkedéssel — átlagosan 8 százalékkal emeljük. Azonos bérintézkedésre kerül sor az állami kivitelező építőiparban, átlagosan 6 százalékos mértékben. Ezt kiegészíti a vállalati nyereségből történő, átlagosan mintegy 4 százalékos béremelkedés. Ezek együttesen az iparban és az építőiparban több mint 4,5 milliárd forintos bérnövekedést tesznek ki A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményeiből származó jövedelmeken kívül, növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási árának emelése. Az ebből származó jövedelemtöbbleteket ugyanis a földadó- és jövedelemadó-emelés nem. teljesen vonja el e két alapvető termék előállításának az egész társadalom számára előnyös és szükséges ösztönzése miatt. Mindezek hatására — ösz- szességében — megvalósul az az életezínvonal-politikai cél, hogy társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelemszínvonala párhuzamosan fejlődjön és kiegyenlített legyen, Betartjuk a reáljövedeíeleiu előirányzatát Élteszínvonal-politikai céljaink teljesítésének alapvető feltétele a reáljövedelem előirányzatának betartása. Ez úgy érhető el, ha. a központi árintézkedéseken túl a szabad árak emelkedése — ami az áruk egy részénél elkerülhetetlen lesz — nem haladja meg a tervezett mértéket. Ezúttal is alá kell húzni, hogy ennek biztosításában felelősségteljesebb szerep hárul árhatóságainkra. A hatásosabb árellenőrzés első jeleit az utóbbi időben már tapasztalhattuk, de az állami és a társadalmi szervek fellépése sem nélkülözhető a jogtalan áremelések teljes megszüntetése érdekében. Az I. félév folyamán sor kerül a textilfélék árának leszállítására, néhány százmillió forintos keretben. Megvizsgáljuk, hogy milyen intézkedéssel lehet az állandó minőségű gyermek tömegru- házati cikkek áristabilitását hosszabb időszakra biztosítani. Nagy erőfeszítéseket tesz az állam annak érdekében, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé váljanak, högy tehát a gyermeknevelés terheiből, és az öregek eltartási költségeiből minél nagyobb részt vállaljon a közösség. A nyugdíjjárulék kulcsainak rendezése után, 1973. január 1-től kerül sor a tsz-járadé- kok 10o forintos, a tsz özvegyi és házastársi járadékok 60 forintos emelésére és még nehány intézkedésre. Ezek hatásaként a tsz-tagok és a munkaviszonyban állók nyugdíjrendszerbeli különbségei tovább csökkennek. A jövő évtől kedvezőbbek lesznek a nyugdíjmegállapítás feltételei, és javulnak a nehéz fizikai munkát végző dolgozók nyugdíjazási körülményei. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként 1973-ban az egy főre jutó reáljövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal emelkedik. A lakosság összes fogyasztása 5—6 százalékkal lesz nagyobb mint ebben az évben. A kormányzat nagy súlyt helyez arra, hogy a személyi jövedelmek növekedése mellett, a társadalmi közös fogyasztás egyes területei a társadalmi fejlődéssel összhangban bővüljenek. Nagyobb összeg egészségügyi és kulturális célokra A korszerűbb egészségügyi és kulturális szolgáltatásokra nagyabb összeget fordítunk; az előirányzat 1973-ban — megközelíti a 30 milliárd forintot. Az országgyűlés által tavasszal elfogadott egészség- ügyi törvény eredményeképpen az ingyenes egészségügyi szolgáltatás ma mér a gyakorlatban minden állampolgárra kiterjed. A fejlődést jellemzi, hogy amíg a III. ötéves terv befejező évében egy állampolgárra kereken 790 forint egészségügyi kiadás jutott egy évben, a jelen javaslat már több mint 10®0 forint, ez az előirányzat. Művelődéspolitikánk jelentős állomása volt az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozat. Csaknem kétmillió állampolgár vesz részt az állami oktatás valamilyen formájában. A jövő esztendőben általános iskolai felszerelések, szemléltető eszközök beszerzésére 125 millió forint külön céltámogatás áll rendelkezésre részben a tanácsoknál, részben központi előirányzatból. * Az igények teljesebb kielégítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973. végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az egész ötéves időszakra szóló terve. Három év alatt csaknem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. Széleskörű kívánságot teljesítünk azzal, hogy 650 millió forint többletet irányozunk elő a gyermek- és diákjóléti, valamint egészségügyi intézmények élelmezésére. Ez a tej és tejtermékek áremelkedésének ellensúlyozásán túl, lehetővé teszi az élelmezés minőségi javítását is, változatlan térítési díjak mellett. Az összes közületi kiadások több mint egynegyedével a tanácsok gazdálkodnak. A tanácsi gazdálkodás rugalmasabbá tétele érdekében megengedjük, hogy a megyei tanácsok a helyi tanácsokra vonatkozó szabályozókat, az eltelt időszak tapasztalatai alapján, szükség esetén módosíthassák. A lakásépítés finanszírozásából mind a központi költségvetés, mind a magánépítők kiveszik a részüket. 1973-ban a tervek szerint 81—82 ezer lakás épül. Az összes új lakásnak kereken egyharmada tanácsi építésű. Bár jövőre a hatósági ár növekedési összegét megtérítjük a tanácsoknak, a lakásépítés, a közművesítés és az intézményhálózat fejlesztésének összehangolására a meglevő anyagi • és műszaki gondokat csalt lassan és fokozatosan lehet megoldani. A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakás-építés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesszük, egyszersmind mérsékeljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénz-befizetési terhét. Jobban segítjük a munkások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőbbek. Pénzügyi politikánk erőfeszítéseit az is mutatja, hogy 1973-ban a lakosságnak több hitelt nyújtunk, mint amenynyi betétet várunk tőle. Smi vei a lakásépítési hitelek túlnyomó részét kedvezményes, kamatfeltételekkel folyósítjuk, a költségvetés sok százmillió forint kamatkiadást vállal. Az adóztatási rendszerben változatlanul fenntartjuk a lakás- és lakóházépítés támogatását, a házadó erre irányuló kedvezményeit. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ilyen megfontolások között, gazdasáPullaí Árpád gunk építésének újabb, magasabb céljaiért született és a társadalmi összefogás jegyében kívánjuk azt végrehajtani. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az expozé után felszólalt Varga. Gyula Zala, dr. Gajdó* esi István Bács-Kiskun, Szúr- gyi Istvánná Szolnok, Magyar Sándor Pest megyei képviselő, s többen mások majd Pul- lai Árpád . az MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. Előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján Tisztelt országgyűlés! Eseményekben gazdag időszakban ülésezik parlamentünk. Közvéleményünk belpolitikai életünket fokozott figyelemben részesíti. Ez nemcsak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt álló jövő évi munkára is. A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Engedjék meg, hogy ezek közül kettőt külön is megemlítsek: Mindannyiunknák maradandó élménye a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása hazánkban. Pártunknak, népünknek szóló megtiszteltetésnek tekintjük, hogy a küldöttséget személyesen Brezs- nyev elvtárs, a nemzetközi élet kiemelkedő személyisége, a magyar nép jó barátja vezette. Tárgyalásainkat a nyíltság, szívélyesség és az elvtársi egység szellemében folytattuk; azok kölcsönösen hasznosak és sikeresek voltak. Az összes tárgyalt kérdésben ezúttal is teljes elvi nézetazonosság és politikai egyetértés nyilvánult meg pártjaink, kormányaink, országaink között. A másik esemény, amire utalni kívánok: pártunk Központi Bizottságának novemberi ülése. Mostani vitánkat segíti, hogy a Központi Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kongresszus óta végzett társadalmi és gazdasági építőmunkát. Mi szolgáltatott indítékot erre? Egy gyakorlatias szempont. A párt X. kongresz- szusát két esztendeje tartottuk. A végrehajtásban most érkeztünk el a „félidőhöz”. Itt volt az ideje és megvolt a szükségessége, hogy tapasztalatainkat rendszerezzük és áttekintsük, az eredményeket összegezzük, fogyatékosságainkat feltárjuk és kijavítsuk. Tisztelt országgyűlés! Az állami költségvetés természetéből eredően, elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetéssel szemben követelmény, hogy igazodjék ötéves tervünk időarányos célkitűzéseihez. Fejlődik népgazdaságunk A tények sokoldalú vizsga* lata alapján pártunk Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Állásfoglalásában országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. Negyedik ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb területeken tervszerűen teljesültek. Népgazdaságunk alapvetően a X. kongresszus által megszabott követelmények szerint lendületesen fejlődik. Irányítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista építést. Eredményeink megalapozzák népünkben a szocialista nemzeti büszkeség érzését, ami nagy előrevivő erő és része szocialista nemzetköziségünknek is. Pullai elvtárs beszéde további részében a KB novemberi állásfoglalásával foglalkozott. Kijelentette: — A Központi Bizottság ülésének fő mondanivalója mindenki számára: most a tetteken a sor! Olyan állomáshoz érkeztünk a kongresszusi határozatok megvalósításában, amikor a munkában tanúsított egységes, fegyelmezett, eredményes helytállás különösen politikai rangú cselekedet. A lényeg a jó Pullai Árpád végrehajtás! Jogosan bírálják az emberek, hogy a jó helyzetfelismeréstől, a helyes döntéstől a kivitelezésig aránylag hosszú idő telik él, s e folyamat közben előfordulnak nem kívánatos jelenségek is. Ezen változtatni kell. Ez kötelezően irányadó mindenkinek, legyen az illető miniszter, vállalati igazgató, művezető, párttitkár, gép mellett dolgozó munkás. A munkával, a végrehajtással együtt járó tanulságoknak időben kell birtokába jutnunk. Általános vélemény az országban, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása időben történt, pártunk jól ismeri az ország helyzetét, döntéseiben realizmus érvényesül, s azok összhangban állnak a tömegek mindennapos tapasztalatával. Méltányolják, hogy az emberek véleményét, jogos kritikai észrevételeit a Központi Bizottság figyelembe veszi és kellően, épít rá. Ez szilárd, biztos alap a további munkához. Tisztelt képviselőtársaim! A Központi Bizottság novemberi ülésén megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit és kialakította álláspontját Pártunk nevében kérem az országgyűlést, hogy a terv irányelveit a költség- vetés érdemi elbírálásánál vegye figyelembe. Az új költségvetési esztendőiben biztosítani kell: — a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését a hatékonyság emelését a termelési szerkezet korszerűsítése útján; — a gazdasági egyensúly további javítását; — a magyar gazdaság aktív részvételét a nemzetközi munkamegosztásban és külföldi kötelezettségünk teljesítését, miközben kielégítjük a hazai igényeket is; — éfetsztovonal-politiikánk folytatásét. A népgazdaság fejlesztése 1973-ban konkrétan azt követeli meg, hogy az iparban elsősorban a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó időszerű feladatokat hajtsák végre. A gazdaságos termelés, a versenyképes termékek aránya bővüljön. A mezőgazdaságban is vannak ismert és megvalósulóban levő kiemelt teendők. Mindezeket tükrözi a pénzügyminiszteri expozé. Ezután népgazdaságunk tervszerű fejlődését méltatta. Pullai Árpád. Beszédét így folytatta. Rendszeresen javítjuk az életkörülményeket Tisztelt országgyűlés! Az emberek az állami költségvetésben azokra a tételekre figyelnek fel elsősorban, amelyek a 1 eg érzékel hetőbben érintik őket a saját családi költségvetésükben. A legnagyobb érdeklődést az életszínvonal alakulása váltja ki Ez természetes, hiszen egyik fő mutatója a Szocialista építőmunka eredményeinek, annak, hogyan alakul a nagy és a kisebb közösségek, az egyes emberek élete. Pár tünk nagy figyelmet fordít az életkörülmények rendszeres javítására. Azt, hogy ez így van, mindenki számos ténnyel bizonyíthatja. Engedjék meg, hogy néhányat felsoroljak. Jóllehet, a nemzeti jövedelem termelésében 1972- re még nem értük el az ötével tervben számított ütemet, viszont az egy főre jutó reáljövedelem mértéke félszáza- lékfeal, az egy keresőre jutó reálbér pedig csaknem félszázalékkal már fölötte van az 1972- re tervezett színvonalnak. A jövő esztendőben 82 ezer lakás épül fel, ezzel az 1971— 1973. években több mint 23# ezer új lakás létesül, vagyis csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthonhoz. Közismert, mekkora gond a társadalomnak és sok szülőnek a gyermekek óvodai elhelyezése. Tisztában vagyunk azzial, hogy minden igényt még nem tudunk, kielégíteni. ' különösen a nagyvárosokban. pe azért érdemes figyelmet fordítani arra, hogy ötéves tervünk' eredetileg 39 ezer óvodai hely létesítésével számolt. Az 1973. évi tervet is figyelembe véve három esztendő alatt 39 925 hely épül. Azt sem érdektelen megjegyezni, hogy az egy főre jutó húsfogyasztásban 1973-ban érjük el az i975-re tervezett 67 kg-ot, vagyis 1970 óta egy személyre számítva — átlagosan —• 8 tag-mai nő a fogyasztás. Munkásosztályunk, népünk teremtő munkájának eredményeként hazánkban minden dolgozó osztály és alapvető réteg életszínvonala rendszeresen emelkedik. Biztosított az országban a teljes foglalkoztatottság. Emelkedtek a keresetek és bővült a lakosság fogyasztása. Javultak a lakásviszonyok. Előreléptünk az egészségügyi, szociális és kulturális ellátottság fejlesztésében is. Nem titkoljuk, hogy fejlődésünk e téren sem volt és ma seim problémamentes. A nagyüzemi munkások keresetének növekedése az utóbbi , években viszonylag lassúbb volts mint más rétegeké. Ismerjük a sokgyermekes családok gondjait is. Helyzetük javítása érdekében megtettük és megtesszük a szükséges intézkedéseket. Szünet után szót kapott még Tóth István budapesti, Tilicz- ki József Heves, Sebest Lász- lóné Békés, Fábián Márton Szolnok megyei képviselő. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (MTI) NÓGRÁD — 1972, december 13., szerda
