Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

Operaest MOZIÉLET MANÓN LESCAUT A protest song első előadója Ki hinné, hogy ezt a so­kak által szentimentálisnak tartott, zenészcsaiádból szár­mazott olasz zeneszerzőt sza­bad óráiban leginkább a tech­nika foglalkoztattal Városá­ban a legszenvedélyesaöb autóvezetőnek ismerték, első­ként vásárolt rádióvevő-ké­szüléket, s egész flottát tartott fenn motorcsónakokból. S amikor a fia mérnökké lett, szakítván négy generáció fel­menőági zenészi és zeneszer­zői hagyományaival, ismerősei azt mondták: „Érthető, apja örökségét folytatta!” Ámde minden anekdotától függetlenül, Giacomo Puccinit mégis zeneszerzői munkássága tette halhatatlanná, hiszen a négy generáción ót öröklődött muzsikusmesterség benne teljesedett be. Bazzini és Pon- chielli (az utóbbi a Gioccon- da neves szerzője) voltak a mesterei, s már első nyilvá­nosan bemutatott műve, a Capriccio sinfonico sikert ara­tott. Huszonhat éves volt, amikor első operáit, a Tündé- rek-et és az Edgar-t szerez­te, melyek közül egyik sem remekmű még, de már elin­dították a siker útján. Vi­lágraszóló hírnévre a Manón Lescaut-val tett szert, amely­ben már kiforrottan jelent­kezik jellegzetes stílusa. A Puccinii porlando stílust azóta kezelik a wagneri énekbeszid elvének továbbfejlesztőjeként. (Az énekelt szólam a monda­nivaló értelmét követi, de Puccininél mindig dallamo­san!). Remek dramaturgiai ér­zéke és színpadismerete is a Manón Lescaut-ban érvénye­sült először a maga teljessé­gében. Amikor a Manón Lescaut (Prevost abbé regénye) dra- matizálására vállalkozott, Puccini tulajdonképpen igen nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen a francia Massenet szentimentális Afanon-ja mái Európa-szerte széles körben hó­dított és az olasz színházakban is lelkesen tapsoltak neki. (Mas­senet száz esztendeje előbb arotóriumnak írta meg a meg­tévedt és megtért Manón tör­ténetét, s csak 1903-ban dol­gozta át operává! A bűnös asszony problémája különben is kedvenc témája volt, ami­ről a Marie Magdeílene, Sapho, Cleopatra és több más műve is tanúskodik a Manón mellett). Puccini talán ezért is fordított akkora energiát a szövegkönyvre, amelyet vég­legessé Mica, Oliva, Praga és Ricordi társaságában formált. Puccini „Manón”-jában Pre­vost társadalomkritikáia egyébként is epizódokká szű­kül, de éppen ez az epizódok­ká szabdalás különbözteti meg Messenet-től is. A helyszínek is a lélektani villanásokhoz alkalmazkodva változnak. Az Amiens-i foga­dóban ismerkedik meg Manón a diákkal. Des Grieux-v al. öccse már eladta őt Geronte de Ravoirnak, a dúsgazdag Ki­rályi adóbérlőnek, de Manón feltámadt szerelmének enged­ve megszökik a diákkal. A második kép előkelő szalon amelyet Geronte bérel Ma- nonnak. Tetszik a fényűzés és gazdagság a kurtizánnak, de szíve már mégis az elhagyott Des Grieuxé. Bátyját, az őr­mestert addig kérleli, amíg az helyébe hozza a diákot. Az adóbérlő rajtakapja őket, s bosszúállásként Manont bör­tönbe viteti. A harmadik eni- zód színhelye a börtön előtti tér, Le Havre kikötőjében. Manont hajó viszi feslett nők társaságában Észak-Ameriká- ba. de a szerelmes diák en­gedélyt kap a hajó kapitányá­tól, hogy követhesse Manont tengeri útján. A negyedik, befejező epizód színhelye si­vatagi pusztaság New Orle­ans határában, ahol a diák és Manón szökik holtfáradtan a Válasz egy felszólalásra Elesett-e a mai falusi Nemrégiben tartották meg a Járásokban és városokban a kommunista pedagógusaktíva- ertekezleteket. Gyakorló ta­nárok, tanítók, párt- és taná­csi vezetők, társadalmi szer­vek képviselői jöttek össze, hogy megvitassák a Központi Bizottság június 15-i. az ál­lami oktatásról szóló fontos határozatát, beszéljenek a te­endőkről. Balassagyarmaton a járás és a város kommunista pedagó­gusai sok-sok érdekes és hasznos dolgot mondtak el. A vitában értékes vélemények hangzottak el, amit a határo­zat végrehajtásakor az isko­lákban jól fel lehet használni. A vita lényege: keresni azo­kat a módszereket, amelyek a határozatok végrehajtását meggyorsítják az iskolák és a gyerekek érdekében. Felszólalt a tanácskozáson egy általam nagyra becsült kommunista pedagógus is. Szavaiban aggályait fejezte ki a felnövekvő nemzedékért­Beszédét így fejezte be: „ .. .Segítsük az elesett falusi gyermekeket.” Ezzel akarok én vitatkozni. Vitatkozom azért, mert sérti a falusi pedagógusokat, és sérti a falusi gyermekeket. Igaz, hogy volt időszak, ami­kor a falusi gyerek tényleg elesett volt. A felszabadulás óta, s különösen az utóbbi év­tizedekben azonban az oktató- nevelő munka feltételei gyö­keresen megváltoztak. Több­ségében jól képzett, szakmai Fenyvesi Józs Bensőséges ünnepségen ke­rült sor a napokban a Kiste- renyéi Általános Iskolában Fenyvesi Józsefnek, az iskola igazgatójának, a pedagógus- szakszervezet megyei bizottsá­ga elnökének kitüntetésére. A pedagógus-szakszervezet köz­ponti vezetősége a Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát adományozta a több mint 25 éves mozgalmi tevé­kenység elismeréséül. A kitün­és politikai tekintetben egya­ránt felkészült pedagógusok allnak a falusi iskolák kated­rain. Munkájuk következtében a falusi gyerekek hallatlanul sokat fejlődtek szellemi és fi­zikai értelemben egyaránt. Aki gyakran jár vidéken, rá­diót hallgat, televíziót néz, ez maga is tudja ennek igazsá­gát­A mai falusi gyerekek ugyanolyan élénken reagálnak az élet dolgaira mint a vá­rosiak. Ugyanolyan okosak és értelmesek, mint azok, akik városi iskolákban tanulnak. A különbség talán abban feje­ződik ki, hogy a falusi gyer­mek még ma is nehezebb kö­rülmények között tud eljutni olyan ismeretekhez, amit a városi gyerek „készen kap”. Ez a gond a város és falu kö­zött ma még meglevő különb­ségekkel függ össze. Kétségtelen tény, hogy egyes falusi iskolákban az oktatás feltételei még nem olyan kor­szerűek, mint amelyek a vá­rosi gyerekek rendelkezésére állnak. A falusi pedagógusok lelkes munkája azonban pó­tolja ezeket a hiányosságokat. Mi arra törekszünk, hogy a következő években is minden anyagi és erkölcsi támogatást megadjunk a falusi iskolák oktató-nevelő munkájához. Meggyőződéssel vallom, hogy falusi gyermekeink a követke­ző években szorgalmasan fog­ják elsajátítani a műveltség alapjait. Olyan embereket ne­velnek ezekben az iskolák­ef kitüntetése teté6t dr. Voksán József, a pedagógus-szakszervezet köz­ponti vezetőségének titkára nyújtotta át. Hartly Jánosné a pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottsága, 6 a szakszer­vezeti aktivisták nevében kö­szönte meg Fenyvesi József­nek eddigi fáradozását, s aján­dékot. pénzjutalmat nyújtott át neki. Munkásságát méltat­ták a megyei párt- és állami szervek képviselői is. 4 NÓGRÁD - 1972, november 15., szerda város, a szabadság felé. De erejük fogytán, s a lány ha­lála örökké teszi kettejük ki- olthatatlan, szenvedésekbe torkolló szerelmét. Puccini operáiból a Manón Lescaut-t ritkábban tűzik ná­lunk műsorra, ez is érdekessé teszi a debreceni Csokonai Színház vállalkozását a mű felújítására. A zenekar és a szereplők plasztikusan érzé­keltették azt a dallambősé­get, zenekari színhatások iránti érzéket, a Dedussy-éhez hasonló látás- es érzésmódot, amely Puccini művészetének sajátja. Időnként fölfedezhet­tük azokat a tématöredéke­ket, harmóniaváltásokat és zenekari effektusokat is, ame­lyek a Manonban már a Pil­langókisasszonyra és a Tos- c ara utalnak. Jövőre tesz nyolcvanéves ez az opera (1893. február elsején a tori­nói Teatro Régióban Toscani­ni vezényelte!), de a debre­ceniek tolmácsolása is meg­mutatta: friss, eleven, örök életű. A salgótarjáni első napi szereposztás művészei forró sikerre vitték a bemutatót: Marsay Magda drámát és lí­rát vitt alakításába, szoprán­ja szívhezszólóan kísérte vé­gig hangulatváltozásait, örö­mét és bánatát, szenvedését és a szerelem vigaszát. Hor­váth Bálint tenorját már jog­gal érte számos dicséret, a szerelmes diák alakját is jól formálta meg. Nagy Miklós, a színház felfedezése, modern operai alkat, aki nemcsak énekli, hanem színészien for­málja is Lescaut őrmester bo­hém, romlott, mégis sok te­kintetben emberséges figurá­ját. Tóth József adóbérlőie hiteles alakítás volt. Fölfi­gyeltünk még Tibay Kriszta altjára, Géczy József és Bán Elemér tenorjára. Lakos György gyermeh? ban, akik a községek politi­kai, gazdasági és társadalmi feladatait eredményesen old­ják majd meg. Meggyőződésem, hogy a fa­lusi gyermekek között is ugyanolyan sok a tehetséges, értelmes ember, mint bárme­lyik városi iskolában. Tudom azt is, hogy az életben közü­lük a legtöbb jól megállja a helyét- Ez jogosít fel arra, hogy egyértelműen megfogal­mazzam: a mai falusi gyer­mek már nem elesett, ha bi­zonyos dolgokban még segít­ségre is van szüksége. Horváth József, a járási hivatal elnöke Kalandfilme­ket, s egy na­gyon szép, lí­rai alkotást mutat be a No'- vember 7. Filmszínház a holnap kezdő­dő műsorhé­ten. Az Azok a csodálatos fér­fiak című szí­nes amerikai filmvígjátékot november 16— 18-án játssza a mozi. Utána, november 19— 22-én a Joe Hill balladája című színed, svéd—USA filmre vált­hatnak jegyet a mozinézők. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő matiné műso­rán a Napfény a jégen cí­mű színes magyar filmbur- leszk^ szerepel. A szombat délelőtti műsor programja pedig a Dél csillaga című színes angol—francia film lesz. Tízezer fontos nagy repülő­versenyt hirdet világszerte a nagy angol napilap, a Daily Post tulajdonosa. Az útvonal: London—Párizs. Számos or­szágból érkeznek versenyzők, ás rajthoz állnak áz 1910-es ív legbámulatosabb repülőgép­típusai. Megismerjük a piló­tákat . a szoknyavadász fran­cia Dubos-t, a szabályzat alapján repülő porosz katona­tisztet, Popperwell zseniális feltalálót, a tisztességtelen esz­közökkel próbálkozó Sir Per- cvt, a sokgyermekes Pin- ticelli grófot, és az egész tisz­tes gyülekezetei. A verseny győztese egy korrekt angol úriember lesz. a második he­lyezett viszont elnyeri a bá­jos Patricia kezét. S ha ez vigaszdíjnak számít. akkor igazán megérte versenyezni... Az Azok a csodálatos fér­fiak című film mulatságos tör­ténete mellett a nagyszerű szereposztás is nagy vonzerőt jelent. Csak néhányat a nagy nevek közül: Alberto Sordi, Jean-Pierre Cassel, Terry Thomas. Az Országos Filharmónia és a pásztói Lovász József Művelődési Központ ifjúsági bérleti hangver­senysorozatot indított, változatos léniákkal. Az első hangversenyt november 16-án tartják, Emléke­zés Mikszáth Kálmánra címmel. A Jelenet a Joe Hill balladája Két svéd fiatalember, két testver New Yorkba érkezik, s hamarosan szembe kell nézni­ük az emigránsélet keserű té­nyei vei. Joel számára New York nem jelent perspektívát, megkezdődik új élete — Joe Hill vándormunkásként. Meg­keresi a kapcsolatot a hozza hasonló sorsúakéval, s oszto­zik hitükben, harcukban. A vi­lágon elsőként komponálja a protest songokat, amelyeket társaival együtt utcasarkokon, ládákra állva ad elő, s lassan- lassan felélesztve a reményt és bátorságot a szegényekben. Bo Widerberg, a Joe Hill balladája című film rendező­je a svéd rendezés egyik leg­nagyobb alakja Ingmar Berg­man mellett. Filmjéről számos lap ír elismerő hangon. „Ragyogó szépség fénylik át a filmen, mint Widerbergnél mindig. Himnusz a fényhez, az élet szépségéhez, egy em­ber harcában, aki azért küzd, hogy érdemes legyen élni.” (Le Nouvel Observateur) „Ismeretes, hogy a 41 éves Widerberg a regényírás és a filmkritika útján jutott el a rendezéshez, hogy egy kis napfénnyel és színnel árassza el azokat a komor metafizi­kai völgyeket, amelyekben Ingmar Bergman gyönyörkö­dik, és akivel Widerberg al­cember 14., amikor Kodály Zoltán- emlékhaiiigversenyt rendeznek. Jö­vő év február 15-én Mesevilág a zenében, március 16-án pedig Játsszunk zenét címmel tartják meg az ifjúsági hangversenysoro­című filmből kalomadtán polemizál.” (L’Ex- pressz) Valamennyi eddigi kritika a „leg”-ek hangján szól a cím­szerep nagyszerű alakítójáról, Thonmhy Bergrenről. A Jégszínházba viszi el a nézőt a Napfény a jégen cí­mű magyar film. Látványos jégtáncokban gyönyörködhe­tünk, s emellett megismerked­hetünk a színház művészeinek életéve! is. A szólótáncosnő, Andrea eltűnik. Mint kiderül, három vidéki nagynénje „ra­bolja el”, akik megbotránkoz- va veszik tudomásul, hogy hú- gocskájuk egyetemi tanulmá­nyai mellett esténként a jé­gen csúszkál, és mindenféle maskarában riszálja magát. A másik bonyodalmat Klári okozza, aki szintén szólótán­cosnő, és a lábaira akar biz­tosítást kötni. A végén ter­mészetesen minden jóra for­dul, s a sok viszontagságon átesett főszereplők ma is ví­gan élnek, ha meg nem hal­tak ... A Dél csillaga, a világ leg­nagyobb gyémántja, a parti iszapból kerül elő. Körülötte forog az azonos című film minden bonyodalma. A gyö­nyörű gyémánt eltűnik, s az­tán előkerül. A titok nyitjára egy megtermett strucckisasz- szony vezeti rá a szereplőket, a strucc az Olga névre hall­gat. Legalábbis addig, amíg egy szép nagy strucccsordára nem akad. Felnőtteknek és gyerekek­nek egyaránt kitűnő szórako­zást nyújt a Dél csillaga cí­mű film. Az alkotás Verne Gyula nálunk is ismert nép­szerű regényéből készült. A vonzerőt növelik a csodálatos airikai felvételek, nem ke­vésbé a nagynevű sztárok mint Orsón Welles, George Segal, Ursula Andress. November első napjaiban a salgótarjáni Bányász Művelő­dési Otthon Aranylanttal és Kiváló címmel kitüntetett fú­vószenekara jól sikerült műso­rát hallhattuk a Kossuth rá­dióban. Tegnap délután a Kó­ruspódium Várpalotán I. adás­ban a Bányász férfikórus elő­adásában hangzott el a palóc népdalcsokor. E héten pénte­ken délután 15.10 órakor újra hallhatják az érdeklődők a Kossuth hullámhosszán a Bá­nyász férfikórust, amikoris a Kóruspódium Várpalotán II. című műsorban lépnek fel és két művet: Gőgh és Magógh, valamint a Menet című dalt mutatják be. Mind a fúvósze­nekar, mind a dalárda mun­káját Maróti Gyula irányítja, ö dirigálja a rádióműsorbaai elhangzó számokat is. zat előadásait. A négy előadásra következő előadás időpontja de- szőlő bérlet ára 25 forintba kerül. xfe emberi t4rsasá<zon kívül csakugyan aus. nélkülöz mäst. és most. hogy majdnem elveszítette, kezd/ igazan Becsülni kicsiny birodalmat. Ifjúsági bérleti hangverseny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom