Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

Munka- és üzemszervezés Teljesítménybérben jobb... A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában néhány brigádvezetővel beszélgetve arra voltam kiváncsi, hogyan látják, miként értékelik a gyár vezetőinek a jobb mun­ka- és üzemszervezésre irá­nyuló tevékenységét, mi ezzel kapcsolatban a kívánságuk. Nincs torzsalkodás Marton Ferencné, a Május 1. Brigád vezetője, alapító tag, a koníekciórészlegben dolgozik. Azzal kezdi, hogy átszervezés alatt áll a részleg, s a 11 tagú brigádból jelenleg öten vannak együtt, a töb­bieket más munkakörbe he­lyezték. Az átszervezést szep­tember 1-ével kezdték meg, befejezése után itt csak fi­nom harisnyanadrágot gyárta­nak, a durvább előállítását Gyulára csoportosítják át. — Az átszervezés kezdetén volt kiesésünk, most, hogy öten maradtunk, megkapjuk azt az árumennyiséget, ami a napi folyamatos munkához kell. Ha netán tönkremegy valamelyik gép, akkor sincs kiesés, mert van tartalék. Egy műszakban 600—700 darab nadrágot készítünk, s ezért 70—80 forintot keresünk. A gyártott áru 98—99 százaléka I. osztályú. Az anyag minő­sége jelenleg elég tűrhető. A férfi-harisnyanadrág gyártását viszont nem szerejük, mert gyúródik, lassabban lehet vele haladni. A csoportvezető úgy osztja el a munkát, hogy min­denkinek legyen jobban és kevésbé jobban fizető, így aztán kiegyenlítődik a kere­set, nincs ok az esetleges torzsalkodásra. Arra a kérdésre, hogy mennyi időre van munkájuk, a következőket válaszolja: — A műszak végéig... — Tehát még két és fél órára? — Igen. Ehhez jön majd ké­sőbb a holnapi kezdéshez szükséges tartalék. — Miért nem egész napra? — Azért, mert nekünk így jobb. Ugyanis, ha friss árut kapunk, azt könnyebben és gyorsabban tudjuk feldolgoz­ni. Szerintem nem kell vál­toztatni az adagolás eddigi módszerén — hangsúlyozza a kiváló oklevéllel kitüntetett brigádvezető, majd hozzáfűzi: — Nem okoz gondot, hogy a finom harisnyanadrág gyár­tására kell áttérni. Megtanul­juk az új technológiát is, akárcsak a régit. Horváth Gyuláné, a Március 8. Brigád vezetője a konfek­ciórészlegből került vissza a formázókhoz. — Két hete, hogy újra itt dolgozom, így hát a korábbi időszakról csak munkatár­saim elbeszélése alapján tudok nyilatkozni — kezdi a beszél­getést, miközben két megszá­radt harisnyanadrágot szed le a formáról, kettőt pedig fel­tesz. — Kora tavaszai, meg a nyáron zökkenő volt a mun­kaellátásban, mert Pestről és Gyuláról nem kaptuk meg időben a szükséges mennyisé­get. Ilyenkor tedd ide, tedd oda mun Icát végeztünk, amiért állási időre járó órabért kap­tunk. A kereset az előbb em­lített kritikus időszakban 100 —150 forinttal volt kevesebb mint azt megelőzően. No nem mindenkinek, mert volt aki akkor is folyamatosan tudott dolgozni. Mi azt szeretjük, ha a kezdéstől a műszak végéig nincs kiesésünk. Igaz, addig­ra elfáradunk, de megéri. Ilyenkor napi teljesítményünk eléri a 110 százalékot, azaz a 8,50 forintos órabért. Szeret­jük ezt a munkát, mert nőnek való. A tavaszi és nyári ter­meléskiesés pótlására most túl­órázunk. Megvallom, én nem rajongok ezért, jobb szeretek folyamatosan dolgozni, de most valóban a mi érdekünk is, hogy pótoljuk az elmara­dást — Négy gyermekem van, nekem nem kellene bejönni túlórázni, egyszer mégis be­jöttem, mert úgy érzem, eny- nyivel tartozom a vállalat ve­zetőségének — mondja Szőke Jánosné brigádtag. Egy műszak alatt Kovács Piroska dobozoló brigádvezető. Egy műszak alatt 460 D-t (1 D 10 párat jelent) kell becsomagolni. Ezt átlag­ban 100—150 D-vel túlteljesí­ti. Most besegít az adjusztá- lóknak. mivel nem tudják munkával ellátni. Ö is el­mondja, hogy tavasszal és nyáron viszont nem volt fo­lyamatosan munkájuk, pedig jobb szeretnének teljesít­ménybérben dolgozni, mert akkor az egy órára eső kere­setük — a teljesítménytől füg­gően — 25 százalékkal na­gyobb, mint a személyi bé­rük. Hozzáfűzi, hogy egvszer- kétszer a nyári időszakban előfordult, hogy csak fél mű­szakot dolgoztak. Akj akart, az szabadságot vehetett ki. — Egy hete vagyok adjusz- táló. Korábban a párosítóban dolgoztam, de mivel a szemem nem bírta, orvosi javaslatra kerültem jelenlegi beosztá­somba — mondja Vályi Ká- rolyné, majd így folytatja: — Két-három hete elfogad­ható a munkával való ellátás. Ha már itt vagyunk, azt sze­retjük, ha teljesítménybérben dolgozunk. Ugyanis ily módon 7,20 forintos óránkénti kere­setet tudunk elérni, míg állás­időre csak 5 forintot fizetnek. Kékesi Sándor termelésve­zető válaszában elmondta, hogy április és augusztus kö­zött egyes reszortokon valóban nem volt folyamatos a mun­kaellátás. Ügyeltek azonban arra, hogy az állásidőből adó­dó keresetkiesések ne csak néhány dolgozót sújtsanak. A termeléskiesést valóban túl­órákkal kívánják pótolni. Szeptember 18-ig a lemaradás 85 százalékát már behozták. Remélik, hogy a negyedik ne­gyedévben nem lesz szükség az előbbihez hasonló megol­dásra. Egyébként júliusban 266. augusztusban 218 órát számoltak el állásidő címén. Kölcsönösen — Én úgy látom, hogy a dolgozók megértőek és támo­gatják a gyár vezetését, ami­kor nehéz helyzetben van. Mi pedig amit lehet, megteszünk értük — summázza vélemé­nyét a termelésvezető. Mindezekből egyértelműen kitűnik, hogy az objektív ne­hézségek méltányolása mel­lett a dolgozóknak az az igé­nyük, hogy a vezetők az egyenletes és folyamatos mun­kához teremtsék meg mindig a feltételeket. Venesz Károly •• Összefogás A nagybátonyi gépüzem egyes számú villamos rész­legében 14 szocialista brigád dolgozik. Tevékenységük sok­oldalú. A bányák számára végeznek villamosipari javí­tásokat. sőt beruházási mun­kákat is. Fele részben idegen vállalatok számára vállalnak iavító-felújító munkát, illetve villamosítást. Az egyik legna­gyobb megrendelőjük a Buda­pesti Közlekedési Vállalat. Az egyenáramú villamosmotorok nagyjavítását, felújítását Nagybátonyban végzik. 1972- re 400 villamosmotor felújí­tására szól a keretszerződés. Ezenkívül a megrendelő még 50 villamosmotor komplex fel­újítását is igényli. A két partner között igen ló kapcsolat alakult ki vi­szonylag rövid idő alatt. Eh­hez a szocialista brigádok oontos minőségi munkával járulnak hozzá. Nemcsak villamosmotorokat, hanem hegesztődinamókat is rendbe hoznak a villamos rész­legnél. Zsidai László elektro- lakatos szocialista brigádja bontja, szétszereli a motoro­kat. A Kandó Kálmánról el­nevezett szocialista brigád Márton Ottó vezetésével a Ne avatkozzon bele... — NE AVATKOZZÉK a tsz ügyeibe, mit turkál itt? — idézték az egyik termelőszövetkezet elnökének szavait a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén, amikor az egyik közös gazdaság ellenőrző bizottsága egy téma alapo­sabb megvizsgálásához segítségül hívta a területi szövetség revizori irodáját. Ennek kapcsán került szóba a termelőszövetkezetek el­lenőrzésének összes problémája. A vizsgálat szerint a gaz­daságirányítási módszer bevezetésével az állami felügyeleti ellenőrzés területei beszűkültek, előtérbe került a közgaz­dasági szabályozókkal való befolyásolás. Ugyanakkor az előbb említett felügyeleti szervek ellenőrzésének alapossága, hatékonysága sem felelt meg a követelményeknek. Nem vonatkozik ez a banki és a bevételi igazgatóság ez irányú tevékenységére. Az új követelmények között a közös gazdaságok ellenőr­ző bizottságaira nagyobb feladat hárult. Ok azonban — amint a példák mutatják — csak igen kis mértékben tudtak megbirkózni a megnövekedett feladatokkal. Ennek részben objektív, részben szemléletbeli okai vannak. Az előbbihez tartozik — ami a vitában is napvilágra került — az, hogy az ellenőrző bizottságokban tevékenyke­dő becsületes, szorgalmas, a közös gazdaság gyarapodását féltő, azért tevékenykedő parasztemberek szakmai képzett­ség hiánya miatt csak részben tudják megvalósítani a reá­juk háruló feladatokat. Emellett többségük népszerűtlennek tartja ezt a megbízatását. Zavarja eredményesebb munká­jukat a tsz-vezetőkkel szembeni függő viszonyuk, de van­nak köztük olyanok is, akik nem akarják ezt a munkát el­végezni. Így hát az a helyes elképzelés, hogy az állami el­lenőrzés korábban gyakorolt funkcióinak egy részét az el­lenőrző bizottságok gyakorolják — nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. Zavarólag hatott az a szemlélet, amely a revizori iroda működésével, tevékenységével volt kapcsolatban. A sokféle, szerteágazó téves felfogás tisztázása elég sok időt vett igénybe. Közülük mind a mai napig tartja magát az emlí­tett felfogás, mely turkálásnak, beavatkozásnak fogja fel a törvényben előírt, rendeletekben megkövetelt ellenőrzési te­vékenységet. Erre pedig a közös gazdaságokban is, sőt néhánynál még jobban, mint az állami üzemekben, a tanácsi vállala­toknál, vagy az ipari szövetkezetekben — nagy szükség van. Mert egyetlen gazdaság sem lehet meg alapos, hozzá­értő ellenőrzés nélkül. Ha ez a munka jó, akkor a gazda­ságok vezetői jobban látják a tennivalókat, saját hibájuk, és a kijavítás módját. A tényeket rögzítő ellenőrzés megóv­ja a vezetőket, hogy súlyosabb hibákat kövessenek el, hogy tevékenységüket, intézkedésüket minden esetben csalhatat­lannak tüntessék fel, hogy a közös gazdaságot hitbizomá- nyuknak, az eredményeket pedig kizárólag saját magukénak teld" '"'k. ADDIG IS AMÍG a közös gazdaságokban több belső el­lenőr lesz, javítani kell az ellenőrző bizottságok tevékenysé­gét. Jelenleg egyetlen célravezető módszere van: ez pedig a revizori iroda dolgozóinak segítsége. Erőteljesebb bekap­csolásuk a közös gazdaságok életének ellenőrzésébe nem­csak szükségszerű, hanem a tagság jól felfogott érdeke — tehát társadalmi követelmény is. V. K. ...Nekünk menni keli... Varsány alatt a Felsőhosz- szúban megállás nélkül szán­tott a két traktor. Szelték a barázdát sorról sorra. Hang­juk betöltötte a hegyek övez­te katlant. Hol feldübörögtek, birkózva a nehéz talajjal, hol könnyedén haladtak előre a felszikkadt földön. Hajnalban kezdték a szántást. Már dél­utánba fordult az idő, amikor a hollókői vár környéke fe­ketébe borult és Felsőhosszú- ra is ráülepedett a sötétség, de a két gép még mindig szí­vósan követve egymást haladt a barázdán. Bárány Ferenc diktálta a szántás ütemét. Nagy teljesít­ményű a gépe. Széles, gumis kerekeivel belekapaszkodott az esőtől lágy földbe. Mögöt­te a lánctalpassal Klenóczki Ferenc haladt. Egyenletesen dolgozott kezében a motor, összeszoktak már. Bárány a tsz megalakulásától traktoros. Varsányi ember. Klenóczki néhány éve került Varsányba a tsz-hez. Egyébként szécsé- nyi. Elkívánkozott onnan, így került Bárány mellé. A mun­kában egy nyelven beszélnek. Azon a napon különösen jó- kedvűek voltak. Báránynak kijött a kisfia is. Oda ült melléje a kormányhoz. Ez is felüdítette. Az idő is kedve­zett. Egész nap fényben für- dött a határ. A földművelő embernek ajándék ez annyi eső után, mint amennyi a varsányi határban is lehullott az idén. Bárány nyilatkozott: — Pótoljuk, amit az idő el­rabolt tőlünk. Ősziek alá szántunk. Ebben az évben nehéz trak­torosnak lenni. Rájuk hárul a nagy feladat, amit a mező- gazdaságban végezni kell. Bá­rányék is az év elejétől gépen ülnek. Arattak, most pedig szántanak, vetnek. Az idén nem olyan egyszerű ez a munka, ahogyan gondolja az ember. A Felsőhosszún is még ott az aratásból visszamaradt szalma. A napokban még eső áztatta az újból zöldbe fordu­ló táblát. Megpereg rajta a kerék. Klenóczki mondta: — Nekünk menni kell, mert vetésre fordult az idő. A jö­vő évi kenyeret most kell megalapozni. _ A két traktorosnál ez azt jelenti, hogy naponta tizenöt- tizenhat órát dolgoznak. Ez természetes, mint ahogy az is, ha elfáradnak, megállnak néhány perc pihenőre. Nagyot szippantanak a friss levegő­ből, pihentetik fejüket a gép zúgásától és újra mennek. Klenóczki az eke mögött Fordul a hant Azért, hogy a gépeik bír­ják a strapát, érdekes dolgo­kat művelnek ezek az embe­rek. Bárány Ferenc példáját mondom el. Dutrával dolgo­zik. Óriásnak tűnik ez a gép, ha melléje áll az ember. A traktoros kezében szelíd al­kotmány. Azt mondta Bárány, hogy ez a több évet megért gép úgy megy, mint a legif­jabb traktor. — Semmit nem ért már a régi motorja, egy lánctalpas motorjával húzatjuk... Bárány ragyog, mint a győ­zelmet arató ember. Jogosan. Hozzánőtt a gépéhez, amely elfáradt a munkában. És ő, a gép irányítója megfiatalította. Valóban így van. Most éles hangot ad, ahogyan négy ekével maga mögött beleka­paszkodik a földbe, és forgat­ja a hantokat. Készíti a ta­lajt, hogy új termést hozzon az embereknek. as eredmények forrása forgórészeket javítja. Általá­ban nagy gyakorlatra tettek szert már a villamosmotorok javításában. Az 1-es számú villamos rész­leg feladata a bányai javítá­sok mellett a nagy- és.közép­ralékos megtakarítást érnek el. Igaz viszont az is, hogy az ígéret teljesítése esetén a részleg fizikai dolgozói 28 ezer forint prémiumhoz jutnák. A balesetmentes munkára törekednek, ezért az év utolsó feszültségű hálózatok építése, negyedét munkavédelmi ne- fenntartása is. Ezenkívül ide- gyedévnek nyilvánítják. Ennek geneknek is végeznek beruhá­zási munkát. A Ganz-MÁVAG mátranováki üzeménél példá­ul a villamos hálózatot ők épí­tették ki. A Rózsa Ferencről elnevezett szocialista brigád Varsány alatt, a Felsőhosz- ézún, két traktor birkózik az esőtől puha földdel. A kor­mánynál Klenóczki Ferenc és Bárány Ferenc. Hajnalban in­dultak. Amikor leszállt az es­te, kigyújtották a gépek fény­szóróit, és még szántottak. Nagy a tét. A jövő évi ke­nyérről van szó... B. Gy. Megvásárolják sikerét azzal is elősegítik, I .... .. hogy munkavédelmi vetélke- a zöldséget, gyümölcsöt dőket szerveznek. ígérik 500 óra közhasznú társadalmi munka elvégzését is a részleghez tartozó mun­Márton Sándor vezetésével katerületeken. na is ott szerel. Alvállalkozó- A villamos részlegnél dolgo- ként részt vesznek villamosí- zó szocialista brigádok ered­ményes újítótevékenységet is folytatnak. Tavaly az újítások révén 106 ezer forintot taka­rítottak meg, az idén 120 ezer forint megtakarítást vállaltak. Minden bizonnyal ezt is sike- tiszteletére rül majd túlteljesíteniük, hi- fordultak szén eddig 14 újítási javasla­tot dolgoztak ki. Több brigád > szoros össze­fogása nagy eredmények for­rása lehet. Ezt példázza a nagybátonyi gépüzem egyes számú villamos részlegének újabb elhatározása is. tási munkával a salgótarjáni vegyi gépgyár építésében is. A részleg idei árbevételi terve 29 és fél millió forint. Most a 14 brigád összefogásá­val a Nagy Októberi Szocia­lista Froradalom versenyfelhívással az üzem valamennyi részle­géhez. Vállalják, hogy éves árbevételi tervüket december 10-ig 102 százalékra teljesítik, tehát csaknem 600 ezer forint értékkel túl is szárnyalják azt Nem akármilyen áron érik el. A minőség állandó javítása mellett a szűkített költség­tervhez viszonyítva 2,3 szá­A lakosság áruellátásának javítását szolgálja az az in­tézkedés, amelyet a közelmúlt­ban a rétsági ÁFÉSZ keres­kedelmi főosztálya hozott. Versenyt hirdetett a felvá­sárlók között. Feladatukká tette, hogy kutassák fel a há­zikertekben megtermett áru­kat és vásárolják meg. A leg­jobb eredményt elérő 700, a második 550, a harmadik 300 forint pénzjutalmat kap. A felvásárlók munkához láttak. Felszólították a lakosságot, a tsz-eket, hogy fogyasztásra al­kalmas áruikat adják el a szö­vetkezetnek. Az intézkedéssel' jelentős javulást várnak a- zöldség- és gyümölcsellátás­ban. | NÓGRÁD - 1972. szeptember 21., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom