Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Anna ezer napja, I iskola a dombtetőn f avagy a történelmet nem az ágyban esfná'iák Vili. Henrik — Richard Burton Oscar-díjas alakítása gurákat, valóságos kiemelke­dő személyiségeket megjele­níteni, történelmi szerepüket tévesen ábrázolja. Az adott társadalmi válto­zásokat itt csak Henrik kéjsó­vár szerelnie, Boleyn Anna kihívó hatalomvágya, illetve kettőjük párharca irányítja. Egyenesen következménye en­nek, hogy a film nem tesz eleget a maga választotta kö­vetelménynek: a történelmi hitelességnek. A korhű kosz­tümök és díszletek — a jele­netek nagy részit a Kenti He­ver Castle-ben, a Boleyn csa­lád egykori otthonában for­gatták — önmagukban nem elegendőek a történeti hű­séghez. Felesleges persze ad absurdum folytatni ezt a gon­dolatot, s végkövetkeztetésként kijelenteni, hogy ez a film csak üres szemfényvesztés. Csupán a hiteles történelmi műalkotás rangját kell elvi­tatnunk tőle. Ez volt a bevezetőben hasz­nált „de" oka, s most, miután a film értékrendje tisztázott, fenntartás nélkül el kell is­merni érdemeit. Mert azok nem vitás, bőven vannak. Charles Jarrott mesteri kéz­zel, maximálisan kihasználja a történelmi téma dekoratív le­hetőségeit, A jól bonyolított cselekmény, a képi gazdagság a pergő dialógusok avatják színvonalas szórakozássá a filmet. Végül a legnagyobb érték: Richard Burton Oscar- díjas alakítása. A hagyomá­nyos színészközpontú rende­zés teljes mértékben reá épít. Jól megfigyelhető, hogy a többi szereplők — még a kü­lönben igen jó címszereplő, Genevieve Bujold és a Kata­lint alakító Irene Papas is! — szinte csak azért vannak, hogy feladják a végszavakat és „szolgálják" Burtont, aki nagyszerű teljesítményével feledtetni tudta a. nagy előd, Charles Laughton (szintén Os­car-díjas) VIII. Henrikjét. Ez pedig önmagáéi is hravúr. Körül Ferenc »0.1 ZMMMMV90 A sikerrel szembeszállni biztosan nem okos dolog. Ak­kor pedig különösen nem, ha ilyen rangos. A világhírű len­gyel filmrendező, Andrzej Wajda mondta egyszer: „amíg a mozikban a vászon elé né­zőteret építenek, lehetetlen nem tudomásul venni, hogy a székeken embereknek kell ülniük”. Ebből természetesen következik, hogy minden film Társadalmi értéke a közönség- hatás révén realizálódik. Ez a film tetszik a közönségnek, sikere van és éppen ez a ha­tás mondatja szinte kötelező- szerűen a kritikussal: a látot­tak alapján ez megérdemelt es természetes, de .., Az angol történelem egyik legismertebb, megörökítésre leghálásabb figurája Vili. Henrik király. Hat felesége, szerelmi kalandjai és szakí­tása a római katolikus egy­házzal már 1612-ben megihlet­te Shakespeare-t. A filmvász­non először 1933-ban jelent meg, amikor neves hazánkfia, Korda Sándor „VIII. Henrik magánélete" címmel készített filmet róla Charles Laughton- nal a főszerepben. Sőt, a hang- és fényjáték újkori di­vatja — Son et Lumiere — is az élvhajhász uralkodó eseménydús életéből merített témát, amikor a Hampton Court Palace-ban (egykori an­gol királyi kastély, Henrik ta­lálkáinak színhelye) első ízben szórakoztatta az Idegenforgal­mi látványosságra éhezőket. Most „Anna ezer napja" címmel Charles Jarrott Is VIII. Henrik életének egy sza­kaszáról készített filmet. Ar­ról az angol királyról, aki 1334-ben az angol egyházat függetlenítette Rómától és a pápa helyett magát nevezte ki az egyház fejének. A sza­kítás kirobbantója az volt, hogy a pápa nem hagyta Jóvá válását első feleségétől, Ara­góniái Katalintól. A reformá­ció hátterében, annak valódi okaként az angol nemesség­nek és a királyi hatalomnak az a törekvése állt, hogy az egyházat az abszolutizmus szolgálatéba állítsák. Sajnos, a filmben éppen erről a tény­leges mozgatórugóról nem esik szó. Bár a rendezőnek sikerült eleven, hús-vér fl­Szeretném a résztvevő hite­lességével is alátámasztani az elmondottakat, ezért újra csak Nógrádi Sándorhoz fordulok és a könyvéből idézek: „Mindaz amit eddig el­mondottam, október ö-a és t5-e között játszódott le. És még az is, amit most említek meg. Még Moszkvából hoztam magammal két budapesti cí­met. Az Illetőkkel valami mó­don fel kellett vennem a kap­csolatot, abból a célból, hogy a fronton át Budapestre me­nő elvtársak ott szállást talál­janak. Azonkívül megvolt ná­lam az öreg Oczel János cí­me is Salgótarjánból, mint olyan emberé, akire munkám­ba« számíthatok. Az elvtár­siak, akik ezt a címet adták, nem tudták, hogy Oczel bácsi akkor már nem élt. Én ezt szintén csak később tudtam meg, amikor leértem a sal­gótarjáni szénmedeneébe. A két budapesti cím felku­tatása céljából elküldtem a fővárosba egy magyarul tudó szlovák elvtársat, akit Buda­pesten senki sem ismerhetett. Vele ment segítőtársa, egy magyarul nem tudó, de erős és bátor legény. Valahol Lo­sonctól keletre mentek át a fronton.” A partizánkapitány most már sokkal óvatosabb volt mint előző budapesti útja al­kalmából. Igaz, olyan igazol­ványt szerzett, amivel akár a Budapest Wehrmacht-parancs- nokságra is besétálhatott. Egy­szerűen kezére játszott a sze­rencse. Már Vác közelében járt, amikor az országúton egy motorját javító német járőrbe botlott. Ritkaság volt ebben az időben már, hogy valaki egyedül induljon út­nak katonai gépjárművel. Most mégis egyezem némettel állt szemben és 6 volt az erő­sebb, mert kihasználta elő­nyét. A német a gyertyát tisztí­totta, amikor mögéje lopózott. Egy mozdulat és a német gép­pisztolya Barborják kezében volt. A partizánharcok során annyi német tudás már ragadt rá,. hogy elbeszélgessen fog­lyával. — AussziehenS A mellének szegezett gép­pisztoly egyből értelmessé tet­te a motorost. Levetkőzött és egyezál fehérneműben vágott neki a' városba vezető útnak. A partlzánkapitány pedig le­húzódott a Duna-partra és beöltözött németnek. Zsebében ott volt a nyílt parancs, mely Budapest körzetére szólt és szabad mozgást biztosított szá­mára. A többi már gyerekjátéknak tűnt. Két napot töltött Buda­pesten. Megtalálta az egyik címen azt az asszonyt, akit keresett. Megbeszélte vele, hogy lakója érkezik, akit rejt­ve kell fogadnia és sem az érkezésről, sem itt-tartózkodá- sáról senkinek nem szabad tudnia. Barborják Pál nem éhezett Budapesten. Jó valutát vitt magával.- Női harisnyákat, amikért a lakás tulajdonosa jól tartotta. — Maga jól kigömbölyödött a néhány napos távoliét alatt — viccelődött vele Nógrádi Sándor, amikor visszaérkezett Zólyomba. Mivel fontos személyről és ugyanilyen fontos feladatról volt szó, Nógrádi Sándor még egyszer biztosítani akarta a lakást, ezért egy losonci lányt küldött ugyanarra a címre. Az volt a feladata, hogy nézzen körül és most már teljes biz­tonsággal foglalja le. A lány azonban már nem térhetett vissza, mert Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete másnapján a németek nagy­szabású offenzívát Indítottak a Szlovák Nemzeti Felkelés központja ellen. Most pedig folytassuk azt a jelentést, amelyet Nógrádi Sándor írt a Magyar Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának, saját és partizánegysé­ge tevékenységéről. .....elválva Voljanszkij tör­zsétől október 13-án közelebb a magyar határhoz, Divényben ütöttem fel tanyámat, ahol abban az időben Velicska törzse is székelt. Naponta le­jártam Tamásiba, vagy egy másik, a határ közelében levő faluba. A z első feladat végrehajtá­sára az azt követő napokban NÖGRAD - dece..ibet 22., péntek ~í Magyamándorban ott állnak az iskola épületei a dombon. Ellepi az udvari a téli szür­keség, a régi iskola tantermei­ben is érezhető ez a szürke borongás. Kis ablakokon jön be ide a világítás. A többi épületrész már világosabb, az előadótermek felszerelése nap mint nap gyarapszik. A volt nevelői szobában derűs színek uralkodnak, itt rendezték be a tanulóknak a könyvtárat. A könyvek szabad polcokon áll­nak a gyerekek rendelkezésé­re, a bútorok világosak, ba­rátságosak. A cserépkályha ontja a meleget, barátságos, klubszerű^ helyiség ez. Lltauszki János Igazgatóval a munkáról beszélgetünk. Ide járnak a gyerkek Szentéről és Debercsériyből Is, csaknem negyvenen, összesen 206 ta­nulója van az iskolának,- a nevelői létszám az óvónőkkel együtt 18. A községben két­csoportos óvoda működik, most van kialakulóban a har­madik csoport. Az iskolaköte­lesek mind óvodába járnak, egyébként 14 gyerek nem óvo­dás. Társadalmi összefogással bővítik, korszerűsítik az óvo­dát, tisztában vannak az óvo­dai munka, • nevelés fontossá­gával, az iskolaelőszészítésben betöltött szerepével. Az iskolában nyolc tante­rem van, egy gyakorlómű­hely, s egy ebédlő áll a ta­nulók rendelkezésére a falu­ban. Ez év szeptemberétől si­került megoldani, hogy csak délelőtt van tanítás az iskolá­ban, amelynek szakosellátott­sága jelenleg 84 százalékos. Törnek Rozália nyolcadikos kislány szentel. — Fél hétkor kelek reggel, időben érek iskolába — mond­ja. — Délután negyed kettő­kor Indul vissza a busz. A balassagyarmati Balassi Gim­náziumban szeretnék tovább­tanulni. Tavaly Irinyi Jánosról tar-' tott kémiaórán kiselőadást, nagyon jól sikerült. — Az anyagot tanári segít­séggel gyűjtöttem előadásom­hoz. Nagyon sokat megtud­tam a felkészülés során Irinyi Jánosról. Törnek Rozália tanulmányi eredménye jó, szülei kétkezi dolgozók. A kislány örömmel újságolja, hogy karácsonyra, vagy újévre saját íróasztalt kap, hogy tanulhasson. Van körülbelül húsz saját könyve is otthon. a következő történt: Barbor­ják útján érintkezésbe lép­tem Kókai Béla nevű, - régi, losonci kommunistával és más losonciakkal, akiket tech­nikai munkára szándékoztam használni. Megtudtam, hogy Losoncon működik egy 21 ta­gú nemzeti bizottság, amely­ben a polgári antifasiszta ala­kulatok, a szociáldemokraták és a kommunisták vannak képviselve. A bizottság akkor konkrét tevékenységet csak annyiban fejtett ki, amennyi­ben katonai hírekét szerzett Ipolysággal felvéve ae össze­köttetést, az egyik, régebben vezető kommunista Zólyomba jött, hogy utasításokat kapjon tőlem. Közben meglátogattam a Rima-bánya közelében elhe­lyezett Kozlov—Grubics parti­záncsoportot, melynek ma­gyar tisztjei és katonái a ma­gyar területen levő Rima­szombatba bejártak. Az e csoportban dolgozó kommu­nista Fábry útján, felvettem az összeköttetést a rimaszombati kommunistákkal is, utasítást adva nekik Fábryn keresztül a pártmunkára vonatkozólag, Intézkedések történtek a rpzs- nyói, jóiéval, tornaljl és a fü- lekl kommunistákkal való összeköttetés felvételére is. Működő pártszervezetek egy városban sem voltak az emlí­tettek közül." A következő napok már a partizánegység szervezésével és tevékenységének megindítá­sával teltek el. Pável Barbor­ják búcsút mondott Nógrádi Sándornak és új feladatot ka­pott, a partizánkapitányt pártmunkára küldték. Nógrá­di Sándor pedig elindult szü­lőföldjén keresztül Magyaror­szágra És mire megérkezett, már szahad volt az országnak ez a területe. Felszabadult Salgótarján. G. Gy. (Vége) Benedek János szintén szen­tel és nyolcadikos. A tanulás nem megy mindig a legjob­ban, de a fizika igen közeláll hozzá, s érdeklődési körének megfelelően szép eredménye­ket ér el. A fizikai szakőrsöt is ő vezeti. — Most az egész iskolában hangszórókat szerelünk fel — mondja. — A riporterőrs is- kolarádiót tervez, ehhez mi végezzük el a szerelési, mű­szaki, technikai munkát. Gép­szerelőnek készülök, a Buda­pesti Egyesült Izzóban szeret­nék továbbtanulni, ahol édes­apám is dolgozik. Otthon is ilyen munkával töltöm a sza­bad időmet, iránytűt csinálok, s ami kell. A legutóbbi szülői értkezle- ten- az igazgató feltette a kér­dést: szeretnek-e a gyerekek iskolába járni? — Igen — hangzott a vá­lasz. Az iskola korszerűsödik, a szemléltetés, egyéb eszközök vonzóvá teszik az iskolába já- .rást. Állatok, halak, madarak, kísérleti eszközök, olvasószo­ba segíti a tanulást, az ér­deklődésnek megfelelő ön­képzést, önálló kutatást. Az eszközellátottság-beszerzés. s a nevelők önálló munkája állandóan javul. Az elő­adótermek — lehetőséghez képest — a szaktermi rend­szernek megfelelően alakultak ki, s működnek. Az iskolában differenciált foglalkozást ve­zettek be, mind az órákon, mind pedig az egyéb tevé­kenységben, például a szakkö­rökön. Az órákon nemcsak a hátrányosabb helyzetben levő gyerekekkel foglalkoznak in­tenzívebben, külön figyelem­mel kísérik azokat a tanuló­kat, akik valamiben tehetsé­gesebbnek bizonyulnak. A te­hetséget természetesen nem­csak a szellemi képességekre vonatkoztatják. Ezek számára A terényi kultúrház nem tartozik a legszebb és a leg­nagyobb művelődési Intézmé­nyek közé. Az élet sem min­dig egyformán pezsgő benne.. Nyáron, a nagy munkák ide­ién az emberek nem érnek rá szórakozni. Ezért a ház vezetői a téli hónapokat igye­keznek kihasználni. Az isme­retterjesztő előadásokat szívé­például külön feladatokat ad­nak, amelyről Törnek Rozália is beszélt. Jól működnek a szakkörök is (biológia, képző- művészeti, riportéi1, matemati­ka, orosz, báb és tánc). Az úttörőszervezetet szintén át­szervezték. Az őrsi foglalko­zások nem voltak elég jók, mo^t a szakkörökhöz hasonló­an szakőrsök működnek, ug­rásszerűen megváltozott az őrsök tartalmi munkája. — Nekünk két feladatunk van a pályairányításban — mondja az igazgató. — Egy­részt fel kell keltenünk az igényt a gyerekekben a szel­lemi pályák iránt isi másrészt a szakmára való irányításban közelebb kell kerülnünk az élet diktálta igényekhez, a divatos szakmák helyett a megye, s a szűkebb körn gazdasági igényeit kell figye­lembe venni. Nagy gondot for­dítunk éppen ezért a szakmák megismertetésére, a gazdaság; szervekkel közösen végezzük ezt a munkát. Például előa­dást tart a gyerekeknek az ál­lami gazdaság állatorvosa, a termelőszövetkezet elnöke, a terményforgalmi képviselője, a posta és így tovább. Ez a pályák, lehetőségek jobb meg- Isemertetését szolgálja. Jó a kapcsolata a magyar*, nándori iskolának a Balassa­gyarmati Ingatlankezelő Vál­lalat IX. pártkongresszus ne­vű szocialista brigádjával, a Kábel Művekkel, az állami gazdasággal, a Mikszáth Ter­melőszövetkezettel, s ez) a kapcsolat kölcsönös, s haszná­ra válik a gyerekeknek is, akik mind nyitottabbá váló iskolában tanulnak, s így szemléletük is nyitottabb lesz, Túllátnak a falu határán, s az iskolából kikerülve jobban látják lehetőségeiket, amelyek képességeiknek is megfelel­sen hallgatják a terénvíek, de a legjobban az író-olvasó ta­lálkozókat kedvelik. Volt már a faluban Végh Antal. Vihar Béla, Csanády János, és nem­régiben Donászi Magda. Ez utóbbi elsősorban a gyerme­kek. az óvodások és az is­kolások számára volt nagy élmény. Most Garai Gábort váriák találkozóra, akivel már folynak a levelezések. Módszertani kiadványunk kritikájához A Népművelés 1972. 12. számának 39. oldalán O. J. aláírással kritika jelent meg információs és módszertani kiadványunk ez évi 3. számá­val kapcsolatban. A kritika természetesen dicsérő és el­marasztaló mozzanatokat egy­aránt tartalmazhat, mint ezt az említett kritika is teszi. Őszinte köszönet érte, mert megszívlelendő és ügyelni ts fogunk a jövőben jogos ész­revételeire. Ám, kénytelen va­gyok reagálni arra, ami nem felel meg teljesen a valóság­nak. A kritikus ugyanis töb­bek közt az alábbiakat írja a rendszeres megjelenéssel kap­csolatban:” ... az első Ígére­teket kb. 1970. februárjában olvastuk... s azóta két és fel évig hiába vártuk a rendsze­res megjelenést”. 1971. év az első évem volt az intézmény vezetésében, és az átvétel, va­lamint a személyi fluktuáció miatt valóban nem jelent meg kiadványunk a korábbi ígé­retnek megfelelően. Ám 1971- ben is több kisebb kiadványt adtunk ki (szocialista brigá­doknak ajánlás, művészeti csoportokra érvényes szabály­zatok, Mikszáth-évfordulóhoz, választásokhoz, felszabadulá­si ünnephez, művelődéspoliti­kai szöveggyűjteményt stb.), és az idén pedig rendszere­sén, negyedévenként megje­lent. Valószínűleg a mi hibánk folytán nem került a cikk szerzőjének kezébe, csak a 4. szám. A következőkben azon­ban ügyelünk rá, hogy min­den kiadványunkból a Nép­művelés is kapjon, mert to­vábbra is rendszeresen meg­jelentetjük. Kollégáink a me­gyében — akiknek készül —- ugyanis igénylik és eddig is haszonnal forgatták. Ami a szerkesztést és gon­dozást illeti, abban sajnos el kell fogadnunk általában a Népművelés kritikai meg­jegyzéseit, s magunk is hatá­rozottan megtettük az intéz­kedést. Ismételten köszönjük a Népművelés figyelmét, s ügyelni fogunk rá, hogy a jö­vőben ne feltételes módban kelljen írni: „Csak dicséret il­lethetné a szerkesztőket, a füzet gondozóit, ha., Venesz Ernő, MMK-igazgató Ifjú citerások A tarl Röpülj páva kör még alig múlt egyéves és máris szép sikereket mondhat ma­gáénak. Az együttes fellépett már járási, megyei bemutatón, és láthattuk őket a tv-ben is. Kis szünet után, most megúj- hodva lát munkához a kör. Repertoárjukban a népdalo­kon kívül, jelenetek, csárdá­sok is szerepelnek. Persze va­lamennyi prodokuciő lényege, a népi hagyományok, szoká­sok felelevenítése. A Röpülj páva kör ifjú zenészeket is kapott. Az általános iskola — fiúkból álló — citeraegyütte- sét. átvette a művelődési ház a pávakor egy részeként. ígj aztán elmondhatjuk, hogy a körben szinte minden korosz­tály megtalálható. Írók és olvasók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom