Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AI MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. EVF., 295. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. DECEMBER 15., PÉNTEK Az országgyűlés elfogadta szóló töruenyfawaslatot Befejeződött a téli ülésszak Csütörtökön délelőtt a népgazdasági terve­zésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte meg harmadik munkanapját az or­szággyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti pá­holyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Párdi Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének adott szót, aki a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot terjesztette az ország- gyűlés elé. »érdi lmr< A népgazdasági terv a gazdasági célok megvalósítását szolgálja Tiszteit országgyűlést tes részesedésük az összes ipa­A Minisztertanács megbízó- ri termelésből eléri a 38 Szá­sából az országgyűlés elé tér- zalékot. Gazdasági fejlődé- jesztem a népgazdasági terve- sünk eredményei tükröződnek zésről szóló törvényjavasla- a lakosság jövedelmének, to­tót. A törvény megalkotásé- gyasztásának emelkedésében, val magas szintű szabályozást a szociális-kulturális ellátás kap alkotmányunknak az a és az életmódot érintő egyéb rendelkezése, amely szerint: szolgáltatások fejlődésében. A „A Magyar Népköztársaság fogyasztás növekedését a tó­gazdasági életét, állami, nép- gyasztás szerkezetének kedve- gazdasógi terv határozza meg” aő irányváltoztatása kísérte. — kezdte expozéját Párdi lm- Az egy főre jutó gabonából re elvtárs, majd arról beszólt, készült termékek fogyasztása hogy a szocialista tervgazdái- a háború előttihez képest 10 Tisztelt országgyűlést A szocialista társadalom építésének mostani időszaká­ban a társadalmi követelmé­nyek újabb, és a korábbiak­nál is bonyolultabb feladato­kat adnak. Nemcsak konkrét feladatokról van szó, hanem arról a tapasztalaton alapuló felismerésről is, hogy a gaz­dasági célok csak akkor old­hatók meg sikeresen, ha a ki­jelölt célok és eszközök a ha­ladó társadalmi megítéléssel is összhangban vannak. Szo­Párdi Imre szolgáló eszközök és módsze­rek összehangolt rendszerének megteremtésére is kiterjed. Utalt arra, hogy a népgaz­dasági terv célkitűzéseit alap­vetően gazdasági módszerek­kodás több mint negyedszáza- százalékkal csökkent, a húsfo- . .. , , ™7aafUeDo- kel valósítjuk meg, ezért nagy j. ____i.z ___________—- -70 ciattsta auamunK gazaasagpo a C7Qkó. d a alapvető tényezője orszá- gyasztás viszont 70 százalék gunk társadalmi, gazdasági kai emelkedett, a cukorfo- fejlődésének, népünk életében gyasztás pedig háromszorosa bekövetkezett mélyreható át- az akkorinak — mondotta az alakulásnak. A t erv g azd áik b- Országos Tervhivatal elnöke. dás fontos szerepet játszott a Majd arról szólott, hogy a litiikáját a gazdaságirányítás egységes rendszere útján való­sítja meg. E rendszerben a központi irányítás a népgaz­dasági terven alapszik. A ter­vezés: tudatos felkészülés a jó­- . , , r r n • „ IrXdJti CL.Li.VAi. oZíVio O v } iioex/ CL VVOCO. I/UViCCI/VA? szocialista, társadalmi « gaz- szocializmus világméretű eló- vőre — hangsúlyozta expozé­dasági viszonyok kialakításá­ban és megszilárdításában. A tervgazdálkodós útján halad- J)é^2da6ági tervezésnek, va — támaszkodva a testven __ s zocialista »országok, elsősor­ban a Szovjetunió tapasztala­taira — juthattunk el a szo­cializmus alapjainak leraká­sához és tűzhettük magunk elé a szocialista társadalom felépítését. Gazdasági fejlődésünk az 1947 óta alkalmazott és állan­dóan tökéletesített szocialista tervgazdálkodás rendszerében valósult meg- Az eltelt két és tél évtizedben végbement nagyarányú fejlődés és az ei­ert jelentős eredmények iga­zolják a terveknek ' és azok megvalósításának társadal- - inunkban betöltött alapvető szerepét. — A népgazdasági tervezés történelmi jelentősegét bizo­nyítja gazdasági fejlődésünk gyors üteme. A nemzeti jöve­delem 1970-ben az 1938. évi­nek több mint háromszorosa volt. A lakosság egy főre ju­tó fogyasztása a termelé­kenység emelkedéséhez hason­lóan csaknem háromszorosára, az ipari termelés nyolcszoro­sára, a mezőgazdasági terme­lés mintegy másfélszeresére nőtt. Hazánk agrárországból fejlett mezőgazdasággal ren­delkező ipari országgá vált. Gazdaságunk dinamikus fejlő- dósét tükrözik a foglalkozta­tottságban bekövetkezett je­lentős változások. A két vi­lágháború között a foglalko­zási szerkezet alig változott. 1970-ben viszont az iparban es az építőiparban foglalkoz­tatottak aránya az 1930. évi •20—21 százalékról már 44 szá­zalékra emelkedett, egyidejű­leg a mezőgazdaságban dolgo­zók aránya a foglalkoztatottak több mint 50 százalékáról. 25 százalékra csőikként. Széles bázison nyugvó nehézipart te­remtettünk, amelyen belül a vegyipar és a gépipar játssza a legnagyobb szerepet. Egy üt T retörésében és fejlődésében fontos pplitikai szerepe van a A szocialista országok nemzet­közi tapasztalata ezt a tényt ma már meggyőzően bizonyít­ja. Méltán mondhatjuk tehát, hogy a tervgazdálkodás, a tervezés, a szocializmus épí­tésének nemzetközileg is bi­zonyított törvényszerűsége, amely a szocializmus útjára lépett nemzetek és országok sajátos viszonyai között nyert konkrét megvalósítási formát. A szocializmus sikerének könyvelhető el, hogy ma már a tervezés a kapitalista világ­ban is elismert fogalom. jában Párdi Imre. Párdi Imre elvtárs ezután arról szólott, hogy a jövőre való tudatos felkészülés meg­követeli a különböző társa­dalmi, gazdasági és a műsza­ki-tudományos folyamatok előrejelzését. A prognózis azonban még nem terv. A ten» ennél több: a terv a jövő tudatos formálásának eszköze, a gazdaság befolyá­solásának, az állam gazdaság- szervező tevékenységének alapja, amely megszabja az állami szervek, vállalatok és szövetkezetek munkáját. A népgazdasági terv tehát a gazdasági célok megvalósítását fontosságú a gazdasági szabá­lyozóknak, terelő és befolyá­soló eszközöknek a fejlesztési célokkal összehangolt terve­zése. A népgazdasági terv döntően közgazdasági mód­szerekkel történő megvalósí­tása új feladat; de nem ke­vésbé új gazdasági és politi­kai feladat a terv megvaló­sítását szolgáló gazdasági sza­bályozók: elsősorban az ár­politika. a pénzügyi politika — ennek keretében a költ­ségvetési és a vállalati jöve­delemszabályozási politika — a hitelpolitika, valamint a külkereskedelmi politika szabá­lyozói hatásainak előrejelzése és tervezése. Gazdaságpoliti­kánk lehetővé teszi, hogy a gazdasági szabályozás eszközei és módszerei hosszabb távra érvényesek legyenek, és ezzel a tervszerű munkát minden (Folytatás a 2. oldalon.) Hitelpolitikánk a tervek megvalósítását szolgálja Önállóság-önfinanszírozás — kedvezményezett hitelek A vállalatok és a szövet­kezetek az éves beszámolóra készülnek, de amikor az eredményeket és a hiányossá­gokat mérlegelik, akkor a jö­vő évi tervekre is gondolnak. Egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy vajon mire fut­ja jövőre, milyen célra meny­nyi hitelt ad a bank? Lénye­gesen változtatják-e hitel- rendszerünket vagy csak fi­nomító módosításokra számít­hatunk? Ezekre a kérdésekre és sok másra is választ kap­tak azok, akik tegnap Salgó­tarjánban meghallgatták dr. Páles Gyulának, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­sének előadását, melyet a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezetének fel­kérésére tartott. Akik merész terveket sző­nek, azok olyan hitelrendszert óhajtanak, hogy az eddiginél több legyen a pénz. Mások hangoztatják az önállóságot, hajlamosak is kockázatos dön­tésekre, de ennek kellemet­len következményeit az ál­lamra vagy a bankra szeret­nék hárítani. Pedig akik az önállóságot igénylik, azoknak az önfinanszírozás elvét is el kell fogadni, a felelős gazda­sági vezetőknek látni kell az árak, adók, az állami támo­gatás és a hitel összefüggé­seit — mondta az előadó. A hitelrendszer a tervhez kap­csolódik és a népgazdasági terv megvalósítását szolgálja. A felsőbb szervek kötelezően és pontosan megszabják, hogy a bank összesen mennyi hi­telt bocsáthat ki. „A beruházások több éven át meghaladták a népgazda­ság lehetőségeit, túlméretezet­té váltak, szétszórtságuk nö­vekedett és a befejezetlen be­ruházások állománya magas szintre emelkedett” j— figyel­meztet a Központi1 Bizottság november 14—15-i üléséről kiadott közlemény. Miért baj az, hogy a nemzeti jövedelem­felhasználásban a tervezettnél nagyobb arányú a felhalmo­zás? Azért, mert akkor ke­vesebb jut fogyasztásra, ke­vesebb áru jut a piacra, vé­konyabb lesz a pénztárcánk, a túlzott beruházások infláció­hoz vezetnének. Ezért feltét­lenül biztosítani kell, hogy a következő három évben a nemzeti jövedelemből a fel­halmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23—25 százalékos legyen. Ez a követelmény szabja meg a hitelpolitika gyakorlatát, ez szabályozza a vállalatok dön­téseit, ezt követeli mindnyá­junk érdeke. A párthatározat nyomán jövőre növekszik a munká­sok bére, de ilyen arányban nem szükséges a készleteket növelni, a forgási sebességet még fokozni lehet, az adott helyzethez, a hitelpolitikához kell alakítani az üzletpoliti­kát. A hiteleket, a forgó- alappótlő II. hitelt is vissza lehet fizetni, de ennek elő­feltétele, hogy a tervezett jö­vedelmet érjék eL Ha nem jön létre a kellő jövedelem, ha elhúzódik a beruházás, ha jóval többe kerül, ha a be­ruházással együtt nem tervez­ték meg a forgóalap növeke­dését, akkor gazdasági nehéz­ségek következnek. Ilyen esetben a bank csak átme­netileg segíthet. Ugyanis a hitellejárat meghosszabbítása (Folytatás a 3. oldalon) Salgótarjánban befejeződtek a tanácstagi beszámolók, lakóterületi gyűlések Népfront területi elnökök és titkárok tanácskozása A napokban befejeződött ta­nácstagi beszámolók és lakó- területi gyűlések megrendezé­sének salgótarjáni tapasztala­tait vitatták meg tegnap dél­utáni tanácskozásukon a vá­rosi területi népfrontelnökök és -titkárok. A találkozók, amelyeken a városi tanács ve­zetői és a tanácstagok számol­tak be a választópolgároknak, november végétől e hét kö­zepéig tartottak. Salgótarján­ban összesen tizenegy tanács­tagi beszámolóval összekap­csolt lakóterületi gyűlésre és tizenkét tanácstagi beszámoló­ra hívták össze a város pol­gárait. A közéletnek ezeken a fó­rumain összesen 1195-en vet­tek részt és 259-en szólaltak fel. Sajnálatosan kevesen vol­Ötvenéves a Szovjetunió Vendégeink f ergeteges sikere Rétságon Ma Balassagyarmatra látogat a kuznyecki együttes Másfél napot tartózkodott a fővárosban a kuznyecki Lenin Kohászati Kombinát művelő­dési központjának művész- együttese, amely A. Lenszkij vezetésével még kedden este érkezett meg Magyarország­ra, a Keleti pályaudvarra. A tegnapi napon a művész- együttes, amely tudvalévőén kemerovói testvérmegyénk küldötte, megkezdte egyhetes Nóyrád megyei tartózkodását, egyben művészeti turnéját. Reggel 10 órakor indultak el Rétságra, útközben megtekin­tették a Duna-kanyar szép tá­jait, épületeit, érdekességeit, majd Bánkra látogattak, ahol a bányászüdülőben helyez­kedtek el. A délutáni órákban megte­kintették első fellépésük szín­helyét, a rétsági Asztalos Já­nos Művelődési Központ szín­háztermét, ahol nyomban pró­bát is tartottak, készültek a fellépésre. Megjelent dr. Boros Sándor a megyei pártbizott­ság titkára is. Egyébként a művészegyüttes tagjainak összetétele rendkívül érdekes. Megtalálható közöt­tük ugyanis a kuznyecki ko­hászati kombinát lakatosa, elektrolakatosa, főolvasztára, segédolvasztára, művezetője, meo-főellenőre, a kohászati technikum, valamint a novo- kuznyecki Tanárképző Főisko­la hallgatója, egészségügyi osztályvezető-helyettes, áru­házi előadó és tanszéki asz- szisztens. Természetesen a hi­vatásos művészek, illetve mű­vészeti vezetők sem hiányoz­nak az együttesből, így pél­dául Karavaskin műsorigaz­gató, Karavaskina balettmes­ter, Brezsucsénko művészeti előadó, G. P. Ivanov hang­szerszólista, O. V. Ivanov koncertmester, valamint a kuznyecki Kohászati Művelő­dési Központ és a novokuz- nyecki úttörőház egy-egy ze­netanára. Húszán vannak, s elhozták a távoli Szibéria énekes, zenés, táncos üzene­tét. Este hat órakor került sor az együttes rétsági fellépésé­re, ezt megelőzően azonban dr. Dósa Ferenc, a rétsági já­rási pártbizottság titkára kö­szöntötte a kedves vendége­ket, és méltatta azt a szoros, szeretetteljes kapcsolatot, amely a mi Nógrád megyénk és Kemerovö megye között immár hosszú esztendők óta fennáll. Megemlékezett a nagy történelmi évfordulóról, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének megala­kulásáról. „Az emberiség job­bik fele, a dolgozók hatalmas tömegei, ma a Szovjetunióban látják a társadalmi haladá­sért és a békéért vívott harc legerősebb támaszát, saját tö­rekvéseik megvalósításának zálogát” — mondotta. Ezt követően népes közön­ség előtt mutatta be a ven­dég-művészegyüttes az ötven­éves a Szovjetunió című 15 műsorszámból álló színvona­las, és változatos műsorát. A műsorszámok sorát az együt­tes ének- és zenekara nyi­totta meg Borisz Jemeljanov vezetésével, amikoris saját szer­zeményű magyar—szovjet ba­rátsági dallal kezdték műsoru­kat. Lágy dallamú, Chopin-ke- ringő képviselte a balettet, Valentyina Baradulina és Szer- ge) Bartusey, a Közművelődés Kiváló Dolgozójának tolmácso­lásában. (Folytatás a 2. oldalon) tak a lakóterületi gyűléseken és tanácstagi beszámolókon a fiatalok közül, számuk még a kétszázat sem érte el. Az adatok azt mutatják, hogy a jelölő gyűléseken és a tavasszal megtartott tanácsta­gi beszámolókon nagyobb ér­deklődés mutatkozott, mint a mostani összejövetelek iránt. Külön figyelmet érdemel az $ tény is, hogy a tanácstagok rendelkezésére bocsátott, a vá. ros fejlődésével, eredményei­vel és gondjaival foglalkozó anyag szinte szó szerint meg­egyezett a tavaszi tanácstagi beszámoló szövegével, semmi újat nem tartalmazott. Nyu­godtan mondhatjuk, hogy Sal­gótarján lakossága több meg­becsülést érdemel, mint hogy ugyanazt a szöveget, ugyan­azokat az adatokat mondják el a választópolgároknak, mint hat hónappal előbb! A tanácstagi beszámolók és lakóterületi gyűlések előkészí­tése általában megfelelőnek mondható, az érdeklődők szá­ma különösen a peremterüle­teken volt magas. Sajnálatos kivételként kell említeni a Bolyai Gimnáziumban tartott tanácstagi beszámolót, ame­lyen a tanácstaggal, a Hazafi­as Népfront .képviselőjével, a tanács illetékeseivel együtt mindössze nyolcán vettek részt! A hozzászólók általában köz­érdekű problémákkal foglal­koztak, a leggyakrabban fel­vetett kérdések közül ki kell emelni a közműfejlesztési hoz­zájárulás mértékével, a víz­rendezés!, csapadékelvezetési gondokkal, az üzlethálózat bővítésével, az italboltok szá­mának csökkentésével, az or­vosi rendelők gyarapításával, a szanálásokkal és egyéb ki­sebb műszaki jellegű pana­szokkal foglalkozókat. Azokon a városrészeken, ahol kolóni­ák találhatók, szinte mindenütt felvetették ezeknek a lakások­nak a bontását. Ugyanis a rossz házakra a tanács már nem , költ, a bontásuk évről.1 évre halasztódik, viszont szin­te már lakhatatlanok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom