Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

A tudás tárháza Pásztó nagyközség 10 ezer lakosával nagyobb település, mint egyik-másik városa ha­zánknak. Az országos telepü­lésfejlesztési terv szerint részleges középfokú központ lesz, ezzel együtt jár, hogy ellátottságával is felnőjön a városok szintjére. Nem akarjuk kisebbíteni egyéb, jól működő intézmé­nyeinek becsét, amikor azt mondjuk: Pásztó könyvtára máris városi színvonalon mű­ködik. Medve István, a megyei könyvtár módszertanosa meg­erősíti személyes benyomásun­kat; jó adottságokkal, jó munkát végez a pásztói könyvtár. Ebben fontos sze­repe van Szőllősi Miklós könyvtárvezetőnek, aki 1957 óta látja el ezt a feladatot. Egy könyvtárnak éppen olyan jellemzői az adatok, mint ahogy az embereknek is. Először erről beszél Szől­lősi Miklós: — Köteteink száma 30 ezer körül van, ez azt jelenti, hogy minden pásztóira (az egyszerűsítés kedvéért Mát- rakeresztes és Hasznos lako­sait is értjük alatta, ezek a faluk Pásztóval közös tanács­hoz tartoznak) három kötet jut. 1800 olvasónk van, ami azt jelenti, hogy 16-nál több kötet jut egy személyre. Or­szágosan is igen jó adat ez. Igaz, megvan az anyagi fe­dezete az olvasók jó ellátásá­nak: amíg 1965-ben még hat­ezer forint volt az évi költ­ségvetésünk, addig ebben az évben 470 ezer forint, ami­ből százezer forintot fordí­tunk könyvekre, Így azután évente háromezer kötettel is gyarapodhat könyvtárunk — az utóbbi évek könyvtermésé­nek nagy részét -megtalálják az olvasók polcainkon. 145 féle folyóiratot lehet bön­gészni olvasótermünkben... — mondja. A könyvtár épülete, akár • egy lakóházé. (Az is volt.) Csupán széles kirakata, ben­ne az ízléssel kialakított könyvkiállítás jelzi, hogy nem akármire szolgál a ház és ter­mei. A könyvkiválasztó tér sza­badpolcos elrendezésű, ké­nyelmes olvasózugokkal. A meleget olajkályhák adják. Igaz, nemigen van szüksége rá az olvasóknak — legfel­jebb a könyvtárosoknak meg a könyveknek — mert a ka­bátokat nincs hol levetni, fel­akasztani a válogatás, böngé­szés idejére. Különösen zava­ró ez akkor, amikor valaki az olvasóterem lehetőségei­vel szeretne élni, ott tanulni, időzni. — A helyiség konzervati­vizmusa gondunk is. Általá­ban 30—40, de van, amikor száz olvasó is megfordul egy- egy kölcsönzési napon a könyvtárban. Szükséges lenne a ruhatár, de a munkatársak szociális ellátottsága sem old­ható meg a jelenlegi helyzet­ben — mondja Szőllősi Mik­lós. A könyvtárban hiányzik va­lami, amit az olvasók so­káig nem Is vesznek észre, de ha egyszer megismerik, nem tudnak nélkülözni: a kataló­gus. Nem kell messze menni, hogy ráakadjunk. Az, egyik kis irodában ké' könyvtárosnő forgolódik: ép pen a katalógus „építésével foglalkoznak, hiszen a kor szerű könyvtárnak, főként, ha ekkora állománya van, feltétlenül illő, hogy temati­kus és betűrendes katalógus­sal rendelkezzen! — A könyvtárnak járási feladatai is vannak. Hány község könyvtára tartozik szakmai-módszertani fel­ügyelete alá? — Huszonnyolc településé, amelyeknek tiszteletdíjas könyvtárvezetői vannak. Két körzeti könyvtárunk is van. az egyikben főfoglalkozású munkatársunk dolgozik, de egyik sem szakképzett. — A kölcsönzés mellett bi­zonyára más módon is törőd­nek a könyvbarátokkal? — Hogyne, több rendezvé­nyünk van minden évben, gyakran a művelődési köz­ponttal közösen. Az ismeret- terjesztő napok programjába Is bekapcsolódtunk, a gyer­mekkönyvtár könyvtárisme­reti vetélkedőt rendez, és a járásban három írót látunk vendégül találkozón. Tervez­zük a műszaki könyvnapok megrendezését. A könyvtárra évszázadok óta mondják, hogy a műve­lődés temploma, a tudás tár­háza. Egy újabb keletű szo­kás a könyvtárat az iskolával hozza elválaszthatatlan kap­csolatba. Ha ez így van. úgy a jövendő város leendő pol­gárai — az a 700 gyerek, aki a könyvtár látogatója Pász- tón — jó „iskolába” jár. V. F É. Szerkessz velünkL A ÍMOORADI ÚTTÖRŐK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA Titkosírás — lángotevés — virágkoszorú Ki lett a győztes? Dicséretes kezdeményezés Levél az üzemek vezetőihez Hazánkban az utóbbi években egyre több szó esik a fiatalok neveléséről, azok problémáival való foglalkozásról. Társadalmunk számára nem közömbös a jövő generációjá­nak nevelése. Éppen ezért az MSZMP Központi Bizottsága által megfogalmazott ifjúságpolitikai állásfoglalás, valamint az elfogadott ifjúsági törvény is a fiatalokkal történő foko­zottabb gondoskodást célozza. A párt Központi Bizottsága 1972. júniusi határozata az oktatási rendszer továbbfejlesz­tését irányozza elő. Ebben kiemelik azt a gondolatot, hogy az oktatási-nevelést társadalmi üggyé kell tenni, s ebben az iskoláknak még több szülői-üzemi segítséget kell igényelni­ük. Salgótarjánban, a Bartók Béla úti Általános Iskolában jól működő szülői munkaközösség tevékenykedik. Az iskola igazgatója, Krajnák Tibor, csak elismeréssel tud szólni azok­ról a fáradhatatlan társadalmi munkásokról, akik mint leg­főbb célt, d gyermekek nevelésének támogatását, segítését tűzték maguk elé. Bizony nem közömbös egyikünk számára sem, hogy milyenek lesznek a jövő tudósai, mérnökei,„ köz­gazdászat, szakmunkásai. Jóleső érzéssel hallottuk az isko­la igazgatójától, hogy új vonást, jó módszert kívánnak meg­honosítani a jövőre. Ez pedig nem más, mint az, hogy a ki­válóan dolgozó szülői munkaközösségi tagok üzemét levél­ben értesítik. Éppen egy ilyen levelet kaptunk kézhez az is­kolában, amelyből néhány sort idézünk az alábbiakban: „... Bodnár László üzemük dolgozója mintegy tíz éve iskolánk szülői munkaközösségének osztályelnöke, illetve két éve az iskolai szülői munkaközösség csúcselnöke. Időt és fáradságot nem kímélve szívvel-lélekltel azon fáradozott, hogy pártunk oktatáspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását a szülőkön keresztül segítse. Sokat tett an­nak érdekében, hogy a szülőket megnyerje az iskola szá­mára. Tevékeny, sikeres szülői munkaközösségi életet terem­tett, melynek hatására jelentősen javultak a tanulmányi eredmények és a bukási átlag a városban a legkisebb. Meg­szüntették az igazolatlan mulasztásokat. Az ifjúságvédelmi bizottságunkban dolgozó szülői aktívákkal pedig felkarol­ták a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben levő tanuló­kat ...” Íme a levél égy részlete, amelyet a napokban küldtek el a Zománcipari Müvek salgótarjáni gyáregysége Igazgató­jának. Jónak, dicséretesnek tartjuk ezt a kezdeményezést, hiszen nem csupán az üzemben, vagy a különböző tömeg­szervezetekben lehet hathatós társadalmi munkát kifejte­ni, hanem az iskolákban működő szülői munkaközösségek­ben is. A szülői munkaközösségekben, ahol bizony még vár­ják az új erőket, hiszen gyermekeik neveléséről, képességeik fejlesztéséről, a munka megismertetéséről, a közösségi élet megszerettetéséről van szó az iskolákban. Ha ezt a kötele­zettségünket nem teljesítjük, bizony mindannyian hibázunk. A salgótarjáni Bartók Béla úti Általános Iskola kezde­ményezése tehát éppen az ifjúság, a jövő nemzedékének ne­velését segíti, támogatja. Jó lenne, ha egyre több dicsérő le­velet olvashatnánk, amelyeket minden bizonnyal az üze­mek, intézmények vezetői is méltányolnak adott alkalom­mal. Divatról, olimpiáról, bealról A kohászati üzemek arany­koszorús KISZ-klubja októ­berben is gazdag programmal varja tagjait. A hónapot igén szép. bensőséges ünnep, egy KISZ-esküvő megrendezése nyitja meg. Több élsportoló­val is találkozhatnak a fia­talok: így Katkó Pál, Komka Mag ólra és Básti István tartan k beazámolót az olim­piáról, majd a KlSZ-alap­szervek olimpiai vetélkedőjé­re kerül sor. Az ismeretter­jesztő előadások közül érde­kesnek ígérkezik a beatzene történetéről szóló előadás. A lányok zenés divatbemutatón tájékozódhatnak az őszi-téli divatról. Ezenkívül kiállítás is nyílik a klubban Szibéria, Kemerovo képekben címmel. Társadalmi vezetőség Nemrégiben vitatta meg a Kisterenyei nagyközségi Ta­nács a körzeti . művelődési ház tevékenységét, annál is inkább, mert a művelődési háznak kisugárzó hatást kell gyakorolnia a nagyközségi közös tanács területén levő kulturális intézményekre. Sajnos, a technikai ellátott­ság és a tárgyi felszereltség ezt nem teszi lehetővé, így sok gondot jelent a művelő­dési ház. Ezért a tanács kezdSményezi, hogy a mű­velődésügyi bizottság mel­lett, társadalmi vezetőség segítse a művelődési ház munkáját, ugyanakkor sza­bályozzák nyitvatartási ide­jét és rendszeresen tanács­koznak a közművelődési munkaterv megvalósításá­ról. Általános iskolások; úttörők és kisdobosok egyaránt részt vettek a fegyveres erők nap­ja tiszteletére rendezett ün­nepségeken. Lapunkban már részletesen beszámoltunk az ünnepélyes csapatgyűlésekről, sőt a , harci túrák néhány színhelyére is ellátogattunk. Utunk első állomásaként Zagyvapálfalvára mentünk. A helyi iskola tanulói a Kazári völgyben rendeztek kirándu­lást. Az Auróra őrs tagjait nagy izgalomban találtuk, hi­szen ők voltak a soron követ­kező indulók, nekik kellett az akadályokat sikeresen áthág- niok. Az őrs vezetője Gáspár Pista eligazította a tagokat, azután arról nyilatkozott, hogy a kis csapat a titkosírás­tól fél a legjobban. Igaz. hogy gyakorolták az őrsi foglalko­zásokon ezt a műveletet, még­is nehéz erőpróbát fog jelen­teni számukra. A nyolcadikos lányok egyik őrse, a Béke őrs vezetője, Deák Györgyi el­mondta, hogy ők a fegyverne­mi kérdésekkel bajlódnak a legjobban. Hiába, a lányok e témakörben igencsak nehezen Az őrs az állomáson szépen szerepelt; összesen húsz pon­tot kaptak. Utóbbi hírek sze­rint a versenyben elsőként végeztek. Gratulálunk ehhez a szép eredményhez, és szeret­nénk, ha részletesen is be­számolnának a sikerről! Oláh Ferit, a Gagarin isko­la nyolcadikos tanulóját Sai­gon, a Tanácsköztársaság em­lékmű tövében interjúvoltuk meg. Igaz, dficsit belefáradt a hosszú gyaloglásba, de azért szívesen nyilatkozott: — „Az első állomáson az általunk készített menetlevelet kellett bemutatni. Erre a mi rajunk, a Petőfi Sándor raj kilenc pontot kapott. A következő ál­lomáson a szabadságharc tá­bornokainak nevét kérték tő­lünk. Tizenkettőt gyűjtöttünk össze. A harmadik akadálynál énekelnünk kellett szabadság- harcos dalokat. Végül virág­gyűjtés volt a feladat, amely­ből szép koszorút készítettünk és az emlékműre helyeztük. Az ötödikes Lenin rajjal (Mártírok úti iskola) is a ko­szorúkészítésről folyt a szó. „Az összes virágot a lejtőről, gyűjtöttük” — mondta Farkas Zoli. A szép virágfüzér meg­csodálása után a lángosevö- versenyre terelődött a szó. „Én győzök, én leszek az el­ső” — hangzott innen is, on­nan is. Végül Gál Béla min­denkit lehurrogott a követ­kező kijelentéssel: „Nem vi­tás, hogy én leszek a győz­tes, hiszen otthon egy egész rúd kolbászt is megeszek.” V. K. M. Látogatóban a Vosztok-láborban Pár napja voltunk már zászlókkal, jelképezve a ma­vendégei a Kemerovo város gyár és szovjet nép barátsá­melletti szép úttörőtábornak, a gát. * Szputnyiknak. Kicsit ugyan A tornagyakorlat után, a borús volt az idő, de mi igen nap fénypontja, fő eseménye jól éreztük magunkat. A következett. Magyar—szov­nagyon jet futballmérkőzésre került finom, ízletes volt. A veze- sor, azaz csak került volna, felé. S hogy ki-ki milyen tők még odaérkezésünk előtt ha a csapatunkban elegendő eredménnyel végzett, arról érdekes és szép programot ál- lett volna a fiú. Így hát in­számolnak lítottak össze delegációnknak, kább vendéglátó táborunk, a be. Mielőbb várjuk leveleiket, Egyre több élményben volt ré- Szputnyik úttörői játszottak tudósításaikat! szünk, egyre több érdekeset — három magyar pajtással Láttunk, hallottunk. kiegészítve — a magyar szl­Egy derűs reggelen, amint nekben a Vosztok-tábor fo­boldogulnak! Aztán elindultak az őrsök koszt, amit kaptunk, hegyeken-völgyeken át a cél felé. S hogy 1 eredménnyel véj majd ők maguk A Csizmadia úti iskola ne­gyedikes őrsét, Maci Laciékat nagy gondban találtuk. Nem éppen egy izgalmas szovjet— élcsapatával. a természetben, hanem az is­hajtott fel az Őrs egy tagja. Hát igen; egy-két segédeszköz ják táborukba, nem ártott volna a győzelem A Vosztok-táborban megszerzéséhez. Az ajándé- szeretettel kok; a labda, a füzetek és várták küldöttségünket, a kabalatárgyak igencsak csá- nepélyes zászlófelvonást bítóak voltak. lentése után következett a feladatok megoldása; toborzó roket harchoz való . <4 ha JÓTÖkörreK szerencsésen elérik a közeli partot, a veszély el­múltával KOB/NSON NYOMBAN MEGFELEDKEZIK FOGADALMÁRÓL... NOüivÁD — 1972. október 6., péntek XÍ2 IDEGEN ROKONSZENVVEL FIGYELI PELY­HE DZO ALLÚ ÚTI TÁRS AT. VÉGÜL... magyar asztalitenisz-rangadó A pálya talajára nem lehe- kola tantermeiben állítottak zöld sapkás, piros nyak- tett panasz, mert csak egy­aléjük akadályokat. Éppen kendős pionírok jelentek meg két helyen díszelgett az éjsza- Petőii-verscímeket kellett so- körünkben. Bár nem isfnertük kai eső maradéka. Ettől füg- rolniok a szigorú tanító néni őket, a barátkozás egy-két getlenül a nagyszámú közön- előtt. Hrabina Péternek há- Perc alatt megtörtént. Később 'ség érdekes és élvezetes já­rom verset is sikerült bedik- tudtuk meg, hogy ők a szom- tékot láthatott. Gyakran száll- tálni a listára. „Csak itt len- szédos Vosztok-tábor úttörői, tak a lövések a pályát körül­ne az olvasókönyvünk” — só- akik azért jöttek hozzánk, vevő fák, villanypóznák felé, hogy delegációnkat meghív- lankadatlan erővel bombáztuk a közönség sorait is, csak a nagy kaput nem sikerült eltalál­ás tapsviharral nunk. Közben a magyar fiúk Ün- szép esésekkel, összekoccaná- ren- sokkal szórakoztatták a néző- deztek tiszteletünkre. Az ün- sereget. A felső tagozatosok közül nepély után megtekintettük a Megilletődésről azonban a Cimea őrssel sikerült talál- tóbort, a szálláshelyet, a szín- szó sem volt, a külföldi la­koznunk a Kecskés-hegy ol- háztermet és a sportpályát. Ez pasztalatok hiánya sem za- dalán levő egyik akadálynál, utóbbin a tábor úttörői gyö- varta csapatunkat. Barátokkal Nándori Viktória őrsvezető je- nyörű sportgyakorlatot mutat- kiegészítve és megerősítve tak be. Nekünk legjobban a csapatunk 4:1-es győzelemmel gyakorlat utolsó mozzanata vonult le a pályáról, beszédet kellett rögtönözni, tetszett. Vagy négyszáz pajtás . Ebéd után a viszontlátás tu. vagyis mozgósítani az embe- zárt kört alkotott és a csoport dalában búcsúztunk el ven- a Rákóczi szabadság- közepén két kisfiút emeltek a dégszerető barátainktól, akik csatlakozáshoz, magasba magyar és szovjet egy kellemes nap emlékével _____________________________________________ajándékoztak meg bennünket. S zabó Péter salgótarjáni úttörő Következik: HAJÓKIRÁNDULÁS A TOM FOLYÓN Kevés volt az ifivezető A szécsényi diákotthon klubjá­ban nem mindennapi eseményre került sor. Egyenruhás ifive/,etők gyülekeztek és úttörők érkeztek virággal a kezükben. Senki sem esititotta a fiatalokat, mégis ün­nepélyes esen« volt a teremben. Három Órakor elkezdődött az ünnepség. A Jelentések után központi eseményt a fogadalomig- tel Jelentett. A közel harmtne új tfjúvezető Varga József IUSZ-tlt- kár titán mondta a fogadalmai. Ezt követte a szécsényi Rákóczi iskola úttörőinek köszöntése. Ked­ves szavakkal, szép versekkel és virágcsokrokkal kedveskedtek m új Ifiknek. Az ünnepélyes részt vidám Játék követte. Az idősebb ifik játékokra tanították a kez­dőket. Végül magnó biztosította a jó zenét a táncoláshoz, amelynél egyetlen probléma az volt, hogv kovésnek bizonyultak a fiú ifju- vezetők. Az úttöi’ömunkában eddig is sokat segítettek az ifivezetők. \ jövőben még többet várunk tő­lük. Munkájukat elismerjük, es — ami lényeges — a KlSZ-alau- szervezelekkcl is elismertetjük. Járásunkban új kívzdeínényezésnek számit az ifivezetők klubja. A féléves működés eredményeit máris érezzük. Szeretnénk hagyo­mányossá tenni az új ifjúvezetflk ünnepélyes avatását, és azt ter­vezzük, hogy ezentúl minden év­ben megrendezzük, ezt a kedves bensőséges ünnepélyt. Nagy Sándor, szécsényi járási útíöratitkár regénye nyomán Irta! CS. HORVATb TIBOR, r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom