Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

Fontos döntés született Saigonban? Minden felelősség Washingtont terheli „Haladást értünk el, a tár­gyalások folytatódnak köztünk és a Vietnami Köztársaság kormánya (értsd: saigoni re­zsim) között” — mondotta* hétfőn Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó elutazása után az Egyesült Ál­lamok saigoni nagykövetségé­nek szóvivője. „Nem szolgálná a tárgyalá­sok érdekét, ha e pillanatban konkrétabban nyilatkoznánk” — fűzte hozzá a szóvivő. Ez volt az első hivatalos nyilatkozat, amely Kissinger hatnapos saigoni konzultációi­ról elhangzott. Saigoni személyiségek, akik Kissinger és Thieu konzultá­ciói Idején beszélgettek a dél­vietnami elnökkel — hétfőn megerősítették: Thieu közölte, „hamarosan” létrejön a tűz­szünet, jóllehet ő maga ellen­zi azt. A saigoni elnöki palotában azonban nem erősítették meg Thieunak ezt az állítólagos bi­zalmas közlését. Az sem isme­retes, hogy a tűzszünetnek mi­lyen formáját határozták el; hogy részleges (vagyis csak Vietnamra kiterjedő) vagy ál­talános (tehát a négy indokí­nai országra — a VDK-ra. Dél-Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára — vonatkozó- tűzszünetről lesz-e szó, végül, hogy mikor valósulhat meg a tűzsizünet. Az AFP értékelése szerint Saigon,ban „szemmel láthatóan igen fontos döntés született”. A francia hírügynökség felte­vését azzal támasztja alá, hogy Thieu elnökletével hét­főn tanácskozást tartottak, amelyen a miniszterelnökön és a hadügyminiszteren kívül je­len voltak az összes katonai körzetparancsnokok, a tarto­mányi kormányzók, a városok és községek prefektusai és polgármesterei. A francia hírügynökség ar­ról is hírt adott, hogy Thieu „hamarosan” rádió- és tv-be- szédet intéz a néphez. E be­széd állítólag a parlament két házának együttes ülésén fog elhangzani. * „A vietnami problémát még mindig nem rendezték, a há­borút folytatják és fokozzák” — mondotta hétfőn a VDK Párizsban tárgyald küldöttsé­gének szóvivője. „Ilyen körülmények között a világ közvéleményében, ön­kéntelenül felmerül a kérdés, vajon a Nixon-adminisztráció valóban komoly tárgyalásokat akar, vagy még mindig mes­terkedik a közvélemény meg­tévesztésére? — folytatta a szóvivő. — A Nixon-kormányzatnak kell viselnie a teljes felelőssé­get, ha a tárgyalások nem ve­zetnek eredményre, ha Viet­namiban folytatódik a hábo­rú.” A szóvivő végül kijelentette: „Most adva vannak az összes feltételek a vietnami probléma gyors rendezéséhez. A mi ál­láspontunk korrekt, logikus, és ésszerű. Maximális jóindulat­ról tettünk tanúbizonyságot.” (AP) Ellenforradalomra uszít Chile volt elnöke Santíagóban vasárnap aktí­vaülést tartott a Chilei Kom­munista Párt. Victor Diaz, a párt főtitkárhelyettese emlé­keztette a chilei kommunistá­kat arra, hogy készen kell állmuk a további küzdelemre, mert „a harc nem ért véget, minden fronton folytatódik”. Diaz felhívta a munkásosz­tályt a spekuláció és a feke- tézés elleni erélyes fellépésre. Dr. Salvador Allende elnök á Dolgozók Egységes Szakszer­vezeti központjában (CUT) meleg szavakkal mondott kö­szönetét azért a támogatásért, amelyet a CUT tagjai nyújtot­tak a Népi Egység kormánya védelmére, mert az döntő volt az ország forradalmi vívmá­nyainak megszilárdításában. Az elnök ismét hangsúlyozta, a munkásosztály, valamint a hadsereg és a rendőrség együt­tes fellépésének fontosságát. Vasárnapra virradóan fa­siszta elemek Chile déli részé­ben ismét felrobbantottak egy vasútvonalat. Talca városában jobboldali suhancok megkísé­relték felgyújtani Manuel Se­pulveda kommunista tanácsos lakását. Eduardo Frei, volt keresz­ténydemokrata elnök, a jobb­oldal által ellenőrzött 13-as tv-csatornán, mondott beszé­dében követelőzött, hogy visz- sza kell állítani azt az álla­mot, amely,,úgymond, „szociá­lis békét” biztosít az ország­nak. A chilei reakció vezére mindjárt hétpontos javaslatot Is előterjesztett, s abban „saj­tószabadság”, az elkobzott ja­vak visszaszolgáltatása, a sztrájkban részt vett külföldi kereskedők kiutasításának tör­lése és úgynevezett „szabad választások” megrendezése szerepelt. A Népi Egység kor­mánya ellen uszító nyilatkoza­tában Frei azt állította, hogy „ebben az országban senki nem kíván polgárháborút, ösz- szeütközést, káoszt, legkevés- lbé a kereszténydemokrata párt” ugyanakkor azonban ki­jelentette: „rekonstruálni sze­retnék Chilét”. Daniel Vergara, belügymi­niszter-helyettes közölte: az országban fokozatosan helyre­áll a rend. Santíagóban a had­sereg feloldotta a magán gép­kocsik számára történő ben­zineladás tilalmát. A LAN lé­gitársaság szóvivője közölte, hogy a pilóták és mérnökök 48 órás sztrájk után vasárnap felvették a munkát. (MTI) Osztrűk lajiv^Iemén.vek az eSnöki találkozóról A hétfői osztrák lapok to­vábbra is előkelő helyen fog­lalkoznak azzal a szombaton lezajlott nem hivatalos, ba­ráti találkozóval, amelyen Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, és dr. Franz Jo­nas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke vett részt. A tekintélyes Die Presse „Sikeres határcsúcs” címmel számolt be a két szomszéd­ország államfőjének baráti ta­lálkozójáról. „Ausztria és Ma­gyarország baráti kapcsolata­inak demonstrálását szolgálta az a beszélgetés, amelyet a hét végén Sopronban és Eisenstadtban folytatott Jo­nas szövetségi elnök és Lo­sonczi Pál. a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. A két államfő ezzel az eddigi határtalálkozókat — Kurier. Péter János és Kirschläger külügyminiszterek találkozóit — még magasabb szintre emelte” — írta a Die Presse. A bécsi lap ezenkívül kö­zölte a két államelnök véle­ményét a találkozóról. A bécsi Kurier — amely hasonlóan a Die Presse-hez, fényképet is közölt, a határ- menti találkozóról — első­sorban azt emelte ki főcímé­ben is, hogy a két államel­nök az európai biztonság problémáiról is véleményt cserélt. „A bilateriális kap­csolatok kérdésén .kívül min­denekelőtt európai bizton­sági konferencia előkészítésé­ről tárgyaltak, amelynek lét­rejöttén mindkét ország tevé­kenyen fáradozik” — írta a (MTI) A NATO tanácsának ülése A NATO állandó tanácsának ülésén hétfőn az Észak-atlan­ti Szövetség 15 tagországának n >gykövetei „az európai biz­tonsági konferencia előkészíté- f re vonatkozó több oldalú tár­gyalásokkal, valamint a köl­csönös és kiegyensúlyozott eu­rópai csapatcsökkentések elő­zetes megbeszéléseivel össze­függő kérdéseket vitatták meg. Az érintett országok - kormá­nyai álláspontjukat e kérdé­sekkel kapcsolatosan diplo­máciai csatornákon juttatják majd el a többi érdekelt or­szág kormányához” — hang­zik az ülésről kiadott közle­mény. Nyugati hírügynökségek tá­jékozott NATO-körökre hivat­kozva azt jelentették, hogy a NATO-szövetségesek elfogad­ják a november 22-i helsinki előkészítő tárgyalásokon való részvételt, 6 hasonlóképpen ké­szek részt venni a kölcsönös haderőcsökkentési tárgyaláso­kon is. (MTI) NÓGRAD - 1972. október 24., kedd Scheel nem szövetkezik a jobboldallal Hétfőn délelőtt 400 küldött részvételével megnyílt Frei- burgban a Nyugatnémet Sza­baddemokrata Párt (FDP) kongresszusa. A várakozásnak megfelelő­en az FDP — miként koráb­ban a CDU és az SPD — kongresszusán ismét ponto­san rögzíti választási céljait és ezen belül a gazdasági tö­rekvéseket állítja az előtér­be. A megnyitóülésen Walter Scheel külügyminiszter, az FDP elnöke hitet tett az ed­digi kormánykoalíció fenntar­tása mellett és elutasította a bajor Franz Josef Straussnak azt a többször is megújított ajánlatát, hogy lépjen szövet­ségre a jobboldali CDU— CSU-val. Az FDP mindazonáltal el­határolja magát a koalíciós partnertől, a szociáldemokra­táktól is, elsősorban a belpo­litikai és gazdasági célkitűzé­sekben — jelezte a szabad- demokraták elnöke. Az FDP elnöke ismét han­got adott annak az igényé­nek, hogy pártja a középré­tegek képviselőjeként ismét a mérleg nyelvét játszhassa a nagy pártok között. (MTI) Leverték a felkelést Szombaton éjszaka fegyve­res felkelés tört ki a Fülöp- szigetek déli részén, a fővá­rostól 640 kilométerrel délre levő Marawi városában. A kormány tájékoztatásügyi államtitkára szerint több száz felkelő ellenőrzése alá vonta a városban levő katonai kikép­zőtábort, lángba borított két épületet Marawi kereskedelmi negyedében, majd adásokat kezdett sugározni a helyi rá­dióban. A felkelés mindössze egy napig tartott. A helyszínre küldött kormánycsapatok ugyanis leverték a lázadókat. Kedvező alkalom Laoszban Amióta 877-ben Délkelet- Ázsiában megalakult a Lan- Kang birodalom (a Millió Ele­fánt Országa) és egyesítette a lao törzseket, a ma Laosz néven ismert, s hazánknál majdnem háromszorta na­gyobb területű országban szinte mindennapos jelenség a háború. Törzsi villongások, külföldi behatolók dúlásai tették elviselhetetlenné a nép életét. A XX. században, különö­sen a második világháború alatt és után, az imperialista hatalmak vetették ki hálóju­kat a Laoszi Királyságra. Előbb a japánok tartották megszállás alatt,' majd Fran­ciaország kezdett intervenciót a nemzeti __ függetlenségre és állami önállóságra törekvő erők ellen. 1954-ig, az indokí­nai kérdést rendező elfcő gen­fi egyezményig tulajdonkép­pen egy napig sem szünetelt a háború. Egy hatéves, arány­lag nyugodtabb szakasz csak azután következett, miután a genfi egyezményben garantál­ták Laosz függetlenségét, s fegyverszünet jött létre az 1945. októberében alakult Pa- tet Lao (előbb Lao Isszarak nevet viselő) mozgalom és a központi kormány között. A genfi garancia azonban nem juthatott érvényre, mi­vel intézkedéseit több nyuga­ti tőkésország, elsősorban az Egyesült Államok egyszerűen figyelmen kívül hagyta. En­nek eredményeként Laoszban olyan Amerika-barát kormány alakult, amelyik inkább Wa­shington érdekeit szolgálta, s nem Laosz népét. Nem csoda tehát, ha a viszonylagos belső béke 1960-ban ismét felbo­rult: a Kong Le kapitány ve­zette hazafias erők szembe­szegültek a kormánnyal, s megdöntötték annak hatalmát. Az ország ekkorra már a le­hető legsiralmasabb állapotba jutott el. Csak érzékeltetésül: az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem ebben az időben évi 50 dollár volt, 45 000 lakosra jutott egy orvos, s tízezerre 3 kórházi ágy. A felnőtt lakos­ság 98 százaléka élt Laosz el­maradott mezőgazdaságából, s az inkább manufakturális ipar csak 2 százaléknak nyújtott megélhetést. A nemzeti függetlenség tel­jes megteremtésére és a népi felemelésre törekvő hazafias erők tevékenységét a nyugati támogatást élvező belső reak­ció, a szélsőséges jobboldal, kezdettől fogva ellenségesen fogadta. 1960. közepétől kezd­ve aktív háborúba kezdtek a Patet Lao ellen, megdöntöt­ték a nemzeti egységkormányt, s azóta hol kisebb, hol na­gyobb hevességgel, egyfolytá­ban tombol a pusztító háború Laoszban. Négy évvel a nemzeti egy­ségkormány megdöntése után úgy látszott, hogy h hazafias erők fölülkerekednek. Ezért az addig jobbadán „tanácsa­dók” révén jelenlevő Egyesült Államok határozott cselekvés­re szánta el magát: egyrészt bevetette hírhedt, dzsungel­harcra és népirtásra treníro­zott „zöldsapkásait”, másrészt megkezdte az ország északi területeinek tervszerű bombá­zását. Azóta az amerikai bea­vatkozás többszörösére fokozó­dott, s bár a Patet Lao egységei komoly katonai sikereket értek el, s gyakran tettek javasla­tot a genfi egyezményeken alapuló politikai rendezésre, a vientianei kormány, bízva Washington teljes támogatásá­ban, nem mutatott kellő haj­landóságot a tárgyalásra. A két fél képviselői az évek során gyakran ültek össze bi­zalmas tanácskozásra, ezek azonban alig, vagy egyáltalán nem hoztak eredményt. A megbékélés kilátásai egészen a legutóbbi időkig kedvezőtle­nek voltak. Az idei október azonban az általé«.os indokí­nai helyzet változásának kö­vetkezményeként módosulá­sokat idézett elő Laoszban is. A Laoszi Hazafias Front Párt­jának képviselői, valamint a vientianei kormány megbí­zottai e hó 17-én tárgyalásra ültek össze, amikor is az LHFP újabb javaslatokat tett a lao­szi probléma békés rendezésé­re. A jelenleg Párizsban idő­ző Souvanna Phouma, a ki­rályi kormány miniszterelnö­ke egy interjú során úgy vél­te, hogy a béke helyreállítását célzó tárgyalások jól kez­dődtek. Mit kíván az LHFP, mint a hazafias erők szószólója? A megbékélés legfontosabb fel­tételének tartja az amerikai fegyveres erők Laoszból való kivonását, a tűzszünet hala­déktalan megvalósítását, al­kotmánymódosítást, valamint általános választások tartását a nemzetgyűlést és a koalíciós kormány megalakítására. Az indítvány szerint a kormány három összetevőből álipa: 1. A Laoszi Hazafias Front Pártjának képviselői. 2. Semleges hazafias erők, vagyis olyan személyiségek, akik szívükön viselik a bé­ke, a függetlenség és semle­gesség ügyét. 3. A vientianei fél képinse- lői. A javaslat tehát számol az ország politikai életének min­den számottevő csoportosulá­sával, s a vientianei kormány számára széles lehetőségeket biztosít a tárgyalások folyta­tására és eredményes befeje­zésére. Ez kétségtelenül az a legkedvezőbb alkalom, aminek az elszalasztása az egész or­szág elleni bűntett lenne. Bi­zonyos jelek szerint Souvanna Phouma hajlana is a mag- egyezésre, de' a döntő szót nem a királyi kormány szék­helyén, hanem Washingtonban mondják ki. A herceg ma indul Wa­shingtonba, ahol találkozik Kissingerrel, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával,- aki feltehetően tolmácsolja majd Nixon sze­mélyes kívánságait. A Fehér Ház állásfoglalásától sok min­den függ, egyebek között az is, hogy a laoszi kormány él-e az LHFP által kínált kedvező lehetőségekkel, s megteszi-e a legfontosabb lépéseket a lao­szi probléma békés rendezé­sére. Sz. I. Török jegyzék géprablás ügyében Esti jelentés: nincs megállapodás Törökország jegyzékben kér­te fel a Szovjetuniót, az Egye­sült Államokat, az NSZK-t, Franciaországot, az ENSZ fő­titkárát, valamint a Nemzet­közi Vöröskeresztet, hogy ves­sék latba befolyásukat a Szó­fiába térített török repülőgép utasainak szabadon bocsátása érdekében — jelentette be hétfőn Ankarában Ismail Ar- ar államminiszter, a kormány szóvivője. A török kormány, amely egyébként hétfőn 12 órán belül már másodszor ült ösz- sze a géprablással összefüggő kérdések megvitatására, jegy­zéket intézett Bulgáriához is. Több mint nyolc órával an­nak a határidőnek a lejárta után, amelyet a szófiai repü­lőtéren veszteglő török utas- szállító gép eltérítői szabtak a török kormánynak, hogy teljesítse követeléseiket, a bolgár főváros repülőterén kialakult h^yzet rendkívül feszült és aggasztó — ez a lényege annak a jelentésnek, amelyet helyi idő szerint es­te fél kilenckor kiadtak Szó­fiában. A tárgyalások a négyfőnyi fegyveres csoport és a meg­bízott felelős bolgár szervek képviselői között folytatód­nak, ez ideig azonban nem ve­zettek eredményre. A bolgár hatóságok mindenesetre foly­tatják erőfeszítéseiket a „Boeing—707” utasainak és személyzetének megmentésé­ért. Az utasok héfőn este megkapták vacsorájukat és gondoskodnak a repülőtéri hatóságok a gép fűtéséről is. (MTI) Határozat az emberkereskedelem ellen Az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális bi­zottsága szombaton egyhangú­lag elfogadott határozatában arra kérte Európa és más kontinensek egyes országainak kormányait, vessenek véget a területükön letelepedett kül­földi dolgozókat sújtó megkü­lönböztetéseknek, és javítsák meg befogadásuk körülmé­nyeit. A bizottság ugyanakkor fel­kérte a világszervezet emberi jogi bizottságát: sorrendi el- sőbséggel vizsgálja meg „a törvényellenes és titkos em­berkereskedelem útján folyta­tott munkaerő-kizsákmányo­lás” kérdését. (MTI)’ Tavasszal építkezik ? Legyen előre'átó — már most vásárolja meg tégla­szükségletét a TUZÉP-eken * Közlemény ! A Volán 2. sz. Vállalat közli, hogy 1972. október 24-től 28-ig reggel 7 órától 17 óráig az öblösüveggyári salakhegyben robbantási munkát A fent megadott időponton belül a robbantást kürtjelzés fogja megelőzni. Kérjük, hogy a kürtjelzés elhangzása után ( 10 percen belül a lakás ablakait szíveskedjenek kinyitni, nehogy a robban­tás károkat okozzon! Volán 2. sz. Vállalat, Salgótarján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom