Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

Hogyan látja a pártbizottság ? Van kellő tartalék Kányáson ebben a fél évben több mint 17 ezer tonnás el­maradást kell pótolni. Olyan feladat ez, amelynek a telje­sítése igen érzékenyen érinti a vállalat egész gazdálkodását. Itt termelik ugyanis a meden­ce legértékesebb szenét, ami­ért a legnagyobb árat kapják, ugyanakkor a termelés költ­ségszintje is a legkedvezőbb. Miért maradtak el? Az igazsághoz tartozik, hogy nem a bányászokon, elsősor­ban nem rajtuk múlott az el­maradás. A piaci igények ala­kulása, az értékesítési gondok miatt jól termelő frontfejtést is le kellett állítaniuk. A da­rabos szén jelentős részét kényszerültek letörni. Ez azt jelenti, hogy többletköltséggel olyan terméket állítottak elő, amire ugyan volt vevő, de ke­vesebbet kaptak érte, mintha darabos szénként tudták vol­na értékesíteni. Mindez hozzá­tartozik az előzményekhez, de most már van az üzemnek jó­váhagyott terve, mely szerint szükség lesz erre a szénmeny- nyiségre is. Sőt, túlvannak a nagyfokú létszámmozgáson, amit a korábbi áthelyezések jelentettek. A kérdés mégis jogos: Tudják-e pótolni az elmaradást Kányáson? A pártbizottság nemrégen tárgyalta az aknaüzemnél a munkaszervezés és a munka- fegyelem helyzetét. Az ott el­hangzottakból is kiderült, hogy még igen sok tartalék van, aminek feltárása, hasznosítása biztosítékot ad az adósság pótlásához. Ezek közül csak néhányat Javítani lehet pél­dául a műszakgazdálkodást. A frontfejtéseken sok esetben nem volt meg a telepíthető létszám, ugyanakkor az úgy­nevezett improduktív munka­helyeken túltelepítettség volt. Esetenként az intenzitással is baj van. A munkaszervezett­ség hiányára vezethető visz- sza az is, hogy elég gyakran panaszkodnak a munkahelye­ken az ürescsillehiányra. A csapat csillére, az akna, a kötélpálya pedig a szénre vár. Az is kiderült, hogy . nem megfelelő a körletek közötti összhang, ezért egymás ro­vására próbálják megoldani feladataikat. Ez a tartaléklét­szám, az üres csille és a gépi alkatrészek elosztásában is éreztette hatását. A piaci helyzet alakulása a munkafegyelem lazulására is hatással volt. A felügyelet, a termelés közvetlen irányítói is elnézőbbek lettek. Ezen feltét­len váltpztatni kell, mert másképp aligha képzelhető el az adósság pótlása. Az üzemi pártvezetés első­sorban a vezetők felelősségére hívta fel a figyelmet. Szó­vá tették azt is, hogy nem tartják kielégítőnek a bá­nyászati és gépészeti szakem­berek együttműködését. Gyak­ran egymást okolják üzemza­varokért, hibákért, ahelyett, hogy közös összefogással igye­keznének orvosolni, a hibákat. Az üzemi feladatokat igen részletesen megtárgyalták. Eb­ben, a munkahelyektől a ve­zetésig mindenkinek van bő­ven tennivalója. Bátorították a vezetőket, hogy erélyeseb­ben lépjenek fel a fegyelme­zetlenséggel szemben, hogy a technológiai előírások ne szenvedjenek csorbát. Fontos­nak tartották azt is, hogy az üzem- és munkaszervezés a vezetők rendszeres tevékeny­ségévé váljék. A vezetési fe­gyelem megszilárdítása ér­dekében az is szükséges, hogy növeljék a középkáderek ha­táskörét és felelősségét. Több kezdeményezést várnak tőlük is, elsősorban azt, hogy gaz­dáivá váljanak adott terüle­tüknek. és eszerint intézked­jenek. Csak néhány dolgot emlí­tettünk abból, amit az üzemi pártvezetőség megállapított. Ez is érzékelteti, hogy van kellő tartalék Kányás-aknán. Ha fel­tárják és hasznosítják, pótol­ni tudják az elmaradást. Eh­hez összefogásra van szükség, arra, hogy mindenki a maga helyén egy kicsit többet adjon mint eddig. B. J. Szeszélyes az időjárás mostanában. Kellemetlen forróság, utána hirtelen hatalmas felhőszakadások, zivatarok nehezí­tik, késleltetik legfőbb növényeink betakarítását. A korábbi esőktől megdőlt gabonafélék kombájnos aratása is igen ve­sződséges munka volt, a mostani csapadékos idő tovább rontja a gépi betakarítás lehetőségét. Elő kell hát venni a kaszákat — sajnos a kaszásokat, a marokszedőket annál ne­hezebb —, csak így lehet megmenteni a búzát, az árpát a pusztulástól. _ ... Rimóci utak, élet, emberek Délben, a legnagyobb me­legben érkeztünk Rimócra. Emberekkel alig találkoztunk az utcán, a tanácson sem volt szerencsénk. Nézelődtünk a faluban; modern betonépü­let. leeresztett függönyökkel, az új klubkönyvtár. Ugyan­csak modern, tetszetős presz- szó (sajnos éppen zárva), lát­szik rajta, hogy nemrégiben épülhetett. Ahhoz sem kellett különösebben éles szem, hogy megállapítsuk: a falun végig­húzódó út igen rossz állapot­ban van. ★ Amikor a községi tanácsel­nöke. Gólyán András előke­rül, a beszélgetést azonnal a klubkönyvtárra tereli. — A művelődési ház hosz- szú ideig rossz viszonyok kö­zött működött. A volt köz­jegyzői lakást és irodát ren­deztük be. itt tartottuk meg a társadalmi ünnepeket, az if­júsági rendezvényeket és eb­ben az épületben volt a könyvtár is. Az új klubkönyv­tárat 1971. júliusában adtuk át rendeltetésének. Csaknem egymillió forintos költséggel épült a járási tanács és a KISZ kétszázezer forinttal tá­mogatta az építkezést, mi is sok pénzt takarítottunk meg erre a célra. A téesz mintegy 56 ezer forint _ értékű társa­dalmi munkával segített. Az új klubkönyvtár pezs­gőbb kulturális életre nyújt le­hetőséget a község lakóinak. Otthonosan berendezett a könyvtár, a klubban rádió, televízió, lemezjátszó áll a szórakozni vágyók rendelke­zésére. Az alakulófélben levő zenekarnak már hangerősítő­je is van a tanács jóvoltából. — A község lakói nagyon hiányolják a mozit. Sajnos, rajtunk kívülálló okok miatt egy ideig még nem tudjuk üzemeltetni. Az új épületben levő nagyterem padlózata ugyanis feltáskásodott, újból kell padlózni. Amíg ez meg nem történik, a mozit itt nem tudjuk beindítani, a régi pe­dig már teljesen alkalmatlan. ★ Á rimóci asszonyok többsé­ge szívesen dolgozna, vagy a helyi téeszben, vagy Szécsény valamelyik üzemében. A gye­rekes anyák azonban az ott­honukhoz vannak kötve, mert óvoda híján nem tudják kire hagyni a kicsikéi. A községi tanács legégetőbb feladatai között szerepe] az óvoda. — A tanácsnak nincs ele­gendő pénze az óvoda építé­sére. A testületi üléseken ál­landóan napirenden szerepel ez a kérdés. Elgondolásunk az, hogy az igények felmérése után az érdekelt szülőktől anyagi hozzájárulást kérünk. Természetesen a pénz nagy része a tanács bevételeiből származna. Ha minden az el­képzelések szerint halad. 1975-re már működhet az új óvoda községünkben. ★ A tanács elnöke elmondja, hogy nemcsak tőlem kapott kritikát a rossz utak miatt, de a lakosságtól is. — A község 12 kilométeres úthálózatának ötven százalé­ka földút, és a régebben meg­épített utak is rossz állapot­ban vannak. Az elmúlt évben 190 ezer forint értékben hat­száz méter útszakaszt hoztunk rendbe. Meg kell mondjam, hogy a tervezettnél jóval több költséggel, lehetőségeink je­, Fórumtaggyűlés a SKÜ-hen Jó módszer a tájékozottság növelésére és a hatékonyabb pártmunkára ÜTTÖRÖ vállalkozásba fo­gott a Salgótarjáni Kohászati Üzemek központosított irodá­jának páxtalapszervezete. A párttagság körében végzett közvélemény-kutatásokból azt a tanulságot vonták le, hogy a tagság informálása bizonyos módosításokra szorul. Keresni kell a pártmunka hatékony­ságának további lehetőségeit. A párttagság telje® tájéko­zottságához nem elegendőek a felsőbb szervek által meg­adott taggyűlési témakörök, hiszen a tagságot olyan kér­dések is foglalkoztatják, ame­lyeknek tisztázása nélkül nem lehet teljes értékű a tájéko­zottságuk. Erre pedig hivata­los fórumon a legilletéke­sebbektől kell választ kérni. Így jutottak arra az elha­tározásra, hogy az eddigiektől eltérően olyan párttaggyűlést rendeznek, amelyen a tagság körében felmerült kérdésekre a legilletékesebbektől kémek választ. A központosított irodák pártalapszervezetéhez már a taggyűlést megelőzően 30 kü­lönböző kérdés érkezett. A vállalat fejlesztésével kapcso­latban például az izgatta a párttagság egy részét, hogy a huzalműi rekonstrukcióhoz hogyan történik a hitelfelvé­tel és ez hogyan illeszkedik a vállalati gazdálkodásba, vég­ső soron a nyereség alakulá­sába? Volt, akit az foglalkoz­tatott, hogy miért maradt el a huzalpácoló építése? Ho­gyan alakul a munkaerőhely­zet a huzalműi rekonstrukció megvalósulása után? Megva­lósul-e, vagy mikor valósul meg a süllyesztékes kovácso­lóüzem és az elavult géppark kicserélésére mikor kerül majd’ sor? Milyen fejlődés var a Malinovszkáj útra? Mi­lyen termelésfelfutás várható 5—10 éves távlatban? Hogyan akarják biztosítani az állami lakásokból a fiatalok részére törvényesen megítélt 20 szá­zalékos részarányt? De ér­dekelte a tagságot Salgótar­ján jelenlegi és távlati fej­lesztése is, a gyári dolgozók politikai és szakmai vonatko­zású továbbképzésének lehe­tősége, a társadalmi és az egyéni érdekek összehangolá­sa, s végül a külpolitikai ese­mények. A központosított irodák pártaiapszerveaete Antal Gyu­lát, a vállalat igazgatóját, Szilágyi Dezsőt, a nagyüzemi pártbizottság titkárát, Vincze Jánost, a termelési főmérnö­köt, a városi tanács végrehaj­tó bizottságának tagját és Szabó Károly munkaügyi fő­osztályvezetőt kérte fel a kérdések tisztázására. Kétségtelen, hogy a gyárban eddig lefolyt párttaggyűlések történetében nemcsak úttörő, de tartalmában is nagyon fi­gyelemreméltó és jelentős he­lyet foglal el ez a fórumtag­gyűlés. Varga Gyula. a pártalap- szervezet titkára szabad fo­lyást engedett az érdeklődés­nek, s egy-egy előre feltett kérdés megválaszolása után ismételten a tagsághoz for­dult, hogy a válasz kapcsán nem merült-e fel újabb gon­dolat, amely tisztázásra szo­rul. É® ilyen, a tájékozott­ságukat bővíteni óhajtó, a dolgok összefüggéseit kere­ső, a közügyek iránt nagy ér­deklődést tanúsító párttagok körében bőven akadt. TISZTÁZÓDOTT, hogy a vállalat rendelkezésére álló teljes fejlesztési alapot gazda­ságosán szeretnék felhasznál­ni. A süllyesztékes kovács- üzem létrehozása csak az V. ötéves tervben szerepel. A vállalat igazgatósága a nye­reség növelése érdekében a veszteséges gyártmányok fo­kozatos megszüntetését terve­zi. Ennek során bizonyos profiltisztítást is végrehajta­nak. Például a mezőgazdasági szerszámgyártást átadják Mo­sonmagyaróvárnak. A meg­maradó mezőgazdasági ®zer- arut a zagyvái rakodó térsé­gében új lehetőségek között szeretnék majd előállítani. A 6Üllye6ztékes kovácsolási program várhatóan 230 millió forintos beruházási költséggel valósul meg, de ennek kere­tében szanálni kell majd a B-üzemet és a mezőgazdasági raktárakat. Ezeknek a helyén alakul ki aztán a korszerű süllyesztékes kovácsüzem. Antal Gyula igazgató el­mondotta, hogy a gyár segít­séget -nyújt majd Salgótar­ján vízellátási gondjainak megoldásához. A mátraszelei tóhoz víztisztító- berendezést építenek. Ezzel átmenetileg enyhíteni lehet a város víz­gondjait. A tagság nagy érdeklődéssel hallgatta a válaszokat és a* érdeklődés sok irányba bon­totta ki a gondolatokat, hi­szen a válaszok maguk is ujabh gondolatokat szültek. Kreehnyák Lászlónét például az épülő garzonlakások rend­szere érdekelte. Krenács Re- zsőné a gyártelep fejlesztésé­vel, az üzlethálózat és szol­gaitatás gondjaival kapcsolat­ban tett fel kérdéseket. Csics György az acélgyári lakótelep felújítása felől, Selymeczi Gusztáv, a vállalat által befi­zetett hatszázalékos kommu­nális adó felhasználásának helyzetéről. Molnár Béláné a gazprogram kiteljesedéséről érdeklődött. Szabó Károly a város belterületének közleke­dési rendjével kapcsolatban tett fel kérdést, Miklós Mi­hály a magánkiskereskedőt engedélyek rendszeréről, dr. Lendvai József a korszerű közlekedési jelzőlámpa-háló­zatának kiépítéséről, Szakmar Rezső pedig a benzinkútháló­zat továbbfejlesztéséről bőví­tette ismereteit. A fórumtaggyűlés olyan fontos párbeszédnek bizo­nyult, amely megnövelte a párttagok tájékozottságát. A teljesebbé vált ismeretek után van mire alapozni a véle­ményeket, a fejlődés folyama­táról elmondani a kommunis­tákból kikívánkozó kritikai megjegyzést, vagy a konkrét Ismeretek alapján egyetértőén támogatni a fejlődést előmoz­dító intézkedéseket. A FÓRUMTAGGYÜLÉS si­kerén felbátorodva a párt- alapszervezet máris elhatároz­ta, hogy ezt követően fél­evenként rendeznek ilyen taggyűléseket Orosz Béla lenleg erősen korlátozottak, így a probléma megoldása még egy ideig várat magára. Jó ivóvizet csak a község peremén levő kutak biztosíta­nak. A lakosság hetven szá­zalékát érintik az ebből adó­dó gondok. — Nyolc-tíz millió forint­ra lenne szükség ahhoz, hogy egy törpe vízmüvet tudjunk építeni. A fontossági listán az elsők között vagyunk, de a megvalósítás idejét nem tud­juk. A lakosság kulturált szóra­kozását. jó közérzetét bizto­sítja a múlt évben megnyílt presszó (nagy előnye, hogy el­szívja az embereket a szom­szédos kocsmából). A falu la­kossága örömmel fogadja a gázcsere-telephely építését is, amely 1973-tól üzemel majd. A tanácselnökkel folytatott beszélgetés után ismét végig­jártuk a falut, s már értőbb szemmel nézelődtünk. Mert az új. modern létesítmények és a félig kész utak hátterében a közös erőfeszítéseket láttuk, egy falu, egy közösség törek­véseit. Ezek a biztosítékai an­nak. hogy a korlátozott anya­gi lehetőségeket jól kihasznál­ják. — vkm — 4 Palotás példája Még néhány meleg, csapadékmentes nap, és befejezik a gabonabetakarítás nagy munkáját a négy község hatá­rában gazdálkodó palotási Május 1. Termelőszövetkezet­ben. Jelentős területről, mintegy 2700 holdról kell beta­karítaniuk a kalászosokat. Négyszáz hold kivételével már végeztek az aratással. Ami még hátravan, pusztán néhány napos munkát jelent a nyolc kombájnnak. Ám, ha a négy község határában: Héhalomban, Szarvasgedén, Kisbágyonban és Palotáson végeztek, még mindig nem fújnak pihenőt a gépeknek, embereknek. A kombájnosok Béren és Pásztón folytatják tovább a munkát. Segítenek, hogy a másik két községben is mielőbb biztos helyre, a magtárakba kerüljön a búza. Szűcs János, a palotási termelőszövetkezet elnöke mondotta: nem a véletlen műve, hogy a mostoha időjá­rás ellenére is sikerül időben végezniük. A közös gazda­ság szakemberei annak rendje-módja szerint elkészítették a nyári munkák tervét. A tennivalók középpontjába ter­mészetesen az aratás került. Fokozott gonddal szervezték, irányították a munkát, amikor kiderült, hogy az időjá­rás nem -sietteti, hanem éppen hátráltatja a tennivalókat. Az eső nem kerülte el a palotásiakat sem. Hogy mégis sikerűit előbbre jutniuk, az azzal magyarázható, hogy kihasználtak minden száraz, meleg órát. Eddig még min­den vasárnapot kinn, a gabonaföldeken töltöttek a kom­bájnosok. A szövetkezet szakemberei annak idején a komplex­munkaszervezés mellett döntöttek. Azóta bebizonyosodott az igazuk. Lényegesen meggyorsult így a betakarítási munka üteme. A kombájnok után szalmalehúzók dolgoz­nak, nyomukban pedig a talajművelő gépek haladnak. Gondosan szervezték a munkát a kombájnszérűkön is. A beérkezett magot két műszakban tisztítják és ügyel­nek arra is, hogy csak megfelelő víztartalmú gabona ke­rüljön a magátrakba. A szövetkezet mintegy 260 vagon gabonát — a pásztói járásban a legnagyobb mennyiséget — értékesít. Saját munkájuk mellett lehetővé válik, hogy más, arra rászoruló gazdaságokat is segítsenek. A termés tehát nem mutatkozik rossznak, nagy érté­ket jelent a gazdaságnak. Igyekszenek is időben, veszte­ség nélkül betakarítani. Érthető tehát, ha a szövetkezet vezetősége megpróbál kedvébe járni mindazoknak, akik a gabonával dolgoznak, mindenekelőtt a kombájnosoknak. Munkájuk után tisztességesen megfizetik őket. Még el sem kezdődött az aratás, amikor a szövetkezet vezetői megbeszélték velük a munkák menetét. Amikor pedig úgy látszott, hogy ez a mostani nyár nehezebb lesz a ta­valyinál, megegyeznek, hogy többet fizetnek minden má­zsa szemért. Napközben hűsítő itallal enyhítik szomjúsá­gukat, vasárnaponként pedig ebéden látják vendégül a kombájnosokat a szövetkezetben.. Palotás példája nem az egyedüli arra, hogy szerve­zett, körültekintő munkával, kellő gondossággal úrrá le­hetnek a nehézségeken a mezőgazdasági üzemek. Csu­pán újabb bizonysága annak, hogy a termelőszövetkezeti vezetők és tagok, a kombájnosok, a szalmalehúzók és traktorosok fáradozása nem hiábavaló. Munkájuk nyo­mán mind több helyen kerül zsákokba a búza. 1 NÖGRAD — ,1972. augusztus 1-, kedd j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom