Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

Nincs szükség az alapokmány módosítására Sxarka Károly beszéde az EISSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés jogi bi­zottságának hétfő éjszakai ülésén, közép-európai idő sze­rint kedden hainalban. szó­lalt fel Szarka Károly, Ma­gyarország állandó ENSZ-kép- viselője az ENSZ-alapokmány felülvizsgálatára iránvuló ja­vaslatokról folyó vitában. Szarka Károly részletesen kifejtette és megindokolta a Magyar Népköztársaság kor­mányának elvi álláspontját. Megkülönböztette ugyan az egyes országok önös aspirá­cióit kifejező javaslatokat azoktól a jó szándékú indítvá­nyoktól, amelyek az alapok­mány revíziójától az ENSZ működésének megjavítását re­mélik, mindazonáltal nyoma­tékosan ellenezte az alapok­mány revíziójára irányuló kí­sérleteket, mivel azok — bár­milyen szándék is húzódik me" mögöttük — objektíve ve­szélyeztetik az ENSZ egész tevékenységét. Hangsúlyozta: „az ENSZ céljait és elveit, legfőbb szerveinek szerveze­tét és. hatáskörük megosztását meghatározó alapokmány a szervezet alappillére, s ennek megingatása magának az ENSZ-nek a lerombolásával fenyeget, ennek minden be­láthatatlan következményével együtt”. Éttől az elvi állásponttól ve­zérelve. a magyar ENSZ-de- tegátus ismét védelmébe vet­te az alapokmányt az államok egy szűk kisebbségének a re­vízióra irányuló kísérleteivel szemben. E törekvések szűk körű jellegének szemléltetésé­re elmondott^: az ENSZ-fő- titkár vonatkozó körjegyzékére a 132 tagállam közül csak 29 tartotta szükségesnek, hogy Allende sajtóértekezlete New Yorkban Washington felelős a felforgatótevékenységért Dr. Salvador Allende, chi­lei államfő az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe mondott beszéde után sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdé­seire. Elmondotta, hogy az imperialista erők Chilére ki­fejtett gazdasági nyomása ag­ressziónak minősül. Ez ellen Chile kész minden lehetséges eszközzel küzdeni. Az Egyesült Államok kor­mányának a Chile köré font gazdasági blokádban játszott szerepéről szólva Allende ki­jelentette, hogy Washington legalábbis erkölcsi felelősség­gel tartozik azért a felforgató­tevékenységért, . amelyet a fő­ként észak-amerikai érdekelt­ségű nemzetközi monopóliu­mok folytatnak Chilében. Allende kifejezte meggyőző­dését, hogy kormánya győzel­met arat Chile ellenségei fe­lett,* majd hangsúlyozta, az or­szág eddigi kormányai közül egyik sem élvezett ilyen szé­les népi támogatást, mint a Népi Egység kabinetje. Moszkvai látogatásával kap­csolatban Allende elmondotta, hogy a Szovjetunió volt az első szocialista ország, amely látogatásra hívta meg, s meg­értést tanúsított a chilei nép problémái és harca iránt. „Ki szeretném fejezni hálámat azért a megértésért, és meg­állapodást szeretnék kötni az országaink közötti együttmű­ködés kiszélesítéséről” — mon­dotta. Az ENSZ székhelyéről tör­tént elutazása előtt a chilei elnök 40 perces megbeszélést folytatott George Bush nagykö­vettel, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjével. A találkozó után Bush kije- letette: az eszmecsere protoko- léris udvariassági találkozó volt. (MTI) Emelik az amerikai katonai költségvetést Melvin Laird amerikai had­ügyminiszter hétfőn bejelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok katonai költségvetése a következő pénzügyi évben meg fogja haladni a 80 mil­liárd dollárt. A költségvetés évi összege most körülbelül 76 milliárd dollárt tesz ki. Laird, aki részt vesz a NATO brüsszeli miniszteri ér­tekezletén elutazása előtt tar­tott rövid sajtóértekezletén az­zal indokolta a költségvetés emelésének szükségességét, hogy „fenn kell tartani a nyu­gati világ védelmi képesse­gét” és „meg kell erősítenie helyzetét” a szocialista orszá­gokkal folytatandó tárgyalá­sokon. A amerikai hadügymi­niszter hangsúlyozta, hogy a kelet—nyugati enyhülés ellené­re az Egyesült Államok a NATO katonai helyzetének megerősítésére törekszik. A hírügynökségek emlékez­tetnek arra, hogy az amerikai kormány már az elmúlt év­ben is körülbelül 80 milliárd dollárt kért hadügyi célokra, de a kongresszus csupán 76 milliárdot szavazott meg. (MTI) Katouák az urak Hondurasban A hétfői vértelen hatalom- átvétel után látszólag nyu­galom uralkodik Honduras­ban. Az eltelt 24 óra alatt még sem a liberális párt sem a nemzeti párt nem foglalt állást Osvaldo Lopez Arellano tábornok katonai puccsával kapcsolatban. Az új államfő hétfőn betil­tott mindenféle politikai és szakszervezeti tevékenységet. Az állami hivatalok zárva tar­tanak, az államhatalom tör­vényhozó, végrehajtói és igaz­ságszolgáltatási funkcióit a hadsereg tartja kezében. Az első gyalogsági hadosztály székhelyén tájékoztatási köz­pontot hoztak létre, amely hivatalos jelentésekkel látja el a hírközlési szerveket, egyéb­ként azonban újságírókat sem a hadsereg sem az ország két nagy pártjának képviselői nem fogadnak. (MTI) Hazánk képviselőiének felszólalása a helsinki konferencián (Folytatás az 1. oldaról) európai biztonság megszilár­dítása és az európai államok közötti kapcsolatok alapelvei. Az európai államok együtt­működésével kapcsolatban napirendre kell tűzni olyan pontot, amely a gazdasági, kereskedelmi, tudományos­műszaki, kulturális és kör­nyezetvédelmi együttműkö­déssel foglalkozik. — Kormányom véleménye szerint hasznos lenne, ha a konferencia megtárgyalná olyan állandó konzultatív szerv felállítását, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkoznék — jelentette ki hazánk képvise­lője. Rónai Rudolf beszéde végén hangsúlyozta: „Mindent meg­teszünk azért, hogy a jelen­legi előkészítő tanácskozás si­kerrel végződjék, megfelelő dokumentumot dolgozzon ki. (MTI) MÓüRÁD - 1972» déeemfce« 6., szerda válaszoljon, s e 29 állam kö­zül 22 lényegében ellenezte az alapokmány revízióját. Ami különösképpen jelentőségtel­jes, az utóbbi 22 állam kö­zött van a Biztonsági Tanács négy állandó tagja is (az öt közül.) „Az elsődleges és legfonto­sabb feladat — hangsúlyozta Szarka Károly — továbbra is a nemzetközi béke és bizton­ság fenntartása, a jövő nem­zedékének megóvása a hábo­rú borzalmaitól. E fő feladat megvalósításának biztosításá­hoz kapcsolódik az alapok­mány egyik alapvető elve, a Biztonsági Tanács állandó tag­jai egyhangúságának elve. Az egyhangúság elve az egyik legfontosabb biztosíték a nem­zetközi béke és biztonság fenntartásának, valamint an­nak, hogy az ENSZ-t ne le­essen egyes államok, vagy államcsoportok önös érdekei­nek szolgálatába állítani. En­nek az elvnek a megváltoz­tatására irányuló törekvések nemcsak az alapokmány cél­jai és elvei megvalósítását, hanem magának az ENSZ-nek a létét is veszélyeztetik.” Következésképpen — jelen­tette ki Szarka Károly — a magyar küldöttség nem tart­ja szükségesnek az alapok­mány módosítását, vagy reví­zióját, mert ennek nincsenek meg a tényleges okai, s ezt sem jogi, sem gyakorlati szempontok nem indokolják. Magyarország állandó ENSZ- képviselője bejelentette, hogy támogatja a csehszlovák kül­döttség által a kérdésben be­nyújtott határozati javaslatot, amely híven tükrözi a való­ságos helyzetet és a küldött­ségek többségének véleményét. Berlinguer fogadta Aczél Györgyöt Aczél Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a KB titkárát és az általa vezetett magyar pártküldött' séget, amely az OKP meghí­vására tartózkodik Rómában, kedden fogadta Enrico Berlin- guer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A felek idősze­rű kérdésekről cseréltek véle- ményt. A találkozót szívélyes, baráti légkör jellemzete. (MTI) Kombinált — szárazföldi, tengeri és légi — hadgyakor­latot rendeztek Japánban. A több napos hadijáték arra a feltételezésre alapult, hogy a szigetországot „ismeretlen kommunista hatalom” támad­ta meg. Tokió új katonapoli" tikai . elveinek megfelelően a fegyveres erők nemcsak visz- szaverték a támadást, hanem az ország területi vizein és légiterén túl is „lecsaptak az ellenségre”. Az aránylag rövid hír több következtetésre nyújt alkal­mat, Megmutatja például, hogy a második világháború­ból vesztesként kikerült csá­szárság, mint Ázsia gazdasá­gilag legerősebb hatalma új­ból elővette a fenyegetéssel majdnem azonos erőfitogtatás módszerét, s közeli-távoli szomszédainak azt ajánlja: újfent számoljanak Tokió ka­tonai erejével, mivel az a fel- tételezések szerint már a ha­tárokon túli cselekvésre is al­kalmas. A másik konklúzió belpoli­tikai jellegű. Ügy is mond­hatnánk, hogy a hadgyakorlat éle a Japán Kommunista Párt és azok ellen a baloldai erők ellen irányult, amelyek poli­tikájukkal az eredményesség reményében vehetik fel a har­cot a december 10-én sorra kerülő választásokon a Tana­ka vezette Liberális Demokra­ta Párttal szemben. Az „is­meretlen kommunista hata­lom” támadásáról felállított verzió arra szolgál, hogy a ja­pán választókat elriasszák a baloldaltól, s szimpátiájukat a konzervatív pártok számára biztosítsák, mivel a „kommu­nista veszéllyel” szemben csak ezek az erők nyújhatnak meg­nyugtató védelmet. A kombinált demonstráción részt vett 56 ezer katona, hat­Dr. Horst Grunert nagykövet, az NDK állandó ENSZ-meg figyelője (bal oldalt) megérke­zése után találkozott Kurt Waldheimmel, a világszervezet főtitkárával így Idlldk LengyelomAgban A szovjet párt- és kormányküldöttség budapesti tárgyalásait A keddi Slowo Powszechne „Fontos sza­vak Budapestről” című cikkében méltatja Leonyid Brezsnyev magyarországi látogatá­sának jelentőségét. A többi között megálla­pítja: „Leonyid Brezsnyev magyarországi látoga­tása alkalom volt arra, hogy megfogalmazza a két fél nézeteit három fontos kérdésben. Ez esetben lényegében az egész szocialista közösség nézeteiről beszélhetünk. Először is, mind a beszédekben, mind pe­dig a tárgyalásokról kiadott közleményben aláhúzták a helsinki sokoldalú megbeszélé­sek jelentőségét és az európai jószomszédsági rendsze^ lehető leggyorsabb megteremtésére irányuló szándékot. Másodszor: Leonyid Brezsnyev beszédében akceptálta az Európában állomásozó fegyve­res erők kölcsönös és kiegyensúlyozott csök­kentésére vonatkozó tárgyalások megkezdését. Végül a budapesti találkozó valóban euró­pai jelentőségű eredménye az volt, hogy rög­zítették: hogyan látják a szocialista országok az NSZK-val való kapcsolataik további nor­malizálásának menetrendjét. Leonyid Brezsnyev budapesti látogatása az első alkalom volt arra, hogy a szovjet párt vezetője közvetlenül megismerkedjék a né­hány évvel ezelőtt életbelépett magyar gaz- , dasági reform elveivel és eredményeivel. Ezt a reformot az MSZMP KB novemberi ülése átfogóan értékelte és megfelelően korrigálta, mint ismeretes, a reform fő vonala az, hogy rugalmasabbá teszik a központi tervet, mi­közben fenntartják direktíva jellegét, növelik a vállalatok önállóságát, jobban a piaci igé­nyekhez kapcsolván őket, s végül — logikus következményként — négy különböző árfaj­tát vezettek be, kezdve a szilárdan megha­tározott áraktól, egészen a szabadpiaci ára­kig. Mind Brezsnyev beszéde, mind pedig a tárgyalásokról kiadott közös közlemény al4- húzta, hogy a Szovjetunió nagy elismeréssel értékeli az utóbbi évek magyár gazdasági eredményeit A szocialista közösség gazdasági együttmű­ködése szempontjából jelentős a budapesti közös közleménynek az a része, amely hang­súlyozza a közös tervezés, kooperáció és sza­kosodás fejlesztésének szükségességét a KGST komplex programja keretében”. (MTI) lapán és a mézesmadzag Hadgyakorlat után, választások előtt száz repülőgép és ötven hajó sajátos érvelés volt Tanaka miniszterelnök kormányának politikája mellett. Mintha ar­ról akart volna meggyőzni mindenkit, hogy bár Japán­ban egyre nagyobb erőket tud felvonultatni a baloldal, a hely­zet tulajdonképpen változat­lan, a liberális demokraták győzelmét, a vasárnapi vá­lasztások konzervatív sikerét, ha szükséges, fegyverekkel Is garantálják. Végeredményben tehát vasárnap egy katonai já­tékot majd egy alkotmányos játék követ, ami után aligha számíthatunk bármiféle pozi­tív változásokra. Japán különben statikus ország, ahol a változások nem túl gyorsan követik egymást. Ha jól meggondoljuk Tanaka elődjének, az agg Szatónak is azért kellett távoznia a mi­niszterelnöki bársonyszékből, mert ellenszegült azoknak a párton belüli erőknek, amelyek hosszas fontolgatás után bi­zonyos változásokat akartak az ország külpolitikájában. Huzamos ideig kérdéses volt különben a frakció győzelme, s a mérleg nyelvét valójában Nixon pekingi látogatása bil­lentette az ő oldalukra. Tana­ka tehát úgy jutott hatalom­ra, hogy csoportjának győzel­mét a Fehér Ház urának lé­pése fedezte. Az új kormányfő és a mö­götte álló legszámottevőbb tö­ltés csoportosulások, gazdasá­gi érdektől vezérelve lazítot­tak a Szato által képviselt egyoldalú amerikai elkötele­zettségen, s egyrészt egyfajta külpolitikai nyitásba kezdtek, másrészt pedig egyre határo­zottabb lépéseket tettek az ország militarizálásának útján. A Kínai Népköztársasággal felvették a diplomáciai kap­csolatot, ezzel egyidőben azon­ban mindjárt 15—16 millió dolláros fegyverkezési költség­vetés-emelést terveztek. Ke­resték az érintkezést a Szov­jetunióval, közben azonban az „északi területek” megszerzé­séért mindjárt revansista ízű sajtókampányt is indítottak. A Tanaka-kabinet lényegében tehát úgy hozott változást, hogy alapjában véve semmi sem változott: új cégtáblát raktak ki, a cég azonban a régi maradt. Nemcsoda tehát, ha japán konzervatív körökben most élénk figyelemmel kísérik a kommunista párt képviselői­nek választási hadjáratát. Nem attól ‘tartanak, hogy a párt jelöltjei vasárnap döntő győzelmet aratnak, hanem in­kább a jövőtől félnek, mivel tudják: az a fajta alkotmá­nyos játszadozás, ami vasár­nap sorra kerül, már csak ide- ig-órig szavatolhatja a kon­zervatív erők sikerét. Talán ezért támasztották alá most is hadgyakorlattal. Számolni kell ugyanakkor a szigetországnak egy gazdasági természetű veszéllyel is: az utóbbi évek hullámzó, de mégis látványos fejlődésének megtorpanásával. Ha ezt meg akarják akadályozni, át kell építeni — mégpedig viharos gyorsasággal — a létfontossá­gú külkereskedelmi kapcsola­tokat. Japánnak új világpiaci magatartást kell kialakítania, mivel mind jobban szembe kerül mind az Egyesült Álla­mokkal, mind pedig a kibő­vülő Közös Piaccal. Olyan méretű külkereskedelmi konf­liktus van kibontakozóban, ami megingathatja a sziget- ország gazdasági egyensúlyát. Ennek előszelei máris érezhe­tők, hiszen nem csupán az USA, hanem más tőkésoi" szágok is korlátozzák a japán importot A viszonylag rövid ideje kormányon levő Tanaka kabi­netje előtt tehát nem kis mé­retű problémák tornyosulnak. Valahogy így fest a helyzet: ha a kormányzó Liberális De- mokra Párt enged az egyre feszítőbb belső nyomásnak, akkor a baloldal kerül fel­színre. Ha viszont nem kere- • sí az új külföldi megoldáso­kat, akkor saját szövetségesei fojtják bele abba a zsírba, amit tulajdonképpen együtt sütöttek ki. Á vasárnapi vá­lasztásokra tehát olyan prog­ramot dolgoztak ki, amelyik szerintük leginkább megfelel a kényszerítő körülményeknek: megnyerheti a szövetségesek tetszését, ugyanakkor remé­nyeket nyújt a tömegeknek is. S mivel maguk is tudják, hogy ez a mézesmadzag-poli­tika hosszabb távon nem ga­rancia a hatalom birtoklásá­hoz, biztos ami biztos alapon a vasárnapi aktust egy had­gyakorlattal támasztották alá. Sz, L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom