Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-21 / 274. szám

Nagy érdeklődés Helsinkiben Holnap nyílik az előkészítő konferencia Szerdán délutái^ helyi idő szerint délután három óra­kor Ah ti Karjalainen finn külügyminiszter rövid be­széddel nyitja meg Helsinki­ben a dipoli kongresszusi csarnokban az európai biz­tonsági konferencia előkészítő tanácskozását, amelyen az európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteikkel képviseltetik magukat. Előzetes elképzelé­sek szerint a megnyitó lesz az egyetlen olyan esemény a Helsinkiben sorra kerülő meg­beszéléseken, amely a nyil­vánosság előtt megy végbe. A tanácskozás további részét a nagykövetek zárt ajtók mö­gött kívánják lebonyolítani, s a megbeszélésekről előre­láthatólag csak rövid közle­ményekben tájékoztatják a »ajtót. A Helsinkiben kezdődő többoldalú tanácskozás fontos szakasznak vet véget, s egy­ben új, minden eddiginél je­lentősebb szakasz kezdetét jelenti azon az úton, amelyet a szocialista országok nyitot­tak meg Európa előtt: az európai népek biztonságának útján. A Varsói Szerződés or­szágai még 1966-ban, a poli­tikai tanácskozó testület bu­karesti ülésén vetették fel először az ilyen tanácskozás gondolatát, majd 1969-ben, a testület budapesti üléséről ki­adott deklarációban, a világ közvéleményének nagy ér­deklődését kiváltó budapesti felhívásban fogalmazták meg pontosan a konferenciára vo­natkozó javaslatukat. Bár a nyugati országok, mindenek­előtt a NATO bizonyos körei eleinte hallani sem akartak ilyen javaslatról, a szocialista országok következetes diplo­máciai és politikai erőfeszíté- tései és jelentős mértékben az európai közvélemény mind határozottabbá váló követelé­se eredményeként elfogadták a konferencia gondolatát. A finn fővárosban most nagy érdeklődéssel várják az előkészítő tanácskozás alaku­lását. A szocialista országok köreiben az a határozott óhaj fogalmazódik meg, hogy Hel­sinkiben mielőbb állapodja­nak meg a tanácskozás ösz­szehívásának időpontjában, annak napirendjében és ügy­rendjében. Szocialista diplomáciai kö­rökben úgy vélik, hogy a na­pirenden mindenekelőtt há­rom kérdéscsoport szerepel­het. Az első az európai biz­tonság és együttműködés alapelveinek problémája, s ezt tekintik a legfontosabb kérdésnek. A második téma­kör lehet az együttműködés gyakorlati módozatainak meg­tárgyalása, így a gazdasági, műszaki-tudományos, keres­kedelmi, kulturális együttmű­ködés, a környezetvédelmi együttműködés gyakorlati megszervezése. Harmadik na­pirendi pontként szerepelhet a konferencián egy olyan tes­tület, szervezet létrehozása, amely az említett két kérdés gyakorlati ügyeivel foglalko­zik majd. A finn főváros politikai kö­reiben úgy vélik, a jelenlegi előkészítő megbeszélések eredményeként Helsinkiben a jövő év nyarán ülhet össze a biztonsági konferencia. (MTI) Ismét találkozott Kissiogerrel Le Dúc Tho Változatlan hevességgel bombázták Vietnamot A francia fővárosban élénk várakozás előzte meg a VDK és az Egyesült Államok kép­viselőinek újabb bizalmas ta­lálkozóját. Általában azt re­mélik, hogy Kissinger bevált­ja Párizsba érkezésekor mon­dott szavait, s a megbeszélé­seken valóban olyan „jóaka- ratú és rugalmas” magatartást tanúsít majd, ami lehetővé te­szi a vietnami békét helyre­állító megállapodás mielőbbi aláírását. Mindazonáltal még a derűlátó kommentátorok is arra számítanak, hogy a most kezdődött bizalmas megbeszé­lések több napon át tartanak majd, s a végleges megegye­zésig még jelentős akadályo­kat kell áthidalni. A bizalmas tanácskozás megkezdését még nem jelen­tették be hivatalosan, de Kis­singer hétfőn a kora délelőtti órákban már elhagyta az ame­rikai nagykövetség épületét, ahol az éjszakát töltötte, isme­retlen helyre távozott, és jól tájékozott körökben úgy tud­ják, hogy a megbeszélések már meg is kezdődtek. Az amerikai légierő az el­múlt hét végén folytatta a de­mokratikus Vietnam bombá­zását. Taktikai repülőgépek szombaton és vasárnap a 17. és a 19. szélességi fok között elterülő vidéken lakott terü­leteket bombáztak. B—52-es légieíődök Nge An és Quang Binh tartományokban hajtot­tak végre szőnyegbombázáso­kat. A VNA hírügynökség közöl­te, hogy Vinh Linh közelében csupán egy faluban 18-an meghaltak, és körülbelül 60- an megsebesültek a lakosok közül. A Quan Dói Nhan Dan, a vietnami néphadsereg lapja hétfői számában cikket közölt azokról a súlyos veszteségek­ről, amelyeket a dél-vietnami felszabadító erők április óta a saigoni rezsim tüzérségi tá­maszpontjainak okoztak. Mint a lap írja, a szabadságharco­sok az ellenség 2000 105 és 175 milliméteres ágyúját és nehézaknavetőjét semmisítet­ték meg az ország különböző részén. Helyenként teljesen elszigeteltek és megbéntítottak egyes támaszpontokat. Noha Párizsban felújultak a vietnami konfliktus rendezé­séről folytatott bizalmas meg­beszélések. az Egyesült Álla­mok nem állította le saigoni fegyverszállításait — jelentet­te a dél-vietnami fővárosból az AFP tudósítója. Mától újabb SALT-forduló Genf ben A genfi szovjet misszió épületében kedden délután 15 órakor ül össze első alkalom­mal Svájcban a hadászati fegyverrendszerek korlátozásá­ról tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttség. Mint ismere­tes, a két kormány döntése alapján az eddig Helsinkiben és Bécsbén felváltva rende­zett munka üléseket a jövőben Genfben folytatják. Megfigye­lők a színhelyváltozással kap­csolatban hangoztatják, Finn­ország és Ausztria az eredmé­nyes tanácskozások országá­nak tekinthető, mert a moszk­vai SALT-szerződés és ideig­lenes megállapodás tulajdon­képpen a hét fordulóból állt 125 ülés eredménye volt. A hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásáról a tanácsko­zások a Szovjetunió kezdemé­nyezésére 1969. november 17- én kezdődtek Helsinkiben. A rakétarendszerek korláto­zásáról tanácskozó delegációk közül elsőként pénteken az amerikai küldöttség érkezett meg, hétfőn pedig a szovjet delegáció. A szovjet delegá­ciót Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes, az amerikai küldöttséget pedig Gerard C. Smith nagykövet, az amerikai fegyverzet-ellenőr­zési és leszerelési hivatal igaz­gatója vezeti. Érkezésekor Szemjonov felelős szakasznak nevezte a genfi ülésszakot, s kijelentette: a Szovjetunió minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a tár­gyalások sikeresek legyenek. Smith nagykövet úgy véleke­dett, hogy az eddigi tanácsko­zások eredményei alapján az újabb tárgyalási szakasz is gyümölcsöző lesz. A SALT—2. tanácskozásait felváltva tartják a szovjet és az amerikai misszió épületé­ben. A SALT-tanácskozásokhoz közelálló körök véleménye sze­rint a most kezdődő új sza­kasz — a SALT—2. első for­dulójában. gyakorlati kérdése­ket vitatnak meg. Megfigye­lők a jelenlegi nemzetközi lég­kört kedvezőnek tartják. (MTI) NÓGRÁD - 1972. november 21., kedd Tanácskozás Európáról Hétfőn — az Országház Va­dász-termében — ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága. Az esemény­nek különös időszerűséget adott az a tény, hogy Helsin­kiben szerdán megkezdődik az európai biztonsági konferen­cia sokoldalú előkészítő ta­nácskozása. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának elnöke meg­nyitó beszédében egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a bi­zottság az európai biztonság kérdését nem elszigetelten szemléli. A nemzetközi hely­zet sok más, még megoldást sürgető kérdése is foglalkoz­tat bennünket — mondta Kál­lai Gyula. — Tudjuk, hogy az európai problémák szoros ösz- szefüggésben vannak a világ más kérdéseivel, az indokínai, a közel-keleti és a latin-ame­rikai helyzettel. (MTI) Magyar javaslat az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés jogi bi­zottságában, a nemzetközi terrorizmus kérdéséről folyó vitában hétfőn felszólalt dr. Jelenik Gyula, a magyar kül­döttség tagja. Rámutatott, hogy a Magyar Népköztársa­ság szocialista társadalmi rendjének elveivel összhang­ban mélységesen elítéli a nem­zetközi terrorizmust, ami nem szolgálhat eszközül semmilyen helyzet megoldásáshoz, vagy cél eléréséhez. A nemzetközi terrorizmus, azon kívül, hogy védtelen és ártatlan emberek életét és testi épségét követe­li áldozatul, vagy teszi ki köz­vetlen veszélynek, mérgezi a nemzetközi légkört is. Szükséges viszont az Is, hogy feltárják és megvizsgál­ják azokat az okokat, amelyek e jelenséget kiváltják. A nem­zetközi terrorizmus ismételt és határozott elítélésén kivül a magyar küldöttség kész tevé­kenyen részt venni azokban a nemzetközi erőfeszítésekben, amelyek e jelenségnek és okainak a megszüntetésére irányulnak. A magyar küldöttség fenn­tartás nélkül osztja és támo­gatja sok más küldöttségnek azt a véleményét, hogy a nemzeti felszabadító mozgal­makat, a gyarmatokon és az idegen elnyomás alatt élő né­pek önrendelkezési jogának érvényesítését nem lehet ter­rorizmusnak tekinteni. A ma­gyar küldöttség úgy véli, hogy a szóban forgó kérdésben a leggyorsabb és ugyanakkor a probléma komolyságát és bo­nyolultságát is figyelembe ve­vő eljárás a következő lenne: A főtitkár kérje fel a kor­mányokat, hogy közöljék vé­leményüket és álláspontjukat a nemzetközi terrorizmusról általában, valamint javaslata­ikat a nemzetközi terrorizmus fogalmának meghatározására, az ellenp szükségesnek vélt Intézkedésekre, valamint a szóban forgó jelenség okainak feltárására és. megszüntetésé­re. A főtitkár a kormányok vá­laszát bocsássa az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága rendelkezésére, abból a cél­ból, hogy a bizottság a köz­gyűlés következő ülésszaka elé jelentést és szövegterveze­tet tudjon terjeszteni. A kérdést tűzzék a közgyű­lés 28. ülésszakának ideigle­nes napirendjére. (MTI) A lakások építése (Folytatás az 1. oldaról) Ebből szózegy célcsoportos beruházásként, ugyancsak szézegy OTP-tár saslakásként, huszonnégy lakásépítő szövet­kezet és negyven magánerőből valósul meg. A lakások túl­nyomó része a gyors építke­zést lehetővé tevő blokkos technikával épül. Jövőre feje­ződik be a Lenin-lakótelep építése, és megkezdődik az Ipoly út és Mikszáth út kö­zötti hatvanhat laká6 megva­lósítása. Jelentős, mintegy négyszázlakásos lakótelep előközművesítését tervezi be­fejezni a városi tanács, és egyben indítja az épületek ki­vitelezését. Az építést a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. Számítások szerint következő év végére el­készül az első ötvennégy la­kás. a legfontosabb üzletekkel. Rendkívül nagy feladatot jelentenek a közművesítéei munkálatok, mert ez az alap­ja a lakásprogram ütem sze­rinti megvalósításának. A tanács folytatja a víz-. szennyvíz- és villanyhálózat építését, figyelembe véve a je­lölő gyűléseken elhangzott ja­vaslatokat. Ennek érdekében folytatják a családi házas te­rületek — elsősorban a vízto­rony környéke — részleges közművesítését, és megoldják a homoki szőlőknél levő tele­pülés villamosítását is. A beruházásokat korlátozó Intézkedések indokolttá tették a szociális otthon építésének egy évvel való elhalasztását, viszont a kórház műszerellá­tására kétszázezer forintot költenek. Ugyancsak jövőre adják át az ötös számú óvo­dát, folytatják a kollégium építését, és befejeződik a sportrmmkacsamok megvaló­sítása. Fenntartásokra a városi ta­nács 94,6 millió forintot költ jövőre, amely hatmillió fo­rinttal haladja meg a terve­zettet, ez az összeg biztosítja az intézmények megfelelő el­látását. Ezt követően a vég­rehajtó bizottság egyéb ügye­ket tárgyalt. Fock Jenő fogadta Hiloilav Hruskovicot Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke hétfő délután hi­vatalában fogadta Miloslav Hruskovicot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának titkárát, aki a magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes­bizottság X. ülésszakán részt­vevő csehszlovák vezeti. delegációt A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtai MiklÓ6, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, valamint Vince József, ha­zánk prágai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete is. (MTI) Szádot üzenete harmincat dllomffihas Az ENSZ-iközgyűlés novem­ber 28-án kezdődő közel-kele­ti vitája előtt Szadat egyipto­mi elnök személyes üzenetet intéz harmincöt államfőhöz a közel-keleti válság legutóbbi fejleményeiről — adta hírül a hétfői Al Ahram, hozzáfűzve, hogy az üzenet felhívja a fi­gyelmet a térségben kialakult helyzet veszélyességére. Sza­dat személyes üzenetét az adott országokban akkreditált egyiptomi nagykövetek to­vábbítják. Az NDK örömmel üdvözli Finnország lépését — A Német Demokratikus Köztársaság kormánya öröm­mel látta, a finn kormány döntését, amelyben nemzetkö­zi jogilag elismerte az NDK-t — jelentette ki Berlinben az NDK külügyminisztériumának szóvivője. — Ez a lépés össz­hangban áll az NDK és Finn­ország között már parafáit megállapodással, amelynek ér­telmében a két ország megte­remti egymással a diplomá­ciai kapcsolatot. Ha nem is történt az ame­rikaihoz hasonló földcsuszam­lás Nyugat-Németországban, mindenesetre meggyőző az a fölény, amivel a Brandt ve­zette SPD—FDP-koalíció nyer­te a vasárnapi választásokat. A nagy érdeklődéssel várt szavazás megcáfolta az elő­zetes közvélemény-kutatást: a jobboldali blokk olyan vere­séget szenvedett, ami a Bar- zel—Strauss vezette ellenzéket eddigi álláspontjának felül­vizsgálatára kényszeríti. Be­bizonyosodott ugyanakkor az Is, hogy az NSZK tömegei már eléggé érettek politikai­lag, s képesek elválasztani a jót a rossztól, nem dőlnek be az adenaueri szellemet ápol- gató revansista demagógiának. A német szociáldemokrácia egyévszázadosnál régibb tör­ténetében első ízben lett az SPD az összes politikai pár­tok közül a legerősebb, s el­ső ízben kormányozhat szá­mottevő többséggel. Ez per­sze nem valamilyen véletlen eredménye, hanem annak a realitásokkal számoló politi­kának a következménye, amit a Brandt—Scheel-kormány a mostani választásokat meg­előzően folytatott. Elmond­hatjuk tehát, hogy a választá­si siker amennyire a Brandt- kormány eredménye, annyira az európai enyhülés diadala is, mivel az ellenzék feletti győzelemhez szükséges több­letmuníciót éppen az a kül­politika szolgáltatta, amit a SPD—FDP-koalíció az Euró­pában uralkodó új helyzet fel­ismeréséből eredően folytatott, pontosabban az, ahogy alkal­mazkodott a földrészen mind erőteljesebben kibontakozó enyhülési és közeledési fo­lyamathoz. S ezzel tulajdon­Brandt újabb vizsgaszakasz elölt képpen a CDU—CSU-ellenzék választási vereségének okára is rámutattunk. Brandték még az olyan tar­tományokban is erősítették pozícióikat, mint amilyen Ba­jorország és Észak-Raj na- Westfália, amelyek pedig az ellenzék fő fészkei és biztos­nak vélt támaszai voltak. A Nyugat-Németország európai helyét kereső törekvések te­hát itt is népszerűbbek vol­tak, mint a CDU—CSU által hangoztatott nézetek a reali­tások tagadásáról. Vagyis még az ellenzék párthívei is inkább hajlottak az új irányzatok kö­vetésére, semhogy továbbra is szolgálják a revansizmus, az erőszak, vagy az azzal való fe­nyegetőzés kockázatát. Legin­kább mutatja ezt a lelkiálla­potot az NPD, a nyugatnémet újfasiszta párt választási sze­replése, mivel Hitler eszméi­nek mostani istápolói még a parlamenti képviselethez szük­séges minimumot sem tudták megszerezni. Bonni sajtótudósítók szerint a kormánykoalíció győzelmé­nek első hírei után sorra álltak a tévékamerák elé a nyugatné­met politikai élet vezetői, csak éppen Brandt váratott magá­ra. ö otthonában ült és gon­dolkodott. feltehetően azon az óriási felelősségen, ami őrá és az irányítása alatt álló ket­tősfogatra vár a választási ígéretek beváltásában, az új kormányzási ciklusban. A vá­lasztók jpggal várják el a kancellártól és külügyminisz­terétől, hogy töretlenül foly­tassák azt a politikát, ami az összes eddigiek közül leg­jobban megfelelt a szövetségi köztársaság érdekeinek, s ta­lálkozott a földrész haladását és biztonságát alakító és sür­gető erők rokonszenvével is. A kancellár a választási kampány során többször hangsúlyozta: amennyiben a kormánykoalíció pártjai is­mét elnyerik a nyugatnémet «választók bizalmát, még ka­rácsony előtt hajlandó a de­mokratikus Németország fő­városába utazni, hogy aláírja a két német állam kapcsola­tát és együttműködését szabá­lyozó alapszerződést. Nos, er­re itt a legkedvezőbb alkalom: a koalíció biztos többséggel kormányozhat, ennél fogva az ellenzék nem gátolhatja meg a kancellárt az aláírásban, s az elé se gördíthet tulajdon­képpen akadályt, hogy a Bundestag ratifikálja a Ber­lin—Bonn között létrejött megállapodást. A két német állam közötti kapcsolatok rendezése mellett Nyugat-Németországnak még több adóssága is van Európá­ban, s a választást megelőző­en a kancellár ezek törlesz­tés »’ol is gyakran ejtett szót. Ügy vélte: az új kormányzási szakaszban alkalmat találnak a többi országgal fennálló függő kérdések rendezésére is. Az idén államtitkári szinten már folytak bizonyos tapoga­tózó tárgyalások a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság külügyminisztériumának ille­tékeseivel. E megbeszélések azonban nem hozhatták meg a kellő eredményt, mivel Bonn egyelőre elzárkózott a szé­gyenletes müncheni szerződés kezdettől fogva való érvényte­lenségének kimondásától. Már­pedig enélkül elképzelhetetlen a két ország közötti kapcso­latok fejlődésének meggyorsu­lása, a diplomáciai kapcsola­tok rendezése. 1969. óta az NSZK külpoli­tikájában a korábbihoz képest pozitív változásokat figyel­hettünk meg. A nyugatnémet választópolgárok ezek miatt szavaztak most a kormányko­alíció pártjaira, s annak re­ményében, hogy a bizalmukat ismételten élvező kancellár és külügyminisztere tovább ha­ladnak a megkezdett úton. Brandt számára tehát a vá­lasztási győzelem nemcsak egyszerűen az újbóli hatalom­ra kerülést jelentette, hanem egy fontos vizsgaszakaszt is, amelynek fő kérdése a szövet­ségi köztársaság európai he­lyének végleges megkeresése, megtalálása. Arról van itt szó, hogy az NSZK éppen eleget volt már elszigetelt ország azon a kontinensen, amelyhez tartozik, s ahol két évtizedig az Adenauer-Strauss-koncepció keretében fenyegetést jelentett a szomszédos országokra. A nyugatnémet választók ezzel az örökséggel akartak végér­vényesen leszámolni, amikor a szociáldemokrata—szabadde­mokrata-koalíciót segítették imponáló győzelmre szavaza­taikkal. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom