Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

iViiH** Előrehaladás Párizsban flCéiszözezer amerikai katona támadja a WDK-t Az indokínai béke helyreál­lításának egyetlen akadálya az, hogy az Egyesült Államok makacsul ragaszkodik a Thieu-kormányzat hatalmon tartásához, ahhoz hogy Dél- Vietnamra rákényszerítse az amerikai neokolonializmust — mondotta Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttségének helyettes vezetője csütörtökön, a párizsi Vietnam-konferencia 157. ülésén (Xuan Thuy ál­lamminiszter, a VDK dele­gációjának vezetője jelenleg szabadságon van.) Keményen bírálta Nixon el­nököt a Vietnam elleni terror- támadások folytatása miatt. „De semmiféle nyers erő­szak sem képes megtörni a vietnami népnek az amerikai agresszió ellen vívott harcát” — hangsúlyozta a VDK kül­döttségének helyettes vezető­je. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere és Párizsban tárgyaló küldöttsé­gének vezetője egyebek közt kijelentette: „Ha az Egyesült Államok ténylegesen azt akar­ná, hogy a tárgyalásokon ha­ladást érjenek el, ennek sem­mi akadálya sem lenne”. Mint mondotta, ha az Egye­sült Államok komolyan vála­szolt volna a DIFK hétpontos békejavaslatára, akkor már régen helyreállt volna a béke, az amerikai csapatok tisztes­ségben kivanulhattak volna Vietnamból, s az összes ame­rikai foglyok visszatérhettek volna családjukhoz. A DIFK küldöttségének ve­zetője emlékeztetett rá, hogy jelenleg a Délkelet-Ázsiában állomásozó amerikai légi- és haditengerészeti erők mintegy 200 ezer katonája vesz részt a Vietnam elleni terrortáma­dásokban. Az Egyesült Álla­mok szárazföldi alakulatai létszámának csökkentésével egyidőben példátlanul megnö­velte a légi- és haditengerésze­ti erőinek létszámát — mon­dotta. „Más szavakkal ez azt jelenti — hangzotatta Binh asszony —, hogy az Egyesült Államok a háború folytatása érdekében csak másikkal vál­totta fel expedícióé hadtes­tét.” William J. Porter, az ame­rikai küldöttség vezetője is­mert szólamait ismételgette, mondván: „Ha a VDK és a DIFK elfogadná az amerikai javaslatokat, akkor ,már ma reggel, azonnal befejeződhet­ne a lövöldözés, a harc Indo­kínában”. (MTI) Szigorú politikát sürget a Chilei KP Luis Corvalan, a Chilei KP főtitkára szerdán válaszolt ar­ra a nyílt levélre, amelyet Salvador Allende köztársasági elnök intézett a Népi Egy­ség pártjainak vezetőihez. Az elnök, mint emlékezetes, felszólította a pártokat, hogy az egységet ideológiai színvo­naluk emelésével és tagjaik fegyelmének fokozásával erő­sítsék. Válaszlevelében Corvalan hangsúlyozza, hogy a kp, mint eddig is, a párt legfon­tosabb feladatának a munká­sok, parasztok, alkalmazottak, nők meglevő szervezeteinek erősítését tartja, valamint azt, hogy a szervezetek tag­jai a politikai nézetkülönbsé­geken felülemelkedve, a Népi Egység problémáinak megol­dására mozgósítsa. A Chilei KP főtitkára a továbbiakban megállapítja, hogy a sorok eggyékovácsolá- sa és a tömegek mozgósítása terén valóban mutatkoznak gyengeségek a Népi Egységen belül. Tény ugyanakkor az is — folytatja —, hogy vala­mennyi népi egységpártnak a közös célokba vetett hite elő­mozdítja ezeknek a gyengesé­geknek a leküzdését. „A leg­sürgősebb feladatok egyike éppen ezért, hogy biztosítsuk a munkásak és parasztok részvételét a gazdaság és az állami élet irányításában, s hogy szélesítsük párbeszédün­ket a középrétegekkel”. A Chilei KP levele ezután Peking a leszerelés ellen Guszacsenko írja a Novoje Vremja című szovjet hetilap legújabb számában: A leszerelés kérdésében kö­vetett kínai taktika lényege: minden eszközzel megakadá­lyozni a probléma megoldá­sát. A kínai vezetőség maga­tartását e kérdésben meghatá­rozzák nagyhatalmi törekvé­sei, amelyek arra irányulnak, hogy Kína vezető szerephez jusson a nemzetközi életben. E cél elérésében alapvető eszköznek tekintik a nukleá­ris fegyverrel felszerelt, nagy létszámú hadsereget. A had­sereg korszerűsítésére pedig — pekingi számítások szerint — a nemzetközi feszültség fenn­maradása teremti meg a leg­kedvezőbb feltételeket. A pe­kingi vezetők ezért magában a leszerelés gondolatában ter­veik megvalósításának rend­kívül bosszantó akadályát lát­ják. A maoisták az utóbbi két évben — mint a hírmagyará­zó írja — arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy ők is hívei a leszerelés­nek. Az ilyen kérdésekkel fog­lalkozó legújabb kínai doku­mentumok azonban azt tanú­sítják, hogy Peking egy jottá­nyival sem tért el negatív ál­láspontjától. A kínai vezetők nem akarják, hogy bármilyen leszerelési intézkedés korlá­tozza őket, hogy újabb akadá­lyok merüljenek fel a Kínai Népköztársaság milltarizálásá- nak útján. A leszerelés kérdésével kap­csolatos pekingi magatartás lényege rendkívül világosan megmutatkozott az ENSZ- kőzgyűlés 26. ülésszakának idején, amikor a kínai ENSZ- küldöttség nem támogatott egyetlen olyan határozati ja­vaslatot sem, amelyet e kér­désben szavazásra bocsátottak. A kínai ENSZ-képviselők — mint ismeretes — felléptek a leszerelési világkonferencia összehívásáról szóló szovjet javaslat ellen. Ugyanilyen ne­gatív magatartást tanúsított a kínai vezetőség a genfi lesze­relési bizottság tevékenységé­vel szemben — mutat rá a Novoje Vremja hírmagyarázó­ja. (MTI) Fz.andi [egyzék Tzlsnd szerdán este jegyzé­ket juttatott el Nagy-Britan- niához és ebben megerősítve álláspontját, közölte, hogy az ország halászati határait pén­tektől 12 tengeri mérföldről 50 mérföldre terjeszti ki. A jegyzék arról is szól. hogy Iz- and tájékoztatta a Hágai Nemzetközi Bíróságot és érté­sére adta. hogy nem fogad­hatja el augusztus 28-i ideig­lenes döntését. Az angol külügyminisztéri­um szóvivője nem kommen­tálta az izlandi jegyzéket, csupán annyit közölt, hogy gondosan tanulmányozzák azt. (MTI) Shmidt és Falin megbeszélése Helmut Schmidt nyugatné­met gazdasági és pénzügymi­niszter csütörtökön Bonnban megbeszélést folytatott Falin szovjet nagykövettel a szov­jet-nyugatnémet gazdasági kapcsolatok jövőbeni fejlesz­téséről. Schmidt tájékoztatta a tárgyalópartnerét arról, hogy nyugatnémet részről ő veszi át a szovjet—nyugatnémet gazdasági és tudományos­technikai együttműködési bi­zottság elnöki tisztét. (MTI) k NOGRAD - 1972. szeptember 1., péntek hangsúlyozza, hogy a Népi Egység pártjai szüntelenül ke­resik a népi hatalom új szer­vezeti formáit, azt, miként tá­mogatható a kormány még hatékonyabban. Erről a törek­vésről tanúskodik a népi el­lenőrzési szervek, a paraszt­ságügyi tanácsok életre hívá­sa, a középiskolák bevonása az iskolatanácsokba, az igaz­gató tanácsok megalakítása az állami üzemekben, a terme­lési bizottságok, gazdasági fel­ügyelő bizottságok megszer­vezése. A levél teljes mér­tékben helyesnek mondja a népi egységkormány gazda­ságpolitikáját és rámutat azokra az eredményekre — a jövedelmek újrafelosztására, az ipari termelés növekedésére, a munkanélküliség csökkentésé­re —, amelyeket a kormány­zat hivatalba lépése óta elért. Mindezeknek — szögezi le — semmi közük sincs ahhoz a káoszhoz, vagy gazdasági pan­gáshoz, amelyről az ellenség beszél. A Chilei KP levelében éle­sen elítéli a szélsőjobbolda­li provokatőröket és hangsú­lyozza, hogy a keresztényde­mokrata párt kétarcú játé­kot folytat, a reakciós lázadók kezére játszik. A kp vélemé­nye az, hogy az erőviszonyok megváltoztatásához szigorú politikát kell folytatni a lá­zadókkal szemben, új és ha­tékony erőfeszítéseket kell tenni a termelés növelése vé­gett, s elérni, hogy a munká­sok, s a középrétegek elköte­lezetten támogassák a kor­mány gazdasági és pénzügyi politikáját. A Népi Egység meg tudja nyerni a népi egy­ségnek meg is kell nyernie harcát a nép ellenségeivel szemben — hangsúlyozza be­fejezésül a levél. (ADN) Breisnye? beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP központi bizottságának főtitkára csütörtökön beszé­det mondott Novoszibirszkben. a terület párt- és gazdasági aktivistáinak gyűlésén. A gyűlésen megvitatták az 1972. évi népgazdasági terv teljesítéséért folyó szocialista verseny menetét. Nagy figyel­met szenteltek a betakarítás, valamint a szemes termények és más mezőgazdasági termé­kek állami felvásárlása kér­désinek. (TASZSZ) Sikeres tanácskozások Phenjanban Észak és Dél-Korea vörös­keresztjeinek szerdán Phen­janban lezajlott első plenáris tárgyalása után a déli kül­döttség programja bankettek­kel és látogatásokkal telik a szombati visszautazásig. E programnak akárcsak a szer­dai ünnepélyes megnyitóülés­nek, jelentősége elsősorban a tárgyalások sikerét lehetővé tevő légkör megteremtésében áll. Az újságírókkal és kísérők­kel együtt 54 főnyi dél-koreai küldöttség phenjani látogatá­sa így nemcsak azt jelenti, hogy 27 év óta először uta­zott egy ilyen népes hivatalos csoport északra, hanem azt is. nogy ennek a delegációnak először mutatják be a KNDK életét, (s a dél-koreai sajtó 20 tudósítója így első kézből számol be az olvasóknak be­nyomásairól.) Szón Szón Pil, a KNDK Vö­röskeresztjének elnöke szer­dán este bankettet adott a déliek tiszteletére, csütörtö­kön délelőtt pedig a vendé­gek Kim ír Szén szülőházát keresték fel. A légkör mind­két alkalommal igen szívé­lyes volt: a banketten Li Bőm Szók, a déli Vöröskereszt-kül­döttség vezetője pohárköszön­tőjében arról beszélt, hogy meggyőződése szerint az or­szág egyesítése után az egész koreai nép úgy fog ülni az asztalok körül, mint ezen a oanketten. A mongjaongdei látogatáson pedig versengve készítettek közös fényképeket az északi és déli küldöttek. Szán Szón Pil csütörtökön a nemzetközi sajtó tudósítóival elbeszélgetve közölte, hogy már készül a szétszakadt csa­ládtagok listája. Az érintett személyek számát nem ismer­tette. de becslések szerint a szétszakadt családok kérdésé­nek rendezése Északon és Dé­len mintegy 10 millió embert érint. Az északi Vöröskereszt elnöke a Vöröskereszt-tárgya­lások és a politikai kérdések kapcsolatáról szólva hangsú­lyozta, hogy a családi, huma­nitárius problémák megoldá­sa az egész koreai nép egye­sítésének ügyét segíti. (MTI) A biztonságos Európáér t Akik akkor születtek, 33 évvel ezelőtt, ma felnőtt em­berek, sőt lassan-lassan kilépnek az ifjú korból és a jó kö­zépnemzedéknek számítanak. De csontjaikban-veleikben- idegeikben mégis őrzik, s még utódjaikban is átörökítik va­lamiképpen azoknak az éveknek, életük első. esztendeinek jószerint inkább ösztönösen magukba szívott borzalmas em­lékeit. Mert hiszen ők, a harmincasok is — nem is szólva szüléikről és nagyszüleikről — a háború nemzedékének szá­mítanak. Ilyen messzire kísér ez a nap! 33 éve, hogy elkezdődött az emberiségnek addig legpusz­títóbb, legkegyetlenebb háborúja, a második világháború. S ma, több mint három évtized után is az emlékezés nagyon aktuális és főleg rendkívül megszívlelendő tanulságokkal szolgál. A legfontosabb ezek közül feltétlenül az a mementó, hogy elméletileg — vagy talán jobb szó reá: objektíve — ez a világégés elkerülhető lett volna. Ha az akkori európai kor­mányokat a szovjetellenesség gyűlölete nem vakította volna el annyira, hogy Hitlerben és gyűlöletes fasiszta rendszeré­ben is az esetleges potenciális szövetségesüket látják, hanem olyant, aki majd nekik sem kegyelmez; ha a Szovjetunió­nak az emberiség és Európa iránt érzett mély felelőssége által diktált kollektív biztonsági politikáját elfogadták, meg­szívlelték volna; ha antifasiszta összefogásra sikerült volna tömöríteni a munkásosztály köré a dolgozó és kisemberek millióit... Igen, ha már 1939. szeptembere előtt kibontako­zott volna az a nagy Hitler-ellenes világkoalíció és népi ösz- szefogás, amely végül is széttörte a náci fenevad gerincét, akkor nem zúdult volna a világra, majd hat esztendőre, a világháború borzalma. Mindezért 1939. szeptember 1-ének máig ható, mára is legérvényesebb tanulsága: nem szabad megengedni, hogy bárhol és bármilyen álcázott vagy akár módosított formá­ban is még egyszer felüthesse a fejét a fasizmus. Nemcsak Európában, de sehol a világon, hiszen fertőző bacilusai min­denhová eljuttathatják a ragályt. Ezért szeptember 1-e nemcsak a világháború kitörésére emlékezés, a világégés áldozatai feletti kegyelet, hanem a fasizmus elleni nemzet­közi küzdelemnek is harci napja! E küzdelemnek megvannak és megmaradtak a régi, ha­gyományos feladatai, formái is. Kontinensünkön és nem kevésbé a világ más tájain — olykor átfestett cégér alatt, de a lényegét tekintve a régi módon — fasiszta, félfasiszta vagy a fasizmus vészétől megóvottnak egyáltalán nem mond­ható rendszerek országokat és népeket igáznak le és fenye­getnek halállal. A szolidaritás e rendszerek, kormányok, el­nyomó és pusztító apparátusok áldozatai, megkínzottai iránt, a küzdelem visszaszorításukért — szent kötelessége minden­kinek, aki antifasisztának vallja magát! Európában mostanában — mindenesetre az utolsó évek­ben —, olyan helyzet alakult ki, amely lehetővé tette, hogy kontinensünk országai és népei ne egyszerűen a háború nél­küliség állapotával legyenek kénytelenek kiegyezni, hanem a siker reményével törekedhessenek a béke és biztonság hosszú időre szóló intézményesített rendszerének megterem­tésére is. Ehhez mindenekelőtt az kellett, hogy a második világháború következményét és az azt követő alapvető euró­pai változásokat, mint megváltoztathatatlan realitásokat, el­ismerje minden kormány és nemzet, mindenekelőtt termé­szetesen a Német Szövetségi Köztársaság népe és állami ve­zetői. S ami a dolog másik oldala: ennek a szituációnak ki­alakulásához oroszlánrészben járult hozzá a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok elvszerű, szívós, józan és rugalmas politikája, diplomáciája. Harminchárom évvel ezelőtt az az ősz a reménytelen­ség, a kilátástalanság sötétségét borította Európára. 1972. ősze kontinensünkön azzal biztat, hogy meghozza az európai kollektív biztonság és együttműködés rendszere előkészítő tanácskozását. Ez azonban még csak. biztató lehetőség. A küzdelemnek tovább kell folynia. Mégpedig nem csupán állami, kormány­zati szinteken, hanem —, amint azt már kontinensünk jóra, becsületesre szövetkező emberei történelmi tapasztalataik­ból megtanulták — a tömegek összefogásával és mozgalmá­val is. Erre kötelezi az európaiakat ennek a harminchárom évvel ezelőtti napnak emléke. Nemes János Waldheim Belgrádban Kurt Waldheim, az Egyesült romnapos hivatalos látogatás- Nemzetek Szervezetének főtit- ra Jugoszláviába érkezett. A kára. a jugoszláv kormány főtitkár vendéglátója és tár­meghívására csütörtökön há- gyalópartnere Belgrádban Mirko Tepavac külügyminisz­ter. Fogadja Waldheimet Tito államfő és Bijedics miniszter- elnök is. A jugoszláv sajtó részlete­sen foglalkozik a látogatás­sal. szívélyesen köszönti a vi­lágszervezet főtitkárát. Mint a lapok hangsúlyozzák „Wald­heim nézetei sok tekintetben megegyeznek Jugoszlávia ál­láspontjával”. A főtitkár a Jugoszláv Televíziónak adott nyilatkozatában többek között kijelentette: ,,A világszervezet a béke eszköze, de csak akkor működhet eredményesen, ha a tagállamok igénybe veszik te­vékenységét.” (MTI) Honoluluban Nixon elnök fog adta a csúcstalálkozóra oda terelnököt érkező Tanaka japán minisz­Újabb tárgyalás Bonnban Dr. Michael Kohl. az NDK miniszterelnökségi államtitká­ra és Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitká­ra csütörtökön délelőtt négy- szemközt folytatta tárgyalá­sait a két német állam alap- izerződéséről. A német államközi tárgya­lássorozat újabb fordulója szerdán kezdődött Bonnban. (MTI) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom