Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

MOZIÉLET ■1651. NAP­ROBINSON aÚCSÚP/LLANTjáSTSE V£T A LOPVA £LHAAYOT SZÜLŐ/ hAzpA. NéHANY H£1T£L KESOB&.AZ EV SZEPTCMBEftENEK ELSŐ JA PA V/RPADO HAJNALON, RÍ££N KÓSZÚLT MÁK A SZÖKÉSRE. KÖ­ZEL NEGYVEN TONTOT SIKERÜLT T/TKpN ÖSSZCKUPQPÍ.A7N/A. UTASKÉNT SZÁLL fűi. E&y London a a induló hajóra, SíÍP. CSENDES IDŐBEN BONTANAK IN­TO PL AT. aM alighogyj^a&ok Mctoifjr HAGYJAK A +/UMBEP-ÖBLÖT. VIHAROS Schöpflin Aladár mimárima LÉPJ OLAJRA! Jelenet a Lépj olajra! című filmből Száz éve, 1872. október 4-én született Schöplfin Aladár, a XX. század egyik legjelentő­sebb magyar kritikusa. Neve jól ismert, szerepe köztudott az irodalomkedvelők, a mo­dern magyar líra és próza híveinek körében. Rangja azonban máig sem tisztázott, tehát nem is egészen érdeme szerint méltatott. Születésé­nek századik évfordulója al­kalom lehet, hogy egy-két vonással élesebbre rajzoljuk portréját, amelynek vonzere­je ma nagyobb, mint valaha. Az id 5 távlatában megnőtt életm 'vi lek a hitele. Mun­kássága kiállta a korszakvál­tás próbáit; ítéletei — mér­téktartó józanságukkal — az irodalomtörténet értékrend­jébe épültek. Senki nem tudja pontosan, hány ezer kritikát adott ki a kezéből. Csaknem ötven éven át hétről hétre, hónapról hó­napra véleményezte fát td- hatatlanul az új köteteket, s a színházi bemutatókat. Túl­zás nélkül .leírhatjuk: ez idő alatt nem volt jelentősebb magyar regény, dráma, vers­es elbeszéléskötet, amelyről — és szerzőjéről -- Schöpflin Aladár ki ne fejtette volna álláspontját. Jót és rosszat, jövőbe mutatót és konzerva­tívat összemérve, mindig a mű belső tulajdonságait mér­legelve, ám a társadalmi és művészi fejlődés polgári igényeitől soha el nem sza­kadva irta recenzióit, cikkeit, tanulmányait. Történeti érzé­ke és erkölcsi nagysága eme­li az utókor szemében a nagy kritikusok, a kiválasztottak csapatába. A Vasárnapi Újság munka­társaként, 1898-ban kezdte pályáját. Egy évtizeden át végzett kitartó — egyszerre tapintatos és következetes — munkával a korábbinál reá­lisabb képet adott a hetilap közönségének az új irodalom törekvéseiről. Azokról a köl­tőkről és elbeszélőkről, akik­ben talán elsőnek ismerte fel a XIX. századi Irodalmi és erkölcsi hagyomány folyta­tóit. Ma már középiskolai tananyag, amit Schöpflin a századelőn kifejtett Ady és Vajda János, Babits és Arany János szellemi rokonságáról, a fejlődési folyamatok szer­vességéről, a látszatellenté­teknél nagyobb és erősebb összetartozásról. Kritikai munkássága közben maga is fejlődött: távolodott a kon­zervatív szemlélettől, s mind közelebb került — nemcsak az irodalomban, hanem a politikában Is — a városias, a polgárosodó, a megújulni vágyó Magyarország szószó­lóihoz, Új — haláláig őrzött — meggyőződését fogalmazta meg 1908-ban, a Nyugat első évfolyamában, A város című esszéjében: „Hiábavaló min­den rugdalózás: — írta ebben — a magyar megalapította a maga városát itt a Duna partján, .. .s ez a tény tükrö­ződik az irodalomban is. S tükröződnie kell, ha az iroda­lom csakugyan hű tükre akar lenni a nemzeti életnek. Mi, akik azt mondjuk, hogy meg kell hódítani az eddiginél ná- gyobb mértékben a városi életet az irodalom számára, igenis, mi képviseljük híveb­ben £s igazabban a magyar nemzeti jelleget, amelyet el­lenünk akarnak fordítani.” Ez a meggyőződés határoz­ta meg a kritikus Schöpflin értékrendjét. A múlt érzés- és gondolatvilágát valóban művészi erővel, igazi tehet­séggel kifejező költők, írók (Gyulai, Mikszáth, Beöthy Zsolt, Vargha Gyula és má­sok) érdemeinek elvitatása nélkül fordította a maga és olvasói figyelmét a modern magyar irodalom, a Nyugat első, második és harmadik nemzedékének felnövekedésé­re, a polgári progresszió iro­dalmi klasszikusaira. (Akik többek között Schöpflin hité­nek és meggyőző erejének is köszönhetik beérkezésüket a halhatatlanság kikötőibe.) Írói arcképei, Adyt, Móricz Zsigmondot, Babitsot, Krú­dy t, Tersánszkyt és annyi sok társukat bemutató-elemző portréi olvasmányként is él­vezetesek. Kritikái nemcsak pontosan értékelnek, hanem egyértelmű, világos fogalma­zásuk szépségével is maguk­kal ragadnak. Valamikor szo­kás volt Schöpflin szárazsá­gát, sítlusának szürkeségét emlegetni. Mára kiderült, hogy a századelő cikornyás keresettségeitől, majd a két háború közti időszak szemé­lyeskedő indulataitól való tartózkodása, a lényegre törő, magamutogatás nélküli ha­tározottság teszi életművét maradandóvá. A forradalmak leverése utáni negyedszázad — akár­csak a nevével összeforrott folyóirat, a Nyugat életében — Schöpflin pályáján is újat hoz. Az ellenforradalommal, a reakció társadalmi és mű­vészi konzervativizmusával szemben védekezni kénysze­rül, ám — ha nem is enged­mények, elbátortalanító kor­rekciók nélküli — fölénye 8 szellemi világban csakhamar ellentámadásba viszi. Ekkor írja azokat a tanulmányokat és kritikákat, amelyek a napi irodalmi küzdelmek követel­ményeinek is eleget téve, de lehúzó közegük fölé emel­kedve készítették elő nagy kortársainak átvonulását a szerkesztőségek és kávéházak zajlásából az irodalomtörté­net aranybetűs fejezetcímei alá. Elvitathatatlan, s talán nem kellőképpen értékelt szerepet játszott ebben Schöpflin három monográfiá­ja. Adyról és Mikszáthról írt könyve, s egész kritikai és esszéírói munkásságát össze­gező kötete: A magyar iro­dalom története a XX. szá­zadban, a múlhatatlan érdemű írások között áll frisseségével, igazságkeresésének szenvedé­lyes pontosságával. d. A Szibériai He­tek programjában október 5-én dél­után, két órai kez­dettel A tónál cí­mű kétrészes, szí­nes szovjet filmet mutatja be a sal­gótarjáni Novem­ber 7. Filmszínház. A Lépj olajra! cí­mű színes fran­cia—olasz hábo­rús kalandfilmet október 5—8-án délután, háromne­gyed hatkor és este nyolckor ve­títik. Október 9— 11-én délután fél 4-től és este 7-től a Nyomorultak cí­mű, kétrészes, szí­nes, monumentá­lis francia—NDK —olasz koproduk­ciót tekinthetik meg a mozinézők. A vasárnapi ma­tinékban október 8-án a Légy jó mindhalálig című filmet vetítik. A ^Siker­filmek sorozatban pedig 7-én, szombaton délelőtt a Fehér farkasok című, színes NDK Indiánfilmet mutatja be a filmszínház. Szergej Ceraszimov, a szov­jet filmgyártás „nagy öregjei­nek" egyik legkiválóbb kép­viselője. Ö írta és rendezte A tónál című filmet. E legutób­bi alkotása igen érdekes prob­lémát dolgoz fel, s épp ezért, jelentős hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki. „Minden filmjében mai, fontos erkölcsi problémát tár­gyal, ezért nem lehet szenv- telenül szemlélni alkotásait." „A filmet igazi művész al­kotta, őszinte, gondolkodó, aki az életet ellentmondásaiban, állandó fejlődésében látja.” „A tónál című film magas művészi nívójáról beszélni — bármely paradoxonnak is hat — felesleges, hiszen Szergej Geraszimov egész művészeté­ben ez a norma." „A szovjet filmesek elsőnek A könyv című szakmai fo­lyóirat ez évi negyedik szá­mában olvastuk: „Tanköny­veket nem számítva mintegy 800 millió forint értékű könyvet vásárol egy esztendő­ben a lakosság. A teljes könyvíorgalomnak ez mint­vetik fel Ilyen élesen ember és természet problémáját. Nemcsak a Szovjetunióban, hanem az Egyesült Államok­ban, és más országokban is az embereket gondolkodóba ej­ti a környező világ harmóniá­jának megbontása, ami az ipari fejlődés következménye. Hinni szeretném, hogy e film meggyorsítja ennek a nem­zetközi problémának a meg­oldását a reális életben." Geraszimov előző filmjeit, Az Ifjú Gárda, a Csendes Don, Az újságíró címűt már ismer­hetjük. A tónál című legújabb alkotásában nagyszerű él­ményt nyújtanak a színészi teljesítmények, külön hangsú­lyozni kell az elsőfilmes Na- talja Belohvosztikova kitűnő alakítását, mely a színészi te­hetség mellett a rendező mun­kásságát is dicséri. Karlovy Vary ban a film az 1, fődíjat, Natalja Belohvosztikova pedig I legjobb női alakítás díját kapta. A második világháború kö­zepe táján Észak-Afrika part­jainál, Líbia és Tunézia kö­zött lelőnek egy angol 1 gépet. Basil, a fiatal tiszt megkísérli szárazföldre vezetni a repülőt, egy 70 százaléka. A többit, mintegy 220 milliót a könyv­tárak és a közületek vásárlá­sai adják.” Az idézett cikk szerzője — a téma jó isme­rője: Mándi Péter — a la­kosság által vásárolt müvek számát mintegy 30—32 millió kötetre becsüli. h=fl DEFOE regénye nyom«» Irt»: cs. hobvAri. TIBOB, mázolta: SKBÖK IMBE de próbálkozása eredményte­len. Társai elpusztulnak, Ba- sllnek azonban sikerül meg­menekülnie. Egy jelenleg fe­ketekereskedelemmel foglal­kozó francia műkertész veszi hajójára. A film fiktiv történetet dol­goz fel, de könnyen elképzel­hető, hogy ilyen vagy ehhez hasonló események lejátszód­hattak volna. A háborús ka­landfilmek kedvelői körében nagy sikerre számíthat a Lépj olajra! című film. Idézet lap véleményekből: „A szatíra, a tartózkodó ér- zelmesség és a dráma ügyes vegyítésével Philippe de Broca egyik legmegragadóbb filmjét alkotta meg a bolondos A riói kaland óta.” „Nem unatkoz­tunk. És ilyenfajta filmnél ez a lényeg.” A rendező, Philippe de Broca neve egyébként már nem ismeretlen nálunk. Ko­rábbi filmjeit, a Marté sze­szélyeit, a Cartoychet, A riói kalandot, Egy kínai viszontag­ságai Kínábant és A tökéletes úriembert nagy sikerrel ját­szották filmszínházaink. A „Tél telepén” Október 24-én délután fél öt órakor mutatják be a Buda­pesti Irodalmi Színpad tagjai a „Tél telepén” címet viselő irodalmi összeállításukat Ba­lassagyarmaton a szibériai hetek kapcsán. A nagy ér­deklődéssel várt bemutatóra Balassagyarmatra érkezik a kiváló művészek egész sora. Fellép Pécsi Ildikó, Koncz Gábor, Szentpál Mónika, Somhegyi György, Dőry Vi­rág és Dénes Margit zongo­rista. Az előadást á művelő­dési központ nagytermében tartják. Kulturált lakás, kényelmes pihenés Mint emlékezetes, tavaly a megyei művelődési. köz­pont a Nógrád megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Válla­lattal közösen nagy sikerű kiállítást szervezett, ame­lyen megismertette a láto­gatókat a korszerű háztar­tás eszközeivel. Az idén ok­tóber 14-től a megyei mű­velődési központ a Centrum Áruházzal közösen rendez lakberendezési kiállítást, szintén a tanácsadás, a se­gítés igényével. A most épült és épülő típuslakások­ban felhasználható, jelen­leg is kereskedelmi forga­lomba levő berendezések­kel, kiegészítő tárgyakkal, textíliákkal óhajtják megis­mertetni Salgótarján lakóit. A kiállítás ideje alatt szak­emberek nyújtanak segít­séget és adnak tanácsot, a kereskedelem pedig az egyes árufajtákra megren­deléseket vesz fel. Pásztói kedvcsináló A kezdeményezés négy év­vel ezelőtt született. S azóta minden évben október tíz és húsz között megrendezik Pász- tón az ismeretterjesztő napo­kat. A rendezvénysorozat hasznát az 1970-es program­füzet a következőképpen fo­galmazza meg „...elősegíti az ÚJ típusú ember kialakulását, megismerteti az emberekkel korunk legújabb tudományos eredményeit.” Szólás összefogás Az 1971. évi programfüzet előszava így méltatja az is­meretterjesztő napokat: „...le­hetővé válik, hogy a X. kong­resszus határozata alapján a változó körülményeket megis­mertessük a hallgatósággal, és eloremutatóan is meg tudjuk határozni a feladatokat.” Az elmúlt évben a rendező szervek bővítették az ismeret­terjesztő napok profilját az­zal, hogy hozzákapcsolták a kereskedelmi napokat is. A régi programfüzetekben lapozgatva, nyilvánvalóvá vá­lik e nagyszabású rendezvény­sorozat jelentősége, a társada­lom külüböző rétegeire gyako­rolt hatása; mert a legtöbb előadás, tanácskozás az egyes rétegek fejlődését, művelődé­sét hivatott elősegíteni az is­meretterjesztés különböző for­máin keresztül. Ami az előkészületeket, a szervezést, a lebonyolítást il­leti; nos, érdemes szólni az ezt magukra vállaló rende­zőkről is. Ezek a következők: az MSZMP pásztói járási pro­paganda- és művelődési cso­portja, a TIT pásztói járási elnöksége, a HNF járási elnök­sége, az ÁFÉSZ, a járási könyvtár, a művelődési köz­pont és a KISZ végrehajtó bizottsága. Azt hiszem, a fel­sorolásból kitűnik, hogy az ismeretterjesztő napok széles összefogás eredményeként szü­letik meg minden évben. S ha ehhez még hozzávesszük a/ üzemek, mezőgazdasági egysé­gek aktivizálását, bekapcsoló­dását, nem fér kétség ahhoz, hogy Pásztón az ismeretek terjesztésének napjai valóban társadalmi üggyé szélesedtek. Hagyományos rendezvények Természetesen az lenne az igazi, az lenne a jó, ha ezt nerpcsak minden év októbere­ben írhatnánk le, de a köz­beeső időszakban, a hétköz­napokon is. Ha az üzemek, termelőegységek vezetői az év minden napján saját ügyük­nek éreznék dolgozóik műve­lését, továbbképzését. Minden­esetre az ismeretterjesztő na­pok ehhez jó kiindulópontul szolgál; formában és tarta­lomban egyaránt. Egy kicsit kedvcsináló is a hallgatóság és a gazdasági egységek számára. A rendezők már összeállí­tották az ez évi. a negyedik ismeretterjesztő és kereske­delmi napok programját. El­készültek a plakátok, a röpla polc is. A hagyományokhoz hűen az idén is a rétegekkel való foglalkozás áll a rendez­vénysorozat központjában. Ki­emelt helyet kap az: a fiata­loknak szóló előadások szor­galmazása. Jó talajt biztosit ehhez a most egyéves ifjú­ságpolitikai törvény. Lesz ifjúságpolitikai vetél­kedő a járás KISZ-szerveze telnek részvételével. Tanács­kozáson vitatják meg az if­júsági törvény gyakorlati ta­pasztalatait. És lesznek irodal­mi-politikai előadóestek. A szülők a közoktatás-politika időszerű kérdéseivel Ismer­kedhetnek meg. Több üzem­ben — például a Kézműipari Vállalatnál és a szerszám- és készülékgyárban — kiállítá­sokat. előadásokat tartanak. A járás több községét — Buják. Tar, Ecseg, Palotás, Szí rák — is bekapcsolják a rendezvé­nyek lebonyolításába. Hátrább került a „könnyebb” műfaj a A kereskedelem is kites/ magáért; bútor-, lakberendezé­si bemutatók, kozmetikai cik­kek kiállítása stb, várja a lá­togatókat. A program ismeretében el­mondhatjuk, hogy az bizonyos fokig szűkebb az előző évek­hez viszonyítva. A „könnyebb műfajú” rendezvények háttér­be szorultak az ismeretterjesz­tő oldal javára. A pásztói já­rási ismeretterjesztő és keres­kedelmi napok október tizedi­kén kezdődik és húszadikán ér véget. De, remélhetőleg: ez a befejezés egyben nyitá­nyát, kezdetét jelenti a téli ismeretterjesztő hónapok meg­rendezésének az egész járás területén. V. Kiss Mária Harmincmillió kötet NQGRÄD - 1972. október 4„ szerda I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom