Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
A motortekercselő Bibók László felvétele Kazáron jártunk Az ígéretek nem pótolják az utat A vezetést is tanulni kell A párttaggá nevelés kommunisták feladata Taggyűlés a Textilipari Vállalatnál „A MEGYEI pártbizottság 1972. május 24-i ülésén megtárgyalta a megye párttagsága összetételének alakulását és a tagfelvételt. Megállapította, hogy a X. kongresszus óta a pártszervezetek tagfelvételi munkája fellendült, a megyében is növekedett a pártba felvettek 6záma. Kedvezően alakult a felvettek között a nők, a fiatalok es egyes értelmiségi dolgozók aránya. A X. kongresszuson és a megyei pártértekezleten megfogalmazott egyik fontos célunkat azonban csak részben sikerült elérnünk, a párt munkásjellege nem erősödött megfelelően... Fő célunk a párttagság összetételének minőségi javítása, a párt munkásjellegének erősítése, nem pedig a számszerűség növelése... A párttagság összetételének minőségi javítása megkívánja, hogy a tagfelvételi munka tervszerűbb és folyamatos- legyen... A párttagság összetételének, a tagfelvételi munkának a politikai céljainkkal egyező alakítása jobban segítse elő a párt vezető szerepének helyi erősítését, a párrttagság egységének és aktivitásának fejlesztését...” — hangzik a többi között abban a levélben, amelyet a párt megyei bizottsága azzal küldött meg az alapszervezeteknek, hogy azt taggyűlésen vitassák meg. A levélből fakadó feladatokat tárgyalták taggyűlésükön a Nógrád megyei Textilipari Vállalat salgótarjáni üzemének kommunistái. A tagépítő munkában — eredményeik ellenére — itt is van tennivaló. Az üzemben legtöbb a női dolgozó, sok a fiatal, a levél pedig éppen erre a rétegre hívja fel a figyelmet Somogyvári László SOROKBAN Az alapszervezetnek 46 tagja van. Ha az összetételét vizsgáljuk, akkor a számok is önmagukért beszélnek. A kommunisták közül csak 17 a fizikai dolgozó, 14-en műszakiak, a termelést irányítók, s aránytalanul magas az alkalmazottak száma, összesen 15 fő. Igaz, tudomásul kell venni azt is, hogy a központ dolgozói is ehhez az alapszervezethez tartoznak. Mégis, ahogyan Ducsai József né, az alapszervezet titkára is fogalmazott: nem megfelelő a munkások aránya, e téren kell előbbre lépni. Hogy ez a törekvésük helyes, mi sem bizonyítja jobban, mint az idei tagépítés eddigi eredménye. Ebben az évben már négy új párttagot vettek fel, közülük három kiváló munkás, egy AZ AUTÓBUSZ lassan, köhögve kapaszkodik fölfelé a Vizslás utáni dombra. Minden ülés foglalt, csak a kazári első állomáson kezd megürülni a busz. Az egyik emelkedő előtt kis híján elakadunk. A vezető morog, valaki az utasok közül hangosan kimondja: — Még majd fele utasnak le kell szállni. hogy feljussunk. Erre szerencsére nem kerül sor. De Kazárra másfelé nem is mehetnek a buszok. A másik út ugyanis annyira rossz, hogy a Volán egyszerűen nem közlekedteti arra az autóbuszait. — Elég baj ez nekünk — sóhajt Salamon Ferenc tanácselnök. — Éppen eleget nyűglődtünk már ezzel az úttal. ígéretet bőven kaptunk, határidőket is, csak éppen az út rossz. Persze nemcsak a hegyenét vezető szerpentin ennyire elhanyagolt. A Kazárról Mi- zserfára vivő út is annyira rossz állapotban van, hogy rövidesen oda sem tudnak felmenni a buszok. Itt történt meg, hogy a kazáriak meglepetésként végigvitték ezen az úton az Útügyi Igazgatóság egyik vezetőjét. A helyszínen mutatva meg, mielőbb tenni kell valamit az útért, mert Mizserfát csak ez az egy „szál” köti össze Kazárral. Ez a helyzet az utakkal. Mindenesetre már nem ígéreteket, hanem útjavítást várnak a kazáriak... Persze tennivalók, megoldásra váró gondok, bajok még emellett is akadnak. Itt van mindjárt a művelődési ház. Salamon Béla tanácstitkár és Tőzsér Gáspár párttitkár, aki éppen benézett a tanácsházára, szinte egyszerre mondja: — Régóta vajúdó, fájó dolog ez a művelődési ház. Most az iskolai tornatermet használjuk, ha nagyobb összejövetelt kell tartani. De ez nem megoldás. A tanácselnök fiókjában lapul ugyan egy tanulmányterv, amely három éve készült. Modern, szép épület az igaz, de az ára testvérek között is hat —hétmillió. — Még az akkori árakon számolva — fűzi hozzá a titkár. — Ez nem megvalósítható, az ember addig nyújtózkodjon. amíg a takarója ér. Keresünk más megoldást. Ügy döntöttek a kazáriak, hogy úgynevezett rendezvény- termet alakítanak ki. A műszaki becslés már megvolt. Van egy épület, a korábbi bányatelepi iskola, amit jól át lehet alakítani. A hozzávetőleges számítások olyan hat— nyo'cszázezer forintról beszélnek. — Persze még ez is sok, így sincs meg a pénzünk. De nem vagyunk türelmetlenek. Az óvodakérdést viszont sikerült megoldani. Jelenleg huszonöt férőhelyes a község óvodája. De ennél sokkal többen szeretnék beadni a gyereket. Sok asszony dolgozik a kötöttárugyárban és csak akkor tudnak munkát vállalni, ha a kicsinyeket ellátja az óvoda. Ezért a tanácsülés több mint kétszázezer forintot szavazott meg az óvoda bővítésére. Mátraszelén a társközségben mar van óvoda. Ott semmi gcnd, minden jelentkező gyereket fel tudnak venni. Ezért esett most a választás a székhelyközségre, Kazárra. — VOLT NEKÜNK egy hatalmas nagy lakásunk, valamikor orvosi lakásnak neveztük ki. Már négy éve nem lakott benne orvos, mert akkora hatalmas szobák vannak az épületben, hogy az minden másra alkalmas volt, csak lakásnak nem. Ebből lesz az új óvoda. A mostani pedig orvoslakás lesz. Ez jó megoldásnak látszik. A tervek alapján a bontás már meg is kezdődött, ég mivel nagy kert veszi körül az épületet, valóságos gyermek- paradicsomot lehet berendezni. Ha minden jól megy — és miért ne menne jól — legkésőbb január elsejével ötven gyereket tudnak elhelyezni a kazári óvodában. Még azt is el kell mondanunk, hogy a Váci Kötöttárugyár, amelynek telepe dolgozik Kazáron, küldött egy levelet, hogy évente negyvenhatezer forinttal járulnak hozzá az óvoda működéséhez. Annál is inkább, mert saját dolgozóik gyermekeiről van szó. Ha már pénzről beszélünk, nem lehet elmenni az átvett létesítmények ügye mellett. A tanács átvette a bányától január elsejével a mizserfai kultúrotthont és a kazári sportklubot. Az orvosi lakás is a tanács kezelésébe került. Igen ám, csakhogy erre egy fillért sem kaptak és az intézményeket fenn is kell tartani. Mizserfán 1971-ben még száznegyvenezer forint költségvetés volt, a tanács most mindössze húszezret tud erre költeni. Arról már nem is beszélve, hogy teljes egészében át kellene szerelni a villanyt, kicserélni valamennyi belső vezetéket. Ez — a felújítással együtt — legkevesebb százezer forintba kerülne. Igaz, hogy a mizserfai KISZ- esek vállalták a park rendben tartását. De ez nem minden. .. Pedig társadalmi munkában nincsen hiány Kazáron. A Rákóczi úton közös szorgoskodás eredményeként épül a járda. Az anyagot a tanács adja, szakembert küld, de a többit a lakók végzik el. Amit most újonnan csinálnak, az hat— hétszáz méter járda. Ez any- nyit jelent, hogy az utca teljesen járdásítva lesz. De szívesen vállalja mindenki ezt a kis munkát. Elvégre maguknak csinálják. Régi gond az is, hogy Kazáron nincs fodrász, sem cipész. — Most végre van egy fodrász, aki vállalná itt a munkát. Helyiséget mi adunk, csak jöjjön már mielőbb. Más üzletünk jól ellátott, az asz- szonyok még válogathatnak is, hol akarnak vásárolni — mondja az elnök. AZTÁN búcsúzóul még egyszer megjegyzi: — Nem is lenne semmi bajunk, csak az útjainkat csinálnák végre meg. Mert azután járkálunk a legtöbbet... Cs. E. Sehol egy teremtett lélek, amint befordulunk a nyírjesi KISZ-vezetőképző tábor területére. Kihaltnak, üresnek látszik a tábor. Rosszkor jöttünk talán? A látszat azonban ezúttal is csal. A csönd nem az üresség, hanem az elmélyült, komoly munka jele. Benn, a faházakban nagyon is mozgalmas az élet. A Magyar Kábel Művek budapesti, szegedi és balassagyarmati gyárainak KISZ- alapszervezeti titkárai és vezetőségi tagjai, összesen 47-en jöttek el egy hétre a Nyírjes- be, hogy a vezetés és szervezés alapismereteit megtanulják. Balassagyarmatot hét KISZ-vezető képviseli. Negyedik esztendeje már, hogy a Magyar Kábel Művek megrendezi ezt a vezetőképző tábort. Csak éppen eddig a vállalat római-parti üdülője volt a főhadiszállás, most pedig Nyírjes. A kábelesek ugyanis segítettek a tábor villanyszerelésében, ennek fejében ajánlotta fel a város: tartsák itt a képzést. Flámis Vilmos táborvezetőt, a Magyar Kábel Művek KISZ- bizottságának titkárát az egyik csoport foglalkozásáról „húzzuk ki”. — Négy csoportra oszlik a tábor, a foglalkozásokat külön tartják — mondja a „táborfőnök”. — Elsősorban KISZ- témákról van szó, de olyan formában, hogy az itt szerzett ismereteket át lehet ültetni a gazdasági életbe is. Az a célunk, hogy jól képzett KISZvezetők foglalkozzanak a fiatalokkal, értelmileg is, érzelmileg is kötődjenek az ifjúsági mozgalomhoz. A Kábel Művek KlSZ-veze- tőképzésének egyébként már folyamata van. Tavasszal hathetes előadássorozaton kapták meg a fiatal vezetők az elméleti alapokat. Ezt követi a nyírjesi tábor, ősszel pedig újabb hathetes képzés zárja a sort. — Ma már tudjuk, hogy a vezetés, a szervezés is külön tudomány, amelyre tanítani kell az embereket. A konkrét haszon: a tudatos, tervszerű munka, a fiatalok magasabb szintű, alaposabb nevelése. Borús, hűvös időt fogtak ki a táborlakók. A Pestről érkezett vendégek meteorológiai jelentése szerint: Váctól kezdődik a rossz idő. A három balassagyarmati fiatal is melegítőben, a tábor vidám színű egyentrikóiban, alaposan beöltözve lép be a faházba. Puszta István anyagbeszerző, agit-prop. titkár. Fábricz Erzsi statisztikus és kultúros. Szalánczky Mihály elektroműszerész, a KISZ-ben pedig honvédelmi és sportfelelős. — Túlságosan zsúfolt a kötött program, az asztalhoz kötött foglalkozás — ül le sóhajtva az asztalhoz Puszta pedig műszaki beosztású mérnök. AZ IS MEGFOGALMAZÓDOTT a taggyűlésen, hogy a minőség a lényeg, s a párttaggá nevelés a kommunisták feladata. A tagépítésben a munka, a dolgozó magatartása, politikai meggyőződése legyen az egyik legfontosabb követelmény. A helyes megítélés érdekében sokat tehetnek a kommunisták, ök dolgoznak együtt a párton kívüliekkel, ők látják munkájukat, magatartásukat a gépek mellett, a szalagnál, ők ismerik legjobban egy-egy dolgozó politikai meggyőződését. Vita volt afelett, hogy miért csak a fizikaiak kerüljenek a pártba. Mindjárt az is megfogalmazódott, hogy a párt a munkásosztály élcsapata, a leg jobbakra van szükség a pártban. Márpedig ha hatékonyabbá teszik ezt a munkát, akkor előbbre lehet lépni, hiszen sok a nő, a fiatal munkás ebben az üzemben. Grósz Józsefné fogalmazott így: alig vagyunk kommunisták a fizikai dolgozók között. Éppen ezért csali egyetérthetünk a megyei párt- bizottság levelével. Özvegy Antal Istvánná még azzal is megtoldotta ezt a véleményt, hogy nem elég csak a kiválasztás, hanem foglalkozni is kell a holnapi párttagokkal. Különböző megbízatásokat kell adni nekik, hogy bizonyítani is tudjanak. És még valamit: a kommunistáknak kell olyan példát mutatni, hogy felnézzenek rájuk a dolgozók, hogy magatartásukkal, munkájukkal vonzóvá tegyék a pártszervezetet. Kaszás Józsefné dr. is tett jaA moszkvai Lenin Múzeumban több mint 500 Leninnel kapcsolatos rajzot őriznek. Számos rajz Nyiko- laj Andrejevtől. a lenini idők legérdekesebb eseményeinek megörökítőjétől származik. A művész jelen volt Lenin irodájában akkor is, amikor az ország kiváló személyiségeivel megszervezett találkozásokról sem a fotóriporterek, sem a filmhíradó munkatársai nem tudósítottak. Az Aiekszandr Sefov muzeológus által fellelt legújabb rajz- zok nemcsak művészi értékűek, minden rajz és vázlat jelentős támpont a lenini életmű illusztrálásán dolgozó István. — Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy rövid ez az egy hét, nagyon ki kell használni. — Nagyszerű előadásokat kapunk, teljesen kimerítik a témát — szól Fábricz Erzsi is. — Most például a KlSZ-szer- vezeti szabályzatát, s annak alkalmazását „vesézzük ki”. Olyanok az órák, hogy egyszerűen nem lehet nem odafigyelni. Vajon ők hárman miben látják a tábor hasznát? Erzsi szerint egy kultúros- nak sem csak a kulturális munka a dolga, szélesebb, alaposabb áttekintést kell szereznie a KISZ-munkáról. Ezt a táborban megkapja. István a különféle módszerek cseréjében, tapasztalatok gyűjtésében látja a tábor fő erősségét. Hasonló véleményen van Misi is. — Egy-egy témáról nem mindegyik KISZ-vezetőnek azonos a véleménye — mondja. — Eddig inkább csak a saját fejünk szerint mehettünk, most összegyúrjuk a jó módszereket. A lényeg, hogy az eredmény ne egy sabloneljárás legyen, hanem olyan, amit mindenki a saját adottságai között a legeredményesebbén alkalmazhat. — Na, meg az sem utolsó, hogy megismerjük egymást — vaslatot. Szerinte is az ifjúság és a nők körében kell a tagépítő munkát folytatni. Már a tanműhelyben meg lehet kezdeni a nevelést. Az intézkedési tervben pedig határozzák meg, hogy a fiatalok mellett a szocialista brigádokban dolgozókat kísérje figyelemmel /az alapszervezet, a párttaggá nevelést ott kell elkezdeni, hiszen a szocialista brigádokban az üzem legjobbjai tevékenykednek. Az üzemben, a szalag mellett dolgozó kommunistákat kell ezzel a munkával megbízni. A párt megyei bizottságának levelét egyetértéssel fogadták a Textilipari Vállalat salgótarjáni üzemének kommunistái. Az alapszervezet titkára már arról is számot adhatott, hogy elkészítették intézkedési tervüket a párttagság összetételének minőségi javítására, a párt munkásjellegének erősítésére, a tagfelvételi munka tervszerű folyamatosságának biztosítására. A taggyűlés pedig azt bizonyította, hogy az alapszervezet kommunistái tudják, mi a teendőjük. Körültekintő, céltudatos és türelmes tevékenységgel biztosítják a tag- felvételi munka elveinek gyakorlati alkalmazását. ÜGY FOGALMAZTAK: a tudatos politikai munka mellett a párttagok segítsége szükséges a X. kongresszuson és a megyei pártértekezleten megfogalmazott célok eléréséhez, a párt munkásjellegénex erősítéséhez. A Textilipari Vállalatnál pedig az eddig végzett munka is bizonyítja, hogy jó úton haladnak. írók, festők, valamint színházi és filmszakemberek számára. A Moldvai Tudományos Akadémia Alkalmazott -Fizikai Kutató Intézetében új módszert dolgoztak ki a zöldségfélék és gyümölcsök szárítására. A magas -frekvenciájú elektromágneses térben szárított zöldségfélék víztartalmuk elvesztésével súlyuknak mintegy 10 százalékát tartják meg, ugyanakkor iz- és zamatanyaguk, vitamintartalmuk az eredeti marad. teszi még hozzá Puszta István. — Jó magam is mint anyagbeszerző, sokat járok Pestre is, Szegedre is. Ezek után tudni fogom, kihez forduljak. Nem kis dolog volt a tábor programját úgy összeállítani, hogy érdekes, vonzó legyen. A foglalkozások változatosságára azonban végül is nem lehet panasz. Előadások, viták, tesztlapok, szituációjátékok, brain-storming — mikor melyik módszer a legcélszerűbb. Még a szabadidős programok is a módszerek, ötletek átadását szolgálják. — A játék sem csupán önmagáért van — mondja Te- veli Mihályné, a tábor kul- túrfelelőse. — Ma este például Szórakoztassuk egymást címmel minden csoport műsort szerkeszt és mutat be. Lesz városnézés és utána hely- történeti vetélkedő. A sportosunk járőrversenyt szervez, most járja be éppen a terepet. A fiatalok egyetlen gondja: a nyírjesi tábor még nincs teljesen készen, s ez hellyel- közzel gondokat okoz. Előnyös oldala viszont a félig- kész állapotnak, hogy „meghozza” a romantikát. így aztán nincs híja sem a kellemesnek, sem a hasznosnak. Bár ez utóbbi majd a KISZ-es hétköznapok során válik el. * Szondi Márta NÓGRAD - 1972, szeptember 1„ péntek 3
