Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

KÉPEKÉYu ELüii

Élvezetes uborkaszezon

Egy héttel ezelőtt arról az uborkaszenzonról kellett említést tennem, ami a televízió műsorára is rányomta jegyeit, s most ennek énp a fordítottját állapíthatom meg- dacára a kánikulának, igen tartalmas, eleven és élvezetes műsorhét után vagyunk.

Már a kedd esti program érdekes szórakozást adott. Mihail Sebastian: Névtelen csillag című tévéjátéka a maga bensőségesen visszafogott iíra- íságával megnyerte tetszésünket, Kár, hogy a fordító és rendező Ádám Ottó, valamint a dramaturg Mészöly Dezső nem bánt elég ökonomikusán az anyaggal, egyes epizódok túlzott teret kaptak, a történés mellékvonulatainak a 'főcselekménnyel egyenlő hang- súlyozása olykor elterelte a figyelmet a lényegről. A tévéjáték két főszereplője, Hau- man Péter és Almási Éva remekelt. Hauman félszeg kisvárosi tanára különösen a tragikomikus helyzetekben volt megindító és mélyen emberi.

A csütörtöki műsorban különös érdeklődéssel figyeltük Varga Imre szobrászművész tihanyi tárlatát és a művésznek az alkotás benső indítékairól elhangzott gondolatait. Varga Imre több kitűnő művével is itthon van Salgótarjánban. A tihanyi tárlat keretében büszke örömmel üdvözölhettük a képernyőn, szug- gessztív megfogalmazású Rad- nóti-szobrupkat.

Pénteken a Nyitott könyv sorozatban Thurzó Gábor igényes írói portréjának örülhettünk. Faragó Vilmos kritikus hozta „emberközelbe” az írót, majd még inkább három re- 'mek tévésített novellája, melyek közül talán Az oroszlán torka című volt a legerőteljesebb.

Ezúttal a szombat esti köny- nyed szórakozásra szánt műsort is megelégedéssel nyugtázhatjuk. A Gyilkosság a Maxime utcában — Eugene Labiche zenés bohózata — sok mulatságos, élvezetes pillanatot nyújtott, főleg Husz- ti Péter, Márton András és Almási Éva remek koniédiá- zását élveztük.

(barna)

Palóc

mar

Augusztusi

rendezvények

Balassagyarmaton

Eseménydúsnak ígérkezik augusztus Balassagyarmat kulturális életében. A palóc nyár rendezvénysorozat színvonalas rendezvényeket kínál. A Muzsikáló udvar figyelmet érdemlő zenei eseményt kínál, a volt megyeháza udvarán az EX ANTIQUIS együttes lép fel augusztus 12-én. Másnap a Metró együttes szerepel a szabadtéri színpadon. A Horváth Endre Galériában Szabó Vladimír grafikusművész kiállítását nyitják meg ugyancsak augusztus 13-án. A Magyar Rádió Ki nyer ma? című népszerű zenés vetélkedőjét augusztus 18-án a balassagyarmati Tünde presszóból közvetíti. Augusztus 19-én rendezik meg a művelődési központban a népi zenekarok Rózsavölgyi Márk megyei vetélkedőjét, Augusztus 20-án palóc népművészeti nap lesz a szabadtéri színpadon.

Rétsági

klubok,

szakkörök

A rétsági Asztalos János, Művelődési Központ változatos lehetőségeket kínál a nyári hónapokban is a művelődésre, szórakozásra, Klubjai, művészeti csoportjai, szakkörei várják az érdeklődőket. Az ifjúsági klub minden csütörtökön, szombaton és vasárnap tart nyitva, a nyugdíjasok kub- ja szerdán várja tagjait. Asszonyok klubja, pajtásklub, lövészklub is működik. Az őszi évadkezdésre több csoport bővítését, új tagok felvételét tervezik. Űj tagokkal bővül például a citeraegyüttes, de népszerű a képzőművészeti kör, a fotókör és a barkáosszakkör is.

Utolsó

reménysugár

Egy hetvenes, alacsony és kövér üzletember behívatja fiatal, csinos titkárnőjét.

— Kisasszony — mondja —, az utóbbi időben nagyon sokat gondolok magára. Hozzám jönne feleségül?

— Miért ne? — válaszol a lány. — Végső választ azonban csak vasárnap este adok.

— Rendben van. de miért éppen vasárnap este?

— Mert előbb szeretném megtudni a nyertes totó- és lottószámokat.

A horpácsi

Mikszáth-emlékkiállításról

Elkészült a horpácsi Mik- száth-kiállítás forgatókönyve. Az új emlékkiállítás kivitelezéséhez szükséges munkálatok a napokban kezdődnek. A kiállítást augusztus 15—30 között rendezik, megnyitására, előreláthatólag szeptemher 20-án kerül sor. A kastélyban négy helyiség ál] rendelkezésre erre a célra. Mikszáth Kálmán 1906-tól 1910-ig

töltött itt hosszabb-rövidebb időt.

A földszinti előcsarnokban, s három emeleti szobában rendezik meg a kiállítást. Az előcsarnokba kerülő anyag afféle „hangulati bevezetője” lesz a tárlatnak, Mikszáth- portré. értékelések, műveinek színházi és filmfeldolgozásairól szóló írások kerülnek ide. S itt állítják ki először a horpácsi kastély rövid történetét dokumentáló anyagot.

Az emeleti előtérben Mikszáth Nógrád megyei működésével (Szklabonya, Rimaszombat, Selmecbánya. Balassagyarmat), s a megyével kapcsolatos írásokat állítják ki. Képet kaphat itt a látogató az író szülőföldjéről, mint alapvető élményforrásról. Írói próbálkozásokról, újságírói tevékenységről, és így tovább.

Külön szobában tekinthetjük meg Mikszáth Kálmán bútorait, több emléktárgyát, festményeket., képeket. A tárgyak, bútorok restaurálásán túl ebben a szobában egy új. esztétikusabb elhelyezést valósítanak meg a kiállítás rendezői.

A legbelső szobában igyekeznek dokumentálni, illetve jelezni a kiegyezés utáni évtized és a századvég magyar társadalmának korabeli viszonyait, társadalmi életét, összefüggésben Mikszáth Kálmán életművével. Kiemelik az első sikereket (A tót atyafiak. A jó palócok), illetőleg bemutatják írói fejlődésének két útját, az idilli típusú műveket. s a realista szándékú alkotásokat. Itt ismerkedhetünk meg a realista Mikszáth nagy műveivel (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság, A fekete város). Ebben a helyiségben állítják ki a Mikszáth-életmű további számos dokumentumát, méltatásokat, tanulmányokat stb. Sajnos, a kiállítási helyiségek méretei nem a legkedvezőbbek, így egy bizonyos fokú zsúfoltság elkerülhetetlennek látszik. „„ .

.ti, £ (te>

S2UTS DENESi

M

Öngyilkossá# i iA Kaszinó uicában

20.

Szörnyűség! Szász felpattant a helyéről, - és berohant a saját szállodai fürdőszobájukba. A bojler fölötti falat vizsgálta, a gázvezetéknek a falba nyomuló részét. Mindenütt kürtőket használnak, a kályháknál is, hogy az égési termékek eltávozzanak. De még ezen felül is, így szól a szabvány, 6zellőzölyuknak kell lennie. Ráccsal borított szellőzőlyuknak. Ha Borbás feltételezése jó, akkor az erősebb gázt a szellőzőnyíláson keresztül fújhatták be a fürdőszobába, miközben a többi nyílást eltömték. Vagy azon keresztül pottyantottak be olyan fiolát, ami összetörött, a gáz kifolyt és megbénította a mérnököt? ... Nincs igaza Borbásnak! Nem erősebb, hanem éppen gyengébb gázt alkalmazhattak. Csak olyat, amitől a fürdőkádba ülő mérnök elszédülhetett, elaludt, elkábult. De meg lehet-e az ilyen gyenge gázt találni az ember szervezetében a halála után? Biztosan, mert a boncolásnál ez kiderült. Mit mond lak a hivatalos szervek az újságíróknak?

„A boncolás adatai kétségtelenül bebizonyították, hogy Balátai Jenő geológus-felfedező gázmérgezés áldozata lett, életének saját maga szántából vetett véget.” De miért nem csúszott bele a tesie a vízbe, a kádba?... Az EST című lap pontosan így fogalmazott: „Feje oldalra billenve, a kád szélén feküdt, a gaz pedig a

4 NÓGRÁD - 1972. augusztus 1., kedd

csöveken át halk nesszel szivárgott.” Ami annyit jelentett, hogy a rendőrség vagy az ügyészség, a hivatalos, a halál okáról szóló iratban ilyen megfogalmazással élt.. i

Szász képtelen volt továbbjutni. A gyilkosok miért várták meg, amíg fürdik? Miért fürdött? Készülődött valahová? Át akart öltözni? Hány ruhája volt? Nyomorgott, tehát aligha lehetett több öltönye.

Mit is írt Abzinger dr. Pávai Vájnának egyik levelében, amikor Balátai az amerikaiakkal való találkozásra ment a Gellért Szállóba?

„Sajnálom ez.t a rzerencsét- len Jenőt, képzeld, még ruhája sincs, mert tőlem kért. Nem tudja mit akarhatnak tőle az amerikaiak, de külön miatta jöttek Pestre, és találkozót kértek tőle. Jenő nem akart elmenni a kikönyökölt zakójában, a kitérdesedett nadrágjában. Nekem elhiheted...”

Balátai Jenő lehetett öngyilkos is. Pillanatnyi elkeseredésében is elkövethette tettét, s lehet, hogy a kormányzat csak azért igyekezett gyorsan napirendre térni fölötte, mert kínos volt neki az ügy szellőztetése. Már maga az a tény is, hogy egy ember, aki hazájának milliárdos kincseket tár fel, ilyen nyomorultul él és lakik, abszurditás. A halál pedig az újságok számára újabb alkalmat kínált szellőztetni a bauxitügyet, a felfedező ügyét, az egész közélet romlottságát, hálátlanságát, korrupcióját..

Ez a nyom is téves — állapította meg Szász. — ö nem hihet az öngyilkosságban. De, hogy ebben száz százalékig

a hármai r®plhrígád

Piroska és

Ha záróra után valaki a Tarján étterem előtt elsétál, a szokásos tompa teremvilágítás mellett a hátsó részben is fényeket lát — ott egy kis üzem dolgozik. Nem sokan tudják, hogy itt készítik az ÁFÉSZ egyik termékét, a nógrádi ropogóst. Salgótarján talán legkisebb, de leginkább automatizált üzeme ez.

A három műszakban dolgozó, hat-hat fős brigadoK Közül azt kerestem, amelyikről a salgóbányai nevelőintézet kig lakóitól olyan sokat hallottam. A délutánosoklól megtudtam, hogy este tízkor találom bent őket. Álló gépsor, izgatott tanakodás fogadott.

— Nem szoktunk leállni műszakváltáskor, mozgó gép mellett cserél a két brigád, de most nincs víz. egyelőre — mondta az egyik asszony. — A tartályokból már kifogyott, nem is tudjuk, honnan hozhatnánk. Nem túl messze van egy nyomós kút, de a kisutat elzárták.

Végül a legszebb álmából felébresztett főnök segít: kiskocsival a strandról szereznek vizet — éppen akkor indul meg a vízcsapból is.. . Kis késéssel kezdődik a műszak — három-négy perc múlva a gépsor végén már előbukkannak a kész ropiru- dak.

*

Rózsika nénit keresem, akinek át kell adnom Rostás Piroska üzenetét: sok csókol küld és nagyon várja. . Kiderül, hogy ő nem is dolgozik itt, Aranka néninek (Brunda Lászlónénak) a lánya.

— Már amikor először elhoztam hozzánk Piroskát, az egesz család nagyon megkedvelte, a lányom, á kétéves kisgyereke, sőt még az ismerősök is,

— Az én védencemet Is megszerette a fiam, a lányom — kapcsolódik be Fekécs Mátyásné, a brigádvezető. — Egyszer hármasban mentünk ki érte. Amikor a nevelőta- námö, Jeszenszky Marika megmondta, hogy már elvitték Egerbe, majdnem elsírták magukat a gyerekeim... Csak álltunk ott tanácstalanul — akkor jött oda Piroska és

olyan mégkapóan ajánlkozott, vigyük el őt. A nagyfiamnak jó pajtása lett, ő már egyedül is meglátogatta. Esvszer pedig elvitte az acélgyári klubba, ahol nagy sikere volt, mindenki vele foglalkozott, es egy marék jelvénnyel jött vissza. Szeretném elmondani erről a patronálásról, hogy ez nem hivatalos akció, nem a Szocialista Brigád címért folyó verseny miatt találtuk ki. Valahogy spontánul jött az ötlet: látogassunk ki együtt Salgóbányára. A látogatás után az szűrődött le bennünk, hogy szerencsétlen sorsú gyerekek. Mindnyájan gyerekes anyák vagyunk, általában két gyerek van mindegyikünk családjában, így anyagiakkal nem tudunk segíteni nekik. De talán nem is erre van szükségük, hiszen amit lehet, azt az intézet megadja. Kis dolgok, egy mosoly, a törődés — ezek fontosak számukra.

★

Május 31-én volt egyéves ez az üzem, nincsenek még bosszú ideje együtt a brigád tagjai. Többségük vidéki, Zagyvarónáról, Eresztvény- ből, Somoskőről járnak be dolgozni. „Helyes, rendes kis munkahely ez, ugye?” — kérdezte egyikük. Volt, aki

előző munkahelyén többet keresett, ott nem volt a fárasztó három műszak sem, mégis szeret itt lenni. A brigádmozgalomba most kapcsolódtak be. Amikor a vállalásaikról kérdezősködtem, mentegetőzve mondták: kezdők még, nem biztos, hogy első évben már sikerül elnyerni a Szocialista Brigád címet. Mindnyájan szerették volna elvégezni az elsősegélynyújtó tanfolyamot, de úgy tűnik, idén csak a brigádvezetőnek sikerül. A tíz szövetkezeti tag beszervezése és a selejt 5 százalékos csökkentése már csaknem teljesült. Általában a nappali 'műszakban 5000, az éjszakaiban 4200 zacskó ropl a teljesítmény.

*

Éjfél körül, amikor eljöttem, már teltek a dobozok, ürültek a tésztás műanyag teknök. A brigádvezető kikísért és még néhány percig beszélgettünk a kis Piroskáról. Hrubecz Margitról, aki gyermekfelügyelő lesz, a brigádról. hogy miképp lehetne több dolgot együtt csinálni. Lehet, hogy még nem nyerik el a Szocialista Brigád címet, de emberségből kitűnőre vizsgáztak.

G. Kiss Magdolna

Hullanak az őszi levelek?

Ha időm engedi, szívesen megnézem a Televízió esti meséjét. Talán azért, mert öklömnyi koromban magam is Benedek Elek jóízű szavain, kedves történetein nevelkedtem. Valami nagy gondatlanságot, léleknélküliséget érzek az utóbbi időben. Elég arra gondolni, hogy a szombat esti Futrinka utcai történetben a nézővel elhitetik, hogy ősz van. „Hullanak már az őszi levelek”, „hidegek az éjszakák” — mondják a film szereplői. Ha már ismételnek a Televízió szerkesztői, legalább aktuálisan ismételjenek. Vagy a gyerekeknek mindegy? Egyre laposabbak a futrinka utcai történetek és a színvonalas gyermekműsorok — például a Hangvilla — mellett, egyre több az olcsó, érték nélküli, „bóvli” műsor, mint például a Kakaóbár kétszer is megismételt „Majmok bolygója" című „látványossága”. A magyar népmesevilág szinte kimeríthetetlen, A butácska történetek helyett inkább ebből lenne érdemes meríteni. Nem kellene félni a régi, „kiöregedett”, ötletfogyott figurák elhagyásától, és újak bemutatásától, hiszen például milyen népszerű lett a Kukori-sor ozat is.

Meggyőződésem, hogy az igazán jó mese a felnőttet is gyönyörködteti. Ha viszont nem ilyen jó, akkor nem hasznos, hanem káros a gyermekekre is. Amikor a korosztályok igényeit veszik tekintetbe, gondolnak az idősebbekre, a fiatalabbakra, a legkisebbekre azonban, a felnövekvő nemzedékre csak maradék jut, s ez sehogy sincs jól, — g-biztos legyen; ahhoz meg kell győződnie Balátai szándékáról, elképzeléseiről. Az embert kell megismernie, sokkal, de sokkal alaposabban, mint ahogyan eddig tette, mert a kulcs nála rejtőzik. Ha bebizonyosodik, hogy Balátai semmiképpen sem gondolhatott öngyilkosságra, akkor nyilvánvalóvá válik, csakis gyilkosság történhetett. A következő lépés megkeresni azokat, vagy azt a személyt, aki elkövethette a gyilkosságot.

Kiknek állt érdekében megszabadulni tőle? — az a kérdés.

Balátai útjában állt a német követelések teljesítésének. Ezért félre kellett állítani. De vajon nem lehetett-e ehhez elég az is> ha elvették tőle újabban feltárt területeit? Az embert is meg kellett semmisíteni?

Szász Dánielné, miután a folyosón férje elköszönt tőle, nagyanyja szobájába sietett.

— Nem megyek vacsorázni — jelentette ki az öreg hölgy, majd magyarázatul hozzáfűzte még: — Nagyon gyenge vagyok drágám, és képtelen tennék egy falatot is lenyelni. Ellenben hálás lennék, ha szólnál a portásnak, küldessen fel nekem egy csésze teát némi kétszersülttel.

— Nem kellene orvost hívni? — aggódott Éva, és igyekezett alaposan kifürkészni nagyanyja sápadt arcát, vékony, vértelen ajkát és a szeme alatt a szokottnál mélyebb és sötétebb árnyékot. Nem akart feleslegesen aggódni, de félelmét alig tudta titkolni: mi lenne, ha Dédi rosszabbul lenne? Az ő korában már minden bekövetkezhet, és akkor az esetleges olasz út...

— Nincs komolyabb bajom, gyermekem — mondta akara- tosan a bárórtő. Elviselhetetlennek érezte volna, ha gyengébbnek látszik, mint amit saját maga mértéke megenged, és amit önmagának bevall. — Menjél csak egyedül, vagy a férjeddel.

— Jó, akkor kettőnk helyett

Is eszem — tréfálkozott Éva! és távozott,

Dédinek, úgy látszik valóban nincs szüksége arra, hogy istápolják.

Lent a portásnál meghagyta, vigyék fel a harmadik emelet ötbe, amit a nagyanyja kért, aztán az étterembe nyitott. Egy ablak melletti négyszemélyes asztalhoz ült, ahonnan a függöny hasadékán át a tenger sötét vizére nézhetett. A szálló vendégeinek többsége már elköltötte vacsoráját, és a társaság szétszéledt — a kártya- és játékszobákban, vagy a bárban. A pincér kedvesen, tört magyarsággal kérdezte, mit parancsol a hölgy? Éva szórakozottan húzta végig ujját az étlapon, és találomra rábökött egy névre. — És egy pohár dalmát bort is hozzon! — tette hozzá.

A márkára nem emlékezett, az italokat: skót whisky, francia pezsgő, lengyel vodka, dalmát bor.

Éva rádöbbent: ha odahaza marad, eszébe sem jut fellázadni a szerény szegénység eilen, de itt egy űj világba, egy új életbe cseppent, s ha két hétre is, úgy él, mint egész évben, állandóan élnie kellene. Ezen a nyaraláson sok mindent neki is tisztáznia kell, s el kell dönteni. Megmarad-e Szász mellett, vagy 6zakít vele, és elfogadja ennek a gyógyszerésznek az ajánlatát? És mert határoznia kellett. tudta, ha visszatér Magyarországra és ott szakít Szásszal, nem engedik többet külföldre, főleg nem Nyugatra, s akkor hiába minden.

Szászné észre sem vette, hogy közben a pincér kihozta az ételt, szervírozta, ő pedig enni kezdett. Szórakozottan boncolgatta tovább régi életét.

Igen, Szász, a párt harcos szószólója. -a legkoszosabb gyárnegyed egyik szoba-kony- hás lakásába vitte, se villany, se gáz, a konyha másfél méter széles és a teteje csapott, akár egy rosszul feltett sapka... — Édes szívem, azonnal

költözünk. ” — s ezt Dániel olyan lelkesülten mondta akkor, mintha legalábbis egy palotát szerzett volna. — Csomagolj, már az autót is elhoztam — lihegte, örömtől elfúltam . . De az egészben az volt a vicces, hogy nem is utalták ki neki, hanem a barátai mondták, hogy ott van egy lelakatolt szabad lakás. Két nappal előtte halt ki belőle egy vénasszony. Az ' a bűz! Bútoruk nem volt. Dániel egyik kollégája kölcsönzött nekik egy rozzant ágyat. Fet- róleumlámát Dániel vett. Szekrény helyett, drótra fűzött paradicsomkaróra akasztották fel a ruháikat...

Így kezdték. És ő, abban az időben, még romantikusnak, nagyszerűnek, az élettel szemben folytatott vidám és győzelmes harcnak fogta fel a nyomorúság fintorait. Kijöt» tek a lakáshivatakől, Dánielt feljelentették, ügyészség, zaklatások. .. S abból a lakásból képtelen volt a savanyú szegényszagot kisúrolni, a dohot kiszellőztetni. Két szék, szürke pokróccal borított ágy. és közben ilyen témák: Pascal aszketizmusa, gátlásának művileg előállított érzása, a régi társadalom viszolygása, Ana- tole France, empiriokriticiz- mus, Kant és Heidegger..;

Fellázadt, és sértésektől dühösen támadt Dánielre: — Az apámat emlegeted, de tudod-e az anyám ki volt? Bárónő! Képzeld! S a nagyanyám? Bárónő... És a dédanyám? Grófnő!. .. Dániel arca megnyúlt. — Tréfálsz — motyogta. De ő bebizonyította, hogy igaz, amit mond, és Dániel akkor nekiesett a papíroknak, feltépett minden családi borítékot, elolvasta a leveleket. Meg akart és most is meg akar valamiről bizonyosodni, de miről? 1956 után igazán nem volt érdekes anyai származása. Dédi már az oroszok bejövetele óta csak legutolsó férje, Rössler Andor nevét használta, később meg csak szimplán a Bayer Olgát...

(Folytatjuk)

t