Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

99 Miránk jobban figyel a falu..." Pedagóguskommunisták taggyűlése Kazáron Megyeszer te zajlanak a Központi Bizottság oktatáspo­litikai határozatát feldolgozó pedagógus-pártalapszervezeti taggyűlések. A salgótarjáni járásban ugyancsak ezekben a napokban kerül sor a taggyű­lésekre, például Kisterenyén november 15-én és 17-én, Nagybátonyban ugyancsak e két napon, Homokterenyén no­vember 17-én, Somoskőújfalun november vége felé. Márciu­sig egyébként újabb két peda- gógus-pártalapszervezet ala­kul a járásban, Mátraszelén és Mátraverebélyben. Jelenleg bt egészen „fiatal” pedagógus- pártalapszervezet működik, ezek tavasszal alakultak, köz­tük a kazári is. Élénk hangulat Ez kis alapszervezet, hat taggal, titkára Mede Lászlóné. Tagjai; Nyári Gyula igazgató, Szabó Zoltánná, Radós László­né, Kovács József, Tözsér Já- nosné. A november 10-én dél­után tartott taggyűlésre ven­dégek is érkeztek a kazári is­kolába, Czene Gyula, a járási pártbizottság munkatársa, Barna Ferenc, megyei általá­nos iskolai tanulmányi felü­gyelő, s ott volt Urbán Sán­dor, községi csúcstitkár is. Elénk hangulatú, az eredmé­nyeket és a gondokat is őszin­tén felvető beszélgetés alakult ki ezen a délutánon. Ehhez Mede Lászlóné beszámolója szintén jó alapot nyújtott. Hogyan látják a jövő okta- tásának-nevelésének perspek­tíváit Kazáron? Mede László­né is beszélt arról, amit a határozat is hangsúlyoz: más minőségű emberek nevelésére van szükség — magasabb szinten. A jövő emberét kell képezni a ma iskoláiban. Ka­záron is nyilvánvaló az, amit igy fogalmazott meg: „Miránk, kommunista pedagógusokra jobban figyel a falu,” A dinamikus, sokoldalúan képzett, világnézetileg szi­lárd, a tanulást folyamatosan vállalni képes emberek neve­lése felveti a tehetség értel­mezését is. A beszélgetés so­rán kiderült, hogy e téren szintén változásra van szük­ség. A régi iskolában kinyi­tották a bizonyítványt, s ha a gyerek mindenből ötös volt, tehetségesnek minősült. Jól­lehet a tehetség nemcsak a szellemi pályákon létezik, a gyakorlati tevékenységben, kétkezi munkában stb. is van­nak tehetséges emberek. S hogy tehetségük mindinkább kibontakozzék, ahhoz szükség van már az iskolában is a differenciált foglalkozásra a gyermekekkel. A szakkörök például alkalmasak arra, hogy tevékenységükkel a tehetsé­gek kibontakozását szolgálják. Kazáron orosz, biológia, ma­tematika, torna és honvédelmi szakkör működik. A nevelőtestület a mérce . A helyi gondok közül csu­pán néhányat emlí ink. To­vább kell javítani a pályavá­lasztási, pályairányítási tevé­kenységet. Hiányosságként merült fel az is, hogy a neve­lők nem tudják, mi a véle­mény munkájukról a középis­kolákban. Meg kellene találni a középiskolákkal való szoro­sabb kapcsolat lehetőségét. Kiterjednek az oktatás határai — mint elhangzott — „lefelé” is. Kazáron a tanács támoga­tásával kétcsoportos óvoda ké­szül, az iskolaelőkészítés már három éve eredménnyel mű­ködik. Az alsó tagozatos nevelőik elmondták: a tartalmi mun­kát és a feltételeket együtt kell fejleszteni. Az alsó ta­gozat különösen rászolgált a fejlesztésre. Az utóbbi két év­ben jött munkafüzetek, fela­datlapok jók, az lskolatelevi- ziót eredményesen tudják használni. Gondként említet­ték, hogy mintegy negyven százalék a cigány tanulók ará­nya, a szociális problémák, igazolatlan mulasztás igen gyakoriak. Viharos alkonyat Szép színházi este részesei lesznek azok. akik jegyet vál­tanak a József Attila megyei Művelődési Központ színház­termébe november 21—22-én A két napon Rahmanov: VI« naros alkonyat című színmű­vét mutatják be. Rahmanov darabja harminc éve készült, de a színházaknak máig is az egyik legjobb, legsikeresebb műsordarafoja. A drámai fe­szültséggel telített légkör kö­zéppontjában Polezsajev pro­fesszor áll, aki 1916-ban tért haza Angliából, ahol a Cam- bridgei Egyetem diszdoktorá- vá avatták. Az ő sorsa, talál­kozásai, személyes példája te­szik aktuálissá ma Is ennek a szép emberi darabnak a bemutatását. Négy megye szakfelügyelői Négy megye. Heves, Komá­rom, Pest és Nógrád „C”- szakos felügyelői között az elmúlt tanévben megegyezés iött létre, amely szerint egy­más munkájának, a szakfel­ügyeleti munka helyzetének elemzése céljából tapasztalat- cserét szerveznek mind a négy megyében. A tapasztalatcse­rére november 16-án és 17- én Nógrád megyében ke­rül sor. A tapasztalat- csere témája; a metodika kor­szerű elemeinek érvényesülé­se a megye iskoláiban, a szakfelügyeleti munka idősze­rű kérdései (a felügyelet szer­vezése és irányítása, igazga­tó-felügyelő kapcsolata, to­vábbképzés, stb.), November 18-án valamennyi vendég szakfelügyelő iskolalátogatást végez, a Heves megyeiek két csoportban Kisterenyén és Salgótarjánban, a Gagarinban. a Komárom megyeiek Érsek- vadkerten és Balassagyarma­ton, a Dózsa úti iskolában, a Pest megyeiek Jobbágyi­ban Illetve Pásztón, az I. szá­mú iskolában. November 17- én Salgótarjánban üzemláto­gatáson vesznek részt. . töurleszk’összcállhás A Stan és Pan párost nem kell külön bemutatni senki­nek. Sok kellemes, kacagtató percet ajándékoztak már a mozilátogató közönségnek. A József Attila megyei Mű­velődési Központ filmklubja november 17-én. pénteken ve­títi a Stan és Pan, meg azok a hölgyek című amerikai bur- leszkösszeállítást, A film­klub tagjai azonban nem el­sősorban a szórakozás céljá­ból nézik meg a két népsze­rű figura filmjét. Szántukra kiváló alkalom ez a vetítés arra is. hogy tanulmányoz­zák a humor lélektanát. Meg­figyelhetik, hogyan „készül­nek" a komikus helyzetek, mi kell ahhoz, hogy a néző nevessen. Gondolatban ma­guk is alkotók lehetnek a hu­mor műhelyében. S emellett természetesen vi­dám. színvonalas időtöltés ré­szesei lesznek. — A nevelőtestületből kell kiindulni — mondotta Nyári Gyula. — Kemény és hosszú, következetes munka vár va­lamennyi nevelőre a határo­zat végrehajtásában. S a vég­rehajtásban szükség van az igazi pártfegyelemre. A tan­testületnek mintegy fele párt­tag, s a párttag kötelessége, hogy példát mutasson. Kazá­ron a szülői munkaközösség munkája megindult, s ez rendkívül fontos, hiszen az is­kola és a szülő együtt nevel, a határozatból a szülőkre is hárul feladat. Ehhez az kell, hogy mindenekelőtt a szülök is megismerjék a határozatot, értsék lényegét. A szülők fela­data, hogy a gyakorlatban se­gítsék az iskolát. Meg kell szűnnie például a „jegycent­rikus" szemléletnek a csalá­dokban is. A szemléltető eszközökkel való ellátottság nálunk 50—60 százalékos, ezek használata jó. Rados Lászlóné az iskolában folyó matematikai kísérletről beszélt. — Ennek lényege a tanulói önálló Ismeretszerzés megva­lósítása. A mostani ötödik osztályban gond, hogy az alapkövetelményeknek sem felel meg körülbelül az osz­tály fele. Gátló tényező, hogy például a tanulók egy részé­nek óráról órára hiányzik va­lami. Szükségesnek látszik különösen a cigánytanulók szüleivel való kapcsolat to­vábbfejlesztése. — Az igazolatlan hiányzá­sok csökkentésére a tanács­nak is konkrétabban kellene fellépni — hangsúlyozta Tő- zsér Jánosné. Pályairányítás, felnőttoktatás Kovács József azokat a ter­veket említette, amelyeket az ifjúsági szervezet, az úttörő- csapat tűzött maga elé. — A tanulóknak is meg kell ismerniük a határozatot. S az úttörőszervezet munka­formáinak szintén ennek szel­lemében kell tovább alakulnia mondotta. Barna Ferenc a pályairányí­tási munka minőségének ja­vítását, az értékeléssel kap­csolatos rendeletek végrehaj­tását, a felnőttoktatással kap­csolatos kérdéseket, a tan­anyagcsökkentés várható ala­kulását hangsúlyozta többi közt. Czene Gyula pedig rész­letesen szólott a határozatból eredő feladatokról, a helyi kezdeményezések szerepéről, az iskola társadalmi kapcsola­tainak fejlesztéséről szólott. T. E. A művelt emberekért Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a népfrontbizottságok munkájától nem lehet elvá­lasztani a művelődéspolitikai feladatokat sem. Az MSZMP X. kongresszusa világosan és érthetően fogalmazta meg a tennivalókat, a megyei nép­frontbizottság ajánlása pedig megjelölte a gyakorlati ki­munkálás útját, annak érde­kében, hogy minél többen sze­ressék meg a jó könyvet, jár­janak színházba, moziba, elő­adásokra, váljanak kulturál­tabb, műveltebb emberré. Szakkörök és „kutatók ’ A népfront, amely egyre in­kább mindennapi életünk ré­szesévé válik, sokat tehet a művelődés ügyéért. A közmű­velődési tanácsoknak — a kulturális intézmények, álla­mi és társadalmi szervezetek, vállalatok és szövetkezetek képviselői mellett megtalálha­tók a hazafias népfrontbizott­ságok tagjai is. Ily módon al­kalmuk nyílik a helyi nép- trontbizottságoknak, hogy a lakosság igényeit figyelembe véve javaslatot tegyenek, fel. szólaljának, segítsenek a jó és oko6 határozatok megfogal­mazásában és természetesen a végrehajtásban. A népfront munkájának nem kis részét képezi a poli­tikai ismeretterjesztő tevé­kenység. Nógrád megyében nemzetközi kérdésekről tar­tottak előadást például TIT- slőadók, pártbizottságok mun­katársai rendkívül nagy ér­deklődés mellett. Sokan keres­ték fel a vitaesteket és a há­romhetes politikai tanfolya­mok szervezésében is alapvető szerepet vállaltak a bizottsá­gok. Mert ki vonná kétségbe. NÓGRÁD - 1972. november 16., csütörtök hogy a művelődéspolitikai munka fontos része a szocia­lista hazafisógra és a prole­tár internacionalizmusra való nevelés, amely fiataljainkat lelkesíti. Jól működő honisme­reti szakkörök dolgoznak Diósjenőn, Kétbodonyban, Romhányban, Nógrádsápon, Nőtincsen. A helytörténeti ku­tatások eredményeiről isme. retterjesztő előadásokon szá­moltak be a helytörténet ak. tív kutatói Szécsényben, Nagy- lócon és Litkén, Legénden a község aprajának-nagyjának bevonáséval néprajzi gyűjtést végeztek, mentve az elmúlt évtizedek értékeit és társadal­mi munkában tatarozták az épületet, ahol a gyűjtött anya­got elhelyezték. Szülők és pedagógusok Salgótarján nagyüzemeiben, vállalatainál a népfront kez­deményezte az üzemek törté­netének megírásához szüksé­ges anyagok gyűjtését és fel­dolgozását. A nemzetiségi hagyományokat ápolják az évenként megrendezett nem­zetiségi napok, a banki mú­zeum. A népfront szervezésé­ben emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről és a szocialista országok nagy történelmi ese­ményeiről is. A népfrontbizottságok fel­adata lett a szülői munkakö­zösségek irányítása is. Nagy sikere volt a megyében a szü- lők-pedagógusok találkozóinak, a nevelési kérdésekkel foglal­kozó előadásoknak, vitáknak. Ma már nem feltűnő, ha a népfront író-olvasó találkozó­kat szervez, kiállítások, hang­versenyek. művészi értékű fil­mek látogatását szorgalmazza, művész-közönség találkozókat rendez. Nem szabad elfeled­kezni az Olvasó népért moz­galomról, amelyet ugyancsak figyelemmel kísérnek a közsé­gekben és városokban egy­aránt. A klubkönyvtárak élet- rehívésát, a működésükhöz szükséges feltételek megterem, tését magukénak vallják szin­te minden községben. Gondol­junk csak somlyóbányára. Ma- gyargécre. Rimócra! Azonkívül dolgoztak társadalmi munká­ban könyvtárnak megfelelő helyiség kialakításán Piliny- ben és Szécsényfelfaluban is. Az út, amelyen a népfront- bizottságok haladnak, jó, an­nál is inkább, mert egyre je­lentősebb társadalmi kérdéssé válik az általános és szakmai képzés, a művelődés ügye. Olyan emberekre van szükség, akik a szakmájuk mellett te­vékeny résztvevői a kultúrá­nak is. Sokrétű feladat Sokat tehetnek ezért a nép­frontklubok, vitafórumok, a honismereti szakkörök, az ér­dekes és sokszínű pályázatok, kiállítások, évfordulók. A népfrontbizottságok kezdemé­nyezzék a műemlék- és termé­szetvédelmi tennivalókat, azok védelmét. Megkülönböztetett ügyeimet érdemelnek a fizikai dolgozók gyermekei, a pálya­választás, amelyet elsősorban a szülői munkaközösségen ke­resztül támogathat a nép­front. De szólhatnánk a fel­nőttoktatásról és a szakmai műveltség növelését elősegítő előadások szervezéséről, amely ugyancsak nem elhanyagolha­tó. Ezzel válnak a népfrontbi­zottságok valóban tevékeny részesévé a művelődésp~1i‘ivá- nak. Cs. E. A nagy „család FF Az épület falai a középkor hangulatát idézik, a folyosó és a termek bútorzata mai és modern, épp úgy mint az a diák, aki a Szécsényi Mező­gazdasági Technikum diákott­honának lakója. — Bizony jó lenne új épü­letben modern diákotthon — vélekedett Erdős Ferenc, a di­ákotthon igazgatója, de mind« Járt hozzátette: — Persze a jelenlegi helyzetünkre sem panaszkodhatunk. A tágas tanulóban, klubhe­lyiségben vagy az ebédlőben csupán a bolthajtás árulkodik a történelemről, egyébként mindenhonnan a huszadik század levegője árad. Egy nagy „család” él együtt a di­ákotthonban. Az igazgató szobája mindig mindenki előtt nyitva 611. Meglepett, hogy a diákok bent a diák­otthon igazgatójának szobájá­ban vártak ránk és nem kint a folyosón. ^Később megtud­tam, hogy tudatos nevelési szándékkal teszi a vezető. — A gyermekek így érzik azt, hogy itt minden az övék, de mindenért felelnek is. Nincs feszengés, ajtó előtti töprengés és ez bátorságot ad a diáknak, a legbelsőbb dol­gaikat is bátran el merik mondani. A diákotthon a diákoké. Ezt valamennyi diák nemcsak tud­ja, de érzi is. Minden héten felváltva egy osztály a kime­nő ideje alatt szépíti a kollé­gium és az iskola környékét, vagy röplabda-, kézilabdapá­lyát építenek. Munkára ne­velni csak munkavégzéssel le­het — mondotta Erdős Fe­renc, Persze a lakók legfontosabb kötelessége a tanulás. A szt- lenciumot mindenkinek végig kell tanulni. Este aztán jön a leckefelmondás, ha nem megy, kölcsönös segítés kö­vetkezik. Tii CSETEND&MÚLTÁN. szÁMKiv£Teirjfa(N£K TIZENÖTÖDIK £V£B£N látjuk viszont Robin­sont. a roncsról------ -NTeirburbtiKEi ÍZ BEN ELRON&VO KECSKEEARM­j< szerencsére ruhá­TJ, ZAWAL iS EUATJA. SAL- SIKERÜ KIRANßULASA ÓTA NEM MERÉSZKEDETT KI TÖBBE A TENDERRE. &valo<zszcrR£L se JÁRTA M£(\ SZIA ETET. -----­B E MOST INDUL. ELŐSZÖR HOSSZABB ECLDEorrö c'/rea. A pact eav táCol/ pontján RÉMÜLTEN TORPAN MCA... Mikes József, az Intézet Igazgatója így summázta vé­leményét. — A diákotthonosok tanul­mányi átlaga évek óta közel egy egész jeggyel jobb mint a többi tanulóké. Különösen szembetűnő a harmadik és negyedik osztályban, ahol a tanulók felnőttes komolyság­gal készülnek a felsőfokú tan­intézetekbe, vagy a termelő- munkába. A szabad időt iparkodnak a diákok hasznosan és kelleme­sen eltölteni. A heti progra­mot a diáktanács áliitja ósz- sze. — A szabad idő eltöltésére mindig olyan programot állí­tanak össze, melyet a tanulók kérnek. Erdős tanár úrral kö­zösen beszéljük meg a heti programot — nyilatkozott Fc- nes Attila, a diáktanács tit­kára. — Mit kérnek a diákok? — Mozilátogatás, tévéné­zés, klubfoglalkozás, vetélke­dők rendezése. A tv-híradót mindennap megnézzük. A diákotthon Ságvári End­re klubja nagy népszerűség­nek örvend, nemcsak a diák­otthon lakói, hanem az in­tézet többi tanulói is szívesen látogatják. A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvend a ve­télkedő. Peregi Károlyt az élő sportlexikonként emlege­tik társai. Sport-, szellemi ve­télkedőkön mint mondják ver­hetetlen. Persze. legalább ennyire népszerű az irodalmi, történelmi, zenei és politikai vetélkedő. — Szórakozva tanulnak a gyerekek — mondotta Erdós Ferenc. A szakkörökben ki-ki meg­találhatja a saját hobbyiát. Fotó- és bélyegszakkör mű­ködik a kollégiumban, de az iskolában ennél jóval több szakkör van. A sporteredmények fő szer­vezője Szomszéd László test­nevelő, a diákotthon nevelő­tanára. A vöröskeresztes ver­senyek is népszerűek, a csa­patuk már az országos ver­senyre is eljutott, A felsőfo­kú intézetbe jelentkezett ta­nulók nagy százalékát mm- aig felveszik. Azok. akik a termelőmunkában helyezked­nek el, szívesen vissza is tér­nek a régi alma materhez és s „nagy osalád”-hoz, melynek négy évig voltak tagjai, s ahol a szakmai ismeretek mellett emberséget is tanulta1 Sí. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom