Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
tapasz tálát ceere tanulságokkal (1.) A legelő hasznosítása A megyei tanács vb. mező- Az élért eredmények pozá- gazdasági és élelmezésügyi tívak. Ezt bizonyítja, hogy az egy anyára jutó árbevétel osztálya a közelmúltban tapasztalatcserét szervezett Bor- „ . .. .,, „ . . __• s od-Abau j-Zemplen es Heves ___ A_,A1, m egyék mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben. A tapasztalatcserén főagronómusok, iőállattenyésztők, üzemgazdászok vettek részt. A tapasztalatcsere célja a korszerű gyepgazdálkodásra és takarmányozásra épülő juhhizlaiás üzemi tapasztalatainak, a nagyüzemi húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztés megvalósítását célzó Dália-program; a kukoricatermelés, -betakarítás, -tárolás, -gépesítés lehetőségeinek tanulmányozása volt. A program összeállításánál arra törekedtünk, hogy a melegeltetés után történik az intenzív tapos hizlalás. A korszerű legelőgazdálkodás ered' ményeliéppen a legelőn való tartással, majd tápetetéssel 8— S^dnShvt ?"aT elmúlt 9 10108 havi súlygyarapodást eredményt. Az elmúlt sjkerült elémi A mült évben az első módszerrel a napi tot. Hogyan érték el ezt a kiváló évben 531 pecsenyebár^nyt — ebből 500 extrém minőség — ,, „_____ 3 6 kilogrammos átlagsúllyal értékesítették, A tenyésztés színvonala magas. Rendszeresen kétévenként háromszor elletnek, az elhullás minimális. A hizlalási eredmények SS SSLJSTZ tss-fAPSvolt 85 dekagrammos abrak- felhasználással. Ebben az évben intenzív hizlalással az anyatej után granulált tápot etetve — szükséglet szerinti mennyiségben — az eredméintenzív tenyésztés következtében a selejtezés 25 százalékos. A tsz elnöke elmondta, hogy a magas selejtezési arányszámot nehéz tartani, ugyanis a jő minőségű te- nyészanyag beszerzése sok gyénk adottságaihoz hasonló ggetbgn gondot okoz. Az üzem körülmények között gazdálko- tőkeszegénysége miatt egysze- dó üzemeket tekintsük még. ^ ^ megoldást kereFontos szempont volt olyan az épületigény kielégítése technológiákkal megismerked- érdekében. A hizlalás céljára ni, amelyek megyénkben is egy régi kötetlen, tartásos meghonosíthatok, vagy későbbi szarvasmarha-istállót alakítot- időszakban megvalósíthatók. át saját építőbrigáddal, A tapasztalatcsere első nap- alacsony költséggel. Az élőjan felkerestük az izsófalvi munkaigény is minimális,___________________ „ Aranykalász” Mezőgazdasági egy dolgozó 400—450 bárányt tenzív takarmányozással érte Termelőszövetkezetet, amely gondoz és takarmányoz. A ek A tapasztalatcserén részt- hasonló termőhelyi és közgaz- hizlalást két változatban való- vevő szakemberekben az a lási idő lerövidült, 3,5—4 hónap alatt elő tudják állítani a 36—38 kilogramm/darab átlagsúlyt. A jó minőséget bizonyítja. hogy a hízott bárányok görög exportra kerültek. Az ágazat jövedelmezőségét reprezentálja az a tény, hogy az egy anyára jutó nyereség 250—300 forint között alakul. A termelőszövetkezet a fenti nyereséget minimális költséggel megvalósított épületben, viszonylag extenzív tartási körülmények között, egy szerű technológiával, de indasági adottságokkal rendelke- sitják meg. A bárány az anya zik, mint megyénk üzemeinek tejével táplálkozik a választöbbsége. Az üzemben magas tásig, választás után fokoza- a legelőterület aránya, az tosan áttérnek a granulált tá- összterület 33,5 százaléka, ez- pos etetésre. A bárány a vá- ért a juhágazatot kiemelten lasztás után egy ideig a jó kezelik. minőségű legelőre kerül, és vélemény alakult ki, hogy megyénkben is az egyszerű és kevés ráfordítást igénylő technológiák megvalósítása indokolt. Pap Mihály A tervteljesítés érdekében Tudósítónk, Ráez András jelentette, hogy az ELZETT szé- csényi gyáregységének vezetői felhívással fordultak az üzem dolgozóihoz az éves terv teljesítése érdekében. A szociaJelenleg tizenhat brigád küzd a Szocialista Brigád cím valamelyik fokozatáért. A legújabb ilyen kollektíva a műszaki alkalmazottakból alakult „komplex”, és Csépe Sándor lista brigádok, munkabrigádok nevét viselő zárszerelő brigád, felajánlásokká, túlmunkavállalással járulnak hozzá az eredményes évzáráshoz. Még a MEO-csoport is termelőmunkát végez. A tanulófiatalok KISZ-alapszervezete negyven- ötezer mágnescsappantyút készít 216 ezer forint értékben. Sor került a szakszervezeti társadalmi bizottságok értékelésére is. Ledeczki János, a gyáregység szakszervezeti bizottságának titkára különösen A szakszervezeti bizottságnak is van „év végi hajrája”. A terveknek megfelelően január elsejéig minden termelő- és kisegítő egységnél megalakítják a műhelybizottságokat. Az alakuló ülésekre húszadika tájékán kerül sor. Remélhetően a szervezettség ezáltal eléri majd a megyei átlagot. Új termék szerelését kezdte meg a bútorzárszerelőbrigád. A szemre tetszetős, műanyagházas kivitelű bútorzár a segélyezési és üdültetési bi- Csehszlovák megrendelésre készül, ötvenkétezer darabot gyártanak belőle. Ismerve az üzem sajátosságát, az ELZETT Művek sportegyesületének támogatásával január közepén sportkör alakul a gyáregységben. zottságok munkáját emelte ki beszámolójában. Elmondta, hogy a szakszervezeti oktatás keretében hatvanöt dolgozó politikai és szakmai jellegű továbbképzését sikerült megoldani. Meztelen vírusok Az eddig ismert legkisebb vírusoknál is kisebb, ismeretlen növényi kórokozót fedeztek fel a tudósok az elmúlt év őszén az USA-ban, Kanadában és az NSZK-ban. A meglepő képződményre a burgonya- és a citromfélék gazdasági szempontból jelentős, az eddigi feltételezések szerint vírusos eredetű betegségének kórokozója után kutatva bukkantak rá. A viroidok felfedezése tehát újabb példája annak a tudományban nem ritka esetnek, amikor a tudósok mást fedeznek fel, mint amit tulajdonképpen kerestek. A most talált képződmények viszonylag kicsi, méghozzá meztelen, azaz védő fehérjeburok nélküli1 ribonukleinsavmolekulák. A vírusokhoz hasonlóan, ha megfelelő gazdanövényre jutnak, ezekben szaporodnak, és igen karakterisztikus betegségtüneteket idéznek elő. A vírusokhoz való feltűnő hasonlóságuk miatt nevezik őket viroidoknak vagy meztelen minivírusok- nak. Elsőrendű feltétel KÖZGONDOLKODÁSUNKBAN, szóhasználatunkban látványos karriert futott be ez a gazdasági szakkifejezés: szabályozó. Bíráljuk és dicsérjük, egyetértünk vele és tökéletesítését javasoljuk valahányszor gazdasági eredményeink és hibáink, fejlődésünk és fejlődési akadályaink napirendre kerülnek. A szabályozók dicséretének és bírálatának már- már közmegegyezéses vállalati modora is kialakult: illik egyetérteni hatásaikkal általában, és módosításukat javasolni a helyi feladatok esetében. Ez a kövesedé séma, a szabályozásnak és a mind szélesebb körbein érzékelhető értelmezése indokolja, hogy átgondoljuk: végeredr menyben mi a gazdasági szabályozás? Vajon indokolt a feltevés, amely az avatatlan közvéleményben, de olykor még szakkörökben is előbukkan, s amely a gazdálkodást gépies automatizmusnak fogja fel? Indokolt a hiedelem, amely szerint csupán pontos vezérlésre, jó szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a gazdaság gépezete minden részletében eredményesen működjék? Ha így lenne, akikor természetesen semmilyen terep nem jutna például a beruházások jó vagy rossz előkészítéséből, a készletgazdálkodás eredményeiből vagy gyengéiből, a vállalati korszerűsítés sikereiből vagy kudarcaiból származó következményeknek. Ha így tenne, akkor a gazdálkodásból teljességgel hiányoznék a személyes, tudati tényezők hatása, ez pedig a gazdaságirányítási rendszer lényegét kérdőjelezné meg, Ténylegesen a gazdaságpolitika — és megvalósításának eszközrendszere, az irányítás — nem lép fel ilyen mindenttudó orákulumként, ellenkezőleg: éppen lényegi vonásai közé tartozik, hogy tág teret nyújt a kockázatra és következményedre alapozott helyi döntésekhez. E gondolatsorból viszont az következik, hogy a gazdálkodás nem gépies szabályok, merev törvények megvalósítási terepe, hanem etikai mozgástér is, amelyben az előnyt és a hátrányt, a jót vagy a rosszat nemcsak a forint tükrében, az árbevétel, a nyereség segítségével, hanem íratlan etikai szabályok alapján is mérlegelni kell. Talán nem árt mindjárt az elsőszámú, legfontosabb etikai szabállyal kezdenünk; azzal, amelyet a szocializmus építésének egyetlen szakaszában, egyetlen pillanatra sem helyeztünk hatályon kívül, s amely a gazdálkodás felelősei, a vállalatok, szövetkeze telt vezetői számára a közérdek képviseletét, a szocializmus teljességiéért érzett, a részérdekéken felülemelkedő felelő»« séget írja elő. Ha tárgyilagosan vizsgáljuk: ezt az általánosan érvényes felelősséget, hozzátehetjüfci korántsem, egyszerű ezt a mindennapok gazdasági valóságában következetesen képviselni. A gyakorlat, a I gazdálkodás nem kevés érdekütközése rendkívül sűrűn állítja etikai - lag is bonyolult döntések elé a vállalatok vezetőit. Elvont ráolvasás lenne ugyanis azt állítani, hogy könnyűszerrel áthidalható köríf- liktus a csoportérdek, illetve a népgazdasági, az országos követelmények olykor műidé forintokban kifejezhető szembenállása. A szocializmus etikai, tehát lelkiismereti, belülről fakadó követelményei előírják, hogy a vállalati vezető — néha még az átmeneti népszerűtlenséget is vállalva — messzibb lásson a pillanatnyi érdeknél, képes legyen jól értelmezni az összefüggést, hogy a népgazdaság terhére növelése, végül a csoport, a vállalat számára is hátrányos, más szóval: a helyi érdek nem szigetelőd-het el az egésztől, az összességtől. Ha például a vállalat — árbevételét, nyereségét és részesedését növelve — indokolatlanul emeli termékeinek árát, akkor ez gyűrűző hatásaival végtére a ^saját” dolgozóját is sújtja: ha a vállalatnál önérdekből nem korszerűsítik a gyártmányszer- bezetet és elavult termékeket állítanak elő, az esetleg mérsékli a népgazdaság devizabevételeit, kevesebb, jut tehát az adott gyárnak is újabb, korszerűbb gépek vásárlására, és a kör itt lezárul; a kapcsolat ilyen módón is nyilvánvaló. Az következnék ebből, ho-gy a vállalati döntések kidolgozásakor etikai előírásokkal, megfontolásokkal keli pótolni a nyereségesse- get; a közérdek általános igényével helyettesíteni a helyi érdeket? Olykor — jelentsük ki nyíltan —, ezt is jelentheti, általában azonban nem egyszerűen ezt. A két követelmény, bonyolult egyeztetéséről, más szóval: a rövidlejáratú és a távlati érdekek összekapcsolásáról van szó. A KÖZPONTI Bizottság novemberi határozata is magas etikai mércét állít mindem gazdasági / vezető elé. Igaz, kimondja azt is, hogy célszerű elemezni, felülvizsgálni a szabályozás hatásait, de egyszersmind rámutat-í nem várható minden eredmény ettől — az előrehaladás elsőrendű feltétele, a felelős, jót végzett, hatékony munka! Tábori András Milyen ellátásra számíthatunk a propán-butángázbó! ? A propán-butángáz fel- használása rendkívül rohamos emelkedést mutat, ami érthető is, ha figyelembe vesz- szük, hogy végeredményben minden településre, minden lakóházba eljuthat általa a könnyen kezelhető, korszerű és olcsó háztartási energia. A pébégázt gyakorlatilag egyáltalán nem használták Madig az év végére eléri az I 400 000-et. A rohamos növekedést a Dunai Kőolajipari Vállalat és a hajdúszoboszlói földgázüzem termelése tette lehetővé, valamint az utóbbi időben belépő algyői gázüzem. Ezenkívül Szőnyben is termelnek pébégázt. Olyan időszak is adódott átgyarországon a háborút meg- menetileg, amikor gondot okoelőző időben (csak a zalai olajüzemek néhány száz munkása juthatott hozzá), elterjedése a felszabadulást követő időszakban indult meg, a harmadik ötéves terv időszakában pedig rohamos méreteket öltött. 1940-ben a fogyasztók száma 500 volt. 1972-ben peA Finomkerámiaipari Országos Vállalat Kőbányai Porcelán- gyárának balassagyarmati telepén már tizedik esztendeje dolgozik Pintér Józsefné. A Béke Szocialista Brigád tagjaként az itt készült kondenzátorok minőségellenőrzését végzi. Akad ugyan hibás termék is, melyet azonnal különválaszt a többitől, de munkája bizonyítja kollégái lelkiismeretes, jó teljesítményét A balassagyarmati telepen igen sok párttag és szocialista brigád segíti a korszerű termelést. Keskeny Béláné már nyolcadik esztendeje vezeti kis kollektíváját, mely már évek óta a 'megtisztelő szocialista dm tulajdonosa. Keskenyné különben 12 éve a vállalat dolgozója, 30 ember tevékenységét irányítja, hangolja össze, s ez annál is nagyobb feladat, mert az ö brigádjának kell felismerni a selejtes termékeket —; ők a telep minőségellenőrei zott a pébégáz értékesítése, felhasználása, mert a termelés gyorsabban növekedétt a felhasználásnál. De már 1968- tól megfordult a helyzet, azóta állandóan importálni kényszerülünk pébégázt a hazai fogyasztói szükségletek kielégítése érdekében. Köztudott, hogy még így is na- ■gyobbak az igények a jelenleg kielégíthetőknél. 1965-ben 35 000 tonna pébégázt állítottak elő a hazai üzemek, 1970-ben 127 000 tonnát, mégis 41000 tonnás importra is szükség volt. Az 1972-es esztendőben a hazai pébégáztermelés vár- - hatóan 148 000 tonnát tesz majd ki, s ehhez még 44 000 tonnát importálunk (elsősorban a Szovjetunióból). Így a pébégázfogyasztás ebben az esztendőben eléri a 192 000 tonnát. Ennek az igen tekintélyes mennyiségnek csaknem a teljes egésze a lakossági igényeket elégíti ki, mégpedig 87 százaléka közvetlenül a háztartásokba jut, további 5 százaléka úgy, hogy a városi gáz minőségének egyenletessé tétele érdekében a csővezetékben szolgáltatott gázhoz keverik, a további 8 százalék egy részét pedig a bölcsődék, napköziotthonok és a vendéglátóipar használja fel. A gondok, amelyek a pé- bégázellátásban a? elmúlt két—három esztendőben visz- szatérően jelentkeznek, annak a következményei, hogy a pébégáz iránt az érdeklődés és igény a várakozásnál sokkalta gyorsabban nőtt. A fogyasztók száma — és a felhasznált pébégáz mennyisége — már 1968-ban elérte azt a nem tészik. szintet, amelyet a tervek 1970-re irányoztak elő, s jelenleg is változatlanul mintegy kétesztendős az előrefutás. A gondok több síkon jelentkeznek. A pébégáz meny- nyiségében mutatkozó hiányt importtál meg lehet szüntetni. A tárolótérben mutatkozó hiányok azonban változatlanul hatnak. A töltőüzemek kapacitása is szűkös volt A töltőüzemek gépeit nyugati importból szerezzük be, így a megvásárlásuk nem mégy máról holnapra. A töltőüzemek már évekkel ezelőtt áttértek a két-, majd a háromműszakos termelésre, ami az ilyen „veszélyes üzem”-nél hosszabb távon semmiképpen sem engedhető meg. Nemrég üzembe lépett a pincehelyi új töltőüzem, v ezzel a töltőüzemek száma 7-re emelkedett. A hét töltőüzem most már naponta mintegy 65 ezer darab 11 kilogrammos palackot képes megtölteni. Hozzátehetjük ehhez, hogy az év végi csúcsfogyasztásra való felkészülés heteiben a töltőüzemek — a későbbre halasztódó karbantartási munkák rovására — éjjel-nappal — szünet nélküli üzemmel, esetleg napi 75 000-re is képesek átmenetileg felemelni a termelésüket. Az év végi csúcsigények zavartalan kielégítésére a töltőüzemek mintegy 350— 400 ezer palackot töltenek meg előre és tárolnak. A pébégáz tárolása és az -ellátás kiegyensúlyozottsága érdekében nagy tárolótartályok épülnek a gyártóüzemeknél, (nemrég adtak át például Al- győn hat, egyenként négyszáz köbméteres tartályt) és növelik a cseretelepi készleteket is. Fejlődött az elosztóhálózat is az elmúlt esztendőben, s várhatóan nem lesz fennakadás a palackok kiszállításában, ha csak külső tényezők, például az időjárás (havazás, hófúvás) a tehergépkocsik közlekedését egy-egy útvonalon, átmenetileg lehetetlenné J NÓGRÁD r 1972, december 12., kedd
