Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
AZ OLVASÓK- FÓRUMA Tájékoztató A minőségi kifogások érvényesítéséről Csak akarni keli Hidat építenek Rákóczi-bányatelepen A történet a nyár elején kezdődött, amikor az ország különböző tájain, településein gyakran voltak zivatarok, és nem egy esetben felhőszakadás. Egy ilyen nyár elejei nap délutánján Rákóczi-bányatelep fölött • is teljesen elsötétült az égbolt. Csúnya fekete felhők teljes sötétséget borítottak a kis lakótelep fölé. Majd egyszerre megeredtek a súlyos felhők csatornái és percek alatt az egész telep vízben állt. Utakat, kerteket mindent elöntött a hömpölygő ár és sár. Az úttestről lerohanó vizet már a telepen keresztül folyó kis patak nem bírta el, hiszen az is kilépett medréből, s a lerohanó víztömeg elszakította a telep egyetlen gyalogátjáróját, a kis hidat. A telep lakói le és föl járkálva keresték, hogy hogyan kelhetnének át az egyik oldalról a másikra vásárolni, szórakozni. Nehezítette a helyzetet, hogy ebben az időben kezdték meg a főhíd építését is, s a forgalmat kénytelenek voltak elterelni egy régi hídra, amelyen csak — a nagy esőzések miatt — fél lábszárig érő sárban lehetett közlekedni. Hidat kell készíteni! Meg kell építeni a gyalogjárót! Ezeket hallottuk mindenütt és mindenkitől. Igen- de miből. A régi híd maradványait már nem lehet felhasználni. Törték a fejüket a telep vezetői, lakosai egyaránt. A tervezge- tést, fontolgatást tett követte. A telep lakói összefogva szeptember első vasárnapján egy régi, és használhatatlan híd alsó vázát, a volt átkelőhelyre szállították, s megkezdődött az építés. Úttörők, KISZ-esek, munkások és nyugdíjasok fogtak össze, hogy megvalósuljon a két teleprészt összekötő híd. Nem volt köny- nyű munka, de az akarat legyőzte a nehézségeket. Közös összefogás eredményeként ma már kész a híd. A munkából igen sokan kivették a részüket — néhány ember nagyon is kivette. A lakosság megvalósította elgondolását, mert összefogott, s megmutatta, hogy a közösségi erő olyan, mely a legnágyobb akadályok leküzdésére is képes. Most mindenki büszkén halad át az új átjárón, nem kellett hozzá külön kishídavató ünnepség, mert az először áthaladó ünnepnek érzi mindennap a közösségi munka eredményét. Hétköznapi tett — különleges ünnep ez. Ihász József Szabó János György Zoltán Szerkesztőségünk a napokban a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézettől (Budapest) levelet kapott, melynek céljá, hogy a vásárlók széles rétege ismerje meg a reklamációk intézésének helyes módját, másrészt, hogy a témában a sajtóhoz forduló fogyasztók a szerkesztőségtől közvetlenül is megkapják az erre a célra kibocsátott tájékoztató füzeteket. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az alábbi három témakörben bocsátotta rendelkezésünkre tájékoztatóit: 1. Az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikai készítményekkel kapcsolatos minőségi kifogások érvényesítéséről; 2. Az iparcikkekre vonatkozó minőségi kifogások érvényesítéséről; 3. A jótállással vásárolt árukra vonatkozó minőségi kifogások érvényesítéséről — címmel. Elsőként most a jótállással vásárolt árukra vonatkozó minőségi kifogások érvényesítéséről kívánunk röviden szólni, tekintve, hogy szerkesztőségünkbe leginkább az ilyen jellegű panaszok érkeznek. I. MI A JÓTÁLLÁS (GARANCIA)? Az életszínvonal emelkedésével. a mind nagyobb meny- nyiségben forgalomba kerülő tartós használati cikkek (rádió, televízió, hűtőgép, gépjárművek stb.) használatának széles körű elterjedésével úgyszólván elengedhetetlen, hogy a vásárló megfelelő biztosítékot kapjon a gyakran hosszú időt igénylő takarékoskodása révén megvásárolt áru megfelelő minőségét illetően. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkeknél ugyanis szükséges, hogy a vevő a szavatosság keretében rendelkezésre álló kifogásolási lehetőségeken túl, illetve minden, az átadás előtt keletkezett, arra visszavezethető és a jótállási időn belül jelentkező hiba miatt is érvényesíteni tudja minőségi kifogását. A jótállási igény vonatkozhat a készülék megjavítására, rendeltetés- szerű használatára alkalmas állapotba hozására — vagy amennyiben erre lehetőség nincs — annak kicserélésére, illetve a vételár visszafizetésére. Az itt indokolt fokozott biztosíték nyújtását szolgálja a jótállás (garancia) intézménye, amely az eladónak egy-egy adott tartós használatra szolgáló áru minőségéért — az általános szavatossági kötelezettségen túlmenően — fokozott és feltétlen helytállását jelenti. A jótállás keretében vállalt kötelezettségéért a forgalomba hozó ugyanis olyan szigorú felelősséggel tartozik, amely alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az áru hibájának oka az átadás (eladás) után keletkezett (pl. rendeltetésellenes használat, szakszerűtlen kezelés stb.) Általában leszögezhető, hogy jótállási kötelezettség vállalásának csakis akkor van a vásárló szempontjából jelentősége, ha az többletbiztosítékot nyújt az általános szavatosságra alapítható kifogásolási joggal szemben. Ezt bizonyítja egyébként a jótállásra vonatkozó rendeletnek az az előírása, hogy a jótállás a vásárló részére biztosított törvényes szavatossági jogokat nem érinti. (Következő összeállításunkban közöljük a „Mire terjed ki a jótállás?” c. fejezetet.) Segítségüket köszönöm Idegen nyelvű sírkő Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLÁSI Krajer Vilmos, a kazári termelőszövetkezet elnökhelyettese kérdezi: — Miért nem lehet elegendő pótalkatrészt kapni a mezőgazdasági gépekhez, különösen a DT—75-ös lánctalpas traktorhoz? — annak is a hátsó csillagkerékhez szükséges csapágyból. Lőrincz Karoly, az AGRO- KER megyei kirendeltségének vezetője válaszol: — Nógrád megyei kirendeltségünk mint az aratás-cséplé- si időszakra, úgy az őszi mezőgazdasági munkák idejére is az alkatrészellátásra megfelelően felkészült. Ha összehasonlítjuk az 1972. szeptember 30-i időszakot a múlt év hasonló időszakával, akkor megállapítható, hogy alkatrész- cikk-féleségekből 34,6 százalékkal — gördülőcsapágy-féleségekből 31,3 százalékkal, — valamint a különféle műszaki áruféleségekből 36,5 százalékkal magasabb a raktárkészletünk, amely globálisan véve közel 10 millió forintos emelkedést tükröz. Ügyszintén a készletemlekedéssel párhuzamosan választékunk is bővült, és így biztosíték van arra, hogy az őszi mezőgazdasági munkák idején dolgozó erő- és munkagép különféle típusokhoz szükséges alkatrészigényeket általánosságban ki tudjuk elégíteni. Természetesen 10—12 ezer féle cikkféleségnél sajnos elkerülhetetlen, hogy átmenetileg néhány hiánycikk ne jelentkezzék. Ezt azöhban a MEGÉV-től, a budapesti központunk alkatrészosztályától, illetve szükség esetén más megyei AGROKER- vállalatoktól telexen kérjük leszállítani raktárunkba. Nagyon sürgős esetben pedig közvetlen a vevő címére kérjük a szállítást. Október 31-ig ügyleti szolgálatot is tartunk a jobb ellátás érdekében. Megjegyezni kívánom, hogy több ezer cikkféleséget a MEGÉV-nél köz- . pontilag tárolnak, amelyek elsősorban a legújabb erő- és munkagéptípusokra vonatkoznak, mint például: Stayer Dutra erőgép, Lajta vetőgép stb., ezekhez néhány alkatrészféléből készlet hiányában a MEGÉV sem tudja az igényeket átmenetileg kielégíteni. A konkrétan kérdezett DT— 75-ös típusú lánctalpas traktor hátsó csillagkerekéhez használatos csapágyakból központunk éves rendelésére az országos ellátó vállalat — MEGÉV — ez ideig a III. negyedévi és IV. negyedévi meny- nyiségeket nem tudta leszállítani. Deák Ferenc, a Nézsa és Vidéke ÁFÉSZ elnöke kérdezi: — A tsz-tagok nyugdíjkorhatára 65. év. Most van a nemzedékváltás, s a fiatalok nemigen vállalnak munkát a termelöszövetkezeteben, mert úgy érzik, hogy a nyugdíj miatt hátrányos helyzetbe kerülnek az ipari munkásokkal szemben. Mikorra várható a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának 60. évre való leszállítása? Az országgyűlés őszi ülésszaka kedden többek között tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, melynek keretében Dr. Di- mény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter expozéjában a többi között erre vonatkozóan a következőket mondotta: — „A párt és a kormány a nyugdíj- és járadékrendszer bevezetésével és továbbfejlesztésével jelentős segítséget nyújtott azoknak a termelőszövetkezeti öregeknek, akik nagy számban voltak a termelőszövetkezeti mozgalom úttörői, a szövetkezetek alapító tagjai. Anyagi erőforrásaink azonban végesek, és ezért sajnos, az öregeink közül számosán vannak nehéz anyagi helyzetben. Helyzetük javítására a fiatalabb nemzedék, maguk a termelőszövetkezetek is sokat tehetnek. Ennek szép példáival ma már több helyen találkozunk. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek továbbra is segítsék azokat az idős, munkában megöregedett tagjaikat, akik a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a gazdálkodás alapjainak lerakásában és fejlesztésében erejük, szorgalmuk, tudásuk legjavát fejtették ki, és ezzel elévülhetetlen érdemeket szereztek. Lehetőségeihez mérten a kormány is tesz további intézkedéseket helyzetük javítására, elsősorban a járadékok összegének a jövő év elején történő felemelésével. — A társadalmi ellátottság másik kétségtelenül nagy különbsége a nyugdíjkorhatárban van. Ez is úgy ítélhető meg, hogy a nem túl távoli* jövőben intézkedés születhet a nyugdíjkorhatár azonosítására.” — tj — A közelmúltban, szeptember 28-án, csakúgy mint más napokon, az erdészettől fát szállítottunk Salgótarjánba, a ládaüzembe, Már Kishartyán környékén haladtunk a tehergépkocsinkkal, amikor 3 óra tájban munkatársam, Ale István aki szintén erdész, rosz- szul lett, összeesett. Gyors segítségre volt szükség. Kétségbe voltam esve, nem tudtam hirtelen, hogyan szállíthatom el a beteget a salgótarjáni kórházba. Tehergépkocsinkat megállítottuk az országúton. Egy személygépkocsi jött a segítségünkre. Jakab Vincze és Szabó Albin salgótarjáni lakosok ültek a kocsiban, és pillanatok alatt áttették munkatársamat az ö kocsijukba, és a kórházba siettek vele. Akkor a nagy ijedtségben meg sem tudtam köszönni egyiküknek sem jóságukat, együttérzésüket. Kérem, fogadják ezúton segítségükért a legtiszteletteljesebb köszönetemet. Gonda Lajos, erdész, Egyházasgerge. Több száz hibabejelentés Vasárnap is dolgoznak a műszerészek Nagy kérésem van a szerkesztőségtől. Szíveskedjenek közbenjárni, hogy ügyem elintézést nyerjen. Ez év szeptember 15-én vásároltam a szécsényi vas- és műszaki boltban egy H. 68. hőcsöves háztartási olajkályhát 2620,— forint értékben, amely a Szekszárdi Vasipari Vállalat gyártmánya, „I. osztályú minőség” jegyét is magán viseli. Jótállási jegye szerint pedig 2 évi garanciát vállal a gyártó cég. A kályha sajnos, használhatatlan, ugyanis tartályából az olaj csöpög. A hibát jelentettem — három nap múlva — a Balassagyarmati Vegyesipari Vállalatnak. Érdeklődésemre közölték, hogy nem oda tartozik, hanem Salgótarjánba, így bejelentésemet oda áttették. Szeptember 27-én mégis írtam én is levelet a vállalat salgótarjáni központjába, melyre a mai napig nem kaptam választ. Ezt személyesen magam azért nem sürgetem, mert az endrefalvi postahivatalnál is rossz a kályha és a posta telefonon gyakran érdeklődik. Én nyugdíjas vagyok. Nem azért vásároltam a kályhát, hogy a büdös olajat szagoljam, azt használni szeretném. Szívességüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Vernelovszki R. Endrefalva, Május 1. út 19. A szerk. megjegyzése: Ér deklődtünk a panasz nyoma: a Nógrád megyei Vegyesipai Vállalat igazgatójánál, Hizs nyai Sándornál, aki arról tá jékoztatott bennünket, hogy hideg idő beálltával szint egyik napról a másikra töbl száz hibabejelentés érkezett a olajkályhákra vonatkozóar Éppen ezért a vállalat igazga tója úgy intézkedett, a folya matos napi munka melleti vasárnapra is munkát rende el valamennyi műszerészének hogy a tömeges panaszt mi előbb orvosolhassák. Ezúton i kéri a megrendelőik szíves tü reimet. > Tisztelt Szerkesztőség! Azzal a szerény kérelemmel fordulok Önökhöz, hogy alábbi soraimat közölni szíveskedjenek: Mint természetjáró sokszor megfordulok a Karancs hegységben. Egy ott dolgozótól megtudtam, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt az erdőben végzett földmunka során a Dózer egy sírkövet tárt fel. A sírkő zöld színű márványból készült, de az arra rótt idegen betűket nem tudtam elolvasni. A négy darabból álló sírkő megtalálható a bányához vezető műút végén a tőke- kúttal szemben, mintegy 15 méterre. Gondolom, hogy a régészek felfigyelnek rá, ha lapjukban közölésre kerül levelem. Ezek a sírkövek az én feltevésem szerint a régi török időkből való leletek lehetnek. Tisztelettel: C. E. . Salgótarján Jogi tanácsodé: Jár-e fizetett szabadság az újonnan belépő tsz-tagnak? H, József olvasónk 18 évi munkaviszony után, ez év május 1-ével lépett a tsz-be. Régi munkahelyén évi 21. nap fizetett szabadságot kapott. Most, amikor szabadságra lelt volna szüksége, brigádvezetöje, majd a tsz elnöke is azzal utasította el, hogy ez évben még fizetett szabadságra nem jogosult, mert az elmúlt évben nem volt tagja a termelőszövetkezetnek. Így a szabadsághoz szükséges munkaidőt sem dolgozta le. Jogos-e a tsz-vezetők eljárása? — kérdezi levelében olvasónk. Az érvényes jogszabályok értelmében az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző évben legalább 250 tízórás munkanapot ledolgozott, a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos mértékű fizetett szabadságra jogosult. Ez azt jelenti, hogy a tsz-tag is jogosult évenként 12 nap alapszabadságra és minden munkaviszonyban, tsz-tagsági viszonyban töltött két év után egy nap pótszabadságra, a szabadság napjainak száma azonban az évi 24 munkanapot nem haladhatja me;.:. A régi tagok esetében tehát a tsz-vezetőknek kétségtelenül igaza van. Az újonnan belépett tagok esetében azonban álláspontjuk törvénysértő. Az egységes szövetkezeti törvény végrehajtási rendeletéként kiadott jogszabályok ugyanis ki- rpondják, hogy az újonnan belépett tsz-tag is jogosult fizetett szabadságra, ha a belépéstől számított hat hónapon át havonta legalább 21 tízórás munkanapot folyamatosan munkában töltött. Vagyis az új belépőt az azonos évbe í végzett munkája alapján kell fizetett szabadságban részesíteni. A fizetett szabadságot az újonnan belépő tag részére is a fenti elvek alapján kell kiszámítani, az qgész évre járó szabadságnak azonban csak a termelőszövetkezetben eltöltő1! időre eső arányos részét lehet kiadni. Amennyiben olvasónk tehát a belépéstől kezdődően minden hónapban ledolgozta havonta a 21 tízórás munkanapot, november elsejétől jogosult lesz fizetett szabadságra. Figyelembe véve viszont, hogy tagsági viszonya nem január 1-én, hanem csak május 1-én kezdődött, és év végéig 8 hónapos tagsági viszonnyá fog rendelkezni, fizetett szabadságát ts csak a 8 hónapra eső arányos részben lehet kiadni. Dr. .1. S. | NÓGRÁD - 1972. október 12., csütü.iök ij