Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

\ Népzenei találkozó Dalol az ország Nagy sikert aratott a sándorfalvi tcvéfilm-foly tatások citerazenekar, amelynek tagjai a Rózsa Sándor eíuni hatásos záróballadáját is játszották Nem kell különösebb jóste- tőiekkel. Egyidejűleg pedig a hetség ahhoz, hogy előre művelődési ház színpadán is megállapítsuk: Salgótarján­ban a fesztivál! hangulat va­sárnap éri el tetőpontját. Már a délelőtti órákban benépe­sült a megyei művelődési központ előtt a Tanácsköztár­saság tér, az alkalmi színpa­don (amelyen a zenés hétfők annyi sikeres előadást értek meg) pedig egymást váltották az ország különböző sarkaiból érkezett együttesek és szólis­ták. Megtelt a város jó hangu­lattal, vidám nótaszóval, mintha valamennyi táj6zólá- sos tájegység leányai és fiai, fiataljai és öregjei itt adtak volna találkozót, egymásnak. Nehéz volt el is hinni, hogy az itt bemutatkozó népi együt­teseket, különböző fokozatú népművészeket, hazaiakat és külföldieket valóban hivata­losan hívták ide, annyira tér­tartott a próba, a délutáni monstreműsorra, amelyen az első két nap jobbjai és szá­mos új szereplő is színpadra lép. (A délutáni műsort a rádió stábja is rögzíti, hiszen este nyolckor a Kossuth-adón ismét a salgótarjáni Attila Megyei Művelődési Központ színházterme jelent­kezik.) művészt, Petróczi Andrtísnét, a kartali asszonykórust és a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz férfikarát. A férfikar az első két felvonás legnagyobb élménye volt. A Magyar Rádió népzenei fesztiváljának rendezői dél­utánra négyórás, hatalmas műsort állítottak össze, ame­lyen a fesztivál külföldi ven­dégei újólag bemutatkoztak. A „há romiéi vonás os'’ népzenei találkozó első két részében a magyar együttesek, a máso­dik és harmadik részben ma- . gyarok és külföldiek léptek mészetesnek, közvetlennek, vé- színpadra. Felsorolni is sok, letlenszerűen hatott együttlé- kik és milyen tájak zenéjét, tűk. dalait, hangszereit hozták el. Megszólalt a tekerő lant, a tá­rogató, a furulyák, a nógrádi bőrduda, a pánsíp, s ki tudja mi még. személyesen is talál­kozhattunk a A térzenének hirdetett non­stop műsor azzal járt, hogy sokan elkéstek a vasárnapi ebédről. Ki is hagyta volna idősebb és fiatalabb mesterei- ott a változatos, színvonalas, vei, a szanyi Nagy Istvánné- főleg ingyenes műsort, amely val, a turaiak öregjeivel, a számról számra újabb érdé- Pest megyei Gál Károlynéval, kességet, szórakozást nyújtott, a sándorfalvi citerásokkal és Az öltözékek tarkasága is kitüntetett vezetőjükkel. A vonzotta a kíváncsiskodókat, karancslapujtői asszonyok in- egynémelyik népviselet — így dították nagyon vidáman é6 például a mezőkövesdi matyó hangulatosan a műsort, köz­együttesé, vagy a Kalocsa mel- ben kenderkócból alakult a létti réztelekieké — elkápráz- fonal ügyes ujjaik közt. Eb- tatta a jelenlevőket. Pedig a ben a fonói környezetben szereplő asszonyok és leányok ment végig az első felvonás, más tájakról is szebbnél szebb Szép tapsot kapott a nógrádi színes ruhákat öltöttek ma- menyecskekórus is, s a ritka­A harmadik részben ismét szót kaptak a külföldiek is. A Íjoj-Sf jugoszláviai kucskovki együt­tes, amelynek három asszony- tagja szinte évezred mélyéoe nyúló macedón dallamokat idézett, bőrduda és kovalok kísérete mellett. A csehszlová­kiai detvai zenekar, amelynek balkezes „prímása” és éneke­se, Milan Krizo mérnök ha­mar jó kapcsolatba került a közönséggel. A siker csúcsát azonban ezúttal is a román vendégek érték el, Irina Log- hin a csengő hangú énekesnő, Stanciu Simion, a pánsíp mes­tere és az együttest vezető Tudor Pana, aki virtuóz he­gedűjátékával már sok külföl­di országban nyerte el a kö­zönség tetszését. (Ötször ka­pott meghívást az Egyesült Államokba is.) A Pacsirtát olyan színvonalon játszotta Stanciu Simion pánsíp közre­működésével, hogy hosszú percekig nem akart szűnni a tap6. ★ Este nyolc óra után ért vé­get a műsor, amelynek elejét már akkor rádión hallgathat­ták, akik távolmaradtak a közvetlen előadástól. Mert aki nem látta színpadon is há­rom nap rendkívüli tehetsé­gű „szereplőit”, pótolhatatlan élményekkel lett szegényebb. Lakos György Képernyő előtt Másfél óra Jean Gabiiméi Amíg a színészi eszközte- lenség polgárjogot nyert szín­padainkon a deklamáló, kiasz* szikus modorú ábrázolással szemben, nagy időnek kellett eltelnie. S magától a realista drámairodalom kibontakozá­sától nem Jtülöníthető el, nélküle aligha elképzelhető, a kettő feltételezi egymást. Ebben az irányban nálunk a budapesti Vígszínház tette az első lépéseket a század ele­jén, mind az új hangütésű szerzők, mind az új kifejezési eszközöket kereső színészek tekintetében. A letisztuló, le­egyszerűsödő színjátszás szá­mos jeles egyéniségét mond­hatjuk magunkénak, s a nagy élők közül is elsősorban Pá- ger Antalt, akire gondolva, akiről szólva nekem mindiga francia Jean Gabin jut eszem­be — és viszont. Úgy is mond hatnám, Gabin: a francia Páger. Csodálatosan nagy művész Átütően markáns egyéniség, aki sok évtizedes távlatban hatni képes — azzal, amit „nem csinál”. A puszta jelen­létével, azzal a bizonyos na­gyon tudatos eszköztelenség- gel, amely kizár a kifejezési eszköztárából minden gesztus­többletet, hangsúlytúlterhe­lést, emocionális rájátszást. De jelentése van a hallgatá­sának. egyetlen szemöldökhú­zásának, szusszanásának, mert mindezekkel egész benső ér­zelmi, gondolati, indulati mo­tivációsorokat mond el, sok­kal beszédesebben minden külsődleges megjátszasnál, amikben a színpadi kifejezés eszköztára jócskán bővelkedik. Emlékszem Gabin egy har­minc év előtti — egyébként kommersz, a párizsi apacs­életben játszódó, és végkifej­letében is meglehetősen ér­zelgős — filmjére, a Mire megvirrad-ra. Felnőtté válá­som óta kevés ilyen korsza­kos emlékem van a filmmű­vészetből. S ezt a lenyűgöző élményt kizárólag neki köszön­hetem, mert a filmtörténetből már ugyan édeskeveset tud­nék elmondani, (annak elle­nére, hogy néhány éve újra láttam egy filmklubi prog­ramban ' és valljam be? — meglehetősen úntam —), de Jean Gabin színészi eszköze­it, vagy eszköztelenségét nem fakitotta meg az idő, örök ér­vénnyel tökéletes, tanítani lehet akár a mai és elkövet­kező 6zinésznemzedékeknck is, utólagos korrekciq nélkül. Mindezt annak ürügyén mondom most el, hogy vasár­nap este a tévében láthattuk Arkhimédész, a csavargó cí­mű. 1959-ben készült filmjét Magánjellegű dolog, de talán nem érdektelen: a film vetí­tése előtt figyelemre paran­csoltam a fiaimat, hallgassák meg tőlem, mit illik erről a világ gyönyörűségére lett művészről tudni, akihez mér­hetővel csak évszázados lép­tekben találkozhatunk. Hogy majdan elmondhassák a gye­rekek: ők még látták Jean Gabint. ha az alkonyi alkotás pillanataiban is. Az Arkhimédész, a csavargó alkonyi megmutatkozása Gu- binnek,' de egy hosszú művészi pálya minden bölcsességével, igényességével, sokszorosan át­szűrt zamatával. A történet, melyben látjuk, ’ezúttal 'tm különösebben igényes; téma- variánsaival filmen, prózairo­dalomban számtalanszor talál­kozhattunk, de Gabin a talmi értéket is gazdagon beötvózi. És Jean Gabint ismern* — gazdagabbnak érezheti magat az ember. Még ha egy Arkni- médész kapcsán is. (barna) Teljes gépesítéssel Évente 20 000 tonna trágya­tőzeget termel majd egy szov­jet üzem. amelynek építése most fejeződik be a leningrá- di körzetben. A termelés telje­sen gépesített és automatizált. A terméket 50 kilogrammos bálákba csomagolják és a töb­bi között Angliába. Francia- országba, Olaszországba, az NSZK-ba, Ausztriába. Liba­nonba és Máltába exportál­ják. Szovjet filmsorozat o Nógrád megyei mozik műsorán SZEPTEMBER 20-OKIOBER 20. Bemutatásra kerülnek: Akik sorsukat kötötték. SZIBÉRIA VARÁZSA a nagy remények és nagy tettek hazájához KOMA KALANDJAI Egy árván maradt kis hiúz története. NEMSOKÁRA ITT A TAVASZ A szülőföld szeretele a legerősebb kötelék. A TANŰ ELTŰNIK Rejtélyes gyilkosság és tigrisvadászat a lajgán. A TÓNÁL I­A mai Szibéria költői felfedezése. II. VÁGTA A VÖLGYBEN Találkozás és leszámolás a Fehér-tavaknál. gukra. Kiss Katalin, aki a szabadtéri műsort konferálta, egy magyarkártyacsomagra tellő kartonsorozatra jegyezte fel a szereplők nevét. A har­madik napja tartó népzenei ságok hatását keltette Ku- kucska Ernő, a nógrádmegyeri bőrdudás. Szép ruhájukkal, játékos mozgásukkal, szép dalaikkal arattak sikert a nemtl asszonyok és leányok. A feisztivál alkalmából először sok érdemes közül hadd em- taíálkoztunk nógrádi együtte- lítsük még itt a nemrégiben sekkel is, így a tarjakkal, alakult tiszakécskei citeraze- »óarM'jkkal, karancslapuj- nekart, a kárán cskeszi nép­A harmadik nap műsorát Kudlik Júlia konferálta és Béres János NÓGRÁD — 1972. szeptember 19=, kedd Repülőgép eltérítés, diplomatarablás (19.) A Spreti-ügy felének. így kellett írnia a francia lapnak arról az ország­ról, ahol — ez amerikai adat — minden dollár minden év­ben két dollár hasznot hoz az amerikai tőkének, és ahol az iparban dolgozók bére hi­vatalos számítás szerint a lét­minimum 37 százaléka ... Mindehhez hozzá tartozik még egy másik tény is: Gua­temala az Egyesült Államok egyik legfontosabb latin-ame­rikai bázisa, itt, képzik ki par­rikai országból odairányított, és a „különleges haderő” cső- portjait. Spreti gróf. elrablását a ge­rillák jó néhány akciója előz­te meg: 1967. augusztusában a A diplomatarablások sorá- Éppen Spreti meggyilkolása- — a terror ürügyéül a kor­ban egyik legtöbbet tárgyalt nak hírével egyidőben hozták mány Kari von Spreti elrablá- eset gróf Kari von Spreti, a nyilvánosságra az Argentin sát és meggyilkolását emleget- guatemalai nyugatnémet nagy- Kommunista Párt Központi te. követ elrablása és meg- Bizottságának egy nyilatkoza- A világsajtó, amely rendki­ölése volt. 1970. március 31- tát, amelyben felléptek a dip- vül sokat irt Spreti nagykövet tizánvadászatra el" én éjszaka aláírás nélküli lomatarablások ellen. Az Ar- meggyilkolásáról, viszonylag >„ni h _ ttthh! latín-ama” távirat érkezett az El Grafi- gentin Kommunista Párt nyi- keveset foglalkozott a háttér- co című napilap szerkesztősé- latkozata leszögezte: „Ez a rel. Számos lapban elfelejtet- gébe. A távirat közölte, hogy: harci forma zsákutcába vezet, ték, vagy szándékosan elhall- a „Felkelő fegyveres erők” s nem biztosítja a nemzeti gatták azt a tényt, hogy Gua- nevű titkos szervezet magára függetlenség kivívását. Az temalában barbár ellenforra- vállalja a felelősséget a nagy- igazi forradalom cSak a törne- dalmi rendszer uralkodik. követ elrablásáért. Közölték gek részvételével győzedel- Am például a párizsi Le főváros rendőrfőnökét lőtték azt is, hogy mit kívánnak meskedhet. A történelmi ta- Monde Diplomatique megírta: le 1968 januáriában két ame- Spreti szabadon bocsátásáért: pasztalat azt mutatja, hogy az „Kevés nép érzi még Latin- rikai kiképző tisztet- 1968 öt politikai fogolyért cserébe egyéni terror módszereit al- Amerikában is oly súlyosan a augusztusában az amerikai engedik el a nagykövetet. kalmazó elszigetelt csoportok kettős elnyomást, saját oligar- nagykövetet akarták eliabol- Egy nappal később a diplo- harca zsákutcába torkollik és chiái kizsákmányolását — ni, és amikor a diplomata fut- matarablók felemelték követe- végső soron csak a reakció »terratenientes«, azaz a nagy- ni kezdett rálőttek meghalt, léseiket: most már 16 politi- malmára hajtja a vizet. A tö- birtokosok igáját — és az 1970. befrúárjában a gerillák kai fogoly szabadon bocsátását megek harcával minden ki- észak-amerikai tőkéét”. Er- elrabolták Alberto Fuentes kívánták; majd újra emeltek a v>vható, a tömegek részvétele ről a francia lapról nem le- Mohi- guatemalai külügvmi­számon és végül 25 politikai nelkül viszont semmi sem”. hetne azt mondani, hogy for- nisztert _ kicserélték egy lc­f ogoly szabadlábra helyezését Spreti gróf meggyilkolása radalmi szellemben ír, mégis tartóztatott politikai fogoly el­és 700 000 dollár váltságdíjat után Guatemalában rendkí- kénytelen volt így nyilatkoz- lenében. Nem sokkal később kívántak. A nyugatnémet kor- vüli állapotot vezettek be. A ni arról az országról, ahol elrabolták, majd kicserélték mány megkísérelte rávenni a főváros utcáin megerősített ka- forradalmárok ezreit tartják Sean M. Holly amerikai dlp- guatemalai vezetőket: ered- tonai és rendőri egységek cir- bilincsben és ahol a haszno- lomatát. Ez márciusban tör- ménytelenül. Április 5-én káltak, és az első napokban sítható földterület 78,8 száza- megcsendült a telefon az El több mint háromszáz embert léka a lakosság 1,2 százaléká- Grafico szerkesztőségében: tartóztattak le. Az elfogotta- nak kezében van, de ezen ber közölték, hogy hol található kát. a rendőrőrszobákon és lül is néhány nagy család a meg Spreti holtteste. katonai laktanyában kínozták gazdája az ország több mint tént — s ezt követte a Spreti- ügy. (Következik: Nyagykövet a ládában) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom