Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

Befejezte munkáját fFolytatás az 1. oldalról) szinten elősegítsék. Ez nem je­lentheti azt, hogy valamiféle idealizált és fetisizált stabilitás érdekében figyelmen kívül hagyjuk azokat a folyamatos változásokat, amelyek a világ­ban vagy országunkban évről évre végbemennek, és amelyek befolyásolják gazdasági célja­ink megvalósítását. Ezért fo­lyamatosan vizsgáljuk a gaz­dasági szabályozás eszközei­nek hatását, és ha úgy talál­juk, hogy egyik-másik sza­bályozás már nem szolgálja valamely fontos gazdasági fo­lyamat tervszerű alakulását, akkor az ilyen szabályozót módosítjuk. Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlő­dését érzékenyen érintő és a társadalmi-politikai hatás szempontjából elsősorban fon­tos gazdaságfejlesztési prog­ramokat, a központi állami beruházásokat, a vállalati be­ruházások és a műszaki fej­lesztés állami támogatásának, irányának és mértékének megállapítását, a lakosság életszínvonalát érintő köz­ponti intézkedéseket, az álla­mi tartalékok mértékének és összetételének megállapítását, és más hasonlóan fontos kér­déseket Ezek a döntések el­sősorban országos jelentőségű gazdasági feladatokra vonat­koznak, amelyeknek nagyság­rendje, erőforrása, fedezetük megteremtése belső és külső gazdasági kapcsolódásaik je­lentősége miatt mind a ter­vezésben, mind a megvalósí­tásban kormányzati szintű el­határozást igényelnek. Mind­ezek alapján indokolt tör­vényben megerősíteni, hogy a terv — mind a középtávú, mind az éves népgazdasági terv x- kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a mi­nisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaság­irányító tevékenységének egy­séges és összehangolt irányát, és felelősségét a megvalósí­tásban. A gazdálkodó szerve­retek — vállalatok, szövetke­zetek — tevékenységének is összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal. Ennek érdekében kötelesek rendszeresen olyan terveket készíteni, hogy azok­kal a népgazdasági terv és a szabályozó eszközök útján ki­fejezett céloknak és követel­ményeknek a megvalósulását biztosítsák területükön. — A fejlődés tervszerűsé­gét a gazdasági élet azon fő folyamatain mérjük, ame­lyek a népgazdaság növeke­désének ütemét, egyensúlyát, a társadalompolitikai célok meg­valósulását meghatározzák. Fő figyelmünket a nemzeti jö­vedelemnek a hatékonyságon alapuló növekedési ütemére, a nemzeti jövedelem elosztásá­nak a tervben előirányzott megvalósítására, a műszaki haladás fő tendenciájának ér­vényesülésére, egész népünk, és ezen belül az egyes osztá­lyok és rétegek életviszonyá­nak alakulására, nemzetközi­gazdasági kapcsolataink és az ország nemzetközi fizetési mérlegének alakulására össz­pontosítjuk. Vagyis nem egye­dül a növekedés ütemére, ha­nem az arányos növekedésre. Az összegészet nézve gazda­ságunk tervszerűen fejlődik, a negyedik ötéves terv fő céljait és arányait — három­éves időszakot alapul véve — megvalósulónak tekinthetjük. A gazdasági folyamatok terv­szerű befolyásolására hatéko­nyan alkalmazzuk a gazda­sági szabályozás eszközeit. Szükség esetén nem riadtunk vissza — a rendelkezésre ál­ló szabályozó rendszer alkal­mazása mellett — erőteljes, központi intézkedésektől sem. Gondolok itt elsősorban a be­ruházási kereslet mérséklése, és az erőforrások koncentrálása érdekében hozott intézkedé­sekre. Expozéjának további részé­ben az Országos Tervhivatal elnöke elmondotta, hogy a tervszerűség érvényesítésé­be* különböző jellegű és kü­lönböző időtávra ható dön­téseket kell összehangolni. A jelentkező időszerű problé­mák nemcsak hosszú távon, hanem rövidebb távon is meg­követelnek összehangolt kor­mányzati intézkedéseket, amelyeket a népgazdaság öt­éves tervének szem előtt tar­tásával az adott időszakban meg kell tenhi. Ez a feladat az éves, operatív népgazda­sági tervekre hárul. A tör­vényjavaslat szerint az or­szággyűlés az eddigi gyakorlat­hoz hasonlóan a jövőben is törvény formájában hagyja jóvá a középtávú, ötéves tervet, új vonás viszont az a rendelkezés, amely szerint a hosszú távú terv irányelveit az országgyűlés a jövőben meg­vitatja. A törvényjavaslat megállapítja, hogy a népgaz­daság tervszerű irányításának fő eszköze a középtávú nép- gazdasági terv. Ezt a tervet — amely az átfogó cselekvési programot adó célokat, fel­adatokat, eszközöket teljes ösz- szefüggésükben tartalmazza — a hosszú távú terv alapozza meg, készíti elő, majd az éves terv konkretizálja és időszerű- siti rövid távra. Célszerűnek látszik, hogy az országgyűlés ne csak a tervek évenkénti megvalósítását, hanem egy- egy közép-, vagy hosszú távú terv több év alatti megva­lósulását is vizsgálja meg. — Tisztelt országgyűlési Az előterjesztett törvényja­vaslat a tanácsok és a gaz­dálkodó szervezetek — a vállalatok és szövetkezetek — tervezési kötelezettségét is szabályozza. Ez azért indokolt, mert a különböző szintű ter­vek készítésének kötelezettsé­ge és a népgazdasági terv elsőbbsége alapvető jelentősé­gű elvi kérdés szocialista tár­sadalmunkban. Gazdaságirá­nyítási rendszerünkben a vállalati tervező munka sok­oldalúbbá, bonyolultabbá és felelősségteljesebbé vált.. Min­denekelőtt azért, mert . nem elégséges a meglevő erőforrá­soknak az adott tervfeladatok szerinti felosztása, hanem a gazdaságpolitikai célok kereté­ben illeszkedő vállalati fej­lesztési célokat is jórészt a vállalatnak kell megállapíta­nia, azoknak összhangban kell lenniök a népgazdasági ter­vekben megfogalmazott célok­kal és a rendelkezésre álló esz- közökkeL Utalt arra, hogy a követel­ményeket csak úgy lehet ér­vényesíteni, ha a vállalatok és szövetkezetek számottevő segítséget kapnak az irányító és felügyeleti szervektől. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a központi tervező szer­vek kötelesek rendszeresen tájékoztatni a vállalatokat és szövetkezeteket a népgazda­ság fejlődéséről, és segítséget nyújtani tervező munkájuk­hoz. Nagy szerepük van a fővárosi és a megyei tanácsok­nak. A törvényjavaslat ezért rendelkezik a népgazdasági és a tanácsi tervek, és tervezés­kapcsolatáról. A jövőben is aktív szerep hárul a taná­csokra, nemcsak saját tervük kialakításában és megvalósí­tásában, hanem a népgazdasá­gi terv megalapozásában is. Végezetül expozéjában be­szélt a tervezés tudományos megalapozottságának javításá­ról, és a tervezés demokratiz­musának elmélyítéséről. A ter­vezés demokratizmusának biz­tosításé érdekében a tör­vényjavaslat leszögezi, hogy a népgazdasági tervezés so­rán hasznosítani kell a dol­gozók tapasztalatait és ja­vaslatait. A tervszerű köz­ponti irányítás szempontjából fontos lépés lesz az állami tervbizottság létrehozása, amely a Minisztertanács szer­veként fog működni. Majd utalt arra, hogy a népgazdasági ter­vezésről szóló törvényjavaslat kidolgozásával gazdasági jog­alkotásunk jelentős állomásá­hoz érkeztünk, annál is inkább, mert a törvényjavaslat előter­jesztésére abban az évben kerül sor, amikor megemlé­keztünk a tervgazdálkodás ha­zánkban történő bevezetésé­nek 25. évfordulójára. Expozéját a következőkkel fejezte be: — Bízva abban, hogy a népgazdasági tervezésről szó­ló törvényjavaslat megfelel a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és fogadja el. Az elhangzott expozét kö­vette a törvényjavaslat vitá­ja. Az országgyűlés tegnapi ülésén felszólalt dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektora, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója, aki hangsúlyozta, hogy a tervezet higgadt ál­lamvezetési megfontolás ter­méke, amely erősíteni fogja a népgazdasági tervezés és irányítás terén oly fontos egy­séges szemléletet és a kölcsö­nös együttműködés szelle­mét. A képviselők közül Nagypataki Imre, Mocsári Sán­dor, dr. Radnóti István, dr. Szép Zoltán, Jazbinsek Vil­mos szólalt fel. Ezt követően az elnöklő Apró Antal bezárta a vitát és megadta a szót az Országos Tervhivatal elnö­kének. Párdi Imre leszögezte, hogy a vitában a törvényjavaslat szükségességének hangsúlyo­zása és egyértelmű támogatása nyilvánult meg. Értékes és hasznos ismeretek hangzottak el a tervezői és a gyakorlati munka tapasztalatai alapján. Az országgyűlés a népgaz­dasági tervezésről szóló tör­vényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Ap­ró Antal bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­gától és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Elnökségétől javaslat ér­kezett az Elnöki Tanács­ban megüresedett hely betöl­tésére, A javaslat alapján az országgyűlés Darvas Jó­zsef képviselőt egyhangúlag a Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagjává választotta. Majd a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő az új építési és közlekedési bi­zottság megválasztására, va­lamint a szociális és egészség- ügyi bizottságban, illetve a mentelmi és összeférhetetlen­ségi bizottságban elhalálozás folytán megüresedett tagsági hely betöltésére. Az előter­jesztést az országgyűlés egy­hangúlag elfogadta. Napirend szerint, ezután in­terpellációkra került sor. A miniszterek válasza után, befejeződött a napirendi té­mák megtárgyalása. Apró An­tal elnök berekesztette az országgyűlés téli ülésszakát, kellemes ünnepeket és ered­ményekben gazdag boldog új évet kívánva. Mintha földrengés rázta volna Saigont Ezer tonna lövedéket éa napalmot robbantottak fel a partizánok Csütörtökön, hajnalhasadáe előtt két órával robbanások sorozata verte fel álmából Saigont. A szűnni nem akaró dörejek nyomán rövidesen ha­talmas tűzgolyók festették na­rancssárgára az eget az egész város felett' A robbanások a fővárostól mindössze 10 kilo­méterre levő hadianyagrak­tárból származtak, ahol a sza­badságharcosok az idei nagy offenzíva egyik legsikeresebb haditettét végrehajtva, lángba borították a saigoni csapatok legnagyobb fővárosi utánipót­lási bázisát. Az első becslések szerint közel ezer tonnányi tü­zérségi lövedék és napalm semmisült meg. A detonációk nyolc órán át folytatódtak feltartóztathatatlanul, földren­gésként megremegtetve a fő­várost. A saigoni katonák nem tudták megakadályozni a ha­dianyag megsemmisülését, csunán arra szorítkoztak, hogy lezárták az egész környéket, és figyelmeztető lövésekkel tartották távol az oda siető újságírókat. Amerikai források szerint a megsemmisült hadianyag nagy részét a legutóbbi hónap so­rán szállították lázas sietség­gel Dél-Vietnamba, hogy a tűzszüneti megállapodás alá­írására minél jobban felsze­reljék a bábhadsereget. Ez egyébként a harmadik hasonló robbantási akció Sai­gon közelében egy hét lefor­gása alatt. A felszabadító erők élénk harci tevékenysé­gének ellensúlyozására az amerikai légierő csütörtökre virradóan is legnagyobb bom­bázóival, a B—52-esekkel tá­madta a főváros környékét. Nem szüneteltették az ame­rikaiak légi háború iukat a VDK felett sem, ahol az éjszaka folyamán összesen 12 bevetés­ben bombázták Dong Hol ki­kötőváros környékét. ★ Csütörtökön az amerikai sajtó erősen borúlátó hangu­latban mérlegelte a vietnami békerendezé6 kilátásait. A Fe­hér Ház csütörtökön hivata­losan ugyan nem nyilatkozott a Kissinger—Le Dúc Tho tár­gyalások kimeneteléről, de bennfentes amerikai források nem hivatalos beszélgetésekben elismerik: az alapkérdés ren­dezése nélkül értek véget a november 20-án kezdett és 9 napos megszakítással decem­ber 13-ig folytatott tárgyalá­sok. Amerikai megfigyelők az egyetlen „reményre jogosító” körülményt abban látják, hogy az USA és a VDK az „érint­kezés fenntartásában” állapo­dott meg, vagyis „nem borul­tak fel a tárgyalások”. A most zárult szakaszban egy dolog világossá vált: Kissinger meg­tévesztette az amerikai és a világközvéleményt, amikor 10 nappal az amerikai elnökvá­lasztások előtt azt állította, hpgy az USA által egyszer már jóváhagyott megállapodá­son csupán „kisebb fontossá­gú részletkérdésekben” kíván újratárgyalással módosításokat elérni. Valamennyi amerikai hírmagyarázó egyetért abban, hogy Thieu követeléseinek elő­térbe állításával az USA a 9 pontos megállapodásnak azo­kat az alapkérdéseit tette is­mét vitássá, amelyek miatt a háború . több, mint 10 éve folytatódik. ★ Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadója rövidesen hazautazik Hanoiba — közölte a demokratikus Vietnam delegációjának szóvi­vője csütörtökön a Vietnamról tárgyaló párizsi négyes érte­kezlet 170. ülése után. (MTI) Egyhangú döntés a t DiDK EGB-felvételéről Az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsa felvette a Né­met Demokratikus Köztársa­ságot az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságába. A tanács szerdán New Yorkban vala­mennyi tagja egyetértésével felújította 53. ülésszakát, amelyen Lengyelország, Ma­gyarország és a Szovjetunió nevében Eugeniusz Kulaga nagykövet, lengyel állandó ENSZ-képviselő terjesztett be határozati javaslatot az NDK- nak az EGB-ba való felvé­telére. A tanács a javaslatot szavazás nélkül, egyhangúlag jóváhagyta. A tanács tagjainak felszó­lalása után dr. Horst Grunert nagykövet, az NDK állandó ENSZ-megfigyelője tett rövid nyilatkozatot. Köszönetét mon­dott a tanács tagjainak az NDK felvételéért, amely ked­vező fejlemény a nemzetközi politikában, ’ újabb lépés az enyhülés felé. Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője, a gazdasági és szociá­lis tanács idei elnöke, zár­szavában hangsúlyozta, hogy a tanács döntése biztatás mindazoknak, akik az alap­okmány elvei alapján állnak, akik hisznek a jobb megér­tésben és együttműködésben, akik hisznek a békés egymás mellett élés és az egyetemes­ség alapelveiben. Befejeződött Cernanék programja a Holdon Szerdán késő este, még éj­fél előtt, ismét a Taurus-Liít- row völgybe ereszkedtek le az Apollo—17 űrhajósai- Nem­csak ők maguk indultak neki utolsó holdsétájukmak; utolsó volt ez a kirándulás az Apol- lo-program történetében is. Cérnán és Schmitt ezúttal északkeleti irányban haladt, a „Van Serg”-kráter felé, az „Északi masszívumnak” neve­zett sziklás hegység lábához. Útközben, —- hasonlóan az ed­digiekhez — megálltak és kőzetmintákat vettek. Ami a „Van Serg”-kráíert illeti, vele kapcsolatban nem teljesültek be Cernanék re­ményei A „Van Serg”-ről nyomban kiderült, hogy nem vulkáni Kráter. Amit itt talál­tak, immár egészen közönsé­ges leletnek minősül: sötét­szürke törmelék, ki.sebb-na- gyobb — föltehetően korai eredetű — kövek. Körülbelül öt órával azután, hogy kiléptek a holdkompból, Cérnán és Schmitt délnyugat felé fordult, hogy visszatérjen a „Challenger”-hez. Az álta­luk gyűjtött kőzet- és talaj­minták összsúlya a mostani kirándulás után 47 kiló 30 dekára növekedett. Az út, amelyet harmadik sétájukon megtettek, összesen 11 kilo­méter volt. Hat óra 41 perckor bezáró, dott Schmitt és Cérnán mö­gött a holdkomp ajtaja, ősz - szesen 22 órát töltött a kés űrhajós a Hold felszínén, a holdkompon kívül, többel, mint valamennyi elődjük. ■ Ami a folytatást illeti: 10 óra 33 jjerokor Cérnán és Schmitt pihenni tért; társuk, Evans, a parancsnoki kabin fedélzetén már három órával korábban megtette ugyanezt. Ébredés után megkezdődtek az előkészületek az indulás­hoz, s a tervek szerint az Apollo—17 Holdra szálló egy­sége négy perccel éjfél előtt emelkedett föl Földünk állan­dó útitársának felszínéről. A felszállást az onnan 100 mé­terre parkoló holdautó színes kamerája közvetítette a Föld­re. (MTI) Vendégeink fergeteges sikere Rétságon NÓGRAD - 1972. decembei 15., péntek (Folytatás az 1. oldalról) Harmadik számként vidám tánc következett az együttes ének- és zenekarának előadá­sában. A tánc után V. Jarkin, az oroszországi és szövetségi művészeti verseny győztese lépett színpadra és Levasov, Az orosz föld dalos maradai, Holmunov: Dal az acélöntők­ről című szerzeményét éne­kelte. A közönség mind jobban elmélyedt a színvonalas, vál­tozatos műsorban, hiszen új­ból táncot mutattak be V. Piszockaja és K. Romasko elő­adásában, majd az együttes vezetője, Albert L enszki) adott elő két énekszámot, köztük a közismert Ej uhnye- met. Orosz népi dallamokat tolmácsoltak G. Petrov és G. Ivanov hangszerszólisták. Véget nem érő tapssal jutal­mazta a közönség a Kalinkát. Majd Ismét dalok következ­tek, azután kalinai rigmusok, szívhez szóló orosz dalok, köl­temények, és a csodálatos mű­sort magyar csárdásokkal zár­ták be. A közönség a fárad­hatatlan művészeket szinte nem akarta hazaengedni. A színvonalas műsort egyébként Jámbor Éva komponálta. Az éjszakát az együttes Bánkon töltötte. A mai napon Balassagyarmatra látogatnak, ahol 11 órakor üzemlátoga­tás szerepel a programban, a Magyar Kábel Művek balassa­gyarmati telepén, délután fél 3-kor a Palóc Múzeumot te­kintik meg, majd négy órá­tól megkezdődik a Jelkészülés az újabb fellépésre a Mik­száth Kálmán Művelődési Központban. Este 6-kor kez­dődik ismét a nagyszerű mű­sor, amely előtt Lombos Már­ton, a Balassagyarmati váro­si Tanács elnöke mond kö­szöntőt. Előadás után a mű­vészegyüttes tagjai Salgótar­jánba utaznak. maii Ken» is i megvásárolhatja KARÁCSONY HEH LOTTÓ szelvényeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom