Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

t Szarvasmarha-tenyésztési program és feladatok (I ) Bgények kielégítése A kormány 1972. július 27- én nagy jelentőségű határo­zatot hozott a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésére. A kö­vetkező időszakban a gazda­ságpolitika egyik központi kérdésévé vált a program vég­rehajtása. A szarvasmafrha jö­vedelmezőségét javító intéz­kedések a kormányhatározat megjelenése után az üzemek és a lakosság körében ismert­té váltak. Köztudott az is, hogy a különböző ágazatok — és az egész gazdálkodás — jövedelmezőségét érintő egyéb intézkedésekre is sor került, amelyek különböző végrehaj­tási utasításokban jelennek meg. (Sertés-, baromfi-felvá­sárlási árintézkedések, jöve­delemadó, földadó, szolgálta­tási díjak stb.) Ezeknek az intézkedéseknek és a kor­mányhatározatban szereplő támogatások igénybe vételének feltételei eddig még csak részben láttak napvilágot. No­vember végére várhatóan va­lamennyi intézkedés kiadásá­ra sor kerül. A részletes in­tézkedések megyei és üzemi hatásának átfogó elemzésére ezért eddig nem kerülhetett sor. Az ismeretek alapján végzett részszámítások szerint azonban megállapíthatjuk: a program megyénk termelő­üzemei többségében kedvező Jövedelmezőséget biztosít. A kormányhatározat magasabb termelési szintre ösztönöz. Alacsony termelési mutatók mellett legfeljebb csak p- ed­digi veszteség mérséklődik. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének végrehajtási programja komplex, hosszabb távú intézkedéseket és teen­dőket foglal össze. A felada­tok sokrétűsége szükségsze­rűvé teszi, hogy a mezőgaz­dasági üzemek a programot megismerjék, a célkitűzéseit egységesen értelmezzék, és azok mielőbbi elérése érde­kben munkálkodjanak. A megyei vezetőség úgy ték, ugyanígy az állami gaz- döntött, hogy a program tel- daságokban is, ahol csak egy- ies megismerése érdekében — százalékos nyereség alakult amely valamennyi szabályozó ki. Az ösztönző érdekeltséget megjelenése után lehetséges tehát nem tudtuk biztosítani. — ez év végén a tsz-ek, sző- A mezőgazdasági termelési vétségek járási vezetők rész-^ ágazatok között a szarvas- vételével megyei aktívaérte- marha-tenyésztés eszközigé­kezletet tart. nye a legnagyobb, a megtérü­Ezek előrebocsátása mellett lés viszont az átlagosnál las- azokról a kérdésekről szeret- súbb. A termelés bővítéséhez nék szólni a részletesség igé­nye nélkül, amelyek a te­szükséges álló- és forgóesz­közök pénzügyi forrásait — a nyésztési, termelési és szer- jelentős állami támogatás el- vezési oldalról alapvetően lenére — az üzemek nem tud- meghatározzák a fejlesztés ták megfelelő mértékben biz- sikeres megvalósítását. a tosítani. Neon javult kielégí­szarvasmarha-ágazat ezzel tő mértékben a tenyésztői összefüggő jövedelmezőségét. munka. Az utóbbi években A szarvasmarha-tenyésztés egyértelművé vált, hogy kor­hatékonyságának javítása, a szerű nagyüzemi termelést, tejhozam növelése, a ház- hagyományos, kettős haszno- táji tehénállomány csökkenő sítású állománnyal gazdaságo- irányzatának fékezése, a nagy- san megvalósítani nem lehet, üzemek tehénállományának Az állomány fokozott kon- növelése a fejleszés alapvető centrációjával egyre nagyobb feltétele. A tehénállomány év- gondot jelentett a gümőkór és ről évre csökkent. Az egy te- a brucellózis elleni védekezés, hénre jutó tejtermelés me- ami főként a nagyüzemi sza- gyénkben mindössze 2081 Li- kosított telepek ..benépesíté- ter, tehát alacsony. A húsho- sét” gátolta. Megfelelő ta- zam színvonala ugyan magas, pasztalatok hiányában nem — 1970-ben a 100 hektár volt kellő előrelépés a haté- szántóra jutó értékesítés me- kony nagyüzemi tartástechno- gyénkben elérte a 67 mázsát* lógiai rendszerek kialakításá- az országos 61 mázsa átlaggal ban és elterjesztésében. A szemben. A tehénállomány- szarvasmarha alapvető takar- csökkenés következtében az mánybázisát képező szálas­utóbbi években a marhahús- és tömegtakarmány-termesztés termelés összes mennyisége is színvonala alacsony, és kor­csokként. szerűtlen a betakarítás tech­1968-ban a tehénállomány nológiája. Ugyanakkor csök- 41 százaléka, 1970-ben 31 szá- kent a melléktermékek (pl. zaléka került kivágásra. A kukoricaszár, utak, csatornák szarvasmarha-tenyésztés ked­vezőtlen helyzete több, egy­melletti fű) hasznosítása. A háztáji gazdaságok által fel­mással is összefüggő tényező kínált borjak és növendekal- együttes hatására alakult ki. latok, illetve esetenként a Az 1970. január 1-el végre­hajtott jövedelemjavító in­megtermelt tej értékesítési biztonsága nem volt meg. A tézkedésekig a nagyüzemi nagyobb ütemű . fejlesztések szarvasmarha-tenyészés vesz- megvalósításához az akadályo- teséges volt. Ezt követően az tó tényezők komplex feloldá- árbevételek és az üzemviteli tóra van szükség, támogatások együttesen a tér- Forgó Imre, melőszövetkezeti szektorban a megyei tanács osztályve- csak a ráfordításokat fedez- zetője Szovjet hanglemezhetek Az „ötvenéves a Szovjet­unió” hazai eseménysorozatá­nak érdekes színfoltja a szov­jet hanglemezhetek. Melódia- hanglemezeken mutatkozik be a Szovjetunió zeneművészete. ÍA Melódia foglalkozik a Szovjetunióban a hangfel­vételek és a hanglemezek készítésével.) A vállalat 1964-ben alakult és évente ke­reken 170 millió lemezt készí­tett. Ezeket a lemezeket a vi­lág 70 országában hozzák for­galomba és sikerüket nem­zetközi kitüntetések igazolják. A Francia Akadémia nagydí­ját például Muszorgszkij: Bo­risz Godunov, Sosztakovics: Katyerina Izmajlova, Prokfff- jev: Háború és béke, Rimszkij- Korszakov: Aranykakas operá­jának és Csajkovszkij: Hamu­pipőke balettjének teljes fel­vétele. A szovjet hanglemezek Ma­gyarországon is nagyon nép­szerűek. 1970-ben 37 ezer hanglemezt importáltunk, 1971-ben már 47 ezret, s az idén az év végéig a behozatal előreláthatólag eléri a 58 ez­ret. Nem kevésbé népszerűek a magyar hanglemezek .a Szovjetunióban. 1969-ben a ki­vitel 22 ezer volt, az idén, az első tíz hónapban 51 500. Fő­leg a komoly zenének, min­denekelőtt Lisztnek van nagy sikere. A szovjet hanglemezek ha­zánkban hézagpótlóak: eljut­tatják a világ zeneirodalmá­nak nagy alkotásait. A Hun­garoton adottságainál fogva ugyanis nem tud széles vá­lasztékot nyújtani; elsősorban magyar szerzőktől — Bartók, Kodály, Liszt — ad ki leme­zeket és ezenkívül zenetörté­neti ritkaságokat. A szovjet hanglemezhetek választékában sok remekmű­vet találhatunk világhírű elő­adók tolmácsolásában. Szvja- toszlav Richter Beethoven-mű- veket zongorázik, Emil Gilelsz Csajkovszkijt, David Ojsztrah és Lev Oborin Beethoven-he- gedű-zongora szonátákat ját­szik. David Ojsztrahot kar­mesterként is élvezhetjük: a Moszkvai Nagy Színház Zene­kara vezényletével Csajkovsz­kij VI. (Patetikus) szimfóniá­ját adja elő. A Leningrad! Kamarazenekar Gozmann ve­zényletével Bach: Branden­burgi versenyét játssza, a Moszkvai Kamarazenekar pe­dig Barsaj vezényletével Vi- valdi-versenymüveket. A szov­jet zeneszerzők alkotásai kö­zül lemezen találjuk Sosztako­vics basszushangra, férfikarra és zenekarra írt XIII. szimfó­niáját, a Moszkvai Filharmo­nikusok interpretálásában. Kondrasin vezényletével; Scsedrin II. zongoraversenyét és I. szimfóniáját, valamint részleteket Hacsaturján: Gaja- ne balettjéből. A folklór kedvelőinek örö­mére szolgál a Volgái Népi Kórus által előadott orosz népdalok, valamint egy össze­állítás a szovjet népek tán­caiból. És befejezésül egy igazi ze­nei szenzáció, mely egyben a két nép barátságát is példáz­za. A tervek szerint a Hunga­roton Bartók-összkiadásában felvétel készül Szvjatoszlav Richterrel. B J. CIKKÜNK NYOMÁN: Megépül a járda és a kerítés Meghívó érkezett a Salgó­tarjáni városi Tanács VB mű­szaki osztályától a szerkesz­tőség részére, a lapunk októ­ber 19-i számában megjelent „Balesetveszély Baglyasal- ján” című cikkünkre való hi­vatkozással. A meghívó rövi­den azt is közölte velünk, hogy november 10-én délelőtt 10 órára az osztály összehív­ta a baglyasaljai tanácstago­kat a járdaépítés problémá­jának megbeszélésére. örömmel tettem eleget a meghívásnak nemcsak azért, mert cikkünk nyomán első­sorban erre a megoldásra számítottam magam is, ha­nem azért is, mert a hivatko­zott cikk szerkesztői megjegy­zésében is jeleztem, hogy: „a tanács ide vonatkozó válaszát kérem, amelyre egy követke­ző összeállításunkban szeret­nénk visszatérni!” A műszaki osztály képvise­letében Balya Istvánné és két tanácstag; Ondrék László és Herczeg Béla egyetértésével a következőkben állapodtunk meg; Balya Istvánné ismertette, hogy amikor az út épült Bag- lyasalján, vele egyidőben, no­ha az anyagi alapok is bizto­sítottak voltak, a járda nem épülhetett meg az iskola és a kultúrotthon közötti út bal ol­dalán, mivel ott egy nemzet­közi telefonkábelt építettek. Ez késleltette a járda építé­sét, s mivel a telefonvezeték kiépítése ebben az évben fejeződött be, az út építői már levonultak e szakaszról, illetőleg az ide szánt pénzesz­közöket is átcsoportosították. A tanács jövő évi költség- vetésében szerepel a járda­építés, az óvodától a kultúr- otthonig, mintegy 200 méteres szakaszon De rögtön felme­rült a kérdés: mi lesz a jövő év tavaszáig? Az óvodás és iskolás korú gyermekek ál­landó balesetveszélynek van­nak addig is kitéve! A megbeszélés részvevői megállapodtak abban, hogy rövid időn belül elkészül egy „ideiglenes” betonlapjárda, amelyhez 1000 darab beton­lapra van szükség. Ezeket a tanács meg is rendelte, elő­reláthatóan 8—10 napon be­lül megindulhat a munka, amelyhez természetesen a la­kosság, a szülők segítségét ez úton is kérni szeretnénk. Még egy nagyon hasznos eredménye volt a csupán fél­órás megbeszélésnek, amely szintén egy , régi kérés telje­sítéseként tíidható be. Szep­tember 21-1 lapunkban „Kö- szününk és kérünk” címmel közöltük Réz Györgyné olva­sónk levelét, amelyben a hét­közi diákotthon kerítésének megépítését kérte. Ebben is jó hírrel szolgálhatunk most. Még a hónap folyamán meg­kezdődik az említett iskola, óvoda, valamint az orvosi rendelő kerítésének megépí­tése. • Meghallgatásra talált tehát a baglyas'ak kérése, amelyet a magunk részéről is köszö­nettel, az elismerés hangján nyugtázhatunk. A lakosság érdekeit, a választópolgárok érdekeit ezúttal jól szolgálta a, tanács a tanácstagokkal egye­temben. T. Jolán. Barkácsolás Korunk egyik jellemző és hasznos időtöltése a barká­csolás. Többen hajómodelle- ket, régi várakat építenek gyufaszálakból, mások rádió­kat, televíziókat állítanak össze önerőbőL Hasznosan te­lik az otthoni szabad idő. Me­sélték kollégáim, milyen fel­emelő dolog melegítőben fű- részelgetni, kalapálgatni a hosszú téli estéken. A kala- pálgafás eredménye az eltelt idő mellett sok értékes hasz­nálati tárgyat is eredményez. Egyik barátom szétszedte tel­jesen egyedül a kályháját. Igaz, hogy összerakni nem tudta, és a szakértelem nél­küli szétszedés folytán a cse­repek fele összetört, a lakás elsötétült a koromtól, de mégis büszkélkedik: ő ezer­mester. Nos, jómagam is beálltam a barkácsművészek soraiba. Az üzletben, ahol több bar- kácstársammal válogattam a hulladéklemezt és fadarab­kákat. rájöttem, hogy a bar­kácsoláshoz nem elég a szán­dék és a tudás, tömött er­szény is szükséges hozzá. Hó­nom alatt néhány darabka fá­val indultam hazafelé, ami­kor egy könyvüzletben mag­pillantottam néhány asztalos­szakirodalmat. Kell a tudás. Vásároltam néhány könyvet. Ezekből majd megtudom, ho­gyan fogjak hozzá a virágáll­vány készítéséhez. Mert az első remekmű — határoztam el — egy nem akármilyen vi­rágállvány lesz! Menetközben egy kirakatban láttam is egy elképzelésemnek hasonló vi­rágállványt. Meglepően ol­csón. Az anyag és a szakiro­dalom épp annyiba került, mint az új virágállvány, de akkor hol marad a fúrás, fa­ragás öröme? Azonnal hozzá - kezdtém a barkácsoláshoz. Kerek három hétig tartott, de volt eredménye. Akadtak ne­héz pillanatok is. Amikor az enyvesdobozt felrúgtam. Értem, hogy a fürdőszoba és a hall korcsolyapályává vál­tozott a meleg enyv száradá­sa után. De azt sohasem fo­gom megtudni, hogy mitől lett csirízes a csillár is? Hogy az ujjaimat lilára sze­gettem, a fűrész kitépte a nadrágomat? Ki törődött ily’ bagatell ügyekkel, hisz’ ott állt készen a remekmű: az új virágállvány. Nejem, akinek semmi szépérzéke a mo­dem asztalosművészethez, hörögve kérdezte: kutyaólat tennél a lakásba? És miért festetted lilára ezt a borzal­mat? — faggatott. Eldicse- '-edtem újításommal. Mivel ’'stékre már nem volt pén- :arú. a virágállvány borításá- h körömlakkot használtam. Nem bírta idegekkel, elro- íant. Én egvedül szereltem tel az új állványt: sorra ra­kosgattam a polcokra kaktu­szainkat, philodentronjain- kat. Ezek a virágok — saj­nos — túltápláltak, állapítot­tam meg, midőn kiderült, hogy az állvány enyvezése felmondta a szolgálatot. Eb­ben nem az alkotó és remek­műve a hibás, hanem az át­kozott nehéz cserepekben el­helyezett növények. V Néhány cserép a földre is esett, a cserepek összetörtek, sebaj. Jövő héten újrakezdem. Bár egyik barátom lebeszélt az otthoni barkácsolásról. Ok másképp csinálják. Hol és hogyan? Hát a gyárban, mun­kaidő alatt. Mutatta is milyen szép hangulatlámpát, dísztár­gyat barkácsolt odabenn. So­kan csináljuk így, közölte. Megspóroljuk az anyagot és az időt, kacsintott kedélyesen. Sajnos, gyárainkban talál­hatók a „csináld magadnak, a gyáradban" mozgalom hívei szép számmal. Túdom, értem. De azt nem értem mit szól­nak ehhez a gyári rendészek? Én a magam részéről to­vábbra is az otthoni ezermes­terkedés híve maradok. Mar hozzá is kezdtem új remek­művem előkészületeihez: egy zenélő órát varázsolok öreg vekkerünkből. A szakirodal­mat tegnap már sikerült a la­kásba csempésznem. Hogy fog csodálkozni a családom, ha óránk hajnalonta elzenéli az „adj Uram esőt.. Abai l’ál .... C selló cs a lány Ahol nincs — kellene... Manapság még kevés üzemgazdász dolgozik a megye ter­melőszövetkezeteiben. Pedig a vállalatszerű gazdálkodás ki­alakításának folyamatában jelentős szerep hárul reájuk. A meglevő üzemgazdászok is más feladatkört látnak el — adatgyűjtést végeznek —, mint amire képesítették őket. En­nek következtében nincs megfelelő összekötő kapocs a ter­melést és a számvitelt irányítók között. Hiányzik az olyan üzemgazdász, aki a számviteli adatok alapján rendszeresen elemzéseket végez, azokat megvitatja a termelés vezetőivel, állandóan felszínen tartja a gazdaságossági szempontok ér­vényesülését. Érdekes, hogy az üzemek vezetőinek zöme helyesli és igényli üzemgazdász loglalkoztatását. ám e vonatkozásban mégsines minden rendben. Egyes szövetkezeti vezetők még nem látják különösebb értelmét, mert nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az adatoknak, s ezekből kevés következte­tést vonnak le év közben. Más közös gazdaságban — ahol nincs önköltségszámítás — ügy vélekednek, hogy nagyon tudnák hasznosítani az adatokat, de nincsenek. Furcsa logika: ahol van. ott minek, ahol nincs, ott kelle­ne! Holott néhány közös gazdaság már bebizonyította, hogv következetes vezetői igényességgel olyan jellemző számokat tudnak felszínre hozni, amelyek birtokában az üzemgaz­dász a termelést elemző vizsgálattal jelentős segítségei nyújt a vezetőknek. Ennek hasznát pedig a közösség látja! — It — j NOGRAD - 1972. november 14., kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom