Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Ahmed laxmail nyilatkozata Nem lehet megengedni a viszony romlását Ahmed Xszmail tábornok, Egyiptom új hadügyminiszte­re beszédet mondott egy lé­gitámaszpont tisztjei és kato­nái előtt. Kijelentéseiből a kairói sajtó az alábbiakat idézte: — A Szovjetuniót és Egyip­tomot az imperializmus és a kolonializmus ellen vívott közös harc érdekei fűzik egy­be. A Szovjetunió katonailag és gazdaságilag is támogatja Egyiptomot, s folyamatosan eleget tett kötelezettségeinek július közepe, a szovjet kato­nai tanácsadók visszahívása óta. — Nem hihető, hogy az Egyesült Államok módosítani fogja közel-keleti politikáját. Washington romlást próbál előidézni a szovjet—egyiptomi viszonyban; arra számít, hogy ennek nyomán eltávolíthatja a Szovjetuniót az olajban gaz­dag (közel-keleti) térségből. „Mindez azonban nem akadá­lyozhat meg bennünket abban, hogy »nyitott ajtók« politiká­ját folytassuk az Egyesült Ál­lamokkal szemben” — mon­dotta. — A nyugat-európai orszá­gok pusztán a Szuezi-csatorna újramegnyitásában érdekel­tek. Javasolják a csatorna ha­józhatóvá tételét, s azt mond­ják, hogy ezt követően tár­gyalások indulhatnak a Sinai- félsziget sorsáról. „Amikor azonban a csatorna megnyílik, egyáltalán nem fognak érdek­lődni a továbbiak iránt”. — Hadügyminisztert kine­vezése őt magát Is meglepe­tésként érte. Noha Szadek tá­bornok — az előző hadügy­miniszter — minden segítsé­get megkapott munkájához az elnöktől, az egyiptomi hadi­tanács legutóbbi ülésén kide­rült, hogy Szadek nem hajtot­ta végre „kellően” az elnöki utasítások egynémelyikét. Iszmail tábornok egyébként hétfőn üzenetben fordult a fegyveres erők tagjaihoz. Kér­te őket, hogy „tanulmányoz­zák az ellenséget anélkül, hogy a maguk lehetőségeit túlértékelnék vagy lebecsül­nék”. Végezetül leszögezte, hogy a haderő feladata a harc, nem pedig a politizálás. (MTI) Kisebbségi kormány alakul Kanadában Kedden reggelre ér­tékelték a kanadai parlamenti választá­sok csaknem teljes eredményeit. Pierre Elliot Trudeau mi­niszterelnök liberális pártja 108 — más Je­lentések szerint 109 —, Robert Stanfield ellenzéki haladó konzervatív pártja pedig 107 mandátu­mot szerzett. A 264 mandátumos alsó­házban a többi hely a kisebb pártok kö­zött oszlik meg: a szociális hitelpárt 15. az új demokrata párt 30 mandátumra tett szert. Az adatok azonban még nem véglegeseik. Most már bizo­nyos, hogy Trudeau (képünkön) kisebb­ségi kormány alakí­tására kényszerül, s valószínű, hogy egy­két éven belül újabb választások kiírájára kerül majd sor. (MTI) Tanácskozik a csehszlovák parlament Jelentősen nőtt az ország nemzetközi tekintélye A prágai vár Ulászló-ter- mében kedden. megkezdődött a csehszlovák parlament, a szövetségi gyűlés kamarái­nak kétnapos együttes ülés­szaka. Munkájában részt vesz Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Ludvik Svoboda köztársasági elnök is. Jelen vannak a prágai diplomáciai testület képvi­selői, közöttük Vince József, a Magyar Népköztársaság nagykövete. Az ülésen megvitatják Bohuslav Chnoupek külügy­miniszternek a csehszlovák külpolitika alapelveiről szó­ló beszámolóját, valamint a találmányokról és újítások­ról, továbbá a nemzetközi gazdasági szerződésekről előterjesztett törvényjavas-, latot. A külügyminiszter expo­zéjában Csehszlovákia nö­vekvő nemzetközi tekinté­lyének példájaként rámuta­tott arra, hogy hazája 1968. óta újabb 11 országgal lé­tesített diplomáciai kapcso­latokat és 10 országgal kö­tött konzuli egyezményt. A külfölddel kialakított szé­les körű együttműködés — mondotta — egyértelműen cá­folja azokat az elméleteket, amelyek 1968. augusztusa után Csehszlovákia teljes nemzetközi elszigetelődését jósolták. Különösképpen ki­emelte a szocialista orszá­gokkal, közöttük a Magyar Népköztársasággal fennálló testvéri kapcsolatok fejlődé­sének jelentőségét. A külügyminiszter ismét állást foglalt a csehszlovák— nyugatnémet viszony rende­zése mellett. Az új kapcso­latokat azonban — jelen­tette ki — végérvényesen meg kell tisztítani a náci múlt rossz emlékeitől, s ezért Csehszlovákia elenged­hetetlennek tartja, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya a müncheni szerződést ismerje el eleve érvénytelennek. A Kínával való kapcsola­tokról szólva közölte, hogy az utóbbi időben növekedett a két ország külkereskedel­mi forgalma, előkészítik a műszaki-tudományos együtt­működés felújítását, és mér­legelik egyéb kapcsolatok megélénkítését is. Megen­gedhetetlennek nyilvánítot­ta azonban, hogy e kapcso­latokat a szocialista orszá­gok ellen irányuló ismert elméletek alapján fejlesszék. Ami Albániát illeti, elmon­dotta, hogy az ismételt cseh­szlovák kezdeményezések ellenére mindeddig nem sikerült megszüntetni a kapcsolatok stagnálását. A külügyminiszter expo­zéjában nagy teret szentelt az európai biztonság kérdé­sének, s emlékeztetett arra; hogy azok az eszmecserék, amelyeket a csehszlovák dip­lomaták számos ország képvi­selőivel ebben a tárgykör­ben folytattak, lehetővé tet­ték az időszerű európai problémákba való méjyebb bepillantást, valamint az egyes államok álláspontjá­nak részletesebb megismeré­sét. (MTI) 2 NÓCRÁD - 1972. november 1., szerda Nehéx tárgyalás Öjabb hosszú, az éjszakai órákba nyúló ülésezésen sem született egyezség a brit kor­mány, a szakszervezetek és a gyáriparosok között azokról az intézkedésekről, amelyek­kel a konzervatív kabinet új alapokra akarja helyezni az inflációs gazdaság irányítását. A tárgyalások azonban nem szakadtak meg. Heath miniszterelnök gya­korlatilag ultimátumot inté­zett a 10 millió szakszervezeti tagot tömörítő T. U. C.-hoz. Az ultimátum lényege: haj­landók-e önként belemenni egy olyan ár- és bérnöveke­dést korlátozó csomagtervbe, amelynek „ár”-oldala is csu­pán önkéntes korlátozásokból áll törvényerejű intézkedések helyett. Az angol kormányköröket erősen aggasztja a gazdasági fejlődés ütemének pangása a közös piaci tagság küszöbén, a font helyzetén is rontó inflá­ció. Ezért Heath miniszterel­nök arra is elszánta magát, hogy ha a szakszervezetek nem egyeznek bele az önkén­tes bérbefagyasztásba, akkor kötelező bérbefagyasztás kö­vetkezik. Ilyen körülmények között szerdára összehívták a T. U. C. főtanácsának ülését. A főtit­kár a tanács döntésének meg­felelően folytatja a tárgyalá­sokat a kormánnyal. (MTI) Amikor három hónappal ez­előtt véget ért a szovjet kato­nai tanácsadók megbízatása Egyiptomban, az arab reakció azt remélte, döntő fordulat történhet a szovjet—arab vi­szonyban. A kairói sajtóban olyan vádak is elhangzottak, hogy a Szovjetunió tulajdon­képpen érdekelt a közel-keleti válság rendezetlenségében, mert ez a térségben való „je­lenlétét” segíti elő. A még Nasz- szer elnök idejében félreállított polgári politikusok a tanács­adók távozását megelőzően petícióban követelték az ál­lamfőtől a szovjet—egyiptomi Kapcsolatok felülvizsgálását. A reakció erői lényegében vissza akarták forgatni a tör­ténelem kerekét, fékezni akar­ták hazájukban a társadalmi fejlődés folyamatát, s egyál­talán nem érdekelte őket az, hogy ezzel valójában meg­gyengítik Egyiptomot, Izrael malmára hajtják a vizet. Naiv illúziókra építettek ezek a reakciós erők: olyan elméle­tekre, hogy az Egyesült Álla­mok most már nyomást gya­korol Izraelre, s eléri majd az izraeli megszálló csapatok kivonását az arab területek­ről. Ebből a vágyból semmi sem lett: az amerikaiak to­vábbra is fel fegyverzik, pén­zelik, minden módon támo­gatják közel-keleti szövetsé­gesüket. s nem Izraelre, ha­nem Egyiptomra próbálnak nyomást gyakorolni. Homokra épültek azok a számítások Is, hogy majd Nyugat-Európa si­et Kairó segítségére, szembe­fordulva Izraellel is, az Egye­sült Államokkal is. E kudar­Losonczi Pál ' fogadta Bangla Drsh külügyminiszterét Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Abdusz Sza­rnád Azadot, a Bangla Desh Népi Köztársaság hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyet­tese is. A nap folyamán megkez­dődtek Abdusz Szamad Azad tárgyalásai a Külügyminiszté­riumban. A tárgyalások után Púja Frigyes ebédet adott a kül­ügyminiszter és kísérete tisz­teletére. (MTI) Új kormányt alakít Allende Chilében a 'Népi Egység kor­mánya újabb erőfeszítéseket tesz a reakció által támasztott nehézségek leküzdésére. Car­los Matus gazdaságügyi mi­niszter hétfőn éjjel beszédet mondott az országos rádióhá­lózatban, s Allende elnök ne­vében kijelentette: a kiske­reskedelem és a szállítás to­vábbra is a gazdaság magán- szektorában marad, azzal a változással, hogy a két terüle­ten állami tevékenység is fo­lyik majd. Rámutatott, hogy a kormány nem kíván megsem­misíteni vagy szétzülleszteni egyetlen szakmai szövetséget sem, hiszen programja világo­san érthető: demokratizálni szeretné a gazdaságot és a társadalmat, véget akar vetni a nyomornak és a törvényte­lenségeknek. Dániel Vergara belügymi­niszter-helyettes tájékoztatója szerint az utóbbi napokban a jobboldal több mint 70 szabo­tázsakciót hajtott végre ava­sútvonalak ellen. A chilei Népi Egység kor­mánya közösen benyújtotta lemondását — jelentették be kedden hivatalosan Santiágó- ban. A chilei kormány tagjai azért mondtak le, hogy az államfő — Salvador Allende köztársasági elnök számára teljes akciószabadságot bizto­sítsanak egy új kormány meg­alakításához — közölte a hír bejelentésekor Orlando Millas pénzügyminiszter. (MTI) Fejlődő kapcsolatok, szélesedő együttműködés A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatainak fejlődésében újabb jelentős állomás a len­gyel államfő magyarországi látogatása. A mostani mágas szintű találkozó a testvéri ba­rátság újabb kifejezője, s egy­ben meggyőzően bizonyítja: a két ország viszonyában ér­vényre jutó alapelvek egy­aránt megfelelnek hazánk és a Lengyel Népköztársaság nemzeti érdekeinek, határozot­tan hozzájárulnak a szocialis­ta országok egységét szolgáló törekvésekhez. Közös érde- kienk jutnak kifejezésre töb­bek között a két o.szágnak a Varsói Szerződés Szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kifejtett konstruktív tevékenységében, s a két ország együttesen mun­kálkodik az európai biztonság megteremtésén is. A két nép történelmi hagyo­mányokban bővelkedő kap­csolata az elmúlt negyedszá­zadban teljesedett ki a közös célért, a szocializmus felépíté­séért való munkálkodás so­rán. A legutóbbi években ál­landó gyakorlattá vált a köl­csönös konzultáció, a szocia­lizmus építésével kapcsolatban országainkban felvetődő konk­rét problémákról folytatott ta­pasztalatcsere. A magyar—lengyel kapcso­latok egyik fontos alapja az 1948-ban megkötött és 1968. május 16-án megújított barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés, amelynek szellemében számos megállapodás jött lét­re a különböző területeken folytatott tevékenység össze­hangolására. A két ország fontosabb állami szervei egyezményekben rögzítették az együttműködésből rájuk háruló kölcsönös kötelezettsé­geket. Csupán az elmúlt két esztendőben tucatnyi jelentős megállapodás született, egye­bek között a postai együtt­működésről, az egészségügy területén való közös munkál­kodásról, a népgazdasági ter­vek egyeztetéséről stb. A tu­dományos kapcsolatok fejlő­désében kiemelkedő fontossá­gú a két ország akadémiái közötti — 1972—1975-re szóló — együttműködési egyezmény. S a közelmúltra visszatekint­ve: alig néhány hete született meg a magyar—lengyel kul­turális és tudományos együtt­működési vegyes bizottság lé­tesítéséről szóló megállapodás, amelynek feladata minőségi­leg új, magasabb szintre emelni a két ország ilyen jel­legű kapcsolatait. Ami a Lengyel Népköztár­sasághoz fűződő gazdasági kapcsolatokat illeti: az 1950— 1971-es Időszakban a kölcsö­nös árucsere-forgalom csaknem hatszorosára emelkedett. A külgazdasági kapcsolatok év­ről évre bővülnek, a kétoldalú, hosszú lejáratú árucsere-for­galmi megállapodás 1971. és 1975. között, a korábbi terv­időszakhoz mérten, mintegy 65—70 százalékos növekedést irányzott elő, ezt azonban — mindkét ország kívánságára — a felek időarányosan is túltel­jesítik. A magyar kivitel külö­nösen dinamikusan bővül gép­ipari termékekből: a Beloian­nisz Gyár például öt év alatt 130 millió devizaforinttal több árut szállít az eredetileg ter­vezettnél. Népszerűek Len­gyelországban a magyar szer­számgépek, villamos forgógé­pek, ipari elektromos" kemen­cék, különböző nagy- és kis­feszültségű készülékek, de bő­vül a vegyipari és a műanyag- ipari berendezések, a könnyű­ipari és az élelmiszer-gazdál­kodási export is. Lengyelor­szágból — éppen csak meg­említve a hosszú lista egy­két termékét — Diesel-moto­rokat, alkatrészeket, bányagé­peket, kénsavgyári berendezé­seket, építő- és útépítő gépe­ket szállító berendezéseket, különféle járműveket szer­zünk be. A két baráti ország együtt­működésének fejlődése a tu­domány és a közművelődés te­rületén végzett munkában is jól tükröződik. Ma már a tu­dományos és a kulturális élet különböző ágazataiban is táv­lati tervek szabják meg — a szocializmus építésének adott szakaszához igazodó — közös tennivalókat. örvendetesen bővülnek a kapcsolatok mű­vészeti vonalon Is, állandó gyakorlattá vált az irodalmi és rhűvészeti értékek, Valamint a különféle szellemi termékek kölcsönös cseréje, továbbá kiállítások, filmhetek rende­zése a nevezetesebb nemzeti évfordulók alkalmából, (MTI) Nyugat-berlini eszmecsere Kedden délelőtt a négy ha- négy hatalom jogairól és fele- talom nagykövetei Nyugat- lősségéről azzal kapcsolatban, Berlinben, a volt Szövetséges hogy hamarosan lehetségessé Ellenőrző Bizottság épületé- válhat az NDK és az NSZK ben folytatta eszmecseréjét a ENSZ-beli felvétele. (MTI) A Szovjetunió és az arab világ cok nyomán aztán fokozato­san megváltozott a hangnem, mind több kommentár húzta alá: a Szovjetunió támogatá­sa nélkülözhetetlen és pótol­hatatlan Egyiptom számára. Ezt egyébként a hivatalos egyiptomi politika mindig is hangoztatta. Amikor az egyip­tomi miniszterelnök legutóbb Moszkvába látogatott, a szov­jet kormányfő utalt ugyan ar­ra, hogy a szovjet—egyipto­mi együttműködés megpróbál­tatásokon ment keresztül, de azt húzta alá elsősorban, ami a döntő, ami a meghatározó, ami az állandó tényező: az antiimperialista együttműkö­dést, a nemzeti felszabadító mozgalomnak nyújtott inter­nacionalista támogatást. A moszkvai tárgyalásokról ki­adott közös közlemény hang­súlyozta, hogy a barátság erő­sítése közös érdek, s hogy a két ország együttműködési szerződése minden területen továbbra is alapot nyújt a kapcsolatok megszilárdítására. Ugyanakkor zavartalanul fejlődnek a szovjet—Szíriái és a szovjet—iraki kapcsolatok, megszilárdítva Damaszkusz és Bagdad nemzetközi pozícióit, a nemzeti erők összefogását, a nemzetgazdaság alapjait. Kölcsönös érdekek védel­méről és szolgálatáról van szó. A Szovjetunió nem támasz­pontokat akar, nem erőszakol­ja rá „jelenlétét” a Közel­Kelet arab országaira, hanem osztálypolitikájának, inter­nacionalista hagyományainak, szocialista elveinek megfele­lően segíti az arab nemzeti felszabadító mozgalmat, a ha­ladás útjára lépett független arab köztársaságokat. Tiszte­letben tartja az arab népek függetlenségét és sajátosságai­kat is: tiszteli jogaikat és tör­ténelmi tradícióikat is. A bé­ke és a biztonság ügyét kí­vánja elősegíteni a Közel-Ke­leten továbbra is sürgeti a közel-keleti válság politikai rendezését, az izraeli agresz- szió következményeinek fel­számolása érdekében tovább­ra is segíti az agresszió áldo­zatait. A haladó arab rendszerek nemzetgazdaságában rendkí­vül fontos szerepet játszik az a több mint négyszáz nagy létesítmény, amelyet a Szov­jetunió segítségével hoztak iétrfe, vagy építenek jelenleg is. Egyiptom nem lenne ké­pes nemzetgazdaságának, ipa­rosításának gyors fejlesztésé­re a híres nílusi nagy gát, az asszuáni vízi erőmű olcsó ára­ma nélkül. Ma az asszuáni építkezés méreteihez hasonló arányú gyárépítés folyik Kai­ró külvárosában, Haluánban, ugyancsak szovjet közreműkö­déssel : a haluáni acélkombi­nát szilárdítja majd meg az egyiptomi ipar alapjait. Szí­riában az Eufrátesz folyón szovjet segítséggel építenek gátrendszert, amely lehetővé teszi majd, hogy megkettőz­zék az öntözhető mezőgazda- sági területeket. Egy harma­dik példa: Irakban, ahol nemrég ragadták ki az im­perialista olajtársaságok kezé­ből a nemzet olajkincsét, a Szovjetunió és a szocialista országok közreműködése nél­kül nem aknázhatnák ki as olajat, amely a nemzetgazda­ság legfontosabb bevételi for­rása, a nemzeti jövedelem zö­mének biztosítéka. Ez a gaz­dasági segítség csak kiegészí­ti azt, amely a haladó arab országok nemzetvédelmi ké­pességének megszilárdítását és fokozását célozza. Ez béképolitiká, ez reálpoli­tika. Nincs változás ebben a politikában — az együttműkö­dés és a barátság elvei válto­zatlanok. Az arab országok belső fejlődése természetesen nem lehet nyílegyenes, zök­kenőktől mentes, s magától értetődik az is, hogy a hala­dást sürgető és a haladást fé­kező erők küzdelme tükröző­dik a kormány állásfoglalá­saiban is. Ebben a helyzet­ben különösen fontos a türe­lem, a megértés, a szilárd el- viség. Mindezzel rendelkezik a szovjet diplomácia, mindez jellemzi a Szovjetunió arab- politikáját is. Az arab haladó erők meg­értik qzt, hálásak érte. Es mind erélyesebben lépnek fel mindazok ellen, akik a szov­jet—arab barátság bomlasztá- sára törekednek. R. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom