Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám
Vanyarcon jártunk Közös székház - átadás előtt Táborról táborra í Tessék mondani, ló van? — Negyedik helyezett Pásztó járás fiúcsapata! — kiabál a hangosbemondó a Kilián- télepi Expressz táborban, amikor a sátorváros kapujához érkezünk. Tűz a nap, saját levétől párolog az ember. A kapu környékén alig lézeng valaki, a gyerekek a Balaton partjára menekültek. Nyakig a vízben már elviselhető a tikkasztó hőség. S hogy a fiúk ilyen trópusi körülmények között is hajlandók voltak focizni, sőt helyezést elérni, annak csak egy magyarázata lehet: húszon innen sok minden kitelik az emberfiától. Jancsó Tibor, Bodor Ferenc, Hanák Pál, Bencze Árpád jobbágyi és Tarczy László sziráki fiúk — az aranylábú gyerekek — ésak a vállukat vonogatják, mondván: hát ez is valami? * Lizsicsár Miklósné táborve- íető egy szál bikiniben tesz- vesz a „vezérkari bungalow- ban”. A fürdőruha itt mindenesviselet. ’ — Hatszáz gyerek üdül nálunk. Egy hétre jönnek, mindössze száz forintot kell befizetniük. Ennyit igazán mindenki megengedhet magának — mondja. Ami a programot illeti, valóban nem lehet panasz rá. Fürdés, napozás minden mennyiségben, ezenkívül gondoskodik a vezetőség kötött programokról is. — Persze a kötött programok is lényegében kötetlenek —magyarázza a tábor „főnökasszonya”. — Csak azok vesznek részt bennük, akiknek éppen úgy fordul a kedvük. Volt ismerkedési est, Miss Expressz szépségkirálynő-vá- lasztás, férfiláb-szépségver- seny. A hangoshíradó műsorát a gyerekek állítják össze a legfrissebb politikai és sportesem’’vekből. Van. aki saját «tersét szavalja a mikrofonba. Népszerűek a sportversenyek, mit 6em számít a forróság, fő a részvétel! Járt a táborban a Rajkó-zenekar, az amerikai turné műsorát adták le a gyerekeknek. Az ingyenes úszóoktatásba is bárki benevezhet, három TF-es fiú látja el az úszómesteri tisztet. A tábor melletti étteremben minden este zene szól, * Négyszemélyes sátrakban laknak a középiskolások. A ponyvák között feszülő ruhaszárító kötelek, egy-egy „nagymosás” után olasz kisváros képét nyújtja a Kilián- telepi tábor. Jobbra a negyedik sátorban pásztói lányok sziesztáz- nak. Egy híján ötvenen érkeztek Pásztóról. gimnazisták. Radics Erzsi, Molnár Erzsi, Kelemen Erika, Molnár Ilona, Maczák Erzsi, Szűcs Judit és Tóth Ilona osztálytársak. — Az osztályfőnöknőnk szólt, hogy lehet ide jönni — mondják a lányok. — De nem is bántuk meg, nagyszerű ez a tábor. És ami szintén nem lényegtelen: olcsó is! Az otthoni látogatók hírére újabb pásztói lányok érkeznek a sátorba: Csepela Kati, Pálfalvi Erzsi, Katona Gizi. A sátor befogadóképessége, úgy látszik, határtalan. Gyorsan figyelmeztetik az 'újonnan jöttékét, ne üljenek a fogkrémdekoráció alá, mert a nagy melegben csöpögésnek indult.. — Mi lesz a ma esti program? — Először fürdés — válaszolják kórusban. — A víz este a legjobb! Utána tánc — végkimerülésig! A hangulat kitűnő, jobbat kívánni sem lehet. Nagyszerűen érzik itt magukat a gyerekek. Osztozik a felszabadult vidámságban a két pásztói pedagógus is, Bagyinszki Borbála tornatanárnő és Eszlári Zoltán történelemtanár. Ok kísérték el otthonról a pásztói csoportot. Bejegyzések az üdülőtábor vendégkönyvében: „Köszönet a tábor vezetőségének a szervezésért, a jó programokért Elismerés az étterem munkájáért.” „Jól szervezett, “emberszabású- a nyaralási lehetőség.” És egy igazán summás hangulatjelentés: „Miénk a Nyár Miénk a Balaton Miénk a Szerelem!” ★ Sokféle gyerek fordul meg itt a táborban. Ki talpraeset- tebb, ki szerényebb, félén- kebb. Ez utóbbiak kategóriájába tartoznak azok a gyerekek is, akiről az alábbi két sztori szól. Miután a tábor vezetősége ismertette a középiskolásokkal a szórakozási lehetőséget, ártatlan, halk szavú kisfiú lépett a vezérkarhoz. Közölte, hogy neki ezekhez a programokhoz nem sok kedve van, majd megkérdezte: — Tessék mondani, ló van? Hökkent csodálkozástól terhes csönd a válasz, de a kisfiú még gyorsan elmagyarázza, hogy ő bizony csak lovagolni szeret, de azt aztán nagyon! A tábor egy másik félénk, jól nevelt lakója semmit sem csinált a maga feje szerint, előbb mindent megkérdezett a vezetőségtől. Egy szép napon ezzel a kérdéssel fordult hozzájuk: — Tessék mondani, szabad átmennem a szomszédos sátorba? Fiatalság, jókedv, nyár, napsütés, Balaton. Kell ennél több? Ez lehet a végső következtetése a Kilián-telepi helyzetjelentésnek. Szendi Márta A magas fák között jobbra- balra kanyarog az út Va- nyarc felé. Nemrégiben szórták meg apró kavicsokkal, úgy pattog a kocsi alján, mint a jégeső. — Nem baj — mondja az egyik kísérőnk. Kellett már nagyon, hogy rendbe tegyék ezt az utat. Inkább örülni kell neki. Bent a faluban három kombájnnal találkozunk. Végeztek az aratással, mennek másfelé. Közben Éles Pállal az iskola felé tartunk. A termelőszövetkezet könyvelője, egyben kultúrotthon-igazgató Éles Pál. — Inkább könyvtárosféle — helyesbít — erre nagyon büszke vagyok. Vanyarcon szeretnek az emberek olvasni, szép könyvtár gyűlt össze. Van vagy háromezer kötet. Ami külön jó: nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívesen cserélik a könyveket. A falu közepén épülő szép irodaház előtt megállunk. Szép, lapos tetejű, kétemeletes ház. Sürögnek-forognak az építők. Az ablakon át is látszik, milyen nagy munka folyik odabent. Ehhez már Krizsán János tanácselnök is hozzászól. — Közösen épül az irodaház, olvan kétmillió forintba kerül. Hozzájárul a termelő- szövetkezet, a tanács, a párt- szervezet, a KISZ. Csak így érdemes, közös összefogással ilyen nagy beruházást kezdeni. Minden szervnek lesz kényelmes, szép irodája. Nem is Túlteljesítésre is van lehetőség Balassagyarmat város és a nagyközségek negyedik ötéves fejlesztési terveiben rögzített jelentősebb egészségügyi, kulturális stb. célkitűzések a legutóbbi megyei tanácsi felmérés szerint megvalósíthatók, sőt azok egy része már elkészült. Ezért néhány területen túlteljesítésre van lehetőség. Ezek között említhetjük a kisterenyei szennyvíz- csatorna építésének megkezdését, Rétság ipartelepi közművesítését, ugyanitt az ABC-áruház tető alá hozását és az ehhez kapcsolódó hat lakás felépítését. Szóba jöhet még Pásztón a szennyvízcsatorna Il-es ütemének megkezdése. Sikeres kezdeményezés Harmadik napja tart nyitva Orosz István kiállítása a salgótarjáni Kővirág eszpresszóban, azóta a vendégek százai csodálták meg a bemutatott festményeket, amelyek kellemes hangulatot keltenek az „egység” belső termében. Egy darab Balaton, csónakok a kikötőben, napsugár és vihar, tájak, emberek és hangulatos színek: tudat alatt is magukkal ragadják a látogatót. Nem kevés azoknak a száma, akik az eszpresz- szó vezetőjét, Gáspár ístván- nét kérik föl tárlalvezető- nek és ő szívesen mond el mindent, amit a kiállító művésztől és a kiállítás művész- vendégeitől hallott. Horváth József, a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója mellett Gáspárné- nak is köszönhető, hogy a képzőművészet új mecénást kapott. Kezdeményezésük példamutató. S az sem lenne rossz, ha Salgótarjánban a mozipresszó és a képpresszó után az irodalmi eszpresszó is megszületne1 l. gy. leszünk távol egymástól. A tanács egymaga nem tudott volna új tanácsházat építeni. Sok helyen csinálják már így Gazdaságos is, ésszerű is. Az új irodaház valóban szép lesz, bár a hely, ahol fekszik, az úttól kicsit mélyebbre van. — Fel kell tölteni a területet. Először vele szemben az út másik oldalán akartuk, az igaz. De a tervezők azt mondták, kicsi a hely, ott inkább parkosítani kell majd. Az építők igyekezete nem véletlen, mert szeptemberben átadásra készülnek. Vanyarc egyébként minden bizonnyal Nógrád megye egyik legérdekesebb községe. Nemcsak azért, mert a táj gyönyörű, hanem azért is, mert külön hangulata van. Nemzetiségi község, az itt lakóknak fele szlovák anyanyelvű. Az idősebbek még őrzik régi szokásaikat, nyelvüket, ragaszkodnak a hagyományokhoz. . — De csak az idősebbek — magyarázza Éles Pál —, a fiatalabbak már nem sokat törődnek vele. Bár az iskolában megtanulnak szlovákul. Az én lányom is tud, annak csak. örülni lehet, ha a gyerekek két nyelven beszélnek. Ezerhétszázan élnek Nógrád megye kellős közepén, itt Vanyarcon. Van orvosi rendelő, vegyesbolt, élelmiszerbolt, presszó, óvoda, iskola. Sokan járnak el dolgozni, főként a férfiak és a fiatalok. — Ezzel arányban növekednek az igények. Az emberek szeretnének ezt is, azt is, csak éppen pénz legyen rá. Az utcák nagy része le van kövezve. Bár van olyan is, ahol még nincs járda. Az idén minden munkával leálltunk, mert az irodaház építkezése elviszi a pénzünket. Az óvoda viszont teljesen megújul és átalakul, központi fűtést kap. Erre megvan a községnek a pénze. Körülbelül, háromszázezer forintot költenek rá. A nézsai TÖ- VÁLL vállalta a munkát. Annál inkább fontos ez, mert legalább hatvan gyerek jár az óvodába. Az édesanyák, bárhol dolgozzanak is, szeretik jó helyen tudni napközben a kicsinyeket. Törekvő, szorgalmas emberek a vanyarciak. Bizonyítja előrehaladásukat a sok szép, új családi ház. Ebben az esztendőben már legalább tizenöt épült. Két-háromszobá- sak, fürdőszobával, nagy ablakokkal. — Nehéz is megmozgatni az embereket — ez Éles Pál véleménye. — A nagyobb eseményekre még csak megtelik a művelődési ház, de a mozi bizony legtöbbször kevés néző előtt vetít. Igaz, hogy legalább háromszáz televízió van Vanyarcon. Színház viszont legalább két éve nem járt a községben, a fiatalok sem jönnek úgv össze, mint tehetnék. Élénkebb kultúráiig életre lenne szükség. Csatai Erzsébet Furcsa verseny Az egyesült államokbeli Bostonban nemrég egy szokatlan versenyt rendeztek. Tíz- mérföldes (16 kilométeres) útszakaszon 25 kerékpár 25 gépkocsival versenyzett. A kerékpárosok döntő fölénye meggyőzően tanúskodik arról, hogy Bostonban, akárcsak az Egyesült Államok más nagyvárosaiban, a közlekedési dugók miatt a gépkocsi már régóta nem tartozik a leggyorsabb közlekedési eszközök sorába. Várják az új otthont Nehéz lakásviszonyaink közepette különös jelentőségű esemény, ha egy család önálló lakáshoz jut. Ilyen eseményt ünnepelhet Holczer László és felesége, de ünnepelne bizonyára kisfiúk is, ha értené már a beszédet. Két hónapon belül elfoglalhatják kétszobás, távfűtéses, összkomfortos lakásukat a városközpont 21. jelű OTP-társasházának első lépcsőházában. Az első emeleten a négyes számú lakás lesz az övék. Hogy az övék lehet, ahhoz hozzájárul a vállalatuk által nyújtott hosszú lejáratú kamatmentes kölcsön is. Holczer László, az öblösüveggyárban dolgozik. Szakmája: géplakatos és gázszerelő. Felesége ugyancsak ennek a gyárnak a dolgozója, ö üvegcsiszoló. A közös munkahelyen ismerkedtek meg három évvel ezelőtt, és tavaly határozták el, hogy összeházasodnak. A férj lakáskérelmén ez áll: „Nősülni szeretnék.” Be is bizonyította, hogy nem kitalált az indok: 1971. október 2-án megtartották az esküvőt. — Hol laknak azóta? — A szüléinknél, a Schuyer Ferenc úton — válaszol anyósa lakásán a fiatalasszony, mert Holczer László egy hete Salgóbányán tanul, a KISZ-iskolán. — Ez a lakás nagyon kicsi volt. Eddig négyen laktunk benne, de most már a kéthónapos kisfiam is. Tulajdonképpen nem egy család jár jól, hanem kettő. Az édesapánk asztmás. Most végre lesz külön szobája. Még szerencse, hogy a kis Lacikánk nem nyűgös természetű, nem sír (éjszakánként. Legalább ilyen szempontból nem volt égetően fontos, hogy külön lakjunk. A gyereknek persze az, és nekem is; főleg miatta. Több helyem lesz és vizet sem kell melegítenem, amikor fürdetem. — Berendezték már képzeletben az új lakást? — A tervezgetésen részben túl vagyunk — mondja. — Az egyik szoba berendezése már megvan, szovjet varia- bútor. Most még az is a helyet foglalja. Már nem is férünk el mindannyian a szobákban, a konyhát is lakószobának használjuk. Vettem már mosógépet és két szőnyeget is. Az anyósom rá akar beszélni, hogy vegyünk még egyet. Azt mondja, most nagyon szépeket látott a Pécskőben. A másik szoba? Még nem tudom. Talán Vénusz garnitúrát veszünk oda. A falakra grafikákat szeretnénk, de hát ez távolabbi terv. — Lesz lakásszentelő? —- Lesz De csak azt hívjuk meg, aki segít a költözködésnél — mondja nevetve. Legalább egy évig otthon akar maradni a gyerekkel. Később pedig szeretnének egy kislányt is a fiú mellé, hiszen mindketten nagyon fiatalok; a férj huszonhat, a feleség huszonkét éves. Persze nincs mindenki ilyen szerencsés helyzetben. Az építők és az OTP megfeszített erővel dolgozik, hogy az Óreg József lakótelepen és Salgótarjánban, a városközpont 21, jelű lakóépület második, harmadik és negyedik lépcsőházában átadásra kerülő lakások leendő tulajdonosai mielőbb beköltözhessenek új otthonukba. Szöghy Katalin NŰGRAD — 1972. augusztus 23., szerda
