Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
Rangot a falugyűléseknek A hét elején Nógrád megyeben megkezdődtek a falugyűlések. Elsőként tegnap Ka- rancskeszi választópolgárai jöttek össze, legközelebb pedig december 9-én Kisbár- kányban rendeznek a falu minden polgárának érdeklődésére számot tartó tanácskozást. Ezt követően december hónap szinte valamennyi napján sor kerül egy-egy falugyűlésre. A falugyűlések megtartását, az időpontok és a helyszínek kijelölését rendkívül gondosan végezték el a helyi tanácsok és népfrontbizottságok. Ez nem véletlen. Bár nem kísérte hangos hírverés a falugyűléseket. mindenütt értesítették időben és megfelelő körülmények között a választópolgárokat. Mert nem mindegy, hányán vesznek részt a fontos összejövetelen. A falugyűlések — mint ahogy az magában az elnevezésben is benne van — egy- egy község valamennyi lakosat egyformán érintik. Nem kisebb dolgokról esik szó itt, mint a falu fejlődéséről, előbbrelépéséről, az elvégzett munkáról, a megvalósításra váró feladatokról. Az új tanácstörvény adott tehetőséget a falugyűlések összehívására, hogy a községek választópolgárai együttesen tanácskozhassanak. Kitűnő fórumot teremt ez a tájékoztatásra, az emberek véleményének megismerésére, a közös feladatok meghatározására. A falugyűléseknek megfelelő rangot kell adni mindenütt. Nemcsak a külsőségekben, az ünnepélyesség megteremtésében, az alkalomnak megfelelő díszítésben, hanem a tartalmi munkában, a falut érintő kérdésekben is. A falugyűlés ugyanis más — bizonyos értelemben több —, mint a tanácstagi beszámoló. A tanácstag közvetlen választókerületének tagjait hívja össze, hogy az általános fejlődés mellett számot adjon a választókerület fejlesztéséről, az itt végzett munkákról, a lakosság ügyes-bajos gondjainak képviseletéről. A falugyűléseken az egész falut érintő kérdések kerülnek szóba. Részt vesznek a helyi tanácstagokon kívül a megye, a járás képviselői és a megyei tanácstag. Bár ügydöntő hatásköre nincs ezeknek az összejöveteleknek, mégis fontosak. Nagyszerűen elősegíthetik a tanács munkájának megismerését, a jobb es szorosabb kapcsolatok kiépítését, az elvégzett munka együttes értékelését. A falugyűléseken mindenütt szó esik az idei esztendő tervének teljesítéséről, a megvalósított feladatokról. A tanácsok vezetői elmondják, mit tettek a lakosság érdekében, a község fejlődéséért; hogyan gazdálkodtak a tanács pénzevei, mennyit költöttek építkezésekre, mennyit vitt el a fenntartási költségvetés? De szóba kerül az is, mit kell megvalósítani, ha már az idén nem is, de jövőre, vagy az azt követő esztendőben. A falugyűléseken minden választópolgárnak joga van elmondani észrevételeit, megjegyzéseit, javaslatait. Közösen dönthetnek arról is, melyek az 1973-as esztendő legfontosabb feladatai. Egyúttal arra is mód és lehetőség nyílik, hogy társadalmi munkát szervezzenek egy-egy munka meggyorsítására. Előbb megépülhet egy-egy óvoda, járdát kaphatnak a községek, ha lakói is hozzásegítenek a két kezük munkájával. Nem árt szót ejteni arról sem, hogy ami már megépült azt védeni és óvni kell. Ne essenek fák, parkok, kerítések ostoba pusztítás áldozatává. A falugyűlések nyílt és őszinte fórumait csak üdvözölni lehet. Hozzásegítenek ahhoz, hogy a választópolgárok valóban részt kérjenek és vállaljanak a tanács munka jából. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében reméljük hogy minden falugyűlés 'betölti feladatát és hasznára vá lik a közös munkának. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 287. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. DECEMBER 6., SZERDA Az európai enyhülés fokozódását akarjuk Haxánk képviselőjének felszólalása a helsinki konferencián Kedden befejeződött az általános politikai vita az európai biztonsági konferencia előkészítésével foglalkozó nagyköveti tanácskozáson Helsinkiben. Ezen a napon szólalt fel Magyarország képviselője, Rónai Rudolf, hazánk nagykövete Finnországban. Vele együtt hatan kértek szót a vita utolsó napján, s így immár a jelenlevő 34 ország mindegyike kifejtette véleményét az előkészítő tanácskozás feladatairól. Rónai Rudolf a magyar kormány nevében köszönetét mondott a finn kormánynak a nagyköveti tanácskozás megrendezéséért, a megfelelő feltételek létrehozásáért. Hazank képviselője rámutatott: Magyarország a többi szocialista országgal együtt egyik kezdeményezője volt az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának és évek óta aktív diplomáciai tevékenységet folytat ennek érdekében. A kétoldalú tanácskozások során csaknem minden érdekelt kormánnyal folytattak megbeszélést hazánk képviselői. Számos kormány közös erőfeszítésével vált lehetővé, hogy a konferencia előkészítése a gyakorlati szakaszba jusson, s megkezdődhessen a jelenlegi tanácskozás. — A jelenlegi tanácskozás az egyik legfontosabb láncszem az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésében. Meggyőződésem, hogy a jelenlevők felelősségüktől áthatva jó szándékkal és a megoldásra törekedve vesznek részt ebben a munkában. Az a tudat ösztönöz bennünket, hogy Európa életében a politikai légkör további enyhülésével az együttműködés minden területen fokozódhat. Róna Rudolf kijelentette: — a jelenlegi tanácskozás feladata az, hogy meghatározza az európai biztonsági és együttműködési konferencia helyét és időpontját, részvevőinek körét, dolgozzon ki ajánlásokat a konferencia ügyrendjére vonatkozóan és alakítsa ki annak napirendjét. Megállíthatatlan folyamat Újabb országok ismerik el az NDBá-t A Német Demokratikus Köztársaság és Finnország kormánya megállapodott abban, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételéről a két ország között parafáit megállapodást és a kapcsolatok normalizálásáról szóló szerződést december 8-án Helsinkiben írják alá. A dokumentumot az NDK részéről Otto Winzer külügyminiszter, finn részről pedig Ahti Karjalainen külügyminiszter látja el kézjegyével. Nyugat-berlini diplomáciai körökből szerzett értesülés szerint újabb nyugat-európai államok kezdeményezték az NDK-val való diplomáciai kapcsolatok felvételét.: Svédország hivatalosan, bejelentette, hogy december 21-én elismeri az NDK-t. Észak-Európa három NATO- áliama: Dánia, Norvégia és Izland is hivatalos formában nyilvánosságra hozta, hogy rövid időn bélül diplomáciai kapcsolatot létesít az NDK- val. Bár az NSZK a december 7-én kezdődő brüsszeli NATO- értekezleten hivatalosan fel akarja vetni, hogy az „atlanti szolidaritás” szellemében a N AT O - országok várjanak a diplomáciai kapcsolatok felvételével, amíg a két német állam az ENSZ tagjává nem válik, most éppen' a NATO- ülésszak házigazdája, Belgium — kezdeményezett tárgyalásokat a Német Demokratikus Köztársasággal. (MTI) Népi sikerek Pleiku közelében Fejvesztetten menekültek a range rek A dél-vietnami népi felszabadító erők hétfőn tüzérségi előkészítés után rohammal bevették a saigoni rangerala- ku latok Pleikutól mintegy 25 kilométerrel északnyugatra levő Ly Thai Loi-i támasz^ pontját. A bábkatomaság egységei fejvesztve menekültek e kulcsfontosságú bázisról, A kedd reggeli indokínai hadijelentésekből kitűnik, hogy a dél-vietnami hadszíntéren az elmúlt 24 órában a leghevesebb hárcok Quang Tri, Hai Lang, Da Nang, Quang Ngai, Pleiku, Kontum körzetében és a Saigoni főváros körüli területeken dúltak. A népi erők a déli országrész úgyszólván minden katonai körzetében sikeres, összehangolt gyalogsági és türzéségi támadásokat indítottak ellenséges célpontok ellen. Egy saigoni amerikai katonai szóvivő kedd reggeli tájékoztatója szerint B—52-es amerikai repülőgéperődök' az elmúlt 18 órában Észak-Viet- namot négy hullámban, Dél- Vietnam felszabadított körzeteit pedig 20 bevetésben támadták. Bombaterhüket Észak-Vietnamban elsősorban Dong Hói kikötőváros 40 kilométeres körzetében, szórták le. (MTI) Új külügyminiszter Jugoszláviában A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés kedden délelőtt megtartott ülésén Dzsemal Bi- jedics miniszterelnök indítványozta, hogy a kormány al- elnökévé és külügyminiszterré Milos Minicset, a szövetségi képviselőház eddigi alelnökét nevezzék ki. Mint ismeretes, Mirko Tepa- vac volt külügyminiszter néhány héttel ezélőtt lemondott tisztségéről, és azóta a minisztériumot ügyvezető miniszterként Jaksa Petries külügyminiszter-helyettes irányította. (MTI) A tanácskozáson résztvevők véleményének ismeretében úgy gondolom, hogy ez megoldható feladat — hangoztatta a magyar nagykövet. Reálisnak és kívánatosnak tartjuk, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferenciát legkésőbb a jövő év közepére hívják egybe. A finn kormány jó szándékának és készségének ismeretében, ismerve azokat a feltételeket és körülményeket, amelyeket biztosítani tudott a konferencia számára, másokkal együtt úgy véljük, hogy fogadjuk el a finn kormány meghívását és Helsinkibe hívjuk össze a konferenciát. — Ami a részvevők körét illeti, az a gyakorlatban mór kialakult, s a jelenlegi tanácskozáson résztvevő országokból kell állnia. A konferencia ügyrendjét illetően az a véleményünk, hogy külügyminiszteri szinten kell megkezdődnie, bizottságokban kell folytatódnia, s azután, hogy e biztonságok kidolgozták ajánlásaikat és a dokumentumok mindenki számára elfogadható tervét. Legbelső szintű tanácskozással kell befejeződnie — mondotta a magyar kormány véleményét ismertetve Rónai Rudolf. Rónai Rudolf rámutatott: — azoknak a kérdéseknek’ köre, amelyet a biztonsági és együttműködési konferencián meg lehet tárgyalni, már a kétoldalú előkészítő tanácskozások során tisztázódott. Ilyen kérdések mindenekelőtt az (Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepi hangulat fogadja üzleteinkben a karácsonyi ajándékvásárlókat. A Centrum Áruházban, Salgótarjánban hatalmas transzparensek hívják fel a figyelmet a szép, és értékes ajándékokra. És van mire: több mint 25 millió forintos árukészlettel várják a vevőket, és ez a mennyiség 2,5 millióval több, mint az elmúlt esztendőben ilyenkor. Sári József, az áruforgalmi osztály vezetője elmondta, hogy naponta mintegy 600 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le, amely szintén felülmúlja a szokásos karácsonyi forgalmat, A Centrum Áruház, hasonlóan a többi üzlethez az ezüst, és aranyvasárnapon S—12 óráig áll a vásárlók szolgálatára — k — Országgyűlési képviselők tanácskozása Hol tartunk a szolgáltatásokkal? A lakosság életszínvonalának emelkedése együttjár a szolgáltatások iránti igények gyors növekedésével. Olyan való tények ezek, amelyekkel számolni kell, mert a korszerűbb életformát, a. háztartási munka megkönnyítését, a több szabad időt jelentik. Ezért vitatták meg igen behatóan Nógrád megye országgyűlési képviselői tegnap délután Nagybátonyban megtartott tanácskozásukon Nógrád megye szolgáltatási helyzetét és a továbblépés lehetőségeit. A délelőtt folyamán a képviselők ellátogattak nagybáto- nyi üzemekbe — harisnyagyár, FÜTÖBER, termelőszövetkezet —, hogy a helyszínen ismerkedjenek az üzemek életével, beszélgessenek a szolgáltatásokról, a munkások napi örömeiről, gondjairól. Ezt követően hallgatták meg dr. Szittner András, a megyei tanács osztályvezetőjének tájékoztatóját a szolgáltatásokról. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a családok egyre többet vásárolnak tartós fogyasztási cikkeket, korszerűen rendezik be a lakásokat, motort, gépkocsit vesznek, amelyek mind a szolgáltató iparral szemben támasztanak követelményeket. A szolgáltatások fejlődése pedig egyelőre elmarad a lakossági igényektől. Ezért foglalkozott a párt • és a kormány kiemelt módon a szolgáltatások színvonalának növelésével, hangsúlyozva a tanácsok felelősségét a fejlesztésben. A különféle központi intézkedések, megyei kezdeményezés^ a kiemelt tanácsi támogatás és együttműködés hatása Nógrád megyében is megmutatkozott, mert 1970-hez viszonyítva 1971-ben a szolgáltatások több mint 20 százalékkal emelkedtek. Ennek ellenére a tapasztalatok azt bizonyítják — állapították meg a megye országgyűlési képviselői —, hogy a szolgáltatások fejlődését még igen sok tényező hátráltatja. Nem kielégítő az alkatrész- ellátás, az ösztönzés még nem mindenütt megfelelő, a szolgáltató vállalatok inkább a nagyobb nyereséget biztosító tevékenységre térnek át. Növeli a gondokat a beruházási költségek állandó emelkedése, az építést korlátozó rendelkezések, a szerződések módosítása. Ugyanakkor a szolgáltatások magas szakképzettségű munkásokat igényelnek, de a bérek a gyárakhoz és vállalatokhoz viszonyítva alacsonyak. A kiemelt szolgáltatások közé tartozik Nógrád megyében a textiltisztítás, amely az elmúlt években rendkívül gyorsan fejlődött. Űj, korszerű szolgáltatásokat vezettek be, — ágyneműkölcsönzés, -háztól házig szállítás, gyorstisztítás — amelyet a lakosság örömmel fogadott. A negyedik ötéves tervben tizennégymillió forinttal támogatja a megyei tanács a textiltisztítás fejlesztését. Űj vegytisztító szalonok létesültek — Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsényben — és megújult a Patyolat Vállalat központi üzeme. Salgótarjánban a következő évben nyílik meg a garzonház földszintjén a nw- só-vegytisztító expressz-szalon. A Patyolat rekonstrukciójára huszonegymillió forintot költenek. Az igények ugrásszerűen talán a gépjárműjavítással szemben növekedtek meg, mert a személygépkocsik száma közel háromszorosára emelkedett. Ezzel nem tartott lépést a 1 javítószolgáltatás, a szervizhálózat. A megyei tanács tizennégymillió forintot költ a szervizek bővítésére, hogy javuljon a szolgáltatások színvonala és meggyorsuljon a javítások üteme. Gyorsan növekednek az igények a lakáskarbantartási szolgáltatások iránt. Ezt hatmillió forinttal támogatja a tanács. A háztartási gépek és elektroakusztikai berendezések javítása mind a munka minőségét, mind mennyiségét illetően Nógrád megyében az országos átlag alatt van. Sokáig tart, amíg a beadott gépeket megjavítják, gyakori a fölösleges bosszankodás, vita, időhúzás. A továbblépéshez egyrészt központi, másrészt helyi intézkedések szükségesek. Csak így lehet gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a szolgáltatásokat, de vállaljanak nagyobb szerepet a termelőszövetkezetek és ÁFÉSZ-ek is az igények kielégítésében. A szolgáltató tevékenységnek pedig az eddiginél hatékonyabb propagandára is szükség van, mert amiről az emberek nem tudnak, azt nyilván nem is veszik igénybe.
