Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Es is életszínvonal-emelkedést jelent Anyagi támogatás a lakásépítőknek — Busz a munkásoknak Illetményföld, kedvezményes gabona A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezetének legutóbbi kongresszusa foglalkozott azzal, hogy a gazdaságok vezetői törekedjenek a béren kívüli juttatások elért színvonalának megtartására, illetve a vállalat gazdasági eredményének növekedése alapján ezek fejlesztésére. A Magyamándori Állami Gazdaság szakmai vezetése, szakszervezeti tanácsa a középtávú gazdasági terv elkészítésekor külön fejezetben Intézkedett a dolgozók szociális ellátottságának fejlesztésére. Ha a IV. ötéves tervünk időarányos teljesítését vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a kitűzött céljaink esztendőről esztendőre valóra válnak. Egyik legfontosabb feladatunk munkásaink lakásgondjainak csökkentése. Évenként 5—5 dolgozót segítünk anyagilag a kislakásépítési akcióban. Az 1971—72-es években 10 példásan dolgozó fiatal épített kétszobás lakást. A költségekhez lakásonként a gazdaság 40 ezer forint anyagi támogatást biztosított. Ezenkívül fuvareszközzel, bontott építési anyaggal, szakmai tanáccsal látja el az építtetőket. Az Állami Gazdaság területe eléggé szétszórt, hiszen a gazdaság határa Balassagyarmattól Aszódig, illetve Felső- peténytől Cserhátsurányig terjed. E nagy területre a korábbi esztendőben teherautók, vontatók szállították munkába és haza a dolgozókat. Az egyre javuló gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy az elmúlt évben két autóbuszt vásároljunk. Ezekkel megteremtettük a feltételét a kulturált munkásszállításnak. A két busz lehetőséget ad arra, nogy a szocialista munkaverseny legjobbjait, a szocialista brigádok tagjait, a kitüntetett dolgozókat időközönként kirándulásokra vigyük, melynek során megismerkedhetnek hazánk szépségeivel, történelmi nevezetességeivel, részt vehetnek jelentős kultúr-, sport- rendezvényeken. Mindezt a gondoskodást a dolgozók elismeréssel fogadták. A munka- és egészségügyi körülmények javítását szolgálják azok a korszerű öltözők és fürdők, amelyek ma már négy üzemrészben, az előírásoknak megfelelően működnek. Ezekben a munkaidő befejezése után hideg-meleg víz áll a dolgozók tisztálkodására. Ezekre a létesítményekre több mint félmillió forintot költöttünk. Azt tarjuk, hogy ez csak biztató kezdet, mivel van még néhány terület, ahol az előírt követelményszintet sem tudjuk biztosítani. Nálunk a dolgozók 5,50 forintért kapnak kalóriadús, bőséges meleg ételt. Az előállítási költség ettől jóval nagyobb, a különbözetet a gazdaság fedezi. A béren kívüli juttatásokhoz tartozik még az illetményföld, a kedvezményes kenyérgabona, az üdültetésre, sportra és a kulturális igények kielégítésére fordított költségek. Az előbbiekre 1971- ben több mint kétmillió 300 ezer forintot költöttünk, ez év első felében az előbb említett kiadások már meghaladják a két és fél millió forintot. A dolgozókról való gondoskodás, szociális ellátásuk javítása. a szakszervezeti és a gazdaságvezetés napi feladatát képezi. Az erre fordított jelentős összegek megtérülnek, mert jobb a dolgozók hangulata, munkakedve, s mindez a termelés kedvező számainak alakulásában jelentkezik. Veszelka László VSZB-titkár Erőfeszítések az ellátás javítására Az árleszállítás után ugrásszerűen megnőtt a kereslet, s átmenetileg hiánycikklistára került a közkedvelt harisnyanadrág. Azóta számos intézkedést tett a Budapesti Harisnyagyár a termelés növelésére, s karöltve a kereskedelemmel, az igények kielégítésére. Az utóbbi időben már mutatkozik is a javulás, amiben nem kis része van a harisnyagyár nagybá- tonyi gyáregységének. Amint már hírül adtuk, új harisnyagyár épül Nagybá- tonyban, a beruházás, a kivitelezés tervszerűen halad, lemaradás nincsen. Az új létesítményt előreláthatóan a jövő év végén adják át rendeltetésének. A beruházás előkészítésével egyidejűleg már 1969. nyarán ideiglenes körülmények között, a „zöld házban”, s a Katalin Il-i volt bányaépületekben megkezdődött a termelés. A korántsem irigylésre méltó tárgyi feltételek ellenére a 'gyáregység harmadik éve megtorpanás nélkül, energikusan fejlődik, időről- időre bővül a kollektíva, az üzem, meredeken felfelé ívelnék a termelési- grafikonok számoszlopai, j A múlt évben elért eredményhez vizonyítva, az idei év első kilenc hónapjában tizennyolc százalékkal emelkedett a termelés a durva kikészítést végző üzemrészben. A kereslet élénkülésének hatására az év elején 70 000 darabos negyedévi programmal finomkonfekció-üzemrész kezdte meg a munkát Nagy- bátonyban. Ebben az üzemrészben nyerik el végleges formájukat a keresett női harisnyanadrágok, amelyeket időnként hiába kerestek lányaink és asszonyaink a ruházati boltok polcain. Kilenc hónap alatt hétszázötvenhat- ezer harisnyanadrág hagyta el az üzemet, a tervezett mennyiségnél nyolc százalékkal több. A termelés növelésének tervezett további ütemét tekintve, most már reménykedhetünk abban, hogy a kereslet és a kínálat véglegesen egyensúlyba kerül. A finomkonfek- ció-részleg október végére már eléri a napi nyolcezer darabos teljesítményt, várható „alsó határ” novemberben nyolcezer-ötszáz, decemberben napi kilencezer harisnyanadrág. Ugyancsak a termelés növelése érdekében egyezséget kötött a harisnyagyár a nógrádi szénbányákkal, amelynek értelmében a Nagybátonyban levő volt bányaigazgatósági épületet is használatba veszi a gyáregység. Az óhatatlanul szükséges átalakítási munkák elvégzése után, december elsejével ide költözik a teljes finomkonfekció-részleg. Kiegészül a létszám, újabb hatvan—nyolcvan dolgozó állhat munkába. A termelés a jövő év első negyedévének végére már meghaladhatja a napi tizenhatezer hárisnya- nadrágot. Az épület emeleti részében irodák, fürdők, öltözők kapnak helyet. Az adjusztáló-, kikészítőrészleg szintén száz százalék felett teljesítette I—III. negyedévi termelési programját, bár menet közben voltak kisebb zökkenők. Ebben a részlegben történik a nyersáru, gyermek és női durva harisnyanadrág, férfjzokni festése, formázása, s a kikészítés többi munkafolyamata egészen a csomagolásig. A gyáregység vezetése e területen 5—8 százalékos termelésnövekedéssel számol, a kibocsátott késztermék mennyisége napi hatvan- ötezerről hatvannyolcezer da rabra emelkedik az év végéig. A munkaidő-kedvezményt le kell dolgozni Gimnazista fizikai munkások A balassagyarmati porcelángyárban a fizikai dolgozók közül szép számmal vállalkoztak arra, hogy munkájuk mellett valamelyik középiskolát elvégzik. Legtöbben a helyi gimnázium levelező tagozatára jelentkeztek, oda járnak. Közülük néhányat megkérdeztem, hogy miért fáradozik a magasabb általános műveltség megszerzésén, milyen indítékok nyomán vállalja ezt a nem éppen köny- nyű feladatot. Vörös Lászlóné két év megszakítással 1962. óta dolgozik a gyárban. Azt mondja: — Azt csinálom, amit szeretek, amit érdekesnek találok. A bélyegzést kivéve minden munkafolyamathoz értek. Egyébként az ezüstözést szeretem a legjobban. Innen csak akkor megyek más munkára, ha szükség van rám, ha akadozik az anyagellátás. Tudja, úgy van nálunk is, ha az ember pénzt akar keresni, akkor azt kell csinálni, ami van. Majd megismételve a kérdést, így folytatja: — A gimnáziumba 1962. őszén iratkoztam be. Folyamatosan elvégeztem az első három osztályt. Utána ‘ elköltöztünk Szolnokra, abbahagytam a tanulást. Nem, nem vesztek el az éveim — emeli fel hangját. Ha sikerül, ebben az iskolai évben leérettségizem. Hogy miért tanulok, amikor jelenlegi munkaköröm ezt nem kívánja meg? Van egy négy és fél éves kislányom, Ildikó. Őérte teszem. Két év múlva általános iskolás lesz, neki akarok segíteni az iskolai tanulmányaiban. A továbbtanulás engedélyezése nem ment simán. A központból azt írták vissza, hogy ugyan nem emelnek kifogást, de műszakkedvezményt nem biztosítanak. Ebbe nem nyugodtam bele. Az üzemi pártszervezet titkárához fordultam. ő segített nekem. Pedig nem könnyű tanulni, különösen most, hogy férjem 5 hónapos pártiskolán van Salgótarjánban. Pénteken délután megyek a gimnáziumba. Az ott eltöltött időt előre le kell dolgozni. Kislányomat reggelenként én viszem az óvodába. Még szerencse, hogy nem kell korán ébreszteni, hat helyett fél nyolcra járhatok. Műszakonként egy órával tovább dolgozom; utána az óvodába rohanok, bevásárolok, majd otthon a házimunka vár. Amikor kislányom elaludt, akkor jöhet csak a tanulás. Mindennap másfél, két órát foglalkozom az anyaggal. A beszámolók előtt viszont többet. Muszáj, mert matematikából negyven példát kell kidolgozni. Tizenegy felé jár az idő, mire lepihenhetek. Szombat és vasárnap délelőtt, amikor otthon van a férjem, egy kicsit lazítók. Délután aztán újra a könyvek fölé hajolok. Egyébként nem könnyű beleszokni a tanulásba a hosszabb kényszer- pihenő után. Valószínű az érettségi előtt korrepetálásra is szükségem lesz. Szívesen részt veszek ezen, nem sajnálom a pénzt, amit erre kell áldozni. Nem, nem, a gyár nem térít semmit meg az iskolai költségekből. Legfontosabb, hogy sikerrel leérettségizzem ... — Eredetileg a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telep>én akartam dolgozni. Oda jelentkeztem még 1968-ban tanulónak, de nem vettek fel. Édesanyám ösztönzésére jöttem ide dolgozni. Nem bántam meg. Továbbtanulási szándékomról azonban nem mondtam le. Egy évre rá jelentkeztem a gimnáziumba. Felvettek. Azóta elvégeztem az első osztályt, négyes eredménnyel. öten vagyunk testvérek. Kettő általános iskolás, én kérdezem ki tőlük naponta a leckét, amikor hazajönnek a napköziből. — Ki a jobb tanuló? — ök. Pedig én is igyekszem. Szeretném megtartani a négyes átlagot. A házimunkák elvégzése után naponta két órát tanulok, felkészületlenül sohasem megyek iskolába. Most egy kicsit lazítok, mert a bátyám eskövőjére készülök. Utána pótolni fogom. Kedvenc tantárgyam a matematika és a fizika. Ha van egy kis szabad időm ezeket a tárgyakat együtt tanuljuk Odor Magdival és Jónás Zoltánné- val. A munkakedvezményt megkapom, ezt azonban előre le kell dolgozni. Engem jelenleg semmi sem akadályoz a tanulásban. A telep vezetőitől is megkapok minden segítséget. Ha sikeresen befejezem a gimnáziumot, szeretném megszerezni ehhez a munkakörhöz a szükséges technikumi végzettséget, ugyanis hosszabb ideig szeretnék itt dolgozni — magyarázza Hustyava Klára. *i Turcsán Anna Gyöngyi édesapja ösztönzésére megpróbálkozott az egészségügyi pályával, de nem tetszett neki, otthagyta. — Akkoriban nem nagyon volt felvétel. Ügy kerültem ide, hogy egyik kislány itthagyta a vállalatot. Elhatározásomban, hogy idejövök, segített a szomszédasszony is. Azt mondta: — Gyere ide dolgozni, tiszta, jó munkahely, kellemes a környezet, jók a kereseti lehetőségek. Nem bántam meg, hogy hallgattam rá. Hamar megszerettem ezt a munkát, jó itt dolgozni. Kellemes a kollektíva, itt vannak a barátnőim. Továbbtanulási szándékomról nem mondtam le, mert azt vallom, ha képezi magát az ember, az csak javára válhat. 1969-ben kezdtem el a középiskolát, ma pedig a gimnázium 3, osztályába járok. Közepes eredményt értem el, ezt szeretném tartani a jövőben is. Szeretem a matematikát, biológiát és a magyart. Arról ismernek az osztályban, hogy nem hiányzóm, minden órán ott vagyok. Odafigyelek, így hát az anyag 40 százalékát már az órán megtanulom. Otthon naponta egymásfél órát töltök tanulással. Különszobám van, nincs testvérem, így hát nyugodtan tanulhatok. A beszámolók előtt több időt fordítok az anyag elsajátítására. Szabad időm-, ben barátnőmmel megyünk moziba, vagy otthon olvasok. Közepesre mindig megtanulom a leckét — mondja Turcsán Anna Gyöngyi. ★ Több dologban különböznek egymástól, egyben azonban valamennyien megegyeznek: a magasabb általános műveltség megszerzését jövőjük, családjuk érdekében tartják szükségesnek, s ezért hajlandók az áldozatvállalásra is. Minden elismerést megérdemelnek. V. K. Nyomozás az éterben. Sok fővárosi és a környéken lakó tp- és-rádióelőfizető panaszán segít a Posta Rádió és Tv Műszaki Igazgatóságának zavarvizsgáló üzeme. Korszerűen felszerelt mérőkocsikkal és műszerekkel derítik fel a vételt zavaró körülményeket. Tavaly például 5849 bejelentést vizsgáltak meg, s az esetek nagy részében i orvosolták a Vételt zavaró panaszokat. A fővárosban dolgozó zavarfelderítők Komárom, Fejér, Pest és Nógrád megyére is kiterjesztik tevékenységüket. (MTI Fotó: Bajkor József felvétele) Napi kommentárunk Módosított alapszabályok A MEGYE 76 mezőgazdasági termelőszövetkezetében, augusztusban és szeptemberben alapszabály-módosító közgyűléseket és részközgyűléseket tartottak. Az élet által diktált szükségszerűség követelte ezt. Erre a szövetkezeti törvény zárórendelkezése kötelezte a közös gazdaságokat. A szövetkezetek ennek értelmében sorra felülvizsgálták belső működési előírásaikat, a szükséges — az élet által felvetett — módosításokat pedig a közgyűlés résztvevői elé terjesztették. A módosított alapszabályokban csokorba gyűjtötték a tagság kötelességeit és jogait. Rendelkeztek a szervezeti felépítést, a tagsági viszonyt, a tisztségek betöltését, a gazdálkodást és vagyoni helyzetet, a munkaszervezést és -díjazást, valamint a háztáji gazdaságokat és a felelősséget illető legfontosabb kérdésekben. A Cserhát és Karancs Hegyvidéki Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó 45 közös gazdaság zömében a módosítások elsősorban a tagok munkavégzésére, és ennek honorálására vonatkoztak. Rögzítették például, hogy a férfiak minimum 150, a nők pedig 100 munkanap éves teljesítése esetén milyen anyagi, szociális juttatásokra, szolgáltatásokra tarthatnak igényt. A fizetett szabadság mértékének megállapításánál iránytűnek az előző évi munka- teljesítés számított. Általában ha valamely férfidolgctzó 200, a női tag pedig 150 munkanapot nem teljesít, akkor számára nem jár fizetett szabadság. A közös gazdaságok teherbíró képességétől függően az idős, rászoruló, egyedülálló, vagy mások eltartásáról is gondoskodó — munkát önhibáján kívül végezni nem tudó — tagokat úgyszintén természetbeni és pénzbeni juttatásban részesítik. Miként módosították az alapszabályt például Egyházas- dengelegen? Korántsem lényegtelen kérdésekben döntöttek a közgyűlésen, természetesen a gazdaság lehetőségeit alapú! véve. A járadékosoknak a háztáji földterületet 800-ról 1200 négyszögölre emelték. Ezzel igen lényeges ellentmondást oldottak fel, hiszen a legkisebb jövedelemből élők voltak kénytelenek gazdálkodni a legkisebb földterületen. Ezenkívül megszavazták a tagsági pótlékot, öt év munkaviszony után, az évi munkadíj egy-, tíz év után két-, tizenötév után háromszázaléknyi összegben részesül a közös gazdaság tagja. Az évi alapszabadság ebben a termelőszövetkezetben is 12 nap. A jövőben kétévenként újabb egy nap pótszabadnág jár a dolgozóknak. SZÁMOS hasonló szociális és egyéb juttatással bővültek a módosított alapszabályok Diósjenőtől Ceredig. A belső ellenőrzési rendszer megerősítése, a szövetkezeti döntőbizottság létrehozása, a felelősségi előírások módosítása mind a vállalatszerű gazdálkodás kialakításának irányába mutat, így válik valóra a közös gazdálkodás nemes célja: a termelés és termelékenység növelésével, a szocialista munkadíjazás és jövedelemelosztás kialakításával gondtalan megélhetést biztosítani a termelőszövetkezet tagjainak. | — R — NÖGRÁD - 1972, november 1,, szerda 3
