Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

Export' brigád A TAGOK EGY RÉSZE A BRIGÁDVEZETÖ Nemcsak az öblösüveggyárban, hanem a megyeszékhelyen te sokan ismerik Tagliber Fe­rencnél. Munkásasszony. Több műszakban dolgozik, ellátja családját, és tíz esztendeje vezeti a Furák Teréz Szocialista Brigádot. Büszkélkednek is velük a gyár vezetői. Ha vendégek jönnek — mint legutóbb is a szibériaiak —, hozzájuk viszik őket. A népes asszony brigád szeretettel fogadja, főleg a szovjet csoportokat, mert a mérőhengereket szovjet exportra készítik. Van, amikor naponta ezer darabot is előállítanak. Időben elvégessük as őssi munkát Módosítják a pásztóiak felhívását A megye nyugati felén, a Börzsöny lábánál, régi idők híres vára tövében terül el a nógrádi Béke Tsz területe. Az arra járó ember szinte a határ minden részén seré­trágyázással, ahová hektáron­ként 150 kg vegyes hatóanya­gú műtrágyát juttattunk a ta­lajba. A szerves trágyázást ez ideig 60 hektáron végeztük el. Ebből 20 hektárra málnát té­nyén dolgozó embereket, tepítünk, ahová 400 mázsa/ szántó-vető traktorokat talál, hektár szerves anyagot szór- E népes hadsereg szervezője, tunk. A gépek folyamatos munkájának biztosítása érdé kében éjjel-nappali ügyeletet hogyan sikerült szerveztünk, hogy géphibáso- okozta hátrányt dás esetén azonnal legyen se­gítség. Feladatainkat megbe­széltük vezetőségünkkel és dolgozóinkkal, s úgy döntöt­tünk, hogy elfogadjuk a pász­tói tsz versenyfelhívását. Azonban a ránk váró mun­kát és a teljesítés határidejét módosítjuk. Vagyis a búza vetését október 12-re, az őszi irányítója Kaliczka István fő- agronómus, akivel arról be­szélgetünk, az időjárás behozni, s olyan vállalást ten­ni, hogy az őszi vetést októ­ber 12-ig befejezik. — Először is — mondja a tőagronómus — az emberek­kel kellett szót érteni, majd a technikai bázist biztosítani az elvégzendő munkához. Hogy ez mennyire sikerült, azt az mélyszántást pedig november eddig végzett munka bizonyít- 15-re befejezzük — hangsú- ja. Két DT már az aratás be- lyozta Kaliczka István főag- fejezésétöl két műszakban, a ronómus. többi gépünk pedig nyújtott műszakban dolgozik. Ezzel el­értük, hogy az őszi vetések alá, amely 527 hektár, teljes egészében elvégeztük a szán­tást, és a mai napig elvetet­tünk 90 hektár repcét, 15 hek­tár takarmánykeveréket és a tervezett 330 hektár búzave­tésből 170 hektáron került földbe a mag. Ezenkívül az ősziek alá végeztünk a mű­Fiatalok előnyben Balassagyarmaton a múlt hét közepén adták át a Le- nin-lakótelepen a 16-os jelű húszlakásos szövetkezeti há­zat. A műszaki átadáson résztvevő szakemberek ko­molyabb hibát nem találtak az építők munkájában, így a műszaki átvétel megtörtént. Hétfőn pedig a Balassagyar­mati városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága döntött a lakáselosztó társadalmi bi­zottság javaslata alapján a lakások szétosztásáról. A ta­nácsi értékesítésű lakások ki­utalásánál előnyben része­sülnek a fiatal házasok és a több gyermekes családok. Perecz László Ismeretterjesztés és kereskedelem A idén -= október 20 —30. között — immár ne­gyedszer rendezik meg a pásztói ismeretterjesztő és kereskedelmi napokat. A rendező szervek az idei program összeállításánál arra törekedtek, hogy minden réteg megtalálja a neki megfelelő tartal­mas szórakozást. Kiemelt helyet foglalnak el az if­júsággal kapcsolatos ren­dezvények, különös tekin­tettel az ifjúságpolitikai törvény gyakorlati meg­valósítására. A kereske­delem — a múlt évihez hasonlóan — ismét ren­dez szaktanácsadással egybekötött árubemuta­tót a különféle termékek­ből. A vásárlással egybe­kötött bemutató célja az, hogy a vevők tüzeteseb­ben megismerkedjenek az egyes árufajták minősé­gével, használatával. Koncentráció — gépesítés — Jobb gazdasági eredmények Tapasztalatok a szorospataki akna üzemből FIGFELEMRE MÉLTÓ elő- csökkenteniök az önköltséget. adást tartott Zsuffa Miklós, aknavezető legutóbb az Or­szágos Magyar Bányászati- mentár, Kohászati Egyesület Nógrád nek. megyei csoportjának klubdél­utánján. A szorospataki kon­centrációnál, illetve a front­fejtések gépesítésénél szerzett üzemi tapasztalatokról szá­molt be. Az előadás bizonyí­totta, hogy érdemes törekedni a korszerűsítésre, a termelés tő. Elsősorban az ágynevezett koncentrációjára, illetve a gé- produktív teljesítmények nö­pek fokozott alkalmazására. A nagybátonyi területen működő aknáknál az utóbbi években tovább folytatódtak az erőfeszítések a korszerű bányászkodás megteremtésé­re. Ma már a nagybátonyi osztályozóra szállító négy ak­na együttvéve kedvezőbb duktív teljesítményeket, adottságokkal rendelkező ter­melési koncentrációt alkot, mint korábban a nógrádi Nem feledkezett meg az elő­adó arról sem, hogy a ma- róhengeres bányaművelésnél nem sikerült még minden vo­natkozásban a baleseti ve­szélyforrásokat mérsékelni. A jövőben tehát erre is nagyobb gondot kell majd fordítaniuk. Az eddig lefolytatott üzemel­tetési kísérletek viszont bebi­zonyították, hogy a viszony­lag nem túl költséges maró­hengeres jövesztés bevezetése Slask szállítóberendezéssel fel­vetése foglalkoztatja leginkább szerelt és egyedi súrlódásos Ezekhez a számokhoz, úgy véljük, nem kell külön kom- önmagukért beszél­Az üzemkoncentráció növe­lésében eddig elért eredmé­nyek ellenére további lehető­ségek is vannak a teljesítmé­nyek fokozására, az önkölt­ség csökkentésére, amiről ugyancsak szólt az aknaveze­a vezetőket. A műszaki félté- acéltámokkal biztosított front- telek jobb biztosításával, az fejtés körülményei között gaz­eddigieknél biztonságosabb és daságos, gyorsan megtérülő gazdaságosabb fejtési techno lógiák bevezetésével, a mun­ka további gépesítésével bizo­nyára növelni lehetne a pro­ZSUFFA MIKLÓS hosszan beszélt arról is, hogy befektetés. Természetesen más típusú gépek is számításba jö­hetnek, amelyek talán még hatékonyabban alkalmazha­tók. Erről is szólt az előadó. A maróhenger és a bányászok igen kapcsolatának alakulásáról is. A kísértétek sikertelensége szénbányák. Mind a négy ak- végső soron a frontfejtések nem egyszer presztízsveszte­gépesitése során több esetben 'éget, sőt jövedelemcsökke­nánál céltudatosan — ahogy az előadó említette —, nem egyszer radikális eszközökkel, a termelés koncentrációját nö­velő intézkedések valósultak meg. Ezt jól példázza Szoros- patak-akna is. Néhány évvel ezelőtt Szo­rospatak- és Katalin-aknákat összevonták. A vezetés egyesí­tését követően megtörtént a kudarcot vallottak. A sikerte lenség a dolgozók hangulatát aést is okozott és éppen ezért több törődést igényel a gépek is kedvezőtlenül befolyásolta, alkalmazása. A jövőben fel Az idén a KWB—2-es maró- tétlenül nagyobb gondot kell hengerrel már a harmadik ki- fordítaniuk a gépet üzemel­sérletet kezdték a 20-as szá­mú frontfejtésen. Júliusban kezdődött és a maróhenger jelenleg is üzemel. Itt már felhasználták a korábbi ta­külszíni kiszolgálórészlegek Emazkodni f báZTTdt a°18fozo£at ® összevonása es megkezdődött a lehetőségekhez. Külön techno - - ­lógiát alakítottak ki és ezt si­kerrel alkalmazzák. A maró- henger egyszerű szerkezete, két bánya föld alatti térségé­nek összekapcsolása. Az üzemkoncentráció gyakorlati­tető fizikai és műszaki dol­gozók felkészítésére. Nemcsak a szakmai ismeretek bővítésé­ről van szó, hanem arról is, hogy anyagilag érdekelté te­gyék a dolgozókat a gép al­jó lépés ezen az úton a gépesí­tett fejtésen dolgozók irány­bérének megemelése. gyedévre fejeződött be. Et­től az időtől kezdve a koráb­bi, egymástól távol tévő kis FONTOS LENNE a gépesí­tett fej tésen tevékenykedő szakiparosok és műszakiak fo­kozott anyagi ösztönzése is. A ^a® ** _kevés tartalékalkatrész-igé-' n ye, kisebb helyszükséglete, könnyebb súlya, kevesebb kapacitású fejtesi mezok he- üzemeitetése viszonylag kis szorospataki kísértétek azt bi­tíSis kockázatot jelent. Viszont hát- zonyítják, hogy a siker érdé­“ “ ,=.0 o ránya is van a korszerű gé- kében gazdaságilag is érdé­Mérlegelés mes a nagyobb anyagi ösztön- dolga volt, hogy melyik az alkalmasabb. A döntés a ma­róhenger mellett szólt. Kenyérhare készített, nagy termelést adó fejtési mezőket kapcsoltak be pekKj ‘szemben, a termelésbe. A szenet ma - - már széles homlokú acéltámos frontfejtésekben termelik. Je­lenleg kísérleteket folytatnak' még a vágathajtási költségek további csökkentése céljából az újabb frontok számára, a frontfejtést kísérő vágatok omlás szélén történő visszaha­gyásával. A koncentráció, illetve a gé­pesítés eredményességét Zsuf­fa Miklós számokkal is bizo­nyította. Az aknaüzem termer lése az 1969. évivel ma csak­nem azonos szintű. Ugyanak­kor a szükséges nyitott vá­gathossz csaknem felére csök­kent a koncentráció hatására. Az egy munkahelyre eső ter­melés megháromszorozódott. A fajlagos vágathajtási igény a korábbinak 37 százalékára csökkent. A produktív mű­szakarány mintegy 40 száza­lékkal növekedett, ugyanakkor a föld alatti szállítók száma felénél többel csökkent. A szükséges állóeszköz-állomány ma mintegy 30 százalékkal kevesebb. A legfontosabb ter­melési mutató, az összüzemi műszakteljesítmény majdnem 80 százalékkal növekedett. Azóta 18 százalékkal sikerült zés alkalmazása. B. J. Figyelemre méltó kezdeményeiét A balesetmentes műszakokért A Salgótarjáni Kohászati szetesen az a feltétele, hogy gozó vállalta, hogy nemcsak Üzemek vezetői az utóbbi elsősorban meg kell teremte- önmagára figyel, de a munka­időkben fejcsóválva vizsgál- ni a balesetmentes munka társait is segíti és figyelmez- gatják a baleseti mutatókat, megelőző feltételeit. A felhívó teti a balesetveszélyek elkerü­lésére. Indokolt esetben pedig felhívja a munkavédelmi őr, Minden lehető fórumot fel- Angyal József műszakja kö használnak arra. hogy figyel- zösen beszélte meg a lehetősé- meztessenek a baleseti vészé- geket, és elhatározták, hogy illetve a művezető figyelmét lyek elkerülésére, de a bale- az utolsó negyedévben náluk a balesetveszély gyors és azon­három napon túl gyógyuló nali elhárítására. A vezetők és a dolgozók seti statisztika ennek ellené­re sem megnyugtató. Az eí- üzemi baleset nem fordul elő. __ ______ __ ______ m últ év azonos időszakához Ennek érdekében a művezető üyen összefogása 'minden~*bi képest a . balesetek súlyossá- a verseny beindulása előtl ZOnnyal eredményhez vezet gánál ugyan tapasztalható né- minden eddiginél körültekin- ^.z üzemvezető és főművezető mi javulás, de a balesetek több és gondosabb munkává- a műszakos mukavédelmi őr­számszerűsége emelkedett. 93-ról 103-ra delmi oktatást tart, és a kissé rel. míívezptővpl ás a mííhplv- visszaesett munkavédelmi őr titkárral külön munkavédelmi mozgalmat megfelelő színvo- őrjáratot indít, és a tapasztalt nalra és hatásfokra emelik. hiányosságokat a helyszínen Terveik között szerepel, azonnal megszünteti, hogy a művezetők a munka­Szembetűnő, hogy a balese­tet szenvedettek egy része az új munkaerőkből tevődik, de séSn'mlÍabfztasság ftétté védelmi örökkel e^ütt ™d segteien magaoiztossag ütötte szeresen ellenőrzik a védőfel­fel a fejét, mert sokan mellő­zik az előírt védőfelszerelések *ffJ*1Ís„ek “S, kördj' használatát. A kezdeményezés teljes egyetértéssel és helyesléssel találkozott, sőt a gyárrészleg­vezető anyagi jutalmat is ki­A huzalműgyár-részlegnél védőberendezések állapotát. S Angyal József 12. műszakja ahol hiányosságokat észlelnek, életrevaló kezdeményezéssel azt azonnal megszüntetik, fordult a gyárrészleg dolgozó- vagy jelentik az illetékesek ihoz. Október 1-től december nek. Emellett 31-ig munkavédelmi verseny- törekszenek az üzemi rend és re szólította a dolgozókat. A tisztaság fokozottabb betartá- felhívás balesetmentes műsza- sára is. De ami még ennél is kokra ösztönöz. Ennek termé- hatásosabb lehet: minden dol­tekintően megvizsgálják a ké- _ zl szerszámokat, a gépek és tuzott a balesetmentes műszak megteremtéséért. Minden mű­szakot, amelynél a verseny ideje alatt nem fordul elő há­rom napon túl gyógyuló üze­természetpspn mi baleset. 1000 forinttal, a természetesen balesetmentesen irányító mű­vezetőket pedig 500 forinttal jutalmaz. Orosz Béla Öröm vagy bosszúság ? A napokban felhívott egy ismerősöm. Borzalmas, mi van a salgótarjáni ÁFÉSZ-mintabolt előtt — mondta. Az embe­rek majd összeverekednek a kenyérért. A határ felé tartó külföldi turisták megállnak szórakozni azon, hogyan lök­dösődnek, tolakodnak az emberek. Mondott valami olyas­mit is, miért nem lehet mindenütt olyan minőségű kenyeret kapni, mint ebben a boltban. Jogos a kérdés. Az utóbbi időben a Sütőipari Vállalat kenyerének minősége az ÁFÉSZ-éhez képest romlott. Az ok kézenfekvő. A pék csak olyan kenyeret süthet, amilyen lisz­tet kap. Tudvalevő, hogy az idei gabonatermés minőségi szempontból igen sok kívánnivalót hagy maga után. Ennek a rendkívüli időjárás az oka. Felmerülhet azonban egy kérdés, hiszen az ÁFÉSZ sütödéje ugyanebből a lisztből süt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy különbség van kisüzemi és nagyüzemi termelés között. Az ÁFÉSZ-nél viszonylag ki­sebb mennyiséget gyártanak, részben kézi munkával. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a termék minősége jobb mint a nagyüzemben, nagy tömegben, teljes gépesítéssel elő­állított kenyéré. Egy sütőipari szakmunkás a vekni for­málásánál tekintetbe veheti a tészta — így közvetve a liszt — minőségét, a gömbölyítő-formázó automata nem képes erre. Természetes az is, hogy az említett kisüzemi módsze­rekkel lehetettén volna Salgótarján kenyérigényeinek kielé­gítése, az ellátás biztosítása. Telefonáló ismerősöm azzal a javaslattal fejezte be a beszélgetést, hogy ha már nem lehet minden boltban jobb kenyeret árusítani, legalább ne a főútvonalon árulják, hogy senki ne szórakozhasson a tülekedő embereken, s a forgal­mat se akadályozzák. Hát igen. Ez is megoldás. Elég egyszerű áthelyezni egy üzletet. Szerintem — bár ez nehezebben menne —, a vásár­lóknak kellene változníok. Maguktól is megkövetelhetnék azt az udvariassági minimumot, amit egymástól és a keres­kedelmi dolgozóktól elvárnak. Fegyelmezettséggel, tüleke­dés helyett sorbanállással saját idejüket is megtakarítják, lehetővé téve a gyorsabb kiszolgálást. És még valamit. Van minőségi különbség a két kenyér között, de talán mégsem annyi, hogy a nagyüzemi terméket fanyalogva fogadja el a vásárló. Nem kell nagyon öregnek lenni, vagy átlagon felüli emlékezőtehetséggel rendelkezni ahhoz, hogy ennél gyengébb minőségű kenyérre emlékezzünk. Visszagondolhatunk arra is, hogy ugyanilyen „népszerű­sége” volt a most másodrangúként kezelt „recés aljú” ke­nyérnek, amikor a Sütőipari Vállalat az automata kemen­cét beindította. Kijár ez minden új terméknek. Elég ha csak a 3 kg-os „kerek” kenyérre vagy az annak idején megjelent „egykilós” kenyérre gondolunk. Természetesen az csak jó, csak öröm forrása, ha emel­kednek az igények, és még jobb, ha mód nyílik a kielégí­tésükre is. Vigyázni kell azonban, nehogy kellő körülte­kintés híján, öröm helyett bosszúságot okozzon. Gáspár Imre | NÖGRÁD — 1972. október 4., szerda 3 "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom