Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

A motortekercselő Bibók László felvétele Kazáron jártunk Az ígéretek nem pótolják az utat A vezetést is tanulni kell A párttaggá nevelés kommunisták feladata Taggyűlés a Textilipari Vállalatnál „A MEGYEI pártbizottság 1972. május 24-i ülésén meg­tárgyalta a megye párttagsá­ga összetételének alakulását és a tagfelvételt. Megállapí­totta, hogy a X. kongresszus óta a pártszervezetek tagfel­vételi munkája fellendült, a megyében is növekedett a pártba felvettek 6záma. Ked­vezően alakult a felvettek között a nők, a fiatalok es egyes értelmiségi dolgozók aránya. A X. kongresszuson és a megyei pártértekezleten megfogalmazott egyik fontos célunkat azonban csak rész­ben sikerült elérnünk, a párt munkásjellege nem erősödött megfelelően... Fő célunk a párttagság összetételének mi­nőségi javítása, a párt mun­kásjellegének erősítése, nem pedig a számszerűség növelé­se... A párttagság összetételé­nek minőségi javítása megkí­vánja, hogy a tagfelvételi munka tervszerűbb és folya­matos- legyen... A párttagság összetételének, a tagfelvételi munkának a politikai célja­inkkal egyező alakítása job­ban segítse elő a párt veze­tő szerepének helyi erősítését, a párrttagság egységének és aktivitásának fejlesztését...” — hangzik a többi között abban a levélben, amelyet a párt megyei bizottsága azzal kül­dött meg az alapszervezetek­nek, hogy azt taggyűlésen vi­tassák meg. A levélből fakadó feladato­kat tárgyalták taggyűlésükön a Nógrád megyei Textilipari Vállalat salgótarjáni üzemé­nek kommunistái. A tagépítő munkában — eredményeik el­lenére — itt is van tenniva­ló. Az üzemben legtöbb a női dolgozó, sok a fiatal, a levél pedig éppen erre a rétegre hívja fel a figyelmet Somogyvári László SOROKBAN Az alapszervezetnek 46 tag­ja van. Ha az összetételét vizsgáljuk, akkor a számok is önmagukért beszélnek. A kommunisták közül csak 17 a fizikai dolgozó, 14-en műsza­kiak, a termelést irányítók, s aránytalanul magas az alkal­mazottak száma, összesen 15 fő. Igaz, tudomásul kell ven­ni azt is, hogy a központ dolgozói is ehhez az alapszer­vezethez tartoznak. Mégis, ahogyan Ducsai József né, az alapszervezet titkára is fo­galmazott: nem megfelelő a munkások aránya, e téren kell előbbre lépni. Hogy ez a tö­rekvésük helyes, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az idei tagépítés eddigi eredménye. Ebben az évben már négy új párttagot vettek fel, közülük három kiváló munkás, egy AZ AUTÓBUSZ lassan, kö­högve kapaszkodik fölfelé a Vizslás utáni dombra. Minden ülés foglalt, csak a kazári el­ső állomáson kezd megürülni a busz. Az egyik emelkedő előtt kis híján elakadunk. A vezető morog, valaki az uta­sok közül hangosan kimondja: — Még majd fele utasnak le kell szállni. hogy feljussunk. Erre szerencsére nem kerül sor. De Kazárra másfelé nem is mehetnek a buszok. A má­sik út ugyanis annyira rossz, hogy a Volán egyszerűen nem közlekedteti arra az autóbu­szait. — Elég baj ez nekünk — sóhajt Salamon Ferenc ta­nácselnök. — Éppen eleget nyűglődtünk már ezzel az út­tal. ígéretet bőven kaptunk, határidőket is, csak éppen az út rossz. Persze nemcsak a hegyenét vezető szerpentin ennyire el­hanyagolt. A Kazárról Mi- zserfára vivő út is annyira rossz állapotban van, hogy rö­videsen oda sem tudnak fel­menni a buszok. Itt történt meg, hogy a kazáriak megle­petésként végigvitték ezen az úton az Útügyi Igazgatóság egyik vezetőjét. A helyszínen mutatva meg, mielőbb tenni kell valamit az útért, mert Mizserfát csak ez az egy „szál” köti össze Kazárral. Ez a helyzet az utakkal. Mindenesetre már nem ígé­reteket, hanem útjavítást vár­nak a kazáriak... Persze tennivalók, megol­dásra váró gondok, bajok még emellett is akadnak. Itt van mindjárt a művelődési ház. Salamon Béla tanácstitkár és Tőzsér Gáspár párttitkár, aki éppen benézett a tanácsházá­ra, szinte egyszerre mondja: — Régóta vajúdó, fájó do­log ez a művelődési ház. Most az iskolai tornatermet hasz­náljuk, ha nagyobb összejöve­telt kell tartani. De ez nem megoldás. A tanácselnök fiókjában la­pul ugyan egy tanulmányterv, amely három éve készült. Mo­dern, szép épület az igaz, de az ára testvérek között is hat —hétmillió. — Még az akkori árakon számolva — fűzi hozzá a tit­kár. — Ez nem megvalósítha­tó, az ember addig nyújtóz­kodjon. amíg a takarója ér. Keresünk más megoldást. Ügy döntöttek a kazáriak, hogy úgynevezett rendezvény- termet alakítanak ki. A mű­szaki becslés már megvolt. Van egy épület, a korábbi bá­nyatelepi iskola, amit jól át lehet alakítani. A hozzávető­leges számítások olyan hat— nyo'cszázezer forintról beszél­nek. — Persze még ez is sok, így sincs meg a pénzünk. De nem vagyunk türelmetlenek. Az óvodakérdést viszont si­került megoldani. Jelenleg hu­szonöt férőhelyes a község óvodája. De ennél sokkal töb­ben szeretnék beadni a gye­reket. Sok asszony dolgozik a kötöttárugyárban és csak ak­kor tudnak munkát vállalni, ha a kicsinyeket ellátja az óvoda. Ezért a tanácsülés több mint kétszázezer forintot sza­vazott meg az óvoda bővítésé­re. Mátraszelén a társközség­ben mar van óvoda. Ott sem­mi gcnd, minden jelentkező gyereket fel tudnak venni. Ezért esett most a választás a székhelyközségre, Kazárra. — VOLT NEKÜNK egy ha­talmas nagy lakásunk, vala­mikor orvosi lakásnak nevez­tük ki. Már négy éve nem la­kott benne orvos, mert akko­ra hatalmas szobák vannak az épületben, hogy az minden másra alkalmas volt, csak la­kásnak nem. Ebből lesz az új óvoda. A mostani pedig orvos­lakás lesz. Ez jó megoldásnak látszik. A tervek alapján a bontás már meg is kezdődött, ég mi­vel nagy kert veszi körül az épületet, valóságos gyermek- paradicsomot lehet berendez­ni. Ha minden jól megy — és miért ne menne jól — legké­sőbb január elsejével ötven gyereket tudnak elhelyezni a kazári óvodában. Még azt is el kell mondanunk, hogy a Váci Kötöttárugyár, amelynek telepe dolgozik Kazáron, kül­dött egy levelet, hogy évente negyvenhatezer forinttal já­rulnak hozzá az óvoda műkö­déséhez. Annál is inkább, mert saját dolgozóik gyerme­keiről van szó. Ha már pénzről beszélünk, nem lehet elmenni az átvett létesítmények ügye mellett. A tanács átvette a bányától ja­nuár elsejével a mizserfai kultúrotthont és a kazári sportklubot. Az orvosi lakás is a tanács kezelésébe került. Igen ám, csakhogy erre egy fillért sem kaptak és az in­tézményeket fenn is kell tar­tani. Mizserfán 1971-ben még száznegyvenezer forint költ­ségvetés volt, a tanács most mindössze húszezret tud erre költeni. Arról már nem is be­szélve, hogy teljes egészében át kellene szerelni a villanyt, kicserélni valamennyi belső vezetéket. Ez — a felújítás­sal együtt — legkevesebb százezer forintba kerülne. Igaz, hogy a mizserfai KISZ- esek vállalták a park rendben tartását. De ez nem minden. .. Pedig társadalmi munkában nincsen hiány Kazáron. A Rá­kóczi úton közös szorgoskodás eredményeként épül a járda. Az anyagot a tanács adja, szakembert küld, de a többit a lakók végzik el. Amit most újonnan csinálnak, az hat— hétszáz méter járda. Ez any- nyit jelent, hogy az utca tel­jesen járdásítva lesz. De szí­vesen vállalja mindenki ezt a kis munkát. Elvégre maguk­nak csinálják. Régi gond az is, hogy Ka­záron nincs fodrász, sem ci­pész. — Most végre van egy fod­rász, aki vállalná itt a mun­kát. Helyiséget mi adunk, csak jöjjön már mielőbb. Más üzletünk jól ellátott, az asz- szonyok még válogathatnak is, hol akarnak vásárolni — mondja az elnök. AZTÁN búcsúzóul még egy­szer megjegyzi: — Nem is lenne semmi ba­junk, csak az útjainkat csi­nálnák végre meg. Mert az­után járkálunk a legtöbbet... Cs. E. Sehol egy teremtett lélek, amint befordulunk a nyírjesi KISZ-vezetőképző tábor terü­letére. Kihaltnak, üresnek lát­szik a tábor. Rosszkor jöttünk talán? A látszat azonban ezúttal is csal. A csönd nem az üres­ség, hanem az elmélyült, ko­moly munka jele. Benn, a faházakban nagyon is mozgal­mas az élet. A Magyar Kábel Művek bu­dapesti, szegedi és balassa­gyarmati gyárainak KISZ- alapszervezeti titkárai és ve­zetőségi tagjai, összesen 47-en jöttek el egy hétre a Nyírjes- be, hogy a vezetés és szerve­zés alapismereteit megtanul­ják. Balassagyarmatot hét KISZ-vezető képviseli. Negyedik esztendeje már, hogy a Magyar Kábel Művek megrendezi ezt a vezetőképző tábort. Csak éppen eddig a vállalat római-parti üdülője volt a főhadiszállás, most pe­dig Nyírjes. A kábelesek ugyanis segítettek a tábor villanyszerelésében, ennek fe­jében ajánlotta fel a város: tartsák itt a képzést. Flámis Vilmos táborvezetőt, a Magyar Kábel Művek KISZ- bizottságának titkárát az egyik csoport foglalkozásáról „húzzuk ki”. — Négy csoportra oszlik a tábor, a foglalkozásokat külön tartják — mondja a „tábor­főnök”. — Elsősorban KISZ- témákról van szó, de olyan formában, hogy az itt szerzett ismereteket át lehet ültetni a gazdasági életbe is. Az a cé­lunk, hogy jól képzett KISZ­vezetők foglalkozzanak a fia­talokkal, értelmileg is, ér­zelmileg is kötődjenek az if­júsági mozgalomhoz. A Kábel Művek KlSZ-veze- tőképzésének egyébként már folyamata van. Tavasszal hat­hetes előadássorozaton kapták meg a fiatal vezetők az el­méleti alapokat. Ezt követi a nyírjesi tábor, ősszel pedig újabb hathetes képzés zárja a sort. — Ma már tudjuk, hogy a vezetés, a szervezés is külön tudomány, amelyre tanítani kell az embereket. A konk­rét haszon: a tudatos, tervsze­rű munka, a fiatalok maga­sabb szintű, alaposabb nevelé­se. Borús, hűvös időt fogtak ki a táborlakók. A Pestről ér­kezett vendégek meteorológiai jelentése szerint: Váctól kez­dődik a rossz idő. A három balassagyarmati fiatal is me­legítőben, a tábor vidám színű egyentrikóiban, alaposan beöltözve lép be a faházba. Puszta István anyagbeszer­ző, agit-prop. titkár. Fábricz Erzsi statisztikus és kultúros. Szalánczky Mihály elektro­műszerész, a KISZ-ben pe­dig honvédelmi és sportfele­lős. — Túlságosan zsúfolt a kö­tött program, az asztalhoz kö­tött foglalkozás — ül le só­hajtva az asztalhoz Puszta pedig műszaki beosztású mérnök. AZ IS MEGFOGALMAZÓ­DOTT a taggyűlésen, hogy a minőség a lényeg, s a párt­taggá nevelés a kommunisták feladata. A tagépítésben a munka, a dolgozó magatartá­sa, politikai meggyőződése legyen az egyik legfontosabb követelmény. A helyes megí­télés érdekében sokat tehet­nek a kommunisták, ök dol­goznak együtt a párton kívüli­ekkel, ők látják munkájukat, magatartásukat a gépek mel­lett, a szalagnál, ők ismerik legjobban egy-egy dolgozó politikai meggyőződését. Vita volt afelett, hogy mi­ért csak a fizikaiak kerülje­nek a pártba. Mindjárt az is megfogalmazódott, hogy a párt a munkásosztály élcsa­pata, a leg jobbakra van szük­ség a pártban. Márpedig ha hatékonyabbá teszik ezt a munkát, akkor előbbre lehet lépni, hiszen sok a nő, a fia­tal munkás ebben az üzem­ben. Grósz Józsefné fogalma­zott így: alig vagyunk kom­munisták a fizikai dolgozók között. Éppen ezért csali egyetérthetünk a megyei párt- bizottság levelével. Özvegy Antal Istvánná még azzal is megtoldotta ezt a véleményt, hogy nem elég csak a kivá­lasztás, hanem foglalkozni is kell a holnapi párttagokkal. Különböző megbízatásokat kell adni nekik, hogy bizo­nyítani is tudjanak. És még valamit: a kommunistáknak kell olyan példát mutatni, hogy felnézzenek rájuk a dolgozók, hogy magatartásuk­kal, munkájukkal vonzóvá te­gyék a pártszervezetet. Ka­szás Józsefné dr. is tett ja­A moszkvai Lenin Mú­zeumban több mint 500 Le­ninnel kapcsolatos rajzot őriznek. Számos rajz Nyiko- laj Andrejevtől. a lenini idők legérdekesebb eseményeinek megörökítőjétől származik. A művész jelen volt Lenin iro­dájában akkor is, amikor az ország kiváló személyiségei­vel megszervezett találkozá­sokról sem a fotóriporterek, sem a filmhíradó munkatár­sai nem tudósítottak. Az Aiekszandr Sefov muzeoló­gus által fellelt legújabb rajz- zok nemcsak művészi érté­kűek, minden rajz és vázlat jelentős támpont a lenini életmű illusztrálásán dolgozó István. — Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy rö­vid ez az egy hét, nagyon ki kell használni. — Nagyszerű előadásokat kapunk, teljesen kimerítik a témát — szól Fábricz Erzsi is. — Most például a KlSZ-szer- vezeti szabályzatát, s annak alkalmazását „vesézzük ki”. Olyanok az órák, hogy egy­szerűen nem lehet nem oda­figyelni. Vajon ők hárman miben látják a tábor hasznát? Erzsi szerint egy kultúros- nak sem csak a kulturális munka a dolga, szélesebb, ala­posabb áttekintést kell szerez­nie a KISZ-munkáról. Ezt a táborban megkapja. István a különféle módszerek cseréjé­ben, tapasztalatok gyűjtésében látja a tábor fő erősségét. Ha­sonló véleményen van Misi is. — Egy-egy témáról nem mindegyik KISZ-vezetőnek azonos a véleménye — mondja. — Eddig inkább csak a saját fejünk szerint mehettünk, most összegyúrjuk a jó mód­szereket. A lényeg, hogy az eredmény ne egy sabloneljá­rás legyen, hanem olyan, amit mindenki a saját adottságai között a legeredményesebbén alkalmazhat. — Na, meg az sem utolsó, hogy megismerjük egymást — vaslatot. Szerinte is az ifjú­ság és a nők körében kell a tagépítő munkát folytatni. Már a tanműhelyben meg le­het kezdeni a nevelést. Az intézkedési tervben pedig határozzák meg, hogy a fia­talok mellett a szocialista bri­gádokban dolgozókat kísérje figyelemmel /az alapszervezet, a párttaggá nevelést ott kell elkezdeni, hiszen a szocialis­ta brigádokban az üzem leg­jobbjai tevékenykednek. Az üzemben, a szalag mellett dolgozó kommunistákat kell ezzel a munkával megbízni. A párt megyei bizottságá­nak levelét egyetértéssel fo­gadták a Textilipari Vállalat salgótarjáni üzemének kom­munistái. Az alapszervezet titkára már arról is számot adhatott, hogy elkészítették intézkedési tervüket a párt­tagság összetételének minő­ségi javítására, a párt mun­kásjellegének erősítésére, a tagfelvételi munka tervszerű folyamatosságának biztosí­tására. A taggyűlés pedig azt bizonyította, hogy az alap­szervezet kommunistái tudják, mi a teendőjük. Körültekintő, céltudatos és türelmes tevé­kenységgel biztosítják a tag- felvételi munka elveinek gya­korlati alkalmazását. ÜGY FOGALMAZTAK: a tudatos politikai munka mel­lett a párttagok segítsége szükséges a X. kongresszuson és a megyei pártértekezleten megfogalmazott célok elérésé­hez, a párt munkásjellegénex erősítéséhez. A Textilipari Vállalatnál pedig az eddig végzett munka is bizonyítja, hogy jó úton haladnak. írók, festők, valamint szín­házi és filmszakemberek szá­mára. A Moldvai Tudományos Akadémia Alkalmazott -Fi­zikai Kutató Intézetében új módszert dolgoztak ki a zöld­ségfélék és gyümölcsök szá­rítására. A magas -frekven­ciájú elektromágneses térben szárított zöldségfélék víztar­talmuk elvesztésével sú­lyuknak mintegy 10 százalé­kát tartják meg, ugyanakkor iz- és zamatanyaguk, vita­mintartalmuk az eredeti ma­rad. teszi még hozzá Puszta Ist­ván. — Jó magam is mint anyagbeszerző, sokat járok Pestre is, Szegedre is. Ezek után tudni fogom, kihez for­duljak. Nem kis dolog volt a tá­bor programját úgy összeállí­tani, hogy érdekes, vonzó le­gyen. A foglalkozások válto­zatosságára azonban végül is nem lehet panasz. Előadások, viták, tesztlapok, szituáció­játékok, brain-storming — mikor melyik módszer a leg­célszerűbb. Még a szabadidős programok is a módszerek, ötletek átadását szolgálják. — A játék sem csupán ön­magáért van — mondja Te- veli Mihályné, a tábor kul- túrfelelőse. — Ma este pél­dául Szórakoztassuk egymást címmel minden csoport mű­sort szerkeszt és mutat be. Lesz városnézés és utána hely- történeti vetélkedő. A spor­tosunk járőrversenyt szervez, most járja be éppen a tere­pet. A fiatalok egyetlen gond­ja: a nyírjesi tábor még nincs teljesen készen, s ez hellyel- közzel gondokat okoz. Elő­nyös oldala viszont a félig- kész állapotnak, hogy „meg­hozza” a romantikát. így aztán nincs híja sem a kellemesnek, sem a hasz­nosnak. Bár ez utóbbi majd a KISZ-es hétköznapok során válik el. * Szondi Márta NÓGRAD - 1972, szeptember 1„ péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom