Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

Itt is, ott is építkeznek Ősz a Mátra alján Nehéz a munka a hideg vízben, de a hídnak állnia kell Fotó: Kulcsár és villanyszerelési munka, hát­ra már csak 24 négyzetméter melegpadló elkészítése és 54 négyzetméter parkett íelcsi- szolása. Modern óvoda lesz, hideg-meleg vízzel, korszerű épülettel. Már nagyon hiány­zik a szülőknek. Útépítés is folyik. A KPM nemrég fejezte be a 21-es út községi szakaszának felületke­zelését. Örülnek ennek a tá­rták, mert már szinte élet- veszélyes volt nagyobb se­bességgel végigmenni a falun. Most a tanácsi útkarbantartó költségvetési üzem dolgozik a Petőfi utcában. Az árokásás már kész, jó lenne, ha mi­előbb elkezdenék a következő munkafolyamatot. Mátraverebélyben azon fá­radoznak, hogy mielőbb jó ivóvize legyen a községnek. Az ivóvíztársulat a csöveket fekteti. Ássák az árkokat a Damjanich és a Béke utakon s a Rákóczi úton is. A nem régen kiosztott új házhelyek néz villanyt vezetnek. A há­lózatbővítés '80 ezer forintba kerül. A természet elaludni ké­szül, de az emberek nem. A Mátra alján is csak az erdők pihennek. — Gáspár —• Be-besüt még a nap az ab­lakon, de aki kimegy a ház­ból, az érzi, hogy vége a nyárnak. Egyre jobban hűvö- södik az idő. Az erdők meg­színesednek. A Mátra óriás tömbje ködöt pipák A nagy hegy lábánál kis községek hú­zódnak meg. Nagy részük ne­vében is viseli hazánk legma­gasabb hegységének a nevét. Hasznoson megunták a hely­beliek a vendégmarasztaló sa­rat és több mint fél kilomé­ter, egész pontosan hatszáz méter hosszúságban járdát épí­tenek. Társadalmi munkával hozzák létre, közös erővel könnyebben megy. Innen csak egy ugrás Mátrakeresztes. Itt hidat építenek. A hét elején kezdték el a munkát a falu közepén. Szükséges volt már nagyon, mert a patak alámos­ta a régit, ami keskeny is volt. Az utolsó év áradásai végképp megrontották a hi­dat, úgy hogy teljesen le kei! bontani. Az új szélesebb, na­gyobb teherbírású lesz, átme­hetnek majd rajta a Zetorok, nagy teherautók is. A Közép­zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat építi. A körülbelü 30 ezer forint értékű létesítmény — a művezető ígéri — három héten belül kész lesz. Persze, ha az ősz is úgy akarja. Taron is építkeznek. Folyik az óvoda teljes átalakítása, A 300 ezer forintos munka vé­ge felé jár. Elkészült a kő­műves-, festő-, asztalos-, víz­Fodrász Az ország szélén, az Ipoly mentén elterülő Ludányhalá- szi és Nógrádszakál lakói pa­naszkodnak. Szóvá teszik, hogy a több mint háromezer lakosnak nincs sem férfi- sem női fodrásza. Holott foglalkoz­tatásukra nagy szükség lenne, számításukat is bőven megta­lálnák. Másrészt a tanács a helyiséggond megoldásában is segítségükre sietne. Két meg­oldás kézenfekvőnek kínálko­zik. A szécsényi Szolgáltató Ktsz létesítsen fodrászatot — vélekednek Ludányhalásziban. Ez ügyben beszélgettünk Vilim Antalnéval, a ktsz főkönyve­kellene lőjével. Elmondotta, hogy számukra Szécsényen kívül nem gazdaságos fodrászüzle­tet létesíteni — ezt igazolta a varsányi példa is. A másik kínálkozó lehető­ség, hogy kisiparos nyisson fodrászüzletet Ludányhalászi­ban. Száz szónak is egy a vé­ge: a lakosságnak teljesen mindegy, hogy szövetkezeti, vagy kisiparos dolgozó végez szolglátatást — csak legyen végre valaki, aki kielégíti a két község női és férfilakóinak szépítkezési igényét! — R — A jó állategészségügy — alapkövetelmény A MAGAS SZÍNVONALÚ állattenyésztés egyik alapkö­vetelménye a magas színvona­lú állategészségügy. Ez a felis­merés egyáltalán nem újkele­tű. S ha fokozatokról lehet beszélni, akkor vitathatatlanul megállapítható, hogy a nagy­üzemi állattenyésztésben, álla­ti terméktermelésben az állat- egészségügynek még a koráb­binál. is nagyobb a jelentősé­ge. A termelés gazdaságossá­gát, fejlesztésének lehetőségeit az állategészségügy helyzete, színvonala számottevően befo­lyásolja és nemegyszer meg is határozza. Érvényes e meg­állapítás az állattenyésztés minden területén. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a nagyüzemi baromfihús-terme­lésnek, tojástermelésnek a le­hetőségét is az állategészség­ügyi problémák megoldása ad­ta. A szarvasmarha-tenyésztés­ben az állategészségügyi köve­telmények, a betegségek meg­előzéséért, leküzdéséért folyta­tott munka szerepe szintén rendkívül nagy. A hazai állat- egészségügy sok jól felkészült embert fog össze. 1945—1970 között hazánkban 2795-en sze­reztek állatorvosi oklevelet. I960—1970 évek átlagában évente 115 állatorvos kapott diplomát Magyarországon 1938-ban alig több mint ezer állatorvos dolgozott, s ha szá- mosállaitban számolunk (egy számosállat minden ötszáz ki­logramm élősúlyú állat, vagy állatcsoport), egy' állatorvosra csaknem két és fél ezer szá­mosállat gondozása várt. Az 1968-as statisztikai adatok szerint már több mint három­ezer állatorvos tevékenykedett az országban, s fele annyi számosállat jutott egy állator­vosra, mint harminc évvel korábban. Az ellátottságot szám szerint vizsgálva orszá­gunk Európában, sőt világvi­szonylatban is az elsők között van. a szaporulatot, a tejtermelést. E betegségek ellen ma már szervezett a védekezés. A gü- mőkór mentesítése érdekében 1962 óta jelentős lépések tör­téntek. 1968 óta pedig a gö- mőikór-mentesítés állami támo­gatásának feltétele lett a bru­cellózistól való mentesítés is. A BRUCELLAFERTÖZÖTT­SÉG sajnos, nagy méreteket öltött. S ha az állomány fej­lesztésével számolunk, akkor e betegség ellen még az eddi­ginél is erőteljesebben, követ­kezetesebben kell küzdeni. A brucellózis hallatlanul megne­hezíti, s a következőkben is megnehezítheti az új telepek benépesítését. Az új telepeknél természetes követelmény a brucellamentes állomány. Itt engedménynek helye nincs. De mert egy-egy nagy új telepre szinte lehetetlenség ma rövid idő alatt összeszedni azonos korú, burcellamentes üszőket, a benépesítés hosszú ideig tart Ez a helyzet arra inti az új szarvasmarha-telepek létesí­tésével foglalkozó gazdaságok vezetőit, hogy az építés terve­zésének az idején készítsék el a benépesítés tervét is. Ké­szüljenek saját gazdaságukban úgy, hogy gümőkór- és brucel­lamentes jószágok kerülhesse­nek új telepükre. Ha ezt sa­ját gazdaságukból nem tudják megoldani, akkor a biztonsá­gos felvásárlás marad lehető­ségként. Ezt sem lehet azon­ban a telep felépülése utáni időre hagyni. A brucellózis leküzdésének módszere ismert. Minden­esetre nagyon fontos dolog, hogy addig, ameddig nincs megbízható vizsgálatok alap­ján negatív állomány a gazda­ságban, a termelő állatok mozgatását, helyváltoztatását a legvégső esetek kivételével mellőzni kell. Természetes kö­vetelmény — bár sok helyen nem tartják be —, hogy az el­les után pozitívnak bizonyult állatot ne vigyék termelőis­tállóba. A fertőzésmentes kö­rülmények között született borjakat fertőzésmentes kö­rülmények között kell felne­velni. A brucellózis nem sors­csapás, ellene lehet, sőt köte­lező védekezni. A szarvasmarha-tenyésztést Európában szórványosan káro­sítja a ragadós száj- és kö­römfájás is. Fennáll annak a veszélye, hogy a hazánkban eddig nem ismert vírustípusok hozzánk is eljutnak. Az évente megismételt vákcinázássai évek óta sikeresen megelőzzük e betegséget. A tőgy gyulladás viszont — és az általa okozott kártétel is — még mindig je­lentős nagyüzemeinkben. A hibás gépi fejés, a tartástech­nológia, higiéniai bajok szoro­san összefüggenek e betegség­gel. Az ellene való védeke­zésre, a megelőzésre szintén van lehetőség. A hazai állategészségügyi szolgálat rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltéte­lekkel, amelyekkel a szarvas­marha-tenyésztésben milliós károkat okozó betegségek csökkenthetők, leküzdhetők. Ehhez azonban a gazdaságok­ban is jobban be kell tartani az állategészségügyi előíráso­kat. Az üzemi állatorvosak 6záma egyáltalán nem mond­ható kielégítőnek. Soraikban nagy a fluktuáció is. Minden arra mutat, hogy az üzemi ál­lategészségügyi szolgálatot fej­leszteni kell. A nagyobb sza­kosított tehenészeti telepekre nélkülözhetetlen az önálló üzemi állatorvos. Az ő jó munkája a telep eredményes működésének szinte alapfelté­tele. A DOLOG LÉNYEGE: ami­kor a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről van szó — akár országos, akár üzemi szinten — a fejlesztés több fontos kö­vetelményével egyidejűleg na­pirendre kell tűzni az állat- egészségügyet is, s e téren is a lehető legbiztonságosabb megoldást választva szükséges kijelölni az előrehaladás útját Almási István /Vem a véletlen műve Javult a mezőgazdasági baleseti helyzet Annak ellenére, hogy az ál­latgyógyászathoz, a megelő­zéshez értő szakemberek szá­ma aránylag magas, egyálta­lán nem mondható kielégítő­nek az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés ál­lategészségügyi helyzete. A gondok nagyobb hányada a nagyüzemekben mutatkozik. Azt a szellemi erőt, amelyet az állatorvosok képviselnek, külön,böző okok miatt még nem tudják kellően hasznosí­tani. Ha a szarvasmarha-tenyész­tésnél maradunk, akkor itt a legnagyobb feladatot a gümő­kór és a brucellózis felszámo­lása adja A gümőkór-mente­sítésnek a gazdasági károk megszüntetésén kívül köz­egészségügyi jelentősége is van. A brucellózis pedig a vetélések, a koraellések miatt okoz nagy kárt — csökkentve A megyében 1969. óta jelen­tős erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági baleseti helyzet javítása érdekében. Szervezet­té vált az oktatás. Kidolgozták a szövetkezetek munkavédelmi szabályzatát. Nógrádban 1972. elején járási. munkavédelmi konferenciákat rendeztek. Eze­ken felhívták a figyelmet a leggyakoribb baleseti források­ra, és azok elhárításának mó­dozataira. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek szemléleté­ben jelentős változás követke­zett be. A termelési szervezett­séggel párhuzamosan biztonsá­gosabb munkakörülményeket teremtettek. Az eddigi tapasz­talatok alapján leszűrhető, hogy a tavaszi biztonságtech­nikai szemlék sem voltak hi­ábavalók. A kedvező tendencia alátá­masztására Nyiri Béla, a megyei mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály szakfelügyelője számokkal is szolgált. Elmon­dotta, hogy 1970-ben a me­gyében 1038 baleset történt a mezőgazdaságban, ezek közül 10 halálos kimenetelű volt. Ta­valy már az 1002 baleset kö­zül egyik sem végződött ha­Ahol a hét vége „készül” Kerti szék. E két sző gyö­nyörű festményeket, s a ma­gyar költészet, irodalom al­kotásait idézi. A vásznon gazdag színekben pompázó tájban, kertben székek, asz­talok, az asztalon a fény- árnyék, a nyári nap sugarai­nak játéka, gyümölcs. És tarka napernyő, harsogó szí­nű csíkokkal, mintákkal. A kerti szék bevonult a művé­szetekbe is, a béke, a nyu­galom jelképe lett. Szőnyi István kerti padja is most mór örökre úgy izzik az ára­dó fényben, a meleg fénycsó­va közepén, mint valami időtlen, ám kicsit távoli szi­get a mind békétlenebbé vá­ló világban, a béke szép üze­nete. A zebegényi ház kertjé­ből így vonult be a magyar piktúra történetébe is ez a pad. A nyugalom, a pihenés, a kellemes kikapcsolódás nél­külözhetetlen kellékeit szer­vezett célszerűséggel iparilag állítják elő. Az ember, kis túlzással, azt is érezhetné például a Fém- és Vastömeg- cikk-készítő Ipari Szövetke­zet rétsági üzemegységében, hogy „week-end gyárba” ér­kezett. Az udvaron harsogó, zöld színű gyep, ha festi is az ősz a leveleket a fákon. Gondozott utak. Asszonyok, lányok kezében csövek fény­lenek, gépek kattognak, vil­lognak a tarka kendők, kék köpenyek. — Itt „készül” a hét vége? — Ez talán kis túlzás — mosolyodik el Pulai Nándor üzemegység-vezető. — Cam­ping ülőbútorokat, székeket, s különböző típusú turistaaszta­lokat készítünk. A HÁFÉM Ipari Szövetkezet, s a mi szö­vetkezetünk gyártja Magyar- országon a kellerhes pihenés­nek e pótolhatatlan kelléke­it. Nem a hét vége készül te­hát itt, hanem csak kényelmes bútorainak egy része. Egyéb­ként éves termelési tervünk százhúszmillió forint, ezen belül a rétsági telepé — ter­mészetesen — kevesebb. Hatvanan dolgoznak itt, a úgynevezett termelőlétszám ötvenkettő. A rétsági üzem­egységben három brigád te­vékenykedik, az a törekvés, hogy az állomány hetven szá­zaléka betanított, harminc százaléka szakmunkás legyen. Ez utóbbiak közt lakatosok, géplakatosok kellenek első­sorban. Ezt az arányt a gyártmányösszetétel megköve­teli. Az üzemegységben egy- műszakos munka folyik, két munkakezdéssel, a környékből bejárók miatt, dolgoznak itt a rétságiakon kívül bánkiak, tereskeiek, szátokiak, érsek­vadkertiek, horpácsiak, bor- sosberényiek, nagyorosziak, patakiak, alsópetényiek. A munkaidő csökkentett, heti 44 óra. Minden szombat szabad. Hogyan töltik saját hét vé­güket, a szabad szombatokat az itt. dolgozók? Inkább mun­kával, mint pihenéssel. Egyéb­ként gond, hogy erősen ér­ződik a dolgozók között a mezőgazdaság vonzása. Ha jön a málnaszüret, kukorica- szedés és így tovább, csök­ken a létszám, otthon ma­radnak az emberek. Bizony, sok időbe, fáradságba kerül, amíg az ipari technológiai fe­gyelmet megtanulják. 1971- ben kilencven belépő volt, Végül negyvenkettőre alakult a létszám, de ők is cserélőd­tek. Ezt is meg kellene még tanulni. Hát még akkor a pihenést, a kulturált, egészsé­ges hétvégi elfoglaltság meg­szervezését. Ezt most tanuljuk. Nem fogynak tehát még úgy pél­dául a campingcikkek sem, mint lehetne. Igaz, drágán kapjuk őket. Azonban nem­csak erről van szó. Az itteni termékek nagy része exportra megy, 85 százalékban tőkés-, tíz százalékban szocialista ex­portra. A többi marad ne­künk. Egyébként, tőkéspi­acról Nyugat-Németország- ból, Olaszországból érkezik a bútorokhoz a fényes horgany­cső. Rétságon hetenként ti­zenöt tonna csövet használ­nak fel a bútorokhoz. A hét vége megszervezésének mái gazdag hagyományai vannak igen sok országban Például hol? Innen a legtöbb bútor Nyugat-Németországba, Olasz­országba, Franciaországba. Hollandiába, Kanadába megy. A szövetkezet elnöke Wa­shingtonba utazott új piacot keresni, a külkereskedők sze­rint az Egyesült Államokban is érdeklődnek a magyar campingcikkek iránt. A cam­ping- és sportcikkek hagy nemzetközi seregszemléjén, a kölni vásáron most is siker­rel szerepelnek a magyar áruk, amelyeket külföldön a Hungarocoop forgalmaz. Kanadába most százezer törpeszék készül, harmincezer már „elment”. Ez a szék 62 deka, huszonegy ember na­ponta háromezret készít. Egy szék 4,3 perc alatt készül el. A hét vége szép, kényelmes kellékei innen, illetve a rét­sági vasútállomásról a gdíniai nemzetközi kikötőbe kerül­nek, aztán a világ különböző tájaira, hogy kellemessé te­gyék a szabad időt, akirándu­lást, a halászatot, a vadá­szatot, a pihenést. A hét vége is gyárban ké­szül — egy kicsit. tállal. Az idei év első kilenc hó­napjában 1971-hez viszonyítva újabb 19 százalékkal csökkent a balesetek, sérülések száma. Ám figyelmeztető jel, hogy az idén három halálos kimenete­lű baleset volt. Legnagyobb mérvű javulást a balassagyar­mati járásban tapasztaltak az illetékesek. A vártnál kisebb mértékű a fejlődés a rétsági és a salgótarjáni járásban. Hol szorít leginkább a ci­pő? Az összes balesetek 18 százaléka az idén az állatte­nyésztésben történt és ez rendkívül magas arány. Sok munkanap esett ki a kézi szerszámok által történt sérü­lések miatt. Meglepően magas (14) százalékarányú volt az eleséses sérülések száma. A villamos berendezések működ­tetésénél sem teljesen „ró­zsás” a helyzet. E területeken a legtöbb tehát a tennivaló. Az elkövetkezendő években szá­mottevő — újabb — előbbre- lépés csak akkor várható, ha a munkavédelmi szabályzat­ban foglaltakat még inkább komolyan veszik,' a közös gaz­daságok vezetői betartatják, a dolgozók pedig saját érdekük­Tóth Elemér NÓGRÁD — 1972. október 21,, szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom