Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Itt is, ott is építkeznek Ősz a Mátra alján Nehéz a munka a hideg vízben, de a hídnak állnia kell Fotó: Kulcsár és villanyszerelési munka, hátra már csak 24 négyzetméter melegpadló elkészítése és 54 négyzetméter parkett íelcsi- szolása. Modern óvoda lesz, hideg-meleg vízzel, korszerű épülettel. Már nagyon hiányzik a szülőknek. Útépítés is folyik. A KPM nemrég fejezte be a 21-es út községi szakaszának felületkezelését. Örülnek ennek a tárták, mert már szinte élet- veszélyes volt nagyobb sebességgel végigmenni a falun. Most a tanácsi útkarbantartó költségvetési üzem dolgozik a Petőfi utcában. Az árokásás már kész, jó lenne, ha mielőbb elkezdenék a következő munkafolyamatot. Mátraverebélyben azon fáradoznak, hogy mielőbb jó ivóvize legyen a községnek. Az ivóvíztársulat a csöveket fekteti. Ássák az árkokat a Damjanich és a Béke utakon s a Rákóczi úton is. A nem régen kiosztott új házhelyek néz villanyt vezetnek. A hálózatbővítés '80 ezer forintba kerül. A természet elaludni készül, de az emberek nem. A Mátra alján is csak az erdők pihennek. — Gáspár —• Be-besüt még a nap az ablakon, de aki kimegy a házból, az érzi, hogy vége a nyárnak. Egyre jobban hűvö- södik az idő. Az erdők megszínesednek. A Mátra óriás tömbje ködöt pipák A nagy hegy lábánál kis községek húzódnak meg. Nagy részük nevében is viseli hazánk legmagasabb hegységének a nevét. Hasznoson megunták a helybeliek a vendégmarasztaló sarat és több mint fél kilométer, egész pontosan hatszáz méter hosszúságban járdát építenek. Társadalmi munkával hozzák létre, közös erővel könnyebben megy. Innen csak egy ugrás Mátrakeresztes. Itt hidat építenek. A hét elején kezdték el a munkát a falu közepén. Szükséges volt már nagyon, mert a patak alámosta a régit, ami keskeny is volt. Az utolsó év áradásai végképp megrontották a hidat, úgy hogy teljesen le kei! bontani. Az új szélesebb, nagyobb teherbírású lesz, átmehetnek majd rajta a Zetorok, nagy teherautók is. A Középzagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat építi. A körülbelü 30 ezer forint értékű létesítmény — a művezető ígéri — három héten belül kész lesz. Persze, ha az ősz is úgy akarja. Taron is építkeznek. Folyik az óvoda teljes átalakítása, A 300 ezer forintos munka vége felé jár. Elkészült a kőműves-, festő-, asztalos-, vízFodrász Az ország szélén, az Ipoly mentén elterülő Ludányhalá- szi és Nógrádszakál lakói panaszkodnak. Szóvá teszik, hogy a több mint háromezer lakosnak nincs sem férfi- sem női fodrásza. Holott foglalkoztatásukra nagy szükség lenne, számításukat is bőven megtalálnák. Másrészt a tanács a helyiséggond megoldásában is segítségükre sietne. Két megoldás kézenfekvőnek kínálkozik. A szécsényi Szolgáltató Ktsz létesítsen fodrászatot — vélekednek Ludányhalásziban. Ez ügyben beszélgettünk Vilim Antalnéval, a ktsz főkönyvekellene lőjével. Elmondotta, hogy számukra Szécsényen kívül nem gazdaságos fodrászüzletet létesíteni — ezt igazolta a varsányi példa is. A másik kínálkozó lehetőség, hogy kisiparos nyisson fodrászüzletet Ludányhalásziban. Száz szónak is egy a vége: a lakosságnak teljesen mindegy, hogy szövetkezeti, vagy kisiparos dolgozó végez szolglátatást — csak legyen végre valaki, aki kielégíti a két község női és férfilakóinak szépítkezési igényét! — R — A jó állategészségügy — alapkövetelmény A MAGAS SZÍNVONALÚ állattenyésztés egyik alapkövetelménye a magas színvonalú állategészségügy. Ez a felismerés egyáltalán nem újkeletű. S ha fokozatokról lehet beszélni, akkor vitathatatlanul megállapítható, hogy a nagyüzemi állattenyésztésben, állati terméktermelésben az állat- egészségügynek még a korábbinál. is nagyobb a jelentősége. A termelés gazdaságosságát, fejlesztésének lehetőségeit az állategészségügy helyzete, színvonala számottevően befolyásolja és nemegyszer meg is határozza. Érvényes e megállapítás az állattenyésztés minden területén. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a nagyüzemi baromfihús-termelésnek, tojástermelésnek a lehetőségét is az állategészségügyi problémák megoldása adta. A szarvasmarha-tenyésztésben az állategészségügyi követelmények, a betegségek megelőzéséért, leküzdéséért folytatott munka szerepe szintén rendkívül nagy. A hazai állat- egészségügy sok jól felkészült embert fog össze. 1945—1970 között hazánkban 2795-en szereztek állatorvosi oklevelet. I960—1970 évek átlagában évente 115 állatorvos kapott diplomát Magyarországon 1938-ban alig több mint ezer állatorvos dolgozott, s ha szá- mosállaitban számolunk (egy számosállat minden ötszáz kilogramm élősúlyú állat, vagy állatcsoport), egy' állatorvosra csaknem két és fél ezer számosállat gondozása várt. Az 1968-as statisztikai adatok szerint már több mint háromezer állatorvos tevékenykedett az országban, s fele annyi számosállat jutott egy állatorvosra, mint harminc évvel korábban. Az ellátottságot szám szerint vizsgálva országunk Európában, sőt világviszonylatban is az elsők között van. a szaporulatot, a tejtermelést. E betegségek ellen ma már szervezett a védekezés. A gü- mőkór mentesítése érdekében 1962 óta jelentős lépések történtek. 1968 óta pedig a gö- mőikór-mentesítés állami támogatásának feltétele lett a brucellózistól való mentesítés is. A BRUCELLAFERTÖZÖTTSÉG sajnos, nagy méreteket öltött. S ha az állomány fejlesztésével számolunk, akkor e betegség ellen még az eddiginél is erőteljesebben, következetesebben kell küzdeni. A brucellózis hallatlanul megnehezíti, s a következőkben is megnehezítheti az új telepek benépesítését. Az új telepeknél természetes követelmény a brucellamentes állomány. Itt engedménynek helye nincs. De mert egy-egy nagy új telepre szinte lehetetlenség ma rövid idő alatt összeszedni azonos korú, burcellamentes üszőket, a benépesítés hosszú ideig tart Ez a helyzet arra inti az új szarvasmarha-telepek létesítésével foglalkozó gazdaságok vezetőit, hogy az építés tervezésének az idején készítsék el a benépesítés tervét is. Készüljenek saját gazdaságukban úgy, hogy gümőkór- és brucellamentes jószágok kerülhessenek új telepükre. Ha ezt saját gazdaságukból nem tudják megoldani, akkor a biztonságos felvásárlás marad lehetőségként. Ezt sem lehet azonban a telep felépülése utáni időre hagyni. A brucellózis leküzdésének módszere ismert. Mindenesetre nagyon fontos dolog, hogy addig, ameddig nincs megbízható vizsgálatok alapján negatív állomány a gazdaságban, a termelő állatok mozgatását, helyváltoztatását a legvégső esetek kivételével mellőzni kell. Természetes követelmény — bár sok helyen nem tartják be —, hogy az elles után pozitívnak bizonyult állatot ne vigyék termelőistállóba. A fertőzésmentes körülmények között született borjakat fertőzésmentes körülmények között kell felnevelni. A brucellózis nem sorscsapás, ellene lehet, sőt kötelező védekezni. A szarvasmarha-tenyésztést Európában szórványosan károsítja a ragadós száj- és körömfájás is. Fennáll annak a veszélye, hogy a hazánkban eddig nem ismert vírustípusok hozzánk is eljutnak. Az évente megismételt vákcinázássai évek óta sikeresen megelőzzük e betegséget. A tőgy gyulladás viszont — és az általa okozott kártétel is — még mindig jelentős nagyüzemeinkben. A hibás gépi fejés, a tartástechnológia, higiéniai bajok szorosan összefüggenek e betegséggel. Az ellene való védekezésre, a megelőzésre szintén van lehetőség. A hazai állategészségügyi szolgálat rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyekkel a szarvasmarha-tenyésztésben milliós károkat okozó betegségek csökkenthetők, leküzdhetők. Ehhez azonban a gazdaságokban is jobban be kell tartani az állategészségügyi előírásokat. Az üzemi állatorvosak 6záma egyáltalán nem mondható kielégítőnek. Soraikban nagy a fluktuáció is. Minden arra mutat, hogy az üzemi állategészségügyi szolgálatot fejleszteni kell. A nagyobb szakosított tehenészeti telepekre nélkülözhetetlen az önálló üzemi állatorvos. Az ő jó munkája a telep eredményes működésének szinte alapfeltétele. A DOLOG LÉNYEGE: amikor a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről van szó — akár országos, akár üzemi szinten — a fejlesztés több fontos követelményével egyidejűleg napirendre kell tűzni az állat- egészségügyet is, s e téren is a lehető legbiztonságosabb megoldást választva szükséges kijelölni az előrehaladás útját Almási István /Vem a véletlen műve Javult a mezőgazdasági baleseti helyzet Annak ellenére, hogy az állatgyógyászathoz, a megelőzéshez értő szakemberek száma aránylag magas, egyáltalán nem mondható kielégítőnek az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés állategészségügyi helyzete. A gondok nagyobb hányada a nagyüzemekben mutatkozik. Azt a szellemi erőt, amelyet az állatorvosok képviselnek, külön,böző okok miatt még nem tudják kellően hasznosítani. Ha a szarvasmarha-tenyésztésnél maradunk, akkor itt a legnagyobb feladatot a gümőkór és a brucellózis felszámolása adja A gümőkór-mentesítésnek a gazdasági károk megszüntetésén kívül közegészségügyi jelentősége is van. A brucellózis pedig a vetélések, a koraellések miatt okoz nagy kárt — csökkentve A megyében 1969. óta jelentős erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági baleseti helyzet javítása érdekében. Szervezetté vált az oktatás. Kidolgozták a szövetkezetek munkavédelmi szabályzatát. Nógrádban 1972. elején járási. munkavédelmi konferenciákat rendeztek. Ezeken felhívták a figyelmet a leggyakoribb baleseti forrásokra, és azok elhárításának módozataira. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek szemléletében jelentős változás következett be. A termelési szervezettséggel párhuzamosan biztonságosabb munkakörülményeket teremtettek. Az eddigi tapasztalatok alapján leszűrhető, hogy a tavaszi biztonságtechnikai szemlék sem voltak hiábavalók. A kedvező tendencia alátámasztására Nyiri Béla, a megyei mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály szakfelügyelője számokkal is szolgált. Elmondotta, hogy 1970-ben a megyében 1038 baleset történt a mezőgazdaságban, ezek közül 10 halálos kimenetelű volt. Tavaly már az 1002 baleset közül egyik sem végződött haAhol a hét vége „készül” Kerti szék. E két sző gyönyörű festményeket, s a magyar költészet, irodalom alkotásait idézi. A vásznon gazdag színekben pompázó tájban, kertben székek, asztalok, az asztalon a fény- árnyék, a nyári nap sugarainak játéka, gyümölcs. És tarka napernyő, harsogó színű csíkokkal, mintákkal. A kerti szék bevonult a művészetekbe is, a béke, a nyugalom jelképe lett. Szőnyi István kerti padja is most mór örökre úgy izzik az áradó fényben, a meleg fénycsóva közepén, mint valami időtlen, ám kicsit távoli sziget a mind békétlenebbé váló világban, a béke szép üzenete. A zebegényi ház kertjéből így vonult be a magyar piktúra történetébe is ez a pad. A nyugalom, a pihenés, a kellemes kikapcsolódás nélkülözhetetlen kellékeit szervezett célszerűséggel iparilag állítják elő. Az ember, kis túlzással, azt is érezhetné például a Fém- és Vastömeg- cikk-készítő Ipari Szövetkezet rétsági üzemegységében, hogy „week-end gyárba” érkezett. Az udvaron harsogó, zöld színű gyep, ha festi is az ősz a leveleket a fákon. Gondozott utak. Asszonyok, lányok kezében csövek fénylenek, gépek kattognak, villognak a tarka kendők, kék köpenyek. — Itt „készül” a hét vége? — Ez talán kis túlzás — mosolyodik el Pulai Nándor üzemegység-vezető. — Camping ülőbútorokat, székeket, s különböző típusú turistaasztalokat készítünk. A HÁFÉM Ipari Szövetkezet, s a mi szövetkezetünk gyártja Magyar- országon a kellerhes pihenésnek e pótolhatatlan kellékeit. Nem a hét vége készül tehát itt, hanem csak kényelmes bútorainak egy része. Egyébként éves termelési tervünk százhúszmillió forint, ezen belül a rétsági telepé — természetesen — kevesebb. Hatvanan dolgoznak itt, a úgynevezett termelőlétszám ötvenkettő. A rétsági üzemegységben három brigád tevékenykedik, az a törekvés, hogy az állomány hetven százaléka betanított, harminc százaléka szakmunkás legyen. Ez utóbbiak közt lakatosok, géplakatosok kellenek elsősorban. Ezt az arányt a gyártmányösszetétel megköveteli. Az üzemegységben egy- műszakos munka folyik, két munkakezdéssel, a környékből bejárók miatt, dolgoznak itt a rétságiakon kívül bánkiak, tereskeiek, szátokiak, érsekvadkertiek, horpácsiak, bor- sosberényiek, nagyorosziak, patakiak, alsópetényiek. A munkaidő csökkentett, heti 44 óra. Minden szombat szabad. Hogyan töltik saját hét végüket, a szabad szombatokat az itt. dolgozók? Inkább munkával, mint pihenéssel. Egyébként gond, hogy erősen érződik a dolgozók között a mezőgazdaság vonzása. Ha jön a málnaszüret, kukorica- szedés és így tovább, csökken a létszám, otthon maradnak az emberek. Bizony, sok időbe, fáradságba kerül, amíg az ipari technológiai fegyelmet megtanulják. 1971- ben kilencven belépő volt, Végül negyvenkettőre alakult a létszám, de ők is cserélődtek. Ezt is meg kellene még tanulni. Hát még akkor a pihenést, a kulturált, egészséges hétvégi elfoglaltság megszervezését. Ezt most tanuljuk. Nem fogynak tehát még úgy például a campingcikkek sem, mint lehetne. Igaz, drágán kapjuk őket. Azonban nemcsak erről van szó. Az itteni termékek nagy része exportra megy, 85 százalékban tőkés-, tíz százalékban szocialista exportra. A többi marad nekünk. Egyébként, tőkéspiacról Nyugat-Németország- ból, Olaszországból érkezik a bútorokhoz a fényes horganycső. Rétságon hetenként tizenöt tonna csövet használnak fel a bútorokhoz. A hét vége megszervezésének mái gazdag hagyományai vannak igen sok országban Például hol? Innen a legtöbb bútor Nyugat-Németországba, Olaszországba, Franciaországba. Hollandiába, Kanadába megy. A szövetkezet elnöke Washingtonba utazott új piacot keresni, a külkereskedők szerint az Egyesült Államokban is érdeklődnek a magyar campingcikkek iránt. A camping- és sportcikkek hagy nemzetközi seregszemléjén, a kölni vásáron most is sikerrel szerepelnek a magyar áruk, amelyeket külföldön a Hungarocoop forgalmaz. Kanadába most százezer törpeszék készül, harmincezer már „elment”. Ez a szék 62 deka, huszonegy ember naponta háromezret készít. Egy szék 4,3 perc alatt készül el. A hét vége szép, kényelmes kellékei innen, illetve a rétsági vasútállomásról a gdíniai nemzetközi kikötőbe kerülnek, aztán a világ különböző tájaira, hogy kellemessé tegyék a szabad időt, akirándulást, a halászatot, a vadászatot, a pihenést. A hét vége is gyárban készül — egy kicsit. tállal. Az idei év első kilenc hónapjában 1971-hez viszonyítva újabb 19 százalékkal csökkent a balesetek, sérülések száma. Ám figyelmeztető jel, hogy az idén három halálos kimenetelű baleset volt. Legnagyobb mérvű javulást a balassagyarmati járásban tapasztaltak az illetékesek. A vártnál kisebb mértékű a fejlődés a rétsági és a salgótarjáni járásban. Hol szorít leginkább a cipő? Az összes balesetek 18 százaléka az idén az állattenyésztésben történt és ez rendkívül magas arány. Sok munkanap esett ki a kézi szerszámok által történt sérülések miatt. Meglepően magas (14) százalékarányú volt az eleséses sérülések száma. A villamos berendezések működtetésénél sem teljesen „rózsás” a helyzet. E területeken a legtöbb tehát a tennivaló. Az elkövetkezendő években számottevő — újabb — előbbre- lépés csak akkor várható, ha a munkavédelmi szabályzatban foglaltakat még inkább komolyan veszik,' a közös gazdaságok vezetői betartatják, a dolgozók pedig saját érdekükTóth Elemér NÓGRÁD — 1972. október 21,, szombat 3
