Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-09 / 264. szám

AURORA 72 Hosszú idő óta a legszínvonalasabb mezőny Rangos irodalmi esemény­nek adott otthont Salgótarján a november 7-i ünnepségek keretében. Megyeszékhelyün­kön rendezték meg a VI, Aurora orosz-szovjet vers és prózamondó országos feszti­vált. Az ország valamennyi részé- ből-csücskéből ide sereglettek az orosz-szovjet irodalom lel­flatalok országos versmondó versenyén szerepelt kiemelke. dő sikerrel, sokak véleménye szerint mindvégig fejjel a me­zőny fölött Volt, Folytathatnánk a sort a bu­dapesti Andrész Katival, aki régi orosz ballada előadásával aratott nagy sikert. A ballada zenei betétje —- saját gitárkí­sérete — különösen hatásossá. kés tolmécsolól t- közülük ie a rnegkapóvá tette produkcióját, legjobbak. Olyan fiatalok vet- '» „a---,, tek részt a fesztiválon, akik teín“*Ís Se máf vete Xamo'dó^^verseT8' ^ rln’ aSázó l^eík á’ vet piozam-ondo versenyen mar „„„„ iAn.t,K-A* ­felhívták magukra a figyelmet, nviUtíT r nm* « líifampikafiő csülheto előnyt nyújtó rutin­nal állták pódiumra Salgotar­s kiemelkedő teljesítményük kel érdemelték ki a fesztiválra szóló meghívót. Idén első ízben kizárólag meghívásos alapon szervezték az Aurora-fesztivált. A koráb­bi gyakorlat az volt, hogy a megyék a meghívottakon kí­vül is saját hatáskörükben küldhették egy-egy fiatalt fesztiválra. Ez azonban sajáto­san éreztette hatását: az ily módon küldöttek zöme inkább csak alkalomszerű olvasója az orosz-szovjet irodalomnak, s nem tudta felvenni a versenyt a meghívottakkal, akik az orosz-szovjet Irodalom ha­zánkban megjelenő köteteit rendszeresen forgatják, s a jánban. ..kezdő" Másik részük még az Aurora-fesztivélon. Mindezek után vendéglátói dicsekvés nélkül állíthatjuk: az Idei, Salgótarjánban meg- dezett Aurora színvonala min­den eddigit felülmúlt. Ennek a véleményének adott hangot a kilenctagú zsűri elnöke, Ke­leti István, a Pinceszínház Igazgatója is: — Az eddigi legjobb me­zőny jött össze Salgótarján­ban. összehasonlítási alapom pedig bőven van, hiszen ötö­dik alkalommal zsűrizem már az aurórázó fiatalokat. Már- már felmerült bennünk a ké­bennük található versekből és tely: nem kellene-e újítani, prózából már gazdag reper­toárt állítottak Össze maguk­nak. A kizárólag meghívásos alap­nak köszönhető, hogy a salgó­tarjáni fesztiválon a legjob- bakból is a legjobbak vettek részt. A csaknem hatvan fia­tal közül sok arc ismerős volt már számunkra. Kovács Erikát, S-baPnÓStt1z Ü“ 2* “ a hasznossal; nagyszerű szág aTauS Llntén nró’ élményszerzési lehetőség ez a Gengellczky László tatabányai, zát mond^rA naXtádi rIő italoknak. Valóságos „dzsem- Harsány! Agnes debreceni, i*>ri", ahol az elmúlt évek Koffler Gizella budapesti, szép emlékeit felmelegíthetik, Molnámé Merczel Erzsébet új élményekkel, új bairátsá- balassagyarmati, Nagy József gokkal gazdagodhatnak. Külö- miskolci, Németh Nóra buda- nosen nívós volt a döntő, pesti, Petrozsényi Eszter bu- résztvevől és hallgatói jól szerkesztett irodalmi délelőtt­frtssíteni valamit az immár hagyományos versenyen. Az idei fesztivál választ adott er­re, mégpedig nemleges választ. Jó dolog az Aurora-fesztlvál. Így ahogy van, jó erőket akti­vizál a fiatalokban, rangos fó­rumot nyújt az „országosok országosának”, a legjobb vers- és prózamondóknak. S képes arra is, hogy összekösse a kel­Evről évre színvonalasabb teljesítményt nyújtanak a fesztiválon résztvevő fiatalok. Nemcsak az előadókészségre, hanem az önkontrollt „vasta­gon” érvényesítő választásra is vonatkozik ez, Egyéniségük­höz illő verssel és prózával álltak pódiumra a fiatalok. Nem maradtak alul a művel szemben, együtt éltek vele, es sikerült elhitetniük a hallga­tóval, hogy nem a költőt, az írót „ismétlik”, hanem saját mondanivalójuk is az. amit választottak. Nagyfalusi Tibor rendező is a remek választásokat emel­te ki lapunknak adott nyilat­kozatában : — Szinte kivétel1 nélkül va­lamennyi versenyző a számára legjobb, egyéniségével legin­kább harmonizáló művet vá­lasztotta. Változatos, színes volt a választás — a mondha- tóság szempontjából Is. Zöm­mel, 80 százalék erejéig a mo­dern szovjet irodalom alkotá­sai szerepeltek, a klasszikusok közül Majakovszkij és Gorkij művei domináltak. Hallottunk néhány nagyon jól sikerült vidám verset és balladát Is. Huszonketten jutottak be a döntőbe, s köztük volt a me­gyénk színeiben induló két balassagyarmati versmondó Is, Molnárné Merczel Erzsébet és Selmeczl Ágota. Forró légkör­ben, az egymásért, s a jó tel­jesítményekért szurkolás han­gulatában zatlott le a döntő. A „huszonkettők” közül 11 versenyző kapott fesztiváldip­lomát. A legjobb szereplés fe­kete bőrkötéses „dokumentu­mát” vette át Andrész Katalin budapesti, Csaba Judit buda­pesti, Does István budapesti. vánszky Miklós pedig a határ őrség országos szavalóverse­nyén tűnt fel. Nem kevésbé cseng ismerő­sen ez a név: Molnámé, Mer­czel Erzsébet. A balassagyar­mati fiatalasszony a munkás- nek lehettek tanúi. Besztercebányai vendégek A salgótarjáni Mártírok úti Iskolát régi, baráti szálak kö­tik össze a Besztercebányai Tanárképző Főiskola gyakorló- iskolájával. Ennek jegyében november 5-én 22 tagból (16 gyerek és hat kísérő) álló de­legáció látogatott a Mártírok úti iskolába Juraj Mikula igazgató vezetésével. A háromnapos program sok érdekességet nyújtott a ven­dégeknek. November 5-én a baráti fogadás után vetélkedő zajlott le Kopernikuszról. Az elméleti és gyakorlati kérdé­sek (az űrhajózás története, tájékozódás, képességvizsgá­lat) igencsak próbára tették a játékosok tudását, erejét. A vetélkedő Izgalmait hangula­tos klubdélutánon pihenték ki a gyerekek. A besztercebányai testvér­iskola tanulói az éjszakát ma­gyar bárátaik családjánál töl­tötték. November 6-án a bánya­múzeum megtekintésével kez­dődött a nap, majd a delegá­ció sétát tett a városban, is­merkedett annak nevezetes­ségeivel. A megyei művelő­dési központban Venesz Ernő igazgató tartott tájékoztatást az intézmény munkájáról, művelődési feladatairól. Délután került sor az Igazi „mókára” : a sportversenyek­re. A labdarúgók az SBTC- pályán küzdöttek, a Gagarin iskola tornatermében pedig 8 kosárlabda művelői mérték össze erejüket. Az uszoda is hangos volt, a víz kedvelő! mellúszásban versenyeztek egymással. A programba a Mártírok úti iskola helyi test­vériskolája. a Gagarin is be­kapcsolódott. A felnőtt kísé­rők este a november 7-e tiszteletére rendezett ünnepsé­gen vettek részt a megyei művelődési központban, majd baráti találkozón cserélték ki ppta iaí■ tapasztalataikat a Mártírok úti Iskola tanárai­val. November 7-én ünnepi dísz­be öltözött az iskola. A no­vember 7-1 megemlékezést az irodalmi színpad és az ének­kar produkciói tették benső­ségessé, színessé. Ezután az iskola tanulói kis ajándékok­kal kedveskedtek a vendégek­nek. A Salgótarjánról szóló film levetítése után a szlovák delegáció búcsút vett a ven­déglátóktól. Az iskola taná­rait viszontlátogatásra hívták meg, amelyre — a tervek sze­rint — jövő év március végén kerül sor. dapesti és Radvánszky Miklós nagyatádi versenyző. A négy nagydijas — tízna­pos szó v je tűni óbeli utazást nyerteik — Koffler Gizella, Andrész Katalin, Petrozsényi Eszter és Dócs István lett. Dí­jaikat a november 7-i díszün­nepségen és gálaesten vették át Alpári Páltól, az MSZBT alelnökiétől és Borbély Gábor­tól, a KISZ kto titkárától» A megyei és városi szervek külőndijait — értékes tárgyju­talmakat — Harsány! Ágnes­nek, Molnáraié Merczel Erzsé­betnek, Radvánszky Miklós­nak, Csaba Juditnak, Németh Nórának, Nagy Józsefnek és Gengellczky Lászlónak ítélték oda. Szendl Márta MOZIÉLET Harmickét nevem volt Négy filmet tekinthetnek f meg a salgótarjáni November 7. filmszínház látogatói a mu kezdődő mozihéten. November 9—11-én a Tombol a hold cí­mű színes angol filmet vetí­tik. A Harminkét nevem voll című magyar filmet novem bér 12—15-én játssza a mozi A vasárnap délelőtt 10 ón kor kezdődő matiné müsorn. az Egy az ezerhez című szov jet film lesz. A szombat dél előtti előadássorozat keretében pedig november 11-én a Ha lálos tévedés című színes NDK indiánfilmet tűzte program jó ra a filmszínház. Bruce, életerős fiatalember nem hajlandó fejet hajtani semmi előtt, ami természetes életvitelének valamiben Is el­lentmond. Utálja a konvenci­ókat. nem tisztel senkit és semmit. Egy futballmérkőzé­sen azonban megsérül, s a kórházban megtudja, hogy lá­bát többé nem mozdíthatja, megbénult. A testt fogyatéko­sok otthonába vonul, s szá­mára ott új élet kezdődik. Ha a Tombol a' hold című filmet csak úgy tekintjük, mint felhívást a nyomorékok emberszámba vevésére, akkor is lelkesen ajánlanunk kelle­ne. Ebben a filmben azonban többről van szó. A Tombol a hold figyelmeztet: az ember kötelessége teljes értékű éle­tet élni. A történet jellege könnyen a könnyeztető giccs útjára vihette volna a filmet. Ez szerencsére nem történt meg. Bryan Forbes, a rende­ző olyan tehetségesen, biztos kézzel és szemmel kezeli a té­mát, hogy az sohasem válik érzelgőssé. 1944. nyara. Magyarország népének szinte az utolsó le­hetősége adódott arra, hogy a németek által megszállt hazá­ban széles körű nemzeti össze­fogással szembeforduljon a jelenet a Tombol a hold című filmből nácikkal és magyar szövetsé­geseikkel. Erről az Időről irt Hollós Ervin regénye alapján Maár Gyula nagyon figyelem­re méltó forgatókönyvet, me­lyet Keleti Márton rendező ül­tetett át a film nyelvére — mégpedig a legjobb színészen segítségével. A Harminckét nevem volt cimű film főhőset, Ságvári Endrét Husztl Péter alakítja. Kiváló teljesítményt nyújt Tahi Tóth László, Bod­nár Erika, Latinovits Zoltán. de szinte a rangos együttes valamennyi tagja. Fordulatos, gyorsan pergő film az Egy az ezerhez. Nem is annyira a háborús küzde­lem motívumai, mint inkább a kalandos elemek kerülnek előtérbe benne. Jellegében, az események gazdag változatos­ságában egyrészt a Bosszúál­lók újabb kalandjaival, más­részt a Célpont; a híd című jugoszláv filmmel mutat ha­sonlóságot. Egy halálos, me­rész kaland veszi kezdetét a film első képein, s az alkotás egésze ezt a borotvaélen foly­tatott vállalkozást mutatja be. A festői táj és a luxusszana­tórium impozáns hátteret ad a történetnek, melyben a hősok nagyvonalú és leleményes öt­letekkel hárítják el az állan­dó életveszélyt. A Nagy Medve fiai, a Vad­ölő, A sólyom nyomában és a Fehér farkasok után a Halá­los tévedés az ötödik indián­film, amelyet Gojko Mit 1c fő­szereplésével forgattak. A film a jól bevált hagyományokat folytatja: tudatosan épit arra a jó értelembe vett, hatásos Indiánromantikára, amely biztos vonzerőt jelent a fia­talabb korosztály, de az idő­sebb mozilátogatók számára is. A történet kalandos motí­vumai, a váratlan fordulatok, az események és izgalmak most sem hiányoznak. A kü­lönleges tájak, s az illúziót keltő színes képek a feltárat­lan, vadregényes Észak-Ame- rika hangulatát árasztják. A főszereplők között lengyel, magyar, szovjet, jugoszláv színészek is játszanak, a „ven- dég”-színészek közül szá­munkra elsősorban Bus Kati ismerős. Képernyő előtt Szerelem a nagy forradalomban Már a mozikban is nagy sikert aratott Grigori) Bak­lanov és loszif Hejfic forgató- könyve és loszif Hejfic ren­dezői filmje, a Salud, Marijai. A Televízió jobb választást nem is tehetett, mint ezt a filmet műsorául tűzni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmából. A szovjet filmjátszás sok Időt és energiát fordít a kísérlete­zésre, de ez a film nem kí­sérlet, hanem beteljesülés. Nemcsak Genrih Marandzsan operatőri és Nagyesda Szi- monjan zeneszerzői munkáján múlik, hogy a romantikus Ait An k/sarjadaz etsS verés s ez ujAfis SONGOKAT HOZ. OR/ZN/ K£LL A KtNCSCT £RO il£M£K£T A KALANK MADARAKTÓL. K/JTSA VÍD£K£Z/K £Lí£N£, /Z«%- KÍNT RAT&R A MAAANYOSSAA NYOMASZTÓ TUDATA. tLYSKKOR A L£AK£PT£L£N£6S M£N£>íOLéS/- - :K K£*-------­S AN. etfÚLési T£RV£K K£RA£T/K CAVMAST AZ AKKlSAN, □ erőt hangulat lenyűgözi a film né­zőjét. A történet maga is roman­tikus, függetlenül attól, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom biztosítja a társa­dalmi hátteret. Mi történik tulajdonképpen? Marija (Ada Rogovceva) összeismerkedik egy spanyol tengerésszel, Pablo Alvarezzel (Angel Ga- tierrez), és szerelemre ébred iránta. A nagy szerelemnek egyik tanúja és rokonszenve- zője Marija anyja, (Valentyina VagyimiroVa), aki mindent megtesz leánya boldogságáért. Pablo minden nagy harcban részt vesz, többek között a Mahno bandái elleni küzde­lemben is, amíg szükség nem támad a spanyol intervenció- sok visszavonulására. Akkor azonban ígéretet tesz, ha a háború véget ér, megkeresi Mariját, mert szerelme riem Ismer időt és határokat. A sors útjai kiszámíthatat­lanok. A Szovjetunióban győz­nek a vörös csapatok, győz a forradalom, de Marija mitsem tud szerelméről. Tudomásul veszi, hogy Szeva (Vitalij Szo- lomin) régtől fogva szereti őt, és úgy gondolja, hogy spanyol szerelme régen meghalt. Ám, a győzelem ünnepén felfedezi Pablót, feledhetetlen szerel­mét. Utánaered a forgatagban. S a lélek szeizmográfjának jeladásaiból fölfedezi őt a spanyol csoportban, akik Moszkvában tanulnak, és ké­szülnek a spanyolországi nagy szocialista forradalomra. Tulajdonképpen Itt kezdő­dik a feledhetetlen filmre­gény. Pablo elveszi feleségül Mariját, aki azóta felnevelte kettejük kisfiát. Pablót Spa­nyolországba vezénylik, ahová Marijával együtt jutnak el, hogy segítsék a spanyol kom­munista forradalmat. Marija előbb férjét veszíti el a rette­netes harcban, később repülős fiát is. Két megrendítő halál- est szólítja fel őt, a gyenge nő visszakozására. De Marija nem alkuszik, részt vesz a harcban, amelyet könnyei tesznek nehézzé, keservessé. Kevés filmben akad megrá- zóbb, mint amikor Marija fia temetésén vesz részt, és visz- szafojtja könnyeit. ‘ Romantikával teli ez a ri­deg, történelmi film. Zajlik a harc, miközben Marija boldog házasságának napjait, a spa­nyol forradalom előkészítését, fiának sorsdöntő bevetését vé­gigéli. Még megdöbbentőbb, hogy a magáéhoz hasonló be­vetésre kell őrnagyként külde­nie fiának menyasszonyát, aki­ről csak annak vallomása alapján tudja meg kilétét. Sok kiváló szovjet filmet láttunk már, de a Salud, Ma­rija! sokon túltesz, hiszen si­kerül megnyernie a semleges nézők rokonszenvét is. Nem­csak kortársai és barátai, ha­nem a nézők Is azon izgul­nak, slkerül-e életben tarta­nia férjét, fiát és önmagát is, hiszen a forradalom tragikus napjai az ő szerelmének és családjának tragédiáját is magukkal hordozzák. Meghök­kentő, fordulatokban gazdag film ez, amelyben mindig a befejezés fordulatait várjuk. Ámde fordulatra nem kerül sor, hiszen a központban a forradalom áll, amelynek alá- ja van rendelve minden szub­jektív emberi érzés és meg„ hökkentő, mégis. általános családi fordulat. Váratlan és emberi a befe­jezés: a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ünnepén — ki tudja hányadikon! — Marija őszülő hajjal sétál Moszkva utcáin, és minden egybesimuló fiatalban flát és fia szerelmét látja. Pedig jól tudja, hogy sem férje, sem fia, s talán jövendőbeli me­nye sem él. A film egyike a legsikeresebb szovjet alkotá­soknak, s külön elismerés il­leti a szinkron részeseit: Vass Évát. Fülöp Zsigmondot Tardy Gézát, Benkő Gyulát, Tábori Nórát és Farkas Zsu­zsát. Szebb ünnep előtti műsort aligha közvetíthetett volna a Magyar Televízió. Lakos György /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom