Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
Beszéljünk a véradásról Nemrégiben játszottak a filmszínházakban egy magyar kisfilmet, melynek címe: „Az első tavaszi vasárnap” volt. Mivel igen megragadó volt a témája, és kevesen láthatták, ezért röviden ismertetnénk a tartalmát. A főszereplő munkavezető egy gyárban, s munkatársaival épp azon vitatkozik, hogy a termelés nem maradhat hátrányban semmilyen más ok miatt. A vitára az adott okot, hogy a megszervezett véradás időpontja a gyárban épp egybeesett egy határidős munka befejezésével. A főszereplő hangsúlyozza, hogy személy szerint ő csak akkor adna vért, ha az a közvetlen hozzátartozóinak kellene. Nos, ez az eset nemsokára bekövetkezik, mert gópkocsikarambolt szenved a család, s az egyik gyermek életveszélyes sérüléseket szenved, az életben tartásához feltétlenül szükséges nagyobb mennyiségű vér. Most már szívesen jelentkezne az apa, aki kisebb sérülésekkel megúszta, azonban a vércsoportja nem egyezik a leányáéval. A kétségbeesett apa saját szemével látja, hogy milyen hatalmas, országos méretű apparátus mozdul meg, és segít a gyermeken. Azt különösebben nem kell magyarázni, hogy az apa milyen következtetéseket Vont le a történtekből, mivel azonban mindenkivel — szerencsére — ilyen, s ehhez hasonló eset nem történik, ezért kel] beszélnünk a véradásról. Manapság mindenki látja, hogy a gyógyszeripar milyen hatalmas mennyiségű és sokfajta gyógyszert gyárt, melyek valóban kitűnőek, és rengeteg betegséget gyógyítanak. Vannak azonban olyan „élő gyógyszerek”, melyeket mesterségesen pótolni nem lehet. Ezek közé tartozik a vér. Az előbb említett példában baleset miatt kellett a vér. Az ilyen sérüléseknél alkalmazott vérről mindenki tud, kevesebben gondolnak azonban arra, hogy az eredeti vért, illetve annak feldolgozott anyagait a gyógyítás szinte minden ágában használják; a szülészettől a gyermekgyógyászatig, s a belgyógyászattól a bőrgyógyászatig. Hogy ezt a hatalmas meny- nyiségű vért elő tudjuk teremteni, véradókra van szükség, méghozzá egyre többre, hiszen a szükséglet is egyre nő. A gyermekgyógyászatban alkalmazott teljes vércserével olyan gyermekeket lehet megmenteni, akikről még nem is olyan régen lemondtak az orvosok. S akinek már van akár három—négy gyermeke, az is mindent megadna, hogy a következő egészséges legyen, de képzeljük annak az anyának a helyzetébe magunkat, akinek az első született meg, és esetleg már nem is lehet. Attól sem kell tartanunk, hogy a vérünk, amelyet a gyógyítás szolgálatába bocsátottunk tönkremegy, hiszen a friss, tartósított vér eredeti állapotában három hétig használható. Egyrészt az Országos Vérellátó Központ minden egységével szoros kapcsolatot tart fenn, ami a vérmennyiségek átcsoportosítását is lehetővé teszi, másrészt viszont egyes ritkább vércsoportokba tartozó egyéneknek az ország más területéről küldhet vért. Az esetleg felhasználatlanul maradt vérből olyan gyógyszereket készítenek, melyek épp’ annyira nélkülözhetetlenek, mint maga az eredeti vér. Képzeljük csak el, hogy egy májsérült betegnek csak a műtőasztalon sokszor négy-öt liter vérre van szüksége, a későbbi időszakban adott vérről nem is szólva. Egy véradó pedig egyszerre legfeljebb 4 decilitert adhat. Nem kell tehát sok számítás ahhoz, hogy hány véradó segítsége kell egy ember felgyógyulásához. Egyesek hangoztatják, hogy több nyugati országban fizetnek a véradásért. Ez valóban így is van, de gondoljunk csak arra, hogy ezt az összeget busásan visszafizetik, ha alkalomadtán ők kerülnek kórházba. Sokan félnek a véradástól (persze nemcsak a tűszúrástól). Félnek, hogy a szervezet megsínyli azt a két-három- négy deciliter veszteséget. Tekintve, hogy a véradókat gondos vizsgálatnak vetik alá, így kiszűrik azokat, akik valóban nem alkalmasak a véradásra (testi leromlás, rossz vérkép stb.), másrészt a vért kapókat védik azzal, hogy betegségben szenvedők vérét nem veszik le. Hogy mennyire veszélytelen a rendszeres véradás, mutatják azok a példák, amikor egyes emberek, évek során, nyolcvan—kilencven liter vért is adtak folyamatosan. A rendszeres véradás fenntartja a szervezet azon tulajdonságát, hogy rövid idő alatt viszonylag nagy mennyiségű vért termeljen, ami a véradónak válik előnyére, a betegségek és egyéb bajok leküzdésében. , Államunk óriási összeget fordít a gyógyításra is, de az emberi vért megvásárolni, előállítani nem tudja, ezért szükséges társadalmunk összefogása. Életünk tele van veszély- lyel, holnap talán mi szorulunk segítségre. Nagyon köszönjük a segítségét azoknak, akik a véradás fontosságát megértve véradónak jelentkeznek. Ha viszont már odáig eljutottak, hogy belátják a dolog nagy hordere- jét, kérjük, ne elégedjenek meg ennyivel, hanem munkatársaik, hozzátartozóik közül toborozzanak maguk is újabb és újabb jelentkezőket. Mondják el tapasztalataikat, hiszen az írott szónak sokan nem hisznek, és a Vöröskereszt aktivistái sem jutnák el mindenhova. Dr. Vágó András Salgótarján, kórházsebészet A dilmát tengerparton Kirándulás a történelembe Állomáshelyünkön, Dubrov- nikban akkor még tombolt a nyár, csak néhány váratlan vihar jelezte, hogy közeleg az ősz, amikor felhők futnak a barnító sugarak elé és a tenger tajtékzása állandósul. Naphosszat elnyúlva feküdtünk a kavicsos homokon és különösebben nem vágytunk a kirándulásra. Két program- szerű kiruccanásunk azonban maradandó élményekkel gazdagította a nógrádi csoportot. Ismít a cápa Első utunk Lokrum szigetére vezetett, amely alig egyki- lométeres távolságra fekszik az óvárosi kikötőtől, s ahová tízpercenként indult hajó, s amely parti szikláival és sejtelmes, mindent eltakaró délszaki „erdejével” némi titokzatosságot vitt Dubrovnik egyébként annyira ki tárulkozó életébe. Sejtelmességét csak fokozta, hogy két esztendeje állítólag itt harapta le egy gyanútlan professzor lábát az Adriára belopakodott cápa. (A dubrovniki aquári- umban módunkban állott megismerkedni az Adria ten- germályi élővilágával, néhány cápát is láttunk itt, amelyek az idegenvezető szerint teljesen ártalmatlanok az emberre!). Az újságírók az idén is hírül adták, hogy a halászok találkoztak a gyilkos cápával, ami nemcsak izgalmat keltett a külföldi látogatókban, hanem arra is jó volt, hogy a vendégek ne ússzanak túl messzire a portoktól, ami vihar esetén életveszélyes. Lokrum szigetén senki sem lakik. Valamikor a dominikánus szerzeteseknek állott itt rendháza, de most a kolostor épületeinek egyik részében vendéglőt, másutt múzeumot rendeztek be. A pincérek, fagylaltárusok és vó’ésnéni- kék az első hajával utaznak ide reggelenként. A sziget legnagyobb kincse mégis az arborétum, amelyet nemzeti parkká nyilvánítottak, s ahol ausztráliai eukaliptuszok, afrikai pálmák, amerikai aga- vék, balkáni mandulafák, olajfák, fügék, narancsok és ciprusligetek gyönyörködtetik és tanítják a látogatót. A part vadregényes szikláit szivaccsá lyukasztották a tenger hullámai, megkapó volt, hogy ebből a sziklatömegből ilyen gazdag növényi kultúra bontakozott ki. A nógrádiakkal egy pesti csoport is együtt autazott, akik búvárfelszerelést is hoztak magukkal és nem titkolták azt a szándékukat, hogy szigonyukkal meg akarják semmisíteni a gyilkos cápát. Vádászatuk azonban nem járt sikerrel, meg kellett elégedniük szerényebb zsákmánnyal, csigákkal, kagylókkal tengeri sünökkel és a káprázatosán szép, vörös tengeri csillaggal, amelyeket a nógrádiak felszerelés nélkül is gyűjtöttek. A Love sen alatt Második kirándulásunk célja már távolabbi volt: körülutazni a cattarói-öblöt és megmártózni Budva mellett a tengerben. Itt már nemcsak köztársaságot váltottunk, mint hogy Cattaro, a kotori-öböl már Crna Gorához tartozik és Budva mintegy százötven kilométerrel délebbre fekszik Dubrovniknél, s errefelé már ért a narancs és több volt a fákon az érő, megpuhult füge is. A legnagyobb izgalommal cattarói látogatásunk elé néztünk, hiszen ehhez a helységhez, amely már az első világháborúban is kikötő volt, tudvalévőén történelmi emlékeink fűződnek. 1918. februárjában itt zajlott le az emlékezetes matrózfelkelés. A felkelők között sok volt a magyar, és több gyalogos és ár- kász is csatlakozott hozzájuk, békét, önrendelkezést, választott küldöttekből álló gyűlés összehívását követelve. A felkelést Horthy vezetésével elfojtották, vezetőit kivégezték, de a felkelők emléke örökké él, Fridrich Wolf színdarabot is írt róluk. A cattarói kikötőnél horgonyzott le autóbuszunk is, ahol fénylő katonai rombolók, torpedó- és rakétahordozó hadihajócskák csillogtak ezüstösen a káprázatos napfényben. Mint értesültünk, a jugoszláv hadiflotta tisztelgő látogatása a cattarói (kotori) kikötőben egy jubileumnak szólt: harminc esztendeje alakult meg ugyanis — még a háború közepén — a kommunista hadiflotta, amely ugyan koránt sem volt a maihoz hasonlóan korszerű, viszont egyik magja volt az ellenállásnak. Az öböl fölött kivillanó kőfoltjaival, meredélyeivel és oldalába vájt szerpentinjeivel ott őrködött a Lovcsen-hegy, amelynek birtoklásáért az első világháborúban annyi magyar vér is ömlött. Lentebb, a Szent Iván-hegyen a fellegvár tíz méter széles és húsz méter magas falai nehezedtek a Boka Kotorskara, a hadikikötőre. Később utunkat a Lovcsen szerpentinútján folytattuk, amely huszonöt hajtűkanyarjával és korlát nélküli szakadékaival roppant félelmetes. (Az M-alakú kanya6 NÓGRÁD — 1972. október 12., csütörtök Hírek, érdekességek „Amikor első ízben jelent meg a filmvásznon (1932-ben történt, a Búcsú a szerelemtől című filmet forgattuk) mindenki megdöbbenéssel szemlélte. Uramisten, de hiszen ez az arc... — kiáltottunk fel és amikor a stúdióban levetítettük az első jeleneteket- valamennyiünkön olyan depresszió lett úrrá, mintha gyászszertartáson vettünk volna részt. A sajtóbemutatóig a stáb egyetlen tagja sem vette észre, milyen fából is faragták azt a kemény arcvonású lányt, akit Katherine Hepburnnek hívnak.” David Selznik, az egyik legnevesebb hollywoodi producer nemrég megjelent naplójából idézünk. „Katherine-t a film sajtóbemutatójának közönsége azonnal megértette. Mindjárt a film elején van egy jelenet, amelyben átmegy a szobán, kitárja a karját és azután elterül a földön. Az egész jelenet egy semmiség, de azonnal elbűvölte a nézőteret, ez az új és furcsa arc meghódította a közönséget. Életem legnagyobb felfedezése volt. Ezen a néhány méternyi filmszalagon sztár született.” * „Hasíelmetsző Jack sohasem létezett. A neki tuladonítotl bűntényeket nő követte el. Tehát legfeljebb Hasíelmetsző Jane-ről beszélhetünk.” Az érdekes elméletet Arthur Butler, a Scotland Yard gyilkossági osztályának volt vezetője dolgozta ki. A csalhatatlan szimatú és éles tekintetű Butler, aki négy év óta nyugdíjban van, idejét azzal tölti, hogy igyekszik felderíteni a mind ez ideig megoldatlan, leghíresebb angol bűnügyeket. Véleménye szerint az a titokzatos gyilkos, aki 1886. nyarán rettegésben tartotta egész Londont, felkoncolt öt asszonyt és feldarabolt holttestüket a Temzé- be szórta, abortuszokkal foglalkozó szülésznő volt, aki ily módon akart megszabadulni a műtéti beavatkozás során meghalt kényelmetlen pácienseitől. A többi asszony (mert nem öten, hanem heten voltak) azért esett áldozatul, mert zsarolni igyekezett a szülésznőt. rok állítólag úgy születtek, hogy az építőmérnök szerelemre gyulladt Nikita király Milica nevű lánya iránt és a mérnök így „rajzolta kőbe” reménytelen szerelme névbetűit!). Cetinjéig, Crna-Gora egykori fővárosáig már nem jutottunk el, de láttuk a csúcshoz vezető utat, amelyet 34 éve magyar utászok építettek. A babérok, oleanderek, agavék a nyomasztó emlékekből nőttek ki. Mediterrán báj Azután újabb élmények jöttek: a békés partokon minduntalan fölfedeztünk valami szépséget. Itt egy klimatikus, téli üdülőhellyel, ott egy mesterséges kőszigettel ismerkedhettünk meg, és mindenütt a vendéglátói fogások változatosságával. Láttunk egy bájos szigetecskét, ahol — mint elmondták — különleges night club működik, ahol minden vendég külön maláj nádkunyhóban hódolhat a szerelemnek és egzotikumnak. Az autókat és a vendégeket külön motoros komp szállítja ide esténként, s egyetlen este kétszáz dollárt is el lehet költeni. Természetesen a vendégek többsége nem ilyen jómódú, ők megelégszenek a budvai stranddal is, amely mintegy hét kilométer hosz- szan nyúlik el a fövenyen. A külföldiek közé akkor bekeverednek a bennszülöttek is. Bár a helybeliek kevesebb időt töltenek a strandon, mert az ő egyik fontos jövedelmi forrásuk a „kiszolgálás”. S a szolgáltatásnak hagyományosan kiváló mesterei. Valaki meg is jegyezte: „Mosolyogva csalják ki a pénzt a zsebünkből és mi mosolyogva adjuk oda. Ez is valami jó dolog!” Lakos György Salgótarján város úttörői hulladékgyűjtő akciót hirdettek, így rengeteg papír és más jellegű, az iparban hasznosítható anyagot sikerült összeszedniük. Az így összegyűjtött hulladékért pézt is kapnak a gyerekek, melyet nyári táborozási költségeik csökkentésére használhatnak. Képünkön: mérlegelés a suliudvaron. Az Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai Művei több éves gyakorlattal rendelkező bányatechn ik unokát keres. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés a gyöngyösoro- szi közipont személyzeti osztályán. — kulcsár — Intézmények, vállalatok! Közületeknek és viszonteladóknak, kiváló minőségben* fizetési kedvezménnyel készít és szállít a kívánt évnegyedben irodai, iskolai, üzemi, vendéglátóipari, kerti, műhely, öltöző, várótermi, laboratóriumi, műszerész, konyhai stb. fémvázas kárpitozott és falemezüléses székeket, csővázas padokat, csővázas álló ruhafogasokat, bolti és üzemi ruhatároló állványokat, valamint egyéb fémvázas berendezési tárgyakat egyedi elgondolások szerint is! TEKINTSE MEG BEMUTATÓTERMÜNKET! KOZMOSZÉ. SZ. Bp. VI., Hajós u. 25. Bp. 5. Pf. 447. APBOMROETESEK ZASTAVA eladó. Kisterenye, Kossuth u. 5. AZ EXPRESS október 14-én autóbuszt indít Balassagyarmatra. Részvételi díj: 50 Ft. A VOLÁN 1 napos társasutazást szervez 1972. október 15-én Szilvásváradra. Részvételi díj: 105 Ft/fő. A VOLÁN l napos társasutazást szervez 1972. október 15-én Miskolc-Tapolcára. Részvételi díj i 129 Ft/fő. 16 EVET betöltött lányokat szövőnek és csévélőnek felvesz a PTM. angyalföldi szövőgyára. A betanulási idő szövőnek 8 hét, csévélőnek 3 hét. Ezen idő alatt kb. havi 1050,—Ft bruttó fizetést és napi egy forintért ebédet biztosítunk, lakást minimális térítés mellett adunk. Jelentkezés írásban a gyár munkaerő-gazdálkodásán: Budapest, XIII., Szekszárdi u. 19-25. A VOLÁN 2 napos társasutazást szervez 1972. október 14—15-én Debrecenbe. Részvételi díj: 272 Ft/fő. IC-s forgalmi rendszámú Fiat 500-as személygépkocsi eladó. Szécsény, Feszty u. 1. AZ IBUSZ társas- utazást szervez október 13-tól 15-ig Sopronba. Részvételi díj: 460 Ft. GARANCIÁLIS Zsiguli eladó. Érdeklődni 22-58-as, este 20-09 telefonon. Azonnali belépéssel felveszünk balassagyarmati telephelyre nagy gyakorlattal rendelkező gépkocsii-zerelŐt. Fizetés: egyezés megszerint Nógrád megyei Sütőipari Vállalat, Salgótarján, Rákóczi út 146. Az Urkúti M^n- gánércbánya 18— 45 év közötti férfimunkaerő t vesz fel föld alatti munkakörbe, 44 órás munka hét, kéthetenként szabad szombat. Étkezést és munkásszállást biztosítunk. család- fenntartó részére illetményszén 1500,—Ft értékben évenként. Jelentkezés hétfőtől — péntekig 6.15—14,30 h-ig szombaton 6,ISII,15 h-ig az irodaház munkaügyi csoportjánál Ür kúton
