Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

AZ OLVASÓK- FÓRUMA Tájékoztató A minőségi kifogások érvényesítéséről Csak akarni keli Hidat építenek Rákóczi-bányatelepen A történet a nyár elején kezdődött, amikor az ország különböző tájain, településein gyakran voltak zivatarok, és nem egy esetben felhőszaka­dás. Egy ilyen nyár elejei nap délutánján Rákóczi-bányatelep fölött • is teljesen elsötétült az égbolt. Csúnya fekete felhők teljes sötétséget borítottak a kis lakótelep fölé. Majd egy­szerre megeredtek a súlyos felhők csatornái és percek alatt az egész telep vízben állt. Utakat, kerteket mindent elöntött a hömpölygő ár és sár. Az úttestről lerohanó vi­zet már a telepen keresztül folyó kis patak nem bírta el, hiszen az is kilépett medré­ből, s a lerohanó víztömeg el­szakította a telep egyetlen gyalogátjáróját, a kis hidat. A telep lakói le és föl járkálva keresték, hogy hogyan kelhet­nének át az egyik oldalról a másikra vásárolni, szórakozni. Nehezítette a helyzetet, hogy ebben az időben kezdték meg a főhíd építését is, s a for­galmat kénytelenek voltak el­terelni egy régi hídra, ame­lyen csak — a nagy esőzések miatt — fél lábszárig érő sár­ban lehetett közlekedni. Hidat kell készíteni! Meg kell építeni a gyalogjárót! Ezeket hallottuk mindenütt és mindenkitől. Igen- de miből. A régi híd maradványait már nem lehet felhasználni. Tör­ték a fejüket a telep vezetői, lakosai egyaránt. A tervezge- tést, fontolgatást tett követte. A telep lakói összefogva szeptember első vasárnapján egy régi, és használhatatlan híd alsó vázát, a volt átkelő­helyre szállították, s megkez­dődött az építés. Úttörők, KISZ-esek, munkások és nyugdíjasok fogtak össze, hogy megvalósuljon a két teleprészt összekötő híd. Nem volt köny- nyű munka, de az akarat le­győzte a nehézségeket. Közös összefogás eredményeként ma már kész a híd. A munkából igen sokan kivették a részü­ket — néhány ember nagyon is kivette. A lakosság megva­lósította elgondolását, mert összefogott, s megmutatta, hogy a közösségi erő olyan, mely a legnágyobb akadályok leküzdésére is képes. Most mindenki büszkén ha­lad át az új átjárón, nem kel­lett hozzá külön kishídavató ünnepség, mert az először át­haladó ünnepnek érzi minden­nap a közösségi munka eredmé­nyét. Hétköznapi tett — kü­lönleges ünnep ez. Ihász József Szabó János György Zoltán Szerkesztőségünk a napok­ban a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézettől (Budapest) levelet kapott, melynek céljá, hogy a vásárlók széles rétege ismerje meg a reklamációk intézésének helyes módját, másrészt, hogy a témában a sajtóhoz forduló fogyasztók a szerkesztőségtől közvetlenül is megkapják az erre a célra ki­bocsátott tájékoztató füzete­ket. A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet az alábbi há­rom témakörben bocsátotta rendelkezésünkre tájékoztató­it: 1. Az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikai ké­szítményekkel kapcsolatos mi­nőségi kifogások érvényesíté­séről; 2. Az iparcikkekre vonatko­zó minőségi kifogások érvé­nyesítéséről; 3. A jótállással vásárolt árukra vonatkozó minőségi ki­fogások érvényesítéséről — címmel. Elsőként most a jótállással vásárolt árukra vonatkozó mi­nőségi kifogások érvényesíté­séről kívánunk röviden szólni, tekintve, hogy szerkesztősé­günkbe leginkább az ilyen jel­legű panaszok érkeznek. I. MI A JÓTÁLLÁS (GARANCIA)? Az életszínvonal emelkedé­sével. a mind nagyobb meny- nyiségben forgalomba kerülő tartós használati cikkek (rá­dió, televízió, hűtőgép, gépjár­művek stb.) használatának széles körű elterjedésével úgy­szólván elengedhetetlen, hogy a vásárló megfelelő biztosíté­kot kapjon a gyakran hosszú időt igénylő takarékoskodása révén megvásárolt áru meg­felelő minőségét illetően. A nagy értékű tartós fo­gyasztási cikkeknél ugyanis szükséges, hogy a vevő a sza­vatosság keretében rendelke­zésre álló kifogásolási lehető­ségeken túl, illetve minden, az átadás előtt keletkezett, arra visszavezethető és a jótállá­si időn belül jelentkező hiba miatt is érvényesíteni tudja minőségi kifogását. A jótállá­si igény vonatkozhat a készü­lék megjavítására, rendeltetés- szerű használatára alkalmas állapotba hozására — vagy amennyiben erre lehetőség nincs — annak kicserélésére, illetve a vételár visszafizetésé­re. Az itt indokolt fokozott biz­tosíték nyújtását szolgálja a jótállás (garancia) intézménye, amely az eladónak egy-egy adott tartós használatra szol­gáló áru minőségéért — az ál­talános szavatossági kötele­zettségen túlmenően — foko­zott és feltétlen helytállását jelenti. A jótállás keretében vállalt kötelezettségéért a forgalomba hozó ugyanis olyan szigorú felelősséggel tartozik, amely alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az áru hibá­jának oka az átadás (eladás) után keletkezett (pl. rendelte­tésellenes használat, szaksze­rűtlen kezelés stb.) Általában leszögezhető, hogy jótállási kötelezettség vállalá­sának csakis akkor van a vá­sárló szempontjából jelentő­sége, ha az többletbiztosítékot nyújt az általános szavatos­ságra alapítható kifogásolási joggal szemben. Ezt bizonyít­ja egyébként a jótállásra vo­natkozó rendeletnek az az előírása, hogy a jótállás a vá­sárló részére biztosított törvé­nyes szavatossági jogokat nem érinti. (Következő összeállításunk­ban közöljük a „Mire terjed ki a jótállás?” c. fejezetet.) Segítségüket köszönöm Idegen nyelvű sírkő Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLÁSI Krajer Vilmos, a kazári ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tese kérdezi: — Miért nem lehet elegen­dő pótalkatrészt kapni a me­zőgazdasági gépekhez, különö­sen a DT—75-ös lánctalpas traktorhoz? — annak is a hát­só csillagkerékhez szükséges csapágyból. Lőrincz Karoly, az AGRO- KER megyei kirendeltségének vezetője válaszol: — Nógrád megyei kirendelt­ségünk mint az aratás-cséplé- si időszakra, úgy az őszi me­zőgazdasági munkák idejére is az alkatrészellátásra megfele­lően felkészült. Ha összeha­sonlítjuk az 1972. szeptember 30-i időszakot a múlt év ha­sonló időszakával, akkor meg­állapítható, hogy alkatrész- cikk-féleségekből 34,6 százalék­kal — gördülőcsapágy-félesé­gekből 31,3 százalékkal, — valamint a különféle műszaki áruféleségekből 36,5 százalék­kal magasabb a raktárkészle­tünk, amely globálisan véve közel 10 millió forintos emel­kedést tükröz. Ügyszintén a készletemlekedéssel párhuza­mosan választékunk is bővült, és így biztosíték van arra, hogy az őszi mezőgazdasági munkák idején dolgozó erő- és munkagép különféle típu­sokhoz szükséges alkatrész­igényeket általánosságban ki tudjuk elégíteni. Természete­sen 10—12 ezer féle cikkféle­ségnél sajnos elkerülhetetlen, hogy átmenetileg néhány hi­ánycikk ne jelentkezzék. Ezt azöhban a MEGÉV-től, a bu­dapesti központunk alkatrész­osztályától, illetve szükség esetén más megyei AGROKER- vállalatoktól telexen kérjük leszállítani raktárunkba. Na­gyon sürgős esetben pedig közvetlen a vevő címére kér­jük a szállítást. Október 31-ig ügyleti szol­gálatot is tartunk a jobb el­látás érdekében. Megjegyezni kívánom, hogy több ezer cikk­féleséget a MEGÉV-nél köz- . pontilag tárolnak, amelyek el­sősorban a legújabb erő- és munkagéptípusokra vonat­koznak, mint például: Stayer Dutra erőgép, Lajta vetőgép stb., ezekhez néhány alkat­részféléből készlet hiányában a MEGÉV sem tudja az igé­nyeket átmenetileg kielégíte­ni. A konkrétan kérdezett DT— 75-ös típusú lánctalpas trak­tor hátsó csillagkerekéhez használatos csapágyakból köz­pontunk éves rendelésére az országos ellátó vállalat — ME­GÉV — ez ideig a III. negyed­évi és IV. negyedévi meny- nyiségeket nem tudta leszál­lítani. Deák Ferenc, a Nézsa és Vidéke ÁFÉSZ elnöke kérde­zi: — A tsz-tagok nyugdíjkor­határa 65. év. Most van a nemzedékváltás, s a fiatalok nemigen vállalnak munkát a termelöszövetkezeteben, mert úgy érzik, hogy a nyugdíj miatt hátrányos helyzetbe ke­rülnek az ipari munkásokkal szemben. Mikorra várható a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának 60. évre való leszállítása? Az országgyűlés őszi ülés­szaka kedden többek között tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, melynek keretében Dr. Di- mény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter expo­zéjában a többi között erre vonatkozóan a következőket mondotta: — „A párt és a kormány a nyugdíj- és járadékrendszer bevezetésével és továbbfej­lesztésével jelentős segítséget nyújtott azoknak a termelő­szövetkezeti öregeknek, akik nagy számban voltak a ter­melőszövetkezeti mozgalom úttörői, a szövetkezetek alapí­tó tagjai. Anyagi erőforrása­ink azonban végesek, és ezért sajnos, az öregeink közül szá­mosán vannak nehéz anyagi helyzetben. Helyzetük javítá­sára a fiatalabb nemzedék, maguk a termelőszövetkezetek is sokat tehetnek. Ennek szép példáival ma már több he­lyen találkozunk. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek to­vábbra is segítsék azokat az idős, munkában megöregedett tagjaikat, akik a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben, a gazdálkodás alapjainak lerakásában és fejlesztésében erejük, szorgalmuk, tudásuk legjavát fejtették ki, és ezzel elévülhetetlen érdemeket sze­reztek. Lehetőségeihez mér­ten a kormány is tesz továb­bi intézkedéseket helyzetük javítására, elsősorban a já­radékok összegének a jövő év elején történő felemelésével. — A társadalmi ellátottság másik kétségtelenül nagy kü­lönbsége a nyugdíjkorhatár­ban van. Ez is úgy ítélhető meg, hogy a nem túl távoli* jövőben intézkedés születhet a nyugdíjkorhatár azonosítá­sára.” — tj — A közelmúltban, szeptember 28-án, csakúgy mint más na­pokon, az erdészettől fát szál­lítottunk Salgótarjánba, a lá­daüzembe, Már Kishartyán környékén haladtunk a te­hergépkocsinkkal, amikor 3 óra tájban munkatársam, Ale István aki szintén erdész, rosz- szul lett, összeesett. Gyors se­gítségre volt szükség. Két­ségbe voltam esve, nem tud­tam hirtelen, hogyan szállít­hatom el a beteget a sal­gótarjáni kórházba. Tehergép­kocsinkat megállítottuk az országúton. Egy személygép­kocsi jött a segítségünkre. Ja­kab Vincze és Szabó Albin salgótarjáni lakosok ültek a kocsiban, és pillanatok alatt áttették munkatársamat az ö kocsijukba, és a kórházba si­ettek vele. Akkor a nagy ijedtségben meg sem tudtam köszönni egyiküknek sem jó­ságukat, együttérzésüket. Ké­rem, fogadják ezúton segítsé­gükért a legtiszteletteljesebb köszönetemet. Gonda Lajos, erdész, Egyházasgerge. Több száz hibabejelentés Vasárnap is dolgoznak a műszerészek Nagy kérésem van a szer­kesztőségtől. Szíveskedjenek közbenjárni, hogy ügyem elin­tézést nyerjen. Ez év szep­tember 15-én vásároltam a szécsényi vas- és műszaki boltban egy H. 68. hőcsöves háztartási olajkályhát 2620,— forint értékben, amely a Szek­szárdi Vasipari Vállalat gyárt­mánya, „I. osztályú minőség” jegyét is magán viseli. Jótállá­si jegye szerint pedig 2 évi garanciát vállal a gyártó cég. A kályha sajnos, használha­tatlan, ugyanis tartályából az olaj csöpög. A hibát jelentettem — há­rom nap múlva — a Balassa­gyarmati Vegyesipari Vállalat­nak. Érdeklődésemre közölték, hogy nem oda tartozik, hanem Salgótarjánba, így bejelentése­met oda áttették. Szeptember 27-én mégis írtam én is leve­let a vállalat salgótarjáni köz­pontjába, melyre a mai napig nem kaptam választ. Ezt sze­mélyesen magam azért nem sürgetem, mert az endrefalvi postahivatalnál is rossz a kályha és a posta telefonon gyakran érdeklődik. Én nyug­díjas vagyok. Nem azért vá­sároltam a kályhát, hogy a büdös olajat szagoljam, azt használni szeretném. Szívessé­güket előre is köszönöm. Tisztelettel: Vernelovszki R. Endrefalva, Május 1. út 19. A szerk. megjegyzése: Ér deklődtünk a panasz nyoma: a Nógrád megyei Vegyesipai Vállalat igazgatójánál, Hizs nyai Sándornál, aki arról tá jékoztatott bennünket, hogy hideg idő beálltával szint egyik napról a másikra töbl száz hibabejelentés érkezett a olajkályhákra vonatkozóar Éppen ezért a vállalat igazga tója úgy intézkedett, a folya matos napi munka melleti vasárnapra is munkát rende el valamennyi műszerészének hogy a tömeges panaszt mi előbb orvosolhassák. Ezúton i kéri a megrendelőik szíves tü reimet. > Tisztelt Szerkesztőség! Az­zal a szerény kérelemmel fordulok Önökhöz, hogy alábbi soraimat közölni szí­veskedjenek: Mint természetjáró sok­szor megfordulok a Karancs hegységben. Egy ott dolgo­zótól megtudtam, hogy kö­rülbelül egy hónappal ez­előtt az erdőben végzett földmunka során a Dózer egy sírkövet tárt fel. A sír­kő zöld színű márványból ké­szült, de az arra rótt idegen betűket nem tudtam elolvas­ni. A négy darabból álló sír­kő megtalálható a bányához vezető műút végén a tőke- kúttal szemben, mintegy 15 méterre. Gondolom, hogy a régészek felfigyelnek rá, ha lapjukban közölésre kerül levelem. Ezek a sírkövek az én feltevésem szerint a régi török időkből való leletek lehetnek. Tisztelettel: C. E. . Salgótarján Jogi tanácsodé: Jár-e fizetett szabadság az újonnan belépő tsz-tagnak? H, József olvasónk 18 évi munkaviszony után, ez év május 1-ével lépett a tsz-be. Régi munkahelyén évi 21. nap fizetett szabadságot kapott. Most, amikor szabadságra lelt volna szüksége, brigádvezetöje, majd a tsz elnöke is azzal utasította el, hogy ez évben még fizetett szabadságra nem jogosult, mert az elmúlt évben nem volt tagja a termelő­szövetkezetnek. Így a szabadsághoz szükséges munkaidőt sem dolgozta le. Jogos-e a tsz-vezetők eljárása? — kérdezi levelében ol­vasónk. Az érvényes jogszabályok értelmében az a termelőszö­vetkezeti tag, aki az előző évben legalább 250 tízórás mun­kanapot ledolgozott, a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos mértékű fizetett szabadságra jogosult. Ez azt jelenti, hogy a tsz-tag is jogosult évenként 12 nap alapszabadságra és minden munkaviszonyban, tsz-tagsági viszonyban töltött két év után egy nap pótszabadságra, a szabadság napjainak száma azonban az évi 24 munkanapot nem haladhatja me;.:. A régi tagok esetében tehát a tsz-vezetőknek kétségtele­nül igaza van. Az újonnan belépett tagok esetében azonban álláspontjuk törvénysértő. Az egységes szövetkezeti törvény végrehajtási rendeletéként kiadott jogszabályok ugyanis ki- rpondják, hogy az újonnan belépett tsz-tag is jogosult fi­zetett szabadságra, ha a belépéstől számított hat hónapon át havonta legalább 21 tízórás munkanapot folyamatosan munkában töltött. Vagyis az új belépőt az azonos évbe í végzett munkája alapján kell fizetett szabadságban részesí­teni. A fizetett szabadságot az újonnan belépő tag részére is a fenti elvek alapján kell kiszámítani, az qgész évre járó szabadságnak azonban csak a termelőszövetkezetben eltöltő1! időre eső arányos részét lehet kiadni. Amennyiben olvasónk tehát a belépéstől kezdődően minden hónapban ledolgozta havonta a 21 tízórás munkanapot, november elsejétől jogo­sult lesz fizetett szabadságra. Figyelembe véve viszont, hogy tagsági viszonya nem január 1-én, hanem csak május 1-én kezdődött, és év végéig 8 hónapos tagsági viszonnyá fog rendelkezni, fizetett szabadságát ts csak a 8 hónapra eső arányos részben lehet kiadni. Dr. .1. S. | NÓGRÁD - 1972. október 12., csütü.iök ij

Next

/
Oldalképek
Tartalom