Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

A ceredi gépcsoport

Emberek, dombok, gépek

CERED és Zabar között, az út mentén olyan majort alkotott a termelőszövetkezet, amely megfelel a korszerű nagyüzemi gazdálkodásnak. A telepet két részre osztották. Az egyik részében az állattenyésztők, másik részen pedig a gépcsoport székel. A majorban csak engedéllyel lehet belépni. Mindenütt tisztaság, rend. Azon a napon, amikor ott jártunk a gépcsoport telepét tekintettük meg. A gépek szép sorjában egymás mellett, a műhelyekben szorgalmasan dolgoztak. Finoman zúgott az esztergapad, fújtattak a hegesztőpisztolyok, egymás után gördültek ki a telepről a javításból kikerült gépek. Gál László gépésztechnikus, a gépcsoport vezetője mondta el, mivel foglalkoznak:

— Jelenleg tizenegy Dutra- gépünk dolgozik. Ezenkívül

más gépeink is vannak — mondta a gépcsoport vezetője.

A GÉPEK munkájának mérlege: hogyan végzik el a termeléssel járó feladatokat? A ceredi termelőszövetkezetben az őszi mezőgazdasági munkának a végefelé járnak. A traktorosok nagyon szorgalmasak, hozzáértő emberek. Gál, aki még maga is fiatalember, hangsúlyozta is:

— A traktorosainkat magunk neveltük. Átlagéletkoruk: 28—29 év. Kerestükre

nem panaszkodhatnak, felül van a 3000 forinton. Vezetők, traktorosok, szerelők, kölcsönösen tiszteletben tartják egymást. ...

— A mi termelőszövetkezetünk igyekszik megvalósítani az azonos típusú gépsorokat.

A tsz vezetői valóban nagyon okosan gondolkodnak. A Dutra családhoz tartozó gépekből állították össze a mezőgazdasági munkában foglalkoztatott gépeiket. Ez a géptípus felel meg a domborzati viszonyaiknak, javítórészlegük ennek megfelelően kiképzett, ezekhez szerezték be az alkatrészeket.

Ez valóban úgy van, ahogyan a gépcsoport vezetője mondta. A kölcsönös megbecsülés feltétele természetesen a fegyelmezett munka. Kissi- mon Gáspár, az agronómus tanúsította a traktorosok jó munkájának dicséretét. Az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére jó gabonatermést takarítottak be. Gál László azonnal hozzátette:

— Ez természtesen annak is eredménye, hogy gépeink

mindig üzemképesek. Kitűnő szakemberek a szerelőink.

Tulajdonképpen a gépcsoport munkáját ez a hasznos adottság tette előnyössé. Az történt, amikor felfedezték a Dutra-típusú gépek előnyeit, a traktorvezetőket és -szerelőket kiképezték ezen géptípusok teljes ismeretére. Ebben a traktorgyár is segítségükre volt. Ezt követően létesítették az egész megyét, de a szomszédos Hevest is ellátó szervizállomást. Azóta azok a gazdaságok, amelyek Dutrá- val rendelkeznek, velük végeztetik a javításokat.

— Jók a felszereléseink ennek a munkának az ellátására — mondta a gépcsoport vezetője.

A TERVÜK, hogy megválnak a más típusú gépektől. Ezt tartják a legközelebbi feladatuknak, amit természetesen csak folyamatosan hajtanak végre.

Kacskaringós vidék a ceredi. A gépek birkóznak a tereppel. De mindig győztesen kerülnek ki a vetélkedőből. Ez az előnye a jól használható gépeknek, és annak, hogy kitűnő szakemberek gondozzák azokat.

B. Gy.

Igényeknek megfelelően a szolgáltatások fejlesztéséért

A salgótarjáni Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél részt vettem egy beszélgetésen. Az elnök, a főkönyvelő és az egyik fodrász éppen arra kereste a megoldást, hogyan lehetne biztosítani a heti munkaidő teljes kihasználását? A fodrászüzlet Zagyva- oálfalván van. Az igény csak annyi, amit három nap alatt ki lehet elégíteni. Miért kellene ott tölteni egy embernek az egész hetet? Végül megegyeztek, hogy szabályozzák a nyitva tartást és a többi időre másutt biztosítanak a fodrásznak elfoglaltságot. Ezt kell tenniük, ha megfelelő elfoglaltságot és keresetet akarnak teremteni a szövetkezeti tagnak.

— Sajnos, nem egyedi jelenségről van szó — panaszkodik dr. Szabó Gyula, a szövetkezet elnöke, majd számokkal is bizonyítja ezt: — Szövetkezetünk 27 egységben végez személyi szolgáltatást. Ezek közül 8 egységben az igények hiányában nem tudunk olyan forgalmat lebonyolítani, ami gazdaságos lenne számunkra. Hogyomá- nyos személyi szolgáltató tevékenységünk mindössze 3,3 százalékkal növekedett. Ezen belül a fényképészet forgalma 22 százalékkal, a női fodrászaté 5 százalékkal, és kisebb arányban- a kozmetikai részlegé. A férfifodrászaté, azonban csökkent és mondhatom, mindenütt veszteséges. Ugyanannyi férfifodrász például a? idén várhatóan mintegy 10 százalékkal sisebb forgalmat bonyolít le, mint tavaly. Emiatt hálózat- fejlesztésre nem i-s gondoltunk, és a jövőben is csak i gén alap°s felmérések után kerülhet erre sor. A szövetkezet anyagi ereje korlátozott. A szabályozók is arra késztetnek bennünket, hogy még fokozottabb mértékben törekedjünk a gazdaságosságra. Ma taglétszámunk 75 százaléka személyi szolgáltatással foglalkozik, ugyanakkor a szövetkezeti eredménynek mindössze egyharmadát adják. Ez is ösztönöz arra, hogy a jobban jövedelmező szolgáltatásokat fejlesszük. Fontos ez azért is, mert ezekből egyre nagyobb igények vannak.

— Milyen szolgáltatásokkal foglalkoznak még, és milyen fejlesztéseket terveznek? Erre a kérdésire a következőket mondták el.

Az ipari és háztartási hűtőgépek javítása, karbantartása már jól kifejlesztett szolgáltatásuk. A háztartási kisgépek szinte valamennyi típusát javítani tudják. Ez kiemelt tevékenységük, csakúgy, mint a motor- és autójavítás. Ezekből például az idei forgalom a tavalyinak kétszerese lesz. Korábban foglalkoztak rádió- és televízió-javítással, de mivel erre van illetékes állami vállalat és tanácsi vállalat, így megszüntették. Viszont a villamos berendezések javításával, érintésvédelmi és tűzvédelmi felülvizsgálatával is foglalkoznak. A motortekercselés, esztergályos- és bérmunka. a gáz házhoz szállítása ugyancsak a profiljukba tartozik.

— Ma még mi sem tartjuk megfelelőnek e szolgáltatások fejlesztéséhez a munkakörülményeket, és a fejlesztési alapunk is kevés, Azt is látjuk, hogy egyre növekednek az igények. Most például egy új javítószolgálta tásba fogtunk! Az ola.i- icályhák. javítására felkészültünk. Egyelőre három ember végzi ezt a mun Icá t és az igényektől függően fejlesztünk is. Ezzel kettős célt szolgálunk. Nyáron több a hűtőgépjavítás, télen viszont az alajkályha. így az erőt szükség szerint át lehet csoportosítani. A hazai olajkályha- gyártó vállalatokkal már szerződésünk van, sőt, külföldi olajkályhák garanciális javítását is végezzük. A helyszíni javításhoz is rendelkezünk megfelelő gépkocsiparkkal. Ezenkívül fiók- egységeinknél igyekszünk a felvevőhálózatot bővíteni.

Olyan tervünk is van. hogy a közületekkel kapacitáslekötési szerződést kötünk gyorsjavításra, karbantartásra — mondta az elnök.

A salgótarjáni Szolgáltató Ipari Szövetkezetben tehát a gondok éllenére sem hanyagolják el a személyi szolgáltatást. Fejlesztési terveikben pedig az újabb és egyre nagyobb igények kielégítésére készülnek fel.

Bodó János

Varrónő — a szécsényi SIKK • Szövetkezetben

A holJó beírni'a ikozik

ílj irány ítószám-rendszer a postán

A Magyar Posta október 21- től érdekes szövegű sajtó- és rádióhirdetéseket jelentet meg, valamint rövid tv-filmeket mutat be. • Ez a bevezetője annak a széles körű, felvilágosító propagandának, amelynek során a posta meg akarja ismertetni az ország lakosságával az 1972. január 1-én életbe lépő postai irányítószámrendszert. Az irányítószámok bevezetését a rohamosan növekvő postaforgalom, a postái munka korszerűsítése, gépesítése teszi szükségessé.

Az( irányítószámok haszná- latát1 ismertető propaganda bevezető jelmondata: „Ki kopog? Mi kopog?” Grafikai szimbóluma pedig az Arany János balladájából ismert, Szilágyi Erzsébet levelét „kézbesítő” fekete holló.

A Magyar Posta az irányítószámok alkalmazásával kapcsolatos valamennyi tudnivalóról a rádión, a televízión és a napilapokon keresztül november folyamán részletes tájékoztatást ad.

Jól érvényesülnek a tanácstörvény rendező elvei

Beszélgetés Géczi Ionossal, a Nőgrád megyei Tanács elnökével

Küldöttként volt jelen a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán Géczi János, a Nőgrád megyei Tanács elnöke. A kongresszus további ösztönzést adott az állami munka fejlesztésének, célul tűzte ki többek között az új tanácstörvény megalkotását. A tanácstörvény megszületett, immár másfél éve funkcionál. Az államigazgatás egyik gyakorló emberéhez fordultunk, amikor Géczi Jánoshoz intéztük kérdéseinket.

— A legkézenfekvőbb első kérdés az lenne: mit hozott a kongresszus szellemében fogant új tanácstörvény? De hadd előzzem meg ezt egy privát kérdéssel. Honnan, mikor került ön a megyei közélet ilyen magas posztjára?

— A népi hatalom létrehozása idején, mint proletár származású fiatal pedagógust irányítottak a Rétsági járási Tanácshoz. Onnan a járási, majd a megyei pártbizottsághoz kerültem. 1961-ben, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének, 1967-ben pedig a végrehajtó bizottság elnökének, illetőleg 1971-ben tanácselnöknek választottak meg.

— ön tehát az ötvenezresek egyike. A szocialista államhatalom megszervezésének időszakára célzok, amikor hozzávetőlegesen ötvenezer volt proletár került a közigazgatás, a karhatalom, a gazdasági és politikai élet

'vezető és bizalmi helyére. Bizakodó mondattal fejezte be kongresszusi felszólalását: sokat várunk az új tanácstörvénytől, amely új távlatot nyit a tanácsi munka továbbfejlesztéséhez. Ehhez társul a kérdésem. A parlament megalkotta a tanácstörvényt. Igazolta-e a várakozást? Most is ennyire optimista?

— Optimista vagyok, mert a tanácstörvény és végrehajtásának eddigi tapasztalatai igazolták várakozásunkat. A megyei pártbizottság 1971. december 16-i ülésén átfogóan értékelte a tanácsrendszer továbbfejlesztésének tapasztalatait. Megállapította, hogy a X. kongresszus határozata szellemében elfogadott új tanácstörvényt a megye lakossága kedvezően fogadta, azzal egyetért, a törvény végrehajtásán a pártszervek irányításával valamennyi szinten eredményesen munkálkodnak a tanácsok. Természetesen nem várhatjuk, és nem is tudjuk biztosítani, hogy a törvény elvei rövid időn belül, teljes gazdaságukban kibontakozzanak a tanács valamennyi intézménye azonnal, a törvény szellemének megfelelően működjék. Természetesen a törvény érvényesülését azért nem bízzuk az időre.

— Másfél év tapasztalatairól beszélhetünk?

— Másfél év nem hosszú idő, de máris érzékelhető a tanácstörvény kedvező hatása. Igen jelentős, hogy a megyében a választások során a társadalom osztályszerkezetét jobban kifejező, aktívabb képviseleti szervek jöttek létre. A tanácsokban, a végrehajtó bizottságokban a korábbinál több a fizikai munkás, jobb a fiatalok és a nők aránya. A változás kedvezően hatott a tanácsi testületek munkájára. A jó politikai légkör, a tanácsok eredményesebb tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy nőtt a tekintélyük, a választók nagyobb arányban vesznek részt a közéletben. A tényezők bizonyítják, hogy a tanácsok a törvény szellemének megfelelően, mind nagyobb szerepet töltenek be a lakosság gazdasági, művelődési, egészségügyi, szociális igényeinek kielégítésében. Kialakulóban van a területi szemlélet, ezt tükrözik az elkészült, széles "körben ismertetett tervek.

— Vajon növekedtek az anyagi lehetőségek is?

— A tanácsok többsége jól él a megnövekedett önállósággal, kihasználja a lehetőségeket. Nógrádban bővültek a bevételi források. A harmadik ötéves tervben 3,9 milliárd forintot költhettühk a fejlesztési és a költségvetési feladatok megvalósítására. A negyedik ötéves tervben számításaink szerint előreláthatólag 4,4 milliárd forint áll a rendelkezésünkre. A helyi bevételi forrásokat pontosan felmérjük, az egyéb lehetőségeket, a társadalmi munka, lakosság és az üzemek hozzájárulásának hasznát okosan, jól kamatoztathatjuk közös érdekű feladatokra.

— Szokatlan fogalmazást használok a kérdésnél, amikor a tanácsok szolgáltatási tevékenységéről érdeklődöm. A hatósági ügyintézést értem alatta. Sok-sok hatáskör került az utóbbi hónapokban az ügyek keletkezésének helyére. Vajon jobb, szakszerűbb-e ma a szakigazgatás?

— A gyakorlatban jól bevált — a lakosság elismerését és megelégedését váltja ki —, hogy az ügyeket ott intézik, ahol azokat a legjobban ismerik. Jó hatása van tehát a lakosság alapellátását szolgáló hatáskörök decentralizálásának. Nem csökkent a szak- szerűség és ami a legfontosabb, gyorsabban, körültekintőbben, a helyi ismeretek birtokában meggyőzőbb érveléssel születnek a döntések. Az elmúlt években 29 községnek adtunk elsőfokú ipari, 32-nek kereskedelmi, 4- nek általános, 6-nak pedig részleges építésügyi hatáskört. Az is igaz, hogy a hatásköröket csak fokozatosan decentralizálhatjuk, ahogy a személyi és más feltételek létrejönnek.

— Váltsunk néhány fokozatot. Szeretném megismerni a véleményét arról, hogy fejlődött-e a kormányzati munka az igazgatás elvi irányításában? Vagy talán még mindig túl sok az operatív tárcabeavatkozás?

— Érdemes különválasztanunk a kormányzati munkán belül a kormány és a minisztériumok, illetőleg más országos hatáskörű szervek tevékenységét. Ami az elsőt illeti, a mi tapasztalataink szerint a tanácsok elvi irá* Az interjú a Magyar Hírlap október 22-i

számában jelent meg. Tekintettel arra, hogy

különösen Nőgrád megyében közérdeklődésre , tart számot, a cikket szó szerint közöljük.

nyitása, törvényességi felügyelete a tanács- törvény szellemében fejlődik. A tanácsrendszer a kormány figyelmének központjában van. A kormány kiadta a törvény általános végrehajtási rendeletét, növelte a tanácsok szerepét a terület- és településfejlesztésben, 4 területi tervezésben, nagyobb önállóságot biztosított a gazdálkodásban. A megnövekedett igényekkel összhangban, újból meghatározta a képesítési követelményeket. Átmenetileg — az erre vonatkozó törvény kiadásáig, az Elnöki Tanács felhatalmazása alapján — szabályozta a tanácsok intézmény- fenntartó és -irányító tevékenységét. A tanácstörvény elveivel összhangban kezdeményezte a tanácsok és szerveik hatásköri problémáinak rendezését. A két utóbbi esetben olyan kérdésekről van szó, amelyek korábban több bizonytalanságot okoztak, és szabályozatlanságuk fékezte volna a tanácsok munkáját.

A minisztériumok és az országos főhatóságok intézkedéseinek abszolút többsége összhangban van a tanácstörvénnyel. Az .aprólékos, egyedi intézkedéseket felváltotta, felváltja az átfogó, a jogszabályok útján történő ágazatpolitikai irányítás. Viszont két végletet említenék, amelyek nem egyeztethetők össze a tanácstörvény céljaival. Az egyik, hogy egyes minisztériumok a tanácsok által végzett szakigazgatási tevékenységtől „visz- szavonultak”, abszolút értelemben „tiszteletben tartják” a tanácsok önállóságát. A másik, amikor a tanácstörvény által el nem ismert jogi eszközökkel annyi és olyan tartalmú utasítást adnak ki, hogy szinte körülbástyázzák a tanácsok tevékenységét. Előfordul, hogy a lehetőségeket meghaladó igényeket támasztanak a tanácsokkal szemben.

— Szóba került már az új tanácsi hatásköri jegyzék, amelyet nemrégen szankcionált az Elnöki Tanács. ’ A kialakítandó új, egységes hatásköri rendszer, beleértve a horizontális hatásköri rendezést is, fontos előfeltétele a tanácsi munkának. Nem tapasztalnak a rendezés során visszásságokat, amelyek sértik a tanácstörvényben megfogalmazott önállóságot?

— Az Elnöki Tanács és a kormány a közelmúltban valóban fontos döntést hozott a hatáskörökről, s ez jelentősen erősíti a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegét. A jelenlegi hatásköri rendezés mentesíti a testületeket több, egyedi jellegű hatáskör gyakorlása alól. A korábbinál célszerűbben rendezi a szakigazgatási szervek hatáskörét is. Ami a szakigazgatási hatásköröket illeti, ezek rendszerezése még nem fejeződött be. Várjuk a minisztériumok ezzel kapcsolatos további döntéseit. Reméljük, hogy a törvény rendező elvei fognak érvényesülni.

— Egy közbevetett kérdés. Űj körülményeink között, fejlődésünk jelenlegi szakaszában egész átfogó koncepciójában napirendre tűzhető a proletárdiktatúra és a demokrácia, viszonya. Másként fogalmazva, a szocialista demokrácia szélesítése a szocialista építés alapvető kérdése lett. Az új tanácstörvény új politikai-szakmai lehetőségeket biztosít. Nem gátolja-e helyenként téves nézetekkel terhelt konzervatív gyakorlat áz állami munka helyi fejlesztését?

— A szocialista demokrácia fejlődését az új tanácstörvény sok szempontból elősegítette. Nem tagadható azonban, hogy a tanácstörvény céljainak megvalósítását néhány helytelen nézet nehezíti. Ezek közül a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a testületek növekvő aktivitását a tanácsi apparátus szemlélete helyenként nem tudja követni. A testületi döntések előkészítése során nem keresik az alternatívákat, így nem tudják bemutatni a testületnek, hányféle megoldás lehetséges, milyen politikai hatásokkal kell számolni egyik vagy másik javaslat elfogadása, végrehajtása esetében. Egyes tanácsok nem ismerték még fel, hogy a népképviseleti tartalom fejlesztése attól függ, hogy mennyire sikerült felszínre hozni a testületi szervekben a különböző érdekeket, azokat egyeztetni és végül megoldani. Ennek a követélménynek ma még csak részben tudunk eleget tenni. Helyenként a képviseleti szervek vezetői a fejlődés ellenére sem rendelkeznek megfelelő politikai érzékkel, és ennek hiányában elzárkóznak, vagy kitérnek a vita elől, igyekeznek annak elejét venni. Az érdekütköztetésben az össztanácsi érdekeket látják veszélyeztetettnek. Másutt nem szállnak szembe elég határozottan a túlzott követelményekkel, ennek következtében a helyi tanácsoknál az operatív tervek irreális célokat tartalmaznak.

A tanácstörvény egyes intézményei még nem is mehettek át teljesen a gyakorlatba. A nem tanácstagokat kevés helyen vbnták be a tanácsi bizottságokba, a vezetés nem segíti jól a bizottságok munkáját, 'nem élnek a választói gyűlések, falu gyű, esek lehetőségeivel. A szocialista demokrácia fejlesztése nagyobb következményeket állít elénk a tömegpolitikai munkában is.

— Végül summázva: valóban jól érvényesül-e a kongresszusi határozat a tanácsi munkában?

— Feltétlenül. Joggal mondhatjuk, hogy a

tanácsok és az apparátus dolgozói a pártszervezetek irányításával, a társad-ij- ■; szervek és a lakosság ellenőrzi . m " m 'kezetesebben dolgoznak. Soltész István