Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

Jó barátok közössége Megkezdődtek a járási-városi úttörőparlamentek A Magyar Úttörők Szövetsé­ge Országos Elnöksége novem­ber 23—27. között Székesfe­hérvárott rendezi meg az or­szágos úttörőparlamentet. A negyedik országos úttörőparla­ment célja: a kisdobosok és úttörők véleményének, kíván­ságainak jobb megismerése és teljesítése, bevonásuk saját úttörőéletük vezetésébe, szer­vezésébe. Úttörőink és kisdobosaink az országos parlamentet megelő­zően megvizsgálják őrseik, ra­jaik, csapataik munkáját, az őrsvezetők, tisztségviselők, a rajvezetőségek és az úttörő- tanácsok eddigi tetteit, A már eddig lezajlott őrsi, raj-, csa­patszintű összejöveteleken ösz- szegyűjtötték kívánságaikat, s ezeket az úttörőtanácsok kép­viselői, küldöttei juttatják el a megyénkben ma kezdődő járási-városi úttörőparlamen­tekre. Az országos úttörőparlament szekcióinak alapján a küldöt­tek az alábbi témacsoportok­ban mondják el véleményei­ket, javaslataikat. Beszámol­nak a kisdobosok és az út­törők részvételéről az őrsi élet szervezésében, vezetésében. Véleményt nyilvánítanak az őrsök életéről, mint a jó barátok gőzösségéről, valamint az őrsök jogairól és köteles­ségeiről. A mi rajunk témacsoportban tsmerteti a raj összejövetelek célját, szerepét a közös tenni­valók megoldásában. A jogok és a kötelességek mellett érté­kelik a rajvezetőségek irányító tevékenységét. Megbeszélik, hogy mikor végez jó munkát a rajvezetőség, valamint mi a feladata a rajnak, a rajvezető­ségnek az egész éves próba­követelmények megismerteté­sében. Az úttörőcsapat olyan nagy közösség, amely kisdobosok, úttörők, úttörővezetők, pártoló tagok közössége — ez a mi csapatunk elnevezésű szek­ció vitatémája. A parlamen­tek véleményt nyilvánftanak az úttörőcsapat-közösségek legmagasabb fórumáról, a csapatösszejövetelekről. Érté­kelik az úttörőcsapat önkor­mányzati szervének, az úttö­rőtanácsnak a tevékenységét. A járási-városi parlamentek címszó alatt megtárgyalják: hogyan segítheti az úttörő­parlament a helyi úttörőcsapa­tok munkáját, életét. A mai általános iskolás ta­nulók nagy része tölti idejé­nek jelentős részét az iskola falai kzött, vagy mint napkö­zisek, tanulószobások, de so­kan bent laknak az általános iskolai diákotthonokban és azoknak a száma is nagy, akik nevelőotthonokban élnek. A kisdobosok, úttörők nemcsak az úttörő-összejöveteleken kis­dobosok, úttörők, hanem a nap minden percében. Ezzel a témakörrel foglalkozik az ötödik témacsoport, megbe­szélik, hogy az őrsi tisztségek beépíthetők-e a napközi, di­ákotthoni, nevelőotthoni kö­zösségek életébe. A hatodik témacsoport a kisdobosok és úttörők szabad idejének hasznos eltöltésével foglalkozik, címe: úttörőéle­tünk az úttörőház és az úttö­rőcsapat szakköreiben. Kék és piros nyakkendős gyermekeink nagy izgalommal várják a járási-városi parla­mentek kezdetét jelző harso­naszót. Felkészültek, hogy vé ­leményt nyilvánítsanak, hi­szen saját úttörőéletük jobbá, gazdagabbá tételéről esik majd szó. Ma délelőtt Balassagyarmat város és járás közös úttörő- parlamentjére kerül sor. Ugyancsak ma tartják fóru­mukat a rétsági és a pásztói kisdobosok, úttörők. A Salgó­tarján járásiak október 18-án, a salgótarjániak 19-én tartják parlamentjüket. A sort a szé- csényiek zárják október 23-án. A járási-városi fórumokat az október 31-én megtartandó megyei úttörőparlament kö­veti. Közérthetően, indulattal Beszélgetés Jobbágy Károly költővel Jobbágy Károly kétszeres József Attila-díjas költőt nem kell bemutatni Nógrád megyé­ben. Nemcsak azért népszerű itt, mert balassagyarmati szü­letésű, ahol gyermekkorát is töltötte, de azért is, mert ver­sei magas hőfokon, mindenki számára érthetően szólnak. Tizennyolc éves korában je­lent meg első verse, azóta már hat kötete forog a versbará­tok kezében. Legutóbb, 1970- ben a Papírszámyak cimű jelent meg. '★ Aki találkozott már vele, tudja, hogy tanár. Nem egy­szerűen a foglalkozása, de az életstílusa az. Talán ez is közrejátszik abban, hogy író­olvasó találkozóin hamar ba­ráti hangulat alakul ki: alap­ja és feltétele a versekről va­ló beszélgetésnek. Mostani beszélgetésünkre is író-olvasó találkozó után ke­rült sor, Kisterenyén. — A palóc színek már le­koptak nyelvéről. örzik-e nógrádi eredetét versei? —Nagyon sokat jelent, hogy az ember milyen környezetben növekszik, honnan indul. A költő esetében versei közvet­ve tükrözik ezt, de esetenként közvetlenül is; azok a költe­mények, amelyek az itteni táj töményéből ffekadnak. — Sokszor tér vissza szü­lőmegyéjébe? — Viszonylag gyakran hív­nak iró-olvasó találkozóra, itt Kisterenyén már negyedszer vagyok. Szülővárosomban, Ba­lassagyarmaton egyszer talál­koztam eddig olvasóimmal. Más megyékben — Szabolcs­úm, Fejérben — úgy éreztem, .s'-';;,n kedvelnek, mint saját pátriám’mn, többször szervez­nek találkozókat is, amikre én szívesen járok, bár igen ke­vés időm van. — Mi a véleménye ezekről az író-olvasó találkozókról? — Ügy hiszem, hogy bizo­nyítják a realista költészet di­adalát! Az irodalmi fórumok az úgynevezett „modern” köl­tészetet szeretik, az olvasók a realistát. Az érdeklődés e ver­sek iránt nő, de a költészet iránt nem. Tíz éve még na­gyobb volt az érdeklődés a versek után, de aztán új cso­dák jöttek, élükön a tévével. Az emberek eltávolodnak a költemények világától. — Milyen művészi tervei vannak? — Talán elkezdek összeállí­tani egy kötetet. Mostanában nem vagyok termékeny, nincs sok új versem. — Van olyan költői csoport, amellyel úgy érzi, közös a hangja, törekvése, szenvedé­lye? — Nem tartozom költői cso­porthoz. Nincs időm az iro­dalmárkörökbe, tévé, rádió környékén forgolódni, kávé, ital mellett beszélgetni, ül­dögélni. Egyébként — a köl­tészetet tekintve — az Illyés- iskolához tartozónak érzem magam, de figyelem azokat a közérthetően, indulatosan meg­szólaló költőket is, akik „más táborhoz” tartoznak. ★ A költő szomorúan mondja: „A könyv, ami sokszor meg­nyilvánul, más irányból, még­is megkérdezteti az emberrel: érdemes-e csinálni, érdemes-e írni?” Hadd válaszoljunk a költő kérdésére a költő versével: „.. . A sündörgő, kétkedő sze­mű / ember eltűnik, s megma­rad a mű. / Iszonyatos ez, s mégis, gyönyörű!” Virág F. Éva Ci NóGRÁD — 1972. október 13., péntek Szerkessz velünk! A NÓGRÁDI ÚTTÖRŐK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>iiiiaiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin iiiiiiiiiiimimiiimimiimiuiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimmHiiiitiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiHUuiiHiimiiim Hajókirándulás a Tom folyón A hajóra szállásnál — mint mindig kemerovói tartózkodá­sunk alatt — a helyi televí­zió riportere filmezett ben­nünket. És mi, mint „film­sztárok” léptünk fel a Keme­rovo város úttörőinek tulaj­donában levő Romantik nevű hajó fedélzetére. Csodálkozva láttuk, hogy a motoros hajó le­génysége gyerekekből, vízi út­törőkből áll. Valamennyien matrózruhában, tengerészsap­kában voltak. A kapitány ki­vételével mindenütt gyerme­kek teljesítettek szolgálatot, még a kormányos is úttörő volt. Hamarosan ismertük a ha­jó minden zugát. Megcsodál­tuk nagy teljesítményű motor­ját, amely úgy zakatolt, mint egy óriási traktor. Lesegettük a kormánykereket is, amely mellé bármelyikünk szívesen és - büszkén állt volna oda. A kis hajó gyorsan siklott a vízen. Mellettünk hatalmas farönkök úsztak el ezerszám­ra. Mint mondták, Szibériá­ban ez a legolcsóbb és leg­jobb faszállítási mód. Lát­csővel messzire el lehetett Egerben voltam a KISZ-esekkel Egy szeptember végi vasár­napon nagy megtiszteltetés ért. A KISZ-esekkel Egerbe mentem autóbusz-kirándulás­ra. A meghívást annak kö­szönhettem, hogy az elmúlt évben én tartottam az össze­köttetést a KISZ-szervezet és az úttörőcsapat között. Boldo­gan szálltam be az autóbusz­ba, amely először Gyöngyösön állt meg. Futtában — egy óra alatt — megnéztük a vá­rost és fél kilenckor már Eger felé robogtunk. A reg­gelizés után városnézés követ­kezett. Eger — ez a történelmi Balassagyarmatról jelentjük Az országos úttörőelnök- a megemlékezés Balassa- ség felhívást intézett az or- gyarmaton Fetőfi-csillagtúra látni. Magas hegyek kis fa­lucskák mellett suhantunk el. A hangulat ragyogó volt, tán­coltunk, daloltunk, viccelőd­tünk. Az idő azonban hamarosan ellenünk fordult és rövid Idő alatt bekergetett bennünket a hajó belsejébe. De azt se na­gyon bántuk meg, mert finom uzsonna várt minket. Néhányan dacolva a rossz idővel kimentünk a hajó or­rába. A szél nagy erővel fújt, a víz felcsapott a hajóra. Ilyen vihart nálunk még a Balatonon sem lehet látni. A kis hajó azonban szilárdan „állta a sarat”. Biztosan ma­nőverezett, fordult jobbra, balra az úttörőkormányos egyetlen mozdulatára. Sajnos nemsokára vissza­értünk a kikötőba. Alig győz­tük megköszönni új baráta­inknak a hajókirándulást) ezt a felejthetetlen, gyönyörű él­ményt. Szabó Péter salgótarjáni úttörő Következik: SZÍNHÁZ, MOZI, TELEVÍZIÓ emlékekben nagyon gazdag város — szinte kínálja magát az idegennek. Sokat csavarog­tunk az ódon várfalak között, voltunk a kazamatákban és a székesegyházban is. A prog­ramban a Gárdonyi-ház meg­tekintése is szerepelt. Az idő rövidsége miatt nem láthat­tunk mindent, amit szeret­tünk volna. Hazafalé együtt énekeltem KISZ-es társaim­mal és arra gondoltam, hogy érdemes jó kapcsolatot fenn­tartani az úttörőknek nagyobb testvéreikkel, a KISZ-esekkel Budenszky Margit pataki úttörő Szobrot kapnak | Pista bácsitól Mint ismeretes, a kistere- nyei palócnap alkalmából szo­borkiállítást is megnyitottak, amelyen id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművé­szünk több alkotását bemu­tatták. A népszerű Pista bá­csi ugyanis hosszú ideig Kis­terenyén is működött. A mai napon a kisterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola úttörő- csapatának képviseletében Horváth Gyula igazgató, Kö­kényesül Papp Anna úttörő­csapatvezető és két úttörőkis­lány. látogat Benczúrfalvára id. Szabó István műtermébe, ahol átveszik Pista bácsi ked­ves ajándékát az úttörőlányt ábrázoló, csaknem egy méter magas szobrot. Az értékes ajándékot az iskola halijában helyezik el. A Déryné Színház bemutatója A leghíresebb francia daljá­tékok közül október 18-án, szerdán mutatja be Pásztón, az Állami Déryné Színház Au- ber: Hét erdő ördöge című vi­dám dal játékát. A történet a múlt század elején játszódik Olaszországban. Címszereplője a hódító megjelenésű arisztok­rata, aki kettős életet él, mert egyben a környéket félelem­ben tartó rablóbanda titkos vezére is. A kalandos cselek­mény, a sok szereplő érdekes színházi estét ígér a pásztóiak­nak. A főszerepeket Iván Jó­zsef, Blaha Márta, Perei Irén, Nagy Miklós, Németh József, Szatmári Olga és Szele Mar­git játsszák. Érdekes kiállítások Érdekes programot szer­vezett a pásztói Lovász József Művelődési Köz­pont az év hátralévő hó­napjaira. November első felében a Magyarnándori Általános Iskola megye- szerte híres rajzszakköré­nek munkáit mutatják be Pásztón. A hónap máso­dik felében pedig a járá­si képzőművészeti kör tag­jai állítják ki képeiket. Ezt követően, december első napjaiban a képző- művészeti kör két mű­vésztanára, Simon Imre és Nógrádi Andor mutat­kozik be önálló kiállítás­sal a művelődési házban. Végezetül Petőfi-doku- mentumkiállítás zárja az évadot. Teltek a napok és az idő­járás egyre barátságtalanabb lett. A szovjet emberek azon­ban nagyon kedvesek voltak hozzánk, a pajtásokkal egyre mélyült a barátságunk. Min­dennap újabb és újabb él­ménnyel ajándékozták meg delegációnkat. Egy délutánon érdekes be­szélgetés alakult ki közöt­tünk. Azt latolgattuk, vajon mit csinálnak odahaza szülé­ink, osztálytársaink. Valószí­nűleg most ébrednek, a ko­ránkelők már reggeliznek, a gyerekek pedig a szünetet él­vezve talán még alszanak, pe­dig mi már meg is ebédel­tünk. Hát igen, mi hat órá­val öregebbek vagyunk, mint ők! A tréfálkozásnak Gyula bá­csi vetett véget: „Mindenki öltözzön fel jó melegen, mert hajókirándulásra megyünk!” Hurrá! — kiabáltuk, s ami nálunk ritkaságszámba ment, rekordidő alatt öltöztünk és indultunk az autóbuszhoz. Út­közben vidáman daloltunk, de mindenki a hajóutazásra gon­dolt. A lengyel úttörőkről A Lengyel Harcer Szövetség — fgy hívják a lengyel úttö­rők szervezetét — igen nép­szerű a gyermekek körében. E szervezet komoly hagyomá­nyokkal rendelkezik, hiszen már a második világháború előtt is működött. A kis út­törőket, akik a mi kisdobo­sainknak felelnek meg —, „zuch”-oknak, bátraknak hív­ják. Amikor a pajtások a szer­vezetbe lépnek, fogadalmat tesznek. A harcerek igen ked­velik a sportot, turisztikát, ök voltak a kezdeményezői annak a nemzetközi négytusá­nak, ahol a magyarok is részt vettek. Igen népszerűek Lengyelországban a vízi úttö­rők is. Több vízi úttörőcsa­pat myiködik — külön kis úttörőhajó áll a pajtások ren­delkezésére. Varsóban nagy létszámú harcer művészegyüttes műkö­dik, szimfonikus zenekarral, és tánckarral. (Cikk a Pataki Pajtásból) szag úttörőihez. Ebben olyan parancsot kaptunk, hogy méltón emlékezzünk meg a fegyveres erők napjáról. Ez keretében zajlott le. Izgatot­tan vártuk ezt a nagy napot. Mi — a Hámán Kató Út­törőcsapat tagjai — kokár­dákkal a mellünkön gyüle­NF-M TARTANAK KI A 7 KÉSZLETEINK. NINCS MAS .. HATRA, XURY, K! KELL KÖTNÜNK. OSI VSON ELŐBB "SZAKNAK FORDUL, HO(ÁY MEGTÉVESSZE AZÜLDOZŐKET, AZUTA'N DEL! /RAN.YBA KORMÁNYOZ­ZA a.barka't. másnap FELTŰNNEK AFRIKA NYU­GATI PARTJAI. A SZÖKEVÉNY £S KÉNYSZERŰ ÚT! TARS A KÖZEL £FY HÉT!a HAJÓZ­NAK, MESSZE MASUK MO­SOTT HAXYVA MAROKlÖSl SZULTÁN BIRODALMAT. EZEN A TA'JON MAR TA- LAÍ KOZMA TNAK EURÓ PA / HAJÓKKAL. DE KI TUDJA, MIKOR LESZ. ILYEN SZERENCSÉJÜK. S AOOUR... Kis folyó torkolati­nál MORFON YÓZNAK Vagy fél mérföldet ZŐT&AN. EaySZERCSAK... DEFOE regénye nyomán írta i CB. HORVATH 1TBOR. rajzolta: SEBŐK IMRE seztünk iskolánk udvarán, ahonnan őrsönként indul­tunk az öt nehéz próba tel­jesítésére. Az állomásokon az 1848/49-es szabadságharccal kapcsolatos kérdéseket tet­ték fel. A feladatok teljesí­tése után a többi iskola őr­seivel gyülekeztünk a Hő­sök terén. Csoportokba ve­rődve, vidám úttörő játéko­kat játszottunk. Innen csa­patonként indultunk el - a hála-tábortűz színhelyére, az iskolánk udvarára. A lángo­ló tűz mellett tiszteletünk jeléül szalagokat kötöttünk az emlékkoszorúra, majd a városi úttörőtitkár értékelte munkánkat és kiosztotta a megérdemelt díjakat. Na­gyon örültünk annak, hogy a mi osztályunkbeli Olim­pia őrs lett csapatunk má­sodik helyezettje. Az őrsvezetőnk nyilatko­zata szerint a kitartás. a gondos, felkészülés és a kol­lektív munka eredményezte ezt a szép helyezés!, Bajcsy-Z*Hinszky úti Ált. Isk, Vili. oszt. úttörői

Next

/
Oldalképek
Tartalom