Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
i Bemutatjuk a szovjet köztársaságokat Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság JogssabAly-magyardviit (I1V ) Mely esetvkben kérhetik a termelőszövetkezet tagjai nyugdíjuk összegének módosítását Y A Kirgiz. SZSZK Közép- Ázsia keleti részén fekszik. Területe 198 500 négyzetkilométer, lakossága több mint 3 millió fó. Fővárosa: Frunze. Kirgiziában 1917. végén győzött a szovjethatalom, s a terület a Turkesztáni Autonóm Köztársaság részeként 1918. áprilisában csatlakozott az OSZSZSZK-hoz. 1926-ban jött étre a Kirgiz Autonóm Köztársaság, amely 1936-ban önálló tagállama, köztársasága lett a Szovjetuniónak. A köztársaság gazdasága-, nak fő ágazatai: az iparban a bányászat és a színesfémkohászat, a mezőgazdaságban az állattenyésztés és az öntözéses .növénytermesztés. , Szemtől szembe az ünneppel Az üzletek feltehetően nem fognak panaszkodni idei karácsonyi forgalmukra sem. Az emberek egymás lábát taposták a pultok előtt, so-' kan egymás gyomrába könyököltek, hogy ők vásárolhassák meg először a karácsonyi ajándékot szeretteiknek. Aki még nem veszítette el bölcselkedő kedvét a tülekedésben, eltűnődhetett, valóban a szeretet ünnepe e a karácsony, vagy osztozik legtöbb ünnepünk sorsá- oan, amelyek az utóbbi időben furcsa átalakuláson menjek át. Mert mitől ünnep az ünnep? Attól, hogy amit ünnepelünk, nemcsak az ün- , nepnapon létezik. Az anyák napján hangsúlyozott jelentőséget kellene kapnia annak á szeretetnek, amelyet édesanyánk iránt érzünk, a nőnapon annak a tiszteletnek és megbecsülésnek, amelyet a férfiak egész évben tanúsítanak a nők iránt, karácsonykor pedig annak a .szeretetnek, megértésnek, amellyel egész évben körülvesszük hozzátartozóinkat. Így kellene lennie, de egyre kevésbé van így. A gyerekek anyák napján tüntetőén jól viselkednek, hogy ezzel ellensúlyozzák egész évi csintalanságukat, már alig várják, hogy vége legyen a napnak. A nőnapon a férjek nagylelkűen elmosogatnak, és az ágyba viszik az asszonynak a reggelit. De csak egy évben egyszer. Karácsonykor az emberek előre engedik a másikat az autóbusz lépcsőjén, hatszor is bocsánatot kérnek, ha útitársuk lábára lépnek, és nem csattannak fel minden apróságért. De évente ’csak egyszer. Az ünnep elveszítette a hétköznapokkal való kapcsolatát, és ezzel igazi értelmét is. Nehéz volna pontos magyarázatot találni erre a jelenségre. Bizonyára szerepet játszik kialakulásában a zaklatott kor is, amelyben élünk, de mi magunk is felelősek vagyunk, ha úgy érezzük, hogy az ünnepek egyre inkább önmagukért vannak, és egyre kevésbé értünk, amiért túlságosan vakítják a szemünket hivalkodó ragyogásukkal. Bizony nem igyekeztünk hozzászokni, pedig egy egész év állt rendelkezésünkre a hétköznapokon is ünnepet „játszani". Pedig talán ezt kellene tennünk, hogy ne nehezedjenek ránk nyomasztó súly- lyal az ünnepi „parancsok", hogy ne érezzük időzítettnek, kötelezőnek a jókedvet, és hogy béketflrőkből, valóban békeszeretőkké váljunk. S*8ghy Katalin Műszaki átadás Bujákon Több mint 2,6 millió forintos értékben új áruházát építettek Bujákon. Az építőket dicséri, hogy még ebben az évben megtörténhetett az új létesítmény műszaki átadása. Az üzletházban élelmiszer-, háztartási, iparcikk-, tej-kenyér- és húsboltot üzemeltetnek majd. A műszaki átadás után most már az utolsó simításokon dolgoznak. Ügy tervezik, hogy a buják! új áruházat január első napjaiban átadják rendeltetésének. A Medeo újjászületett 12 ezer négyzetméter területű, páratlan mű jégstadiont építettek a gyorskorcsolyázók számára Kazahsztán fővárosa, Alma-Ata közelében levő idényjégpálya helyén. Hogy a délszaki nyár napsugarai fel ne olvasszák a jeget, mintegy 160 kilométernyi fagyasztó- csövet ágyaztak bele a betonalapzatba. A lelátókon több mint 10 ezer néző fér el. A stadion 1691 méter magasan fekszik a tengerszint fölött, (magasabban, mint a híres svájci davosi jégpálya), a Zai- lijszkoje Alatau hegység festői részén. A régi Medeo jégpályán világrekord-sorozatokat állítottak fel különböző országok gyorskorcsolyázói. B. Borickij: Taskent van a vonalban Vége van a munkának, készülődöm hazafelé. Hirtelen megcs.örren a telefon: — Tessék! — Taskent van a vonalban. Ne tegye le a hallgatót! Várok... három, öt.,. hét percet A kagyló üresen ásíto- zik. Biztosan téves kapcsolás. Leteszem. Még egy búcsúpillantást vetek a telefonra, már az ajtó kilincsét fogom. Csengetés: „Rögtön kapcsolom, ne tegye le!” Leülök az asztalhoz. Állam alatt tartom a hallgatót, / s ahogy az ukránok szokták mondani, „távolbakíváncsisko- dom”... Ki a fene hívhat, mikor Taskentben nem ismerek senkit. Ráadásul vége van a munkaidőmnek is! Megpróbálom kitalálni, hogy most hány óra is lehet Taskentben. Lélekszakadva beront a por- íásnő. — Taskent keresi... jöjjön azonnal a portára! Lefutok a födszintre. Emelem a kagylót... — Halló! Tessék!... Öklömmel verem a telefonautomatát. bár tudom, hogy úg'sem A portásnő fent maradt az irodámban, ott várja a hívást. Az ötödik emeletről hirtelen erős cipőkopogás. Elrugaszkodom. Irány fölfelé! Fuldokolva közli: — I-ide... kapcsolták... Rohanok, kifulladok. Végre megszólal a telefonoskisasszony: — Legyen szives, ne szaladgáljon egyik telefontól a másikhoz. Mondtam már, hogy Taskent keresi. r- ,Ki? Ki keres? — Mondtam már: Taskent. Betűzzem?! A kagylócska elhallgat. Fogom a másik telefont, felhívom a főpostát. — A főnököt kérem... Három perc is beletelik, amíg odabiceg. — Ne idegeskedjen az elvtárs. Mindjárt kiderítjük. Ne tegye le... Nem teszem le. — Nem tehetek róla. Mit mászkál annyit. Kerestük, de nem volt a telefonnál. — Már engedje meg az elvtársnő. .. Mindjárt megmagyarázom. Halk kattanás. Letette. Rövid szünet után újabb csengetés. — A hívó fél már nincs a telefonnál. Mondja meg. kérem, a házi telefonszámát! Majd oda kapcsoljuk. Megmondom. Mást is mondanék, de leteszi. Egy óra telt el. Az egész család azon töri a fejét, hogy van-e ismerősünk, vagy haragosunk Taskentben. Este tíz után kifáradunk. Éles telefop- berregés ugraszt ki az ágyból. — Taskent van a vonalban. Ne tegye le a kagvlót. ' „Taskent” megszólal. — Te vagy az, Petya? — Nem, nem vagyok Petya. Ott ki beszél? — Szervusz, Pecsa! Miért nem írsz mostanában ? — Nem vagyok Petya. Kivel akar beszélni? A termelőszövetkezeti tagok rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjának összegét a jelenlegi szabályok szerint (az évi 2 százalékos emelésen kívül) két esetben, lehetett módosítani. Az egyik esetben, ha-állapota változik és ennek következtében az orvosi bizottság véleménye alapján másik rokkantsági csoportba kerül, amikor is nyugdíját a korábbi nyugdíjalap figyelem- bevételével az új rokkantsági csoportnak megfelelő mérték szerint módosítják, A másik eset — amely a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjasokra is kiterjed —, amikor a nyugdíjas nyugdíjazása után munkaviszonyba iép és nyugdíjának szünetelése, illetve korlátozott folyósítása mellett újabb szolgálati éveket szerez. A nyugdíjfolyósítás szüneteltetése, illetve Korlátozott összegben történő folyósítása mellett szerzett minden szolgálati év után az öregségi és rokkantsági, nyugdíjas nyugdíját a nyugdíjmegállapítását képező átlag- jövedelem 2—2 százalékával, a baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdiját pedig I—1 százalékéval emelik. A termelőszövetkezetben tagként dolgozó nyugdíjasokra e második szabály nem érvényesült. Részben, mert a termelőszövetkezeti tag nyugdíjas a közösben fizikai munkát nyugdíjának korlátozása nélkül, nem fizikai munkát pedig évi 120 tízórás munkanapig végezhet, részben pedig, mert a nyugdíjas termelőszövetkezeti tag munkavégzése esetén sem kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére, így nyugdíjéveket sem szerezhet. Ez a szabály természetesen a nem termelőszövetkezeti nyugdijjogszabályok alapján nyugdíjazott tagokra is érvényesül, amennyiben nyugdíjaztatásuk után a közösben termelőszövetkezeti tagként dolgoznak. A rokkantsági és baleseti rokkantsági termelőszövetkezeti tag nyugdíjasok állapotrosszabbodás esetén történő nyugdíjösszeg-módosítás szabályait az új szabály is fenntartja. Űj szabályként vezeti be viszont, hogy 1973, január 1-től, amennyiben a közösben munkát végeznek, az öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági termelőszövetkezeti tag nyugdíjasok is kötelezve lesznek nyugdíjjárulék fizetésére. A járulékfizetési kötelezettséggel azonban a nyugdíjösszeg módosítása tekintetében is több új szabály lép hatályba. A nyugdíjfolyósítási szabályok ezután sem módosulnak. A termelőszövetkezeti tag nyugdíjas tehát nyugdíjának folyósítása mellett, fizikai muhkát ezután is korlátlanul, nem fizikai munkát pedig évi 120 tízórás munkanapig dolgozhat. Az eddigiekkel ellentétben azonban az új szabály a termelőszövetkezeti tag nyugdíjasnak is biztosítja azt a lehetőséget, hogy amennyiben kéri nyugdíja folyósításának szünet ését, vagy korlátozott összegben való folyósítását, úgy a közösben tagként végzett munkájával is Szerezhet újabb nyugdíjéveket, amely után nyugdijévenként az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját a nyugdíjalapot képező átlagjövedelem 2—2 százalékával, baleseti rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját 1—l százalékával, a dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló, vagy a kisiparosok nyugdíjáról szóló szabályok alapján megállapított nyugdíjakat pedig 1,5—1,5 százalékával emelik. Mindebből tehát világosan kitűnik, hogy 1973. január 1- től a termelőszövetkezetben tagként dolgozó nyugdíjasok is szerezhetnek új nyugdiiéve- ket, ha nyugdijuk folyósításának szünetelését, vagy korlátozott összegben való folyósítását kérik. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint a nyugdíj megállapítását követően munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjas — aménnyiben legalább 36 hónapra munkabért kapott — kérheti ezen időre kapott munkabér alapján nyugdíjának újbóli megállapítását. Ez a lehetőség a termelőszövetkezeti nyugdíjasokra nem állott fenn, sem akkor, ha öregségi nyugdíjának megállapítása után a közösben végzett munkát, sem akkor, ha a termelőszövetkezeti nyugdíj megállapítása után munkaviszonyba lépett. Az új jogszabály ezt a korlátozást is feloldja és lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeti nyugdíjas, ha s nyugdíj megállapítása után akár munkaviszonyban, akár tagsági viszonyban végzett munkája alapján legalább 36 hónapra munkabért, vagy munkadíjat kapott, ezen jőve delme alapján nyugdíja újbóli megállapítását kérheti. Terme lőszövetkezeti tagként szerzett 36 nyugdijhónapban eléri jövedelmük alapján azok a- öregségi nyugdíjasok is Kér hetik nyugdíjuk újbóli megái lapítását, akiknek nyugdiját a dolgozók társadalombiztosíta sí nyugdíjjogszabályok alapján állapították meg. Ez esetben azonban az újbóli meg állapításra csak a termelőszó vetkezeti nyugdíjkorhatár elérése után kerülhet sor, mert az új átlagjövedelem alapján történő nyugdíj megállapítási-, minden esetben csak a tér melőszövetkezeti nyugdíjjog szabályok alapján kerülhet sor. Az öregségi nyugdíj összegének újbóli megállapítása nem függ attól, hogy a feltételként előírt 36 hónap alatt az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt, vagy nem szünetelt. Mivel azonban nyugdíj- folyósítás a szüneteltetése nélkül nyugdíjéveket szerezni nem lehet, a 36 havi átlagjövedelem alapján akkor Is megállapítják az új nyugdí.i összegét, ha a nyugdíj folyósítása nem szünetelt, ezeket ha viszont a 36 hónapot, vagyis a három évet nyugdíjévként figyelembe venni nem lehet. Ha azonban az öregségi nyugdíjas öregségi nyugdíjának megállapítása után olyan nyugdíjéveket szerzett, amely alatt nyugdíjának folyósítása szünetelt, ezeket a nyugdíjeveket a nyugdíjazásig szerzett nyugdíjévekkel egybeszámítják és az egybeszámított nyugdíjévek figyelembevételével állapítják meg az utolsó 36 havi jövedelem alapján az öregségi nyugdíj új összegét. Csupán a félreértések elkerülése végett kívánom megjegyezni, hogy az ösztönző nyugdíjpótlékra vonatkozó szabályok nem módosulnak. Termelőszövetkezetben sem tagsági, sem munkaviszony alapján végzett munkával még a nyugdíj folyósításának szünetelése mellett sem lehet ösztönző nyugdíjpótlékra jo got szerezni. A termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjasok kizárólag akkor kaphatnak ösztönző nyugdíjpótlékot, ha munkaviszonyba lépnek és nyugdíjukat szüneteltetik. Acélgyáriak a város szépítéséért Segélyek A* Állami Biztosító Salgótarján váróéi fiókja 1972. januártól november végéig a területén levő üzemek CSÉB tagjai közül 2898 főt részesített segélyben. Az e célra kifizetett összeg 774 ezer forint volt, Az egy főre eeő átlag 267 forint, A biztosító tervei szerint -1973-ban a szociális alap lehetőséget ad e segély- összeg növelésére. — Idehfvhatod őt is. Szeretnénk mér látni. Belemegyek a játékba. — Nem lehet, mert kihűlnek a tojások. — ? — Halló!- ?? — Ne tedd le, komám, az isten szerelmére! Nálatok most hány óra van? — Remek. Majd küldöm 8 pénzt. Ezerkétszáz rubel megfelel? — Azonnal küld! — kiáltom nagy hévvel. Megszakad a vonal. így van ez. Két perccel a cél előtt. Lőttek az ezerkétszáz rubelemnek. Üjból csörög. — Taskent keresi. Ne tegye le! Letettem. Kihúztam a telefonzsinórt. Lefeküdtem. Reggel mesélte a feleségem, hogy egész éjszaka valamilyen Petyával kiabáltam, aki nem akarja fizetni a havi 1200 rubeles gyerektartást, letagadja, hogy taskenti, hogy viszonya volt a telefonoskisasszony- nyal... Oroszból fordította: Saiga Attila Ezerötszáz Salgótarján várossá alakulásának 50 éves évfordulója sok dolgozóból kiváltotta szülőhelyével szembeni felelősségét. Ennek a városnak különösen szüksége van még a gyámolításra, a támogatásra, hiszen egy város életében őt- ven év nem nagy idő. Ha számításba vesszük, hogy Salgótarján ipari fejlődése éppen napjainkra esik, akkor különösen Jó, ha maga mellett érezheti épülésében, szépülésében minden lakóját. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói őszinte lelkesedéssel csatlakoztak ahhoz a mozgalomhoz, amelynek kereteiben húszezer munkanapot kellett eltölteni a város rendezettségéért, tisztaságáért és szépítéséért. A gyár dolgozói előre elkészített program alapján vettek részt a „Húszezer munkanapos” mozgalomban. S most az év befejezése előtt nem kell szégyenkezni az eredmények összesítésekor. A munkában összesen 1304 gyári dolgozó vett részt és mintegy 12 ezer munkaórát töltött el az ötvenéves város fejlesztéséért, szépítéséért. Figyelemreméltó, hogy a gyártóeszköz-gazdálkodás dolgozói közül száznégyen teljesítettek nyolc óra fölött társadalmi munkát, és létszámukhoz viszonyítva talán legnagyobb számban vetmunkanap tek részt a „Húszezer munkanapot" mozgalomban. Ugyancsak minden elismerést megérdemel a gazdálkodás, ahol négyen voltak, akik nyolc órán át teljesítettek társadalmi munkát, 137-en pedig nyolc órái meghaladó időben vettek részt á városszépítés) mozgalomban, összességében a gyártóeszkpz-gazdál- kodás dolgozói 1946, a gazdálkodás dolgozói 2506, az igazgatási főosztály dolgozói 21 ÍJ, a KSZGY karbantartó üzeme 1161, az acélöntöde' 880, a közlekedési és szállítási üzem 588 órát töltött el a mozga lom keretében. összességében minden üzem és munkahely részt vett lehetőségei szerint a nemes célkitűzés megvalósításában. S az a 11 948 munkaóra, amelyet a gyár dolgozói városuknak áldoztak, mintegy 1500 műszaknak felel meg. Ez méltán segítette az ötvenéves város jubileumi évfordulójának ünnepélyességét, de jótékony hatással volt a város gondjainak megoldásában; történetesen az óvodai férőhelyek számának növelésében a gyár szocialista brigádjai e mozgalom kereteiben tették lehetővé, hogy a gyártelepi óvoda új szárnnyal bővüljön és benne a város legfiatalabb lakói gondtalan örömben tölthessék napjaikat. O. B. NÓGRAD - 1972, decent bei 22., péntek {§
