Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

CMlagyar feSszöEaläsoIk az EllSZ-ben Áz ENSZ-közgyűlés 5. szá­mú bizottságában a szerve­zet 1973. évi költségvetés- tervezetének vitájában felszó­lalt Tardos József, a ma­gyar delegáció tagja. Rámu­tatott, hogy az 1973-as költ­ségvetési tervezet százaléko­san. jóval nagyobb emelke­dést mutat 1972-höz képest, ha az idei költségvetés jóvá­hagyott összege helyett a tényleges — a jóváhagyottnál alacsonyabb — kiadásokat ve­szik alapul. Ebben, az össze­hasonlításiban az emelkedés 8.5 százalékot ér el. Az 1973- as költségvetés szavazásra bo­csátásakor a magyar delegá­ció tekintettel lesz a kiadá­soknak erre a nem olyan mérsékelt emelkedésére. A továbbiakban egyebek között arról szólt, hogy a titkárság különféle egységei­ben a munkatérhelés alapos vizsgálatával, a személyzet át­csoportosításával hosszú időre szükségtelenné válnék a je­lenleg üres helyek betöltése. Felhívta azonban a figyelmet arra. hogy ennek nem szabad sértenie a titkársági személy­zet földrajzi összetételét, mert ez az ENSZ egyetemessége szempontjából nem lenne kí­vánatos. Ezután a költségvetés bi­zonyos tételeivel kapcsolatban ismertette a magyar- kormány álláspontját. Kormányom vé­leménye szerint az ENSZ- kötvényeket, az ENSZ koreai temetőjét, a Korea egyesíté­sére és újjáépítésére alakított ENSZ-bizottságot nem szabad belevenni az ENSZ rendes költségvetésébe, mert a szer­vezet törvényteleri, alapok­mányellenes felihasználásának a következményei” — mon­dotta. Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságában dr. Jelenik Gyu­la. a magyar küldöttség tag­ja a nemzetközi jogi bizott­ság jelentésével kapcsolatban hangoztatta: helyes, hogy a bizottság tervezete a szerző­désekben való állam utódlás meghatározásakor az újonnan függetlenné vált államok ese­tében — az önrendelkezés követelményeinek megfele­lően — a „tabula rasa” el­vét érvényesíti, vagyis azt, hogy a gyarmati függő- sorból felszabadult államokat nem kötelezik a volt gyar­mattartó által kötött és ko­rábban rájuk is kiterjesztett szerződések. Ezért a magyar delegáció a tervezet legfon­tosabb részének az újonnan függetlenné vált országokra vonatkozó ilyen értelmű sza­bályozást tekinti. Dr. Jelenik Gyula ezután megállapította, hogy a Nem­zetközi Jogi Bizottság idei ülésszakának másik eredmé­nye az a szövegtervezet, ame­lyet a diplomáciád képviselők és a nemzetközi jog alapján különleges védelemre jogo­sult egyéb személyek védel­me és sérthetelensége tár­gyában készített. „A magyar küldöttség egyet­ért a tc-vezet célkitűzéseivel, hogy nemzetközi síkon és a nemzetközi jog eszközeivel is meg kell kísérelni a diplo­máciai képviselők elleni erő­szakos cselekmények leküzdé­sét és megelőzését, valamint az ilyen cselekmények elkö­vetőinek megbüntetését. A kérdést nemcsak azért tart­juk fontosnak, és időszerű­nek, mert a magyar külügyi szolgálat tagjai is voltak ál­dozatai erőszakos cselekmé­nyeknek, hanem azért is, mert elvi álláspontunk sze­rint az ilyen cselekmények elkövetése és azok büntetle­nül hagyása vagy legfeljebb enyhe megítélése súlyosan sérti a nemzetközi kapcsola­tok kialakult normáit” — mondotta a magyar küldött. (MTI) Az ENSZ-nek a nemzetközi béke és biztonság előmozdítójává kell lennie Interjú dr. Sík Endrével Dr. Sfk Endre nyugalma­zott külügyminiszter az ENSZ- közgyűlés ülésszakával kap­csolatban interjút adott Tóth Ferencnek, az MTI munka­társának: — Jó néhány éve már an­nak, hogy a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszte­reként rendszeresen részt vet­tem az Egyesült Nemzetek Szervezetének ülésszakain. Je­lenleg a Béke-világtanács el­nökségének tagjaiként és _ az Országos Béketanács elnöke-^ ként a korábbihoz hasonló érdeklődéssel figyelem az ENSZ tevékenységét, s külö­nösképpen a nemrégiben meg­kezdődött ülésszakot. — Örömmel töltenek el a pozitív jelek, amelyek arra vallanak, hogy a nemzetek^ e nagy fórumán erőteljesen ér­vényesül már a felismerés, amely rányomta a bélyegét az idén májusban megtartott, történelmi jelentőségű szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ra, Örvendetes, hogy kedvező fogadtatásra talált a Szov­jetunió nagy fontosságú javas­lata: a világ államainak a nemzetközi viszonyokban^ le kell mondaniuk az erőszak alkalmazásáról és egyszer- mindenkorra be kell tiltani a nukleáris fegyvereket. — Pozitív jelenségnek tar­tom — az előbbiekhez hason­lóan —, hogy napirendre ke­rült a Német Demokratikus Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára nyilatkozatot adott franciaor­szági látogatásáról a PAP len­gyel hírügynökségnek. Nyilat­kozatában nagy jelentőséget tulajdonított a lengyel—fran­cia megbeszéléseknek és a lá­togatása során aláírt doku­mentumoknak. A barátságról és együttmű­ködésről szóló lengyel—fran­cia nyilatkozattal kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy a do­kumentum megerősíti a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élése elvének helyes­ségét. 'ír '.•rbe'STéláseink — mondot­ta G’.r-I: — nézeteink teljes t.zoao1 ' út vagy közelségét tükrözték a legfontosabb nem­Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság, valamint a Bengáli Népi Köztársaság ENSZ-tagságának kérdése. Jó érzéssel tölt el az a tény, hogy a közgyűlés napirendjén szép számmal szerepelnek olyan kérdések, amelyeknek a meg­oldását már évek óta tö- megákciókkal támogatja a Béke-világtanács. — Kurt Waldheim, az ENSZ új főtitkára tiszteletet érdem­lő erőfeszítéseket tesz, a tag­országok zömének támogatásá­val, a közel-keleti válság bé­kés rendezése és a vietnami háború befejezése érdekében. Annál sajnálatosabb, hogy az Egyesült Államok — a nem­zetközi kapcsolatok Moszkvá­ban elfogadott alapelvei el­lenére — továbbra is erőtelje­sen gátolja a két nemzetkö­zi válsággóc megszüntetésének folyamatát. Remélem azon­ban, hogy az ENSZ befolyásá­nak és tekintélyének növeke­désével az amerikai uralkodó körök egyre nehezebben tud­ják tartósítani a meghirdetett elvekkel ellentétes gyakorlat politikáját. Az interjú végén a magyar dolgozók millióit tömörítő Országos Béketanács Lenln- békedíjas elnöke az OBT ne­vében sok sikert kívánt a vi­lágszervezet közgyűlésének to­vábbi, a nemzetközi béke és biztonság ügyét szolgáló mun­kájához. (MTI) zetközi problémák tekinteté­ben. Lényegében egyetértet­tünk abban, hogy a mai Eu­rópában a feszültség enyhíté­séről át lehet és át is kell térni a békés egymás mellett élésre. Gierek franciaországi láto­gatásáról nyilatkozott újság­íróknak Párizsban, Baudoin, az Elysée-palota szóvivője is. Kijelentette: Edward Cherek­nek, Franciaországban tett lá­togatása „a francia—lengyel kapcsolatok fontos mérföld­köve”, a Franciaország és Len­gyelország közötti barátságról és együttműködésről szóló nyilatkozat pedig a francia— lengyel kapcsolatok elmélyíté- lyítését és erősítését jelenti és „az enyhülésre és együttmű­ködésre való közös törekvés­ről” tanúskodik. (MTI) Atomtámaszpont Olaszországban A szenátus külügyi vitájá­ban Medici olasz külügymi­niszter pénteken megerősítet­te, hogy Szardíniától északra, La Maddalena szigetén ame­rikai atom-tengeralattjárók be­fogadására alkalmas támasz­pont létesül. Kijelentette, hogy a kormány korábban aláírt NATO-megállapodások alapján engedélyezte az ame­rikai haditengerészetnek olyan támaszpont létesítését, amely atom-tengeralattjárókat kiszol­gáló hajónak és kilenoszáz fő­nyi személyzetének ad otthont. A Földközi-tengeren létesült első amerikai atomtengeralatt- jéró-támaszpomt létezése te­hát tény, amelyet az olasz kormány is elismert végül, ha megpróbálta is csökkenteni je­lentőségét és cáfolni a vele já­ró Veszélyeket. Az OKP kép­viselői azonban felszólalásaik­ban rámutatttak: a kormány a titokban kötött megállapo­dással az ország egy darabját átengedte külföldi katonai használatra, megsértve ezzel a nemzeti szuverenitást, az al­kotmányt. Medici szenátusi beszédét viharos jelenetek, közbekiál­tások tarkították. (MTI) 1942. OKTOBER 9-én egy nagyszerű kommunistát kísér­tek utolsó útjára a Margit körúti fegyház bazaltkővel kirakott udvarán. A foglyok zárkáikban összeszorított ököl­lel adták meg az utolsó néma tiszteletet Schönherz Zoltán­nak, a Kommunisták Magyar- országi Pártja titkárának. Schönherz elvtárs utolsó sza­vaival a bitófa alatt is a füg­getlen, szabad, demokratikus Magyarországot éltette. Meggyilkolása előtt néhány nappal felemelt fejjel és bát­ran ' nézett bírái szemébe és hallgatta végig halálos ítéle­tét. Bátor ember volt, előre tudta mire számíthat, nem kért kegyelmet Horthy osz­tálybíróságától. Schönherz Zoltán elektro­mérnök volt, már egyetemi évei alatt eljegyezte magát a Kommunista Párttal. A pol­gári demokratikus Csehszlo­vákiában a legálisan dolgozó Csehszlovák Kommunista Pártban vált hivatásos forra­dalmárrá. Gazdag tapasztala­tokra tesz szert a gyakorlati népfrontpolitika megvalósítá­sában. 1936—38 között meg­szervezi a szlovák és magyar szervezetek antifasiszta szö­vetségét. Az első bécsi döntés után a Magyarországhoz csa­tolt területen marad és töb- bedmagával hozzákezd az ille­gális ■ kommunista szervezetek létrehozásához és a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­val való kapcsolatok megte­remtéséhez. 1940-ben a Kom­2 NÓGRÁD - 1972. október 8., vasárnap Sikeres volt Gierek látogatása így látja a hetet kommentátorunk, RÉTI ERVIN: Kompromisszum a békéért WASHINGTONBAN meg­történt a szerződési okmá­nyok ünnepélyes cseréje, s ezzel hatályba lépett a straté­giai fegyverzetet korlátozó SALT-megállapodás. Mindez több volt, mint egyszerű vagy megszokott diplomáciai ak­tus: a Szovjetunió és az Egye­sült Államok megtették az első gyakorlati lépéseket a fegyverkezési hajsza mérsék­lésére, pedig már-már úgy tűnt, hogy ennek a verseny­nek nincsenek határai. Az események nem okoztak meglepetést, hiszen a kompro­misszumos megegyezés még májusban, Moszkvában, Brezs- nyev és Nixon tárgyalásain formálódott ki. Csakhogy az amerikai katonai-ipari komp­lexum képviselői erőteljes utóvédharcokat folytattak, szerették volna utólag a saját javukra fordítani a szerződé­seket. Erre azonban, éppen az erőviszonyok változása kö­vetkeztében nem volt módjuk, s az első SALT-forduló lezá­rása után most már megkez­dődhet Genfben a második szakasz. Nem lehetnek illú­ziók a gyor sikert illetően, valószínűleg még az eddiginél is bonyolultabb megbeszélé­sekre kerül sor. Nem hat ked­vezően a légkörre, hogy más fegyverzetcsökkentési tárgya­lásokon az amerikai álláspont túlságosan is negatív, Wald­heim ENSZ-főtitkár a héten közzétett jelentésében kényte­len volt megemlíteni, hogy Washington egyelőre nem mu­tat érdeklődést a leszerelési világértekezlet megtartása iránt. A SALT-mérleg — minden nehézség figyelembevételével is — biztató, s a jelek sze­rint folytatódik a szovjet— amerikai párbeszéd. Gromiko washingtoni tartózkodása so-_ rán „felborult” a protokoll, a Camp David-i elnöki nyara­lóban való éjszakázás eddig afféle államfői kiváltságnak számított. A Nixon—Gromiko megbeszélések lehetőséget ad­tak a kétoldalú kapcsolatok (kereskedelmi és gazdasági együttműködés!), valamint több nemzetközi probléma, így az európai biztonság és a közel-keleti válság megtár­gyalására is. Ami az európai fejlődést il­leti, Karjalainen finn külügy­miniszter, nyilván házigazda­ként is, a héten igen derűlátó nyilatkozatot tett. Azt hang­súlyozta, hogy november 22- én, minden valószínűség sze­rint megkezdődnek Helsinkiben a sokoldalú előkészítő megbe­szélések. Emelett állt ki a len­gyel—francia nyilatkozat is, amelyet Giereknek, a LEMP első titkárának franciaországi látogatása és Fompidouval munista Internacionálétól azt a megbízást kapja, több tár­sával egyetemben, hogy hozza létre a Magyarországon mű­ködő központi bizottságot, és kezdjen hozzá a nemzetközi összefogás politikájának gya­korlati megvalósításához. A Szlovákiából jött kommunista vezető és az illegalitás körül­ményei között dolgozó hazai­ak, így Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán nagy szere­pet játszottak a népfront­politika megszervezésében. Schönherz elvtárs felelős a Központi Bizottságon belül a Függetlenségi Front szervezé­sével kapcsolatban is a felada­tokért. Tekintve, hogy járat­lan az illegális munkában, ezért társaitól messzemenő segítséget kap. Schönherz Zoltán nagyszerű emberi magatartása mégis át­töri áz illegalitás vonta hatá­rokat. Nagyszerű tulajdonsá­gai nemcsak a párt tagjaira és a vele együttműködőkre hatottak, de még börtönőreire is. A kommunisták kérésére sok közéleti ember személye­sen, vagy levélben kért ke­gyelmet Schönherz Zoltánnak. Bajcsy-Zsilinszky Endre a honvédelmi miniszterhez írt folytatott tanácskozásai után írtak alá az Elysée-palotában. (Közben a nyugat-európai tá­bor is valamennyire rendezte sorait, a múlt heti norvég „sokk”-ot némileg helyrehoz­ta a dániai népszavazás Igen­je. A brit munkáspárt Black- poolban megrendezett konfe­renciáján pedig egy annyira megfoghatatlan határozatot fo­gadtak el, hogy a vitázó felek mindegyike saját álláspontját magyarázhatja bele.) HÁROM NAPPAL a terve­zett helsinki nyitány előtt lesz­nek a nyugatnémet választá­sok, s az NSZK kampánya egyre hevesebbé válik. Magam is tanúja lehettem: az el­múlt napokat Hamburgban töltöttem, s lépten-nyomon azzal a véleménnyel találkoz­tam, hogy az ország eddigi legnyíltabb választása előtt áll. Talán egyszázalékos elő­nye lehet a jelenlegi szociál­demokrata—szabaddemokrata koalíciónak, de még az utolsó negyvennyolc órában is döntő események történhetnek. Egy újságíró kollégám az olimpiai úszószámra célzott, ahol végül az ezredmásodpercek alapján hirdették ki a győz­test ... Jellemző egyébként, hogy a kereszténydemokrata ellenzék maga is tisztában van Brandt külpolitikájának népszerűségével, ezért a kam­pányban a „nemzetközi ügyek befagyasztását” javasolta. Ez nem történt meg: folynak a két német állam tárgyalásai, Scheel külügyminiszter New Yorkban tartózkodik, s onnan Pekingbe utazik, Bahr ál­lamtitkár, akit nyugatnémet Kissingemek is neveznek, ma Moszkvába érkezik. A héten megszólalt Nixon, s tulajdonképpen a bírálatokra próbált válaszolni, hogy az el­levelet. Nagybaconi Nagy Vil­mos felkereste a vezérkari főnököt, ugyanis a vezérkari főnökség bírósága ítélte halál­ra. Hallatta szavát Schönherz Zoltán érdekében a nagynevű történész és tudós, Szekfű Gyula, sőt még Serédy her­cegprímás is. Mindez hiába, mert Szombathelyi vezérkari főnök október 8-án aláírja a halálos ítéletet, és október 9- én reggel 8 óra 20 perckor Schönherz Zoltánt a Margit körúti fegyház udvarán kivég- zik. Nem félt a haláltól, bátran vállalta azt, tudta, hogy nem kap kegyelmet. , Erről beszélt harcostársának is, az október 3-án kivégzett kárpát-ukraj­nai kommunista vezetőnek. Borkenyuk Alexnek, amikor azt meglátogatta a siralom- házban. Tisztában volt azzal, hogy azt a munkát, azt a harcot, amelyért fiatal életét adja, elvtársai folytatják majd. Erről ir abban a levélben, amelyben elbúcsúzik szüleitől, húgától és a párttól: „En nem cselekedhettem másképpen, mint ahogy cselekedtem, mi­kor felismertem, hogy milyen veszély fenyegeti embertársai­nökválasztási harc finisében bezárkózik a Fehér Házba, igen diplomatikusan fogalma­zott, ugyanis azt mondta, hogy a vietnami tárgyalások „érzé­keny pont”-hoz jutottak. A másik érdekelt, a vietnami fél viszont azt nyilatkozta, hogy érdembeni haladás egye­lőre továbbra sem történt... Fellángoltak azonban a har­cok Dél-Vietnamban, s össze­ütközéseket jelentettek Saigon közvetlen szomszédságából. Amerikai részről nem zárják ki, hogy a szabadságharcosok sajátos, s eddig sem kevés meglepetést hozó offenzívája ezúttal a főváros körzetében folytatódik majd. EGY HAT ÁRHÁBORÚT ta­lán leírhatunk: Uganda és Tanzánia megállapodott a békés rendezésben. Üjabb fegyveres konfliktus bontako­zott ki azonban az Arab-fél­sziget délnyugati csücskében, ahol Észak- és Dél-Jemen csapatai harcolnak egymással. (Szaúd-Arábia az észak-jeme­niek valamint a brit érde­keltségű ománi szultánátus közreműködésével szeretné megdönteni a haladó adeni rendszert, s megszerezni a Dél-Jemen határterületein újonnan feltárt gazdag olaj­mezőket.) A két Jemen között öttagú arab , békéltető bizott­ság közvetít, s a kairói Szá­dat—Asszad—Kadhafi csúcs­tanácskozás is foglalkozott viszályukkal. Az egyiptomi fő­városban más jellegű esemé­nyek is zajlanak, mintha va­lamelyest háttérbe szorult vol­na az elmúlt hetekben erőre kapott jobboldal. Igaz, a kér­dőjelek továbbra is fennáll­nak, vajon a hármas csúcson milyen irányban befolyásolja Egyiptomot Szíria, s milyen irányban Líbia.., mat Magyarországon. Nem hallgathattam, meg kellett szólalnom, nem tehettem más­képpen. .. Nem hal meg azért mindenki, akit földbe tesz­nek. Sokat dolgoztam, és ab­ban a hitben halok meg, hogy munkában tovább élek. Ha még egyszer születnék és új­ból élnék, akkor sem tudnék másképpen élni. Ahogy éltem, úgy is halok meg.” A Kommunisták Magyaror­szági Pártját és az egész ma­gyar ellenállási mozgalmat 1942 nyarán és őszén súlyos csapás érte, de a párt nem adta fel a harcot. A belügy­miniszter bejelentése a felső­házban, hogy a KMP meg­semmisült, tiszavirágéletű. Még október hónapban meg­jelentek Budapest utcáin a párt röpcédulái. Az egyik röp­cédulán az alábbi felhívást olvashatjuk: „Hiába kísérlik meg Kállay és vérebei pár­tunk elsöprését, a szabadság- harcosok kiirtását, Magyaror­szág népeinek szabadságvá­gyát nem lehet megölni. Pár­tunk él. harcol, és harcba hív mindenkit Hitler zsarnoki uralma, Kállayék országáruló politikája ellen”. A PART RENDKÍVÜL sú­lyos áldozatok árán vitte győ­zelemre a független, szabad, demokratikus Magyarországot, amelyért pártunk és a nemze­ti felszabadító mozgalom mártírjaival együtt 30 évvel ezelőtt Schönherz Zoltán is fiatal életét adta. Haig beszámolt erejének, s biztosította a piló­ták megfelelő kiképzését is, a „vietnamizálási program” ke­retében. A Saigonnak adott repülőgépek közül az F—5-ös szuperszónikus vadászgépek a legmodernebbek — közölte a hadügyminiszter, azt állítva, hogy ezeknek a gépeknek a birtokában Saigon „megfelelő légvédelemmel rendelkezik, de nincs módja Észak-Vietnam elleni légitámadásokat vég­rehajtani”. A hadügyminiszter ez alkalommal is élesen bírál­ta McGovern szenátornak, a demokrata párt elnökjelöítjé- nek azt a javaslatát, hogy csökkentsék 30 milliárd dol­lárral az amerikai hadügyi költségvetést. (MTI) Schönherz Zoltán emléke Nixon, amerikai elnök pén­teken fogadta Haig táborno­kot, Kissinger nemzetbiztonsá­gi főtanácsadó-helyettesét, aki a közelmúltban Saigonban járt. Az elnök és tanácsadója megbeszéléséről a Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó semmilyen részletet sem kiszi­várogtatni, de nyugati hírügy­nökségek tudósítói fontos ta­nácskozásra következtettek ab­ból, hogy az eszmecsere szín­helye a Fehér Ház egyik mel­lékszárnyában berendezett, ál­talában bizalmas tárgyalások­ra használt iroda volt. Laird hadügyminiszter pén­teken bejelentette, hogy az Egyesült Államok eddig 1300 különféle típusú repülőgépet adott a saigoni hadsereg légi­v; i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom