Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kommunista pedagógusok aktívája I AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 241. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK ESeffeJezte Itancacskozáscat Szerdán délelőtt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipái és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról szó­ló beszámolója fölötti vitával folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonezi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós elsőként dr. Szekér Gyula nehézipari miniszternek adott szót. Dr. Szekér Gyula szavait, számos felszólalás követte. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés plénuma az országgyűlés ügyrendjének módosítására és egy­séges szövegére előterjesztett bizottsági, illetve képviselői in­dítványokat egyhangúlag elfogadta. Szünet következett, majd napirend szerint dr. Dimény Imre válaszára került sor. Dr. Dimény Imre válasza Ä miniszter mindenekelőtt azokra a képviselői észrevéte­lekre reagált, hogy a tárca alakítson ki olyan fejlesztési koncepciót, amely figyelemmel van a termelőszövetkezetek eltérő sajátosságaira, különös­képpen a kedvezőtlen adott­ságú téeszek helyzetére. Ki­emelte, hogy a tárca fejleszté­si politikájában előtérbe ál­lítják a húsipar, a tejipar be­ruházásainak, a betakarító­gépek parkjának bővítését, és a szállítókapacitás fejlesztését. Rámutatott azonban arra is, hogy nemcsak az új beruhá­zások jelenthetnek megoldást, hanem — különösképpen a negyedik ötéves terv időszaká­ban — a korszerűsítések is. Egyetértőleg szólt arról a jogos igényről, hogy a közgaz­dasági környezet, ezen belül a szabályozórendszer viszonylag stabil legyen, enélkül ugyanis elképzelhetetlen a legtöbb termelési ág fejlesztése hosszú időre szóló, hosszú idő alatt visszatérülő befektetésekkel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy időszakonként — a fej­lődés követelményeinek meg­felelően, az elérendő célok érdekében — változtatni is kell a közgazdasági szabályo­zókon. Példaként említette meg a kormánynak a szarvas7 marha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott határozatát. — Fontos feladatnak tekint­jük — mondta —, hogy a kü­lönböző termelési ágazatok fejlesztése közötti összhang megteremtését a közgazdasá­gi környezet, a szabályozó- rendszer alakításával is előse­gítsük. Sok múlik természete­sen magukon a termelőüze­meken, az ő kezdeményező­készségükön, hajlandóságukon is. Ez a készség ugyanis a vertikális kapcsolatok erősíté­sének, hatékonysága növelésé­nek fontos tartaléka. Száműz­ni kell a gyakorlatból a presztízsféltést, a tartózkodást Aw, emberiség egyetlen alternatívája a béke Péter János beszéde az ENSZ-közgyülésen Szerdán, az ENSZ-közgyülés általános politikai vitájá­nak befejezése napján hangzott el Péter János külügymi­niszter felszólalása. Ily módona Magyar Népköztársaság kép­viselőjének lehetősége nyílt arra, hogy a világhelyzet fő vo­násait a közgyűlésen elhangzott több mint 100 felszólalás tükrében, azok összegező mérlegelésével tekintse át és von­ja le következtetéseit. A jelenlegi világhelyzet egyik fő jellemzője az, hogy vannak nagyon jó hírek és ezekkel együtt vannak nagyon rosszak is. A legfrissebb nagyon jó hú' az volt, hogy a két termonuk­leáris hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvi­selői közös ünnepélyes szer­tartás keretében, így Washing­tonban Gromiko külügymi­niszter és Nixon elnök részvé­telével kinyilvánították a ra­kétaelhárító rakétarendszerek korlátozására vonatkozó meg­állapodásuk hatályba lépését. Ez történelmi jelentőségű ese­mény. Ezzel egyidőben viszont na­gyon rossz hír az. hogy a B— 5‘2-es bombázók szinte ezzel párhuzamosan egyik legna­gyobb arányú támadásukat irányították a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. Ilyen nemzetközi viszonyok között ennek a közgyűlésnek az általános vitája során két­féle hang hallható. A tagálla­mok túlnyomó többsége öröm­mel állapította meg a nemzet­közi viszonyok álatlános ked­vező változását. Néhány szó­nok viszont úgy beszélt itt a nemzetközi viszonyokról, mintha semmiféle javulás nem lenne a nemzetközi viszonyok­ban, sőt, mintha a mások ál­tal javulásnak értékelt jelen­ségek is tulajdonképpen új ve­szélyeket jelentenének. Na­gyon sok s-zónok beszédében ez az aggály igen tiszteletre­méltó okokból nyert megfogal­mazást. De' volt ezen a szó­noki emélvényen olyan szónok is. aki szerint mintha az em­beriség igazát és javát a ter­monukleáris háború kitörése szolgálná. Az itteni vita ilyen kétféle hangnemével kapcso­latban nem dughatjuk be a fülünket a negatív hangok elől sem. Biztos ugyan, hogy a negatív hangok fokozatosan el­szigetelődnek és elhalkulnak. Mégis a tényeknek azokat az elemeit, amelyekre torz világ­képük felépítését jogosultnak vélik, komolyan kell vennünk. Ez feladatunk lenne ilyen sajnálatos, negatív megnyilat­kozások nélkül is. Minden okom meglenne ar­ra, hogy a nemzetközi viszo­nyok legkedvezőbb jelenségei­re vonatkozóan fejtsem ki be­szédem elején a magyar kor­mány véleményét. Először is azért. mert Magyarország Európában van ■ és ma a leg­kedvezőbb jelenségek Európá­ban mutatkoznak. Az is kivé­teles alkalom az Egyesült Nemzetek történetében, hogy mind a közgyűlés elnöke, mind a főtitkár európai ország kép­viselője. Európa történetében először a napokban tartottak közös konferenciát Európa összes fővárosainak polgár- mesterei, s ez éppen Budapes­ten, Magyarország fővárosában történt. Mégsem ebből indu­lok tó. A kedvezőtlen jelen­ségekkel kapcsolatban fejtem ki kormányom álláspontját, keresve a viszonyok javítását ott, ahol azok még rosszak. Forradalmi időket élünk. Nagy változások tanúi, szenve­dői és alkotói vagyunk. A mai világ erőit sokféle jelzővel le­het minősíteni. Lehet monda­(Folytatás a 2. oldalon) még a legésszerűbb kapcsola­tok kialakításától is. Ilyen vonatkozásban sokat segíthet­nek az érdekvédelmi szerveze­tek, a TOT és a termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­gei. Kitért arra is a miniszter,* hogy bizonyos értelemben egészséges jelenség a mező- gazdasági üzemek közötti, el­térő fokú fejlettség. Sőt: ez követelmény is a rendelkezés­re álló anyagi erőforrásoknak az- eddiginél hatékonyabb fel- használása szempontjából. Mindamellett a MÉM már tett intézkedéseket a differenciált­ság mérséklése, a szabályozó- rendszer ilyen értelmű tovább­fejlesztése érdekében. 1973-tól életbelép az az adórendszer, amely a kedvezőtlen termőhe­lyi ' adottságú termelőszövetke­zetek földadómentességének fenntartása mellett differen­ciál a téeszek között adófize­tés szempontjából is. Termé­szetesen figyelemmel lesznek arra, hogy a magasabb szín­vonalon gazdálkodó téeszek ne veszítsék el érdekeltségüket lehetőségeik minél jobb ki­használásában. Megemlítette, hogy eredményesek voltak a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági üzemek támogatásá­ra hozott intézkedések, pél­dául a legelőgazdálkodás, a talajjavítás segítése. A szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésé­hez is hasonló támogatást kapnak majd ezek a termelő- ,egységek. A racionális földhasználat­ról szólva megemlítetté, hogy azokon a helyeken, ahol nem lehet mezőgazdasági ágazattal gazdaságos termelést megvaló­sítani, ott megoldás lehet az erdőtelepítés, vagy pedig a terület üdülőhellyé fejlesztése. Egyetértéssel fogadta a mi­niszter az élelmiszer-gazdaság ipari hátterének fejlesztésével kapcsolatos képviselői észre­vételeket. Megemlítette, hogy a mezőgazdasági gépek alkat­részellátásának korábban meg­lehetősen nyomasztó gondját lényegében sikerült megolda­ni. Jogos igény, hogy a kor­szerű termeléshez mind kor­szerűbb termelőeszközökre, anyagokra, munkagépekre van szükség. Elmondta, hogy ha­zai gépgyártásunk a zöldborsó, az uborka, a zöldbab betaka­(Folytatáa a 2. oldalon) ■ ■ „Össztársadalmi ügyről van szó aii A salgótarjáni városi párt- bizottság tegnap délelőtt tar­totta meg a salgótarjáni SZMT-székház nagytanács­termében azt a közoktatás­politikai aktívát, amelyen Sal­gótarján város és a salgótar­jáni járás meghívott kommu­nista pedagógusai vettek részt. A kommunista pedagógusok aktíváját Szabó Aladár, a vá­rosi pártbizottság titkára nyi­totta meg, majd dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese tartott előadást „Feladataink az álla­mi oktatás fejlesztésében’’ cí­men. Előadása elején Komidesz elvtárs hangsúlyozta a felsza- bádulás utáni magyar oktatás­ügy eredményeit. Mint elmon- aotta, a magyar oktatásügy te­vékeny közreműködése nélkül nem érhettük volna el a tu­datformálásban végbement fejlődést, a szocializmus épí­tésében részt vettek és részt vesznek a pedagógusok is. Joggal emeli ki tehát a köz­oktatás-politikai határozat is a, felnövekvő nemzedék kép­zésében, a szocialista tudat formálásában elért nagyszerű eredményeket. A határozat azonban utal a feladatokra, ezen belül a gondokra, ellent­mondásokra is, s ebből nyil­vánvalóbbá válik, hogy a mai­nál nagyobb követelményeket kell állítanunk a pedagógu­sok, az iskolák, az oktatás elé. A X. kongresszus is meghatá­rozta, hogy magasabb szinten kell folytatni a szocializmus építését, ehhez pedig meg kell oldani a közoktatás-politika fejlesztési feladatait is. Magasabb szinten A továbbiakban rendszerez­te, hogy miben látja a párt a továbbfejlesztés feladatait. Mindenekelőtt nem mennyi­ségi növekedésben és nem szervezeti megoldásban, ha­nem a tartalmi és a minőségi munkában. A minőség és a tartalom fejlesztése szorosan összefügg az oktató-nevelői munka színvonalának emelé­sével. Helyenként, iskolánként szükséges megkeresni a belső színvonal módszereit, felté­teleit. Szakítani kell azzal az oktatási módszerrel, amely minden igény kielégítésére tö­rekszik, statikus műveltséget, enciklopédikus tudást szor­galmaz. Dinamikus „emberfej­lesztésre” van szükség. Ez a megoldás kulcsa a túlterhelés csökkentéséhez és a személyi­ségformáló munka eredményes­ségéhez. Hangsúlyozta, hogy nem szabad értékrendbeli kü­lönbséget ■tenni a szellemi és a fizikai tehetségek között, mert az iskolába járó fiatalok ké­pességeinek kifejlesztése a társadalom egészének érdeke. Külön részletezte az általá­Szovjet vezetők tárgyalása Moszkvában az iráni sahhal, a két ország kapcsolatairól. A képen Reza Pahlavi iráni sah, bal oldalon Brezsnyev és Podgornij jobb oldalon, középen nos iskolákban, a szakmunkás- képzésben, a középiskolákban és az egyetemeken, főiskolá­kon nélkülözhetetlen tenniva­lókat. Végezetül a továbbkép­zés szükségességét és a kor­szerűsített módszerek alkal­mazását szorgalmazta, majd tótért a tantestületekben a demokrácia fogalmára és az időszerű feladatokra. Elmon­dotta, hogy sok feladat megol­dását máris elkezdhették vol­na a tantestületekben. Így például a nevelés, az iskolai rend és fegyelem kialakításá­val, a közoktatás-politikai ha­tározat megismertetésével, megértetésével, és elfogadtatá­sával máris körmünkre égett a tennivaló. A határozat mérföldkő Az előadást követően hoz­zászólásokra került sor. Pozso­nyi Tibor, a Nagybátonyi Ál­talános Iskola igazgatója a társadalommal és a termelő- egységekkel való jó kapcsolat nélkülözhetetlenségéről be­szélt. Kőszegi Jenő, a salgó­tarjáni gépipari technikum igazgatója többek között a tankönyvellátás visszásságait vetette fel, Újlaki Istvánná, a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola pedagógusa, úttörő-csa­patvezető hangsúlyozta a kor­szerűsítés fontosságát, és az ifivezetők segítségét a neve- Sőmunkában. Barabás György. a salgótarjáni Madách Gimná­zium és Szakközépiskola igaz­gatója profiltisztítási visszás­ságokra hívta fel a figyelmet. Fekete Ottó, a megyei tanács­osztályvezetője elmondotta, hogy a határozatban a tanügy szinte minden jelentős kér­dése ott szerepel. Kifejtette, hogy a határozat megvalósítá­sa társadalmi ügy, foglalko­zott a szocialista demokratiz­mus iskolai alkalmazásával, s felhívta a figyelmet a határo­zatban szereplő feladatok egy­séges értelmezésére. Czene Zoltán ceredi matematika—fi­zika fanár a gyakorló pedagó­gusok feladatairól beszélt, majd Devcsics Miklós, a vá­rosi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. A közoktatás-politikai hatá­rozat mérföldkő — mondotta Devcsics elvtárs, de egyidejű­leg azt is kihangsúlyozta, hogy az eddig megtett út is ered­ményekkel van kikövezve. Nőtt a pedagógusutánpótlás mennyiségben és minőségben is, emelkedett az oktatás szín­vonala és javultak a tárgyi feltételek Salgótarján iskolái­ban. Beszélt a negyedik öt­éves terv imponáló célkitűzé­seiről, az előző tervhez vi­szonyítva Salgótarjánban négyszer akkora értékben épül­nek oktatási, és azokkal kap­csolatban levő intézmények, mint például a zeneiskola, kollégiumok, Arany Já- uos úti Általános iskola és így tovább. Az ötödik öt­éves tervben, amelyre máris gondolnak, újabb általános és középiskolák helyzetén javíta­nak. Végezetül a pártszerve­zetek feladataira tért ki. A pártszervezetek feladatai „össztársadalmi ügyről van szó” — mondotta — „azzá kell tenni a határozat végre­hajtását is.” A pártszerveze­teknek, a kommunista peda­gógusoknak sajátos feladatuk van. A salgótarjáni városi párt-végrehajtóbizottság ki fogja dolgozni a konkrét, sa­játos tennivalók tervét. A ha­tározat végrehajtásában azon­ban megkülönböztetett felada­ta van a pedagógus pártszer­vezeteknek, mindenekelőtt ' a kommunisták egységes szem­léletét kell kialakítani. A ha­tározatot egységes program­ként kell felfogni. Ezt követően Kmetty Fe­renc, a dolgozók gimnáziumá­nak igazgatója és Krajnák Ti­bor, a Bartók Béla úti Álta­lános Iskola igazgatója szólt hozzá a témához. A kommu­nista pedagógusok aktívája a felvetett problémák megvála­szolásával ért véget. rp i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom