Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
1#^ ~ ^ I SáLGÍtVwA^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NÓGRm D M E GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M EGYE I “T A N A C S LAPJA XXVIII. ÉVF., 236. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. OKTÓBER 6., PÉNTEK Szerkessz velünk! (4. oldal) Negyven év a katedrán . (5. oldal) Jövő heti rádió- és tv-műsor (6. oldal) A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet szellemében Fejlesztési céljaink kifejezik a mimkások érdekeit ee Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság tanácstermében kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság — amelyen részt vettek a párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetők is. Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd beterjesztette a megvitatásra kerülő napirendi pontokat. A megyei pártbizottság elfogadta a napirenddel kapcsolatos előterjesztést, ezután Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára szóbeli beszámolóval egészítette ki az írásban kiküldött előterjesztést, amely a negyedik ötéves terv időarányos teljesítését, a beruházások helyzetét és feladatait ismertette az MSZMP Központi Bizottságának 1971. decemberi határozata szellemében. A megyei pári-végrehaftő- bizottság előterjesztése Az MSZMP X. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása tervszerűen, szervezetten halad. Ennek során a párt-, állami, gazdasági és tömegszervezetek nagy erőfeszítéseket alapján a jól és időben eltettek a társadalompolitikai, kezdett politikai és gazdasági gazdaságpolitikai célkitűzése- előkészítő munka hatására siket kifejező tervek megvalósí- került a célkitűzéseket meg- tásáért. A gazdasági reforméi- alapozottabbá tenni. veinek jobb érvényesítése se- szűrik tovább. Ennek kap- gítette a párt gazdaságpoliti- csán elég utalni az 1971. jú- kájából eredő feladatok ered- niusi és decemberi beruházá- ményesebb végrehajtását. Az sokról szóló határozatokra, MSZMP KB titkárságának vagy azokra az igényekre, 1971. február 4-i határozata amelyek a tanácsválasztások előkészítése során javaslat Összhangban ' A pártszervek a X. kong- ges értelmezést, cselekvést kiresszuson és a pártértekezle- alakítani. ten meghatározott elveknek a politikai nevelőmunka formájában hangzottak el lakosság részéről. Már akkor is őszintén és nyíltan megmondtuk, hogy az igények maradéktalan kielégítésére nincs elég pénz, ezeknél fontossági sorrendet kell kialakítani, több dologban pedig nemet is kell mondani. Ezt a felfogásunkat és gyakorlatunkat erősítette meg a nem_ „ . r fi ii '1 „ _ r tUÜACUi Cf voi tvvbC illCg CL 11 etil megfelelően irányi o > kedvező hatassal van az ál- r£g lezajlott népfrontválasztás, vezték a gazdasági epitomun- iamij tömegszervezeti, gazda- újabb igények merültek kát. Tevekenysegukben azt sagi szervek munkájára. Entartották szem előtt, hogy a nek eredményeként egyre inpolitikának elsőbbsége van a kább tudatosodik, hogy a re- gazdasági folyamatok alakítá- form nem csodaszer, mely sában. A főbb gazdaságpoliti- minden örökölt problémát kai célokat a területi és üze- megold. Az irányítás jelenlegi mi tervekben érvényesítették, rendszere a korábbinál éleseb- Felhívták az üzemi vezetők fi- ben és gyorsabban jelzi a gyeimét arra, hogy a terven gazdasági folyamatok kedvező felül vegyék számításba azo- és kedvezőtlen tendenciáit, kát az eszközöket, melyek Fejlődés van abban is, hogy segíthetik az eredményesebb a gazdasági vezetők döntéseik- gazdálkodást. Javult a ^ párt- néi mindinkább számolnak szervek gazdaságszervező, irá- azok politikai hatásaival. A nyitó, ellenőrző munkája. Te- termelőegységek vezetői, dol- vékenységükben mind nagyobb gozói körében mind jobban szerepet kapott a helyes köz- fért hódít az a szemlélet, hogy fel. Ismét csak azt válaszolhatjuk: az igényeket csak fokozatosan, az ország, a megye és a községek anyagi lehetőségeihez igazodva lehet megvalósítani. Hangsúlyozni kell ezt, mert a gazdasági reform kedvező hatásainak elismerése mellett létezik még olyan felfogás, hogy jelenlegi nehézségeinket a reform okozta, ezzel akarunk megoldani minden örökölt problémát, behozni elmaradottságunkat. A reform több területen megyénkben is meggyorsította a fejlődést. Ez munkánk tervszerűségében jelentkezik, nem pedig a folyamatok spontán érvényesülésében. A munkásokat szolgálja gazdasági szemlélet érvényesítése. A politikai, gazdasági élet jelenségeit egyre inkább összefüggéseiben vizsgálják. Az elemző munkájukban jobban számolnak a gazdasági folyamatok hatásaival. Fokozottabb figyelmet fordítottak a a gazdálkodással összefüggő kérdések jelentős részét üzemen belül kell megoldani. A megyei pártbizottság tevékenysége összhangban volt és van a X. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, a megyei pártrefonn követelményeinek meg- értekezleten el’fogadott hatá_ felelően a part káderpolitikái elveinek érvényesítésére. Nagyobb igényt támasztottak a vezetők munkájával, magatartásával szemben. Jobban támaszkodtak a párttagság, a dolgozók véleményének megismerésére, és gyorsabban reagáltak az általuk felvetett kérdésekre. A Politikai Bizottság 1971. június 29-i határozatának végrehajtása nyomán rendszeresen foglalkoztak a beruházások hatékonyságának kérdéseirozatokkal, gazdaságpolitikai állásfoglalásokkal. Ez tükröződik a fejlesztési elképzelésekben, tervekben, azok tervszerűségében. Nem volt könnyű a fejlesztési célkitűzések kialakítása. Olyan kérdésekre kellett válaszolni, mint: helyben foglalkoztassuk a dolgozókat, vagy áttelepítsük az ország más részébe? Milyen üzemeket és hova telepítsünk? Ezeknek eldöntése vitával, eszmecserével járt. Ma viszont vei. A tett intézkedések he- °lyan tanácsi területfejlesztési tervünk van, amely sokat segít a településhálózat fejlesztésében, az élelmiszer-gazdaságban, a vízellátás és a csatornázás megjavításában, sőt, hosszabb távra is fejlesztési koncepciót ad. A tervezéskor sok tényezőt vettünk figyelembe. Az időközben bekövetkezett különböző változások, hatások arra lyesek voltak, és megalapozottabbá tették a megye előtt álló jelentős feladatok sikeres elvégzését. A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozatának levitele, megértetése, a végrehajtás megszervezése elősegítette, hogy az ötéves tervhez kapcsolódó, annak hatékony teljesítését szolgáló szervezés- ösztönöznek, hogy akkor já- fejlesztési tervek kerülnek ki- runk el helyesen, ha a fő céldolgozásra. A határozatok kitűzések változatlan teljesíté- végrehajtásában javult a se mellett, az élet által felve- komplex szemlélet, ugyanak- tett problémákat megoldva, a kor ennek a folyamatnak még szükséges és ésszerű módosítá- csalt a kezdetén vagyunk. Nem sokat elvégezzük, ugyanakkor sikerült mindenhol az egysé- a terv szellemében cselekFejlesztési célkitűzéseink kifejezik a munkások, a dolgozók reális igényeit. Munkásérdek volt a foglalkoztatottság megoldása, a bányászat visszafejlesztésének ellensúlyozására létrehozott 27 új termelőegység. Befejezés előtt áll a régi 70—100 éves üzemek rekonstrukciója. Ezek jótékonyan hatottak a munkásokra, a munkakörülményekre. Növelte biztonság- érzetüket, távlatokat adott és ad a mai és a felnövekvő nemzedéknek. Mindez magasabb szakmai igényességet követel, ami jó bázis a munkásműveltség fokozottabb emelésére. A fejlesztés során alapvetően javultak a munkakörülmények, munkafeltételek. Ami van, amit létrehoztunk, ami épül és épülni fog, az a munkások érdekeit szolgálja, az ő érdekükben történt, az 5 munkájuk által valósult meg. A munkásérdekek helyes kifejezéseként kell' felfogni a rétsági, a szécsényi és pásztói járásban zajló iparosítási folyamatot. Az itt létrehozott új üzemek tovább erősítik a megye munkásbázisát. Előnyös ez a munkásoknak, mert helyben dolgozhatnak, szakmailag fejlődhetnek, több idejük jut a művelődésre. Salgótarjánban, Balassagyarmaton és a megye más településén végrehajtott infrastrukturális fejlődés is munkásérdekeket szolgál. A Politikai Bizottság 1971. június 29-i és a Központi Bizottság 1971. decemberi határozata alapján a megyei vezetés számba vette a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, majd a központi szervekkel konzultálva megtárgyalta és meghatározta a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat. Hátására a párt-, az állami szervek és vállalatok munkájában nagyobb szerepet kapott a beruházási tevékenység vizsgálata. Sikerült megfelelő politikai légkört teremteni a végrehajtáshoz. Elsősorban a szemléletbeli problémák tisztázására törekedtünk, megyei szinttől egészen a községekig. Sokat segített a határozat megértetésében, a téves nézetek tisztázásában a beruházó, a tervező és a kivitelező vállalatoknál dolgozó kommunistákkal lefolytatott politikai eszmecsere. A tanácsi szervekkel pedig közösen és időben kezdtünk hozzá a beruházások felülvizsgálatához, a konkrét intézkedések megtételéhez, a pénzeszközök és kivitelezési kapacitások egyensúlyának megteremtése érdekében. Mindenekelőtt az életszínvonallal ■ összefüggő építési program maradéktalan végrehajtását tartottuk szem előtt. A járási, városi és üzemi pártbizottságok a gyorsabb megvalósítás érdekében a helyesen értelmezett operativitásra törekedtek. Nagyobb igényességgel léptek fel a gazdasági vezetőkkel szemben. A megye iparfejlesztése az eredetileg előirányzott terveknek megfelelően valósult meg. A tervidőszakban 12 közép- és nagyüzem építése fejeződik be. Ez évben kerül átadásra a Ganz-MÁVAG I“s üzeme, jövőre várható a ÜTÖBER és a Közlekedési lyomda átadása. Döntés született a rekonstrukciós fejlesztések ügyében a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a síküveggyárban. Az erőforrások jobb számbavételével, a lehetőségek jkosabb felhasználásával mód nyílik arra, hogy terven felül is megépüljenek ipari létesítmények. Ilyenek: a rom- hányi cserépkályhagyár Il-es üzeme, a váci Kötöttárugyár pásztói telepe, az ikladi Műszergyár berceli egysége. A mezőgazdaságban az elmúlt időszak beruházási célkitűzése a termelés alapvető áilóteszközeinek megteremtése volt. Az a kedvező tendencia ebben az évben is tovább folytatódik, hogy az összberu- házáson belül nagyobb szerepet kapott a gépi beruházások aránya. Az állattenyésztés iparszerű termelését segítették elő a korszerű sertéstelepek. Az év végére újabb két telep — a magyarnándori és pásztói — készül el. A negyedik ötéves tervben szereplő 15 szarvasmarhatelep közül 12 telep átadása már megtörtént. A lehetőségek felülvizsgálatakor minisztériumi segítséggel terven felül megteremtettük a feltételeket a salgótarjáni Vágóhíd és Húsfeldolgozó Üzem létrehozására. A lakosság jobb ellátását szolgálja a tejipar fejlesztése. A kormány szarvasmarha-programjának teljesítése viszont arra figyelmeztet, hogy a jelenleginél nagyobb fejlesztésre van szükség. Az előbbiek ellenére nagy gondot jelent, hogy a beruházásokra szánt pénz jelentősen csökkent. Az ötéves terv első évében ez 76 millió forintot jelentett. Ez a tendencia tovább fokozódik. Mindez a jövőben zavarni fogja a termelés növekedésének ütemét. Ellensúlyozni Is csak nagyobb állami támogatással lehetséges. A szövetkezetek fejlesztési alapjai 60 százalékban hitellel leterheltek. Ez a helyzet 1973—74-ben valószínűleg enyhül, de a felszabaduló alapok nem oldják meg a gazdaságok szükséges fejlesztését. A tsz-ek hitelterheinek növekedése, a fejlesztési alap csökkenése, az állami támogatás mérséklődésével együtt nem mindenütt teszi lehetővé az önálló gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtését. A fejlesztési célok megvalósításának feltételei a tsz-eknél ma kedvezőtlenebbek, mint a tervkészítés időszakában voltak. Az igazsághoz tartozik, hogy a hitelek mögött nem mindig termelő beruházás húzódik meg, hanem több helyen a veszteségtérítés Is. Ugyanakkor több létesítmény kapacitásának kihasználása igen alacsony. A tanácsok középtávú fejlesztési célkitűzései megvalósíthatók, a tervek teljesítése jó ütemben halad. Egyre inkább kölcsönösen felismerik a vállalatokkal, hogy gyümölcsöző együttműködést kell és lehet kialakítani. A közintézmények hálózat- fejlesztése a tervezettnek megfelelően alakult. Elkészült a zeneiskola, az élelmiszervizsgáló intézet, az állategészségügyi állomás, a balassagyarmati rendelőintézet, az egészségügyi szakközépiskola, a rétsági művelődési otthon stb. Építés és előkészítés alatt áll a számviteli főiskola és kollégium, a Mü.M-iskola, az SZTK és rendelőintézet, sport- csarnok stb. Jó ütemben halad a lakásprogram A lakásprogram teljesítése időarányosan is jó ütemben halad. A megyének soha nem volt ilyen volumenű lakásépítési terve. A megyei tervekben szereplő 8956 lakás közül két év alatt 3275 készült el. Azért születhetett meg ez a nagyon jó eredmény, mert a párt-, az állami és vállalati szervek politikai súlyuknak megfelelően foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A lakásépítés szerkezetében azonban pénzügyi okok miatt kisebb módosítások történtek. A lakásépítési ütem teljesítését néhány gond, nehézség akadályozza. Ezek közül a legnagyobb feszültséget a közműveknél jelentkező elmaradás okozza. Ez a terület nem tudott lépést tartani a városok, települések gyors ütemű fejlődésével. Ezek nem új problémák, régebben is megvoltak, csak a fejlődés mai szintjén erőteljesebben jelentkeznek. E területen az utó- közművesítés gyakorlatát nem lehet elfogadni. Ugyanakkor a lakásépítkezésnél az OTP-s és a szövetkezeti lakások hányadának növelése csak átmeneti megoldás lehet, emellett meg kell építeni az állami lakásokat is. A lakásépítkezésnél, -elosztásnál a tanácsi és vállalati területen az eddiginél jobban kell tükröződni a munkásérdekeknek. Megvalósításához a megyei intézkedések mellett, központi segítségre is szükség van. Igen nagy gondot jelent a növekvő igényekkel lépést tartó vízellátás biztosítása. Különösen Salgótarjánban jelentkezik ez elsősorban, ahol ez év végére kimerülnek a vízkészletek. A vízellátás megoldása csak akkor lehetséges, ha a regionális vízmű H-es szakaszának építésénél, a technológiai sorrend megváltoztatásával, már 1975-re ezer, illetve ezerötszáz köbméter vízzel többet kap naponta a város. Emellett szükség van a helyi lehetőségek feltárására és hasznosítására. Az óvodai problémák megoldásában sokat segítettek a megyeszékhely üzemei, vállalatai. Jó lenne, ha ezt a módszert meghonosítanák a salgótarjáni járásban, Nagy- bátonyban, Kisterenyén és a megye más területén. Ez érdeke az üzemnek, mert ezál- tál munkaerőt kap; előnyös a közoktatásnak, mert előkészít az iskolára, emellett erkölcsi kötelességünk a nőkkel szemben. (Folytatás a 2. oldalon)
