Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 1 MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 274. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. NOVEMBER 21., KEDD A X. kongresszus szellemébe* (3, oldal) Irtunk róla! (5. oldali) Természetvédelem (6. oldal) A bizalom légkörében ÍZ özoktatásügyürik tör- ténetében ritkán fordult elő, hogy az ország valamennyi nevelőtestülete, óvónők, tanítók, általános- és középiskolai tanárok, a szakmunkásképzésben dolgozó pedagógusok, kollégiumok és egyéb nevelési intézmények pedagógusai egy napon, egy időben ugyanarról a témáról tanácskozzanak. Ma ez történik. A Köznevelés legutóbbi száma is szólt arról „A nevelési értekezlet elé” című cikkében, hogy a mai tanácskozások valóban mindenütt demokratikus megbeszélések legyenek, hiszen „csak úgy lehet teljesen azonosulni a határozat betűjével és szellemével, ha mindenki érezheti, hogy megbecsülik az' okos szót. Azt persze világosan látni kell, hogy az alapkérdés vitája lezárult, s most a határozatban megszabott feladatok végrehajtásának módozatait kell megbeszélni”. Azokat a módozatokat, amelyek biztosítják a határozat torzítás- mentes végrehajtását. Megyénk két és fél ezer pedagógusa is tanácskozásra, nevelőtestületi értekezletre ül össze, hogy megvitassa a párt Központi Bizottságának június 15-i oktatáspolitikai határozatából adódó iskolai feladatokat. E tanácskozásokat a megyében mintegy háromhonapos politikai előkészítő munka előzte meg. Lezajlottak a járási, városi aktívaértekezletek, ahol a kommunista pedagógusok, az oktatásügyben érdekelt állami és társadalmi szervek képviselői dolgozták fel a Központi Bizottság határozatát. Már itt is érzékelhettük, hogy a határozat gyakorlati végrehajtásához kedvező légkör Van alakulóban. A, határozat realista szelleme, aktualitása pozitív visszhangot váltott ki megyénk pedagógustársadalmában, amely magáénak érzi a határozatot, annál is inkább, mert hiszen saját munkáját, elképzeléseit is megvalósulni véli abban. S jó cselekvési programnak látja! Közoktatás-politikánk' megyei feladatait az MSZMP Nógrad megyei Bizottsága október 25-i ülésén határozta meg. E határozat megyénk oktatási rendszerének fejlesztési irányait, oktatáspolitikánk feladatait a Központi Bizottság határozatának szellemében határozta meg, szól a ma. s a holnap teendőiről egyaránt. A pedagógus-pártszervezetek a közelmúltban vitatták meg saját tennivalóikat a határozat egységes értelmezésében és végrehajtásában. Pedagógusainknak mintegy 32 százaléka párttag, s a taggyűlések azt mutatják: érzik felelősségüket a határozat végrehajtásában, a kezdeményezésben, a példaadásban, a következetes tevékenységben. E politikai előkészítő munka eredményeit tükrözik az első tapasztalatok. A pedagógusok nagy többsége máris felelősséggel, alkotó aktivitással kapcsolódott a határozat végrehajtásához, magukénak érzik a határozatban foglaltakat. Ez — úgy véljük — a további munkához biztos alapot jelent. A mai nevelőtestületi értekezleteket a bizalom légköre övezi. A Központi Bizottság határozata, s a közoktatás-politikánk megyei feladatait meghatározó megyei pártbizottsági határozat is kiemeli- a pedagógusok szerepét. A pártbizottság határozata — többi közt — hangsúlyozza: „Oktatási és nevelési céljaink megvalósításának fő letéteményesei a pedagógusok. Munkájukkal, társadalmi szerepükkel, a közösségért vállalt felelősségükkel eddig is fő részesei voltak kulturális forradalmunk eredményeinek.” S a párt a határozat végrehajtásának munkájában továbbra is számít a megyénkben ezres létszámú tapasztalt törzsgárda, s valamennyi pedagógus bátor kezdeményezésére. * A mai nevelési értekezleteknek kettős funkciójuk van. Egyrészt az egység biztosítása a határozat értelmezésében, a tenniakarásban, a tennivalók meghatározásában és elvégzésében. Másrészt — s ez szorosan kapcsolódik az előbbi funkcióhoz — az iskolai feladatok körvonalazása. Mindenekelőtt az azonnali teendőkre kell koncentrálni, a nevelőtevékenység színvonalának javítására, amelyhez nem kellenek szervezeti intézkedések a felsőbb szervektől, s amely anyagi ráfordítást sem kíván. A megyei pártbizottság határozata erről így szól: „A központi intézkedések mellett haladéktalanul meg kell kezdeni a helyi iskolai feladatok számba vételét, a tartalmi munka színvonalának a mai oktatási keretek közötti emelését”. S a továbbiakban: „Az általános iskolai nevelőmun- kában kapjon kiemelt szerepet a munkára nevelés, a tanulók érzelmi-erkölcsi és világnézeti formálása. Teremtsenek iskoláink jobb pedagógiai feltételeket a közösségi nevelés számára, az iskolák váljanak a közéletiség, a szocialista demokrácia tanulói életkorhoz méretezett gyakorlótereivé.” Nyilván felvetődik a nevelő- testületi értekezletek vitájában, hogy az iskolai munka minőségi javítása igényli a tárgyi és a személyi feltételek javítását is. Ez jogos igény. De tudnunk kell azt is, hogy ebben csak folyamatos és fokozatos előrehaladásra lehet számítani. A IV. ötéves tervi programok megvalósítása lényegesen javítja a feltételeket megyénkben is, hiszen ebben az időszakban mintegy 300 millió forintot fordítunk fejlesztésre, lényegesen többet, mint a korábbi időszakban. Most mégis az a feladat, hogy a nevelőtestületi értekezleteken a mai kereteket, feltételeket, a kihasználatlan tartalékokat vegyék számba, s így határozzák meg a tartalmi munka javításában a tennivalókat. A pedagógusok mai tanácskozása, a nevelőtesütleti értekezlet — bár ez a határozat végrehajtásának konkrét állomása — egy folyamat elindítását jelenti, ezután az „aprómunka” sorozata következik, hogy növekedjen ennek révén1 az oktatás-nevelés hatékonysága. A szocialista iskola to" vábbfejlesztésének feladataiban a pedagógusok nincsenek egyedül. A párt határozata széles körű társadalmi összefogást tesz lehetővé. A pedagógusok munkájukban bizton számíthatnak megyénkben is a párt- és az állami szervek, a társadalmi szervezetek, az üzemek, gazdasági egységek átb. segítségére. Ennek tudatában határozhatják meg ma feladataikat, az azonnaliakat és a távolabbi célokat is. T. E. A tervek a megyei pártbizottság Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban a megyei pártbizottság. Az értekezleten részt vett és felszólalt Brutyó János, a Magyar Szoeialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Salgótarján országgyűlési képviselője. A tanácskozáson jelen volt Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a nógrádi szénbányák igazgatója. Az egybegyűlteket Matűz József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, javaslatot tett a tanácskozás napirendjére, majd Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága november 14—15-i állásfoglalásáról. A tájékoztató után többen hozzászóltak, amelyekre Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt. Ezután a megyei pártbizottság úgy döntött, hogy december 1-ig a járási-városi és a közbeeső pártbizottságok, majd december végéig az alapszervezetek tárgyalják meg a Központi Bizottság november 14—15-i állásfoglalását. Döntés született abban, hogy a társadalmi és | tömegszervezetek legközelebbi ülésükön fog- | lalkozzanak ezzel a témával, sajátos feladataiknak megfelelően. A pártoktatás különböző fórumain is feldolgozzák a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalását. A% európai enyhülés diadala Brandték győztek a nyugatnémet választásokon Brandt kancellár és a kormányban levő szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció politikája biztos győzelmet aratott a vasárnapi nyugat-németországi választásokon, amit a megfigyelők többsége az európai enyhülés diadalaként könyvel el. A választási statisztika az alábbi képet adja: Szavazásra jogosult volt 41 millió 388 ezer 098 polgár, ebből szavazatot adott le 37 millió 731 ezer 983, azaz 91,2 százalék. A szavazatok megoszlása: SPD 45,9 %, 230 mandátum, EDP 8,4 %, 28 mandátum, CDU 35,2 %, 176 mandátum, CSU 9,6 %, 48 mandátum. Az eredményekből kiolvasható, hogy a Brandt vezette Német Szociáldemokrata Párt a Bundestag legerősebb pártja lett; mandátumainak száma több mint a CDU—CSU-é együttvéve. Ez a tény alapjában változtatta meg a bonni parlament belső erőviszonyait. Az SPD emellett — mint mondják — „húzta magával” a kisebb koalíciós partnert, a Scheel külügyminiszter vezette szabaddemokrata pártot: Az FDP jócskán túllépte a parlamenti képviselethez szükséges 5 százalékos szavazat- arányt. A Német Kommunista Párt, amely megalakulása óta most első ízben vett részt parlamenti választáson, a szavazatok 0,3 százalékút szerezte meg. (MTI) láiliaszuálatlaii exfiorítartalékok Tájékoztató a külkereskedelem szabályozórendszerérői középpontjában A lakások építése A következő esztendő gazdálkodását és költségvetését vitatta meg tegnap délelőtti ülésén a Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A fejlesztési és fenntartási terv rendkívül fontos, hisz’ ezen alapul Balassagyarmat város 1973-as gazdálkodása. A városi tanács a terv elkészítésénél kiindulási alapnak a negyedik ötéves terv feladatait vette figyelembe a következő évi célok meghatározásában. A felmérések azt mutatják, hogy az 1972. év teljesítése meghaladja a tervezettet, igen eredményesen dolgozott a tanács, gyarapodott Balassagyarmat, a legfontosabb célkitűzések megvalósultak. A tervek összeállításánál számításba vették az áthúzódó feladatokat, a középtávú terv elkészítése óta bekövetkezett változásokat, amelyeket az élet követel meg. Emellett szerepet játszott a takarékos gazdálkodás, a jelölő gyűlési javaslatok, megvalósítására való törekvés, a nőkkel és az ifjúsággal kapcsolatos határozatok feladatai. Számítások szerint az 1973- as évben közel 60 millió forint áll a Balassagyarmati városi Tanács rendelkezésére, amelyet a város fejlesztésére fordítanak. A számítások reálisak — A külkereskedelem köz- gazdasági szabályozóeszközei lényegében beváltak — állapította meg hétfői sajtótájékoztatóján Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes, Különösen hatékonynak bizonyult az adóikedvezmény, ezt azok a vállalatok kapják, amelyek az exportmunkához nem vesznek igénybe állami visszatérítést. i A külkereskedelem évek óta népgazdaságunk legdinamikusabban fejlődő ágazata: exportunk a szocialista országokba 1968 óta 30,5 a dollárelszámolású államokba 55,4, importunk a két viszonylatból 61, illetve több mint 10o százalékkal nőtt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a külkereskedelem valamennyi problémáját megoldottuk. A különböző belső és külső körülmények miatt az export-, illetve import- orientáció az utóbbi években gyakran változott, hol az egyik, hol a másik került előtérbe. Az 1972. évi várható eredmények a korábbi évekénél jóval kedvezőbbek lesznek, s arra kell törekedni, hogy e tendencia tartóssá váljék. Ehhez a közgazdasági szabályozók továbbá finomítására, jobb egybehangolására van szükség. Komplex feladat tehát a külkereskedelmi munka helyes ösztönzése, amely a termelésit, a termékstruktúrát, a belső vásárlóerőt az árrendszert, a vállalatok beruházási politikáját egyaránt érinti. A Külkereskedelmi Minisztériumban bizottság alakult, amely más intézmények; szakembereivel közösen vizsgálta és tovább elemzi e tapasztalatokat. Széles körű eszmecsere alakult ki a szabályozók finomításáról, módosításáról. Behatóan vizsgálják az export gazdaságosságának kérdéseit is. Számos tapasztalat utal ugyanis arra, hogy egész sor termék, amely a vállalat számára hazai értékesítés esetén gazdaságos, gazdaságtalanná válik, ha exportálják. A szabályozók finomításakor azit is figyelembe kell venni, hogy az import mértéke és árszínvonala az utóbbi' években a számítottnál gyorsabban nőtt, s ma is problémát okoz, hogy a magasabb árakat áthárítsák-e a fogyasztóra, vagy pedig az árkülönbségét az állam fedezze-e. E kérdésben jelentős mértékben orientál a párt Központi Bizottságának az az állásfoglalása, hogy törekedni kell a fogyasztói árak viszonylagos stabilitására, tehát arra kell ösztönözni az importáló vállalatokat, hogy jobban mérjék fel a fizetőképes keresletet, a reális hazai Igényeket. A legfontosabb feladat azonban, az, hogy a vállalatokat szélesebb körben exportképessé tegyék és ösztönözzék is a kivitel fokozására. Hazánkban jelenleg 430 vállalat vesz részt, az exportmunkában, s közülük húsz adja az export 6o százalékát. Jelentősek tehát a még ki nem használt exporttartalékok. A tartalékok fokozott feltárására ösztönző szabályozók kidolgozása természetesen hosszabb időt vesz igénybe. Néhány intézkedés azonban már a közelmúltban napvilágot látott és továbbiak is megjelennek, amelyek már 1973-ban segítik az exportorientáció továbbfokozá- sát. Várható például, hogy az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtenek azon vállalatok részére, amelyek devizavagy forinthitelt kívánnak fölvenni az export fokozását megalapozó, s gyorsan visszatérülő beruházásokat. (MTI) és az építkezések középpontjában a lakásprogram megvalósítása áll. Az új lakások építését kiemelt feladatnak tekinti a városi tanács, több szintes, korszerű házakat építenek, amely kialakítja a korszerű városképet. A tanács rendelkezésére álló ! pénz lehetőséget nyújt a la- j kásépítések mellett a kommunális ellátottság fejlesztésére, t az egészségügyi és művelődés- ; ügyi elképzelések megvalósítására, és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére is. 1973-ban összesen kétszáz, hatvanhat lakás megépítésével i számolnak Balassagyarmaton. | (Folytatás a 2. oldalon) Egy épületben: 152 hkés Közgyűlést tartott az Ifjúság lakásszövetkezet Tegnap, november 20-án közgyűlést tartott az Ifjúság lakásépítő és -fenntartó szövetkezet Salgótarjánban, a Tarján vendéglőben. Az ülésen Novák János, a szövetkezet igazgatóságának elnöke számolt be a legutóbbi közgyűlés óta végzett munkáról. Az 1972. márciusában tartott közgyűlés azzal bízta meg a szövetkezet igazgatóságát, hogy a kivitelezést végző Nóg- rád megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal folytasson tárgyalásokat a Sebaj-telepen épülő 152 lakásos lakóház megépítésére a bekerülési összeg rögzítésére. Novák János beszámolójában arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy hosszas tárgyalások eredményeként megállapodás történt a lakások áraira és a kivitelezés időpontjára vonatkozóan. Megtörtént a kivteli szerződés megkötése, mely szerint a lakások építését 1972-ben megkezdték és 1975. júniusára befejezik. Ezen belül az első 57 lakás befejezésének határideje 1974. május 31. A szövetkezet tagságát leginkább foglalkoztató kérdés volt, hogy mennyibe kerülnek a lakások. A beszámolóból arról értesültek, hogy az 52 négyzetméter alapterületű lakások ára 230 ezer forint. A fiatal házasok esetében ez 60 ezer forint szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentve azt jelenti, hogy 170 ezer forintnak a 25 százalékát kell saját erőből befizetni, ami 40— 41 ezer forintot tesz ki. A tagság ezt az árat, illetve befizetési kötelezettséget megelégedéssel fogadta. A beszámolóból tudomást szerzett a tagság arról is, hogy az építkezés jó ütemben folyik, jelenleg szerkezetileg 60 —70 százalékos készültségi fokon áll. Az igazgatóság munkájához nagy segítséget kapott a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságától, a salgótarjáni KISZ- és pártszervektől, valamint az OTP-től is. A legfontosabb feladatként a közgyűlés a kölcsönszerződések megkötését jelölte meg mind a 152 lakásigénylő számára. A szerződések megkötésére a közeli hetekben kerül sor, s ezzel teljes egészében biztosítva lesz a lakóház 35 millió forintot kitevő pénzügyi fedezete. Az Ifjúság lakásépítő és -fenntartó szövetkezet 1972. januárjában tartotta az alakuló ülését. A megalakulás óta nagyon sok gond, probléma merült fel, melyeket közös összefogással sikerült megoldani. A jövőben elsősorban a kivitelező vállalat munkájától függ. hogy a tagok a szerződésben vállalt határidőre beköltözhessenek a lakásokba. V. L.
